Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-08 / 32. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 32. SZAM j KEDD, 1955 FEBRUÁR 8. j ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG EI.NÖKE PINAY-T BÍZTA MEG KORMÁNYALAKÍTÁSSAL (2. oldal) A DISZ SZEGEDI JÁRáSI BIZOTTSÁGÁNAK ÉRTEKEZLETE (3. oldal) AZ ÜJ KÍNA NYILATKOZATA AMERIKAI KATONAI REPÜLŐGÉPEK KÍNA TERÜLETE FÖLÉ VALÖ BEHATOLASARGL (2. oldal) "... r Szegedi áru — szegedi kereskedelem A párt és a kormány júniusi programja az elmúlt évek egyik súlyos hibájának állapította meg, hogy elhanyagoltuk a közszükségleti cikkek, a dolgozó családok mindennapos hasznalati tárgyainak gyártását. A háziasszony számára igen sok bosszúságot okozott — és sajnos okoz még ma is —, hogy amikor apró háztartási cikkeket akart vásárolni — paradicsompaszirozot, ruhaszárító csipeszt, vállfát stb. — nem kapott a boltokban. Azt mondták nincs. A párt és a kormány programja az iparnak és elsősorban a helyiiparnak feladatává tette e hiba felszámolását, a dolgozók bőségesebb áruellátását. Voltak már eddig is helyi kezdeményezések mind a minisztériumi, mind a tanács helyiipari vállalatai részéről, azonban a párt és a kormány határozataival ellentétben nem indult meg az erőteljes munka, amelyet a dolgozók joggal elvárnának. A helyiipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek vezetői igen sokszor megnemértést tanúsítottak. Sűrűn hallottuk azokat a kifogásokat, hogy a kereskedelem által a keresletnek megfelelő cikkkekre nincsenek "bedolgozva*, vagy egyes közszükségleti tárgyak gyártását "kalkulációs okokból* nem tudják megkezdeni, nincs hozza elegendő anyag stb. Kétségtelen, nem egyszerű dolog a közszükségleti cikkek gyártására való "átállás*. A helyiiparnak, a tanacsi vállalatoknak, a kisipari szövetkezeteknek azonban Szegeden is elsősorban az a feladatuk, hogy helyi szükségletre termeljenek, a helyi árualapot bővítsék, növeljék, és a lehetőségek szerint felkutassanak helyi nyersanyagokat, esetleg olyan hulladékokat, amelyekből hasznos, keresett, szükséges dolgokat tudnak kesziteni A szegedi Fonalmentő Vállalat már hónapokkal ezelőtt hulladék-anyagból pulóverek, s egyéb kötött ruházati holmik gyártását akarta megkezdeni. A felsőbb szervek azonban akadályokat gördítettek eléje — kezdeményezésüket nem tudták valóra valtani. A Szegedi Cipészipari Szövetkezet a cipőjavításokon kivul csak állami szerveknek akar csizmákat készíteni, mivel ezt csinálja már évek óta. Ugyanakkor a szövetkezetbe tömörült kisiparosok nagyon szép cipőket tudnának adni Szeged dolgozóinak, — akarat, kezdeményezés, lelkesedés, a dolgozók életszínvonala emelésének mély tudata szükséges ahhoz, hogy erőteljesen lépjenek a júniusi útra. Szeged megyei jogú várossá való válása nyomán nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy továbbfejlesszük helyiipari vállalatainkat és azok dolgozói jó munkájukkal Szeged lakossága közszükségletének megfelelően olyan árucikkeket készítsenek, amelyek növelik a helyi árualapot, egyre jobban kielégítik a dolgozók szükségleteit. Igen helyes kezdeményezése a Városi Tanács ipari és a kereskedelmi osztályának, hogy a végrehajtó bizottság határozatának megfelelően összehívta a szegedi kereskedelmi és helyiipari vállalatok vezetőit, képviselőit és együttesen felmérték a lehetőségeket: mit tud gyártani a helyiipar, hogy Szeged boltjaiban az áruk választékát bővítsék, egyre jobban kielégítsék a lakosság szükségleteit. A Vas- és Fémipari és Finommechanikai Javító Vállalat például csaposmérleget, aluminium serpenyőt, fedőt, alumínium merőkanalat, kerékpár névtáblát, cipősarkot, bliccfogót készít, amelyek hián)'oznak a kereskedelmi vállalatok üzleteiből. Vállalták még, hogy gyártanak a jövőben fémasztalrácsot, tortadíszítőt, hurkatöltőt, hurkacsőt húsgépre, fémvállfát, aluminium ételhordót, fémfedőtartót. Kérték a tanácsot, hogy biztosítson számukra fekete lemezt és akkor megkezdik a tepsik gyártását is. A Hangszerkészítő Vállalat elegendő kőrisfar-kiutalás esetében több gyermekágyat készít. A Seprőgyár sótartót, evőeszköz-tartót, lábrácsot és húsdeszka gyártását állítja munkába. A Fonalmentő Vállalat most már megkezdi a női és férfi divatcikkek készítését. Ezek a példák — melyekhez hasonlókat még lehetne említeni — jelentős eredmények a helyiipar munkájában, a helyi árualap növelése érdekében. E kezdeményezések nyomán rövidesen többszázezer forint értékű iparcikk kerül Szeged üzleteibe, amelyeket szegedi munkáskezek készítenek helyi szükségletre. Ez erőteljes lépés a júniusi úton. Azimben még sok kiaknázatlan lehetőség van, amelyeket felszínre kell hoznunk. A kereskedelem dolgozóinak számon kell tartaniok, hogy milyen cikkekből van hiány, a helyi ipar vezetőinek és dolgozóinak pedig a lakosság javaslatai alapján ugyancsak ötletekkel kell segíteniük újabb és újabb közszükségleti cikkek gyártását. Szakadatlanul növelni kell a helyi árualapot és ehhez a tanácsoknak minden segítséget meg kell adni. Sokkal rugalmasabban, gyorsabban kell cselekednünk az anyag beszerzésénél, bátran elő kell segítenünk a kezdeményezéseket. De elengedhetetlenül szükséges ehhez a nagy feladathoz a Könnyűipari Minisztérium segítsége, hogy anyagot, új gépet, vagy a nagyüzemeknél már nem használt régi gépeket adjon a helyi kisüzemeknek. A Szegeden lévő minisztériumi irányítás alá tartozó nagyüzemek is nézzék át anyagkészleteiket, hulladékaikat, gépparkjukat: mivel tudnák segíteni a helyiipart. Ha szívünkkel, lelkünkkel, tudásunkkal, igyekezetünkkel akarjuk, új lendületet kap a helyi ipar, a kezdeményezések, ötletek egész sora valósul meg a dolgozók érdekében. Egyre több közszükségleti cikk lát így napvilágot, kerül Szeged üzleteibe, bővül a helyi árualap, — növekszik a dolgozók életszínvonala. Mison Nándor, a Városi Tanács Kereskedelmi Osztályának vezetője Ma megbeszélést tartanak a szegedi sztahánovisták A szegedi és a Szeged járási békeküldöttek találkozója Megválasztották a város és a, járás küldötteit a IV. Magyar Békekongresszusru Vasárnap délelőtt Alsóvároson, a MÁV Petőfi kultúrotthonban ze- " neszó fogadta a békeharcosokat, akiket elküldtek Szeged és a szegedi járás községeinek lakói, hogy az ő képviseletükben emeljenek szót a béketalálkozón, Nyugat-Németország felfegyverzése, új háború előkészitése ellen, a béke harcos megvédése mellett. Zsúfolásig megtelt a kultúrotthon. A színpadon a béketalálkozó elnökségében helyet foglalt Vereska András, a Városi Pártbizottság titkára Buza László akadémikus, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának elnöke, Dénes Leó, a Városi Tanács VB. elnöke, Tombácz Imre, a Városi Tanács VB. elnökhelyettese, dr. Stanislaw Tarkiewicz, hazánkban tartózkodó lengyel orvosprofesszor, Lacsán Mihályné, a Városi Békebizottság titkára, Karácsonyi Béla Kossuth-díjas egyetemi docens, országgyűlési képviselő, Schultheisz Emil, a jogi tudományok kandidátusa, egyetemi tanár, Szécsi Antal püspöki helynök, Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas író, Nagy Sándor, a Textilművek főmérnöke, a munkában élenjáró munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, háziasszonyok, iparosok. Schultheisz Emil profeszszor nyitotta meg a béketalálkozót, majd Karácsonyi Béla mondott beszédet. Karácsonyi Béla ünnepi beszédében foglalkozott a béke erőinek növekedésével, a nemzetközi helyzettel, Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló háborús törekvésekkel. Beszédében szembeszállt azokkal az áltudósokkal, akik az anyagnak, az atomenergiának holmi „szabad akaratot" tulajdonítanak, nemlétező tulajdonságokkal ruházzák fel. — Az, hogy az anyag erői növekvő jólétet hoznak, vagy pusztulást — mondotta —, a'z nem az anyagtól, hanem tőlünk, gondolkodó és akarattal bíró emberektől függ. A világtörténelemben soha nem fordult elő, hogy az atomrészek „szabad elhatározásukból" atom-, vagy hidrogénbombává álltak volna össze, s maguktól elindultak volna pusztító útjukra. Ezután Karácsonyi Béla Szeged dolgozóinak a IV. Magyar Békekongresszusra való készülődéséről beszélt. A lelkes tapssal fogadott beszéd után egymás után jelentkeztek szólásra a békeküldöttek. Prágai Lajos a Ruhagyár dolgozóinak harcos üdvözletét tolmácsolta. A Sándorfalvi Háziipari Szövetkezet küldölte maguk kötötte színes seprőt hozott. Petőfitelep, Alsóváros béharcosai nevében szólaltak fel a városrészek küldöttei. Nyéki Lajosné a Textilművek dolgozói nevében tett ígéretet arra, hogy a felszabadulási versenyben, a békekongresszusra való készülődésük során kiváló eredményekkel fejezik ki elszánt békeakaratukat. A tápéi Ady Endre TSZ küldötte többek között a következőket mondotta: — Néhány, rajzzal díszített lapot hoztam el. Tápéi gyerekek készítették. A háborús rombolást ábrázolják és az építkezéseket, mezőgazdaságunk fejlődését. Többszázan írták alá a tápéi emberek, amellyel azt fejezték ki, hogy nem akarnak háborút, hanem dolgozni akarnak békében, országunk építésén, jobblétünkért. Kedves, megkapó jelenet játszódott le ezután a színpadon. Az alsóvárosi óvodások vonultak az elnökség elé: tizenegyen, rövid, díszes tűzpiros szoknyákban, fehér blúzokban. A békeharcosok szíve gyorsabban vert az aranyos gyermekek láttán, akikért fáradoznak, dolgoznak végtelen szeretettel. A gyermekajkakon felcsendült a dal — a békéről szólott. Aztán dobpergés hallatszott: úttörők jöttek: köszöntötték a béketalálkozót. Tólh Franciska, a Jogi Kar küldötte után Németh Imréné, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója, móravárosi ötgyermekes családanya beszélt munkájáról, eredményeiről, arról, mit tesz ő és dolgozótársai hazánk erősítéséért, békénk védelméért. Röszke küldölte szólott a község lakosai nevében, majd a szegedi kisiparosok küldötte egy ajándékot adott át, amelyet a negyedik békekongresszusra készítettek; szép, piros, szegedi papucsot) Az Ujszegedi-Kender-Lenszövő Vállalat nevében Németh Anna ifjúmunkás ment az emevlényre és békegalamibbal díszített, hímzett széi) fehér terítőt, — a gyár dolgozóinak ajándékát nyújtotta át, amelyet a békekongresszusra készítettek az üzem dolgozói. A Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Kertész Béla szólalt fel, majd az MSZT, a Szegedi Kenderfonógyár, a Ruhagyár küldöttei tolmácsolták egy-egy szép ajándékkal a dolgozók békeüzenetét. Szabó Erzsébet, a NIVÖ Játék KSZ egyik dolgozója által készített szép faserleget hozta el. Veres Antal Zákányszék küldötte a következő szavakkal adta át a község békeharcosainak; üzenetét: — Négyezer szívnek hangját tolmácsolom most. Járja be a hegyeket és a réteket, az egész világot a zákányszéki dolgozók hangja: helytállunk a munkában, minden erőnkkel, szorgalmunkkal megvédjük a békét. Ez minden becsületes ember nagy feladata. Szécsi Antal püspöki helynök a német fasiszták pusztításairól szólott, ezzel kapcsolatos személyes élményét mondta el. Hangoztatta, hogy minden papnak ott kell lennie, ahol a béke megvédéséről van szó, hogy ne éleszthessék fel ismét a német Wehrmachtot — a béke uralkodjon a földön. Novkov Mláden a deszki dolgozók kongresszusi ajándékát hozta el, a Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat küldötte pedig egy békealbumot, amelybe 10.613 békealáírást gyűjtöttek a vállalat dolgozói. A Szegedi Fűtőház munkásainak kiváló eredményeit is hallhatták a béketalálkozó részvevői. Majorosi Márton a zsombói parasztok nevében szólalt fel, a kisteleki küldött béketarisznyát hozott, amelyben a község békeharcosainak aláírását gyűjtötték össze. Szabó Jánosné felsővárosi béketitkár felszólalása után a Béke-zenekar egyik tagja köszöntötte a béketalálkozót és a zenekar a békeindulót és vidám csárdást játszott. A Mérey-utcai általános iskola tanulóinak üdvözlete után Tarkiewicz professzor mondta el felszólalásában, mit tesz a lengyel nép, hogyan munkálkodik a béke megvédésén. Lengyel Ferenc, a Szegedi Cipész KSZ küldötte egy virágkosáron elhelyezett piros csizmát nyújtott ét az elnökségnek. Még több ajándékot adtak át a küldöttek azzal, hogy juttassák el, mint a szegedi ás a Szeged járási dolgozók békeakaratának szerény kifejezését a IV. Magyar Békekongreszszusra. Ezután egyhangúlag nagy lelkesedéssel megválasztották a béketalálkozó részvevői a szegedi és a Szeged járási kongresszusi küldötteket. A következő békeharcosok képviselik városunkat és a szegedi járás dolgozóit a IV. Magyar Békekongresszuson: Ambrus Antal, a Szegedi Kenderfonogyér sztahánovistája, dr. Benkő Sándor klinikai adjunktus, az ort vosegyetem békebizottságának titkára, dr. Bónis György, a Szegedi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékének vezetője, Gallé László, a Radnóti Gimnázium igazgatója, Belváros L kerülete békebizottságának tagja, Hámori Veronika, a MÁV Tisza-pályaudvar kereskedelmi osztályának dolgozója, békebizottsági titkár, Kószó Lajos, élenjáró egyénileg dolgozó paraszt, Nagy István, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, a Városi Békebizottság alelnöke, Nagy Sándor, Sztálin-díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas író, az Országos Békebizottság tagja, Nagy Sándor, a Textilművek Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyfokozatával kitüntett főmérnöke, a Textilművek békebizottságának elnöke, Németh Anna, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat ifjúmunkása, Prágai Lajos, a Szegedi Ruhagyár kétszeres sztahánovistája, Szabó Erzsébet, a NIVO Játék KSZ dolgozója, békebizottsági titkár, Szádeczki-Kardos Sámuel, a Szegedi Tudományegyetem profeszszora, Siprikó Gyula, a Vízés Csatornaművek kormánykiíliintetett igazgatója, a Városi Békebizottság tagja, Tamási Imréné háziasszony, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának és a Belváros I. kerületi Békebizottság tagja. Hegedűs József kisteleki egyénileg dolgozó paraszt, Novkov Mláden deszki tsz-tag, Szili Erzsébet röszkei pedagógus, Varró Ferenc kiskundorozsmai egyénileg dolgozó paraszt. A lelkes hangulatú béketalálkozó a Szegedi Kenderfonógyár kultúra brigádjainak műsoraval ért véget. Szeged üzemeinek legjobb sztahánovistái ma délután fél 4 órától a Kálvin téri pártszervezet székházában megbeszélést tartanak. A Sztahánov-mozgalom kérdéseit és a tennivalókat is meghatározzák. Megvizsgálják, mi a feladat azért, hogy a felszabadulási munkaversenyben nagyobb eredményeket érjen el a Sztahánov-mozgalom, jobb legyen a munkamódszer-átadás, s mindezzel együtt emelkedjék a termelés, csökkenjen az önköltség, Hermán Lipót műveiből kiállítás nyílik Szegeden A Műcsarnok rendezésében február 10-én este 6 órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihályutcai képtárában Hermán Lipót Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes kiállítása. A mester jelenlétével megtisztelt megnyitón ünnepi beszédet D. Fehér Zsuzsa dr. művészettörténész mond. A kiállítás nyitva február 10-től március 7-ig, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Belépődíj 50 fillér, Több mint száz röszkei dolgozó paraszt eleget tett már negyedévi tojás- és baromfibeadásának Röszke község dolgozó parasztjai az 1955-ös évet is beadási kötelezettségük teljesítésével kezdték. Felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére hetvenen léptek párosversenyre egymással. Kisagócsi János tanácstag, a háromholdas Szél Mihályt hívta párosversenyre. Szél Mihály elfogadta a versenykihívást, s nemes vetélkedésük eredményeként mindketten teljesítették felszabadulási fogadalmukat. Szél Mihály április l-ig, Kisagócsi János pedig június végéig eleget tett már baromfi- és tojásbeadási kötelezettségének. Példájukat sokan követték, s ma már több olyan dolgozó paraszt van a községben, mint például Szabó János tízholdas középparaszt, aki egész évre eleget tett baromfibeadásának és tojásbegyűjtési előírását is fél évre teljesítette. Az ország felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére Röszkén eddig több mint száz dolgozó paraszt teljesítette első negyedévi tojás- és baromfi beadását.