Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 25. DELMSGYRRORSZlG Egy nappal a nagy találkozó előtt Feldíszített vonat viszi Budapestre a békekongresszusi küldötteket Meg egy nap, s megkezdődik a u;igy seregszemle. A Fémipari Vállalatnál az utolsó simításokat \L>gzik a készülő ajándékon. A íi­nummeohanikai részleg ifjúmunká­sai egy bronz üllőt készítenek, rá­erősítenek egy töltőtollat: ezzel akarják szimbolizálni munkára va­ló készségüket, hazaszeretetüket a béke megvédése Iránti elszánt aka­ratukat. A fémipari részlegnél ugyancsak a DISZ-esek kezdemé­nyezésére egy miniatűr mérleget készítenek, amellyel azt. akarják jelképezni: a béketábor oldalára billen a béke megvédéséért foly­tatott harc — a győzelem- Ugy határoztak, szombaton reggel az üzem béketitkárának vezetésével az ajándékot egy küldöttség viszi el a Nagyállomásra, hogy ott átadják a IV- Magyar Békekongrossznsra in­duló szegedi küldötteknek: vigyék el Budapestre a vállalat dolgozói­nak békeajándékát. Nemcsak a Fémipari Vállalattól jönnek el búosúztatni a küldötteket holnaip korán reggel. A Jutaáru­gyárból, a Textilmüvekből, a Víz­művekből is olt lesznek. A felső­városi békeharcosok küldöttei is eljönnek. Az alsóvárosi békebi­zottságok négyezer aláírását, Ró­kusról több mint kétezer aláírást hoznak, hogy a háború elleni til­takozásukat, harcos békeakaratu­kat tolmácsolják a békeíveken, a kongresszusnak. A kongresszusi küldöttek reggel öt órakor találkoznak a városi bé­keirodában. Együttesen mennek ki a Nagyállomásra, ahol fél 6-kor ün­nepélyesen búcsúztatják őket, majd feldíszített gyorsvonaton indulnak Budapestre. »Én vagyok a legboldogabb ember* — Én vagyok a legboldogabb ember a NIVO játék szövetke­zetben — mondja va­lóban boldogan, ne­vetve Szabó Erzsébet, ez a fiatal lány, aki ugyancsak Szeged egyik kongresszusi küldötte. S hogy mi­ért boldog? Válaszol­jon erre ő maga. — Pillanatnyilag azért — feleli —, mert ilyen kitüntetés ért, hogy részt vehe­tek Budapesten a bé­kekongresszuson. Már elképzelem ma­gam elé; ott lesznek az egész országból a legjobb békeharco­sok, munkások, tudó­sok, tanárok, parasz­tok, írók művészek s én is köztük leszek... — Közel három éve vagyok béketitkár és nagyon sok békegyű­lésen beszéltünk mar arról a békeharcról, amelyet itt végzünk városunkban is, hogy még jobb legyen az életünk. Nagyon örül­tem annak, amikor a szegedi béketalálko­zón megkaptam az Országos Béketan-jcs kitüntető oklevelét. Most pedig készülünk a kongresszusra. A mackórészleg dolgo­zói, köztük több édes­anya, egy szép mac­kót készít a kong­resszusra, amellyel azt akarják kifejezni: ilyen szépen dolgoz­nak, hogy a gyerme­kek örüljenek a játé­koknak. Ne vegye el lőlük senki a játékot, ne ismerjék meg. a mai kicsinyek, milyen a háború... Bűvös szék, hármasugrás és egyebek ... Versenyre késiül a Textilművek kultúrcsoportj'a 26-án, szombaton este 7 órakor kezdődik a szegedi textilüzemek kultúrversenye a Textilművek kul­túrtermében. A versenyen — mely Öt szombaton keresztül tart — el­sőnek a Textilművek kultúrcso­portja mutatkozik be. A továbbiak­ban pedig a következőképpen ala­kul a program: március 5: Szegedi Kender, március 12: Üjszegedi Kender, március 19: Ruhagyár, március 26: Jutaárugyár. Nagy mérkőzés előtt állunk te­hát. Hiszen az 8t ez eged i textil­üzem kultúrcsoportjai jelentős erőt képviselnek és nagy szerep vár rá­juk a külterületek kulturális életé­nek fellendítésében. De nagyon kö­zel van február 26., amikor a Tex­tilművek kultúrosoportja bemutat­ja erejét. Hogyan készülnek a csoport tag­jai a versenyre! Látogassunk el az üzembe a próbák idején. jtútfáUM-li — dide^Un A Textilművek levegős, világos, modern kultúrtermében kétségte­lenül hűvös az idő. Bár süt a nap, hű® szél fúj kint is- Ehhez alakul a benti hőmérséklet. Most. éppen a színjátszó csoport próbál. Karinthy Frigyes Bűvös szék című egyfelvo­násosát mutatják be a versenyen. Felmegy a függöny, a megjelenik a színen a zseniális feltaláló szerepé­ben' Székely Árpád. S utána színre lépnek a többi szereplők is: állam­titkár Beck György, felesége, Ber­ta — Fekete Klára, referens, Kál­lay — Gregus Zoltán, a miniszter — Gombos András, Fulda, a csoda­doktor — Ledniczky Pál, Szív Sán­dor, a csupa-hangulat lelkű költő ég újságíró — D. Nagy István, to­vábbá a hivatalsegéd és a hordár: Értekezletet tartottak a takarékossági napok tapasztalatairól A békeműszak eredményei a Kötél- és Hálófelepen A Szegedi Kenderfonógyár Kö­m- és Hálótelepének dolgozói egyhetes békeműszakot rendeztek a vasárnapi Békekongresszus tisztele­tére. Vállaliák, hogy a mennyiségi termelés mellett gondot fordítanak a minőségre is. A legtöbb felaján­ló 100 százalékos minőségi áru elő­állítására tett Ígéretet. A verseny jelenlegi alakulása igazolja, hogy dolgozóink Ígére­teit tettek követik. Gyöngyi Rózsi iiiosózsákkütő ifjúmunkás 182 szá­zalékos mennyiségi termelés mel­lett 100 százalékos minőségű mun­ka előállításával küzd a szakma kiváló dolgozója cim •téréséért. Dóczi Kálmánné sporthálókötő 170, Hegedűs Mária sporthálókötő 148 százalékos termelést ért el és hosszú idő óta 100 százalékos minő­ségi munkával küzdenek a sztahá­novista cim elérésóért. Kötélfonóink közül Duranyik Jenő é8 Kószó Imre ifjúmunkások 169 százalékos mennyiségű munka mellett jóminőségű áru előállításá­val igyekeznek elérni a sztahano­vista cimet. Üzemünk február hó második dekádtervét 108-3 száza­lékra teljesítette. Puskás Mihály Képzőművészeti kiállítás nyílt a Tiszti Klobban Képzőművészeti kiállítás nyílt tegnap, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a Szegedi Helyőrségi Tiszti Klubban. A kiállítást a Kép­zőművészeti Alap rendezte, s dr. Bálint Alajos, a Móra Ferenc Mú­zeum igazgatója nyitotta meg. Ne­ves művészeink festményeit, grafi­káit, rézkarcait mutatja be a ki­állítás azzal a céllal, hogy a dol­gozók művészeti alkotásokat elő­nyös áron, kedvező fizetési felté­lelekkel vásárolhassanak. Minden vásárló három-ti zenkét hónapra szóló részletfizetési kedvezményt igényelhet. 11' • A kiállítás február 24-től már­cius 6-ig díjtalanul megtekinthető hétfő kivételével minden napon délelőtt 10—12-ig és délután 15—19 óráig. Szerdán délután 4 órai kezdettel tartották meg a Szakszervezeti Székházban a takarékossági napok eredményeit összegező értekezletet, ahol — tapasztalatcsere formájá­ban — résztvettek Békés, Fejér és Tolna megye SZMT elnökei és OTP fiókvezetői is, valamint vá­rosunk üzemeinek, intézményeinek SZB elnökei, takarékossági aktívái. Az értekezleten a Városi Párt-Vég­rehajtóbizottság küldötteként Hé­vízi János elvtárs, az OTP köz­pontjából Kovács Andorné elv­társnő vett részt. Gulyás Ferenc SZMT elnök meg­nyitó beszéde után dr. Sajtos La­jos elvtárs, a szegedi OTP fiókve­zetője tartott beszámolót a takaré­kossági napok eredményeiről — A takarékossági napok ideje alatt 1800 darab új betétkönyvet nyitottunk, és 912.000 forint áram­lott be az Országos Takarékpénz­tárba és a postahivatalokhoz betét­ként való elhelyezés céljából — mondotta többek között Sajtos elv­társ. Ezután azokról az üzemekről be­szélt, ahol komoly sikereket értek el a takarékossági napok ideje alatt, s bírálta azokat az üzemeket, melyek eredményt tudtak felmu­tatni. Pesti Lajos elvtárs, a Textiles Szakszervezet Területi Bizottságá­nak titkára takarékossági verseny­re hívta kJ a megye összes Területi Bizottságait. A felhívást a jelen­lévők elfogadták. Czéh Lajos elvtárs, a szekszárdi OTP fiókvezetője felszólalásában a következőket mondotta: — Sokat tanultam, láttam és hallottam ezen az értekezleten, és az értekezletet megelőző tapaszta­latcserén. Értékes tapasztalatokkal megyek vissza Tolna megyébe. Tombácz Imre elvtárs, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ne­vében tett ígéretet arra, hogy a ta­karékossági mozgalmat továbbra is támogatni fogják és a benne részt­vevő szerveknek segítséget adnak. A Szegedi Kenderfanógyár üzemi bizottsága nevében Kovács József­né elvtársnő nyújtott át jutalmat üzemük két műhelytltkárának a takarékossági napok ideje alatt elért jó munkájukért. Az értekezlet következő részében Gulyás Ferenc elvtárs több taka­rékossági felelősnek és üzemi bi­zottsági elnöknek adott jutalom­tárgyakat a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa részéről, majd Sajtos elvtárs 63 takarékossági aktívát összesen 5500 forint pénzjutalom­ban részesített. Új tszcs alakult Szatymazon A Szegődi járás egyéni dolgozó parasztjainak a nagyüzemi gazdál­kodás iránti fokozott érdeklődése azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mozgalma erős gyöke­rekot vert Csongrád megye e ré­szében is. A .termelőszövetkezetek nemcsak új tagokkal erősödtek, ha­nem a szövetkezetek száma is sza­porodott. A szegedi járásban leg­utóbb Szatymazon alakult I. típusú termelőszövetkezeti csoport: 29 csa­lád (88 tag) 85 hold földön alakí­tott tszcs-t, Vörös Csillag néven. A tagok főként gyümölcs- és szőlő­termelők. Ma lesz az I. kerületi tanácsülés Ez évben első rendes ülését ma délután fél 6-kor tartja az I. kerü­leti tanács a Városi Tanács díszter­mében. A tanácsülésen — amelyen részt vehetnek a kerület lakosai ls. — Mison Gusztáv elvtárs, a végre­j hajtó bizottság elnöke tartja a be­számolót az I. kerületi tanács ed­dig végzett munkájáról és az elkö­vetkezendő tervekről, feladatokról. Megvitatják a tanácsülésen az I. kerület szociális és egészségügyi helyzetét. E napirendi pontnak elő­adója Korek Józsefné elvtársnő, a végrehajtó bizottság titkára. Csillag Mihály és Mélykúti Elemér — no és a bűvös szék is. Folyik a színen a jálék, amíg lo nem gör­dül a függöny. Utána ktaösen megbeszélik az előadás hibáit, jó oldalait. A figyelem minden moz­dulatra kiterjed: hol lehetne még javítani valamit •.. Még a folyo­són i,9 erről folyik a szó. Bock elv­társ — aki egyben rendezője i» a darabnak — tréfálkozva jegyzi meg Uifejéjövet: „.Vi vagyunk a Mire­lité színjátszók. A próbák idején ugyanis nem fűtik a kultúrtermet• Volt idő. mikor 8—10 fokos hideg­ben próbáltunk,.." A folyosó egyik ajtaja megnyí­lik: a fotólaboratórium jellegzetes szaga hömpölyög ki a résen. Beck György képeket mutat — éppen most készültek a másolatok — a színjátszókról. Egyiken a Bűvöe szék, másikon Móricz Zsigmond „Tej" oímü darabja, harmadik Szobka: Két front-ja. JÍ CiOtoMLduciid, Felderül az atlétizálók arca: a hármasugrásról van szó! Szó sincs az atlétikáról! Dobogó a ta­rom padlata: próbál a tánccsoport. Nagy készülődés van itt ">• pö" rögnok a lányok, repülnek a szok­nyák. Két számmal készülnek a bemutatóra. Mindegyik leánytáJ* lesz, s az egyiknek „Hármasugrás" a oíme. Székely Sva tanítja b« a táncokat, ő foglalkozik lelkes buz­galommal a táncosoporttai. A be­mutatón majd mindenki meglátja, hiogy mit tudnak, mire képesek. ...De nemosak ők készülődnek. A folyosók labirintusából zene hangjai szűrődnek felénk. 8 a ze­neszó Arladno-fonalával el is ta­lálunk a zenekari próbára. TAcx, dal. oddtAny — liuingi Ez a Strauss-darab lasa a zene­kar egyik száma. Ezenkívül még Novikov futball indulójával ké­szülődnek, s egy egyveleggel — a Csárdáskirályruőből. A közönség bi­zonyára nagyon készül, hiszen ked­venc számait hallhatja majd itt... Délután négy óra, hogy kilépünk az üzem üvegajtaján. A színját­szók — hazafelé igyekeznek — itt is folytalják a játékot. — Parancsolj, talán a kocsimmal, kegyelmes uram . • • — Köszönöm, miszerint most kü­lönösen szép idő van •.. Tényleg szép, mosolygós, vidám nz idő. Az ember hangulata is ilyen. Holnap este, mikor bemu­tatkozik a csoport, bizonyára 'ugyallyeu hangulatunk lesz ... (n. n Í.'WÍWVVWW^WMWAWMVMIW^MWVRTWRTW^^ /WWWVWVW\WWVVW /"VWVWWWVWWVWW\ 5. Tizenőt-liúszpercnyi a gyalogút a tisztviselők barakkjáig. .Tulka jóné­hány tucatszor megtette már ezt az utat, oda és vissza- Sokszor — külö­nösen reggelenként — nagy kerülővel ment a munkahelyére. Jólesett a séta hajnalban, ami­kor a levegő még tiszta, a táj fölött kéklőn ragyog az ég. Volt azoiiiban ezeknek a sétáknak más. fontosabb céljuk is. Megfigyelte az embere­ket- S amit igy látott, az nem mutatott derűs képet. A telepi munkások jórészo olyan, ami­lyenek valaha a szökött jobbágyok lehettek. Uchajtottfejű, szomorú emberek. Legtöbbjük a faluból menekült, ahol nem tudott adót fi­zetni — már hnt bőrét lehúzták, s csak a he­tedike! mentot'to — ahol éppen fakitermelésre toborozlak, vagy erőditményépítkezéshez ön­kénteseket. A bátrak, a legelszánitabbak el­bujdostak a hegyekbe. A többiek munkába alltak olt, ahol éppen felfogadták őket. Ki­s .olgálla'lottak. Itt, is visszaélnek szorult hely­zetükkel, alig élnek jobban, mint egykor a jobbágyok. Ilyennek látja őket Julka: meg­hajszollak, rongyosok, kifacsartak. Lehangoló látvány. Lassanként észreveszi, hogy egymáshoz is bizalmatlanok ezek a sok­felől jött emberek. Bolgár, szerb, román csak­úgy megtalálható köztük, mint görög és tö­rök. Szótlanok, csendesek. Lofogynak a rosz­szultáplállságtól, gyengék: egyesek árnyék módjára imbolyognak. Nem csoda, ha sok a szerencsétlenség, hetenként többször is elő­fordul baleset. Ezek a benyomások, ezek a lapasztalatok járnak Julka fejébe®, amikor kilép az igaz­gatósági épületből. Kellemes, onyhe délután van, sétálni támad kedve. Az egyik, most épülő fúrótorony felé veszi az útját. Húszan-huszonöten lehetnek, akik jtt dol­goznak. Nem könnyű a munkájuk. Hatalmas vasalkatrészek hevernek a kút körül, a leg­kisebb is nehezebb lehet száz kilónál. Már áll a csonka torony, amelyei idejövetele előtt kezdtek építeni. Oldalait, a nagy vasszerke­zetet — darabonként szerelik össze. Most ép­pen, egy roppant súlyúnak látszó alkatrészt emel a csiga. Négy szerelő várja odafönt a szédítő magasságban, míg idelent a munká­sok két csoportja "vastag kö'eleket húz, azok­kal tartja nyugalomban az emelkedő alkat­részt, nehogy a toronyhoz verődjön. — Húzd azi a kölelot, te... te ... ott, te csirkenyakú — kiáltja egy idősebb, őszülő­hajú ember — valami munkavezető féle — a munkások egyik csoportjában valakinek. Dur­va, kímélotlen, sértő a hangja; fenyegető, mintha arra készülne, hogy a kezében tar­tott husánggal lecsapjon a tétlonkedőre. Julka lelassítja a lépteit. Ugyan kivel bánik ilyen embertelenül ez nz nlnk! Hirte­len azokra a hóhérokra emlékezteti, akikről odahaza sokszor mesélt az apja. A háború alatt ilyenek űzték, hajtották, ölték a népet. Apja orvos volt, külvárosi szegények istápo­lója, sok rémség szemta­núja azokból az időkből. A toronymester a go­romba, rettegett haj­csár. Közelebb megy a kötélhúzó emberekhez. Megfeszített testtel, erő­sen hátradőlve tart­ják a lassan emelkedő vasalkatrószt- Olya­nok, mint azok a gályarabok, akiket egyszer így festményen látott Julka. Csak éppen, hogy azok a föld felé, előre dőltek, ezek pe­dig nyögve, crőlködvo hátra. Sarkuk a földbe mélyed, a magasba oruelik tckinielüket. A lány részvéttel nézi megkínzott, fáradt arcu­kat. — Neked szólok, te Trifon, vagy mi a neved — bök egyik munkás felé a torony­mesler — talán szabotálni akarsz, nyavalyás! Eltöröm a nyápic csigolyád. A leszidott ember, szelíd ijed'séggel néz a fenyegetőző hajcsárra. Külsejéről ítélve környékbeli szegényparaszt lehet. Rongyos a báránybőr bekecso, szótmállott a bocskora. Vértelen, arcába még a kínos erőlködés sem kópos piroeságőt kergolnl- Hallgat, 8 ha le­het, még jobban erőlködik. A toronymester, ügy látszik, kedvtelésből veszekszik- Nem hagyja abba egykönnyen. — Hiába spekuláltok — mondja hetven­kedve. — Tán azt forgatjátok a fejetekben, hogy jobban élnélek a ti híres Ploestitekben. Oda.húz «. szívetek, mi, ti híres puliszkake­verők! Te, mit bámulsz olt, 1e, Lupu Juon! — köt bele egy másik munkásba. — Nem tet­szik, amit mondok! Tán zenekíséretre vágyót! Majd mindjárt eljátszom a nótádat... (Folytatjuk). Megjelent a Társadalmi S.emle úi száma A Társadalmi Szemle most meg­jelent számában Kálmán Endre cikke a Hazafias Népfront pártve­zetésével és a kommunistáknak a népfrontban végzett munkájával, M. Apró Éva cikke a szocialista iparosítás kérdéseivel foglalkozik. Havas Ernő "Eszmei szilárdság és pártszerú bírálat* címmel írt cik­ket. Hajdú Gyula elvtárs, az ame­rikai nemzetközi jogászoknak a há­borús uszítás szolgálatában végzett tevékenységéről, Welner Tibor a magyar építészeti hagyományok felhasználásának jelentőségéről írt. Komját Irén a nyugat-német újra­felfegyverzéssel kapcsolatos leg­újabb fejleménykeket tárgyalja. A Szemle rovatban a szovjet írók második kongresszusóról B. Gy. ír, a tanácstörvény végrehaj­tási utasításaival Toldi Ferenc fog­lalkozik. Kárpáti Gyula Zrinyi­drámáját pedig Szilágyi Albert elemzi. A Könyvismertetések rovatban A. J. Visinszkij: Perbeszedek című művét Szabó András, Viktor Knapp: A tulajdon u népi demok­ráciákban című könyvét Eörsi Gyula ismerteti. Pándi Pál Wald­apfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában cihiu munkájával, Nagy Magda V. Ovecskln: Falusi hétköznapok eí­mű könyvével foglalkozik. Ai olasz szenátus megkezdte a pár isi egyezmények ratifikációs vitáját Róma (MTI). Az olasz szenátus­ban csütörtökön megkezdődött a párizsi egyezmények ratifikációs vitája. A vitát kát ellenzéki szó­nok, Donini kommunista és Mo­randi szocialista szenátor nyitot­ta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents