Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

KEDD. 1955 FEBRUÁR 1. 3 DELIM GYBRORSZBG A tervjelentés A Központi Statisztikai Hivatal kiadott jelentése az 1954. évi nép­gazdasági terv teljesítéséről — amelyet lapunk január 30-i, va­sárnapi számában közöltünk — cáfolhatatlan adatokkal mutatja meg népgazdaságunk fejlődését, a dolgozók anyagi cs kulturális hely­zetének alakulását. A tervjclenlés arról az időről szól, amikor új és változott feladatokat kellett végre­hajtani. Azok a tennivalók kerül­tek előtérbe, amelyeket az MDP Központi Vezetőségének júniusi határozata, majd a III. pártkong­resszus határozatai jelöltek meg. Népgazdaságunkban az elmutt ev a helyes arány kialakítását, az át­csoportosítást eredményezte. A tervjelentés számai mutatják, hogy jelentősen előbbre vittük az átcsoportosítást, — a lakosság szükségleteinek kielégítését az élet­színvonal növelését. A könnyű­ipar termelése 9.5 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 12.2 száza­lékkal több volt az elmúlt évben, mint 1953-ban. Iparunk 13 száza­lékkal több közszükségleti cikket termelt 1954-ben, mint 1953-ban. Egy esztendő alatt a nehézipar 35.1 százalékkal növelte a közszükség­leti cikkek gyártását. A lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálta, hogy a magánkisipar ter­melése tavaly a megelőző évhez viszonyítva megkétszereződött. Az 1954-es évben megszülettek a népjólét növelésének első ered­ményei. A tervjelentés megálla­pítja, hogy a nemzeti jövedelem­ből 1954-ben 70 százalék jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére, az 1953. évi 60 szá­zalék helyett. A nemzeti jövede­lem megoszlása főként a reálbé­rek és a kereskedelmi forgalom alakulásában mutalkozik. Az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentés mező­gazdasággal foglalkozó része meg­mutatja, hogy jelentős sikereket ér­tünk el a mezőgazdaság-fejlesztési program valóra váltásában. A szá­mok jelzik, hogy az elmúlt évben 400 millió forinttal több beruhá­zást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A sertések száma 1954 őszén 6.8 millió volt, 20 százalék­kal több, mint egy évvel azelőtt. Megnövekedett a ló, a juh és kü­lönösen a baromfi állomány. örömmel beszélhetünk arról, hogy tavaly nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. Gya­rapodott a termelőszövetkezetek közös vagyona. S egy TSZ-tagra átlagosan 24 százalékkal több jö­vedelem jutott, mint 1953-ban. Ebben nem szerepel a háztáji gaz­daságból a származó szintén nö­vekvő haszon. A tervjelcntés hűen mutatja, hogy a párt, a kormány, a nép munkája és erőfeszítése nem volt hiába való, s komoly sikereket ér­tünk el. De feladatunk, hogy ará­ii) osan tovább fejlesszük népgaz­daságunkat, növeljük a termelé­kenységet, csökkentsük az önkölt­séget és javítsuk a minőséget. Sajnos, 1851-ben az összehasonlít­ható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. Nem ki­elégítő a termelékenység sem. Az egy munkásra jutó termelés 1.5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban. Ezen 1955-ben változtat­nunk kell, mert csakis a termelé­kenység növelésével, az önköltség csökkentésével valósítható meg az életszínvonal növelése. Mindany­nyiunk munkáján múlik, hogy ez így legyen. A népgazdasági terv teljesítésé­ről szóló jelentésben benne van­nak Szeged ipari üzemei, s a vá­ros és a szegedi járás mezőgazda­sága. Nem egy szegedi iizem dol­gozói kiváló munkát végeztek azért, hogy a könnyűipar jól tel­jesítse feladatát. Például a Tex­tilművek, a Szegedi Kenderfonó­gyár és az Újszegedi Kender-Len­f.aövőgyár is határidő előtt fejezte be az elmúlt évi tervét. A Ruliz­"vár, a Bútorgyár és több más üzem az elmúlt évben kezdett tel­Holnap megbeszélést tartanak Szegeti ipari üzemeinek vezetői Szeged ipari üzemeinek vezetői a szegedi Fárt-Végrehajlóbizotlság kezdeményezésére holnap délután 3 órakor megbeszélést tartanak a Pártoktatás Házában. Megvizsgál­ják azt is, hogy mi a teendő a termelékenység növeléséért, az ön­költség csökkentéséért és a minő­ség javításáért. Beszédet mond Gulyás Ferenc, a 1 •zkszervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöke és Nagy Sándor, a Sze­gedi Textilművek főmérnöke. jcs erővel a lakosság szükségletei­nek kielégítéséért is dolgozni. A város kisipari szövetkezetei egyre jobban segítenek abban, hogy ja­vuljon a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátása. Nem kielégítő azonban Szege­den a termelékenység alakulása cs az önköltség csökkentése. Lépést kell tennünk, hogy az ilyen vonat­kozású bajokat megszüntessük. Be­szélnünk kell arról is, hogy volt több olyan üzem Szegeden, ame­lyik multévi feladatát nem teljesí­tette. A Szegcdi Konzervgyár, a Vasöntöde, a Délmagyarországi Rostkikészítő is többmillió forint­tal maradt adós népgazdaságunk­nak. Az elmúlt évben erősödtek, fej­lődtek a város és a szegedi járás termelőszövetkezetei. Nőtt a tagok jövedelme, például az újszegedi Haladás TSZ-ben is, ahol szép üvegházat is építettek. Óriási mér­tékben kialakult Szegeden a sza­bad piac. Nincs megmunkálatlan föld és az egyéni gazdák fejlesztik jószágállományukat, gyümölcsfá­kat telepítenek. Itt kell megmon­dani, hogy a város és a szegedi járás dolgozó parasztjaira is vo­natkozik a tervjelentésnek az a része, amelyik megállapítja, hogy a mezőgazdasági termények beadása nem haladt megfelelően, s lazasá­gok vannak a beadási fegyelem­ben. Pedig a beadás fontos, s elő­segíti a dolgozó parasztok anyagi és kulturális fejlődését. Most, a felszabadulási verseny során tegyünk azért, hogy tovább fejlesszük a tervjelentés eredmé­nyeit, s megszüntessük a hibákat. Szeged ipara jelentős és nem kicsi a szerepe a város, de az ország la­kossága szükségleteinek kielégíté­sében. A város és a szegedi járás mezőgazdasága a lehetőségeket jól kihasználva, többet ad majd az idén a tavalyinál. Nem téveszthetjük szem elől, munkánktól függ, hogy kevesebb legyen a gond, javuljon az élet. Mert igazság az, ahogyan ma dol­gozunk, úgy élünk holnap. Pártélet * Levelek az év első taggyűléséről Az elmúlt héten ebben az esz­tendőben először jöttek össze tag­gyűlésre az üzemek, hivatalok és más szervek, intézmények kommu­nistái. Az év első taggyűlésén párt­szervezeteinknek az elmúlt eszten­dőben végzett munkáját és a jelen, valamint a közeli idők feladatait beszélték meg. Több helyen a meg­lévő hibák bírálata alkalmával he­lyes javaslatokat is tettek a felszó­lalók a pártszervezet és a kommu­nisták munkájának további javítá­sára, fokozására. Több helyen igen helyesen az okta­tás, a termelés, az agitáció problé­máin kivül olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint az egyes dolgo­zók egyéni problémáinak megoldá­sa, társadalmi jellegű kérdések, stb. Szegedi Erőmű A munka befejezését jelző gyári síp hosszan elnyúló hangja jelzi, hogy vége a délelőtti műszaknak. A félórával ezelőtt szerszámok za­jától hangos lakatosműhelyben most az üzem kommunistái gyülekeznek az év első taggyűlésének megtartá­sára. Amikor Komócsin Balázs párttitkár elvtárs megkezdi a veze­tőség beszámolóját, a délutáni mű­szakban dolgozó párttagok kivéte­lével már mindenki jelen van. A beszámoló foglalkozott a pártszer­vezet elmúlt évi munkájával, be­szélt a pártoktatás, a népnevelő munka jelenlegi helyzetéről, a po­litikai munkában levő hibákról, va­lamint a termelés és a felszabadu­lási verseny kérdéseiről. A beszá­moló meghallgatása után a párt­szervezet kommunistái bírálták a vezetőség eddigi munkáját, s el­mondották, mit várnak az elkövet­kező időkben. Az első hozzászóló Filák Ignác elvtárs, ÜB-elnök volt. Felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy a párt­szervezet jelenlegi munkája nem kielégítő, a vezetőség munkájában lanyhaság mutatkozik. A párt akti­vistákkal nem foglalkoznak meg- ] felelően. így azok munkája sem ve­zet kellő eredményre a dolgozók között. Kutasi Mihály főmérnök elvtárs hozzászólásában a vezető­ség beszámolóját bírálta, mert hiá­nyos volt. A beszámoló nem volt eléggé önkritikus, nem fedte fel kellő mértékben a pártszervezet irányításában meglévő hibákat. El­mondotta azt is, helyes lett volna, ha a pártszervezet vezetősége ezen a taggyűlésen ismerteti munkater­vét, azt, hogy a következő hóna­pokban milyen kérdésekkel és ho­gyan kíván foglalkozni. Boros Gergely elvtárs, a pártve­zetőség egyik tagja elismerte, való­ban gyenge a vezetőség munkája. Ez elsősorban azért van — mondot­ta — mert nincs meg a közös egyet­értés, a kollektív vezetés a munká­ban. Ennek hiánya? a mostani be­számolóban is erősen meglátszik. Jogosan bírálják ezt az elvtársak. A tömegszervezetek munkájával foglalkozva elmondotta Boros elv­társ, hogy a Szabadságharcos Szö­vetség üzemi szervezete élére mi­nél előbb egy titkárt kell állítani az üzemünkben dolgozó tartalékos tisztek közül. A vezetőség segítse a Szabadságharcos Szövetség és más tömegszervezetek munkáját úgy, hogy azok tevékenysége előbbre vi­gye üzemünkben a politikai, s a termelőmunkát. Több felszólaló után Komócsin elvtárs válaszolt a feltett kérdésekre, s a hozzászólók javaslataira. A januári taggyűlés azt bizo­nyítja, hogy az Erőmű kommunis­tái élnek a bírálat jogával, s figye­lemmel kísérik a pártvezetőség munkáját. Nem csak bírálnak, ha­nem javaslatokat is tesznek az eredményesebb munka érdekében. A pártvezetőségnek a\feladata most már, hogy ezeket a javaslatokat hasznosítsa a mindennapi párt­munkában. A felszólalások nyomán vonja be fokozottabban munkába a pártszervezet tagjait, s közös erő­Az alsóvárosi és mihályfe'eki dolgozó parasztok szabadságunk születésnapjának tiszteletére versenyre hívták az I. és II. kerületi fanács körzeteiben lakó gazdákat Vasárnap délelőtt a III. kerü­leti tanács körzetében lakó dol­gozó panasztok Alsóvároson és Mi­hályteleken gazda-nagygyűlése­ket tartottak. Nagy számmal gyűl­tek össze a körzetek, utcák dolgo­zó parasztjai, hogy közösen meg­beszéljék a tavaszi munkákra való készülődések problémáit, s emellett kövotve az üzemi dolgozók és ter­melőszövetkezetiek példáját meg­tegyék verseiig'vállalásaikat fel­szabadulásunk tizedik évforduló­jának tiszteletére. Miliálytcleken a gazda-nagygyűlés résztvevői sa­ját soraikból a gazdakör ís a ter­melési bizottság mellé még egy külön versenybizottságot is vá­lasztottak. Ennek a bizottságnak losz a feladata, hogy időről időre ellenőrizze, hogy a versenyben vállalt kötelezettségeket teljesíti-e minden gazda és ,n versenytársak munkáját is értékelje. Az új ver­senybizottság és a gazd kör veze­tősége a helyszínen kidolgozta a versenyfeltételeket, s a nagygyü'és elé terjesztette megvitatás és elfo­gadás végett. A gyűlések résztvevői a követ­kező verseny vál la! ások végrehaj­' tására egyhangú lelkesedéssel ver­1 senyre hívták az I. és a II. ke­rületi tanács körzeteiben lakó gaz­datársaikat­A vállalás pontjai: 1. Földjeink talajerő viszonyai­nak a további javítása erdekében "trágyamentes udvar-- mozgalmat indítunk be. A termelési bizottsá­gok, s a gazdakörök vezetőségei népnevelő munkával biztosítják, hogy minden dolgozó paraszt az udvarában összegyűlt trágyakész­leteit március 30-ig hordja ki. 2. A több és jobb paprika terme­lés biztosítása érdekében több szak­előadást hallgatunk meg, tapaszta­lataink kölcsönös kicserélésével biztosítjuk paprikaföldjeink kifo­gástalan minőségű előkészítését. 3. Az idén a mult évieknél sok­kal több kifogástalan minőségű ex­port-gyümölcsöt akarunk termelni. Ennek érdekében a téli l'aápolási munkákat és a kaliforniai pajzs­tetű elleni permetezést február 20-ig befejezzük. 4. A tavaszi munkák időben tör­ténő sikeres megkezdése érdekében mezőgazdasági kisgép cinket, szer­számainkat február 10-ig kijavít­juk. Magyar párttörténeti előadássorosat kezdődik ma a Pártoktatók Házában Nemcsak párlunk tagjai, hanem a pártonkívüliek körében is élénk érdeklődés van a magyar párttör­ténet megismeróso iránt. Teljes mű könyvalakban még nem jelent meg erről. Pártunk vezetői azor­bau több előadást tartottak már a magyar párttörténet cgye8 kér­déseiről. Ennek alapján a Köz­ponti Vezetőség határozata értel­mében a Szeged Városi Pártbizott­ság rendezésében hét előadásból álló előadássorozatot tartanak Sze­geden is. Az előadásokat általá­ban három hetenként a Pár'.okta­tók Házában (Berzsenyi utca 2.) tartják. Az előadássorozat első elő­adását i®a délután 5 órakor Ka­rácsonyi Béla elvtárs egyetemi docens, országgyűlési képviselő tartja „A tudományos 'szocializmus létrejöttének körülményei, a nem­zetközi munkásmozgalom kialaku­lása" címmel. Az előadássorozat előadásai nem kötöttek. Elsősorban azon pártta­gok és pártoanítivütiok részére lesz­nek, akik valamilyen ok miatt nem vesznek riszt szervezott párt­oktatásban. Az előadások anyagá­ból külön konferenciák nem lösz­nek. Az elöadásokoi párí-, tömeg­szervezeti funkcioná iuso'.;. gazda­sági vezetők, munkások, s rajtuk kívül természetesen mások is részt vehetnek. Egy-egy előadáson a propagandisták is riszt vehetnek, mivel ez külön feladatot nem je­lent az ő számukra sem, ugyan­akkor bővül a marxista ismére ük, őzen a fontos tcriileteu. Az előadásokat a Szegedi Egye­tem Történeti Intézetének munka­társai, egyetemi tanárok, pr f-sz­szorok tartják. Az o'őadá o ; !rá 't érdeklődők sokasága hi eles atla'ok alapján megtartót színvcnalas elő­adásokon keres tül ismeri meg pár unk több évtizedes harcán k főbb eseményeit, a párt 'őr éneié­nek és harcának jelentő;ebb sza­kaszait. 5. Március 5-ig az összes őszi ve­téseinket fejtrágyázzuk, azonkívül a tavaszi vetések alá történő talaj­előkészítő munkákat (simííózás, fo­gasolás) március 20-ig befejezzük. 6. A füszerpaprikamag szárazon való elvetését március 30-ára befe­jezzük, a csiráztatott paprikamag vetését pedig április 10-ig teljesít­jük. 7. A tavaszi árpa. zab és olajlen vetésterveinket március 15-ig telje­sítjük, s április 20-ra a kukorica, cirok, nyári burgonya ültetését is elvégezzük. 8. A tavaszi kalászosok fejtrágyá­zását április I5-ére befejezzük. 9. A fűszerpaprika első kapálá­sát június 10-ig, a második kapálá­sát pedig június 30-ig elvégezzük. 10. A cukorrépa első kapálását és csokrosítását április 25-ig, az egye­lését és a második kapálását pedig május 20-ig elvégezzük 11. A burgonya, kukorica és nap­raforgó első kapálását május 10-ig, a második kapálását május 30-ig és a harmadik kapálását peűig június 25-ig befeje2zük. 12. A város környékén több he­lyen műtrágya kisérletl parcellákat létesítünk. Ezzel az a célunk, hogy több gazdatársunknak. aki még nincsen tisztában a műtrágya hasz­nálatának jelentőségével, a növény fejlődésén és a magasabb termés­eredményeken keresztül gyakorlat­ban bebizonyítjuk a műtrágya al­Kalmazásának fontosságát. A nagyszerű versenyfeltételek teljesítése mellett a mihálytc'.ekick ígéretet leltek még a gazdagyíilé­sen arra is. hogy a hót folyamán a dűlők között is megszervezik a párosversenyt. A közeli napokban tei •me,ési értekezleteket tartanak, s ezeken meghatározzák, hogy sza­badságunk tízéves évfordulójának tiszteletére melyik diilü melyik má­sik dűlővel lesz versenyben- A mihályteleki és alsóvárosi dolgo­zó parasztok is üzemi munkásaink­hoz hasonlóképpen akarják kiven­ni részüket az országossá vált lel­kes versenymozgalombó!. Mint a nagygyűléseken többen mondották Is, versenyüknek az a célja, hogy a több cs jobb minőségű ipari j áruért még több é!o!miszert, s j ipari termelésünkhöz szükséges mezőgazdasági nyersanyagot bizto­1 sítsanak. feszítéssel javí.suk ki a meglévő hibákat. Misán György Szegedi Ruhagyár A Fvuhagyár 4-es alapszerveze­tének tagjai is a tanácsteremben megtartották szokásos havi tag­gyűlésüket, ebben az évben az el­sőt. A taggyűlésen megjelentek szá­ma azt bizonyította, hogy az elmúlt hónapokban eredményes volt a munka, melyet a párttagok neve­lése érdekében végeztünk, A tag­gyűlés első napirendi pontja Rem­zső György tagfelvételének meg­tárgyalása és Frank Ferenc pártból való kizárási javaslatának megvi­tatása volt. A taggyűlés mindkét kérdésben igenlő döntést hozott Frank Ferenc teljesen közömbösen viselkedett a párt ügyei iránt és semmi pártmunkát nem végzett. Magatartásával és kijelentésével rontotta a párt tekintélyét. A ne­velő szót, a jóindulatú figyelmez­tetést elutasítóan fogadta. Frank Ferenc kizárási javaslatát több fel­szólaló véleményének meghallga­tása után a taggyűlés két ellensza­vazattal elfogadta. A második napirendi pontban Berta elvtárs, az alapszervezet tit­kára ismertette a pártvezetőség be­számolóját. Foglalkozott az üzemi pártélet kérdéseivel és alapszerve­zetünknek e téren végzett munká­jával, imajd megjelölte azokat a feladatokat, melyek a politikai munka fokozása, a párttagság akti­vizálása és a felszabadulási rmth­kaverseny eredményessége érdeké­ben üzemünk kommunistái előtt állanak. A végig figyelemmel ki­sért beszámolóhoz igen sokan h«c zászóltak. Az első felszólaló Kocs­mái- János elvtárs a békeharc fel­adataival foglalkozott, továbbá mint alapszervezetünk egyik új Ugja kérte, hogv a pártvezetőség adjon számára pártmunkát és ossza be szemináriumra is. Kocsmár elvtárs és mások felszólalása után Németh István elvtárs, a pártoktatás tn­tosságáról beszélt. Péter János elvtárs, az Qwmi pártbizottság titkára igen fontos dologban kérte a kommunisták se­gítségét. — Kovács Pálné üzemünk egyik dolgozója, akinek hét főcí­meké van, nehéz viszonyok között él. Péter elvtárs elmondotta, Vsgy az üzem saját költségéből kifflsteíl Kovácsné lakását, ágyhoz és szal­mazsákhoz való anyagot is Juttat részére, s hogy Kovácsnén segíteni tudjunk, felkérte az alapszeivezet kommunista szakmunkásait, kő­műveseket, asztalosokat, festőket, hogy társadalmi munkával segítse­nek Kovácsné lakásának rendbe­hezásában. Heidt Henrik kétgyer­mekes sztahánovista asztalos és mások készségesen ajánlották fel segítségüket. Péter elvtárs azt is bejelentette, hogy az üzem külön pénzbeli segítséget is ad Kovács­nénak. Német István Csokonai emlékestet tartottak szombaton este a Tiszti Klubban. Megemlékeztek Csokonai munkás­ságáról, majd Katona András, a szegedi Nemzeti Színház művésze megzenésített Csokonai verseket énekelt. A -Karnyóné és a két sze­leburdiak" című Csokonai vígjá­tékból jelenetet adott elp nagy si­kerrel Bányász Ilona színésznő és Kaló Flórián, a szegedi Nemzeti Színház művésze. Ugyancsak Bá­nyász Ilona és Kaló Flórián Csoko­nai több versével szerepelt. Uj sertésanya törzsállománnyal gyarapodott a Dózsa TSZ disznóál­lománya. Az egyik vidéki sertéste­nyésztő állami gazdaságból a na­pokban érkezett meg húsz szép törzskönyvezett berkshire koca és egy apaállat. Ez az új törzsállo­mány biztosítja majd a szövetke­zet részére szükséges híznivaló süldőket, mert mint ahegy ezt üzemtervükbe is felvették, a jövő­ben az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben foglalkoznak majd jól kifizetődő sertéshízlalással. Az írószövetség szokásos keddi vitaestjét az Ismeretterjesztő Tár­sulat klubjában ma 7 órai kezdet­tel a mult heti Bónus vita során felmerült problémákról tartja. Vi­tavezető Kiss Lajos, az Egyetemi Újság szerkesztője, » •

Next

/
Thumbnails
Contents