Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

VASÁRNAP, 1935 FEBRUÁR 20. Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet szegedi kirendeltsége rendszeresen ellenőrzi a megyében a gépkocsik hajtó és kenőanyagOELMRGYRRORSZIG fogyasztását A Minisztertanács 4279/1949. szátnú rendeletének felhatalmazása alapján az Országos Tervhivatal a 201/1954. (Tg. É. VII. 14.) O. T. számú rendeletével megállapította a közúti gépjárművek hajtó- és kenőanyag normáját. A norma és ezzel kapcsolatban a normatívák megállapítása rendkívüli fontosságú az autóközlekedésben, mert ez egyrészt a vállalatok segítségéül a szükségletek megállapításához, másrészt pedig a helytelenül üzemeltetett, avagy pedig a már teljesen használt gépkocsik üzemanyag-túlfogyasztásának ellenőrzéséül szolgál. A rendelet értelmében gépkocsikat, amelyek hajtóanyagból 20 százalékkal, motorolajból 40 százalékkal többet fogyasztanak a normánál, a forgalomból ki kell vonni. Elengedhetetlenül szükséges a túlfogyasztás pontos megállapítása, mert egyes gépjármű üzemeltetők nem vették figyelembe a túlfogyasztásokat és ezzel a népgazdaság komoly károkat szenvedett. A rendelet értelmében a túlfogyasztás megszüntetésén felül intézkedés történt, hogy a gépjárművek biztonságos és gazdaságos közlekedése érdekében olyan fogyasztást ellenőrző szervet létesítsenek, amelyik- | nek módjában van országos szinten valamennyi gépkocsinak az üzemanyag-fogyasztását ellenőrizni. A nagyjelentőségű ellenőrzés lebonyolítására a Minisztertanács határozata alapján létrehozták Budapesten az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézetet. Tekintettel arra, hogy az egyes túlfogyasztó gépkocsiknak a Budapestre való felrendelése jelentős többletkilométereket eredményezett volna, ezért az önköltségcsökkentési feladatok figyelembevételével a Szegedi 42. sz. Autóközlekedési Vállalatnál az intézet felállította szegedi kirendeltségét. A kirendeltség feladata, hogy a megye területén közlekedő valamennyi gépkocsi túlfogyasztását ellenőrizze. A túlfogyasztó gépkocsikat berendelik a kirendeltséghez, ahol műszerekkel megvizsgálják, mind a benzines gépkocsik karburátorja, mind a Diesel gyártmányú gépkocsik adagolóinak beállítását és az esetleges szükségessé váló javítását is végzik. Komoly és tapasztalattal rendelkező szakembereket állított be ezen feladat ellátására az Intézet és remélhető, hogy a megye területén nem lesz túlfogyasztó gépkocsi. Juhász J. Béla műszaki osztályvezető MIÉRT ROMLOTT A MINŐSÉG O A SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN f Ha eljön a jó idő, nagy szükség lesz a szandálókra. A Szegedi Cipőgyárban többfajta női szandált készítenek a lakosság szükségleteinek kielégítésére. De a gyár feladatait üggyel-bajjal végzi és korántsem zökkenőmentes a munkája. Az új év megkezdésétől napjainkig összesen 8.300 pár szandállal gyártottak kevesebbet a tervezettnél. A minőség is aggasztóan leromlott. Február első dekádjában az elkészített női szandáloknak mindössze 42.8 százaléka volt első osztályú, a többi második és harmadik osztályú lett. A minőség ilyen leromlása azt jelenti, hogy általában naponta 20—25 ezer forint károsodás éri a gyárat, nem is szólva a lakosságról, amely a Szegedi Cipőgyárból minőségileg kifogásolható árukat kap. Persze, a második és harmadik osztályú cipőhöz is ugyanannyi munka és anyag kell, mint az első osztályúhoz. Mik voltak a hibák forrásai? 0 DCoppantó mtmmrn— 16 NAP „KIESÉS" /

ó dolog az, hogy a Szegedi Sertéstenyésztőnek és Hizlaldának bizonyos időközönként rendszeresen sokszorosított üzemi újságja jelenik meg „Híradó" címmel. Az üzemi híradó februári számát lapozgatva hirt vehetünk arról, hogy a Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló dolgozói milyen eredményeket érnek el a nagy évforduló tiszteletére. A februári szám 12. oldalán a balesetelhárítási rovatban beszámol a „Híradó" arról, hogy a Sertéstenyésztő három dolgozóját baleset érte. Szószerint idézzük: „E három baleset 16 nap munkakiesést jelentett, amely hátráltatta a termelést... Az új szakasz célkitűzései komoly erőfeszítést követelnek vállalatunk minden dolgozójától. Meg kell mozgatnunk összes tartalékainkat e célok elérésére. Minden kiesett munka veszteség, hiszen értéket termelhettünk volna azon idő alatt is, életszínvonalunk további emelésére." Tekintsünk el a mondattani hibáktól. Nézzük csupán a tartalmat. A tizenhat munkanap „kiesése" miatt siránkozik a „Híradó", meg azért, hogy a termelésre káros volt a három baleset. Nem helyén való igy nézni a dolgot. Elsősorban az ember számít. S az új szakasz is éppen az emberért való. Sokszor elmondottuk, de azért nem árt, ha ismételjük: hazánkban a legfőbb érték az ember. A „Híradó" balesetelhárítási rovatában is emberségesen kell írni — az emberről. A legtöbb minőségi hiba a kérges és szaknyelven úgynevezett oldalrákos szandáloknál adódik. Nagy tömegben való gyártását nemrégen kezdték. Bozóki Ferenc, a gyár főmérnöke ezzel kapcsolatban megállapította: — Ezév január első felében kezdtük már gyártani a kérges, oldalrákos szandálokat. Akkor is láttuk, hogy az oldalrákos tervezés szériagyártásban nem válik be. Kisérleteket folytattunk módosítására, de az oldalrákos megoldást csak nem sikerült jól alkalmazni. Ezt most már végleg el is vetettük, mint be nem vált módszert. Talán hiba volt, hogy későn jöttünk erre rá. Valóban hiba volt. Feltehető így joggal a kérdés: ha mindjárt, jóformán az első pár kérges szandál legyártása után látták, hogy az oldalrákos megoldás nem megfelelő, miért ragaszkodtak hozzá?! Hiszen az ettől való eltérés nem jelent lényegbe vágó változást a cipőn. S bizonyára módot lehetett volna találni arra, hogy a kérges szandálok nagy tömegben való gyártásához akkor fogjanak hozzá, amikor már egészen tökéletes a gyártási eljárás. Most már — ahogy a főmérnök mondotta — sikerült ezt elérni. De drága árat fizettek érte, hogy elkéstek a helyes műszaki intézkedésekkel. Hiszen a minőségi hibák jórésze a kérges szandáloknál a rossz eljárásból fakadt. 0 A minőségi leromlása nemcsak a A Távol-Keleten A bátor halásxolt Az Ohocki-tengeren zord a tél, kemény a fagy, hóviharok dühöngenek. A kamcsatkai halipari főigazgatóság halászflottillájának legénysége azonban egy percre sem hagyja abba a halászatot. A hírek szerint a „Csendes-óceáni csillag" halászhajó Alekszej Aresztov kapitány vezette legénysége befejezte ötéves tervét. Négy év alatt közel 250.000 pud halat fogtak. Vállalták, hogy ez év végéig még körülbelül 100,000 pud halat küldenek az átvevőállomásra. A halászhajók legénysége hősiesen dolgozik. Hét hajó, köztük a „Poljarnyik", a „ICamcsadal", a „Csajka" már január közepén teljesítette a havi tervet. A parti átvevőállomások munkásai gondoskodnak róla, hogy a halászhajók gyorsan kiürüljenek. Kamcsatka nyugati részén zátony akadályozza, hogy a hajók közel jöhessenek a parthoz. Itt a kirakást motoros révhajók segítségével végzik. A napokban a halászokat váratlanul meglepte a „kurilka" — így nevezik Kamcsatkán a Kurili-szigetek felöl fújó erős szelet. Hatalmas vihar kerekedett. A Mikojanhalkombinát valamennyi motorosa sietett, hogy fedezéket találjon a Bolsoj-folyó torkolatánál. A „Pozsarszkij" motorja felmondta a szolgálatot. A hajót, amelyet a hullámok a zátonyra sodortak, az a veszély fenyegette, hogy porrázúzódik. A parton tartózkodó egyik raur^pá, Kecfcov elvtárs kötelet vett magához és a jeges vízben elindult a motoros felé. A hullámok többször ledöntötték lábáról, de végülis elérte a hajót és ráakasztotta a kötelet. A motorost csörlő segítségével a partra húzták. Minden fcolltog milliomom Messze, messze Keleten, a Dzsugdzsuri-hegyek tövében húzódik meg Uenga falu. Itt laknak az evenek, akik a „Bolsevik"-kolhozban gazdálkodnak. Ezelőtt csak vadászattal és halászattal foglalkoztak, de most már burgonyát és zöldséget is termelnek, állatokat tenyésztenek. A kolhoz gyorsan meggazdagodott. Tavaly közel négymillió rubel jövedelmet ért el. A faluban hatalmas építkezés folyik. Klubot, fürdőt, több raktárt és más gazdasági épületet építenek. Az Ohocki-tengermellék többi kolhozai is szép eredményekkel zárták az évet. Valamennyien milliomosok lettek. Földalatti túlsúlyán ronnlolt Primőrje-határterület, Artyom város. A C—6 b számú bányában a szénnek a fejtési szelvényekből való elszállítása még nemrég elmaradt a jövesztés ütemétől. Ez erősen zavarta a bányászok munkáját. Vajon a vasutasok példája nyomán nem lehetne-e a föld alatt is túlsúlyos szerelvényeket vezetni? — törték a fejüket a villanymozdonyok vezetői. Elhatározták, hogy megpróbálják. Kísérletképpen 40 vagon helyett 60-at csatoltak a sze4 relvémyhez, _ Ma a bányában a mozdonyvezetők többsége túlsúlyos szerelvényeket vezet. Ennek következtében meggyorsult a kocsik fordulója, növekedett az elszállított szén menynyisége, 10—15 százalékkal csökkent az áramköltség. Támadóm a% iínrrdő ellem A végtelen távolkeleti tajgában egyre nagyobb lendülettel fejlődik a faipar. A fakitermelő telepet gépesítik, mozgó villanytelepekkel, nagyteljesítményű villanyfűrészekkel, traktorokkal és egyéb gépekkel szerelik fel. Ujabb, korszerű technikával berendezett faipari gazdaságokat létesítenek. Sokszáz kilométer hosszú vasutakat, autóutakat építenek. Egyre szaporodik a fakitermelők lakótelepeinek száma. A lakótelepeken klubok, iskolák és egyéb kulturális intézmények. Idén a habarovszki határterületen újabb nyolc gépesített faipari gazdaság létesül. Hatalmas lendülettel indult meg a lakások, kulturális és közszükségleti intézmények építése. A határterület faipari gazdaságaiban mintegy 120.000 négyzetméter területű lakást építenek. A tervek szerint idén 18 klubot. 45 boltot és étkezdét, 25 kisipari szövetkezeti kombinátot, 19 iskolát, 40 bölcsődét és napközi otthont adnak át rendeltetésének. A moszkvai élenjáró vállalatok kollektíváinak felhívása élénk visszhangra talált a távol-keleti fakitermelők köreiben, akik most kitartóan harcolnak az ötödik ötéves terv határidő előtti teljesítéséért. kérges, hanem a többi szandálfajtáknál is megtalálható. Oka ennek, hogy egyes munkások eltérnek a gyártási eljárástól is. Továbbá, hogy jónéhány dolgozó nem ügyel a minőségre. Varga Ferenc géptermi munkás találóan beszélt arról is, hogy a minőség leromlásáért a dolgozók is felelősek. „Egyesek úgy vannak vele, hogy csak azt nézik: minél magasabb legyen a százalékuk, — mondotta — a minőséggel nem törődnek... A minőség megjavításáért mi magunk is sokat tehetünk. Ne nézzük el a hibákat, dolgozzunk lelkiismeretesebben!" Tökéletesen igaz ez! A minőségről — bár kétségtelen, régebben is volt erről szó — nem elég alaposan beszéltek és ami a fő: hathatós intézkedés nem született. Tóth Lajos talpaló joggal állapította meg: „Napról napra azt halljuk, rossz a minőség, de arról nem beszélnek, kik csinálják a nem megfelelő munkát." Sok igazság van ebben. A minőségi ellenőrzés hibáiból is ered, hogy egyes dolgozók nem végeznek becsületes, lelkiismeretes munkát. Jó az és nincs benne semmi kivetni való, ha egy-egy munkás — a minőség jó megtartásával és nem rovására — növeli a teljesítményét, hogy több pénzt keressen. Van-e mód a munka minőségének alapos ellenőrzésére? Igen, van. A munkalapok helyes vezetése — és ezt meg kell követelni — megmutatja, kik végeznek első, második és harmadik osztályú munkát. Ne hagyják, ne tűrjék a vezetők, a kommunisták, az öntudatos munkások egy esetben sem. hogy a rossz munkát végzők a markukba nevessenek. Véget kell vetni annak, hogy ne tudják, kik készítik a nem megfelelően összeállított cipőket, kik követik el a hibákat. Régebben sajnos megtörtént, egy csoportot tettek felelőssé a hibáért, vagy éppenséggel „találomra" bírálták. A műszaki osztály részéről például Csáki Judit szabásznő munkájának minőségét is kifogásolták. Pedig Márta Lajos, a szabászat teremmestere — aki a legtöbbet tudja a szabászat dolgozóinak munkájáról, — azt mondotta, amikor vele beszéltünk: Csáki Judit a jóminőségű munkát végzők közé tartozik. nem volt megteremtve a munka folyamatossága. A szabászat, majd főképp a tűződe elmaradása gátolta a többi üzemrészek anyaggal való ellátását. Megtörtént, hogy félpáronként vitték további megmunkálásra a cipőt. Többen ezért kapkodtak, a minőséggel nem törődve, hogy minél többet termeljenek addig, amíg van megmunkálni való cipő. Barna István géptermi munkás elmondotta, hogy az elmúlt hetekben naponta több órát munka nélkül töltöttek a gyárban, mert nem volt mit csinálniok. A folyamatos munka hiánya a munkások keresetét is csökkentette és rossz hangulatot okozott az üzemben. A félkész termékek hiánya miatt egy-egy munkafolyamatot „szalajtottak". Ez azt jelenti, hogy kevésbé számított a minőség, mehetett tovább az anyag úgy, ahogyan volt. Vagy — amint Kiss Ferenc elmondotta — a kaptafák nem voltak jól összeválogatva; az egyik szélesebb volt, a másik keskenyebb. Ez is a minőség kárára ment. 0 0 A munka minőségének leromlásához hozzájárult az a tény is, hogy Igaz, vannak objektív okok is, amelyek közre játszanak a minőség leromlásánál, a termelés csökkentésénél. Ezek azonban nem menthetik azokat a hiányosságokat, amelyek a nem megfelelő műszaki intézkedésekből, szervezetlenségből, egyes dolgozók felelőtlen munkájából adódnak. Egy sor hibát viszonylag gyorsan meg lehet és meg is kell szüntetni. E héten, kedden, amikor az üzemben jártunk, azt mondották, hogy tesznek — azóta tettek is — intézkedéseket. A figyelem oda összpontosul, hogy a folyamatos munkáért a tüződe elég anyagot tudjon adni az üzemrészeknek, s megteremtsék a munka alapos minőségi ellenőrzését. Mert a gyárban most itt „szorít a cipő". A nagy évforduló tiszteletére jó munkát ígértek a Cipőgyár dolgozói. Most sincs késő arra, hogy tetteikkel „kiköszörüljék a csorbát." Ezt el is határozták. Néhány nap múlva újra ellátogatunk a Cipőgyárba és megnézzük, mit tettek, hogyan haladtak előre a hibák megszüntetéséért, Morvay Sándor Ülésezett a József Affila Emlékbizottság A József Attila Emlékbizottság a Hazafias Népfront megyei irodájában Lövő Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, az Emlékbizottság elnöke elnökletével ülést tartott. Az értekezleten Osváth Béla TTIT megyei titkár, az Emlékbizottság titkára beszámolója alapján megvitatták az Emlékbizottság eddigi munkáját és meghatározták a József Attila Emlékünnepségek főbb programját. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a József Attila emlékünnepségeket a népfront politika jegyében kívánja a Bizottság megrendezni. — József Attila a Kommunista Párt, a munkásosztály harcos költője volt, s mint ilyen szívén viselte az egész dolgozó magyar nép sorsát. A harmincas években, amikor a német fasizmus veszélye egyre erősbödött Magyarországon, költészetében a dolgozó nép egyetemes érdekeiért, a független Magyarországért emelt szót. Ma, amikor a nyugat-német fasiszták újrafelfegyverzése révén a német imperializmus feléledése előreveti árnyékát, hasznos József Attila tanítását, egész életművét figyelmeztető tanulságul felmutatni. De ki kell használnunk azt a lehetőséget is, amit József Attila az ifjúság nevelése, politikai mozgósítása terén is jelent. József Attila egész életében az ifjúság jövőjéért is küzdött. Ezért a József Attila ünnepségek megrendezésében jelentős szerep vár a DISZ-re is — mondotta Osváth elvtárs. A DISZ és a makói József Attila kultúrház József Attila megyei szavalóversenyt rendez, amelynek döntője április 11-én, a nagy költő 50. születésnapján lenne Makón. Az emlékünnepségek programját ismertetve elmondta Osváth elvtárs, hogy a makói gimnáziumot, József Attila iskoláját, József Attiláról nevezik el. Az emlékünnepségek során Szegeden és Makón az ország legnevesebb fiatal költőinek és íróinak bevonásával fiatal írók estjét rendeznek. A beszámolóhoz számos hozzászólás hangzott el, s ezsknek nyomán foglalta össze Lövő Ferenc elvtárs az értekezlet határozatait. Az Emlékbizottság legközelebb március 3-án Makón ül össze. Addig a bizottság elnöke és titkára meglátogatja József Attila volt barátait és felkérik őket az ünnepségeken való közreműködésre. Elhatározta a Bizottság, hogy az évfordulóra József Attila emlékplakettet ad ki, József Attila vándorkiállítást és József Attiláról szóló előadásokat rendez a megyében. Megyeszerte előadásokat tartanak József Attiláról. A megyei tanács oktatási osztály és a DISZ a tanulóifjúság részére pályázatot ír ki „József Attila élete nyomában" címmel. Az ünnepségeket Makón és Szegeden a „Fiatal írók-estje'' zárja be. — Fmlékesctet rendez a Vörös Hadsereg születésének 37. évfordulója alkalmából az alsóvárosi (Földműves utca), felsővárosi (Brüsszeli körút) és a petőfitelepi I. (Petőfi telep III. utca) MSZT-szervezet február 23-án, a szakszervezetek helyiségeiben. — A Juhász Gyula általános Iskola szülői munkaközössége III. kultúrdélutánját február 20-án, vasárnap délután 5 ó»ako~ a szakérettségis kollégiumban rendezi. A műsorban fellépnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Ertsey Péter költő, Paulusz Elemér és többen mások. Belépődíj 4 forint Jegyek az iskolában és a szülői mun^ kaközősség tagjainál kaphatók, I