Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

SZOMBAT, 1955. MÁRCIUS 26. OfLMRGYBRORSZtG A FÁK HETE A fák hete ebben az évben ak­kor van. amikor Szegeden már hetek óta folyik a faültetés. A fák hete a fásítás, de a fásítás mellett a fák gondozásának, vé­delmének az ünnepe ís. Ilyenkor cmlékfákat szokta ültetni s a ré­gebben ültetett fákat ápolják. Az elmúlt hetekben sok fát el­ültettek már Szeged dolgozói a városban. A szabadidejükben ön­kéntesen és jókedvűen dolgozó embereket bosszantotta az, hogy sokhelyütt találtak kitördelt fa­csonkokat. A fák hetét úgy tud­juk megünnepelni a legszebben, ha a város minden lakója össze­fog. hogy az elültett fákat meg­védje a kártevőktől. Ápoljuk, gondozzuk az újonnan elültetett fákat, hogy felnövekedhessenek Gátoljuk meg, hogy akár gyere­kes csínyből, akár részeges osto­baságból kitördeljék, megrongál­ják azokat. A TASZSZ londoni tudósítójának interjúja A. A. Gromikoval London (TASZSZ). A. A. Gromi­ko, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyet lese, a Szovjet­unió képviselője az ENSZ London­ban ülésező leszerelési albizottsá­gában, márcins 24-én interjút adott a TASZSZ londoni tudósítójának. Gromiko a tudósító kérdéseire a leszerelési albizottság munkájáról beszélt. A TASZSZ-tudósító hivatkozott arra, hogy nyugati államférfiak és a nyugati lapok a Szovjetunióra igyekeznek hárítani a felelősséget azokért a nehézségekért, amelyek­be a leszerelési albizottság munká­ja során ütközött. Gromiko rámutatott, hogy ez vem más, mint kísérlet a nemzet­közi közvélemény félrevezetése. Nem is új dologról van szó. mert hiszen a Szovjetunió kor­mánya valahányszor új javas­latot terjesztett elő a leszere­lés és a tömegpusztító fegyve­rek eltiltása érdekében, min­dig ilyesmihez folyamodtak. Ezt 6zemmelláthatóan azért teszik, hogy megakadályozzák a megegye­zést ebben a fontos kérdésben, foly: tassák a fegyverkezési versenyt és még nagyobb mértékben gyárt­sanak atom- és h idrogénf egy vert. A tudósító kérdésére Gromiko ezután részletesen ismertette a Szovjetunió kormányának a lesze­relési albizottság elé terjesztett ja­vaslatait. Ezeket a 'javaslatokat a szovjet kormány időközben «meg­egyezés elérése érdekében módos'­totta. Gromiko részletesen elmondotta a TASZSZ tudósítójának, hogy az atom- és hidrogénfegyver eltiltásá­nak kérdésében eddig azért nem sikerült megegyezésre jutni a lesze­relési albizottságban, mert az ame­rikai, angol és francia kormány küldöttjének álláspontja megaka­dályozta ezt. F. küldöttek nem értettek egyet azzal a szovjet javaslattal, hogy az államok semmisítsék meg a birtokukban lévő atom­és hidrogénbomba készleteket, továbbá, hogy az atomerőt ki­zárólag békés célokra használ­ják fel. A tudósító megkérdezte, milyen álláspontra helyezkedett az ameri­kai, angol, francia és kanadai kül­dött az albizottságban az előterjesz­tett szovjet javaslatokkal szemben? Gromiko elmondotta, hogy amikor az a szovjet javaslat szerepelt a na­pirendben, amely előírja, hogy sem­misítsék meg az atom- és hidrogén­fegyver-készleteket, továbbá, amely az államok fegyverzetének, fegyve­res erőinek és katonai költségveté­sének korlátozásáról szól, akkor az amerikai, angol és francia küldött ellenezte ezt a szovjet javaslatot és sürgette, hogy mielőbb térjenek rá a Szovjetunió más javaslatainak megvitatására. Amikor viszont az albizottság elővette a további szov­jet javaslatokat, akkor a nyugati küldöttek ismét különböző kibúvók­kal elnézték azok megtárgyalását. Már a vita kezdetétől feltűnt, a nyugati hatalmak képviselői arra törekszenek, hogy ne tárgyaljanak a fegyverzet csökkentéséről, az atom- és hidrogénfegyver betiltásá­ról, csupán a nemzetközi ellenőr­zésről. Amikor a Szovjetunió kép­viselője felhívta figyelmüket, hogy a szovjet javaslatok magukban fog­lalják az ellenőrzés szükségességét is, akkor arra hivatkoztak, hogy el kell halasztani a kérdés megvita­tását. Világos tehát, hogy a nyugati hatalmak a nemzetközi ellenőr­zés kérdésében is meg akarják hiúsítani a megegyezést. Gromiko végezetül hangoztatta, hogy már az eddig elmondottak is elégségesek annak megítélésé­hez, kik gördítenek valóban akadályokat a leszerelési albi­zottság munkája elé. Ami a Szovjetuniót illeti, képvise­lője az albizottságban továbbra is segíti majd. hogy e fontos problé­mában elérjék a múlhatatlanul szükséges megegyezést. Levelezőink jelentik a felszabadulási műszakról Az elmaradás megszüntetéséért dolgoznak a Gőzfűrészben „A VILÁGIRODALOM HUMO­RA" címmel tartja a TTIT irodal­mi est-sorozatának ötödik előadását március 28-án, hétfőn este 7 órai kezdettel a Juhász Gyula kultúrott­honban. Az összekötő szöveget Pósa Péter egyetemi adjunktus írta. Közreműködnek: Lontay Margit, Miklós Klára, Kormos Lajo6, Mezey Lajos és Kovács Jáno6, a Nemzeti Színiház művészei. A MAGYAR—SZOVJET BA­RÁTSÁGI HÓNAP alkalmából a Városi Békebizottság és az MSZT városi bizottsága rendezésében ked­den délután 5 órakor előadás lesz a békebizottság kultúrtermében. „Szovjetunió békeharca naníaink­ban" címmel Nándori Pál, a Buda­pesti Jogtudományi Egyetem Nem­zetközi Tanszékének tanársegéde tart előadást. A Szegedi Falemezgyár gözfürész leiepén most már megszűnt az anyaghiány. A Gözfürész dolgozói nagy lelkesedéssel végzik munká­jukat a felszabadulási műszakban. Meg akarják szüntetni az anyag­hiány miatt bekövetkezett elmara­dásukat. De akadály azért még most is yan. Nem kielégítő gömb­fákat is szállít az Erdőgazdaság, 8 belőlük betét-tuskót, dongát, par­ketta-lécet nehéz kitermelni. A Gözfürész dolgozói munkái­kodnak az MDP Központi Vezető­sége márciusi határozatában meg­jelölt feladatok végrehajtásáért. Tudják, ha a tervet teljesítik, ta­karékoskodnak az anyaggal, a ter­melékenységet emelik, az önköltsé­get csökkentik, — ez az alapja az életszínvonal emelkedésének. A munkában példát mutat Sörös Fe­renc pártvezetőségi tag keretfűré­Még szebb eredményeket akarnak a konzervgyáriak A Szegedi Konzervgyár —t ahogy a "Délma­gyarország" megírta — első negyedévi tervét már­cius 17-vel teljesítette, — a felszabadulási ver­senyben. Most a gyár vezetői és munkásai azon vannak, hogy első negyedévi tervüket minél job­ban túlteljesítsék. Dolgozóink jó munkájukkal szeretnék elnyerni az élüzem címet és a felszabadulási serleget. A műszakiak, élükön Kardos Ernő főmérnök, igaz­gatóhelyettessel, megteremtik a második negyedév sikeres megkezdésének és végrehajtásának feltéte­leit is. Eredményesen tevékenykednek azért is, hogy a nyersanyagellátás és átvétel a legmegfele­lőbb legyen, s ütemesen folyjék a termelés. A felszabadulási versenyben Doba György, Kiss János, Nagy Mária, Kormos Katalin, Domon­kos Ferenc, Vince Etel is ritkán teljesített 200 szá­zalékon alul. Meg kell emlékezni az idős Torjai Andrásnéról. Munkáját nem lehet százalékkal mérni, de mégis értékes. A munkatermeket példá­san, becsületesen tisztán tartja. Kuluncsics Ágnes i szes brigádja, 153 százalékos telje­sítményével. Versenytársuk, a többszörös sztahanovista Daróczi János, március első dekádjúhoz vi­szonyítva 16 százalékkal növelte ter­melési eredményét. A kerclfűrósze­sek közül nem teljesítenek 112 szá­zalék alatt. Az üzemben dolgozó nők közül Remzső Nándorné jár az élen. Március első dekádjában el­ért eredményét már 12 százalékkal növelte. Az üzemben a legszebb eredményt Dani István és brigádja érte el, 194 százalékos eredményével. Az anyagiérben Németh Mihály és bri­gádja áll elől, 174 százalékos ered­ményével, A felszabadulási mű­szak eddigi napjainak tervét az üzem egészében véve 136.6 százalék­ra teljesítette. i i Barát János Kinek a nevét írják elsőnek a dicsőségtáblára? A felszabadulásunk 10. évfordu­lójára indított verseny óráról órá­ra újabb, szebb eredményeket hoz a Kötél- és Hálógyárban. Nom könnyű dolog most eldönteni, kinek a nevét írjuk fel elsőnek a diesö­ségláblára. Minden dolgozó tudása legjavát adja- A mennyiség emel­kedésével párhuzamosan javul a munka minősege is. Kézi bálókötő­ink közül Horváth Józsefné 187, Csonka Sándorné ugyancsak 187 százalékot ér el. Tóth Mihályné 182 százalékával tűnt ki, Dóczi Kálmánná pedig 167 százalékos ter­teljesítéssel és kiváló minőségű munkával mutat példát munkatár­sainak. A kötélfonók közül Kása József és Faragó István 173 százalékkal tün't kl a felszabadulási verseny eddigi szakaszában. Puskás Mihály A lemaradás megszüntetése után a terv túlteljesítéséért A Ládaipari Vállalat III. számú telepén a fel-i szabadulási műszakban március első tíz napjában mutatkozó lemaradást már megszüntették a dolgo* zók. Az első és a második dekád tervét együtte­sen 100.2 százalékra teljesítették. Ehhez az ered­ményhez minden dolgozó munkája hozzájárult és a műszakiak is segítettek a verseny feltételeinek biztosításában. Kimagasló teljesítményt ért el a Bán amyagszortirozó brigád; eredményük 183 szá­zalék. A Sánta-brigád, amelynek tagjai anyagle­hordással foglalkoznak, 193 százalékot teljesítettek. A Vörös Lobogó anyagfelhordó brigád 178, a sza­bász brigád Bakaity brigádvezelő irányításával 1C8 százalékra emelte teljesítményét. A javítóműhelyben Klivinyi József dolgozott szorgalmasan. A műszakiak közül meg kell emlí­teni Kéri József művezetőt, aki minden tettével segítette a dolgozók munkáját. Az üzemben a le­maradás bepótlása után a terv túlteljesítéséért har­colnak a dolgozók, ill l i i i i |«l lT I | i < Sípos Gyula Hz Ecsefirár 112.2 százalékra teljesítette a második dekádtervét Az Ecsetgyár dolgozóinak mun­kája nyomán régen nem születtek olyan szép eredmények, mint most, a felszabadulási műszak ideje alatt. Vállalatunk második dekádtervét 112.2 százalékra teljesítette. A műszak eddigi időtartama alatt legszebb eredményt az isko­laecset gyártó részleg dolgozói ér­ték el. A' vállalat a műszak megkezdése óta napi előirányzatát mindig tel­jesítette, sőt túlteljesítette. Jelen­leg tervünkben máslél nappal va­gyunk előre. 1 I 1 Gera Júlia ] KATAJEV: BOLOND VASÁR­NAP című színművét mutatja be vasárnap este 7 órai kezdettel a Kamara Színház. Főszerepben Su­gár Mihály, Laky József. Káldor Jenő, Lontay Margit, Lászlóífy Kata és Décsy Györgyi, Balástya, Gyálarét és Röszke községek már befelezték a tavaszi búza vetését kezetek ís megértették, hogy első-Az összes tavaszi munkák közül most legfontosabb, hogy mielőbb földbe kerüljön a tavaszi búza, az árpa, a zab és a löbbl takarmány­féleség. Az elmúlt tavaszi napok eredményei azt bizonyítják, hogy a szegedi járás dolgozó parasztjai va­lamennyien tisztában vannak ezzel. A községek határaiban mindenütt nagy munkában vannak most. A baláslyai, a gyálaréti és a röszkel dolgozó parasztok elsőnek jelentet­ték, hogy teljesítették 1avas7,i bú­zavetés terveiket. Nemsokára nyomukba lépnek az ószenlivd­niak és az újszentivdniak is, ahol szintén már csak néhány százalék híja van a tavaszi bú­za vetésiervek teljesítésének. Lendületes, jó munkát végeznek most a szegedi járás községi taná­csai is. Amint megkapták, rövid idö alatt szétosztották a tavaszi búzavetőmagot, s hasznos segítsé­get nyújtanak a gazdáknak a ve­tés munkájában. A termelőszövet­Kereset Talán valamennyi összehasonlí­tás közül a legnehezebb az, ame­lyik a keresetre vonatkozik. A gyári munkás keresetére. Az egykori és a mai kereset arányára. Nemcsak azért nehéz, mert a pénz értéke megváltozott, hanem azért is, mert ezzel együtt egy sereg más tényező is másképp esik a latba, mint azelőtt. Hogy csak néhányat említsünk: más ma a kiadások ará­nya, mint régen (például az élelem­hez és a ruházathoz képest viszony­lag olcsóbb ma a lakás, a közleke­dés, a mozi, a könyv) — de mások az igények is (nagyobbak, változato­sabbak), vagy hogy még egy oldal­Rz emberség útja S^. dte^edi na$i/uiem dólfótöinak dett. A gyár vezetőinek csakúgy, mint munkásságának, szem előtt kell tartania, hogy az életszínvonal, a reálbér további rendszeres növelése csak a termelékenység állandó emelkedése alapján mehet végbe. Életszínvonal ív. l'onónő lakatosok szedőlányok 16 pengő 35—30 pengő 8—12 pengő Ez tehát havi 65—7Q, 110—130, ille­tőleg 35—50 pengőnek felel meg. A jelenlegi átlagos havi kereset fonó­nőknél 750—900, szerelőknél, laka­tosoknál 1100—1500, kiváló szak­munkásoknál 1800, szedőlányoknál 650—720 forint. Ebből az összegbői 3 százalék kerül levonásra öregségi íól közelítsük meg a kérdést: más biztosítás fejében és további a keresők száma egy-egy családon Délül, mint hajdanában. És akkor még egy szót sem szóltunk a köz­vetlen kereseten kívüleső szociális juttatásokról, amelyeknek pénzbeli értékét igen bonyolult dolog volna kiszámítani, de amelyeknél talán nem is a pénzérték a legfontosabb. A szociális ellátottság kérdésére még külön visszatérünk. Nézzük tehát a bérek számszerű összegét. A 30-as években, amikor jóidéig a hétnek csupán öt napján volt munka, a Kenderfonó munkásainak átlagos heti keresete nagyjából a következő volt; 4—5 százalékot tesz ki a munkások zöme által fizetett békekölcsön-részlet. Il­letve szakszervezeti tagdíj-járulék. (szemben a 30-as évek nehéz elhe­lyezkedési viszonyaival) stb. Az 1953 júniusi párthatározatok folyományaként 1954-re — az 1952. évi átlagos keresethez képest — mintegy 25—30 százalékkal emelke­dett a kendergyári dolgozók havi keresete. Ezt a nagyarányú emelést az 1951—52-es évek életszínvonal alakulásának csökkenő irányzata tette szükségessé. E bérezési intéz­kedésekkel helyrebillent az egyen­súly és a dolgozók életszínvonala 1949-hez képest isimét felfelé mutat. Megjegyzendő, hogy az 1954-es A levonások után is a mai bérek esztendő végéig eltelt két év alatt számszerű összege több mint tízsze­rese (a magasabb kategóriáknál kb. tizenegy—tizenkétszerese, az ala­csonyabbaknál még többszöröse) a háborúelőttinek. Ez nemcsak a munka termelékenysége a Ken­derfonóban csupán minimális mér­tékben emelkedett — a valóságban inkább stagnált. Nem tudjuk, vajon ez a gyár technikai feltételeivel, hogy megfelel a pénz értékváltozú- műszaki újítások hiányával vagy sának, hanem felül is múlja azt. Ezenfelül számításba venni a szo­ciális juttatásokat (pl. munkaruha, üdültetés), továbbá azokat a ténye­zőket, amelyekre bevezetőben utal­tunk, például, hogy hányan talál­nak ma egy családban munkát más okokkal függ-e össze — min­denesetre kedvezőtlennek és a gyárvetőség legbehatóbb figyelmé­re méltónak találjuk, hogy az egy főre és egy napra eső termelési ér­ték az 1953 elejeihez képest 1951 végéig alig egy forinttal növeke­Az imént megállapítottuk, hogy a bérstatisztika egymagában kevés a dolgozók tényleges és teljes jöve­delmének leméréséhez. Még a pénz­beli keresetéhez is, hát még az életszínvonaléhoz, amelynek véle­ményünk szerint legalábbis négy nagyjából egyenrangú tényezője van, nevezetesen: 1. a munkaviszonyok és munka­körülmények, 2. a kereset (mire jut belőle és mire nem), 3. a lakásviszonyok, 4. szociális ellátottság. A kendergyári munkaviszonyok­ról már szóltunk, a bérekre vonat­kozó statisztikát is felvonultattuk. Menjünk most egy lépéssel köze­lebb a munkáscsaládok életéhez, s itt mérjük le, mennyire megy föl a kereset, mire jut belőle és mire nem? Meglátogattunk a napokban né­hány munkáscsaládot, olyat, amely­nek legalább egyik tagja a Kender­fonóban dolgozik. Igyekszünk híven visszaadni azt. amit tapasztaltunk. (Folytatjuk.) KENDE PÉTER, sorban nekik kell jó példát mutat* niok a tavaszi vetés munkájában, A szegedi járás termelőszövet kere* tei már csaknem valamennyien be* fejezték a tavaszi búza vetését. A járás egyénileg dolgozó parasztjai pedig jelenleg 70 százaléknál tar* tanuk. A termelőszövetkezetek kö* zül különösen díoséretreméltó a zsombói Béke, a csorval Kiss Imro TSZ. A tavaszi búza vetéstervek lél­jesitésében most a kübekházi, o szőregi és a tápéi dolgozó pa­rasztok vannak leghátul. Az idő erősen tavaszodik! Ezeré ben a községekben sürgősen Javi.* tani kell tehát a munka menetén. A tavaszi búza ntán járásszerte megkezdődött az árpa, a zab, • borsó és a korai burgonya vetése is. Ezekben a munkákban is a ter­melőszövetkezetek. járnak élen. Á tápéi Ady Endre, a pusztaszeri Petőfi TSZ, az újszentiváni Szabad Föld TSZ és a szatymazi Szabad­ság Termelőszövetkezet már régen elvetette a tavaszi árpát és a za­bot. Nagy igyekezetet mutatnak ebben a munkában a szatymazi, az ó- és újszentiváni dolgozó parasz­tok is- Ószentlvánon már eddig II hold korai burgonyát ls vetettek. Ezek az eredmények ékesen bi­zonyítják: a szegődi járás dolgozó parasztjai mugukévá tették pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát. Jól tudják: úgy vár­balunk nagyobb termést, ahogy dolgozunk, s úgy élholünk jobban, ha többet tormciünk. I Dr. Bérezi László I járási föagronőmns A TEXTILÜZEMEK KULTÜR­VERSENYÉNEIC ötödik bemutatója ma, szombaton este fél 8 órai kez­dettel lesz a Szegedi Kenderíonó­gyár kultúrtermében, ahol a Sze­gedi Jutaárugyár kultúrcsoporíja szerepel. A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ előadá­sát március 29-én, kedden este 6 órakor kezdi a színház, hogy a Sze­ged környéki dolgozók elérhessék az esti vonatokat. AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZOK SZAKSZERVEZETE Csongrád megyei Területi Bizott­sága március 27-én, vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel megyei ak­tíva-ülést tart az Egyetem Szak­szervezeti Bizottságának kultúrter­mében Szeged, Sztálin krt. 98. szám (I. emelel),

Next

/
Thumbnails
Contents