Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

DELMÜGYBRORSZAG VASÁRNAP. 1955. MÁRCIUS TI. NacfY Sándor: Egy forradalmár vallomásai NYIKIFOROV: ÉLETRE-HALÁLRlA A szovjet irodalom a felsza­badulás óta hatalmas segítője új életünknek. Gazdagságával, sokol­dalúságával, szinte népünk min­den rétegének válaszol. Gyakran vagyunk úgy a szovjet könyvek elolvasása után, hogy tisztábban •látjuk hazai problémáink valame­lyikét és ezzel eredményesebben küzdjük le a nehézségeket. De íiemesak ezért kincse lelkünknek a "Szovjet könyv, hanem művészete miatt is; magasrendű eszmeiségé­vel, szépségének erejével, nemes ' erkölcsével neveli jellemünket és bennünket igazabb hazafivá, s az emberiség nagy ügyének edzettebb harcosóvá tesz, Ilyen könyv P. Nyikiforov: Eletre-halólra című műve is. (Én inkább azt a címet adtam volna íleki, hogy "Életre-halálra a pár­tért Ez jobban kifejezte volna a 'i-egény tartalmát.) A könyvben egy bolsevik forradalmár — maga Nyikiforov — meséli el, miként Vált a Bolsevik Párt harcosává, s hogy az Októberi Forradalom előtt milyen harcokat vívott az orosz munkásosztály. Tehát tipi­kus -pártregény* — ahogy gú­nyolná a burzsoá esztéta. <•• Nos, igen! De témája éppen ezért a legizgalmasabb. Azt mond­ája el, hogy az osztályharc kohójá­ban miként születik az új világ megteremtője, a régi sírásója i a prolctárforradalmár; ez a tántorít­hatatlan életigenlő hő®, a marxis­ta eszmék érző, oko6 "megszállott­ja*, a legmodernebb embertípus. 'S aki füstnek, alantas kéjei bi­zsergetésére, vagy önzése igazolá­sára használja, válogatja az irodal­mat, az ne is olvassa el. Mert nem ópium. De aki részese kíván lenni a békeharc világmozgató erő­feszítéseinek, a párt sorsunkat, életünket eldöntő fenséges küz­delmének, az olvassa és gyönyör­ködni fog benne. Mert Nyikiforov eszmélő munkáséletén keresztül egy kissé önmagunkat, hazai pár­tunk belső ésu ,k,ülsQ harcait ismer­jük fel. Már az el«6 lapokon együtt­sünk a gyermek Nyikiforowal, akit első élményei, a jakutszki or­szágúihoz, a szibériai száműzöt­tek csoportjaihoz fűznek. Éven­ként ezrek és ezrek ballagtak lán­cot csörgetve kelet felé az ólom­bányákba, a tajgára fakitermelés­re. S egyszeriben a cári Oroszor­szág, a népek börtönének Szibé­riájában találjuk magunkat, nyo­mottsóg. vígasztalhatatlan szomo­rúság üli meg lelkünket. Micsoda sötét falucska lehetett Ojok!... A "Civilizációnak* csak egyetlen in­tézménye volt benne a -Bor- és pálinkalerakat*, s a kapitalizmus embere, Potap Iljics Prusak, az édeskés modorú, fürgeszemű bérlő. Az a néhány kulák, aki kiemelke­dett a szegényparasztok, fuvarosok széles tömegéből, csak úgy tudta tartani magát, ha összejátszott a cári hivatali hatalom kisistenével, a járási ülnökkel. Erre a posztra leginkább nyugalmazott, iszákos katonatiszteket neveztek ki, s ha a parasztok nem fizették ki az adót, vagy nem teljesítették gyak­ran még feudális eredetű szolgál­tatásaikat. akkor azonnal meg­vesszőztette, vagy bilincsbe ve­tette őket. Ilyen apró és gonosz diktátorocs­kák tartották markukban a hatal­mai Szibériában. Gogoly 'Revizo­rónak polgármestere még európai figura volt e züllött hajcsárokhoz képest. Vessző, bilincs, vodka vol­tak ennek a hatalomnak eszközei. Nyikiforov hűen ábrázolja ezt a világot, s éppen a politikai fog­lyok halóimeneteinek leírásával, néhány számkivetett értelmiségi alakjának megmutatásóval sejteti kz ellenállás tüzét, ami mór ott parazsai az edzett szibériai mun­kások, parasztok szívében. De az elnyomástól egyelőre me­nekülni nem lehet. Nem volt jobb hélyzet a városban sem. A kapitalizálódó, századvégi Irkutzk munkásélete gyarmati vonásokat mutat. A kamasz Nyikiforovot ha­mar elviszi a szükség Irkutszkba; bolti, hivatali szolgaként, fűrész­gyári olajozóként dolgozik, de az ottani nyüzsgés, vérszopó mohóság riai alakját mintázza meg (eközben, akiknek magatartása mélly nyo­mokat hagy a munkásifjfi lelké­ben, s erősíti benne az ösztönös osztáíygyúlöletet. ) A regénynek ez az elsőtrésze sok rokonvonóst mutat Osrtrovszkij "Az acélt megedzik* círrnű művé­vel, csak éppen szibériai és nem ukrajnai környezetben. Ott is, ott ís az ázsiai kapitalizmusnak vad­állati jellegét leplezi le az író, amely különösen az ifjúság gyen­ge vállára nehezedett. De Nyiki­forov nem áll naeg az'ifjúság le­írásánál, nála a cselekmény továb­bi része, az egész korszaknak (1900—1917-ig) a megeievenítése a fontos. S ebben se a pontos tör­ténelmiség a leglényegesebb — bér így is hiteles, — hanem in­kább, mi módon került a bolsevik mozgalomba s lett edzett párt­munkássá a főhős. Az író az emlékezés 'izgalmával ábrázolja a forradalmi munka inaséveit az irkutszki pálinka­főző üzemben. A diadalmas felfe­dezést; a munkásságnak milyen hatalmas ereje van, ha szervezet­ten összefog. A feltétlein odaadást, az elszántság megszületését a lé­lekben. A felejthetetlen segítő­társakat, akik gondoskodnak a munkásifjú minden lépéséről, fejlődéséről, előreviszik sorsa min­den állomásán. ' A könyv e részei csodálatosan szépek. S a cselekmény iljretén megalapozása után válik a mű különösen izgalmassá. A pártmun­ka, a különféle megbízatások mint egy-egy érdekes kaland, emberi erőpróba ábrázolódnak s az egész cári Oroszország munkáséletének körképét láthatjuk. Nyikiforov mint matróz szolgál a hadsereg­ben. a cár luxushajóján, ott van a kronstadti matrózlázadásnál, majd a keresi kotróhajókon,"6 fe­ketetengeri kikötőben, ukrajnai malom-munkások közt, az uráli vasmunkások körében, Bakuban, az olaj városában, a Volgán, majd ismét Szibériában. Eközben tucat­nyi sztrájkot szervez, számtalan­szor letartóztatják, megszökik, il­legálisan rejtőzik, majd ismét' le­tartóztatják és sokéves börtönbün­tetésre ítélik. Később az elkesere­dett harcok következnek a cári börtönök hóhéraival, a fegyencte­lepek tisztviselőível. Száz és ssáz jellegzetes munkásarcot látunk, dicső ifjúságot, mely az első so­rokban harcol a bolsevik pártért és a népért. Megismerjük az ille­gális pártmunka módszereit, s a könyv elolvasása után magunk is jobban értjük majd a népnevelő, a tagnevelő munka gyakorlatát Megértjük, hogy nincs szebb hiva­tás a forradalmárnál, a világ te­remtő alakításánál, s hogy az élet, a termelés minden területén, a dolgok részleteiben is forradal­márnak kell lennünk. A bolsevik pártmunkás minden jellemző tu­lajdonságát kiemeli, megmutatja a főhős életsorsában. Szigorúsággal, tipikussággal. Hajlandók vagyunk elfeledni a fontos körülményt, hogy személyes élmények leírásá­ról van szó. Nincs benne édeskés líra, de annál több tanulság. Engom a zxal döbbentett meg leginkább, hogy betekintést nyer­tem általa a bolsevik szervezkedés módszerébe, az elvtársi kapcsola­tok formáiba, a mensevik oppor­tunizmus elleni eleven harcba; és ezt — ha más történelmi viszo­nyok közt is vagyunk, — de ösz­sze lehet hasonlítani a mi pártun­kon belül tapasztalható jelensé­gekkel, hiányosságokkal. Pontos elemzést ezzel kapcsolatosan gon­dolataimról itt nem adhatok de egyik hibánkat Nyikiforov könyve alapján megnevezhetem. Ez pedig a tagfelvétel kérdése, illetve ennek a nagyon fontos pártbeli munká­nak gépies intéaése. A bolsevikok szerveztek helye­sen! Aprólékos nevelőmunkával foglalkoztak a nekivaló munká­sokkal s szinte embertől-emberig haladtak. Kivétel nélkül minden elvtársat számemtartottak és kép­zettségének, fejlettségi fokának megfelelő munkával bízták meg. S nemcsak az illegális munka miatt cselekedték így, hanem a párt él­csapatjellegének megőrzése miatt is, s ezt a jó szokást, — ahogy én a Szovjetunió Kommunista Párt­ját ismerem — azóta is megtar­tották. Ezzel szemben a mi pártunkban nem mindig tartottuk be a szer­vezkedésnek eít a módját. Ezen segíteni kell! Pártunk politikája a marxizmus—leninizmust értő, a sa­ját fejével gondolkozni tudó kom­munisták nélkül nem valósulhat meg. S hogy egyre több Ilyen kom­munista és magyar hazafi legyen, — ezt segíti elő Nyikiforov köny­HÍREK S. — Növendékhangverseny lesz a magyar—szovjet barátsági hónap keretében a Zeneművészeti Szakis­kolában hétfón este 7 órai kez­dettel. Belépődíj nincs. — A MÁV nyugdíjasok részére taggyűlést tart a szakszervezet nyugdíjas csoportja hétfőn délután 2 órakor Rákóczi u. 1. szám alatt, az alsóvárosi Petőfi Kultúrotthon­ban. A vezetőség minden nyugdí­jast kér, hogy okvetlen jelenjen' meg. — A mai nap egyik eseménye a magyar—szovjet filmdal-est, ame­lyet a magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából az újszegedi November 7. kultúrotthonban tar­tanak, este fél 7 órai kezdettel. Moldován Stefánia, Katona And­rás, Kovács Gyula, a szegedi Nem­zeti Színház művészeinek tolmá­csolásában felhangzik a Szibériai rapszódia, a Déryné, a Vidám vá­sár, a 2x2 néha 5, a Vidám fic­kók, a Filmcsillag és még más közkedvelt magyar és szovjet fil­mek legszebb dalai. A városi ba­lettiskola növendékei és a Szegedi Jutaárugyár tánccsoportja balett, magyar, orosz és román népi tán­cokkal szerepel. Az előadáson Ko­vács Gyula konferál. Műsor után tánc, — Kedden délután 2 órakor Nyéki Lajosné tart békekongresz­szusi beszámolót a Jutaárugyár­ban. •— Mikró-hanglemez est lesz kedden este fél 7-kor az egyetemi diákklubban. Műsoron: 'Musszorg­szkij: Borisz Godunov. "Előadja a moszkvai opera együttese, vezé­nyel Golovanov. Ismerteti Korek József, a Horizont vezetője. — Mescdélelött lesz a Juhász Gyula kultúrotthonban ma, vasár­nap délelőtt 10 órai kezdettel *Orosz népmesék" címmel. — A Csárdáskirálynő előadását március 29-én, kedden este 6 óra­kor kezdi a színház, hogy a Szeged környéki dolgozók elérhessék az esti vonatokat, — Bizet "Carmen* című operá­ját adja elő ma este fél 8 órai kez­dettel a Nemzeti Színház. Micaale szerepét Iván Margit énekli. Az előadást Rubányi Vilmos zeftei igazgató vezényli. — Katajev: Bolond vasárnap cí­mű színművét mutatja be ma. vasárnap este 7 órai kezdettel a Kamara Színház. Főszerepbén Su­gár Mihály, Laky József. Káldor Jenő, Lontay Margit, Lászlóffy Kata,és Décsy Györgyi. FELHÍVÁS. . .. Felhívom a gyűmilestermetSk ligyolmM, hogy a téli pernietezéanWet április l-ig fe­jezték be. Növényvédöszer .szaküzletekbon korliítalanul kaphatók. továbbá a város különböző részein felállított mészkénlcföző­"brigádok a termelök rendelkezésére illá­nak. A munkák eVvégzését ellenőriztetem, a mulasztók elien az eljárást megindítom. Vb. elnök Anyakönyvi hírek t Március 1S-Í61—26-ig HAZASSAGOT KÖTÖTTEK Molnár János és Chugyik Mária, Pintér Lajos és Vidó Erzsébet, Ungvári István és Szabó Anna, Czél István és Marjai Julianna, Csókási József és Ágoston Hona, D. Nagy János és Rikk Julianna, Boros Pál és Kádár Németh Hona. Wutsch Sándor és Kéri Ilona, Buruzs Antal és Mojzes Irén, I-ehotai Mihály és Horváth Erzsébet, Sultzberger Ferenc és Kiss An­na, Tóth István és Kis Julianna. SZÜLETÉSEK Nagy Miklós és Savanya Julianna, Ka­talin; Lévai István és Harmath Mária, Ferenc; Csurár István éa Rostás Rozália, István; Vigh Ferenc és Hauser Rozália, Árpád: Kozma János és Szél Erzsébet, Já­nos; Béres Mihály és Kolonnán Mária, Sándor; Bönde Mihály és Bárkinyi Ro­zália, Antal; dr. Szentkút! Ferenc és Tas­nádi Emilia, Levente; Ábrahám István és Kiabót Irén, Piroska; dr. Füredi I.ajos és Soós Vilma. Tamás: Huszka Mihály és Simon Etelka. Ilona; Jóvárl István és Horváth Erzsébet. László; Juhász Péter és Tóth Ilona, Klára; Komlósi János és Frank Erzsébet, János: Lele Mihály és Ter­hes Hona, Éva, Majtényt Tibor és Forró Etelka. Katalin: Ocskó Imre és Ugri Má­ria. Maria; Pintér József és Hegedűs Irén. József; Papp Ferenc és Kabók Anna, Má­ria; Seresy Sándor és Soós Julianna, Sán­dor: Szabó Gyula és Boros Klára, Gyula; Sztojka Mihály és Rácz Erzsébet. Sándor; Szabó István és Bálint Mária, Miklós; Tóth János és Farkas Margit. Gábor;. Ta­kács János és Bencze Mária, Katalin; Tóth Mihály és Szabó Mária, Zsuzsauna; Tólh István és Győri Erzsébet. Ágnes; Er­délyt Lajos és Sutóczki Margit, Ferenc; Tőrök Béla ék Fábry Fdit. Mit; Mészá­ros Mihály és Csongrádi Hona. József; Revák Pál és Gárdién Julianna, PÁL; Savanya Miklós és TótHpördi PIrPska, Éva; Tóth Gyula és Vártay Anna, Anna; Nagy József és Lengyel Terézia Ágnes; Kövesi József és Fülöp Erzsébet, Erzsé­bet: Róka László és Horváth Sarolta, Ka­talin; Molnár Lajos és Lele Ilona. Ilona; Négy Lajos és Ktss Julianna. Róbert; Oláh Ferenc és Sebők Magdolna, Mária; Szakái Pál és Potonai F.rzsébet, Pá'; Varga Lajos és Maróthy Mária, Mária; Szabó Illés és Szűcs Julianna. Jenő; Kiss Mátyás és Fodor Margit. Tibor; Rakovics István és Sóczó Brigitta József: dr. Balázs Iván és Kelety Etelka Iván; Frank József és Lörincz,, Anna. Andrea; Simon JóJárt La­jos és Födi Ilona, Rozália; Papdi látván és Szénási Aqna, István: Sztanics Artúr és Diikrp Mária. Anna; Vass Imrének és Helmlv Gizellának Imre rteVŰ gyermeke született. .. . ELHALTAK Mandovics Sándor t. Jójárt Sindo- 16, Varmozsa Imre 5. Cseh Etelka 1. Cseh Györgyi 1. Buborék Antal 1 napos. Sze­menyei Sándor 29, Berta János 46, Gu­lácsi Andrásné Putyora Rozália 79, Virág Pál 63. Röíh Lajosné Jakab Mária 81. Lő­rlncz Rozália 77. l.askai Ferencné Kecs­kés Mária 71. Molnár Mihály 63. Lábas Pál. 50. Balogh József 6). Iletesi Bclá 38. Juliász Sándor 74 éves. Keskeny Gyula 1 hónapos. Barna Lajosné Tóth Rozália 89, Szalai Ferenc 58. Bartos Lajos 88. Varga Bürgés Mátyás. 67. Zelinka Miksáná Sin. ger Gizella 75, Keszőcze István "6, Ka­tona József'75. ördögh Jánosné Kálmán­pikó Rozél 73. Ábrahám Béláné Vass Sarolta 87. Czeglédi Jakabné Teleki Te­rézia 77, Bilinecz István 2 éves korában. ve, s az egész szovjet irodalom. AVAVVVvvvvVVVV*-CA- ,weevv /-M-YV.-. Yr/r/rAWAWW0i /vwwwvwvwvwvVYWWVVY'vYWvvyv'AWvvvvvvvY'OvvYNVVv^^ AZ ORVOSOK BEÖLTÖZTEK Minden kész, hogy a „mú-vese" se­gítségével másodszor is megtisztít ­sák K. S. fiatal nő vérét a'káros anyagoktól. K. Sv krónikus vese­elégtelenségben szenvedő beteg. Percek, félórák telnek el. A beteg­től vett vért márt dializálták (letisz­tították) és most' már újra vissza­juttatták szervezetének. Sikeresen alkalmazták ebben a „mű-vesét". Nemrégen történt ez a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján, az eg>fik csendes, hófe­hér teremben K. S. rövid idővel azután, hogy vérélt megtisztították az orvosok a „mű-vese" segítségé­vel, frisserővel hajgyta el a klini­kát. Megszűnt a szédülése, aluszé­konysága, visszatért munkaképessé­ge és dolgozik is. Az első szegedi „mű-vesét" Né­meth András, a Szegedi Sebészeti Klinika tanái segéde szerkesztette — Pintér Imre és Gál György sze­gedi orvosok közreműködésével — a külföldi irodalomból ismert eddi­gi kutatások és eljárások alapján. A „mű-vese" alkalmazásának kér­dése nem mai keletű. Már 1905-ben foglalkoztak a „mű-vese" alkalma­zásának gondolatával az orvosok, de az mégsem léphetett a beteg em­berek gyógyításának szolgálatába. Oka? Nem volt jó dializáló (vér­tisztító) hártya és nem tudták az emberektől levett vér alvadását meggátolni. HAZÁNKBAN Szegeden kívül Budapesten és Debrecenben is foly­tatják a „mű-vesével" kapcsolatos kísérleteket, munkát. Eddig azon­ban még csak a Szegedi Tudomány­egyetem Sebészeti Klinikájának or­vosairól mondható el: emberéletet mentettek meg a „mű-vesével", az­Az életmentő „mű-vese" talán míg félelmetesebbnek tűnik iHiun lii-i, i Magyarországon eloszor a szege­számára, mint a dunabb, ae nyn- i . orvogok alkalmazták a gyakorlat­tabb falusi szipoly. Az író a ka-lban pitalistának kft jeUegáétcs szibéjl Németh András tanársegéd snv bájában ülünk. A „mű-veséről" és a vele kapcsolatos gyógyító munká­ról beszél. Füzetet lapoz fel; a „mű­vesével" összefüggő adatok vannak benne. Az elmúlt év októberében — is­merteti a tanársegéd — a 71 éves K. Pál, Szeged, Kereszt-utcai ember életét mentette meg a „mű-vese", K. Pálnak műtét utáni vese-elégte­lensége volt; három napig egyálta­lán nem működött a veséje. Az idős ember vérének letisztítása után a veseműködés megindult, a fontos szerv erőre kapott, magára talált. S a beteg gyógyultan hagyta el a klinikát. A VESEBETEGSÉGEK különbö­zők és sokféle elejárása van gyó­gyításának. s ezt alkalmazzák is. Mi a szerepe a „mű-vesének"? Ak­kor használják, amikor a vese egy­általán nem, vagy nagyon kis mér­tékben választja ki az ember szer­vezetéből a fehérjék bomlásakor létrejött olyan , káros anyagokat, amelyek a vérben felszaporodva ha­lált okoznak. A „mű-vese" tehát a vérből dializálja — letisztítja — a benne lévő káros anyagokat. Amíg a „mű-vese" orvosi irányítással működik, helyettesíti az élő, emberi vesét, s így az magára talál, mű­ködése visszatér. Előjöhet a kérdés; ha a „mű­vesével" a vért tisztítják meg a ká­ros anyagoktól, akkor nem-e lehet­ne a betegeknek friss vért adni; vérátömlesztéssel? Van ilyen eljá­rás is és az orvosok ezt kivérezte­téses vérátömlesztésnek hívják. Ez azonban kockázatosabb, bonyolul­tabb. Egy nem kezdeti vesebeteg­segben szenvedőnek 20—30 véradó­ember kellene. A „mű-vesével" a beteg saját vérét kapja vissza, tisz­títva. A tanársegéd beszél arról is, hogy ha a vese betegségének me­chanikus okai vannak — ilyen pél­dául a kétoldali vesekő is — akkor elsősorban operáció szükséges. Német András megmutatja a ..mű-vesét". Húsz centiméter magas, 25 centiméter széles. Két, fémkere­tekre kifeszített celofánfalu kamrá­ból áll. amelyekbe a betegtől le­vett vért helyezik. (A kamrákba égy liter vér fér.) A kamrák ürege fél centiméter szélességű és a vér könnyen belevezethető és leszív­ható. A celofánt kívülről apró négy­zetet alkotó tartóhuzalok szelik át. Az egész „mű-vese" magyar anya­gokból készült. A hozzá szükséges firiom celofánt a budapesti Viscosa Műanyaggyár és az Osalit Kereske­delmi Vállalat szállította, igen gyorsan. A „Mp-VESÉT" dializáló oldat­ba teszik, majd elhelyezik a ther­mosztápba. A vért a thermosztáp a test hőmérsékletén tartja. A vér két óra elmultával letisztul s a ce­lofánon keresztül, — amely — szak­nyelven — félig áteresztő hártya — a káros anyagok egy kémiai folya­mat kapcsán az ásványi anyagok­ban és cukorban gazdag oldatba kerülnek. Természetesen az ásvá­nyi anyagok, a fehérje molekulák, vörösvérsejtek változatlanok ma­radnak a vérben, s nem is tudnak az oldatba kerülni. Igy tisztul meg a vér a káros anyagoktól. A letisztí­tott vért visszaadják a betegnek. A vértisztítást a betegeknél mindaddig folytatják, amíg a vese működését meg nem kezdi.. A veseműködés megindítása egyet jelent a beteg életbentartásóval. — Mik a további terveik? —1 kérdezzük Németh Andris tanárse­gédtől. — Most olyan készülék szerkesz­tésén dolgozunk, amelyet a vérke­ringésbe tudunk kapcsolni. Ilyen „mű-veséket" külföldön már alkal­maznak ..; A szegedi klinikán használt „mű-vese" nincs a vérke­ringésbe kapcsolva. MEGÁLLAPÍTJA Német András, hogy a szegedi klinikán alkalma­zott aránylag kiesi „mű-vesével" lassú, folyamatos dializálást lehet folytatni. A készüléknek azonban előnye, hogy a veseelégtelenség kezdeti szakaszában már veszélyte­lénül lehet alkalmazni, nem úgy, mint a nagyobb „mű-veséket", amelyeknél gyakoribb a különféle komplikáció. Beszél arról is, hogy a vérkeringésbe kapcsolható „mű­vese" létrehozását az Egészségügyi Tudományos Tanács anyagiakkal támogatja. A vértisztító oldatot Szegedén, a Gyógyszertani Intézetben készítik. Az oldatok nagy üvegfiolákban a klinikán sorakoznak, hogy szükség esetén nyomban igénybe vehessék. A „mű-vesét" nemcsak a vese­elégtelenségeknél (betegségeknél), hanem a mérgezéseknél is sikeresen lehet alkalmazni. Például az altató­szerrel való mérgezésnél a ..mű­vese" hasznos szolgálatot tesz; a vérből kiszűri a mérgező anyago­kat. JÓLENNE még sokat beszélni az orvossal, de szűkreszabott az idö. Hívják is már, hogy végezze nemes és megbecsült, embert gyógyító munkáját. S nagy öröm ez. "hogy a tudománynak sikere született a szegedi klinikán; az emberért, egészségéért. MORVA* SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents