Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 72. SZAM SZOMBAT, 1955. MÁRCIUS 26. I Értelmiségi dolgozók! Emeljétek a tudomány és a technika színvonalát; neveljétek az ifjúságot a hazaszeretet és a népek közötti barátság szellemében! ARA: 50 FILLÉR Á patronázs mozgalom A szegedi üzemek munkásai a felszabadulástól kezdve hatalmas segítséget adtak a falunak. Ki ne emlékeznék azokra az időkre, amikor a szegedi üzemek munkásai vasárnaponként, szabadidejükben felvilágosító munkára indultak a szegedi járás falvaiba is, a tanyák közé. A munkásosztály tagjainak politikai felvilágosító és más irányú munkája nem maradt eredménytelen. Városunk üzemei az elmúlt évben is patronáltak termelőszövetkezeteket, gépállomásokat. Ennek nyomán jobban felkészülhetted a termelőszövetkezetek és gépállomások a mezőgazdaság őszi feladatainak elvégzésére. A Szegedi XI. sz. Autójavító Vállalat dolgozói kijavították a zsombói Béke Termelőszövetkezet mezőgazdasági gépeit, üzembe állították a tsz darálóját. A Ruhagyár a sövényházi termelőszövetkezetnek és gépállomásnak adott és ad most is segítséget. A Kovács-Bognár KSZ a szegedi Táncsics TSZnek a munkáját könnyítette, segítette a mezőgazdasági felszerelések, eszközök gyors megjavításával. A Textilművek a téli nagyjavításban segítette a dorozsmai gépállomást. Az ilyen és ehhez hasonló példakat hosszan lehetne sorolni. Mind azt mutatná, hogy Szeged munkásosztálya a falvakban így is jól tett a szocialista építés ügyének előreviteléért. Az eredmény, a segítség nagyra értékelendő. De őszintén meg kell mondani, hogy az üzemek a termelőszövetkezeteknek és gépállomásoknak főként csak gazdasági támogatást adtak, adnak, ehhez nem párosult a politika segítség; a politikai munka elősegítése a termelőszövetkezetekben és a gépállomásokon. Péter János elvtárs, a Ruhagyár párttitkára maga mondotta el, hogy üzemük gazdaságilag jól segítette a sövényházi tsz-t és gépállomást, azonban a politikai segítség gyenge volt. Ezen változtatni kívánnak. Nemrégiben meghívták üzemükbe látogatásra a sövényházi termelőszövetkezetet és a gépállomás képviselőit. Sok mindenről elbeszélgettek és a Ruhagyár üzemi pártbizottsága több jó tapasztalatot ismertetett a sövényháziakkal a felvilágosító munkával kapcsolatban. A ruhagyáriak is kimennek majd Sövényházára és helyben segítenek az egyes kérdések megoldásában. Az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatában megjelölt feladatok jó végrehajtásában sokat segíthetnek a falunak az üzemek kommunistái, munkásai. A határozat nagy jelentőségének megmagyarázása, végrehajtásának fontossága, ha világosan áll a falu népe előtt — minden ember előtt —, akkor jobban tevékenykednek. Ha egyes kérdésekben az üzemek kommunistái és munkásai felvilágosítják a falu népét, akkor azok magabiztosabban látnak teendőikhez. A Központi Vezetőség határozata megállapította: -"Egyesek a faluban végzett munkájukban nem támaszkodnak a szegényparasztságra, nem harcolnak a kulák ellen, megfeledkeznek a munkáábsztály vezető szerepéről és a munkás-paraszt szövetség céljáról: a szocializmus építéséről és a kizsákmányolás elleni harcról". Nyilvánvaló, hogy mindezen hibák végérvényes megszüntetéséhez is nagy támogatást tudnak adni az üzemek kommunistái, dolgozói. A munkásosztály tagjainak szavával méginkább érthetővé válik a falun, amelyet a Központi Vezetőség határozata így állapít meg: "Pártunk politikája, amely a munkásparaszt szövetség megerősítésére, a mezőgazdaság szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul, olyan politika, amely megfelel az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeinek". Erőfeszítéseinket tovább folytatjuk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Fontos azonban, hogy a falu népe maradéktalanul teljesítse állampolgári kötelezettségeit. Mert ez is nélkülözhetetlen feltétele a mezőgazdaság fejlesztésének, s ezzel együtt az életszínvonal emelésének is. A munkásosztály becsületesen teljesíti feladatait és a felszabadulási műszakban egyre szebb eredmények születnek a szegedi üzemekben is. Ez a jobb munka tererytt meg a feltételeit az életszínvonal növelésének. Odaadó, becsületes munka, maradéktalan kötelességteljesítés szükséges a falun is, A dolgozó parasztok felemelkedésének egyetlen helyes és járható útja a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás. A munkásosztály képviselői a falvakban tett látogatásaik során a legkülönbözőbb formákban elősegíthetik, hogy új tagok lépjenek be a tsz-ekbe. Természetesen a tsz-ekbe való belépés csakúgy, mint eddig, önkéntes. Ha az egyéni gazdákkal elbeszélgetnek a termelőszövetkezeti életről, megmutatják nekik a szövetkezetet, akkor előbb-utóbb maga az egyéni gazda jön rá, hogy saját maga boldogulásáért a tsz-ben a helye. Egyes tsz-ek "befelé fordulnak még", nem végeznek semmiféle felvilágosító munkát az egyéni gazd„nk körében, nem építettek még ki eddig velük szoros barátságot. Tudnak segíteni ezen a munkások? Igen, tudnak, ha a falun járva gondolnak erre a kérdésre. Az üzemek pártbizottságainak funkcionáriusai pedig sok segítséget adhatnak ahhoz is, hogy helyesen alkalmazzák a lenini ismert hármas jelszót: támaszkodj a szegényparasztra, teremts tartós szövetséget a középparasztsággal és szakadatlanul harcolj a kulák ellen. A Szegedi XI. sz. Autójavító Vállalat most a gazdasági segítséggel együtt politikai segítséget is ad a zsombói Béke Termelőszövetkezetnek. Ez a helyes. A szövetkezeteket, gépállomásokat patronáló valamennyi szegedi üzem fordítson gondot a politikai segítségre, a gazdasági segítséggel egy sorban. Feladatunk, hogy tovább erősítsük a munkás-paraszt szövetséget, államunk alapját. Nagy a szerepe ebben a patronáló üzemeknek. A munkás-paraszt szövetség további erősítéséhez adva minden lehetőség. Éljünk ezzel a legjobban! i A Kési sser számár ugy ár és a Tejüzem befejezte első negyedévi tervét Váljanak a járási pártbizottságok a járás egész életének irányítójává, vezetőjévé Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása Pénteken reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak kétnapos országos tanácskozása. A tanácskozáson az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. A tanácskozás elnökségében foglaltak helyet: Farkas Mihály, Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Kovács István, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Köböl József, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője, Komócsin Zoltán, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője, valamint több megyei és járási pártbizottság első titkára, Közöttük Rózsa István, a Szegedi Járási Pártbizottság első titkára. Résztvett a tanácskozáson a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, köztük Andics Erzsébet, az MDP KV tudományos és kulturális osztályának vezetője. Boros Gergely, a MEDOSZ elnöke, Dögei Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, Kiss Károly, az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kristóf István, az MDP Központi Revíziós Bizottságának elnöke. Piros László belügyminiszter, Szabó János vá ros- és községgazdálkodási miniszter, Szobck András begyűjtési miniszter, Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, valamint Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A tanácskozást Vég Béla elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára nyitotta meg, majd Acs Lajos elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Ác§ Lajos elvtárs beszéde A felszabadulási versenyben, műszakban most újabb két szegedi üzem teljesítette első negyedévi tervét. A Szegedi Kéziszerszámárugyár dolgozói kimagasló eredményt értek el, negyedévi tervüket március 24-én befejezték. A Szegcdi Tejüzem első negyedévi tervét március 23-án teljesítette. Először fordult elő a Tejüzemnél, hogy tervüket több nappal a határidő előtt fejezték be. . — Tisztelt Elvtársak! — A III. pártkongresszus határozatainak végrehajtására, a Központi Veztőség márciusi ülésének határozata harci program pártunk, munkásosztályunk, egész népünk szómára. A határozat világos célkitűzései nagy lelkesedést keltettek parturtkban, munkásosztályunkban, egész népünkben. A járási pártbizottságok, a járási pártaktíva, a falusi pártszervezetek, a falusi kommunisták körében is, lelkesedést és örömet váltott ki a határozat. Mai, országos tanácskozásunknak az a célja, hogy megbeszéljük, milyen feladatok megoldása hárul a lelkes, munkára kész falusi kommunistákra, mindenekelőtt a járási pártbizottságokra. A Központi Vezetőség márciusi ülése újból leszögezte — megerősítve a pórtkongresszus és az 1953 június KV határozatait —, hogy pártunk politikája a szocializmus építésére, a szocializmus alapjainak lerakósára irányul, hogy a szocializmus építésében elért sikerek biztosítják a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális viszonyainak állandó javulását, amely politikánk fő célja volt és maradt. A KV egyszersmind megállapította, hogy e cél a szakadatlanul növekvő ipari és mezőgazdasági termelés, a munka termelékenységének állandó emelkedése, a termékek önköltségének csökkentése, a legszigorúbb takarékosság, a munkafegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése révén érhető el. — A Központi Vezetőség újból leszögezte, hogy a szocializmus sikeres építését mindenekelőtt a szocialista iparosítás politikájának következetes végrehajtása biztosítja. Ez azt jelenti, hogy gazdasági adottságainkkal összhangban szakadatlanul növelnünk kell a nehézipar termelését, biztosítanunk kell a nehézipar elsőbbségét, az ipar s a népgazdaság más ágai előtt. A nehézipar, s a nehézipar szive, a gépipar teremti meg a szocializmus anyagi alapjait. A nehézipar fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjából, mert a fejlődő, nagyüzemi útra lépő mezőgazdaságot a nehézipar látja' el traktorral, kombájnnal, aratógéppel, vetőgéppel, műtrágyával, építőipari anyagokkal, villannyal, ami a falu jobb,- kulturáltabb életéhez mindenképpen szükséges. Az ipar s mindenekelőtt a nehézipar látja el minden szükséges eszközzel. felszereléssel az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt gazdaságát is. A nehézipar s általában az ipar fejlődése erősíti nemzetünk vezető osztályát, a munkásosztályt, növeli politikai súlyát, kultúráját. A nehézipar fejlesztését megköveteli honvédelmünk is, hogy dolgozó népünket — testvéri szövetségben a nagy Szovjetunióval s a népi demokratikus államokkal — megvédjük minden külső támadástól. Ilymódon a nehézipar az alapja a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális ellátottságának következetes emelésére irányuló politikánknak. Páriánk politikájának alapja a munkás-paraszt szövetség Pártunk polilikójának célja, hogy a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek útján, a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezése révén megteremtse a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Ennek érdekében pártunk nagy felvilágosító, nevelő, szervező munkát végez a falun. Pártunk változatlanul támogatja az egyéni paraszt-gazdaságokat, hogy fokozhassák gazdaságuk termelését, mozgósíthassák gazdaságuk termelési tartalékéit. Mindezzel biztosítani kívánja pártunk a mezőgazdasági termelés növekedését, amely politikánk egyik kulcskérdése. Párlunk politikájának szilárd alapja a munkások és a dolgozd parasztok testvéri szövetsége. Pártunk harcot folytat azért, hogy e szövetséget folytonosan erősítse. A' munkások és a dolgozó parasztok szövetsége a szocializmus építésére irányuló szövetség, vezetőereje a munkásosztály. A munkások és dolgozó parasztok lestvéri szövelségének, megbonthatatlan barátságának biztosítása változatlanul pártunk politikájának sarkköve marad, mert a munkások és dolgozd parasztok osztályszövetségén nyugszik egész népi demokratikus rendszerünk, népi demokratikus államunk, ezen múlik hazánk szocialista jövője. A KV márciusi ülésének határozatai, a dolgozó milliók mozgósítása e határozatok végrehajtására igen nagy feladatokat ró pártszervezetcinkre, járási pártbizottsága* inkra, falusi kommunistákra is. Pártunk, hősi múltja során - s 12 elmúlt években is — igazolta, hogy megoldja mindazokat a feladatokat, amelyek elé a történelem állítja, amelyeket mnga elé tűz dolgozó népünk érdekében. A járási pártbizottságok, a falusi pártszervezetek — amelyek az elmúlt két évben megerősödtek — magabiztosan fognak hozzá új, nagy feladataikhoz. Munkájuk nem könynyű, hanem bonyolult. De megérlelődtek annak az előfeltételei, hogy a falusi pártszervezetek további megerősítésével, szívós, kemény munkával, fordulat kövezzék be a falusi pártpolitikai munkában, ami elengedhetetlenül szükséges is ahhoz, hogy a falu kommunistái helyt álljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért vívott harcban. Járási pártbizottságaink feladatai az ipar fejlesztésével kapcsolatban Kedves Elvtársak! — A falun is nagyon elterjedtek a szocialista ipart és a nehézipart lebecsülő nézetek. Ezért járási pártbizottságaink, falusi pártszervezeteink, falusi kommunistáink egyik legfőbb feladata, hógy megmagyarázzák a falusi dolgozóknak: a mezőgazdaság fellendítése, a mezőgazdasági termelés nagyüzemi megszervezése, az egyéni parasztgazdaság lehetőségeinek jobb kihasználása, a falu kultúráltabb, jobb élete lehetetlen az egyre növekvő szocialista ipar, s a nehézipar — adottságainkhoz és lehetőségeinkhez mért — fejlesztése nélkül. — A járási pártbizottságokra az ipar tekintetében azonban nemcsak efajta munka hárul. Iparunk jelentékeny része a járások területén van, közöttük a bányaipar, az élelmezési ipar, az építő- és építőanyagipar jelentős része. A járásokban lévő üzemekben e döntő célkitűzés mindenekelőtt a szigorú munka- és technológiai fegyelem helyreállításával, megteremtésével és megszilárdításával biztosítható. Járási pártbizottságainknak egyik legdöntőbb feladata, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése az egész népnek, magának a dolgozó parasztságnak is súlyos károkat okoznak. Egyszersmind hatalmas felvilágosító munkát kell végezniök falusi kommunistáinknak pártunk helyes politikájának megmagyarázása, végrehajtása érdekében, A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazánkban is a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az úgynevezett III. típusú termelőszövetkezetek létrehozása, e termelőszövetkezetek növekedése, fejlődése. Hazánkban a III. típusú termelőszövetkezet a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocializmushoz. Miért kell ezt hangsúlyozni? Azért, hogy világosan megértessük a járási pártbizottságokkal, a falusi pártszervezetekkel, a falusi kommunistákkal, hogy a mezőgazdaságban a szocializmusért vívott harcukban elsősorban és mindenekelőtt a III. típusú termelőszövetkezetek fejlesztéséért harcoljanak. A termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődése megköveteli, hogy a III. típusú termelőszövetkezetek hasonlíthatatlanul gyorsabban nőjenek, fejlődjenek, mint az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti formák. Természetesen az alacsonyabb termelőszövetkezeti formáknak is megvan a maguk jelentősége, szerepe. Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei számára, hogy megbarátkozzanak a szövetkezéssel, saját tapasztalatukból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit s rövidebb, hoszszabb idő után elfogadják, megértsék a III. típusú termelőszövetkezet jelentőségét. IFolytatás a második oldalon J