Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-18 / 41. szám

PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 18. 3 Ma : ünnepi szakszervezeti aktíva ülés Szegedet A Szakszervese lek Csongrád megyei Tanácsa ma délután fél 4 órakor Szegeden a Kenderfonógyár kultúrtermében ünnepi szakszervezeti aktiva-ülcst tart. Az ünnepi ülést a magyar szakszervezeti mozgalom újjászervezésének 10. évfordulója alkalmából rendezik meg. Ünnepi beszédet a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége nevében Láncos János elvtárs mond. Ezután kerül sor a gazdag műsorra. Lnnepaég Szegeden as MNDSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Ma, fehruár 18-án ünnepeljük hazánkban az MNDSZ megalakulásának tízéves évfordulóját. Szegeden raa délután fél 5 órakor ünnepséget rendez az MNDSZ Városi Titkársága a Városi Tanácsháza nagytermében. Az ünnepi beszédet Ttóth Istvánné elvtársnő, az MN-goznak a mozgalomban. DSZ Csongrád megyei titkárságának agit.-prop. titkára mondja. Az ünnepségen »Tíz év krónikája* címmel versben ismertetik a szegedi MNDSZ munkáját és megjutalmazzák azokat az MNDSZ-aszszonyokat, akik 1944—45. óta dolI Mez őgazdasági Tadományos Tanács irányelvei a fontosabb tavaszi munkákhoz A Mezőgazdasági Tudományos Tanács irányelveket bocsátott ki a lantosabb * tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásához. A közlemény rámutat, hogy a hiányos, gyengén fejlett őszi gabonavetéseket a tavaszi hóolvadás után nitrogén műtrágyával kell erősiteni. Kötött talajokon már február végén, március első napjaiban fagyos földre is ki lehet szórni a műtrágyát. Lazább, homokos talajon viszont később, a növényzet fejlődésének megindulásakor kell íejtrágyázni. Fontos a műtrágya egyenletes kiszórása. Ahol koml osztszerűvé túlérett — porszerű — • stállótrágya van', felhasználhatjuk .a gabonafélék felültrágyázására. A fagyott gabonavetéseket a fagyveszély elmúlta után akkor hengerezzük, amikor a föld már nem ragad a hengerhez. Hengerezzük meg azokat az őszi gabonavetéseket is, amelyeknek taaja megcserepesedett. Ilyen esetben a henger után könnyű mag;ikaró fogast vagy tövisboronflt járassunk. A búza tavaszi fogasolását csak akkor végezzük, ha a talaj kellően megszikkadt, az éjszakai fagyok megszűntek, s amikora növényzet fiatal gyök érzetével már annyira megkapaszkodott, hogy a megfelelő fogasborona már nem szaggathatja ki. Az őszi szántásokat koratavasszal akkor munkáljuk el, amikor a talaj nedvességi állapota megfelelő. Ahová tavaszi gabonát vetünk, ott a vetés előkészítésére a fogasborona egyedül ís megfelelő. A munkát lehetőleg a szántás irányára ferdén keresztbe végezzük. Tavasszal a műtrágyát simító zás vagy fogasolás után szórjuk ki és fogasolással dolgozzuk bele a talajba. Ahol őszi mélyszántást nem végeztünk, ott tavasszal lehetőleg sekélyen szántsunk, hogy a nedvességet megőrizzük. Nagyon fontos, hogy a tavaszi szántás után boronával vagy simítóval azonnal elegyengessük a talajt. Ha olyan szántatlan, de különben jó állapotú talajt kell tavasszal megművelnünk, ahol szántás nélkül is tudunk megfelelő magágyat készíteni, ott eke helyett tárcsát, lcultivátort, illetve lókapát alkalmazzunk, esetleg kétszer is, Az istállótrágyát tavasszal csak akkor hordjuk a földre, amikor a talaj már kellően megszikkadt, vagyis nedvességi állapota lehetővé teszi, hogy porhanyó szántással azonnal alátakarjuk. Az alászántást mindjárt kövesse a simító. Helytelen és káros, ha az istállótrágyát fagyos földre hordjuk ki és terítjük el vagy kupacoljuk. Az istállótrágyázásnak csak az a helyes módszere, ha akkor hordjuk ki és terítjük el, amikor nyomban alászánthatjuk. Hz Iskolai oktató-nevelő munka nem kizárólag az iskola és a pedagógusok ügye A megyei párt-végrehajtóbizottság kezdeményezésére február hó 16-án a megye ipari és mezőgi zdasági üzemeinek vezetői, valamint az állami és társadalmi szervek vezető funkcionáriusai megbeszélést tartottak. Az értekezlet foglalkozott az iskolai és iskolán kívüli nevelés ügyével, valamint azokkal a feladatokkal, amelyek az ifjúság nevelése terén a társadalomra várnak. Megvitatta azokat a problémákat, melyek jelenleg megnehezítik az iskolai és ískoíánkivüli munka eredményességét, ugyanakkor feltárta azokat a lehetőségeket ls, melyeket e téren a társadalom nyújthat. Az értekezlet a megbeszélések eredményeképpen az alábbi felhívással fordul a megye társadalmához. Felhívás Csongrád megye tűrsudulmú-ho: 1. Az értekezlet megállapította, hogy az iskolai oktató-nevelő munka nem kizárólag az iskola és a pedagógusok magánügye, hanem szélesebb értelemben véve az egész társadalom közügye. Ebből következik, hogy a társadalomnak is fe! kell kutatni azokat az eddig még fel nem használt erkölcsi cs anyagi erőforrásokat, amelyek elősegíthetik az ifjúság nevelésének eredményesebbé tételét. 2. Megállapítható, hogy a társadalom eddig is segítette az iskolákat, az egyes szervek és az iskolák között kialakult kölcsönös jóviszony alapján. Ez a segítés azonban eddig nem volt szervezett, rendszeres és általános. Az állam a jövőben is megtesz minden tőic telhetőt az iskolák messzemenő támogatásáért. Pártunk Központi Vezetőségének határozata értelmében az állami erőforrások mellett a társadalom segítségét fokozottabban kell igénybevenni. A társadalom segítségének rendszeressé és szervezetté tétele érdekében megalakultak a megyei és járási tkciobizoüságok, melyek az oktatási állandó bizottságokkal karöltve végzik munkájukat. Csongrád megye társadalmától azt kérjük, hogy támogassák munkájukban az akcióbizottságokat. 3. Meg kell szüntetni a falusi és tanyai ifjúságunk sok esetben tapasztalható magáréhagyatottságát. Ennek érdekében szükségessé válik, hogy a falun és tanyán működő pedagógusok fokozottabban kapcsolódjanak be a DlSZ-szenezetek munkájának támogatasába. 4. Az ifjúság nevelésében az eddiginél nagyobb jelentőséget kell hogy kapjon a példamutatás. Az öntudatos, fegyelmezett, kulturált magatartású, nagy nemzeti célokért lelkesedő ifjúság nem formalódhat ki csupán a pedagógusok erőfeszítései nyomán. Ehhez a társadalom minden egyes íagjanak példamutatására. vigyázó szemére és ellenőr zésérc van szükség nemcsak az iskolában, huncm a szülői házban, az utéán, a nyilvános helyeken és mindenütt, ahol ifjúságunk forgolódik. Az értekezett meg van győződve arról, hogy megyénk társadalma, mint inár annyiszor, most is megértően fogadja ezt a felhívást és a jövőben sem zárkózik el iskoláink megsegítésétói, ifjúságunk nevelésének támogatásától. Bízunk a társadalom helyes irányú aktivitásában, ami jelentós mértékben meg tudja gyorsítani kuiturfcrradal • inunk célkitűzéseinek megvalósítását. A mezőgazdaság élenjáró üzemei Tapasztalatok városunk (ermelőszöveikezelemek munkájáról A szegedi termelőszövetkezetek | nevelt állatállomány hoz többet a — Szokatlanul nagy képes levelező lapot hozott szerkesztőségünkbe a posta. A lap Párizsból jött. Február 2-án adták fel Franciaország fővárosában. Üdvözletet hozott a Párizsban vendégszereplő Magyar Állami Népi Együttes tagjaitól a szerkesztőségnek és Szeged lakóinak. Huszár Győző, aki az együttes nevében írt, megköszöni barátaiktól és ismerőseiktől kapott kedves, buzdító sorokat. — ERDÖDI JÓZSEF 29 éves gépállomási vontatóvezető a múlt év szeptemberében italosan vontatóra ült. Elmulasztotta a pótkocsi felkapcsolásának ellenőrzését. Ennek következtében a pótkocsi menetközben kikapcsolódott és az útmenti árokba fordult. Erdődi Józsefet a járásbíróság hat hónapi börtönre ítélte. — A textilüzemek kuttúrverscnye öt szombaton folyik le az öt -zegedi textilüzem között. A kuli árverseny első bemutatóját február 26-án tartják. — Á KÜBEKHÁZI SARLÓ-KALAPÁCS Termelőszövetkezetben már kiültették a melegágyakba a korai uborkát. A zsenge palántákat virágcserepekben nevelték eddig. A hozzáértő gondozástól azonban már olyan szépen megnőttek, hogy alkalmassá váltak a klültotésre. A nagymennyiségű korai nborkapnlánta 80 melegégyi üvegablak alját töltött© meg. Minden bizonnyal jó hasznot hoz majd a szövetkezetnek. — SZEGEDI JÁRÁSBÍRÓSÁG Daka János Domaszék 27. szám alatti lakost tartási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt hat hónapi börtönre ítélte. Daka Jánosnak öt hold földje van, s a bíróság jogerős ítélettel 80 forint havi gyermektartási díj fizetésére kötelezte, melyet nyolc hónapon keresztül nem fizetetet. földjein, gazdaságaiban, mint a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozója, igen gyakran megfordulok. Örömmel látom, hogy termelőszövetkezeteink mindinkább beváltják hozzájuk fűzött reményeinket, és egyre nagyobb lehetőséget nyújtanak a tudományos mezőgazdasági kutatás vívmányainak széleskörű alkalmazásához is. Az elmúlt években majdnem mindegyik szegedi termelőszövetkezet bebizonyította már, el tudja érni az egyéni gazdaságok termelési színvonalát és már sok tekintetben lényegesen túl is szárnyalja. Az eddigi eredmények elvitathatatlan bizonyítékként szolgálnak arra, hogy mezőgazdaságunk további fellendítésének egyetlen helyes útja a termelőszövetkezeti gazdálkodás. A múlt év őszén tapasztattam, hogy a növénytermelés jó eredményei az egyéni gazdákénál jobb megélhetési lehetőségeket biztosítanak már most is á szövetkezeti tagoknak. Ennek a kedvezően alakuló helyzetnek a következtében egyre több egyéni gazda, volt mezőgazdasági munkás kéri felvételét városunk tsz-eibe. A fokozatosan emelkedő taglétszám lehetőséget nyújt munkaigényesebb növények termesztésére s a belterjes gazdasági rendszerre való áttérésre. Mint tudományos munkával foglalkozó kutató, megállapítottam: egyik legnagyobb hiba termelőszövetkezeteinknél még az, hogy a növénytermelés fejlődésével nem tart lépést az állattenyésztés. Sürgősen összhangba kell tehát hozni a növénytermelést az állattenyésztéssel, így az eddigieknél jóval nagyobb jövedelmet biztosíthatnak maguknak szövetkezeteink. Nemcsak a féltő gonddal, kellő szaktudással házhoz, hanem ha több a jószág, nagyobb takarmány vetésterületekre van szükség, lehetővé válik egy sokkal jobb növénytermelési sorrend, illetve vetésforgó rendszer kialakulása. Több állat több trágyát ad, tehát nem okozhat gondot a talaj-tápanyag visszapótlása. Hibaként látom itt azt is, hogy tsz-eink nem használják ki kellően azokat az előnyöket, amelyeket éppen a nagyüzemi adottságaik biztosítanak az egyéni parasztok kisgazdaságaival szemben. Gépállomásainkon már nincs hiány növényápoló és termésbe takarító gépekben. Olcsó segítséget tudnak nyújtani a szövetkezeteknek. De a legtöbb helyen ezt a segítséget még nem hasznosítják úgy, ahogy kellene. így nagymennyiségű kézi munkaerőt használnak ott, ahol a gépeket nagyszerűen lehetne alkalmazni. Fejlődésünk megköveteli, hogy tszeink fokozatosan térjenek rá a növényápolás és termésbetakarítás gépi erővel való végzésére. Ezzel sok fáradságot, kiadást, munkaerőt takaríthatnak meg. A gépi munka fokozottab-b alkalmazása következtében felszabadult kézi erőt sokkal jövedelmezőbben lehetne kihasználni az öntözéses kertészetekben, munkaigényesebb nöAláírások és ajándékok vények termelésében. Ilyen körül* mények között sokkal nagyobb lehetőség nyílik arra is, hogy a tudományos intézetekben kidolgozott, kísérletekkel igazolt termésfokozó eljárásokat, új agrotechnikai módszereket minél szélesebb mértékben alkalmazzuk. Szövetkezete* inkre még különösen nagy feladat vár a minőségi vető- és aprómagok termelésében. Ismert dolog, hogy kis parcellákon lehetetlen jóminőségű, ellenőrzött vetőmagokat termelni. Ahány parcella, annyi fajta a termés. A szövetkezeteknek vi=.zont nincsenek ilyen problémáik. Véleményem szerint a tsz-ekben most a legfőbb feladat az, hogy a vezetőségek helyesen szervezzék meg a munkaerőket a tavaszi munkákra. Sokkal jobban alapozzanak a gépállomásokra is. A főbb munka* erőket olyan helyre irányítsák, ahol gépi munka nem lehetséges. Az új termelési évnek a tavalyiaknál még nagyobb eredményeket kell hoznia. Az idén a szegedi tsz-eknek is még inkább be kell bizonyítani* ok, hogy méltóak a magyar mezőgazdaság élenjáró üzemei megtisztelő címre. Frank Iván. a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa Hl SZEGEDI JEGYZETEK tavasz, éled a halár a Csikoi^atja még a w tél vasfogát, de ataJ vasz már a kertek , alatt kullog. Fakad l a rügy, zöldéi a fű, £ s kint a hatúrban a , búza, az élet fejlöy désnek indul. Itt a ; tavasz. Nem jóslás £ ez, hanem valóság! A szegedi béketalálkozóra hozták el a küldöttek, s most itt •vannak összegyűjtve a Városi Békeirodán. Pár ap múlva, a Lenin utca egyik kirakatában helyezik el az ajándékokat. Mert arról van szó: a nép ajándékairól. Nézzük meg őket. Itt van egy szép, kék selyemből készült tarisznya. Kistelekiek kézítették, — ez rá van hímezve. Bontsuk ki a eh ér selyemzsinórt: ék szalaggal átkötött apirköteg van benne. Rajtuk többezer aláírás. Sokféle betű: egyenes, dűlt, apró, hosszfű, könnyen olvasható, nehezen böngészhető. De együtt nézve olyan az egész azokkal a díszíté- ekkel, mint a tarka mező, mely ezernyi színben pompázik a napsütésben A IV. Magyar Békekongresszusra küldik a kisteleki békéli arcosok a háború elleni tiltakozásuk kifejezéseképpen. Piros, kékszínű békealbumokban különböző színű tintával, ceruzával írt aláírások sorakoznak egymás mögött. A Ruliagyáriak, az Űjszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál dolgozók, a felsővárosi lakósok aláírásai — lehetne még sorolni a szegedi gyárakat, kerületeket, ahol ilyen maradandó emlékalbumot készítettek. Itt van a bélvárosi, 22. számú Békebizottság — a Bokor utcai lakósok díszes békeivei, gondosan festett magyaros motívumokkal. A sándorfalvi általános iskola valamennyi osztályában festettek, rajzoltak a gyerekek békelapot és aláírták. Az egyiknek ezt a címet adták: "Nem akarunk árvák lenni a háborús uszítók miatt.* Művészek, tudósok, Kossuth-díjasok, egyszerű emberek aláírásai szerepelnek a békeívek egész során, — sok-sok ezer szegedi dolgozó neve díszlik ezeken a nagy gonddal elkészített békéi veken. A szegediele, a környező községek lakóinak szívből jövő, harcos akarata tükröződik az aláírásokból, amelyek egyre szaporodnak, sokasodnak. És az ajándékok;? Az asztalom egy serleg. Türkizkék színű, fából készült, karcsú formája van — Nuber János, a NIVÖ KSz. esztergályosának kezemunkája. Kis horgolt, kikeményített kosár, rajta szalag, azon felírás: *Mi. anyák harcolunk a békéért — séndorfalvi szervezet." MNDSZA Szegedi Kenderfonógyár több köteg színes zsinórja a dolgozók munkáját és igéretét fejezi ki: még jobban dolgozunk békénk, hazánk erősítésén. Piros szegedi papucs, kis cipő és még sok apróság, egyszerű ajándék Van a gyűjteményben. Sok helyen még most készítik az ajándékokat, hogy a kongresszusi küldöttek elvigyék Búrt minap Fehértóra látogattam el és itt meggyőződtem arról, [ hogy utolsókat rug, ja a tél. A bíbicek l vidáman kiáltoznak £ már Fehértó felett, s r a halrabló szürke gé* mek is megérkeztek. £ Szokatlanul korán r jöttek. A bibic már. cius elején, a gém pet dig március 15. körül £ érkezik. Ugy látszik, , ők nem hallgatják a » Meteorológiai Inte; zct jelentéseit a Kosf suth Rádióban, nem az időjósokra, dapestre, s a magyar £ éppúgy, mint a tclebékeharcosok országos seregszemléjén, a IV. Magyar Békekongreszszuson lássák az emberek, a külföldiek: a magyar békeharcosok kezemunkája nyomán erősödik szép hazánk, és hittel, szívvel, tettekkel védjük békés életünket — tiltakozunk a háború ellen. M. T. lökbe rakott halak, melyek egyik napról a másik napra megmozdullak, $ tavaszi ficánkolással üdvözlik a még hulló hópihét. Simon elvtárssal, a Szegedi Halgazdaság igazgatójával járjuk Fehértót. Lábunk alall még csörög a föld az éjszakai fagy nyomán, de a halászok a madarakkal együtt már a tavaszt köszöntik. Az elmúlt napokban hét tóba helyezték ki a telelőkből a halakat• Etetésük már megkezdődött; a tavasz első jele ez Fehértón. I)c menjünk tovább- Járjuk a tó gátjait, s gyönyörködjünk a pacsirták dalos kedvében, hisz néhány hete már ük is a feszek építéséhez foglak, hogy mielőbb lerakhassák tojásukat. Csendes most a tó környéke, csak a sirályok kiáltoznak néha-néha, mert a vadludak, ahogy ilt mondják a vénasszonyok, már messze északra távozlak. Birodalmukat elfoglalták Fehértó első vándorai. Töltik már a tavakat is, dolgoznak a hatalmas szivatytyúk, s a pézsmák örömére egyre emelkedik a vízszint. Ha már szó esik a pézsmáról, nézzünk szél egy-egy pézsmafészek környékén. . • - »- - »- — . - « . -. » . . . .. . . .J, .. M ... . . .. . .. Megannyi fiatal fiadhajtás bizonyítja, éled a föld. A rágcsáló állatok a hajtó nád rügyét, ínyenc falatukat fogyasztják már. Hajt a gyékény is és itt-ott az ibolya is kidugta picinyke levelét. Északi szél bodrozza néha még a tó tükrét, válla közé húzza egy-egy városi ember a nyakát, s úgy érzi, sosem tesz vége a télnek. Pedig már itt a vége, az utolsókat rúgja• Mondhatnak bármit a jósok, a tavasz már az ablak alatt van, itt Szeged környékén is. Fehértón is megindult az élet. Vetik a mákot, a borsói, az árpátMesszi útról visszatérnek kedvenc madaraink, s ahogy múlnak a napok, telnek a hetek, a bíbic és a szürke gém után már a gólya kelepelésében, avagy a fecskék csicsergésében gyönyörködhetünk. Fájó szívvel jöttem vissza a város falai közé, de örömmel mondom: itt a tavasz, éled a határ! (förgeteg) rt k.® Á-e k.4 v.<