Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-10 / 34. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! N. Sz. Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 8-i ülésén R h mm m AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 34. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1955 FEBRUÁR 10. ÁRA: 50 l'iLLc.it Az egymás mellett élés feltételei közölt megvan a teljes lehetőség, hogy egy egész történelmi időszakra biztosítva legyen a béke Molotov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov beszámolója elején ismertette azokat a változásokat, amelyek a második világháború befejezése óta történtek a nemzetközi helyzetben. A második világháború döntő fontosságú eredménye volt —mondotta —, hogy a kapitalista világtábor mellett megalakult a szocializmus és a demokrácia világtábora, élén a Szovjetunióval, illetve helyesebben élén a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal. Napjainkban a Szovjetunió nemzetközi helyzete már nem olyan, amilyen a háború előtt volt. Ma már a Szovjetunió nem a világ egyedüli szocialista állama. A Szovjetunió nemzetközi elszigetelődése már a múlté. A tőkés tábor mellett kialakult a szocializmus és a demokrácia tábora. amely 12 államot tömörít. Molotov képet adott ezután az új r.épi demokratikus típusú országok sikereiről és hangsúlyozta, hogy jelenleg a Szovjetunió minden jelentősége és különleges szerepe mellett, annak a Szovjetuniónak, amelynek ereje a nehézipar magas fejlettségén és ugyanakkor egész iparának és mezőgazdaságának szakadatlan fellendülésén alapul, a szocialista tábor országai mind jobban támaszkodnak egymás kölcsönös támogatására is. Molotov megjegyezte, hogy a világhelyzetben végbement változásokkal kapcsolatban a társadalmi rendszerek közötti erőviszonyok, különösen az utóbbi évtizedben határozottan a szocializmus javára változtak meg. A mai, űj Európában — mondotta — a szocialista tábor országai már nem kevésbé erős állásokkal rendelkeznek, mint a kapitalista tábor országai. Még fontosabb, hogy szocialista táborunk országai, bár nem kis nehézségekkel és nem komoly fogyatékosságok nélkül, de mégis biztosan haladnak előre építő munkájukban, szakadatlanul erősítve új, demokratikus rendszerüket. űj, magasabb fokra emelve néneik kultúráiét és jólétét. Űj helyzet alakult ki Ázsiában ls — folytatta Molotov —. Ázsia lakossága mintegy ezernégyszáz millió, am.i az egész földkerekség lakosságának több mint a fele. S/fost Ázsiában is a lakosságnak nem sokkal kevesebb, mint a fele néni demokratikus országokban él. Ezek az országok kiváltak a kapitalizmus táborából és célukul tűzték ki a szocializmus építését. Elegendő elmondani, hogy maga Kína, amely egészen a közelmúltig félgyarmati ország volt, amely az imperialista hatalmak súlyos függőségében sínylődött és nem volt módiában, hogy biztosüsa állami területének egységét, most egységes nagy államban egyesült. Ez az állam nemzeti kultúrájának és gazdaságának mindenre kiterjedő fellendítése útjára lépett. Mélyreható változások kezdődtek Koreában és Vietnámban is. Mindez azt bizonyftta, hogy Ázsiában a háborúutáni időszakban a leghatalmasabb történelmi jelentőségű forradalmi átalakulások történtek. Naev történelmi jelentősége van annak a ténynek, hogy ma már nincs gvarmati India, hanem Indiai Köztársaság van. Ez fontos fordulat az Ázsia háborúutáni fejlődését jellemző eseményekben Mindjobban növekszik Indiának mint a béke és a népek közötti barátság megszilárdulása ügyében új fontos tényezőnek nemzetközi tekintélye. India mellett lerázta magáról a gyarmati uralmat Indonézia és Burma is. Molotov annak a reményének adott kifejezést, hogy Pakisztán. Cevlon és Ázsia más népei is megtalál iák útinkat az igazi nemzeti szrb"d<-áohoz és a gazdasági újjászületéshez, Utalt arra hogy áprilisban vagyis két hónap múlva az indonéziai Bandung városában összeül az ázsiai és afrikai országok értekezlete, amelyen 30 ázsiai és afrikai ország részvételére számítanak. Már A Közel- és Közép-Keleten, Afrikában és Amerikában végbement változásokat jellemezve Molotov azt mondotta, hogy a háború előtti időkhöz képest komolyan meggyöngültek a kapitalizmus, a tőkés országok állásai, és hogy ezek a változások a szocializmus javára, a demokratikus és szocialista erők javára mentek végbe. A második világháború következtében tovább mélyült a kapitalista világrendszer általános válsága. Ez kifejezésre jutott abban, hogy a kapitalista világtábor mellett másik, új vilégtábor alakult. Létrejött a demokratikus tábor, amely élén a Szovjetunióval, a szocializmus építésének útján jár. Ezek tények, akár tetszik egyeseknek, akár nem. Az említett események gazdasági eredménye az egységes mindent átfogó világpiac szétesése. Mint ismeretes, ez az egységes világpiac többé már nem létezik. Most két párhuzamos, egymással szembenálló világpiac van Hymodon a második világháború után kialakult két politikai tábornak megvan a megfelelő gazdasági alapja is. Mindez képet nyújt a kapitalizmus általános válságának új szakaszáról, amely a második világháború óta és következtében kezdődött meg. Ez az új szakasz azt bizonytja, hog/ a kapitalizmus általános válsága komolyan elmélyült. Molotov kijelentette, hogy a világhelyzetben végbement történelmi változások tényeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A valóságban azonban nem mindig van így. Az imperializmus országainak uralkodó osztályai nem akarnak belenyugodni a kialakult helyzetbe. Ez elsősorban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik. Ott az állam a garázdálkodó milliomosok és milliárdosok kezében van. Magától értetődik, hogy Angliában és más imperialista országokban is ugyanaz fűti a tőke mágnásait, mint Amerikában. ők minden országot, amely lerázMolotov beszámolójának »Két irányzat a nemzetközi politikában* című második részében kijelentette: A Szovjetunió, valamint a Kínai Népköztársaság és az összes népi demokratikus országok erejének gyarapodásával együtt és a békemozgalom lendületének növekedésével együtt minden más országban, a népekben fokozódik az a felismerés, hogy a béke ügye saiát kezükben van és hogy a népek képesek arra, hogy megakadályozzák az új háborút és megvédjék a békét, ha nem sajnálják az erőfeszítéseket és, amikor szükségesnek mutatkozik, teljes határozottsággal mindvégig kitartanak a béke ügye mellett. A Szovjetunió főfeladatét abban látja, hogy szilárdítsa a béke erőit és elősegítse a nemzetközi feszültség enyhítését. A szovjet külpolitikának ez az irányzata a legnagyobb mértékben megfelel a béke fenntartása és megszilárdítása érdekeinek. Ez az irányzat egyben a háborús gyújtogatok — az »erőre« spekuláló imperialista erők — agresszív terveinek és fondorlatainak leleplezését is szolgálja. Ez az -erőre* való spekulálás a valóságban egyre inegy ilyen értekezlet összehívásának a ténye is azt bizonyítja, milyen nagyok azok a pozitív változások, amelyek az utóbbi időszakin Ázsiában végbementek. ta magáról a kapitalizmus bilincselt, visszaterelnék a kapitalizmus uralma alá. Ezt igazolja az a külpolitika is, amelyet ma az imperialista államok folytatnak, köztük olyan országok, mint az Amerikai Egyesült Államok, Anglia stb. Az agresszív imperialista körök étvágyának és sötét, reakciós ábrándozásainak jellemzésére Molotov idézte Churchill néhány kijelentését. Churchill — mondotta Molotov — már 38 esztendeje uszít a szocialista rendszer megdöntésére, bárhol is jelentkezzék ez, azt rikoltozza, hogy bölcsőjében „kell megfojtani" ezt az új rendszert. Churchill az összes imperialisták titkos gondolatainak ad hangot, azokénak, akik igazában csak egyet akarnak: a világuralmat. Hogyan lehet azonban ezt elérni, ha maguk a népek már új utat választottak maguknak, határozottan szakítottak a kapitalizmussal, s a szocializmus és a népi demokrácia útjára léptek. Erre a kérdésre a válasz az amerikai, valamint az angol imperializmus külpolitikai irányzata: az *erőpolitika». Az agresszív imperialista körök — folytatta Molotov — világszerte vissza akarják állítani a kapitalizmus uralmát. Ez diktálta például az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai irányzatát: világszerte helyreállítani az imperializmus uralmát, megdönteni a szocializmust, a dolgozók hatalmát a népi demokratikus országokban. Ezek a Célok sugallják az Egyesült Államok agresszív külpolitikáját Ez a politika nem jelenthet semmi mást. mint új világháború előkészítését az imperializmus világuralmának helyreállítása érdekében. Mindez azt jelenti, hogy az új a régi ellen vívott elkeseredett harcban születik, hogy a szocializmus valamely országban nem győzhet másképp, csak úgy, ha visszaveri és leküzdi az imperializmusnak, valamint ügynökségének ellenállásál. kább a harmadik világháború előkészítésének politikájává válik. Napjainkban kibontakozik két szembenálló külpolitikai irányzat harca. A Szovjetunió külpolitikájának békeszerető Irányzata mind hatalmasabb támogatásra talál a demokratikus tábor és valamennyi ország lakosságának demokratikus rétegei között. Viszont az Egyesült Államok külpolitikájának agresszív irányzata arra támaszkodik, hogy egyre újabb agresszív katonai tömböket és csoportosulásokat létesít és végül is az atomháború nyilt propagálásában és előkészítésében fejeződik ki. Emellett vannak olyan országok amelyek gazdaságilag főként a kapitalista rendszerrel vannak kapcsolatban, viszont a nemzetközi kapcsolatok kérdéseiben gondjuk a béke fenntartása és a nemzetközi feszültség enyhítése. Az ilyen törekvések erősítésének fontosságát egyáltalán nem szabad lebecsülni. Molotov ezután több olyan eseményt méltatott, amelyek megmutatták, mit jelent a nemzetközi feszültség enyhítésének politikája (Folytatás a második oldalon,} Moszkva (TASZSZ). Küldött Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Parija Központi Bizottságának és a korelnökök tanácsának megbízásából javasolom, nevezzék ki a ázovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnökévé Nyikoláj Alekszandrovics Bulganyin elvtársat (Viharos, hoszszantartó taps). Valamennyien úgy ismerjük Nyikoláj Alekszarvdrovies Bulganyint, mint a Szovjetunió Kommunista Pártjának hű fiát, aki minden erejével a szovjet népet szolgálja. Buiganyin elvtárs, a nagy Lenin méltó tanítványa és J. V. Sztálinnak. Lenin műve folytatójának egyik legközelebbi harcostársa, kiváló pártmunkás és államférfi. (Hosszantartó taps). Bulganyin elvtár9 a moszkvai városi szovjet elnökének az OSZSZSZK népbiztosai tanácsa elnökének tisztségében, a Nagy Honvédő Háború idején végzeit nagyjelen lőségfl katonai munkában, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, majd az utóbbi években a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyetlesének ég a Szovjetunió honvédelmi miniszterének tisztségében bebizonyította, hogy tekintélyes és tehetséges Bzervező. Gazdag tapasztalaiokkal rendelkezik a politikai, az állami a gazdasági és a katonai munka területén. Mindez amellett szól. hogy Bulganyin elvtárg eredményesen megbirkózik a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének teendőivel. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió kormánya, élen Nyilrolsí Alekszandrovics Bulganyinnal. eredményesen megoldja a szocialisla hazánk hatalmának további erősítésével összefüggő feladatokat, biztosítja a nehézipar fejlődését éB ennek alapján újabb fellendülést biztosít a könnyű- és élelmiszeriparban. továbbfejleszti a mezőgazdaságot, fokozza a szovjet nép jólétét és kultúráját. Engedjék meg annak a meggyőződésemnek kifejezését, hogy a Bulganyin elvtársnak a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé való kinevezéséről szóló javastat egybehangzó támogatásra talál a Szovjetunió Legfelső Tanácsának minden küldötténél. (Viharos, hoszszantartó taps). A második világháború következtében tovább mélyült a kapitalista világrendszer általános válsága A Szovjetunió külpolitikájának eélfa a béke fenntartása és megszilárdítása A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata G. H. Malenkov felmentéséről a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökségének tisztsége alól Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa határozatba foglalja: Elfogadja G. M. Malenkov elvtárs nyilatkozatát és felmenti őt a Szovjetunió Miniszteri an'ácsa elnökének Üszisége alól. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke N. PEGOV, a Szovjetunió Legfelső Tanlesa Elnökségéiwk litkára A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata N. A. Bulganyin kinevezéséről a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa határozatba foglalja: Kinevezi Nyikoláj Alekszandrovics Bulganyint a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke N. PEGOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára N. A. Bulganyin beszédet mondott a Legfelső Tanács két házának együttes ülésén Moszkva (TASZSZ). Február 9-én délután a szövetségi tanács és a nemzetiségi (tanács együttes ülésén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnöke beszédet mondott. A küldöttek viharos, hosszantartó tapssal fogadták Bulganyint. N. A. Bulganyin megköszönte a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldötteinek az őt ért megtiszteltetést, azt, hogy kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéve, majd kijelentette, minden erejével azon lesz, hogy igazolja az iránta megnyilvánult bizalmat. N. A. Bulganyin beszédében a .Szovjetunió Minisztertanácsa jövőbeni tevékenységének fő kérdéseivel foglalkozott. Végetért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva (TASZSZ). Szerdán este befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. Az ülésszakon elfogadták a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetéséről szóló törvényt, meghallgatták V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első e'nökhe. lyettesének és a Szovjetunió külügyminiszterének beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a szovjet kormány külpolitikájáról, megerősítették a Legfeiső Tanács Elnökségének törvényerejű rendeleteit. Szerdán délután a Szövetség) Tanács és a Nemzetiségi Tmács együttes ülésén N. A. • Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnöke nagy beszédet mondott. N. A. Bulganyin kijelentette, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa továbbra is következetesen azt a politikát folytatja, amelyet a kommunista párt dolgozott ki cs a szovjet nép melegen helyesli a kommunista társadalom felépítésének politikáját. Bulganyin részletesen foglalkozott azokkal a fő faladatokkal, ameiyek most az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a külpolitika és az állam védelmi erejének fokozása terén az ország előtt állanak. A Legfelső Tanács ezután V, M, Molotov beszámolójával kapcsolatos határozatában jóváhagyta a szovjet kormány külpolitikáját. Megerősítették a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének 1955. január 25-i törvényerejű rendeletét a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről. A Szovjetunió Legbelső Tanácsa egyhangúlag nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat felhívja minden ország népeit és parlamentjeit, hogy ne engedjék meg új háború kirobbantását, fokozzák a harcot a világ békéjéért. Azzal kapcsolatban, hogy N A. Bulganyint a .Szovjetunió Minisztertanácsának Elnökévé nevezték k>, határozatot fogadtak el. amciyncn. értelmében N. A. Bu'ganyint saját kérésére felmentették a Szovjetunió honvédelmi miniszterének tnztsége alól. A Szovjetunió honvédelmi miniszterévé G. K 7sukovot, a Szovjetunió mavsellját nevezték ki. A Szrvjetunió Legfelső Tanácsa G. M. Malenkovot kinevezte a Szovjetunió Min'sztertanáesának elnökhelyettesévé és a Szovjetunió villamos-erőműveinek miniszterévé, ugyanakkor A. Sz. Pavlenkot felmentette a Szovjetunió villamos erőművei miniszterének tisztsége alól.