Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-10 / 34. szám

DELMIGnRORSZOG CSÜTÖRTÖK, 1955 FEBRUÁR 10. A félévi bizonyítvány a szülők bírálata is Most történt iskoláinkban az 1954—55-ös tanév első félévének lezárása. Konkrét adatok bizonyítják, milyen munkát végeztek a pedagógusok és a tanulók. Inkább általános iskolai viszonylatban szeretném az eredményekről néhány gondolatom elmondani, és a hiányosságok feltárásával a második félév eredményeinek kedvezőbb alakulását elősegíteni. Az iskola oktató-nevelő munkája eredményessége három tényezőn múlik: a pedagóguson, a tanulón és a szülőn. Mindhármuknak közös erővel, egymás munkáját támogatva kell a közös célért küzdeni, hogy eredményeket érjenek el. Kétségtelen, hogy a szocialista pedagógia magasabb követelményeket támaszt mindhármukkal szemben. Az is vitathatatlan, hogy a munka súlypontja a pedagóguson nyugszik. A pedagógus munkája nem könnyű; sokoldalú, és a hivatás érzése nélkül nem vezet eredményre. Sztálin elvtárs mondotta, hogy az író a lélek mérnöke. Mi sokan azt valljuk, hogy a pedagógus a lélek szobrásza, ő alakítja a fiatal lelket, ő faragja le a vadhajtásokat, ő formálja a fiatalságot olyanná, hogy a szépet, a jövőt, a becsületeset, az igazat keresse mindig. Munkája normával nem mérhető, hiszen az osztályzatok a bizonyítványokban csupán egy részletét jelentik munkája eredményének. Az igazi eredmények csak hosszú évek után láthatók, mikor a tolt tanítványokat az élet próbára teszt. Mivel nagy és felelősségteljes munka a nevelés, a pedagógusokat segíteni kell ebben a munkában a tanulóknak, a szülőknek, az egész társadalomnak. Felszabadulásunk tizedik évében már elmondhatjuk, hogy pedagógusaink zöme rendelkezik azokkal a felkészültségekkel, amelyekkel a szocialista nevelés megvalósítható. A bizonyítványok eredményei mégis azt mutatják, hogy nem értttnk el olyan színvonalat, melyet joggal elvárhat dolgozó népünk. Volt olyan osztály, ahol az átlageredmény első negyedévkor 1.8 volt. sok osztályban pedig 2.3—2.6 között mozgott. Igaz, hogy — főleg a falusi, tanyai iskolákban — voltak olvan nehézségek az év elején, melyek részben indokolják az eredmények gyengeségét. Az is igaz, hogv a mostani félévi eredményeknél mutatkozik javulás. De mindez nem kielégítő: sok iskolánál nincs vagy alig van kitűnő, jeles tanuló, de túlsók a bukott. Legtöbb iskola nem éri el azt az átlageredményt, amit a fennálló viszonyok mellett fel kellene mutatnia. Mi ennek nz oka? Röviden felelhetünk erre a kérdésre: nem jó, nem kielégítő az iskola és a szülői ház kapcsolata. Hogy ee a kapcsolat megavuljon az nagymértékben a szülőkön múlik. Tudjuk, hogy a szülők, az édesanyák és az édesapák szeretik gyermekeiket és azt akarják, hogy hazánk becsületes, jó dolgozói legyenek, hogy életük boldogabb, ifjúságuk szebb, jövőjük békés és gondtalan legyen. A szülők ifjúsága még nem lehetett ilyen. Régi, elhanyagolt iskolákban legfeljebb három-négy elemit járhattak ki és tudományuk az írás, olvasás és a számolás alapjain nem igen terjedhetett túl. Nem a szülők hibája ez, nem az ő szégyenük, hanem azé a rendszeré, amely nem adott több lehetőséget nekik. Viszont ma, mikor a népi demokrácia lehetővé teszi a tanulást, természetes dolog, hogy többet sajátítsanak el az iskolában a gyermekek. Mégis vannak olyan szülők, akik nem segítik gyermekeik tanulását, nem kívánják, hogy többet tudjanak azok, mint amennyit ők tanulhattak. Ezért a félévi bizonyítvány a szülők bírálata is, nemcsak a gyermekek tanulmányi munkájára nézve. A szülők is elősegítették a gyenge eredményeket, mert gyakran előfordult az, hogy a gyerekeket nem engedtek az iskolába, vagy hogy az órán egy-egy tanítvány nem tudott figyelni, sokszor el is aludt, mert már hajnalban felkeltették dolgozni otthon, a leckéjét sem tudta elkészíteni az otthon rárótt munka miatt. Vagy ami még ennél is rosszabb, anynyira nem törődtek vele, hogy eljátszotta, elcsavarogta az időt. Nagy a szülők feladata, ha azt akarják, hogy gyermekeik élete különb legyen az övékénél. Ezért áldozatot is kell hozni. Szülői kötelesség ez, melyet a gyermek iránti szeretet parancsol. Az a kis veszteség, mely a gyermekek iskoláztatási ideje alatt mutatkozik látszólag, mint munkaerőveszteség, később majd kamatosan megtérül, mikor felnőtt emberékké válva ezek a tanulók gyakorlatilag felhasználhatják az életben számtani, kémiai, vagy biológiai ismereteiket Hiszen a mai iskola olyan dolgokra tanítja az ifjúságot, melyeknek az életben mindenkor, hasznát vehetik, A szülők, amikor aláírják gyermekeik bizonyítványát, hasznos, ha elgondolkoznak a fentieken. Nemsokára szülői értekezletre hívják őket a pedagógusok. Ha igazán szeretik gyermekeiket, nem közömbös számukra a fiatalok sersa, elmennek valamennyien ezekre az értekezletekre és segítő kezüket nyújtják a pedagógusoknak, az osztályfőnököknek. Elbeszélik, ami szívüket nyomja, őszintén megvitatják a tennivalókat, és megkeresik azt az utat, amelyen együtt kell haladniok a pedagógusokkal, hogv gyermekeik jobb. boldogabb jövőjét biztosítani tudják. Pálréti Ágoston tanulmányi felügyelő Bücher Mihály zongoraestje Az új bérletsorozat első estjén, 1 tartalmi és formai tökéletességénél február 6-án Bücher Milwly zon-1 fogva a késői Beethoven-stílusnak goraművész mutatkozott be a sze-1 gedi közönségnek. Műsorán Liszt h-moll szonájlája, továbbá két Beethoven-mű, a d-dur és a c-moll szonáta szerepelt. A h-moll szonáta nemcsak Liszt művel közölt foglal el előkelő helyet, hanem a romantikus szonátairodalomnak is egyik legragyogóbb alkotása. Szellemi és technikai körei élményéi oly nagyok, hogy előadására csak az vdllalkozhatik. aki rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, amelyek nemcsak a mű technikai kivitelezésében, hanem a tartalmi átélésben is segítik, B 'cher Mihály szombat esti hangvrsenye azt mutatta, hogy a fiatal művészben mindezen tutajdonr gok megvannak. Igaz, a formai egység megtartása — különösen a szonáta első részében — kevésbé siI •rült; viszont az a lendület, mely egész interpretálását áthatotta, r> 7.y benyomást keltelt a hallgatóságban. Különösen tetszett az Andante középrész egyszerű, őszinte tolmácsolása, továbbá a zárófugátó sziporkázó, virtuóz előadása. Műsorának második részében Beethoven legutolsó zongoraszonátáját, n 111-cs opusz-számot viselő c-moll f.onálát hallottuk. Igen ritkán hallható mű. Érdekessége, hogy kéttételes. Ez a két tétel azonban szinte valamennyi sajátságát magán viseli. Bücher Mihály előadásában főleg a mű romantikus tulajdonságainak kiemelésére tőre. kedett. Ez, különösen az első tételben indokolt is volt, hiszen ez a szonáta lényegében jobban rászolgálna a „pathelikus" jelzőre, mint az e néven ismert opusz 13. c-moll. A második tétel ritmikai nehézségeit biztos technikával győzte, s az öt varriáció mindegyikét meggyőzően szólaltatta meg. Külön kell szólnunk az opusz 49cs G-dur szonáta előadásáról is. Az a keresetlenül egyszerű és intim előadás, amelyben hallottuk, bizonyltja azt, hogy kis darabot is lehet művészien és elmcnyiilten előadni. Ami annál is jelentősebb, mivel ez a szonáta, — pedagógiai alkalmazásánál fogva — valósággal a kezdő zongoristák áldozatává vált. <• A hallgatóság megújuló tapsaira Bücher Mihály még Beethoven Skót láncait is előadta, igen lendületesen. A fiatal művésznek; elsősorban dinamikai skálája kiegyenlítésére kell törekednie• Ennek megszerzése a formálókészség nagyobb biztonságát is eredményezni fogja. KELEMEN IMRE JEGYZETEK a „táncoló értekezletről" Ui látott már olyan értekezletel, amelyen táncra kerekedtek a résztvevőkt Sokan bizonyára azt mondják, ilyen nincs is, mert az „igazi" értekezletek unalmasak és végeláthatatlanok. Éppen ezért semmi kedvük sincs a jelenlévőknek táncolni. — De az értekezlet befejeztével volt a tánc ... — Az mindjárt más. Hát akkor persze, hogy táncra kerekedtek örömükben, hogy vége van. Nem, egyáltalán nem erről van szó. Itt azért perdültek táncra a résztvevők, mert a táncról folyt az értekezlet. És hiába tartott szombat délutántól a vasárnapi ebédig, még mindig volt kimeritellen téma. Csongrád Megye Tanácsa Népművelési Osztálya rendezte ezt a népművészeti értekezletet karöltve a budapesti Népművészeti Intézettel a Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei néprajzosoknak. A szegedi tanács Népművelési Osztálya volt a vendéglátó s az Ismeretterjesztő Társulat a házigazda, meri annak a klubjában zajlott le az eseményTárgya — amint a meghívó feltünteti — a népzene, népi tánc, gyermekjáték és daljáték, népmese és népi együttesek, néprajzgyűjtés, felújítás és színpadra való alkalmazás kérdései. Az értekezlet határozottan tr* dekes volt• Szombaton az egyik felszólaló például — Bogár Imre Sdrpilisről — arról beszélt, hogy ott még elevenek a népi hagyományok a szokásokban, táncban, viseletben. Mikor bál van — mondotta, — bizony ö nem zavarja haza a gyerekeket estig. Hadd leskelődjenek: tanulják el a nótát, a táncokat... Valóban: hát nem igy terjedtek nemzedékről nemzedékre a nép táncai, dalai, szokásait Pontosan igy. Ez a természetes mód. Igy lehet elevenen tartani ezt a kultúrát. Mezey Károly pedig — a szegedi színház művésze — arra hívta fel figyelmünket, hogy mennyi változatosság lehetséges egy-egy tánc előadásában. Gyűjtöttek egy táncot — mondta — meg is tanulták lassú tempóban. S hogy újból kimentek arra a helyre, frissen, ropogósán látták viszont ugyanazt a táncot ugyanattól az embertől. — Hát hogyan — kérdezték — a múlllcor nem <gy táncoltál — Be akkor nem volt kedvem — válaszolta. Ez a példa is a népi művészet elevenségéről beszélt. Ilalami azonban hiányzott az " értekezletről. A díszítő művészet. Nem is mertem eddig kimondani azt a szót, hogy: néprajz. Mert ez is a rajzot juttatja eszembe. Vajon erről miért nem esett szót Kopasz Márta főiskolai adjunktusnak e kérdéskört bolygató hozzászólása is megválaszolatlanul maradt. Nem szabad tehát elhanyagolni ezt a területet sem. Bemélem is, hogy érdemben foglalkoznak majd vele. Hiszen itt, Szegeden ennek szép hagyományai vannak: a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma annak idején kiadványain igen ízlésesen és sike. resen felhasználta és továbbfejlesztette a népi díszítő motívumokat. Ha akkor nem feledkeztek meg erről a tehetséges és haladó szellemű fiatalok, ma százszor inkább foglalkoznunk kell ezzel is. az értekezlet szórakoztató is " volt. Mikor befejezték, a lelkes néprajzosok mindjárt hozzáláttak és megtanultak egy népi táncot. (németh) „Szabad lf]úsáp"-ot a fiatalok kezébe Ifjúsági szövetségünk életében nagy jelentőségű a Szabad Ifjúság. Elengedhetetlenül szükséges a DISZ-vezetők és aktívák munkájának jobb elvégzéséhez a Szabad Ifjúság rendszeres olvasása. A DISZ II. kongresszusa tiszteletére a DISZ Központi Vezetőségo vállalást tott, hogy országosan kiloncvenezerre emeli a Szabad Ifjúság példányszámát. A DISZ Csongrád Megyei Bizottsága a felajánláshoz csatlakozva versenyt hirdet meg a megye egész területén a Szabad Ifjúság példányszámának növelése érdekében. A DISZ II. kongresszusáig egyezer példányszámmal fogjuk növelni a Szabad Ifjúságot. A versenyt minden hónapban értékeljük és a legjobb eredményt elérő bizottság vándorzászlót kap, DISZ-fiatalok! Ifjúgárdisták! Legyen jelszavunk: Szabad Ifjúságot a fiatalok kezébe! ifj. Révész Pál Nyolcezer dolgozó paraszt és ötven termelőszövetkezet kötött Szeged környékén paprikalermeiési szerződést A több mint háromszáz éves múltra visszatekintő szegedkörnyéki paprikatermesztésnek új lendületet adott a minisztertanácsnak a közelmúltban megjelent két határozata, amely szerint mintegy fél év alatt két ízben emelték a fűszerpaprika átvételi árát. Tavaly is jól jövedelmezett a híres szegedi fűszernövény termelése Rácz Ignác röszkei dolgozó parasztnak, aki 650 négyszögöl földről 35 mázsa 30 kiló paprikát szedett le. A fél holdnál is kisebb terület Rácz Ignác szorgalmas munkájáért a prémiummal együtt — amit kiváló terméseredményéért kapott — 6750 forint jövedelmet hozott. Ezenkívül 14 kiló őrölt csemegepaprikát is kapott olcsó, kedvezményes áron. Rácz Ignác most 150 négyszögöllel nagyobb területre szerződött, Kiszámította: ha az idén is a tavalyihoz hasonló jó termése lesz, az új rendeletek alapján — amelyek szerint a felfűzött csípősségmentes paprika érát hatvan, a csípősét nyolcvan forinttal emelték, — a tavalyinál még legalább kétezer forinttal lesz több a jövedelme. A szegedkörnyéki gazdák örömmel fogadták a paprika átvételi árának emeléséről szóló rendeleteket, s bár még tart a szerződéskötés, eddig mintegy nyolcezer egyéni dolgozó paraszt és ötven termelőszövetkezet kötött összesen 4200 holdra szerződést. Mivel a paprika csak tápanyagban gazdag földön hoz jó termést, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat a szegedi Sertéshizlaldából több mint 25 vagon trágyát utalt már ki a szerződéskötő gazdáknak, Tavaszi munkák a szegedi fsz-ekben Az utóbbi napok enyhe időjárásának hatására a szegedi határban is annyira felmelegedett és megszikkadt a talaj, bogy egyes termelőszövetkezetekben hozzáfogtak a koratavasziak vetéséhez. AZ ALKOTMÁNY TSZ-BEN az idén csaknem kétszeresére növekedett taglétszámmal végzik a tavaszi munkákat: ősz óta negyvenötről nyolcvanra emelkedett a TSZ tagjainak száma. Kedden a meleg napsütés a TSZ mintegy félszáz dolgozóját kicsalogatta a földekre, s azon a napon befejezték az új, tizenhét holdas rizstelep csatornaépítését. Sokan az öt holdról tizenhat holdra növelt konyhakertészetben szorgoskodtak. A 200 melegágy közül sokban annyira kifejlődtek a kalarábé és káposztapalánták, hogy megkezdték a pikirozást. Hozzáfog" tak a borsó és a mák vetésének előkészítéséhez, s egy holdon már a földbe is került a mák. A TÁNCSICS TSZ tagjai a híres szegedi fűszernövény, a paprika jó termését alapozzák meg a trágyázás jó elvégzésével. Ugy határoztak, hogy az eredetileg tervezett 15 hold helyett 22 holdra emelik a fűszerpaprika területét. Eddig már sok mázsa isiállótrágyát hordlak ki, nagyrészt a fűszerpaprika alá. A HALADAS TSZ-BEN hozzákezdtek a gyümölcsfák ápolásához, a fák törzsének tisztításához. A három új üvegházban szépen fejlődik a Mátrából hozott 15 ezer tő vadrózsa, s most hozzáfogtak szemzésükhöz. Néhány hónap múlva már piacra szállítanak a szép virágokból, A felszabadulási verseny a Szegedi Erdőgazdaságban A Szegedi Erdőigazgatóság dolgozói is vállalásokat tettek felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére. A felajánlások központjában a tavaszi munkák határidő előtt való elvégzése állt. A tavaszi csemetekerti, vetési, dugványozási és iskolázási munkákat azonban még nem kezdhették meg, de a fakitermelésre szóló vállalásuk teljesítésében dicséretreméltó eredményeket értek el. Munkájuk jelentőségét növeli, hogy az általuk kitermelt famennyiség nagyban hozzájárult a lakosság téli tüzelőellátásának megjavításához. A imásodik negyedévre előirányzott 6646 köbméter ía kitermelését január 31-ig befejezték és előreláthatólag február 15-ig a harmadik negyedévről előhozott 500 köbméter fát is kitermelik. A tervezett kitermelési munkákon kívül vállalták, hogy a folyó hullámteréből 600 köbméter tűzifát termelnek ki a lakosság tüzelőellátására. Az elmúlt hetekben több mirl 6000 mázsa tűzifát adtak át a hullámtérből kitermelt fából a lakossúgnuk. Ezer köbméter tűzifát a környék dolgozó parasztsága, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások dolgozói részére értékesítettek. A fatermelési munkákban kiemelkedő jó munkát' végzett Kormány János, a mindszenti erdészet főerdésze és Máriás Ferenc, az erdészeti kerület vezető erdésze, Dénes János és Ménesi Antal, a sándorfalvi erdészet kerület vezető erdészei, akik jó szervező munkájukkal biztosították a fakitermelés zavartalan menetét. A fizikai dolgozók közül kiemelkedő eredményt ért el Fülöp Jenő, Jaksa Lajos és Becsei Sándor, a mindszenti erdészet fogatosai, akik az árvízveszélyben lévő faanyag kiszállítását fáradságot nem kímélve végezték és a kedvezőtlen körülmények ellenére is szállítási normájukat százszázalékra teljesítették. Dicséret illeti még a mindszenti erdészetben Ferenezi Máriát, aki a faanyag mentési munkáinál példamutató munkát végzett. Halász László főmérnök A százéves hahtusz birodalmában A Szegedi Tudományegyetem húszholdas füvészkertjében sokezer különféle délszaki növényt gondoznak. A meleg égövhöz szokott növényeknek, virágoknak a tél hidege ellen most az üvegházak nyújtanak menedéket. Még a legnagyobb hidegben is nyolc-tíz fok meleg van a füvészkert hatalmas üvegházaiban, a mostani enyhe napokban pedig még fűtés nélkül is húsz fok fölé emelkedik a hőmérő higanyszála. Mintegy harmincfajta pálma, változatos alakú kaktuszok, orchideák, mirtuszok telelnek itt. Az egyik pálma decemberben, éppen a legnagyobb hidegben virágzott ki, a kedvező környezetben. Csoportos, sárga szirmai a napokban hullottak le. Szemmelláthatóan szépen fejlödnek a trópusok növényei. A nyolc-tíz méter magas Centia-pálmák már gondot okoznak a füvészkert dolgozóinak, mert ha továbbra is ilyen gyorsan nőnek, magasítani kell az üvegházat. Féltő gonddal ápolják a füvészkert „legöregebb" növényét, egy Cereus Peruvianus nevű kaktuszt, amelyhez történelmi hagyományok fűződnek. Ezt az egyébként Peruból származó kaktuszfajtát Kossuth Lajos torinói száműzetéséből küldte Magyarországra, a kolozs-i vári botanikus kertbe. Később innét került városunkba. A több mint százesztendős kaktusz egy méter magas, szép zöldszínű és két sarjat is hajtott. A füvészkertben az üvegházon kívül is van élet. A hideget bíró növények — hogy csak egyet-kettőt említsünk — a tavi rózsák és a ritluiszép indiai lótuszok a szabadban, a tó vizében telelnek át. A sok látnivalóval szolgáló füvészkertben komoly tudományos munka folyik. Greguss Pál professzor tanítványaival együtt gyakran látogat' el ide. Az itt nevelt növények élettani működését az egyetem padjaiban, rúikroszkópokkal, tudományos módszerekkel tanulmányozzák. Novodni János főmunkatárs, Király László tudományos munkaerő, Gálik József, most még az üvegházak alatt gondozzák, ápolják a növényeket, vigyáznak arra, hogy ne legyen nagy a hőmérséklet ingadozás, de május végén, — amikor beköszönnek a meleg nyári napok — az orchideák, kaktuszok, pálmák és mirtuszok újból kikerülnek a szabadba, hogy teljes szépségükben pompázzanak, Tóth Béla