Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-02 / 27. szám
J SZERDA, 1955. FEBRUÁR 2. DELMBGYHRORSZIG Ma délután megbeszélést tartanak Szeged Ipari üzemeinek vezetői A Szegedi Városi Párt-végrehajtóbizottság kezdeményezésére ma délután 3 órakor a Pártoktatók Házában kerül sor Szeged ipari üzemei vezetőinek értekezletére. A megbeszélésen az ipar egyes kérdéseiről Gulyás Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke és Nagy Sándor, a Szegedi Textilművek főmérnöke ad ismertetést. Az értekezleten megbeszélik, mi a teendő a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért és a minőség javításáért, hogy Szeged ipara nagyobb eredményekkel dolgozzék a felszabadulási munkaverseny során is. Vasárnap déléiül! Alsóvároson, a MRV. Petőfi kuitnretthenban tartják meg a szegedi és a Szeged járási béketalálkezét A szegődi Petőfi kuliúrűtthónban február 6-án tartják meg fél 10-kor Csongrád megye első városi és járási béketalálkozóját, ahol megválasztják a küldötteket a negyedik magyar békekongresszusra. Szeged és a szegedi járás bókeblzottságai már hetek óta nagy lelkesedéssel készülnek a munkások és parasztok e közös baráti béketalálkozójára. Több mint négyszáz műsoros bókcesten és békegyűlésen választották meg azt a félezer legjobb békeharcost, aki vasárnap résztvess majd a szegcdi békegyülésen. A szegediek a járási találkozóra többek között küldöttnek jelölték Lakó Antalnét. az Újszegedi Kendor-Lonszövő Vállalat sztahánovista szövőnőjét, Nagy Sándort, a Textilművek kormánykitüntetett főmérnökét, Koltay Kasztner Jenő egyetemi tanárt és Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas írót IS. A' magyar és délszláv-lakta Deszk község lakóit is a Iegpéldamutatóbb dolgozók képviselik. Olt lesz a járási találkozón Pipic György egyénileg dolgozó paraszt, — aki az elmúlt években mindig példásan teljesítette az állam iránti kötelezettségét és a mezőgazdasági munkákban is élenjár. Vele együtt ián a járási találkozóra Adamov Mihály TSZ-tag, akinek mellét a „Kiváló termelőszövetkezeti tag" jelvény díszíti. A községben eddig ő gyűjtötte a legtöbb tiltakozó aláírást. Jó békeharcosnak Ismerik a doszkiek Novkov Mladent és Sebők Mária DISZfiatalt is, akik vasárnap szintén Szegeden tolmácsolják majd a deszkiek békeüzenctét. Elhozzák magukkal azt a béketarisznyát, amelyet Kádár Katalin óvónő készített. A tarisznya nem lesz üres, nemcsak a sekezer tiltakozó aláírás tölti majd meg, hanem a dolgozók levelei is, amelyben beszámolnak a fasiszta megszállás alatti szenvedéseikről és arról, hogy a község lakói tiltakoznak NyugatNémetország újrafelfegyvcrzéseelLM A békeharcosok seregszemléjén dr. Karácsonyi Béla Kossuth-díjas egyetemi docens, országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet, majd a küldöttek mondják el: mit üzennek a szegedi és a Szeged járási dolgozók a IV. békekongresszusra. A kongresszusi küldöttválasztás utón kultúrműsor lesz. Problémák a Szegedi Erőműben és a kollektív szerződés A Takarékossági Napok hírei A Takarékossági Napok eddigi szakaszóban a legkiemelkedőbb eredményt a MÁV Igazgatóságpál érték el, ahol a működő KST taglétszámát több mint 50 taggal növelték, míg a Szegedi Személypályaudvar üzemi bizottsága rövid két nap alatt 84 tagot szervezett a megalakítandó KST-ba. A taglétszám emelkedésében a Szegedi Kenderfanógyár, a Villamosvasút, a DAV, Szeged 1, és Szeged 2. számú Postahivatalai, a Postaigazgatóság, a Szegedi Bútorgyár és a Szegedi Cipőgyár ért el jelentős eredményt. Még a kezdeti lépéseket sem tették meg a KST megalakítására az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, a Ruhagyárban, a XI. számú Autójavító Vállalatnál, a Kéziszerszémárugyárban, az Ecsetgyárban és a Seprőgyárban, de még sorolhatnánk tovább tübb üzem nevét is. A Szegedi Nemzeti Színháznál például hosszabb idő óta nem tudják megszervezni a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak A hátralévő idő elegendő még arra, hogy az üzemi bizottságok ezirányú munkájukat megjavítsák. Szép eredmények a Táncsics TSZ baromfitenyészetében 'A Ságvári-telepi Táncsics Termelőszövetkezet már fennállása óla foglalkozik baromfitenyészettel. Most is szép állománya van. Csak az a baj, hogy eddig a szép törzsállomány, nem sokat, jövedelmezett, mert nem hozzáértő kezek ápolták őket. Nemrégen, Dimitrov Miklóg bácsi, a TSZ egyik idősebb tagja • á'.Ialta a tyúkok gondozását. Munkájának hetek alatt jelentkeztek az első gyümölcsei: rövid idő alatt 1600 forint áru tojás gyűlt össze. A TSZ többi tagjai csak most kezdik látni, mit jelont egy-egy állatállomány mellett a hozzáértő ember. — MEGVÁLASZTOTTÁK a békeküldöttüket. Kiskurvdorozsma lakosai is: mintegy 5—6 százan vot. tek részt a vasárnapi békenagyI gyűlésen. A Szegedi Erőműben elkészült már az 1955. évi kollektív szerződés tervezete. Ezt a dolgozók, értelmiségiek és kétkezi munkások üzemi értekezleten vitatták meg. Több mint tíz nap telt már el az értekezlet óta, mégis egyetlen javaslat érkezett csupán a kollektív szerződés tervezetéhez. Mindebből mire lehet következtetni? Arra hogy az Erőmű dolgozói közül jónéhányan formaságnak tartják csupán a kollektív szerződés éven kénli megkötését. Ezt mutatja az is egyébként, hogy például az elmúlt évi kollektív szerződés egy-egy példánya egy év eltelte után jóformán érintetlenül lóg az öltöző falán és a munkahelyeken. K«v«««n forgatták a kollektív szerződést. Vajon miért? Elsősorban azért, mert az üzem igazgatójának vállailásai közül jónéhány nem valósult meg, másodszor pedig azért, mert a dolgozók nem ellenőrzik a kollektív szerződést. Válogatás nélkül megkérdezhetünk bárkit a fűtők, salakhordók közül, arra kapunk csupán választ, milyen lesz az 1955. évi kollektív szerződés, de csak azért, mert a szerződéstervezetet nemrég, január 20-án vitatták meg. A pártszervezet és az üzemi bizottság jóllehet pontosan ismeri az elmúlt évi kollektív szerződést, de nem igen törődnek vele. Sokszor "eltekintenek* a kollektív szerződésben foglaltak megvalósításától. Nem igen tudatják a dolgozókkal, mi valósult meg és mi nem a szerződésből. Nézzük meg, a Szegedi Erőmű igazgatója mire kötelezte magát s mit nem valósított meg az elmúlt évben a kollektív szerződésből. Mindjárt az első pont megvalósítása, az 5-06 számú kazán tervének elkészítése elmaradt. Az igazgató itt módosítást javasolt, azonban ezt a módosítást nem vezették be a kollektív szerződésbe, mert azt a Vegyi- és Energiaügyi Minisztérium november 17. óta nem hagyta jóvá. így a kollektív szerződésnek e pontja még mindig érvényben van, noha már az új kollektív szerződés megkötésére készülnek. Az igazgató vállalta az iparvágány átépítését is. Ez sem valósult meg, mert a Vasútépítő Vállalat nem tudta megkezdeni a munkát. Az iparvágány átépítését ezért az 1955-ös kollektív szerződésbe is átvették. A kapcsoló berendezések korszerűsítése december 30. helyett csak 1955 második negyedévében készül el. A pernyeleválasztó építésének 1954. auggusztus 31-ig el kellett volna készülni, de azt sem készítették el, mivel a minisztérium egységesen váltotta ezek elkészítését. Megvalósult a szállítószalagok beállítása, a szerszámok biztosítása és még több olyan mindennapos dolog, amely nélkül az üzem termelése, a munka folyamatos végzése elképzelhetetlen. Az első találkozás Hűvös az idő, de a lobogókkal díszített termekben pattog a kályhában a tűz. A fehér falon szinte lángolnak a piros betűk: „Legmegtisztelőbb feladat honvédségünk tagjának lenni". Nagy napja van ma a húszéves legényeknek. A sorkötelesek jelentkeznek a parancsnokságon, most találkoznak először igazán a néphadsereggel. Telve van minden terem ... Az elsőben most állnak a mérce alá. Azután vizsgálja meg őket a katonaorvos, hogy egészségesek-e, alkalmasak-e katonának. Sok fiatal „katonajelölt" köszönheti az egészségét ennek az előzetes vizsgálatnak. Aki beteg, azt a honvédség is gyógykezelteti és mire eljön a bevonulás napja, olyan egészséges lesz, mint a makk. Bellér János lép most a mérce alá. A katonaorvos jólesően mosolyog, amikor a szép szál legényt látja. Mosolyognak akkor is, amikor az adatait írják: magassága 186 centiméter... Valamikor a Szegedi Honvéd birkózója volt, — most ismét visszakerül a honvédséghez. A százados elvtárs is jóleső mosolylyal tekint végig a megtermett legényen. Szinte látszik a szemén a gondolat is: „Jó műszaki leszel majd fiam..." Börcsök Antal elvtárs már olyan soványabb legény, de egészséges és edzett. Majd meghízik egy éves katona korára úgy, hogy alig ismer rá a tulajdon édesanyja. A szomszédos szobában egy népes csoport Andó József őrnagy elvtárssal beszélget. Csűri László, az UTC labdarúgója a sportolási lehetőségekről érdeklődik; Csamangó József pedig már szinte katonának érzi magát, mert arról faggatja az őrnagy elvtársat, hogy mikor kapnak a harcosok szabadságot. Andó elvtárs mindenre válaszol. Közli, hogy a megyei bajnokságban az idén már a honvédcsapat is résztvesz. Ami pedig a szabadságot illeti, o3 attól függ, hogy melyik harcos hogyan dolgozik. ... Közben új és új sorkötelesek érkeznek. Még igazi civilek. Némelyik nagykabáton fel van hajtva a gallér, — de amint a terembe lépnek, mintha máris lehullana róluk egy darab a külső világból Egyenesebb lesz a testtartásuk és tisztelettudóbb a szavuk. Jól látják és érzik, hogy jövendő elöljáróik a rendet és a fegyelmet már itt, az első pillanattól kezdte megkövetelik. A Repülőszövetség előadója is itt van. Amíg a hivatalos dolgokat elintézik, addig se unatkozzék senki. A fiatalok nagy érdeklődéssel hallgatják az előadást és nagy figyelemmel szemlélik a repülő/modelleket, az újtípusú gépeket, az ejtőernyőket és a szép légi felvételeket. Biztosan nagyon soknak megjön majd a kedve a repülős élethez. Az udvaron a cigaretták füstje kéklik. Kis csoportok állnak itt-ott. Messziről jött emberek barátkoznak egymással. Ilyenkor szövődnek az első kapcsolatok, amelyek talán később egy életre szóló bajtársi és elvtársi kötelékké válnak. A sorozáskor majd újra találkoznak egymással, s a bevonuláson már mint régi ismerőst köszöntik egymást. Nincs kizárva az sem, hogy esetleg egy századba kerülnek. Volt erre már elégszer példa... Repül az idő. Ujak és újak hagyják el az orvosi vizsgálat helyét, a számbavétel könyvekkel teli szobáját. Ahogy egymással beszélgetnek, mind derűsebb és derűsebb lesz a kedvük. Közbe-kozbe körülfogják a szolgálatos tiszteket, és emezt-amazt kérdezgetnek tőlük. Néha-néha mosoly ömlik szét az arcukon. Megszokják és megbékülnek az újjal, a katonává válás gondolatával. Rájönnek arra, hogy nem is lesz rossz dolog katonának lenni. ." "" ' íb. j.) Nézzük meg most, hogyan valósult meg az üzemi bizottság vállalása, tehát a vállalat dolgozóinak vállalása. , Az üzemben az elmúlt évben nyolc új sztahánovista lett. A tervet időben teljesítették az Erőmű dolgozói. Az üzem dolgozóinak 99 százaléka résztvesz a munkaversenyben, — ezzel is elősegítik a terv határidő előtti teljesítését. A dolgozók többsége eleget tett a kollektív szerződésben vállaltaknak, végrehajtotta azokat. A Munka Törvénykönyve a következőket írja: »A Magyar Népköztársaság a kollektív szerződések rendszerével lehetőséget nyújt a dolgozóknak arra, hogy közvetlenül is résztvehessenek munkafeltételeik, munkakörülményeik megállapításában. Biztosítja a dolgozóknak azt a jogát, hogy a szocialista üzem működése felett társadalmi ellenőrzést gyakoroljanak*. A társadalmi ellenőrzés azonban többékevésbé elmaradt az Erőműben. A dolgozók többsége még ma sem tudja, miért emelték fel egyes értelmiségi dolgozók fizetését a kollektív szerződésben elfogadott mun.kaibénekkel szemben. Módosítás egyetlen kollektív szerződésben sincs, noha a Munka Törvénykönyve előírja: *A jóváhagyott kollektív szerződést csak mindkét fél hozzájárulásával szabad módosítani vagy kiegészíteni... A módosító jegyzőkönyv egy-egy példányát mellékelni kell a kollektív szerződés eredeti példányaihoz*. Űgy látszik, sem a vállalat igazgatója, Kardos Imre elvtárs, sem az üzemi bizottság nem érezte felelősségét a kollektív szerződés végrehajtásáért. Van még egy probléma a Szegedi Erőműben, az ipari tanulók kérdése. Bár a kollektív szerződésben szerepel az ipari tanulókról való gondoskodás, még sincs ipari tanuló az üzemben. Valahogyan szívesebben foglalkozik az üzem munkások betanításával, mint fiatalok nevelésével. Olyan vélemény alakult ki, hogy a műhelyben lévők nem tudnák a fiatalok oktatását biztosítani. Nem következtet tehát rosszul az, aki a kollektív szerződésben vállaltak elmulasztása miatt mondja, hogy az üzem dolgozóinak egyrésze az 1955-ös kollektív szerződés megkötése előtt tartózkodó magatartást tanúsít, s a kollektív szerződést formaságnak tekinti. Közismert az, hogy *jó a kapcsolat * az üzem vezetősége és a munkások között a Szegedi Eerőműben. Ez a kapcsolat azonban nem elegendő ahhoz, hogy az üzem évről évre fejlődjék, javuljanak a munkafeltételek, a balesetvédelmi intézkedések, sportés kulturális létesítmények. A -jó kapcsolat* ellenére a Szegedi Erőműben nem találnak például egy olyan dolgozót, akit ingyenes kétheti üdültetésre vigyenek. Egyszerűen nincs jelentkező, noha igen sok munkahelyen még mostoha körülmények között dolgoznak a munkások. Az igazi összekötő kapocs a kollektív szerződés lenne, de ezt figyelmen kívül hagyják. Most az új kollektív szerződés megkötése előtt igen sok suttogó vélemény hangzik el, mely szerint úgysem teljesítik a kollektív szerződésben vállaltakat a vezetők. Á szakszervezetnek, de elsősorban a pártszervezetnek fel kellene erre figyelni és végre valahára az üzem igazgatójával együtt a dolgozók előtt meg kellene vitatni az elmúlt évi kollektív szerződést is. Ne féljen bevallani Kardos elvtárs azt, hogy rosszul terveztek, túlbecsülték erejüket, ezért nem valósulhatott meg néhány pont a kollektív szerződésből. Szívlelje meg a vezetőség a munkások egyszerű, dc világos javaslatát: úgy kössék meg a kollektív szerződést, hogy annak minden pontja megvalósuljon. — vagy ahogy jónéhányan kifejezik — addla nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Ne vállaljon olyat az igazgató, ami szép, ami nagyszerű, amiért talán magasabb szervektől elismerést kap, de nem tud végrehatanl, hanem csak olyat, amelyet határidőre megvalósít. Kétszeres kiadáj volt például ebben az évben a ventilátorok felszerelése. Ezeket csak azért szerették fel, mert a kollektív szerződés előírja. A motort a kecskeméti üzemtől, a ventilátort Békéscsabáról hozták el. A kombináció kicsinynek bizonyult és így ez évben újra a kollektív szerződésbe kell venni, most már egy nagy ventilátor beépítését. Helytelen e-z. Ha egyszer megvalósítunk valamit, akkor azt véglegesen valósítsuk meg, hogy az elősegítse a tervek teljesítését. El kell mondani mindezt az új kollektív szerződések megkötése előtt, hisz Szegeden nemcsak az Erőműben tekintik még néhányan formaságnak a kollektív szerződések megkötését. Jó lenne, ha az Erőmű példája nyomán minden üzem megvizsgálná üzemi értekezleten, mit teljesítettek. A felszabadulási verseny idején nem árt, ha foglalkozunk a kollektív szerződéssel, s felhívjuk a dolgozók figyelmét a társadalmi ellenőrzés fokozottabb gyakorlására. (f. sz.) HALÁSZ VIDÉK A z erősen hullámzó Fekeletenger motorcsónakunkat ide-oda dobálja. A Duna torkolatához érünk. 'A tenger itt tele van fekete pontokkal — ezek a jelzőlámpák, — melyek éjszaka megvilágítják a vizet• A halász-szezon közepén vagyunk, teljes ütemben folyik a munka. Éjjel-nappal, fáradhatatlanul dolgozik az egész halász vidék. A folyómederben haladunk, ár ellen. Jobbra a hatalmas fűzfák mögött terül el Vilkovo, a halász vidék fővárosa. A városok külsejében általában van valami hasonlóság• Vilkovo azonban különbözik minden más várostól. Kilenc főcsatorna szeli át. A csatornák sajátos utcákat képeznek. A sima víztükrön a Dunától egészen a luizakig közlekednek a lapos fenekű csónakok. A gyalogjárón szomorúfűzfák zöld alagutat alkotnak a csatornák felett. A csatornákon keresztül domború fahidak emelkednek a gyalogjárók cs a jármüvek részére. A háború utáni években a városban kórház, rendelőintézet, gyermekgyógy intézmények, könyvtárak, kultúrpalota, erőmű és rádióállomás létesült. Uj lakóházak, üzletek, vállalatok épültek• Csupán 1Sji-ben öt lakóházat, középiskolát, filmszínházat, áruházat létesítettek:. Megkezdték az új erőmű építését is 1 QZQ-ban a vilkovói kikötő csupán egy uszályhajóból állt. ma a kikötőben szép, egyemeletes épület emelkedik, elsőrendű szállodával, élteremmel. A hatászok fővárosa évről, évre szebb i válik. Az új épületek mellett terek, kertek, sétányok húzódnak. l'ilkovo híres a kitűnő halakról. Kapható itt dunai hering, tokkal, kecsege, viza, , | 1 ; < , Szergej Szlyesenko, a városi p rtbi^ottsáa titkára, elvezet bennünket a halkombinátba. A kombinátban új üzemek épültek: kádár, pácoló, füstölő, hűtő. Az üzemeket a legújabb technikával szerelték fel. Az egyik utcában egy földszintes házban késő éjszakáig világosak az ablakok. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának hidrobiológiái tudományos kutatólaboratóriuma van itt. Tanulmányozzák a halak életét, szokásait, betegségeit. Innen merítik a dunai halászok tudományos ismereteiket. A laboratóriumot Alekszandr Ambroz, a biológiai tudományok kandidátusa vezeti. Már nem fiatal ember, tevékenysége mégis igen sokoldalú. A laboratóriumban tudományos munkát végez, egy disszertáción dolgozik, mely a Fekete-tengerben élő toklialakkal foglalkozik, előadásokai tart a halászoknak, tanácsokkal láUa el őket. \f olorosliajónkon kora reggel a „l'rorva" halfelvevő központba mentünk, amely a Duna deltájában, az cgyilc folyóág partján fekszik. A felvevő-központ a folyóág mindkét oldalán terül cl. Van itt üzlet, egészségügyi állomás. A halászok itt élnek a halászidény alatt, A lakótelep nemrégen keletkezett, még minden új benne. A tenger felől megrakott csónakok érkeznek• Halászok térnek vissza zsákmányukkal. A csend egy pillanat alatt megszűnik. Felélénkül minden, zörögnek a ládák, kiáltások hallatszanak. A szélfújta, fáradt, de mégis vidám és boldog hal iszok gazdag zsákmánynyal tértek vissza útjukról. (I. GAJDAJENKO .. ieantejeib&i L.