Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

fB ©TÖRTÖK, 1KS MÁRCIUS & DELMOGYQRORSZBG Kultúrverseny a Textilművekben tenmbaton kezdődött meg a sze- i gedl textilüzemek kultúrversenye a Textilművek kultúr csoportjának bemutatójával. Az üzem kultúrtermében mintegy 150—200 íőnyi közönség előtt mutatkozott be a csoport. Elsőnek a táncosok léptek 6zínre, a „Rábai hármasugró"-val. A lányokat Székely Éva tanította be, aki maga is az üzemi tánccsoportban ismerkedett meg a népi táncokkal. A tánccsoport bemutatóján Igyekezet és játékkedv látszott. Munkájuk kielégítőnek mutatkozott. A zenekar és a tánc összhangja ugyan nem volt teljes, s ezért azt tartanánk jónak, ha a zenészek és a táncosok többször próbálnának együtt. I Ez kétségtelenül nagy fejlődést ' eredményezne a tánccsoportnál. A zenekar Grász Ferenc vezetésével szépen mutatkozott be Novikov Futball indulójával, Strausz: Bordal-asszony keringőjével és egy egyveleggel a Csárdáskirálynőből. Hallás után tanulta meg ezeket a számokat a zenekar. Érthető tehát, hogy a Csárdáskirálynő-egyveleg előadásában nem tudták eléggé a haevománvos előadásmódnak megfelelően játszani fortisszimót és pianőt. Természetesen kotta alapján és különösen egy karmester alkalmi segítségével ez könnven javítható. A szfnjátszóesoport Karinthy Frigyes: Bűvös szék-ét mutatta be. A darabot Beck György rendezte, s ő alakította az államtitkárt. Felesége Fekete Klára volt, a miniszter Gombos András és az orvos Ledniczky Pál. Az előadás jól sikerült Az előadás jó és igen tetszetős. Jelenet a Bűvös szék-bői. Balról jobbra: Génius (Székely Árpád), a bűvös szék feltalálója és a hordár (Mélykúti Elemér). A Textilművek kultúrcsoportjával együtt mutatkoztak be a Jutaárugyár táncosai is. Náluk — nem a legszerencsésebben — zongora követte a táncot. A lányok — ők is a Hármas ugrót táncolták — ejtettek ugyan néhány apró hibát, de igen ritmikus táncuk egészében jól sikerült. A Textilművek kultúrcsoportja a bemutatón megállta a próbát. További lelkes, szorgalmas munkájukkal a város egyik legjobb kultúrcsoportjává válhatnak. De ez arra is kötelezi őket, hogy fokozottabban részt vegyenek a szegedi közönség, s különösen a külterületek lakói kulturális igényeinek a kielégítésében. A Macrvar Szovtet Barátság Hónapia elolt MSZT munka Rókuson Solymosi Lajos egy éve vezeti a Rókus L MSZT-szervezetet. Ezóta a több mint 800 -papiros tagból* élő, eleven embereket formált. Nem sajnálja szabadidejét, erejét. Munka nUn meglátogatja a tagokat, felvilágosító munkát végez. Ha találkozik olyan emberrel, aki még nem MSZT-tag, igyekszik megnyerni: igy növelte egy év alatt 150-el a tagok számát A héttagú vezetőség 22 aktíva segítségével tart szórós kapcsolatot a tagsággal. Az aktívák Igen gyakran meglátogatják a hozzájuk beosztottakat, beszélgetnek velük, A tanácsválasztás idején egy körzetet kapott az MSZTszervezet ahol a legjobb aktívák — DÚsfí Józsefné, Ebenhart Józsefné, Angyal Mária, és még sorolhatnánk a neveket —, népnevelő munkát végeztek. Az Orgona utcában lévő MSZT-szervczet helyisége barátságossá, széppé, vonzóvá vált. Egy-egy természettudományi, orvosi, jogi előadásnak már 70—80 látogatója is van. Az MSZT feladata a szovjet kultúra Ismertetne. A Rókus I. alapszervezet az MSZT baráti kör keretében történelmi előadásokat rendez, ahol a tagok Oroszország kialakulásával, az orosz, a szovjet nép harcaival, dicsőséges történetével ismerkednek meg. —- Az első előadáson elég kevesen voltak — mondja Solymosi elvtárs. — Jó népnevelő munkánknak köszönhető, hogy minden előadáson több-több hallgató jelenik meg. A tanulás mellett természetesen a szórakozásról sem feledkezünk meg. Minden hónapban rendezünk műsoros kultúresteket. — Eredményeink mellett persze hibák is mutatkoznak. Tagjaink fegyelmével van baj. A legjobban dolgozó tagok közül is vannak olyanok, akik elvállalnak egy-egy munkát és azt nem hajtják végre. Ilyenkor felkeressük ezeket a tagok.at, beszélgetünk velük, s utána megjavul a munkájuk. Van dolgunk épp elég. Sj,ok segítséget kapunk a Rókus I. pártszervezettől. Szeretik. becsülik Solymosi Lajost a rókusi dolgozók, akik most az MSZT-szervezettel együtt készülnek a Magyar— Szovjet Barátság Hónapjára. KET IATOGATAS ROBOGOTT PEST FELÉ a gyorsvonat. A kupiéban meleg volt, s az öreg Nagy Ferenc, miután az otthonról hozott szalonnából jól megreggelizett, hátradőlt a padon és . elbóbiskolt. A sarokban halkan beszélgettek. Feri bácsi szinte nem is hallotta a vonat kerekeinek állandó, egyenletes csattogását — elgondolkozott. -Vajon miért hivattak a parlamentbe?* Elővette a meghívót s hosszan nézegette. Aztán kitekintett az ablakon. A februári téli táj suhant el előtte, a fák kopáron meredeztek, tanyai házak tűntek tova. S ahogy kibámult az ablaküvegen, eszébe jutott 43 évvel ezelőtti látogatása az Országházban ... • — ELENGEDITEK Ferit velünk Pestre? — kérdezte Varró Sándorné a fiú szüleitől. — Hát bizony, Anna sok a gyerek — válaszolta Nagyné — hadd menjen, legalább keres a nyáron egy kis pénzt. — Hát te Feri, szívesen jössz-e? — Megyek, Annuska néni, hogyne mennék Budapestre ... — Nem könnyű ám a téglaverés! — Majd megtanulom maguktól. Másnap már döcögött is velük a személyvonat Dorozsmáról Pestre, a nagyvárosba. A fiatal Nagy Feri így hát a téglaverő Varróékhoz szegődött segítségül. Hordta a vizet, a homokot, a földet, mindent megcsinált, ami rábíztak. Nehéz munka volt. Varróék — férj és feleség — nagyon szorgalmasak voltak, verték a téglát izomszakadtáig. Mert csak így tudták keresni. Húsz forintot Ígértek egész nyárra a gyereknek — 1912-őt írtak akkor — és külön pár fillért adtak neki vasárnaponként. De hát mennyit is adhattak volna Annuska néniék, amikor saAkkar nyáron történt, hogy gróf Tisza István miniszterelnökre egy Kovács Gyula nevű képviselő rálőtt. A golyók célt tévesztettek. Az urak felháborodva beszéltek az eseményről — de az egyszerű emberek 'közül sokak szeme felvillant, amikor a gyűlölt gróf elleni merényletről hallottak. A nagyteremben még megmutatták a golyók helyeit, aztán kituszkolták őket. Véget ért a látogatás. A NYUGATI PÁLYAUDVARRÓL Nagy Ferenc egyenesen a parlamentbe sietett. A meghívón pontosan rajta állt, melyik kapun 'kell bemenni. Igaz, még korán volt — csak 11 órára kellett ottlennie — dehác a kíváncsiság, meg egy kis izgalom, hogy most 43 év után ismét ellátogathat az Országházba, húzta őt a Kossuth tér felé. Mintegy hatvanan jöttek össze az ország különböző részeiből, zömében hozzá hasonló, meglett korú emberek. A soványarcú, kiálló aiccsontú, 60 év körüli Nagy Ferenc ezúttal nem volt elfogódott. Most a kormány meghívottjaként jött s régi ismerősökre lelve egészen otthonosan érezte magát. Aztán egy kis ünneptség kezdődött, amelyen közölték, hogy a megjelenteket régi munkásmozgalmi tevékenységükért a kormány magas kitüntetésben részesíti .., Nagy Ferencet váratlanul érte a bejelentés. S amikor saját nevét hallotta felolvasni és azt, hogy a ••Szocialista Munkáért Érdemérem*mel tüntetik ki — alig akart hinni fülének. Szíve a torkában dobogott, amikor a gyönyörű ötágú csillagot átvette. "Hát ezt is megértem .. .* Amikor vége volt az ünnepségnek, odament az előadóhoz, bemutatkozott s tőle is megkérdezte, ját magukat is csak megfeszített hogy hívják, mert nem ismeri, munkával tudták ^ el tartani. Másnak , _ Nagy Dániel vagyok, az El1 *" " nöki Tanács elnökhelyettese — válaszolta a kérdezett és sorban bemutatta a körülötte állókat — egyébként én is Csongrád megyei vagyok, szentesi — tette hozzá. Szívélyesen elbeszélgettek. És dolgoztak, másnak verték a téglát, másnak kubikolták.. s — Igyekezzél gyerek — mondták Ferinek — aztán majd elviszünk a királyi várba, meg az Országházba. Hogyne igyekezett volna a fiatal fiú ilyen szép Ígéretek hallatán. ! És amikor a »szent jobbot* vitték j a perzselő nyárban, Feri mindent, kutató szeme ott villódzott Annus- | ka néni mellett a várbeli díszes j téren. Hát még hogy örült, amikor a "nagyközönség* egy csoportjával bejutott az Országház nagytermébe. Elfogódottan, csodálattal nézett körül. — Az ott az egyik méltóságos úr szivartartója — magyarázta egy felcicomázott ember a látogatóknak. — Ide helyezik a legkedvesebb szivarjait, hogy amikor bejön, könnyen megtalálja. Feri még ezt is megcsodálta ... És bámulattal szemlélte a kócsagtollas, bársonyruhás, görbekardos díszmagyarba öltözött grófokat, bárókat, az egész bevonuló díszmenetet, meg a gyönyörű épületet, az aranydíszítéseket a kupola alatt, a márványlépcsőket. Míg körbejártak a teremben, Feri elfogódva lép kedett, beszélni sem mert... Nagy Ferenc elmesélte, hogy 4S évvel ezelőtt már egyszer járt itt a parlamentben. — Vajon megvannak-e még azoknak a golyóknak a helyei? — kérdezte. Megmutatták neki a máig i* megmaradt nyomokat. Azután körbe vezették a vendégeket az egész épületen. Látták hol dolgoznak né* pi demokráciánk államférfiai, a kormány tagjai, végül pedig jó magyarosan megvendégelték a ki* tüntetetteket. Családiasan érezték magukat. • NAGYJÁBÓL EZEKET IRTA MEG Nagy Ferenc bácsi szerkesztőségünkhöz beküldött levelében. Az öreg Nagy elvtárs régi levele* zöje a pártsajtónak. Vajon hánya* dik levelet hozta tőle a posta Dorozsmáról? Nehéz volna kiszámí* tani. Hét—nyolc évre nyúlik visz* sza sajtótevékenysége. A kedves, öreg Feri bácsi balra dülő betűi már sok olyan dologra világítottak rá, amelynek nyomán — ahogy ó szokta mondani — prüszköltek a hibák elkövetői. És hány ember ügyes-bajos dolgainak megoldásához nyújtattak segítséget levelei! Nyitott szemmel járó, szókimondó, tollforgató ember Nagy Ferenc. Most az egyszer nem másokról szólt a levele. A két látogatást írta meg. Arról -tudósított*, milyen boldog, hogy az évtizedes kubiko* lás után, az ellenforradalom éveiben átsfnylett rendőri megfigyelés után szabad hazában sztahanovista kubikos lett, most meg ilyen nagy megbecsülés érte. S ahogy elbeszélgettünk vele, elmondta: úgy érzi, ezt a kitüntetést egy kicsit azért is kapta, mert oly sok levelet írt a párt sajtójának .., AZTÁN MÉG ELARULTA, hogy a napokban meglátogatta Annuska nénit. Régen nem volt nála. Hetvennégy éves özvegyasszony már, beteg. Megmutatta neki a kitüntetést, elbeszélgetett a régi időkről és arról, hogy ez a mostani lato. gatás mennyire más volt, mint a 43 évvel ezelőtti... Markovits Tibet Mezőgazdasági kísérleti tálintézet létesül Szegeden Az ország legfontosabb mezőgazdasági tájain a mezőgazdaság kérdéseinek a gyakorlattal szorosan összekapcsolt rendszeres kísérleti vizsgálatára, mezőgazdasági kísérleti tájintézeteket létesítenek. Ilyen intézet létesül Szegeden, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetből és a Kísérleti Gazdaságból. Hozzátartozik a makói, a bánkúti és a kalocsai kísérleti gazdaság, valamint a kapán esi rizsnemesítő telep. A tájintézet feladata lesz a bácskai és békési lőszhát és a Duna— Tisza közi szikes talajok, továbbá meszes talajok növénytermesztési kérdéseinek kutatása. Egyik feladata lesz a növénynemesítés és elsősorban a rizs, a csipós- és csipős* ségmentes fűszerpaprika, a kender, az olajlen, a kukorica, a búza,. a hagyma, a dinnye, a gyepnövénvek nemesítése és a földidió honosítása, A szegedi intézet hivatása lesz . a feladatkörébe tartozó növényfajok termesztésével összefüggő mezőgazdasági gépesítési és üzemszervezési eljárások kidolgozása, valamint a nemesített növényfajták elit vetőmagjának előállítása is. Készülődés a magyar-szovjet barátsági hónapra A magyar—szovjet barátsági hónap előkészítése érdekében, Szegeden, az MSZT székházában érte Láttam kedves kartárs, láttam a művedet. 12 osztályt dekoráltattál 49 jelmondatot függesztettél a frissen festett falakra és egy hétig böngészted a lexikon lapjait, hogy osztályaidnak iskolád típusához illő neveket találj. Hatalmas, kultúrműsorokat rendeztél, díszes sportbemutatóval egybekötve — sőt még szülői értekezlet tartására is vállalkoztál, hogy kellőképpen alátámaszd megmozdulásod: mondván: ha lúd, legyen kövér. Végül kinyomattad a meghívót is — észrevehető helyen feltüntetve neved, mint felelős kiadót — és elküldted fűnek-fának, iskolának és jóbarátnak, társadalmi szerveknek és a sajtónak, de főleg a felsőbb hatóságoknak és a pártnak, hadd lássák és hadd örüljenek a szeren* esés pillanatnak, amikor terád bízták az iskola vezetését. Nem akarok fogadatlan prókátor lenni, mert annak a közmondás nem valami szíveset ígér. Mégis úgyérftedafágud nafitó{Móí TddUltH fdhSltdc ISKOLA A KIRAKATBAN éljük, amikor a pedagógia területén arra törekszünk, hogy az iskolákban szilárd erkölcsi és tanulmányi fegyelmet alakítsunk ki és mindinkább megköveteljük tanulóinktól a szilárdabb tárgyi tudást. Eljárt felettünk az az idő, amikor egyes iskolák liberális osztályzat mögé rejtve a tényleges tanulmányi eredményt, látványos rendezvényekkel nagy hírnévre tettek szert. De te, úgy látszik, itt akarsz maradni magadnak, hogy ébrentartsd azt a szellemet, amely felszínes eredményeket elébe helyezte a komoly pedagógiai követelményeknek. Nem tudom, mire való ez a reklámpolitika. Csak azt tudom, hogy egy iskola életére ez szomorú következményekkel járhat. Tudom, hogy száz revizem, hogy a többi pedagó- zor sem tudná kimutatni. fedni, hány komoly tanárnak kellett a feleltetés idején hallgatólagosan tudomásul vennie, hogy a rendezvény miatt egyik, vagy másik tanulónak nem volt ideje a készülésre. De tenv, hogy emiatt egész oszt a- lám, amelyről lyok maradnak el egy-egy lünk. el szabad fojtanunk a diákság iskolán —, illetőleg a tanulmányi időn kivüli önkezdeményezését, kulturális, vagy társadalmi tevékenységét. Ez azonban más dolog, mint az a rekmost szóséggel tartozunk egymásnak és a társadalomnak. Egyesek felelőtlen magatartása azonban lerántja a pedagógust arról az erkölcsi magaslatról, amelyen a nevelés eredményessége érdekében állnia kell. gus nevében el kell mondanom egyet és mást, hogy egyszer végre tiszta vizet öntsünk itt is a pohárba. 1955-öt írunk, népi dehány tanuló maradt távol az iskolától a próbák miatt és a rendezés sikere érdekében mint iskolától-iskoláig és háztól-házig menő mokráciánk új szakaszát házaló. Azt sem lehet felanyagrésszel. És miért kell arra nevelni a szülőt, hogy az iskola munkájában a *színpadi alakítások* sorozatát lássa, hogy fia a színpadi es sportbéli eredményein keresztül alkossa meg az ifjúság tanulmányairól alkotott képét? Ünnep alkalmával ünnepeljen a diák is elsősorban azzal, amivel a gyár és az üzem: munkával. Jó tanulással és ,jó eredményekkel. A mai túlzsúfolt tananyag mellett nem engedhető meg az örökös színpadi rendezés, mert akkor az iskolai élet is annak a brigádnak a sorsára jut, amely a lemaradást úgy akarta behozni, hogy kalapáccsal verte bele a gépekbe a csavart. Ez természetesen távolról sem jelenti, hogy el kell, vagy De hogyan is lehetne ezzel a síppal-dobbal verébfogással elérni azt, hogy mi magunk is megbecsüljük és tiszteljük egymást? Pedig milyen szép feladatok várnak ránk ezen a téren! Észre kell vennünk és meg kell becsülnünk a jól dolgozó, egyszerű embert, a hivatásának élő, magát nem tömjénező pedagógust, akit eddig kevésbe vettünk. Azt az egyszerű, de tartalmas embert, aki bizony nagyon sokszor lemaradt a sekélyebbtudásúak mögött, mert szerénységen, becsületességen és lelkismeretességen alapuló pedagógus-erényei távol tartották attól, hogy tisztességtelen önpropagandával, felelőtlen hősködéssel szerezzen magának tisztelőket. Mi pedagógusok felelős* Különben is, ne kontárkodjunk bele a más mesterségébe. Mi sem szeretnénk, ha hozzá nem értő emberek szólnának bele a pedagógiába. A kirakatrendezés komoly szakma. M; ebben a mesterségben csak kontárok lehetünk, minden való erkölcsi eredmény nélkül. Töltsön el bennünket inkább a tanulók jövője iránt érzett felelősség. Mert a továbbtanulóktól az illetékes egyetemi és főiskolai felvételi vizsgabizottság nem azt kérdezi meg, hányszor nem készült az iskolai reprezentatív ünnepélyek miatt, hanem azt vizsgálja meg, hogy tudja-e alaposan a középiskolai anyagot, vagy nem. A kirakatpolitikának nincs helye az iskolai életben. Épp ezért remélem, hogy a következő héten nem kapok ismét egy meghívót ?magasszínvonalú iskolai ünnepélyre*, a meghívón jól látható helyen feltüntetett felelőtlen kiadóval. Bánfalvi József kezletet tartottak. Az értekezleten résztvettek a tanácsok járási népművelési előadói és az MSZT já* rási és megyei vezetői, akiknek Rudas László elvtárs, az MSZT megyei titkára tartott előadást. Rudas elvtárs hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben, különösen a kormányprogram után, túlságosan elhanyagoltuk a Szovjetuniót ismertető gazdasági és politikai előadásokat. Ezen sürgősen segíteni kell! A Magyar—Szovjet Társaság programjába belevette, hogy a megye öt városában négy-négy előadást tart a magyar—szovjet barátsági hónap ideje alatt. A városokban megtartandó előadások tematikája a következő: 1. A Szovjetunió szerepe a magyar nép felszabadulásának 10 éves eredményeiben; 2. Magyar xultúra a Szovjetunióban: 3 IVTagyarok az Októberi Szocialista Forradalomban; 4. Magyar—szovjet barátság a két háború között. Ezenkívül Rudas elvtárs bejelentette, hogy a magyar—szovjet barátsági hónap alkalmával a Tatucin hgdseregegyüttes brigádműsort ad Csongrád megyében. Hagy Sándor Sz'ál'nés Kossu'h-diias író beszámo'át fari a IV. magyar békePongresi* szusiól A IV. magyar békekongrc"-^sról beszámolót tart Nagy San..or Sztálin- és Kossuth-díjas írónk pénteken este 6 órai kezdettel Újszeged lakóinak A békegyűlést » védőnőkó"ző kultúrtermében (Temesvári körút) tartják,