Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ...» AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 47. SZAM PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 25. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: Mit kell tudni a falusi lakosságnak az 1955. évi jövedelemadó kivetésével kapcsolatos tennivalókról? (2. oldal) Gondolatok a békekongresszus előtt (2. oldal) Képzőművészeti kiállítás nyílt a Tiszti Klubban (3. oldal) r A termelési bizottságok tavaszi feladatai (Cs. J.) Városi és kerületi tanácsaink nagy gonddal, körül­tekintéssel szervezik a tavaszi munkákat. A kerületekben minde­nütt gazdagyűléseket tartottak. Közösen megbeszélték a tavaszi munkákkal kapcsolatos teendőket. A tsz-tagok mellett az egyem gazdák is kivétel nélkül minden kerületben kollektív es egyéni felajánlásokat tettek, amelyekben vállalták, hogy felszábadular­sunk tizedik évfordulójának tiszteletére az idén a mult evinel sokkal jobban végzik a tavaszi munkákat. Vállalasuknak az el­múlt időre eső részét becsülettel teljesítették is. Mindenütt idő­ben kijavították a különböző mezőgazdasági gépeket, felszerele­seket A vetőmagok beszerzésével sincs jelenleg városunkban kü­lönösebb probléma. A tavaszi búzavetőmagot bőségesen biztosí­tották állami készletből, a többi tavaszi vetőmagokat pedig a ter­melőszövetkezetek és az egyéni gazdák egymás közötti csere ut­ján és a piacról szerzik be. ,r Ennek a lelkes készülődésnek a megszervezeseben, elore­mozdítósában nagy szerepük van a termelési bizottságoknak is. A szegedi termelési bizottságok még csak alig néhány hónapos múltra tekintenek vissza, de máris elmondhatjuk, hogy bevál­tották és ezután méginkább beváltják a hozzájuk fűzött remé­nyeket. Teljesíteni tudják az összekötő láncszem szerepét a ke­rületi tanácsok és a dolgozó parasztság között. Eddig különösen az alsóvárosi termelési bizottság tűnt ki jő munkájával. Az alsóvárosi termelési bizottságnak mintegy 50 aktív tagja van már a városrész legjobb, legszorgalmasabb dol­gozó parasztjai közül. Ezek a gazdák hetenként, kéthetenként rendszeresen összeülnek, megtárgyalják: mik a legfontosabb prob­lémák és azokat mind a saját, mind gazdatársaik érdekében sür­gősen elintézik. Az utóbbi termelési bizottsági ülésen például fel­vetődött az a probléma, hogy a szegedi termelőknek miért nincs exportjuk paradicsomból. Ugyanis a környék paradicsom-exportja legnagyobbrészt Szatymaz vidékéről történik, pedig a szegedi ta­lajviszonyok adottságainál fogva itt 2—3 héttel korábban érik a paradicsom, mint Szatymazon. Ha a szegedi gazdák is termel­hetnének paradicsomot külföldi értékesítésre, az állam is és ők is jobban járnának, mert a korai árunak lényegesen magasabb az ára. Ugyanez a bizottsági értekezlet foglalkozott a jóminőségű paprikamagok beszerzésével is, Ez szintén a magasabb termés­eredményeket segíti elő. Az I. és a II. kerületi termelési bizottság is ért el szép eredményeket fennállása óta. Ezeken a területeken nagyobbrészt gyümölcs- és konyhakertészeti termeléssel foglalkoznak. Amel­lett, hogy számos szakelőadást tartottak már eddig a gyümölcs­es konyhakerti termelés időszerű kérdéseiről, megszervezték a gazdák gyumölcsvédő, permetezőszerekkel való ellátását is. A baktóiaknak már régen fájó problémájuk az, hogy gyü­mölcsöseik területén csak egy kút van. Néhány kifolyó kellene, hogy mindenhová jusson elegendő víz a permetezésekhez. Most a termelési bizottság megszervezte a kifolyók társadalmi munká­val való elkészítését. Még csak az kell, hogy a tanács és a Vízmű biztosítsa a szükséges csőanyagot. Más esztendőkben bajok vol­tak a rézgálic minőségével is. Rézgálicból több szállítmány érke­zett a városba különböző minőségben. A termelők közül sokan nem ismerték az ilyen vegyes rézgálicnak a réztartalmát s nem tudták hány százalékosra keverjék a permetet. Emiatt számos termelő megkárosodott, mert gyengére hagyta a permetanyagot — nem tudta vele megvédeni a termését. Az idén ez. már nem tör­ténhet meg. A termelési bizottság közbenjárására a rézgálicot használati utasítással látják el. Ezzel is biztosítják a jobb, egész­séges gyümölcstermés eredményeket. A termelési bizottságok a tanácsok jó munkájának fontos támaszai. Éppen ezért a jövőben a kerületi tanácsoknak még több segítséget kell nyújtani a bizottságok munkájához. Eddig még egyik termelési bizottságnak sincs végleges helye. Kocs­mákban" itt-ott ülnek össze a gazdák, hogy megbeszéljék a ter­meléssel kapcsolatos feladatokat. Sürgősen meg kell szüntetni ezeket az áldatlan állapotokat. A helyiségek már megvannak, csak ki kell utalni azokat a bizottság részére. Varinak még más hibák is. Tsz-tagok, gépállomási dolgozók általában még hiányoz­nak a termelési bizottságból. Pedig ezekre is nagy szükség lenne itt, mert nem kis mértékben múlik rajtuk sem, el tudjuk-e idő­ben végezni a tavaszi munkákat. A szegedi termelési bizottságoknak munkájuk további ja­vításában még jobban fel kell használni a kerületi pártszerveze­tek segítségét is. Rövidesen meg kell szervezni a termelési bi­zottságokon belül a pártcsoportokat, mélyek közvetlenül a kerü­leti pártszervezeteknek vannak alárendelve. Ezeknek a pártcso­portoknak a tagjai példamutató munkájukkal, aktivitásukkal, egészséges állásfoglalásaikkal biztosítsák a bizottságban a párt irányító s vezető szerepét. így a termelési bizottságok méginkább képesek lesznek feladataik elvégzésére. A KISIPARI SZÖVETKEZETEK DOLGOZÓI A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Az Asztalos Szövetkezet felszabadulási versenye A múlt év utolsó negyedévének eredményei alapján a „Felszabadu­lás" Asztalos Szövetkezet Csongrád megye szövetkezetei között az első helyre került. „A megye kiváló szö­vetkezete" cím illeti meg ezért. Megérdemlik ezt, mert a lakosság ellátásáért minden tőlük telhetőt megtesznek. Jó minőségű bútorokat készítenek, s' a „kifutási időt" is igyekeznek megrövidíteni. A felsza­badulási munkaversenyben is erre tettek felajánlást a brigádok. A Fejes-brigád például ezt írta be a vállalást is tartalmazó brigád­könyvbe: „Március 31-ig húsz kony­haberendezést és nyolc darab kom­binált szekrényt készítünk." A bri­gádkönyvbe azóta már bekerült a teljesítés is: „A 20 konyhaberende­zést január 29-ig elkészítettük, meg­takarítás 1700 forint". A brigád át­lagos teljesítménye sokszor megha­ladja a 170 százalékot. Jelenleg 180 százaléknál tartanak. A többi brigád munkájában csu­pán egy-egy százalék eltérés mu­tatkozik. Kiss Lajos csoportja most a Bútorértékesítő Vállalat részére dolgozik —dohányzó-asztalokat ké­szít. Ezek egyrészét már elszállítot­ták. Hálószobaberendezéseken is dolgoznak. A fényezett munkák ál­talában mind hozzájuk kerülnek. A Kiss-brigád teljesítménye 179 szá­zalék. A Szabó-brigádé — ők épü­letasztalos munkán dolgoznak *—• pedig átlagosan 178 százalék. A szövetkezetben többféle mun­kát végeznek. Szépen, gyorsan és jól akarnak dolgozni a szö­vetkezetben — ezért csoportosít­ják a munkát. Részben megoldották azt is, hogy a megrendelő rövid időn belül megkapja a kész bútort. A megrendelt bútorfajtából többet készítenek, hogy az esetleg később jelentkező megrendelőket is ki tudják elégíteni. A közelmúltban a festett hálószobákból például tízet készítettek, pedig amikor hozzá­kezdtek a munkához, mindössze kettőre volt megrendelés. Most már minden darabnak van gazdája; a bútorok elszállításra várnak. Ugyanez volt a helyzet a konyhabe­rendezéseknél is. A lakosság bútorellátásán kívül az esztergályosok a parasztság ré­szére nélkülözhetetlen szerszámokat készítenek. Az esztergályos műhely­ben Kélity Emil modell-asztalosra a legbonyolultabb munkát is rá le­het bízni. Legutóbb öntőmintákat hoztak, azokat is kifogástalanul el­készítette. Teljesítménye meghalad­ja a 190 százalékot. A javítási mun­kák Fontos Mihály bácsihoz, a szö­vetkezet legidősebb emberéhez ke­rülnek. <5 is iparkodik: 107 százalé­kot ér el. Kiváló szakember, s be­csületesen dolgozik a felszabadulási verseny sikeréért, Sz Első Szegedi Szabó KSZ dolgozói helytállnak Az Első Szegedi Szabó KSZ Fran­cia utcai üzemében a dolgozók egészségvédelmének szem előtt tar­tósával tervszerű átszervezés folyik. A szabászaton dolgozó elvtársak már régen kifogásolták, hogy mun­kahelyük nem megfelelő. A veze­tőség a dolgozók kérését meghall­gatva új helyiséget rendeztet be, ahol dolgozóink kényelmesen vé­gezhetik munkájukat. A szabászat helyén iíj gépsort állitoltunk fel• A dolgozók kérésére a világítási berendezést is átépítették, a régi izzók helyett neonfény világítja meg a munkahelyeket. Üzemünk dolgozói nagy lendülettel vesznek részt a felszabadulási versenyben, melynek maris jelentős eredmé­nyei születtek. Bite Antal 213, Ki­rály Lászlóné 185, Szalontai András­áé 212, Széli Józsefné 223, Tari Sándor 211 százalékot ért el. Engi Illés és Zanoni Károly a múlt év­ben 92—95 százalék körül teljesí­tettek. A felszabadulási versenyben már ők is 161, illetve 113 százalék­ra teljesítették tervüket. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az Első Szegedi Szabó KSZ dolgozói átérzik a felszabadulási munkaver­seny jelentőségét, helytállnak tö­retlenül a békeharcban. PUSZTA JANOSSÉ Tíz államkötvény-sorsolás lesz az idén Áz államkölcsön-kötvények Idei sorsolásának gazdag programja ha­marosan megkezdődik. Tíz alkalom­mal lesz ebben az évben kötvény­sorsolás, az első március 6-án Za­laegerszegen, amikor a IV. Béke­kölcsön második sorsolását rende­zik. Ez lesz egyébként a népköz­társaságunk által kibocsátott ál­lamkölcsönök 26. sorsolása. A magyar államkölcsönök törté­netében most először fordul elő, hogy egy kölcsönt a jegyzők teljes egészében visszakapjanak. Március 20-án Budapesten megy végbe ün­nepélyes külsőségek között az Öt­éves Tervkölcsön utolsó sorsolása, amikor a kölcsön még hátralévő 16 százalékát fizeti vissza az ál­lam a kölcsönjegyzőknek. A ko­rábban négy napig tartó sorsolások­kal' szemben a Tervkölcsön utolsó húzása csak egy napig tart, mert ez alkalommal csak a nyeremény­nyel kapcsolatos kötvényeket húz­zák ki, a többi kötvény névérték­ben kerül visszafizetésre. Az idei tíz kötvénysorsolás kö­zül kettőt rendeznek Budapesten, a többiek színhelye Zalaegerszegen kívül Szolnok, Nyíregyháza, Siófok, Eger, Veszprém, Miskolc és Szé­kesfehérvár lesz. Három hónap alatt majdnem megduplázódott az algyői Uj Élet TSZ taglétszáma Áz algyői Uj Élet Termelőszövet­kezet tagjai nagy reménnyel tekin­tenek a gazdasági év elé, mert az eddig esedékes munkákat elvégez­ték. A férfiak a fanyeséseket és a fatisztításokat ezen a héten befeje­zik, majd a tanyákat hozzák rend­be. A nők felássák a fák környékét és válogatják a vetőburgonyát. A szövetkezet rövidesen megkezdi négy 100 és egy 50 köbmé­teres betonsiló építését, amelyeket a nyár folyamán megtöltenek siló­takarmánnyal. A termelőszövetkezet taglétszáma az elmúlt három hónap alatt 37-ről 60-ra növekedett és különösen sok fiatalember és leány lépett be. Ezért elhatározta a pártszervezet a tsz tagságával egyetértésben, hogy kul­túrházat létesít és azt berendezi. A legutóbbi taggyűlésen Vincze And­rás és felesége, Balogh Ilona, Ba­logh Margit, Katona Ilona, valamint Nyilasi Miklós és felesége kérték felvételüket a termelőszövetkezet­be. Szívesen fogadták a tsz-tagok a már egyszer kilépett Terhes Istvánt is, aki azonban most visszavételét kérte a termelőszövetkezetbe. Most­már jut elég munkaerő a gabonák ápolására, Őszre 28 millió, telepítésre alkalmas, gyökeres szőlővesszőnk lesz Világhírű szőlőkultúránk felújí­tásának első feltétele az elegendő számú szőlővessző és oltvány. A Szőlőoltvány- és Facsemeteforgal­mi Vállalat 200 megbízottja gyűjti a telepítéshez szükséges anyagot. Az elmúlt év őszén és az idei ta­vaszon annyi, úgynevezett európai sima szőlővesszőt gyűjtöttek, illetve gyűjtenek be, amire eddig nem volt példa. A hatalmas mennyiség jóré­szét szerződéses alapon gyökerezte­tésre adják ki. A szerződéses ter­melésnek ez a formája különösen kifizetődő, hiszen egy holdon száz­ezer vesszőt iskoláztatnak és ebből — a tapasztalatok szerint — 40—50 ezer megered. A vessző darabon­ként 80 fillér tiszta hasznot hoz, tehát a szerződő holdanként 40 ezer forint bevételhez jut. Előzetes számítások szerint őszre 28 millió telepítésre alkalmas gyö­keres szőlővesszőnk lesz. SZEGED KONGRESSZUSI KU Dr. Bónis György, a Szegedi Tudomány­egyetem Jogtörténeti Tanszékének vezetője Németh Anna, az Űj­szegedi Kender-Len­szövő Vállalat ifjú­munkása Prágai Lajos, a Sze­gedi Ruhagyár két­szeres sztahanovista dolgozója Tamási Imréné házi­asszony, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának tagja Nagy Sándor, a Tex­tilművek kormányki­tüntetett főmérnöke Hámori Veronika, a MAV dolgozója, bé­kebizottsági tag Dr. Benkő Sándor, az I. sz. Belgyógyászati Klinika docense *

Next

/
Thumbnails
Contents