Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

DELMÜGYBRORSZAG VASÁRNAP. 1955. MÁRCIUS TI. NacfY Sándor: Egy forradalmár vallomásai NYIKIFOROV: ÉLETRE-HALÁLRlA A szovjet irodalom a felszabadulás óta hatalmas segítője új életünknek. Gazdagságával, sokoldalúságával, szinte népünk minden rétegének válaszol. Gyakran vagyunk úgy a szovjet könyvek elolvasása után, hogy tisztábban •látjuk hazai problémáink valamelyikét és ezzel eredményesebben küzdjük le a nehézségeket. De íiemesak ezért kincse lelkünknek a "Szovjet könyv, hanem művészete miatt is; magasrendű eszmeiségével, szépségének erejével, nemes ' erkölcsével neveli jellemünket és bennünket igazabb hazafivá, s az emberiség nagy ügyének edzettebb harcosóvá tesz, Ilyen könyv P. Nyikiforov: Eletre-halólra című műve is. (Én inkább azt a címet adtam volna íleki, hogy "Életre-halálra a pártért Ez jobban kifejezte volna a 'i-egény tartalmát.) A könyvben egy bolsevik forradalmár — maga Nyikiforov — meséli el, miként Vált a Bolsevik Párt harcosává, s hogy az Októberi Forradalom előtt milyen harcokat vívott az orosz munkásosztály. Tehát tipikus -pártregény* — ahogy gúnyolná a burzsoá esztéta. <•• Nos, igen! De témája éppen ezért a legizgalmasabb. Azt mondája el, hogy az osztályharc kohójában miként születik az új világ megteremtője, a régi sírásója i a prolctárforradalmár; ez a tántoríthatatlan életigenlő hő®, a marxista eszmék érző, oko6 "megszállottja*, a legmodernebb embertípus. 'S aki füstnek, alantas kéjei bizsergetésére, vagy önzése igazolására használja, válogatja az irodalmat, az ne is olvassa el. Mert nem ópium. De aki részese kíván lenni a békeharc világmozgató erőfeszítéseinek, a párt sorsunkat, életünket eldöntő fenséges küzdelmének, az olvassa és gyönyörködni fog benne. Mert Nyikiforov eszmélő munkáséletén keresztül egy kissé önmagunkat, hazai pártunk belső ésu ,k,ülsQ harcait ismerjük fel. Már az el«6 lapokon együttsünk a gyermek Nyikiforowal, akit első élményei, a jakutszki országúihoz, a szibériai száműzöttek csoportjaihoz fűznek. Évenként ezrek és ezrek ballagtak láncot csörgetve kelet felé az ólombányákba, a tajgára fakitermelésre. S egyszeriben a cári Oroszország, a népek börtönének Szibériájában találjuk magunkat, nyomottsóg. vígasztalhatatlan szomorúság üli meg lelkünket. Micsoda sötét falucska lehetett Ojok!... A "Civilizációnak* csak egyetlen intézménye volt benne a -Bor- és pálinkalerakat*, s a kapitalizmus embere, Potap Iljics Prusak, az édeskés modorú, fürgeszemű bérlő. Az a néhány kulák, aki kiemelkedett a szegényparasztok, fuvarosok széles tömegéből, csak úgy tudta tartani magát, ha összejátszott a cári hivatali hatalom kisistenével, a járási ülnökkel. Erre a posztra leginkább nyugalmazott, iszákos katonatiszteket neveztek ki, s ha a parasztok nem fizették ki az adót, vagy nem teljesítették gyakran még feudális eredetű szolgáltatásaikat. akkor azonnal megvesszőztette, vagy bilincsbe vetette őket. Ilyen apró és gonosz diktátorocskák tartották markukban a hatalmai Szibériában. Gogoly 'Revizorónak polgármestere még európai figura volt e züllött hajcsárokhoz képest. Vessző, bilincs, vodka voltak ennek a hatalomnak eszközei. Nyikiforov hűen ábrázolja ezt a világot, s éppen a politikai foglyok halóimeneteinek leírásával, néhány számkivetett értelmiségi alakjának megmutatásóval sejteti kz ellenállás tüzét, ami mór ott parazsai az edzett szibériai munkások, parasztok szívében. De az elnyomástól egyelőre menekülni nem lehet. Nem volt jobb hélyzet a városban sem. A kapitalizálódó, századvégi Irkutzk munkásélete gyarmati vonásokat mutat. A kamasz Nyikiforovot hamar elviszi a szükség Irkutszkba; bolti, hivatali szolgaként, fűrészgyári olajozóként dolgozik, de az ottani nyüzsgés, vérszopó mohóság riai alakját mintázza meg (eközben, akiknek magatartása mélly nyomokat hagy a munkásifjfi lelkében, s erősíti benne az ösztönös osztáíygyúlöletet. ) A regénynek ez az elsőtrésze sok rokonvonóst mutat Osrtrovszkij "Az acélt megedzik* círrnű művével, csak éppen szibériai és nem ukrajnai környezetben. Ott is, ott ís az ázsiai kapitalizmusnak vadállati jellegét leplezi le az író, amely különösen az ifjúság gyenge vállára nehezedett. De Nyikiforov nem áll naeg az'ifjúság leírásánál, nála a cselekmény további része, az egész korszaknak (1900—1917-ig) a megeievenítése a fontos. S ebben se a pontos történelmiség a leglényegesebb — bér így is hiteles, — hanem inkább, mi módon került a bolsevik mozgalomba s lett edzett pártmunkássá a főhős. Az író az emlékezés 'izgalmával ábrázolja a forradalmi munka inaséveit az irkutszki pálinkafőző üzemben. A diadalmas felfedezést; a munkásságnak milyen hatalmas ereje van, ha szervezetten összefog. A feltétlein odaadást, az elszántság megszületését a lélekben. A felejthetetlen segítőtársakat, akik gondoskodnak a munkásifjú minden lépéséről, fejlődéséről, előreviszik sorsa minden állomásán. ' A könyv e részei csodálatosan szépek. S a cselekmény iljretén megalapozása után válik a mű különösen izgalmassá. A pártmunka, a különféle megbízatások mint egy-egy érdekes kaland, emberi erőpróba ábrázolódnak s az egész cári Oroszország munkáséletének körképét láthatjuk. Nyikiforov mint matróz szolgál a hadseregben. a cár luxushajóján, ott van a kronstadti matrózlázadásnál, majd a keresi kotróhajókon,"6 feketetengeri kikötőben, ukrajnai malom-munkások közt, az uráli vasmunkások körében, Bakuban, az olaj városában, a Volgán, majd ismét Szibériában. Eközben tucatnyi sztrájkot szervez, számtalanszor letartóztatják, megszökik, illegálisan rejtőzik, majd ismét' letartóztatják és sokéves börtönbüntetésre ítélik. Később az elkeseredett harcok következnek a cári börtönök hóhéraival, a fegyenctelepek tisztviselőível. Száz és ssáz jellegzetes munkásarcot látunk, dicső ifjúságot, mely az első sorokban harcol a bolsevik pártért és a népért. Megismerjük az illegális pártmunka módszereit, s a könyv elolvasása után magunk is jobban értjük majd a népnevelő, a tagnevelő munka gyakorlatát Megértjük, hogy nincs szebb hivatás a forradalmárnál, a világ teremtő alakításánál, s hogy az élet, a termelés minden területén, a dolgok részleteiben is forradalmárnak kell lennünk. A bolsevik pártmunkás minden jellemző tulajdonságát kiemeli, megmutatja a főhős életsorsában. Szigorúsággal, tipikussággal. Hajlandók vagyunk elfeledni a fontos körülményt, hogy személyes élmények leírásáról van szó. Nincs benne édeskés líra, de annál több tanulság. Engom a zxal döbbentett meg leginkább, hogy betekintést nyertem általa a bolsevik szervezkedés módszerébe, az elvtársi kapcsolatok formáiba, a mensevik opportunizmus elleni eleven harcba; és ezt — ha más történelmi viszonyok közt is vagyunk, — de öszsze lehet hasonlítani a mi pártunkon belül tapasztalható jelenségekkel, hiányosságokkal. Pontos elemzést ezzel kapcsolatosan gondolataimról itt nem adhatok de egyik hibánkat Nyikiforov könyve alapján megnevezhetem. Ez pedig a tagfelvétel kérdése, illetve ennek a nagyon fontos pártbeli munkának gépies intéaése. A bolsevikok szerveztek helyesen! Aprólékos nevelőmunkával foglalkoztak a nekivaló munkásokkal s szinte embertől-emberig haladtak. Kivétel nélkül minden elvtársat számemtartottak és képzettségének, fejlettségi fokának megfelelő munkával bízták meg. S nemcsak az illegális munka miatt cselekedték így, hanem a párt élcsapatjellegének megőrzése miatt is, s ezt a jó szokást, — ahogy én a Szovjetunió Kommunista Pártját ismerem — azóta is megtartották. Ezzel szemben a mi pártunkban nem mindig tartottuk be a szervezkedésnek eít a módját. Ezen segíteni kell! Pártunk politikája a marxizmus—leninizmust értő, a saját fejével gondolkozni tudó kommunisták nélkül nem valósulhat meg. S hogy egyre több Ilyen kommunista és magyar hazafi legyen, — ezt segíti elő Nyikiforov könyHÍREK S. — Növendékhangverseny lesz a magyar—szovjet barátsági hónap keretében a Zeneművészeti Szakiskolában hétfón este 7 órai kezdettel. Belépődíj nincs. — A MÁV nyugdíjasok részére taggyűlést tart a szakszervezet nyugdíjas csoportja hétfőn délután 2 órakor Rákóczi u. 1. szám alatt, az alsóvárosi Petőfi Kultúrotthonban. A vezetőség minden nyugdíjast kér, hogy okvetlen jelenjen' meg. — A mai nap egyik eseménye a magyar—szovjet filmdal-est, amelyet a magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából az újszegedi November 7. kultúrotthonban tartanak, este fél 7 órai kezdettel. Moldován Stefánia, Katona András, Kovács Gyula, a szegedi Nemzeti Színház művészeinek tolmácsolásában felhangzik a Szibériai rapszódia, a Déryné, a Vidám vásár, a 2x2 néha 5, a Vidám fickók, a Filmcsillag és még más közkedvelt magyar és szovjet filmek legszebb dalai. A városi balettiskola növendékei és a Szegedi Jutaárugyár tánccsoportja balett, magyar, orosz és román népi táncokkal szerepel. Az előadáson Kovács Gyula konferál. Műsor után tánc, — Kedden délután 2 órakor Nyéki Lajosné tart békekongreszszusi beszámolót a Jutaárugyárban. •— Mikró-hanglemez est lesz kedden este fél 7-kor az egyetemi diákklubban. Műsoron: 'Musszorgszkij: Borisz Godunov. "Előadja a moszkvai opera együttese, vezényel Golovanov. Ismerteti Korek József, a Horizont vezetője. — Mescdélelött lesz a Juhász Gyula kultúrotthonban ma, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel *Orosz népmesék" címmel. — A Csárdáskirálynő előadását március 29-én, kedden este 6 órakor kezdi a színház, hogy a Szeged környéki dolgozók elérhessék az esti vonatokat, — Bizet "Carmen* című operáját adja elő ma este fél 8 órai kezdettel a Nemzeti Színház. Micaale szerepét Iván Margit énekli. Az előadást Rubányi Vilmos zeftei igazgató vezényli. — Katajev: Bolond vasárnap című színművét mutatja be ma. vasárnap este 7 órai kezdettel a Kamara Színház. Főszerepbén Sugár Mihály, Laky József. Káldor Jenő, Lontay Margit, Lászlóffy Kata,és Décsy Györgyi. FELHÍVÁS. . .. Felhívom a gyűmilestermetSk ligyolmM, hogy a téli pernietezéanWet április l-ig fejezték be. Növényvédöszer .szaküzletekbon korliítalanul kaphatók. továbbá a város különböző részein felállított mészkénlcföző"brigádok a termelök rendelkezésére illának. A munkák eVvégzését ellenőriztetem, a mulasztók elien az eljárást megindítom. Vb. elnök Anyakönyvi hírek t Március 1S-Í61—26-ig HAZASSAGOT KÖTÖTTEK Molnár János és Chugyik Mária, Pintér Lajos és Vidó Erzsébet, Ungvári István és Szabó Anna, Czél István és Marjai Julianna, Csókási József és Ágoston Hona, D. Nagy János és Rikk Julianna, Boros Pál és Kádár Németh Hona. Wutsch Sándor és Kéri Ilona, Buruzs Antal és Mojzes Irén, I-ehotai Mihály és Horváth Erzsébet, Sultzberger Ferenc és Kiss Anna, Tóth István és Kis Julianna. SZÜLETÉSEK Nagy Miklós és Savanya Julianna, Katalin; Lévai István és Harmath Mária, Ferenc; Csurár István éa Rostás Rozália, István; Vigh Ferenc és Hauser Rozália, Árpád: Kozma János és Szél Erzsébet, János; Béres Mihály és Kolonnán Mária, Sándor; Bönde Mihály és Bárkinyi Rozália, Antal; dr. Szentkút! Ferenc és Tasnádi Emilia, Levente; Ábrahám István és Kiabót Irén, Piroska; dr. Füredi I.ajos és Soós Vilma. Tamás: Huszka Mihály és Simon Etelka. Ilona; Jóvárl István és Horváth Erzsébet. László; Juhász Péter és Tóth Ilona, Klára; Komlósi János és Frank Erzsébet, János: Lele Mihály és Terhes Hona, Éva, Majtényt Tibor és Forró Etelka. Katalin: Ocskó Imre és Ugri Mária. Maria; Pintér József és Hegedűs Irén. József; Papp Ferenc és Kabók Anna, Mária; Seresy Sándor és Soós Julianna, Sándor: Szabó Gyula és Boros Klára, Gyula; Sztojka Mihály és Rácz Erzsébet. Sándor; Szabó István és Bálint Mária, Miklós; Tóth János és Farkas Margit. Gábor;. Takács János és Bencze Mária, Katalin; Tóth Mihály és Szabó Mária, Zsuzsauna; Tólh István és Győri Erzsébet. Ágnes; Erdélyt Lajos és Sutóczki Margit, Ferenc; Tőrök Béla ék Fábry Fdit. Mit; Mészáros Mihály és Csongrádi Hona. József; Revák Pál és Gárdién Julianna, PÁL; Savanya Miklós és TótHpördi PIrPska, Éva; Tóth Gyula és Vártay Anna, Anna; Nagy József és Lengyel Terézia Ágnes; Kövesi József és Fülöp Erzsébet, Erzsébet: Róka László és Horváth Sarolta, Katalin; Molnár Lajos és Lele Ilona. Ilona; Négy Lajos és Ktss Julianna. Róbert; Oláh Ferenc és Sebők Magdolna, Mária; Szakái Pál és Potonai F.rzsébet, Pá'; Varga Lajos és Maróthy Mária, Mária; Szabó Illés és Szűcs Julianna. Jenő; Kiss Mátyás és Fodor Margit. Tibor; Rakovics István és Sóczó Brigitta József: dr. Balázs Iván és Kelety Etelka Iván; Frank József és Lörincz,, Anna. Andrea; Simon JóJárt Lajos és Födi Ilona, Rozália; Papdi látván és Szénási Aqna, István: Sztanics Artúr és Diikrp Mária. Anna; Vass Imrének és Helmlv Gizellának Imre rteVŰ gyermeke született. .. . ELHALTAK Mandovics Sándor t. Jójárt Sindo- 16, Varmozsa Imre 5. Cseh Etelka 1. Cseh Györgyi 1. Buborék Antal 1 napos. Szemenyei Sándor 29, Berta János 46, Gulácsi Andrásné Putyora Rozália 79, Virág Pál 63. Röíh Lajosné Jakab Mária 81. Lőrlncz Rozália 77. l.askai Ferencné Kecskés Mária 71. Molnár Mihály 63. Lábas Pál. 50. Balogh József 6). Iletesi Bclá 38. Juliász Sándor 74 éves. Keskeny Gyula 1 hónapos. Barna Lajosné Tóth Rozália 89, Szalai Ferenc 58. Bartos Lajos 88. Varga Bürgés Mátyás. 67. Zelinka Miksáná Sin. ger Gizella 75, Keszőcze István "6, Katona József'75. ördögh Jánosné Kálmánpikó Rozél 73. Ábrahám Béláné Vass Sarolta 87. Czeglédi Jakabné Teleki Terézia 77, Bilinecz István 2 éves korában. ve, s az egész szovjet irodalom. AVAVVVvvvvVVVV*-CA- ,weevv /-M-YV.-. Yr/r/rAWAWW0i /vwwwvwvwvwvVYWWVVY'vYWvvyv'AWvvvvvvvY'OvvYNVVv^^ AZ ORVOSOK BEÖLTÖZTEK Minden kész, hogy a „mú-vese" segítségével másodszor is megtisztít sák K. S. fiatal nő vérét a'káros anyagoktól. K. Sv krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg. Percek, félórák telnek el. A betegtől vett vért márt dializálták (letisztították) és most' már újra visszajuttatták szervezetének. Sikeresen alkalmazták ebben a „mű-vesét". Nemrégen történt ez a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján, az eg>fik csendes, hófehér teremben K. S. rövid idővel azután, hogy vérélt megtisztították az orvosok a „mű-vese" segítségével, frisserővel hajgyta el a klinikát. Megszűnt a szédülése, aluszékonysága, visszatért munkaképessége és dolgozik is. Az első szegedi „mű-vesét" Németh András, a Szegedi Sebészeti Klinika tanái segéde szerkesztette — Pintér Imre és Gál György szegedi orvosok közreműködésével — a külföldi irodalomból ismert eddigi kutatások és eljárások alapján. A „mű-vese" alkalmazásának kérdése nem mai keletű. Már 1905-ben foglalkoztak a „mű-vese" alkalmazásának gondolatával az orvosok, de az mégsem léphetett a beteg emberek gyógyításának szolgálatába. Oka? Nem volt jó dializáló (vértisztító) hártya és nem tudták az emberektől levett vér alvadását meggátolni. HAZÁNKBAN Szegeden kívül Budapesten és Debrecenben is folytatják a „mű-vesével" kapcsolatos kísérleteket, munkát. Eddig azonban még csak a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának orvosairól mondható el: emberéletet mentettek meg a „mű-vesével", azAz életmentő „mű-vese" talán míg félelmetesebbnek tűnik iHiun lii-i, i Magyarországon eloszor a szegeszámára, mint a dunabb, ae nyn- i . orvogok alkalmazták a gyakorlattabb falusi szipoly. Az író a ka-lban pitalistának kft jeUegáétcs szibéjl Németh András tanársegéd snv bájában ülünk. A „mű-veséről" és a vele kapcsolatos gyógyító munkáról beszél. Füzetet lapoz fel; a „művesével" összefüggő adatok vannak benne. Az elmúlt év októberében — ismerteti a tanársegéd — a 71 éves K. Pál, Szeged, Kereszt-utcai ember életét mentette meg a „mű-vese", K. Pálnak műtét utáni vese-elégtelensége volt; három napig egyáltalán nem működött a veséje. Az idős ember vérének letisztítása után a veseműködés megindult, a fontos szerv erőre kapott, magára talált. S a beteg gyógyultan hagyta el a klinikát. A VESEBETEGSÉGEK különbözők és sokféle elejárása van gyógyításának. s ezt alkalmazzák is. Mi a szerepe a „mű-vesének"? Akkor használják, amikor a vese egyáltalán nem, vagy nagyon kis mértékben választja ki az ember szervezetéből a fehérjék bomlásakor létrejött olyan , káros anyagokat, amelyek a vérben felszaporodva halált okoznak. A „mű-vese" tehát a vérből dializálja — letisztítja — a benne lévő káros anyagokat. Amíg a „mű-vese" orvosi irányítással működik, helyettesíti az élő, emberi vesét, s így az magára talál, működése visszatér. Előjöhet a kérdés; ha a „művesével" a vért tisztítják meg a káros anyagoktól, akkor nem-e lehetne a betegeknek friss vért adni; vérátömlesztéssel? Van ilyen eljárás is és az orvosok ezt kivéreztetéses vérátömlesztésnek hívják. Ez azonban kockázatosabb, bonyolultabb. Egy nem kezdeti vesebetegsegben szenvedőnek 20—30 véradóember kellene. A „mű-vesével" a beteg saját vérét kapja vissza, tisztítva. A tanársegéd beszél arról is, hogy ha a vese betegségének mechanikus okai vannak — ilyen például a kétoldali vesekő is — akkor elsősorban operáció szükséges. Német András megmutatja a ..mű-vesét". Húsz centiméter magas, 25 centiméter széles. Két, fémkeretekre kifeszített celofánfalu kamrából áll. amelyekbe a betegtől levett vért helyezik. (A kamrákba égy liter vér fér.) A kamrák ürege fél centiméter szélességű és a vér könnyen belevezethető és leszívható. A celofánt kívülről apró négyzetet alkotó tartóhuzalok szelik át. Az egész „mű-vese" magyar anyagokból készült. A hozzá szükséges firiom celofánt a budapesti Viscosa Műanyaggyár és az Osalit Kereskedelmi Vállalat szállította, igen gyorsan. A „Mp-VESÉT" dializáló oldatba teszik, majd elhelyezik a thermosztápba. A vért a thermosztáp a test hőmérsékletén tartja. A vér két óra elmultával letisztul s a celofánon keresztül, — amely — szaknyelven — félig áteresztő hártya — a káros anyagok egy kémiai folyamat kapcsán az ásványi anyagokban és cukorban gazdag oldatba kerülnek. Természetesen az ásványi anyagok, a fehérje molekulák, vörösvérsejtek változatlanok maradnak a vérben, s nem is tudnak az oldatba kerülni. Igy tisztul meg a vér a káros anyagoktól. A letisztított vért visszaadják a betegnek. A vértisztítást a betegeknél mindaddig folytatják, amíg a vese működését meg nem kezdi.. A veseműködés megindítása egyet jelent a beteg életbentartásóval. — Mik a további terveik? —1 kérdezzük Németh Andris tanársegédtől. — Most olyan készülék szerkesztésén dolgozunk, amelyet a vérkeringésbe tudunk kapcsolni. Ilyen „mű-veséket" külföldön már alkalmaznak ..; A szegedi klinikán használt „mű-vese" nincs a vérkeringésbe kapcsolva. MEGÁLLAPÍTJA Német András, hogy a szegedi klinikán alkalmazott aránylag kiesi „mű-vesével" lassú, folyamatos dializálást lehet folytatni. A készüléknek azonban előnye, hogy a veseelégtelenség kezdeti szakaszában már veszélytelénül lehet alkalmazni, nem úgy, mint a nagyobb „mű-veséket", amelyeknél gyakoribb a különféle komplikáció. Beszél arról is, hogy a vérkeringésbe kapcsolható „művese" létrehozását az Egészségügyi Tudományos Tanács anyagiakkal támogatja. A vértisztító oldatot Szegedén, a Gyógyszertani Intézetben készítik. Az oldatok nagy üvegfiolákban a klinikán sorakoznak, hogy szükség esetén nyomban igénybe vehessék. A „mű-vesét" nemcsak a veseelégtelenségeknél (betegségeknél), hanem a mérgezéseknél is sikeresen lehet alkalmazni. Például az altatószerrel való mérgezésnél a ..művese" hasznos szolgálatot tesz; a vérből kiszűri a mérgező anyagokat. JÓLENNE még sokat beszélni az orvossal, de szűkreszabott az idö. Hívják is már, hogy végezze nemes és megbecsült, embert gyógyító munkáját. S nagy öröm ez. "hogy a tudománynak sikere született a szegedi klinikán; az emberért, egészségéért. MORVA* SÁNDOR