Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-09 / 33. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 33. SZAM J SZERDA, 1955 FEBRUÁR 9. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: ELSŐ AZ ALKOTMANY TSZ JELENTÉS A TÁNCSICS ÉS AZ ALKOTMÁNY TSZ PAROSVERSENYÉRÖL (3. oldal) A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSA SZÖVETSÉGI TANACSANAK ÉS NEMZETISÉGI TANACSANAK FEBRUÁR 8-1 EGYÜTTES NYILATKOZATA (2. oldal) LÁTOGATÁS SZEGED ÉLÉSKAMRÁJÁBAN (3. oldal) r Történelmünk tanulságai utat mutatnak nekünk... A haza a nép előtt a legszentebb szó. Ez a szó az, amely magában foglalja nemcsak a multat és a jelent, hanem a jövőt is. Ez az a szó, amely többet mond, mint ház, föld, egyén, család: ebben benne van egy nemzet sorsa és ezzel a nemzet tagjainak, az egyénnek a sorsa is. A mi nemzetünk számára komoly tanul­ságot jelent a mult, a történelem. Számos példa bizonyítja, hogy nemzetünk akkor volt igazán erős, amikor a nagy történelmi fela­datok megvalósítására egyesítette erőit. A történelem bebizonyí­totta, hogy ez az egyesült erő mindenre képes: a szabadság meg­szerzésére, a jólét megteremtésére, a kulturális felemelkedésre. A történelem tanulságai utat mutattak és mutatnak ne­künk. E tanulságok tudatában szólították közös frontba népünk legjobbjait, nemzetünket a magyar kommunisták a II. világháború előtt, alatt és napjainkban is. Felszabadulásunk sok szépet és jót hozott dolgozó népünk számára. A "hárommillió koldus országa? ma már a múlté. Dol­gozó népünk élni tudott a szabadsággal és feltört nemzetünkben — mint a kristálytiszta forrás a hegy sziklái között — a kezdemé­nyezés, az alkotás országot építő ereje. Ez az erő még nagyobb, még szervezettebb, még kivirágzóbb alkotásra is képes, ha világo­sam látja a célt, a boldogabb jövőt. Ezért kell tömörülnünk széles, szétbanthatatlam egységben a Hazafias Népfront zászlaja alatt. Népi demokráciánk fejlődése új szakaszba érkezett. Az új történelmi szakasz nagy feladatainak megvalósítása érdekében jött létre a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront feladata, hogy pártunk vezetésével a magyar nép érdekeit képviselő kor­mányprogramot a helyi szükségletek messzemenő figyelembevéte­lével dolgozó népünk megvalósítsa — a párt és tanács helyi szer­veinek támogatására — biztosítsa a legszélesebb nemzeti összefo­gás, nemzeti egység alkotó erejét. Mit jelent nemzeti összefogásunk? Országunknak minden dolgos kézre szüksége van. Minden ember munkájára, legyen az szenet fejtő bányász, vagy házakat építő kőműves; legyen az kérges tenyerű szántóvető, vagy a ki­pattanó rügy eket figyelő kertész; legyen az az embereket gyógyító tudós, vagy az iskolás gyermekek oktatója, nevelője, vagy a mű­vészet nagymestere; legyein az a serénykezű kisember, aki akar és tud népünkért, a saját és családja jövőjéért dolgozni. Ez az állam, ez az ország a miénk. Ez a haza már annyi mindent adott ne­künk. Azonban necsak mindig az államtól várjunk, hanem mi is segítsük országunkat, városunkat, falvainkat, utcáinkat, házunk népét. Legközvetlenebbül segíthetjük tanácsainkat, az államhata­lom és államigazgatás helyi szerveinek munkáját. Az apró segít­ség nagy eredményeket szül! Tegyük szebbé, otthonosabbá városunkat, ültessünk fákat, virágokat házunk elé, hozzuk rendbe az úttesteket, csinosítsuk munkahelyeinket, tegyük tisztává, barátságossá szociális és kul­turális intézményeinket. Tegyük lehetővé gyermekeink szamara azt — ami nem juthatott osztályrészül nekünk a mult rendszer­ben és ma a nyugati országok gyermekeinek sem —, hogy szép, ízléses, rendezett és játékokkal jól felszerelt tereken játsszanak. Mindezek megvalósítása a mi érdekünk és nemzetünk érdeke egyaránt. Ez a mi tavaszunk, népünk tavasza! Akinek sziveben el es virul a nép iránti szeretet, nem tud közömbös lenni, — a Haza­fias Népfront zászlaja alatt síkraszáll és aktívan közreműködik célunk megvalósításában. Ezeréves multunk nemzeti harcai megmutatták számunkra népünk élniakarását. Rákóczi kurucai, Esze Tamás mezítlábasai, a 48-as honvédek áldozatvállalása, a Tanácsköztársaság hőslelkű katonái — mind követendő példa számunkra áldozatvállalásban, hősi elszántságban. Célunk világos. A mult márványba vésett lapjait fellapozva, ragyogó jövőnket látva a hit, a bizalom szárnyakat ad. A köz ügye senki előtt nem lehet közömbös. Az emberek nem élnek el­szigetelten egymástól, hanem együtt alkotnak. A közömbösség olyan, amely akadályozza a nagy egység munkáját, úgy mint a gépben az a fogaskerék, amelynek néhány foga hiányz'k. Aki határozatlan, aki fegyelmezetlen, az nemcsak hogy nem segít, hanem gátolja a munkánkat. De nemcsak az alkotás fontos, hanem a létesítmények, a fák és virágok, a parkok és terek, a szobrok és műemlékek, az üzemek és intézmények, általában a társadalmi tulajdon védelme. Ebben az országban minden a miénk, a dolgozó népé! Ezért a nép államában mindenkinek szent köte­lessége a közösség tulajdonát védeni, óvni és a társadalmi ellen­őrzéssel is elősegíteni drága kincsünk, hazánk gazdagságának, ér­tékeinek védelmét. Vannak még közöttünk olyanok, akik rongál­ják a közösség vagyonát, vagy olyanok, akik meg akarják bon­tani népünk egységét, hogy abból maguknak tőkét kovácsoljanak. Népünk nem engedi és nem is engedheti ezeknek a parazitáknak létezését. Társadalmunk kirekeszti magából ezeket éppen úgy, mint az egészséges test a halálthozó kórokat. Népünk örül eddigi eredményeinek. A felszabadulás óta is számtalanszor tett hitet amellett, hogy tudatosan szereti hazáját. Mi szeretjük hazánkat, szeretjük békénket és munkánkkal, politi­kai állásfoglalásunkkal harcolunk azért, hogy béke legyen minde­nütt, hogy ne legyen az ember embernek farkasa. Szépek és hatalmasak azok a feladatok, amelyeket nagy oártunk vezetésével a Hazafias Népfront zászlaja alá tömörülve nemzetünknek meg kell oldania. Ehhez dolgozó népünk aktív tá­mogatására és közreműködésére van szükség. Szeged népe előljárt az országépítésben közvetlenül a fel­szabadulás után, bebizonyította hazaszeretetét az utolsó tíz év alatt is, de bebizonyította a szabadságharc idején Kossuth Lajosnak, a lánglelkű magyar hazafinak is, aki nem hiába mondta: ?Szeged­nek népe nemzetem büszkesége*. Hisszük és tudjuk, hogy Szeged népe — ahogyan eddig is megmutatta — méltó akar lenni és lesz is Kossuth Lajos emlé­kéhez! Móricz 'Béláné, a Hazafias Népfront Szegedi Városi Bizottságának titkára A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Kísérlet- az Újszegedi Kender-Lenszövő VálfaíaLnál Sebesen járnak ide-oda a szálvezetők a copsoló­gépen. Útjukat most ki­vételesen nem a gépes, hanem maga az üzem­rész vezetője figyeli. De azért a gépes is oda-oda Dillant néha, vajon si­kerül-e a kísérlet. Né­meth József, az Újszege­di Kender-Lenszövő cop­soló üzemrészének ve­zetője ugyanis azzal pró­bálkozik, hogy a bútor­szövet vetülékszálnál pa­pírhüvely helyett lehet-e alkalmazni a slageopsot. — Voltak zavarok a vetülék ellátással. Most éppen azon fáradozunk, hogy megszüntessük — magyarázza Németh Jó­zsef elvtárs. — Mi okozta a za­vart? — Nem mindig a cop­solón múlott a szövődé vetülékkel való ellátása — folytatja. — Egyszer fonal nem volt, máskor festékben mutatkozott hiány. Igy azután mi sem tudtunk jól dolgoz­ni, A vállalat diszpécser szolgálata és a festőde segített a fonal ellátás­nak. Most már ezzel sincs baj. — Jelenleg jó a vetü­lék-ellátás — beszél to­vább az üzemrész veze­tője. — múlt hónapban elmaradtunk. Hiába, nem tudtunk lépést tar­tani a szövődével. Terv­teljesítésünk csak 100,2 százalék volt, a szövő­déé pedig jóval maga­sabb. A raktár-készlet­hez is hozzá nyúltunk, csakhogy kielégítsük a szövődét. Ilyesmi már nem lesz ebben a hónapban, mert február 5-ig bezárólag 106 százalékra teljesítet­te az üzemrész a tervét — Délután a kísérleti munkán nem lesz zavar? — kérdi a szövődé egyik művezetője. — Nem. Sikerülni kell a kísérletnek. Ügyes copsolóra bízom a kí­sérleti munkát — felel határozottan Németh Jó­zsef, Ez a válasz kielégíti a szövődé művezetőjét és megnyugodva távozik, hogy munkáját tovább végezze. A 13 és feles vetülék szálra vonatko­zó kíserleti elgondolás jó, mert a slageopsos ve­tüléket nem kell olyan sűrűn cserélni a szövő­ben, mint a papír hüve­lyest. Ezáltal nagyobb géphatásfokot érnek el. Erre pedig szükség van. mert egyre több bútor­szövetet kérnek az üzemtől... Mondja el a 26-os szö­vőgép kezelője az első próbaeredményt. — Még nem vagyok gyakorlott szövő — szól az asszony. — Két hó­napja bízták rám a két gépet. A papírhüvely miatt sokat állt az egyik gépem, mert a vetülék minduntalan lefogyott. Ezzel csak néhány óraja kísérletezünk, de már látom, hogy jó lesz. Há­romszor annyi idő múl­va kell kicserélni a ve­tülék-szálat, mint eddig. Csekélységnek látszik a copsolóban ez a dolog. Csak annyi, hogy papír­hüvely helyett mást al­kalmaznak. Mégis ilyen csekélységen múlik, hogy sokkal jobb lesz a szövődé vetülék-ellátása a felszabadulási munka­versenyben, mint eddig. Vasutasaink felszabadulási versenye A szegedi Pályafenntartási Fő- T kával 113 százalékos eredményt ér­nökséghez tartozó XIX-es pálya- nek el. mesteri szakasz dolgozói munkájuk jó elvégzésével segítik a felszaba­dulási verseny sikerét. Szűcs Imre vágánygondozó 136 százalékos ered­ményt ért el. A Dózsa-brigád Bor­bély Imre vezetésével a vágányát­szegelésnél 130 százalékra teljesí­tette a tervet. A Táncsics-brigád, melyet Katona József irányít, 129 százalékos teljesítménnyel dolgo­zott, • A Tisza-pályaudvaron a raktár melletti vágányokon munkaruhás vasutasok dolgoznak. Vasbeton-alj cserélése folyik. Az igazgatóság területén volt 500 darab vasbeton­alj, azt ami használaton kívül volt, a szakasz kapta meg és mos folytat­ja a cserélést. Az eddigi három bri­gád egyesülve megalakította a Fel­szabadulási-brigádot. Nehéz körül­mények között, de minőségi mun­A pályafenntartás egyik legnehe­zebb munkája a vasbeton-alj cseré­lés, mert egy-egynek a súlya 240 kilogramm és csak a szállításhoz hat ember szükséges. A brigád va­lamennyi dolgozója fáradságot nem ismerve végzi munkáját, hogy a közlekedés zavartalanságát biztosít­sa, + A IV-es szakasz rendező irodá­jában kellemes, barátságos meleg van. Nagy a munka itt ls, akárcsak a vágányoknál. Itt nem fizikai erő­kifejtésen nyilvánul meg a nagyobb eredmény, hanem az íróasztal mel­letti pontos munkán. Itt dolgozik Ferenc Ferenc bérelszámoló, Fel­ajánlása munkája pontos, becsüle­tes elkészítésére szól. Mellette dol­gozik Kovács Ferenc DISZ-fiatal, akit szívesen tanít. A felszabadulási munkaversenyt a dolgozók eredmé­nyeinek idejében történő kiszámo­lásával segítik, Horváth György 74 ezer forint terven felül A. Szegedi Jutaárugyár dolgozói­nak. 83.3 százaléka tett versenyvál­lalást felszabadulásunk 10. évfor­dulójára. A felajánlások megtételé­ben élenjártak a DISZ-fiatalok. Kü­lönösen a kommunisták példamu­tatását kell kiemelni, akik maguk­kal ragadták a gyár minden dolgo­A Csongrádmegyei Nyomda lett az első a párosversenyben A Csongrádmegyei Nyomda­ipari Vállalat és a Borsodmegyei Nyomdaipari Vállalat közötti mun­kaversenyben ismét a Csongrád­megyei Nyomda lett a győztes 101,79 pont arányban. A vándor­zászló tehát a Csongrád megyeiek birtokában maradt. A matematikai szedők a felsza­badulás tiszteletére tett vállalásu­kat eddig 50 százalékkal túlteljesí­tették. A gépszedők 56 százalékkal szedtek több könyvet, mint ameny­nyit vállaltai;. A két brigád terven felül 4 millió betűt szedett. G. J, zóját. Például Ocskó Antalné napi 30 méteres tervtúlteljesítést ígért, Polyák Lajosné ugyancsak ennyit vállalt, Horváth Imréné vetülék­csévélő naponta 20 kilogrammot, A vállalásokat tett követte és ennek eredményeként az üzem mennyiségi tervét 101,5 százalékra teljesítette január hónapban, ösz­szesen 74.000 forint értékű árut gyártottunk terven felül. Sokan most is kiváló eredményeket ér­nek el azok közül, akik az elmúlt hónapban jól dolgoztak. Hegedűs Júlia keresztorsózónő 270 kilo­gramm fonal helyett 410 kilogram­mot orsózott. Horváth Imréné ve­tülék-csévélő a 160 kilogrammos tervét 229 kilogrammra teljesítette. Nagygyörgy Imre HÁROM MUNKÁSNŐ A GYUFAGYÁRBÓL Szabó Piroska nemrégiben került a cimkézőből a töltő terembe. Ott is jól megállja a helyét, hiszen ügyes és szorgalmas. A legutóbbi értéke­lés szerint tervét naponta átlago­san 106 százalékra teljesítette Zsufa rtsrc'í a fSTtó-'Vrem legjobb dolgozója. A felszabadulási ver­senyben 108 százalék elérését ígérte meg. Legutóbb már 112 százalékot ért cl. Munkája minőségileg is ki­fogástalan .te'te „ • ; "mMmmxArn^i.i i Szilágyi Erzsébet az automata te­rem munkásnője. A fiatal lány — aki különben kiváló kerékpáros versenyző is — vállalta, hogy a fel­szabadulási versenyben rcmHzsrc­sen 10J százalékot tei:;«/. Ered­ménye 104 százalék t V I

Next

/
Thumbnails
Contents