Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

Világ proletárjai egyesültelek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM j VASÁRNAP, 1955 FEBRUÁRIÉI MAI SZAMUNKBÓL: A Szovjetunió nemzetközi értekezlet összehívását javasolja a Tajvan térségében kialakult helyzettel kapcsolatban (2. oldal) Hol született Petőfi Sándor? Két asszony tíz éve (4. oldal) (5. oldal) ARA: 50 FILLÉR R Eredmények és feladatok a szegedi üzemekben Az elmúlt év gazdasági feladatainak végrehajtása nem kis erőfeszítést követett Szeged ipari vállalataitól. A gyárak dolgozói­nak, párt- és szakszervezeti szerveinek, gazdasági, műszaki veze­tőinek sok esetben hősiesen kellett helytállni, hogy a termelést za­zavaró körülményeket gyors intézkedésekkel, jobb munkaszerve­zcsscl elhárítsák Különösen megszaporodtak a bajok a mult év első negyed­évében. Egész sor szegedi üzemet komoly termelési veszteségek elé állított ekkor a rendkívüli téli időjárás miatt nehézségekbe ütköző anyagellátás és energia-korlátozás. Ezek a bajok egyes üzemekben párosultak a párt- és gazdasági vezetők liberalizmusá­val, tehetetlenségével. Mindez végeredményben alig 90 százalékos tervteljesítést eredményezett. A pártkongresszus tiszteletére in­duló munkaverseny szélesebb kibontakozása és a politikai munka javulása a II. negyedévben hozott ugyan eredményt az adósság törlesztésében, de kielégítő sikert nem ért el — az ipar II. negyed­évi tervét 95.4 százalékra tudta teljesíteni. Igaz a helyi ipar és a kisipari termelőszövetkezetek gazdaságos munkájukkal körülbe­lül hét millió forintos tervtúlteljesítéssel szépítették a szegedi ipar eredményeit. A Városi Párt-Végrehajlóbizottság a júniusi összvezetőségi illésen és több aktívaértekezleten feltárta az iparban elkövetett listákat. Meghatározta a III. negyedév tervteljesítésének, az adós­ság törlesztésének és a gazdaságos termelésnek tennivalóit. Ezután igen sok helyes kezdeményezés született Szeged üzemeiben, s a negyedévi tervek teljesítésénél először fordult elő, hogy a minisz­tériumi ipar 105.4 százalékra teljesítette tervét. Az évi terv tel­jesítéséért, az adósság törlesztéséért a IV. negyedévben Szeged üzemeiben széleskörű munkaverseny kezdődött. A Jutaárugyár felhívásához Szeged üzemeinek többsége csatlakozott. A verseny­szakaszon belül szervezett ünnepi műszakokban kimagasló gazda­sági eredmények születtek. Természetesen Szeged üzemei az évi terv teljesítéséért folyó versenyszakaszban a kimagasló eredmé­nyek mellett jelentősebb sikereket is érhettek volna el, ha meg­felelő módon levonják egy-egy ünnepi műszak politikai és munka­szervezési tapasztalatait, s azt jól felhasználják. A hiányosságok ellenére is az üzemek dolgozóinak, párt-, szakszervezeti szerveinek, gazdasági vezetőinek áldozatos munkája meghozta az eredményt. A minisztériumok irányítása alatt lévő szegedi ipari vállalatok negyedik negyedévi tervüket 108.6 száza­lékra teljesítették. A harmadik és negyedik negyedévben elért ki­magasló tervteljesítési eredmények jelentősen hozzájárultak az első félévi adósság törlesztéséhez. Szeged minisztériumi ipara mégis 1954. évi teljes termelési tervelőirányzatát csak 98.7 száza­lékra teljesítette. Ha figyelembevesszük a helyi ipar 109.4 száza­lékos és a szövetkezeti ipar 112.9 százalékos teljes termelését — a túlteljesítésekkel együtt is — Szeged összipara 99.8 százalékra tudta teljesíteni évi tervfeladatát. Az elmúlt év II. félévének termelési eredményei kétségte­lenül azt is tükrözik, hogy Szeged ipari üzemeiben a munkásosz­tály öntudatosabban, lelkesebben harcolt a gazdasági feladatok megvalósításáért, a népjólét emeléséért. Egész sor ipari üzemben — mint például a Jutaárugyárban, a Szegedi Kenderfonógyárban, a Textilművekben, a Szőrme- és Bőrruhagyárnál, az Ecsetgyárnál, a Gyufagyárnál stb. — emelkedett a termelékenység és csökkent az önköltség. Mégis a gazdaságos termelés tekintetében igen ko­moly hibák jelentkeztek. A termelés és a termelékenység üteme nem nőtt kielégítően, az önköltség alakulása kedvezőtlen volt, nem szilárdult meg a társadami tulajdon becsülete. Exportkötele­zettségűnknek női cipőből, férfi panolux bundából, fűszerpapriká­ból és több konzervipari termékből nem tettünk eleget. Nem árt ezeket a hibákat most sorravenni a pártszervezeteknek és gazda­sági vezetőknek. El kell határozniuk magukat arra: ebben az év­ben leszámolnak a hibákkal, hogy szocialista iparunk töretlenül tovább haladjon a felemelkedés útján. A pártszervezeteknek kü­lönösen fontos feladata, hogy többet törődjenek a termeléssel: a termelés politikai kérdéseivel, az ipari üzemek agitációs munkájá­nak problémáival. A Városi Párt-Végrehajtóbizottság a negyedik negyedévben az évi tei-v teljesítéséért folyó versenyszakaszban a legjobb ered­ményt elért üzemeknek egy zászlót és négy díszoklevelet ad a jó munka jutalmaként. Figyelembe véve a jó eredmények közül is a legjobbakat és az olyan körülményeket, mint például a Kéziszer­számgyár hősies erőfeszítését, küzdelmeit a terv teljesítéséért, a Párt-Végrehajtóbizottság úgy döntött, hogy a Jutaárugyárnak ítéli oda a versenyzászlót. A Jutaárugyár 1119 százalékos tervteljesí­tést ért el, 101 százalékos munkáslétszám, 108.3 százalékos mun­kabér felhasználással. A termelékenység (egy főre, egy napra eső termelési érték alapján) 12 százalékkal emelkedett és a termelési költségek arányában 7.9 százalékos önköltségcsökkentést ért el. A Párt-Végrehajtóbizottság az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat­nak 5.2 százalékos önköltségcsökkentéséért, a Kéziszerszámgyár­nak 2.4 százalékos, az Ecsetgyárnak 2.5 százalékos, a Textilmű­veknek 4 2 százalékos önköltségcsökkentéséért és a termelékeny­ség területén elért jó eredményekért oklevelet ad. A Párt-Végrehajtóbizottság a körülményeket figyelembe­véve így találja helyesnek a zászló és az oklevelek odaítélését. A jutalmazás példa valamennyi szegedi üzem előtt. Törekedjenek arra, hogy a mult év IV negyedévének versenylendületét tovább fokozzák Hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját ünnepeljük kimagasló muni acvőzelmekkel, s méltón legyünk váromá­nyosai a felszabadulási serlegnek, a büszke élüzem címnek. 1955 évi tervünk va'óraváttásáért dolgozunk. A felszabadu­lási verseny eddigi eredményei is azt bizonyítják, munkásosztá­lyunk. tehetséges műszaki értelmiségünk kész támogatni a pár­tot és a kormányt az 1955 évi feladatok megvalósításában. Ha pártszervezeteink, a kommunisták mégin.kább élére állnak a fel­szabadulási versenynek s magukkal ragadiák a dolgozók tízezreit akkor az emlékverseny óriási lendítője lesz a terv maradéktalan végrehajtásának, az életszínvonal növelésének. Hévízi János, a Szegedi Városi Párt-Végrehajtóbizottság ipari osztályának < < munkatársa A felszabadulási versenyben erősödik a munkás-paraszt szövetség A felszabadulási versenyben tovább erősödik a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség; államunk alapja. A szegedi gyárakban a munkások egyre jobban a la­kosság, a dolgozó parasztság szükségletei­nek kielégítéséért termelnek. Az Ipari cik­keket a munkások adják a dolgozó parasz­toknak. Több szegedi üzemben közvetle­nül a paraszti gazdaságok igényeinek ki­elégítéséért folyik a munka. Városunk üzemei gépállomásokat, termelőszövetkeze­teket patronálnak, hogy azok minél Job­ban felkészülhessenek a tavaszi felada­tokra. A dolgozó parasztok a tavaszi mun­kákra való jó felkészüléssel, s az állam iránti kötelezettségek teljesítésével készül­nek a nagy évfordulóra. Az ipari munká­sok erőfeszítéseire minden dolgozó pa­rasztnak tettekkel kell válaszolnia. Ahol a dolgozó parasztok kedvére való ruha készül Látogatás a Szegedi Ruhagyárban NEM KEVÉS tsz tag, egyéni gaz­da panaszolta, hogy régebben hiány mutatkozott az erős ceig nadrágok­ból. A Szegedi Ruhagyárban a dol­gozó parasztok részére készítik már a ceig nadrágokat. A gyárban ter­mészetesen meleg vattakabátok, a különféle szakmák dolgozói részére munkaruhák és esőkabátok is ké­szülnek — a felszabadulási verseny­ben. A ceig nadrágokat Bakaity József és Verebély Éva szalagja gyártja, a múlt év decembere óta. Januárban a két szalag — a nagy évfordulóra tett vállalás teljesítéseként ter­ven felül 179 ceig nadrágot készí­tett. Most egyre javul az eredmény. A Bakaity-szalag elérte, hogy egy nap alatt terven felül 47 ceig nad­rágot gyártott. • A' VARRÓGÉPEK megállás nél­kül zúgnak. Dolgozik a Bakaity­szalag. Tagjai többnyire igen fia­talok. A szalagvezotő karján több kész nadrág, nézi, jól osináliák-e meg. — Nagyon szükséges volt már, hogy gyártsuk a ceig nadrágokat — mondja a 6zalagvezető. — Mert keresik ám nagyon a dolgozó pa­rasztok. Igyekszünk, hogy kielé­gítsük igényüket. Bózsó Józsefné, a MEO-s is oda megy a gépnél dolgozók mellé és ha a szükség úgy hozza, segít ne­kik. Tudásával azon van ő is, hogy jó minőségbe^ minél több nadrá­got gyártsanak. Fodor Ilona nem is olyan régen egy ásotthalmi tanyáról került a szegedi gyárba. A szalagban dol­gozik már, ő varrja a zsebeket a nadrágokhoz. Igen helyesen, szak­mai tanfolyamra is jár. Egyszerű dolgozó parasztok gyermeke. Ne­vetve meséli el, hogy amikor leg­utóbb otthon járt szüleinél, ho­gyan zajlott le apja és közte egy beszélgetés. — Apám megkérdezte, mit csi­náltok lányom most a gyárbanf Erve én azt feleltem: Olyan nad­rágot, amilyenre apámnak szük­sége van és amilyet keresett is már. Elmondja aztán Fodor Ilona azt is, hogy apja a hírt hallva kije­lentelte: „Bizony jó, hogy készül az a nadrág, hiszen AsoUhalmán már régen nem lehetett látni a boltokban celg-ruhát". Most már majd vehet ilyen nadrágot ő is, s a többi dolgozó paraszt. • FIATAL LÁNY Joachim Erzsé­bet. Ügyes, szorgalmas és az ifi­műszakban napi tervét, jóval túl­teljesítette. „Itt. a Ruhagyárban tanultam meg a varrást, — mond­ja. — Idekerülésem előtt még var­rógépet 6e«i latiam közelről" — nevet és örül annak, hogy egyre jobban elsajátítja a szakmát. Jó tudni azt neki is, hogy olyan ruhadarabot készítenek. amelyet nagyon várnak a falvakban­• AZ IRODÁBAN Mári Sándorné, a termelési felelős kimulatásokat néz és örömmel adja hírül a fel­szabadulási verseny egyik eddigi eredményét. 1955 első negyedének végéig munkaruhából 450-et ígér­tek túlteljesítésként a gyár dolgo­zói. A legutóbbi értékelésig terven felül vállalásukat túlteljesítve UiJ munkaruhát gyártoltak. Természe­tesen nemcsak a eeig-nadrágokból, hanem a másfajta munkaruhákból is számottevő mennyiség kerül a dolgozó parasztokhoz. A juteárisgyénak segítsége a Szegeden és a messzi környék parasztgazdaságaiban, a malmok­ban mindenütt megtalálni a Juta­árugyárban készített szövetet, — gabonászsák formájában. Hosszú hónapok óta készítik már ezt az árut és mégis mindig újabb meny­nviség kell belőle az egyéni gaz­dáknak, termelőszövetkezeteknek. Most február hónapban, 9-ig bezá­rólag az üzemben terven felül há­romezer gabonászsáknak ele­gendő szövetet szőttek. Ez nagyszerű eredmény és a fel­szabadulási versenyben terven fe­lüli munkájukkal is a parasztság szükségletelnek kielégítését segítik a Szegedi Jutaárugyár dolgozói. Belov Antalné brigádja az elő­fonódában 1100 kilogramm helyett 1455 kilogramm fonalat küldött a szövődébe, hogy az ottani munká­sok is túlteljesíthessék a tervet. Virág Erzsébet fiatal szövőnő a 27., 29-es gépen dolgozik. 139 szá­zalékot ér el. Mennyiségi eredmé­nye szerint a legjobbak közé kel­lene sorolni, de minőségileg kissé hibás munkája ezt nem engedi. Vi­rág Erzsébet nem fordít elég gon­dot arra, hogy hibátlan szövetet készítsen. Vidács Margit, ez a fiatal lány, már 12 hónapja tartja a szta­hanovista szintet és a varro­dában nem győzik dicsérni azt a szövetet, amit ő készít. Igaz, a kivarrókon is sok múlik, hogy elsőosztályú áru kerüljön ki az üzemből. Ha a szövetben a szál­hiányos részeket kijavítják, eltün­tetik. akkor elsőosztályú lesz az áru. Bába Lajosné, az egyik legré­gibb kivarró munkásnő nagysze­rűen dolgozik. Naponta hét véget néz át és munkája első osztályú. Rózsa Józsefné kilenc vég árut ad ki kezéből, megfelelő minőséggel. A gabonászsákokon kívül más segítséget is ad a Jutaárugyár a mezőgazdaságnak. Egy esz­tendeje patronálják a móra­halmi gépállomást, hogy az feladatait jobban végezhesse. Az üzem egyik dolgozója. Lakó Antal kovács most is kint tar­tózkodik a gépállomáson. A gépjavításoknál a kovácsolni való gépalkatrészeket veszi javítás alá. Ha esztergályozni való munka akad a gépállomáson, azt azonnal be­küldik a gyárba, ahol soronkívül elkészítik az alkatrészt. Kisebb gépalkatrészeket, csavarokat a gyár műhelyében most is csinálnak a gépállomás részére. Gömbcsap­ágyakból is készül jónéhány, össze­kötő rúd 12 darab kell és ugyan­ennyi rúdhüvely. Csapszegből is kértek húsz darabot. Nemcsak a gépjavításoknál, ha­nek a tavaszi, a nyári mező­gazdasági munkákban is segí­tenek. S bizonyos, hogy az üzem dolgo­zói a termelés növelésével, a gép­állomás patronálásával is még job­ban összekovácsolják a munkás­paraszt szövetséget. A Táncsics TSZ is viszonozza a munkásosztály segítségét A szegedi Táncsics TSZ vala­mennyi tagja szívvel, lélekkel ké­szülődik a nagy évfordulóra és a tavaszi munkákra. Különösen a kertészek akarnak kitenni ma­gukért. A napokban a nagy gond­dal elkészített melegágyakba már kiültetik a korai salátatöveket: összesen 12 ezret. A salátát már a jövő hónap végére piacra viszik, s eljuttatják a dolgozók asztalára A saláta után nyomban következik hatezer darab korai kalarábé, majd sorbajön a májusi újburgonya, A korai burgonya vetőmagja már szé­pen csírázik. „Az előző éveknél sokkal jobban ki kell használnunk a talajt", — mondják a szövetkezet tagjai. A korai burgonya első kapálása után a sor közé elvetik a kukoricát, s mire a krumpli kikerül, a kukori­ca is szépen felnő. így egy évben két termést vesznek a földről­Nemcsak a növénytermelésben és a kertészetben születnek az idén új, a tavalyinál jóval nagyobb eredmények, hanem az állatte­nyésztésben is. A Táncsics TSZ malacai szinte már városszerte is­mertek. A tél folyamán újabb fiz tenyészkocával növelték a törzsál­lományt. A tíz sajátnevelésű koca már a nyár elejére le is fial. A TSZ tagjai állami támogatás nél. hűl az idén jelentősen gyarapít­ják majd a szarvasmarhaállo­mányt. Négy újabb fejőstehenet állítanak még be, s ezzel elősegí­tik a környék jobb tejellálását. A tejbeadási kötelezettség teljesíté­sén és a tagok tejjel való ellátásán felül most is naponta átlag 70 li­ter tejet adnak a környékbeli üze­mi dolgozóknak. Sokkal nagyobb gondot fordító­ik ezévben a baromfi'Eomdny tervszerű gyarapítására. Más évek. en tavasszal mindig az állami ba­romfikeltető állomástól vásárolták i naposcsibét. Most is vásárolnak '•00 darabot, de emellett mintegy 200 darabol maguk is keltetnek. Ezzel a 200 csibével akarják kiegé­szíteni, növelni a baromfi törzsál­lományt. Jobban kihasználják a kaesaneveléshez való adottságai­bal is. Most 200 darab kacsájuk is Tavaly ennek csak valamivel több mint a fele volt.

Next

/
Thumbnails
Contents