Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

CSÜTÖRTÖK. 1955. MÁRCIUS 31. 3 DELMflGYQRORSZaG A Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Bizottsága, Szeged Város Tanácsa és a Hazafias Népiront Szegedi Bizottsága április 4»én délelőtt 10 órakor nagygyűlést rendez a Klauzál-téren Ünnepi beszédet mond: Komócsin Zoltán elvtárs, az MDP Kfizponli Vezetősége Revíziós Bizottságának lagja, az MDP Központi Vezetősége agit-prop. osztályának vezetője RÖVID JELENTÉS az április elsején Szegeden szereplő Szvesnyikov együttesről Április elsején a szegedi Nemzeti Színházban lép fel az Állami Orosz együttes, mely a Szovjetunió nagy kórusai között a viszonylag „fiatal" együttesek közé tartozik: 1942 óta áll fenn. A. V. Szvesnyikov professzornak, a kiváló karvezetőnek kezdeményezésére szervezték meg. Szvesnyikov társaival együtt felismerte, hogy a szovjet nép élet-halál harcának napjaiban milyen óriási politikai hatású eszmei tényező az orosz népdal. Az újonnan szervezett együttes célja az volt, hogy a gazdag és változatos orosz népdalkincset közelebb hozza a közönséghez és ezzel erősítse a szovjet nép hazafias öntudatát. A kórus első fellépései bebizonyították, hogy a kórus szervezőinek elgondolása helyes volt. A nép őszintén megszerette az Állami Orosz Énekkart. A. V. Szvesnyikov 1942-ig a Szovjetunió Állami Kórusainak vezetője volt. Ennek az együttesnek tagjaiból szervezte meg az Állami Orosz Énekkart. Az együttesben ma is hetvenen vannak olyanok, akik a Szovjetunió Állami Kórusának megalapításától kezdve tagjai voltak. A kórus megfeszített munkájával viszonylag rövid idő alatt hatalmas műsort tanult be, elsősorban orosz népdalokból. Bemutatkozó hangversenyét 1943. július 20-án tartotta a Moszkvai Konzervatórium nagytermében. Ettől kezdve sürün adta hangversenyeit, nemcsak Moszkvában és Leningrádban, hanem vidéki városokban is. Első hosszabb hangverseny-körútját a Urai-vidéken bonyolította le, ahol a kórus Szverdlovszkban, Cseljttbinszkban, Magnitogorszkban, Zlatousztban és Nyízsnyij-Tagilban vendégszerepelt. f°0va a kórus csaknem minden esztendőben külföldre utazik és mindenütt hatalmas sikereket arat. 1945-ben Közép-Európában, 1946-ban a Német Demokratikus Köztársaságban, Svédországban, Norvégiában és Finnországban járt. Fennállásának első tíz esztendeje alatt több mint ezer hangversenyt adott, amelyek hallgatóinak száma meghaladja az egymilliót. Az Állami Orosz Énekkar repertoárja több mint 600 különböző stílusú és műfajú kórusműből áll. Természetesen első helyen vannak köztük az orosz népdalok, amelyeket a kórus az orosz nép sajátos, tisztavonalú és egyszerű polifoniájával ad elő. De nem hiányoznak a bonyolult és igényes kórusművek, Orlando Lasso, Lotti, Josquin des Prés, Galdara, Mozart, Schumann, Grieg művei sem. Az együttes műsorában jelentős helyet foglalnak el Bach művei. A kórus 1951-ben az Állami Énekkari iskola fiúkórusával együtt egész estet betöltő Bachmüsort adott. A kórus szívesen énekli szovjet zeneszerzők „a cappolla" müveit, köztük Sebalin, Novikov, Muragyeli kórusait. Kedvenc számai közé tartozik Sosztakovics „Tíz poéma a cappella kórusra" című műve. Minthogy azonban szovjet művekből a kórusnak még mindig nem volt kellő repertoárja, A. V. Szvesnyikov a legsikerültebb szovjet tömegdalokat feldolgozta kórusa számára. Egyébként a kórus szép számmal énekel Szvesnyikov feldolgozásban orosz népdalokat is. A V. Szvesnyikov az énekkar hanghatásainak kiváló mestere. Alaposan ismeri az emberi hang „mechanikáját" és tudja, hogy az énekesnek mit kell tennie az egészséges, szép hanghatás érdekében. Nagy figyelmet szentel a világosan érthető és kifejező szövegmondásnak. Lelkesen készülődnek Szeged és környéke dolgozói felszabadulási ünnepségekre, az április 4-i nagygyűlésre I klibekházi Sarló-Kalapács TSZ is befejezte a koratavaszi növények vetését Á kübekházi Sarló-Kalapács Termelőszövetkezetben a tagok nem mindig mutattak jó példát a munkában. Most azonban a felszabadulási versenyben ők is kitettek magukért. A Sarló-Kalapács TSZ már befejezte a kora tavaszi növények vetését. Elvetettek 25 katasztrális hold zabot, hét hold zabosbükkönyt, s földben van már húsz hold cukorrépájuk ls. végeztek a takarmányrépa vetéssel is. Különösen dicséretreméltó ez a munka azért is, mert a vetéssel egyidőben a gazdaságban az építkezések munkái sem álltak meg. A Szegedi Textilművek dekorációs műhelyében is javában folyik a készülődés. A falhoz hatalmas képkeretet támasztottak, amelyen Ék Sándor „Békét és szabadságot hoztak" című festményének vázlatos reprodukciója látható. Reisz Tibor dekorációs festi majd meg ezt a szép képet, amelyet a gyönyörű szegedi üzem homlokzatán helyeznek el felszabadulásunk 10. évfordulója alkalmából. Két asszony — Gyarmati Károlyné és Terhes Józsefné — kék békezászlókat szegnek be, amelyekkel majd a Textilművek dolgozói felvonulnak az április 4-i nagygyűlésre. A másik teremben a zászlók rúdjait festik. Készülnek már a transzparensek, a feliratok — a régi táblákat újjáfestik, megerősítik és a felszabadulási verseny legjobbjainak neveit, munkaeredményeit írják fej rájuk. Ezeket a táblákat is viszik a felvonuláson, hogy lássák Szeged dolgozói, milyen nagyszerű tettekkel köszöntötték a gyár munkásai felszabadulásunk nagy ünnepét. Hány órakor találkoznak április 4-én, hogyan vonulnak fel a nagygyűlésre a Textilművek dolgozói — ezt röpgyűlésen beszélik majd meg, amelyen megismerik a gyár április havi tervét. Többen készülnek arra, hogy május 1. tiszteletére újabb munkafelajánlásokat tegyenek. Az üzemrészekben a versenytáblákon naponta kiírják a dolgozók teljesítményeit, a faliújságokon új cikkek jelentek meg — Gulyás Rózsa sztahanovista fonónő is írt arról, ő hogyan készül a nagy évforduló méltó megünneplésére. A kultúrcsoport tagjai, Kornejcsuk „Veszélyben vagytok emberek" című egyfelvonásosát próbálják, amelyet a szombaton 6 órakor kezdődő ünnepi pártnapon akarnak bemutatni. Ezen az ünnepségen megemlékeznek a felszabadulás óta eltelt tíz esztendőről és megjutalmazzák pénzzel, oklevéllel, kitüntető jelvényekkel a legjobb dolgozókat. Az ünnepi pártnap után táncot rendeznek — vidáman, örömmel köszöntik a felszabadulás évfordulóját. A diszesek lampionokat szereztek be, amelyeket elvisznek a vasárnapi esti nagy ifjúsági, fáklyás felvonulásra. A DÉMA Cipőgyárban így mondják az emberek: mindannyian elmegyünk a nagygyűlésre, meghallgatjuk Komócsin elvtárs beszédét. A felvonuláson magukkal visznek azokból a női nyári cipőkből, amelyeket most készítettek a felszabadulási versenyben. Ezek a piros, fekete drappszínű szandálok exportra készültek: ék-sarkúak, előregyártott részekből állították össze őket és sokkal erősebbek, mint az eddigi ragasztott cipők — ilyet először készítettek Magyarországon. A Szegedi Ruházati Bolt dolgozói szombaton fél 8-kor az MSZTben lévő klubhelyiségükben tartják az ünnepi pártnapot. Tízezer forint jutalmat osztanak ki a dolgozók között és közel 30-an kapnak „Kiváló dolgozó" kitüntetést. Díszoklevelekkel is jutalmazzák a dolgozókat. A három szegedi kereskedelmi vállalat dekorációs versenyt kezdeményezett: ünnepi kirakatokat készítenek és az árudákat kívülről is feldíszítik. A lakóházakat is dekorálják — például az Árva utca 20. ezám alatti házfelügyelő villanyt is beszerel a ház díszítésére. A XX. számú Autójavító Vállalat dolgozói is készülnek, hogy együttesen vonuljanak fel április 4-én a Klauzál-térre, a nagygyűlésre. Az ünnepi készülődés mindenütt folyik a városban, de a környező községekben is. Eljönnek a nagygyűlésre Tápéról, Szőregről, Dorozsmáról. Mihálytelekről feldíszített kocsikkal jönnek a dolgozó parasztok, hogy meghallgassák Komócsin elvtárs beszédét, ünnepeljenek, köszöntsék hazánk felszabadulásának nagy évfordulóját, A Táncsics és az Alkotmány Termelőszövetkezet versenyében a Táncsics TSZ az első A Ságvári-telepi Táncsics Termelőszövetkezet és a baktói Alkotmány TSZ tagjai felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére indított párosversenyének második szakasza is lezárult. A két tsz-ben mindenki előtt nagy kérdés volt: ki lesz a győztes. A kertészetekben, az állatok körül, kinn a szántóföldeken mindenütt lelkes, lendületes munka folyt. Mindkét szövetkezetben naponta számba vették: mit vállal; tünk és mit nem teljesítettünk még. Asszonyok, férfiak egyaránt Iparkodtak, hogy amikor megérkeznek majd az értékelő bizottságok, ne találjanak semmi olyat, amely rontaná a versenyeredmények értékét. Hétfőn reggel a Városi Tanács mezőgazdasági osztálya, a III. kerületi tanács kiküldöttei és a két termelőszövetkezet versenybizottsága hozzálátott az értékeléshez. Először a Táncsics Termelőszövetkezet tagjainak munkáját vizsgálták meg. Az értékelés alapjául a vetésterveket, illetve az üzemtervet vették. A kedvezőtlen időjárás nagymértékben hátráltatta a szántóföldi vetési munkákat. A versenynek ebben a szakaszában mégis szép eredmények születtek a Táncsics Termelőszövetkezetben is. A borsóvetési tervet 125, a mákvetés tervet 100, a cukorrépáét ugyancsak száz százalékra teljesítették eddig. A tervezett 31 katasztrális hold helyett 34 hold földre hordták ki az istálló trágyát. Most vetik a lucernát, a takarmányrépát, a burgonyát és most fejtrágyázzák az őszi kalászosokat. Kitettek magukért az állatgondozók és a kerté0i házasok Helyzetképünk nem volna teljes, ha kihagynánk belőle annak az új munkásgenerációnak a típusát, amely már más esélyekkel, más feltételek között kezd neki az életnek. Hangsúlyozzuk, hogy továbbra is főleg az anyagi viszonyokat érintjük, Hoffner Istvánék Remény utca 1. A lakásba belépve fiatal házaspár fogad bennünket házi ruhában, de igen jól öltözve. Mindketten a Kenderfonóban dolgoznak; a férfi villanyszerelő és 1100 forintot hoz haza, a fiatalasszony az előfonón működik és 800 forint körül keres. Velük lakik a férfi édesanyja is, aki ugyancsak a Kenderfanóban van alkAnazva, emellett a házfelügyelői állást is betölti, egyszóval a maga keresetéből él. A házmesteri tisztség azonban azt is jelenti, hogy a lakás és a villany ingyenes. A lakás két szobás, tartozik hozzá ezenkívül egy csinos és elég tagos korvha, előszoba, kamra és mosdóhelyiség. Az egyik szobában a fiatal pár lakik, a másikban az anya. A bútorzat az anya szobájában rendes, a fiatalokéban egyenesen fényes: modern, szépalakú, politúrozott teljes kombinált szobaberendezés. A lakás általában tiszta, barátságos. — Honnan van a bútor? Az asszonyka elmosolyodik. Ez a szép bútor ugyanis az ő hozománya volt. Szülei, akik ma is dolgozó emberek (apja a vasútnál, anyja a Textilműveknél van alkalmazásban), nem eresztették el üres kézzel. Bútorra tehát nem kell spórolniok. Mire költik hát a pénzüket? . fíz emberség útja Sgg dttegedi noggwíern d&lgóáÁinali Uelelól VII, — Van annak helye, elvtárs. Nem úgy vagyunk mi még, mint a régi házasok, akiknek mindenük megvan... Itt van például a férjem, ő tavalyelőtt ősszel szerelt le, három évig katona volt. Most először is őt kell felruházni. Havi 1700 forint kézhezkapott pénzükből 1000—1200-at tudnak félretenni beruházásokra; általában mindjárt el is vásárolják. Cipőn, ruhán kívül berendezési tárgyakat, rádiót vettek; malacot is hizlaltak. — Másoknak szobabútorra is öszszejön.. • — Szabadidejüket mivel töltik? Moziba járnak, majdnem minden héten, havonta egyszer-kétszer táncmulatságra, színházba is, ha új darab van. — De az operát nem szeretjük; inkább valami vidámabb dolgot nézünk meg, operettet, vígjátékot. — Azután a férjem futballozni is jár, nagyon szeret, nekem meg van itthon dolgom épp elég. Szemináriumra is készülnek. Párttag a férfi is, az asszony is és ugyanarra az alapfokú szemináriumra járnak. Mást nem tanulnak. Négy polgárit végeztek mind a ketten. — Szeretik-e a gyárat? — Szeretjük. Jó ez a gyár; igaz, hogjr a levegője nam a legjobb, (te azt meg lehet szokni. És legalább együtt vagyunk. Kiderül azonban, hogy a férfi szivesen lenne soffőr. A katonaságnál ezt a mesterséget is kitanulta. — Ugyanis szeretek szabad levegőt szívni. — Pesten — teszi hozzá — kínálkozott is egy ilyen állás, de nem vállaltam. Nem akarjuk itthagyni Szegedet. — Egészében tehát meg vannak elégedve a helyzetükkel? — Meg. Fölfelé halad az életünk. — Tervek? Kívánságok? Most jön a meglepetés. — Lakást szeretnénk. Nem is annyira nagyobbat, mint inkább kényelmesebbet. Nem jó anyám számára már ez a házfelügyelőség. Tehát Itt ls lakásóhajjal találjuk szemben magunkat, habár más színvonalon. A szomszédban lakó Furákék nemrég vállalták el a házfelügyelőséget, abban a reményben, hogy ezen az úton jobb lakáshoz juthatnak. Hoffneréknek már teher a házfelüevelőség. És valószínűleg a mosdófülkét is szivesen kicserélnék fürdőszobára. Az ő menetrendjük így fest: lakás (modernebb, kényelmesebb — a berendezés kiegészítése, felruházkodás és aztán-aztán jöhet a gyerek, Betétkönyv A statisztika általában az áruforgalmon és a takarékbetéteken méri a városi dolgozók anyagi képességét. Az eddigiekben megkíséreltünk képet adni arról, mit vásárolnak keresetükből az üzem munkásai. Most pedig, mielőtt a keresetekről adott áttekintésünket lezárnánk, vessünk még egy pillantást a takarékba rakott összegekre is, A Kenderfonóban ís működik egy úgynevezett Kölcsönös Segítő Takarékpénztár, mintegy 450 taggal. A tagok eddig 63 ezer forintot fizették be a pénztárba és 32 ezer forintot vettek ki belőle kölcsönként. Az OTP takarékbetétkönyvére vonatkozólag sajnos csak a befizetések összege áll rendelkezésünkre. Ezek szerint a gyári kirendeltségnél 1954-ben 188 ezer forintot, 1955 első két hónapjában pedig 25 ezer forintot raktak be a takarékba. Elképzelhető természetesen, hogy az üzem dolgozói közül egyesek más OTP kirendeltségnél váltottak ki takarékbetétkönyvet. Bár nem egészen ide tartozik, mégis itt említjük meg, hogy az idei évadban a gyár dolgozói körében 190 színházbérlet került elhelyezésre. És végül itt közöljük a gyár egyik öltözőjében szerzett benyomásunkat is. Körülnézve az öltözőben, azt tapasztaltuk, hogy bár sokféle ruha lógott a fogason, finomabb és durvább, újabb és használtabb — rongyos egy sem volt közöttük. (Folytatjuk.) KENDE PÉTER szek is. A tehenészek március hónapban egy literrel növelték a tehenek fejési átlagát. Mintaszerű munkát végzett a sertésgondozó ls: a sertésállomány gyarapítási tervét 100 százalékig teljesítette. A versenybizottság az egész gazdaság területén mintaszerű rendet talált. Olyat, amilyet eddig ritkán láthattak még a Táncsics TSZ portáján. Kedden reggel az Alkotmány TSZ tagjai munkájának értékelésére került a sor. Az Alkotmány TSZ tagjai is derekasan harcoltak azért, hogy most a felszabadulási versenyben és az ünnepi műszakban övék legyen az elsőség. Vetéstervüket már ők is a legtöbb tavaszi növényféleségből 100 százalékra teljesítették. Egyedül az őszi vetések fogaj solásával maradtak le egy kissé, igaerö hiánya miatt. A tehenészek is sokat fáradoztak azon, hogy a fejési átlaggal kapcsolatban tett vállalásukat teljesítsék. Februárban még 6.9 liter volt az átlag, e hónapban már 7.7 literre emelték. Szép eredmény ez, de azért kissé elmaradtak a Táncsics TSZ tehénápolól mögött. Hibák elsősorban a sertések gondozása körül akadtak. Még nem elég tiszták az aklok, az anyaállatok kissé gyönge kondícióban vannak. A baromfigondozók munkája viszont igen dicséretreméltó. Mindkét tsz-ben nagyon szép eredményeket hozott a felszabadulási műszak. A versenybizottság úgy döntött, hogy az eredményeket pontozással értékelik. A Táncsics TSZ tagjai egy pontelőnnyel győztek. Ezt az előnyt a sertésállomány mintaszerű gondozásával és a beadási kötelezettségek határidő előtt való teljesítésével szerezték. Az Alkotmány TSZ tagjai azonban most elhatározták, hogy a következő értékeléskor — mert versenykihívásuk egész évre szól — ismét ók lesznek az elsők. — »Tüdősebészet« címmel tart előadást dr. Kardos Géza, az 1. számú Sebészeti Klinika adjunktusa ma, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel a Juhász Gyula kultúrotthonban. Előadásában a tüdősebészet fejlődésével, jelenlegi állásával foglalkozik, továbbá azzal, hogy milyen tüdőbetegségek hogyan gyógyíthatók sebészeti beavatkozással. — Jókai H-KŐSZÍVŰ ember fiai* című színművét a Nemzeti Fz'nh' / utoljára ma, csütörtökön eite rd i elő bérleti előadásban.