Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

VASARNAP, 1955 FEBRUÁR 13. 0&MIGttR0RSZfi6 Szeged sportja A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatot hozotf. a testnevelési sportmozgalom továbbfejlesztéséről. A nagyjelentőségű határozat eddigi sporteredményeink elismerése mellett feltárta sportmozgalmunk hibáit, s megjelölte a kijavítás feladatait. Eddigi munkánkat az jellemezte, hogy túlságosan esak a minőségi sporttal foglalkoztunk és elhanyagoltuk a tömegsport fejlesztését. Nem tartottuk szem előtt, hogy a tömegsport a minőségi sport alapja. Legnagyobb hiba azonban az volt, hogy hiányzott az egészséges bírálat, lazult kapcsolatunk a tömegekkel és a sportszervezetekkel. Súlyos hibaként mutatkozott meg az is, hogy a DISZ-bizottság és az üzemi DISZ-szervezetek sem támogatták munkánkat és nem foglalkoztak eleget a sporttal. A párthatározat rámutatott arra, hogy nagymértékben elhanyagoltuk az iskolai testnevelést is. Vannak iskolák, melyekben a testnevelési óráknak nem tulajdonítanak fontosságot, illetve ezek helyett más foglalkozást tartanak. A határozat foglalkozik az MHK jelenlegi helyzetével is. Megállapítja, hogy az MHK nem felel meg a követelményeknek és olyan MHK szabályzat megteremtése vált iszükségessé, amely teljes egészébem megfelel rendeltetésének. Uc! ismerve ezeket, a hibákat, 1955-ben ezek felszámolása, lesz a feladatunk. Tarvünk a tömegek nagyobb arányú érdeklődésének felkeltése és ibevonása a sportba. Arra kívánjuk felhívni sportköri vezetőink figyelmét, hogy sajáfi üzemeikben! a doígozók közül biztosítsák a minőségi sportolókat és megszüntethessük ezzel a nálunk még meglévő klubsovinizmust. Sokkal több fömegversenyt kell ezévben rendeznünk cs teret kell engednünk az üzemek közötti versenyeknek. Meg kell szüntetnünk egyes sportköreinknél mutatkozó szakosztályok közötti aránytalanságot. Nem egy olyan sportkörünk van Szöged*®, ahol kizárólag a labdarúgásai foglalkoznak és más szakosztályok anyagi ellátásából biztosítanak nagyobb lehetőségeket a labdarugó szakosztály részére. Igen komoly feladatként áll előttünk a nevelés. Erkölcsös, hazáját szerető sportolókká kell nevelni fiataljainkat. Ebben részt kell vállalniok az edzőknek is. Mi edidig őket csupán a szakmai hibákért vontuk felelősségre, ezentúl sokkal nagyobb felelősséggel tartoznak sportolóink nevelésében végzett munkájukért. Minden edzőnek feladata, hogy a sportoló ne csak a sportban, lianem a munkában is kiváló legyen. T~|oIgozóink igen nagyszámban érdeklődnek a labdarúgás Iránt. Természetes, hogy ezen a téren is vannak terveink az 1955-ös évre. Fő feladat volt, hogy az NB. I-ből kiesetj Haladás játékos gárdáját együtt tartsuk és gálát vessünk a játékoscsábításnak. Ez feltöbb szerveink segítségév*! sikeTült is- A Haladáson kívül azonban foglalkozni kell a Petőfi és a Lokomotív helyzetével is. A Petőfi Sportkörből a helytelen vezetés miatt igen sok labdarugó távozott el abban a reményben, hogy más egyesülőihez átigazolást nyer. Természetesen nom minden úgy sikerült, ahogyan ezek a játékosok elképzelték. Az időközben megjelent átigazolási rendelet saját érdekükben megakadályozza azt, hogy más egyesülethez átigazolják őket. így ismét lehetőség nyílt számukra, hogy visszatérhessenek a Petőfi Sportkörhöz és becsületes küzdelemben próbálják visszaszerezni az NB. Il-es jogot sporlkürüknek. A Petőfi Sportkör új vezetősége leszürto a tanulságot a régi vezetőség hibáiból é9 minden ellenségeskedést félretéve várja vissza eltávozott játékosait. A textiles sportköröknél is igen komoly fejlődést jelent az egységes Vörös Lobogó városi választmány létrehozása. Nem állíthatjuk, hogy nagy rokonszenvnek örvendett. a VTSB javaslata erre vonatkozólag az előző időkben, de jelenleg már más a helyzet. A textiles dolgozók ős sportköri vezetők megértették azt, hogy egységesített labdarugó csapatukkal, de azonkívül a lobbi minőségi szakosztályukkal is eredményesebben vehetik fel a versenyt a többi sportegyesülettel szemben. Minden reményünk megvan! arra, hogy a Vörös Lobogó minőségi szakosztályai komoly sikereket érjenek el. Célunk, a megyei jogú városi labdarugó bajnokságot oly színvonalra emelni, hogy a dolgozók érdekes és szép küzdelmeket láthassanak. Figyelembe vettük a pályák szétosztásánál a dolgozók kérését, hogy egy vasárnap a nagypályákon legalább két megyei bajnoki mérkőzést láthassanak. A labdarúgáson! kívül a többi sportágakban is, de elsősorban az atlétikában és az úszásban szeretnénk komoly sikereket elérni. Az atlétikában Szegedet a vidéki szempontok figyelembevételével egyik legkomolyabb bázissá akarjuk fejleszteni. Ehhez az OTSB minden segítséget megad. Az úszó- és vízisportok terén pedig Szeged Városi Tanácstól kérünk nagyobb segítséget és támogatást. Minden reményünk megvan arra, hogy ezt meg is kapjuk és igy valóra váltjuk azt a tervünket, hogy Szeged vízisport életét a Tégi hagyományokhoz híven ismét széppé és eredményessé tegyük. '"Povábbi tervünk a pártliatérozat maradéktalan megvalósítása, a kollektív vezetés szigorú megtartása: Szeged város sportéletének magasabb színvonalra emelése. Hogy ez valóra válhasson, elsősorban szükség van arra, hogy pártunk segitő és irányító készségét még jobban igénybe vegyük és a társadalmi aktivük önzetlen munkáját, a szakemberek tudását szocialista sportunk fejlesztése érdekében felhasználjuk. •• ' | Kun Lajos, a Szegedi VTSB elnöke Pártélet * Törődjenek többet a kereskedelmi vállalatok pártszervezetei a tegjeiölt letvéiellel A tavaly tavasszal megtartott III. | Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Válpártkongresszuson hozott határoza- ' lalatnál a kongresszus határozata tok foglalkoznak a kereskedelmi pártszervezetek kérdéseivel is. Ennek alapján nemcsak arra van joga a fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és árudák pártszervezeteinek, hogy a vállalatvezetés munkáját ellenőrizzék, megkapták azt a lehetőséget is, hogy szervezetük erősítése érdekében az arra megfelelő, munkájukkal rászolgáló kereskedelmi dolgozókat tagjelöltnek vegyék fel. Hogyan élnek ezzel az utóbbi lehetőséggel Szegeden a kereskedelmi vállalatok pártszervezetei. Törődnek-e a tagjelöltnek alkalmas dolgozók tagjelöltté való nevelésével és felvételével? Ha a kereskedelmi pártszervezetek ez irányú munkáját általában vizsgáljuk, azt kell megállapítani, hogy legtöbb helyen megfeledkeztek erről, ELHANYAGOLJAK EZT. Bizonyos mértékben kivételt képeznek az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a MEZÖKER pártszervezetei, ahol az utóbbi hónapok során már több párthű, munkáját becsületesen s jól végző dolgozót vettek fel javasoltak tagjelöltnek. Itt a pártszervezetek munkatervében ezzel kapcsolatos meghatározott feladatok vannak. Többek közölt a pártvezetőségek tagjainak feladata, hogy a tagjelöltnek alkalmas és méltó dolgozók nevelésével egyenként is foglalkozzanak. előtt többen sérelmezték, hogy nem volt mód tagjelölt felvételükre. Ma már többen pártunk tagjai. Ha sorba vesszük és megnézzük a többi kereskedelmi vállalat pártszervezetének tag- és tagjelöltfelvételi munkáját, azt kell mondanunk, hogy ezek a pártszervezetek vagy nem ismerik a kongresszus határozatát, vagy nem törődnek a tagjelölt felvétellel. Mivel lehetne mással magyarázni azt, hogy a Földművesszövetkezetnél, a Fűszért-nél, a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalatnál az elmúlt évben EGYETLEN TAGJELÖLTET SEM VETTEK FEL. A Kiskereskedelmi Vállalatnál nem lehet indok az, hogy az árudák a város különböző pontjain vannak s a pártvezetőség egy-két tagja nem tud mindenhová eljutni. Az utóbbi igaz, de még sem ez a főok. 48 párttagja van a vállalatnak, közöttük pártbizalmiak és népnevelők. Valamennyiük körül dolgozik egy-két pártonkívüli. Minden párttagnak erkölcsi kötelessége, hogy nevelje a pártonkívüli munkatársait, s aki megérdemli, azt tagjelöltnek javasolja. „Mindenkinek van egy kis hibája" Ezek szerint tehát a mintegy száz ember közül senki nem alkalmas tagjelöltnek? Dehogyis nem. Csak meg kell ismerni az embereket s hibáikat feltárni. A párttagok sem hibátlanok. De ha megmondják hibáikat, akkor leküzdik azokat. Ezt is el kell mondani a pártonkívülieknek, s ők egész bizonyos követik a kommunisták magatartását. A „gondoltunk erre, gondoltunk arra" megállapításoknál jusson tovább a pártszervezet. Ne tétovázzanak az olyan dolgozók felvételénél, akik valóban erősítik a pártszervezetet. A jelenleginél sokkal NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL és akarással kell a tag- és tagjelöltfelvételi munkával foglalkozni a Ruházati Bolt pártszervezetének, a TÜZÉP-nek és a Terményforgalmi Vállalatnak is. Ezeknél a pártszervezeteknél az elmúlt évben mindössze egy-egy tagjelöltet vettek fel. Főleg a Ruházati Boltnál hiba ez, hisz lényegesen nagyobb vállalat as utóbbi kettőnél. Amikor a kereskedelmi pártszervezetek erősítéséről beszélünk, teljes indokoltsággal tesszük. Á lakosság minden egyes rétegének tágjaival csaknem naponta érintkeznek, emberekkel foglalkoznak, miközben munkájukat végzik. És nem mindegy az. hogy ezt hogyan és miképpen teszik. Ha erős a pártszervezet. és mindenre figyelni tud, igen hasznosan, tevékenykedhet! Jobban biztosíthatja az eladók lelkiismeretes munkáját, a különböző ma még sajnos előforduló visszaélések megszüntetését is. Gera József Csütörtökön délután vasutas és paraszt béketatálkozó lesz Alsóvároson Alsóvároson, a MAV Petőfi Kultúrotthonban február 17-én, csütörtökön délután 6 órai kezdettel tartják meg a Vasutas éa paraszt béketalálkozót, amelyen gazdag kultúrműsor is tesz. A béketalálkozón résztvesz Nánási László, az Országos Béketan ács alelnöke és Lőcsei Já»os Kossuth-díjas főmozdonyvezeíő is. A Csongrád megyei rémai katolikus papi beüebizottság kedden délelőtt választmányi ülést tart A Csongrád megyei római katolikus papi békebizottság kibővített választmányi ülést tart február 15-én, kedden délelőtt fél 11-kor a Városi Békebizottság nagytermében. (Széchenyi tér 11.). Az elnöki megnyitót Borsos József főesperes, a békebizottság elnöke tartja. Nagy Tibor, a Békés megyei római katolikus papi békebizottság helyettes titkára tart előadást, majd Farkas Lajos megyei titkár a német militarizmus felélesztéséről beszél, dr. Szécsi Antal csanádi püspök helynök határozati javaslatot terjeszt a választmány elé. Eliisemavató ünnepségek Szegeden Szegedi Erdőgazdaság Szombaton délután 3 órai kezdettel tartották meg az újszegodi Liget-vendéglő nagytermében 61iizemavató ünnepségüket * Szegedi Ali am) Erdőgazdaság dolgozói. Az erdőgazdaság már harmadszor nyerte el ae élüzem címet és 1954 óta a Minisztertanács és a SZOT vándoreáeelsjának is tulij'donosa. Az élüzemavató ünnepségen Boda József igazgatónak. Halász László főmérnöknek és Bakacsy Gyula főkönyvelőnek nz Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője nevében Makai Zoltán elvtárs nyújtotta át a főigazgatói dicséretet tartalmazó levelet. A jó munka jutalmául 85 erdészeti dolgozó között 23 100 forint került szétosztásra. A Szakszervezeti Bizottság 12 dolgozójának a sztahánovista oklevelet és kitüntetést, 5 erdészeti dolgozónak elismerő oklevelet adományozott. Az élüzemavató ünnepség után a Sándorfalvi Erdészet dolgozóinak kultúresoportja adott színes műsort. Azután a dolgozók együtt szórakoztak, örömmel ünnepelték élüzemavaiásuka'L Erdőgazdasági Szállitóés Gépjavító Vállalat Az Erdőgazdasági Szállító- és Gépjavító Vállalti szegedi kirendeltsége elsőízben nyerte el az élüzem címet. Ebből az alkalomból V ünnepséget tartottak, ahol Gáspár Zoltán telepvezető elvtárs mondott beszédet, 'A többi között elmondotta, hogy a negyedik negyedévben tonnaíervüket 114 százalékra, kilométertervüket 114.9 százalékra, globális tervüket 118.3 százalékra teljesítették. Biztosították a szállításhoz az üzemképes gépkocsikat. Az Erdészeti Főigazgatóság nevében Szalontai György elvtárs adta át az élüzem címről szóló oklevelet a telep vezetőjének. Ezután köszöntötte a telep qsszes dolgozóit és további sikereket kivánt munkájukhoz. A szegedi telep eredményeit méltatta Kaufmann József igazgató is. Arról beszélt, hogy a 1G kirendel Iség közül a szegedi megérdemelten, nyerte el az élüzem címet, mert együttes munkával, tervszerűen dolgoztak. Az ünnepségen 13 legjobb dolgozónak pénzjutalmat adtak át. II Néhány hónappal ezelőtt lapunkban a következő hírt láthatták olvasóink: Irodalmi múzeum létesíti Szegeden. ! A múzeum vezetésével Madácsy I László főiskolai docenset bízta meg a 1 Népművelési Minisztérium ... Visszagondolva erre a híradásra, á következő kérdés foglalkoztatja most már olvasóinkat: „Mikor •nyílik meg tehát az új múzeum és milyen anyaggal?" Felkerestük a Roosewelt téri kultúrpalotában a Móra Ferenc Múzeum irodájában Madácsy László főiskolai tanárt, aki a létesülő irodalmi múzeum anyagának összegyűjtésével, rendezésével foglalkozik, és feltettük néki ezt a kérdést. — Felismerve az irodalmi múzeum rendkívüli lehetőségeit Szegeden, valamint nagy nevelő jelentőségét, a Népművelési Osztály, lelkesen magáévá tette a megvalósulás feladatát. A múzeumhoz egyébként minden segítséget és felszerelést megad a Népművelési Minisztérium, pusztán megfelelő helyiséget kér a várostól, amely méltó a gazdag szegedi kulturális hagyományok kiállításához és kezeléséhez. Most már tehát ettől függ nagyrészt a múzeum megnyitásának időpontja. Ilyen helyet talalni természetesen nem könnyű, azonban reméJi^baíQftSpeiaB megJCípek az iroda/un' múzeum amjaqáhé l oldódik, hiszen sok segítő jóakarattal találkoztunk. Az első kérdés tehát a Városi Tanácshoz vezet el bennünket. Hagyjuk ezért kis időre a múzeumot, s járjunk e kérdésnek utána a tanácsháza régi folyósóin. Telkes György elvtárs, a Népművelési Osztály vezetője a következőket mondja erről: — Ez a probléma még nem oldódott meg. ígéreteink vannak rá és előbb-utóbb meg is lesz a helyiség. De azért is nehéz helyet találni az irodalmi múzeumnál;, mert erre a célra nem mindenféle helyiség jó. Ez késlelteti, hogy helyet kapjon az irodalmi múzeum. Az irodalmi múzeum tehát meg- i felelő helyiséget fog kapni. Térjünk vissza a Móra Ferenc Múzeumba. Itt Madácsy elvtárs felnyitja előttünk az értékes anyagokat tartalmazó fiókokat. Bő gazdagsággal tárul elénk a rengeteg különféle irodalmi dokumentum. Előttünk fekszik egy párna és egy sírkereszt. Két ereklye Juhász Gyula életéből: egyil az álom, a másik a halál nyugal máról beszél. De találkozunk derűsebb emlékekkel is. Fényképek ... A gyermekkor, az ifjúság, az; éteti férfiember, Az, arc, a fej jellegzetes tartása mindegyiken, ez az, ami megragadja elsősorban a figyelmünket. A karakter. Másik kép a szülői házat mutatja, melyben Petőfi Zoltán is diákoskodott, Petőfi Sándor gyermeke. Ismét más kép: a költő beszél a Tömörkény-emléktábla leleplezésénél. Emez a kép Nietzschét ábrázolja feleségével, az pedig Moravcsik doiktor, aki gyógyította a költőt a világháború idején Budapesten. Majd Babits Mihály és Gulácsy Irén dedikált képeit látjuk, aztán Tabéry Gézáét, és Reményi Józsefét — ez utóbbi kép Amerikából származik. Emitt Espersit János lakása bontakozik ki a fénykép négyszögén. Az a női alak Örsi Tóth Júlia, aki arra esküszik, hogy Juhász Gyula hites felesége volt. Hirtelen toiLszár és szemüvegtok bukkan elénk a fiók mélyéről. Magányos sorsa két kis barátja: egyiken látta az életet, a másikkal megírta. Most levelezőlapok kerülnek elő. Ezeket ő írta. Mellettük üres képeslapok: gyűjtemény. A két Breughel, Michelangelo, olasz festők. Ügy látszik: a Breughelokat nagyon kedvelte a költő, legtöbb reprodukció az ő nűveikxől van itt. Átlapozva a képeket, még érdecsebb dokumentumokra bukkaLiik. A gondolkodás töredékeire, z alkotás forrásaira. 37 darab , jegyzetlap, könyvcímekkel, témák.juhász Gyula gyermekkori férvké- ka!, ötletekkel. Egy verskezdet, ges az irodaim* múzeum anyagaból. | címe; „.Philoktetes Lemnos szigtm tén." Más verskezdő sorok, variálva s újra-újra kezdve. Majd valamilyen cikkhez szánt gondolatok Andrássy Gyula grófról. Micsoda sziporkázó szellem — s ötletgazdagság. , Évtizedekig kitartott ideáljai mellett, csak éppen hogy ezek, az ideálok mindig változtak." Üj papírcsomag: 23 darab kézirat. Élén egy Kosztolányi versparódia. Címe: Jövendő holtak. S így kezdődik.' „Ma vannak még, de holnap már csak voltak..." Aztán egy vázlatos Shakespeare tanulmányra bukkanhatunk. Majd utalásokat találunk Adyval való találkozásaira. Hihetetlen bőség, de ez még nem a teljes Juhász Gyula-anyag. S ezen túl: nemcsak Juhász Gyulától vannak itt emlékek. Tömörkény, Gárdonyi, Vágó Pál, Fadrusz János vagy Radnóti életéről vall a rengeteg dokumentum. És Gyóni Géza levelei. Móra politikai állásfoglalását tanúsító adatok 1919-ből. Ismeretlen Móra levelek. Ezenkívül még rengeteg anyag van amit az irodalmi múzeum megkap a Somogyi Könyvtártól. Az anyagok hihetetlen bősége és gazdagsága áll itt a kutatók rendelkezésére. S reméljük: nemsokára minden érdeklődő, diákok, munkások, parasztemberek rendelkezésére is az irodalmi múzeum helyiségében. ííég»£tfi Ferenc