Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-05 / 30. szám

DÉLMflGYIIRORSZAG SZOMBAT, 1955 FEBRUÁR 5. Pártáiét Megjegyzések egy pártszervezet munkatervéhez A Szegedi Seprőgyár pártszervezetének vezetőségét helyes gondolat vezette, amikor elhatározta, hogy háromhónapos munkatervet készít. Hogy miért csak a munkaterv készítésének gondolata volt a helyes, azt az elkészített „munkaterv" mutatja: ..A Seprőgyár pártvezetőségének munkaterve, az 1955. első negyedévére: 1. Az alapszervezet vezetősége munkájának felülvizsgálása és megjavítása. 2. A tömegszervezetek munkájának fokozott segítése. 3. A népnevelők és a pártbizalmiak feltérképezése. 4. Felszabadulásunk 10. évfordulójára „beindított" munkaverseny nyersanyaggal való biztosítása". Ez bizony nem mondható egy pártszervezet negyedéves munkatervének. Nézzük meg miért? Először is, hogyan és milyen elvek alapján akarja a pártszervezet háromtagú vezetősége saját munkáját „felülvizsgálni" és megjavítani. önkritikával? Helyes. De hogyan akarja saját munkájáról eldönteni a pártszervezet vezetősége, hogy az jó, vagy rossz? Hogyan tudja megállapítani, milyen hibák vannak munkájában? Ezekre a pártszervezet titkára is kitérő választ ad. — Amelyik pártvezetőségi tag nem jól dolgozik, annak ezt megmondjuk. Kérdezhetnénk, miért nem lehet azt minden felülvizsgálás nélkül megmondani, hogy ez vagy az a vezetőségi tag nem lói végzi munkáját? Nem olyan nagy az egész pártszervezet, hogy ne látnák — természetesen ha ismerik az alapszervezet feladatát — milyen irányban kell fokozni a politikai munkát, a pártszervezet tevékenységét, avagy milyen hibák vannak a helyi pártéletben? Ha mér felvették a ..munkatervbe" a vezetőség munkájának megvizsgálását, akkor meg kellett volna jelölni, hogy azt a júniusi, illetve az ezt követő párthatározatok és a III. pártkongresszus határozatainak alapján vizsgálják meg, Ha ezt tennék, akkor nem csak azit állapítanák és mondanák meg, hogy az egyik pártvezetőségi tag nem jól dolgozik, hanem azt is, hogy a pártvezetőség, a pártszervezet egészének munkájában milyen hibák vannak, s mit kell tenniük a munka megjavítása érdekében, így már jobban eleget tudnának tenni a „munkaterv" második pontjának is, amely eredeti megfogalmazásában semmi konkrét dolgot nem tartalmaz. A „munkaterv" második pontjában meg kellett volna határozni a pértvezetőségneik, hogyan akarja az eddigieknél fokozottabban segíteni az egyes tömegszervezetek munkáját, például a DISZ-t, Az üzem dolgozóinak többsége fiatal, akik közül sokan még fegyelmezetlenek. A DlSZ-szervezetnek viszont új titkára van, s valóban segítségre lene szüksége a munkában. De ezt nem kapja meg azzal, hogy egy pontban a tömegszervezetek fokozottabb segítése címén szó van erről a pártszervezet munkatervében. Nem kap így fokozottabb segítséget az MSZT, az MNDSZ helyi szervezete sem, melyeknek erre szintén szükségük volna. „A népnevelők ég a párlbizalmiak feltérképezése — mondja a terv következő része- Szükséges-e ezt így felvenni a munkatervbe ott, ahol három pártblzalmi és tíz népnevelő van? Ne térképezzük már a népnevelőket, hanem osszuk be őket úgy. hogy minden munkaihelyen legalább egy népnevelő legyen! Á feltérképezés helyett foglalkozzon a párszervezet vezelősége a népnevelőkkel, — egyénileg és együttesen —, hogy azok minél eredményesebb munkát tudjanak végozni. Irányítsa és segítse őket. hogy azok valóban a dolgozók nevelőivé, segítőivé, a párt politikájának bareos hirdetőivó váljanak. Adjanak a részükre megfelelő tájékoztatást a politikai, a gazdasági helyzetről, az üzem problémáiról és tanácsokat arra, hogyan foglalkozzanak egyes dolgozókkal. A munkaterv harmadik pontját talán így kellett volna megfogalmazni: „A népnevelők és a pártcsoportbizalmiak munkájának megjavítása érdekében, a következőket tesszük: a) Rendszeresen tájékoztatjuk a népnevelőket a párt előtt álló feladatokról, az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről, a termelés problémáiról, hogy ezekről a dolgozókkal beszélgetni tudjanak. b) Biztosítsuk, hogy minden népnevelő és párlcsoportbizalml részt vegyen a pártoktatásban ós tanulmányozza a III. pártkongresszus anyagát. Ezzel elősegítjük, hogy eredményesebben tudják mozgósítani a dolgozókat pártunk politikájának megvalósítására «tb. Aki a munkaterv negyedik pontját olvassa, úgy gondolja, hogy a pártszervezet átvette a gazdasági vezetést is és közvetlenül irányítja a termelést. „Felszabadulásunk 10. évfordulójára .beindított' munkaverseny nyersanyaggal való biztosítása". A nyersanyag biztosítása az mindenhol és mindenkor a vállalat vezetőségének feladata. A pártszervezet ellenőrizze és segítse ebben a vállalat vezetőségét. Most a pártszervezetnek az legyen a feladata, hogy figyelemmel kísérje R seprőkötők folyamatos anyagellátását, az anyag feldolgozásra való előkészítését- — válogatás, pácolás stb. —. A felszabadulási munkaverseny sikerét elsősorban politikai munkával és a kommunisták példamutatásával segítse a pártszervezet. Erre hívják fel többek között a népnevelők és a pártcsoporlbizalmiak figyelmét. Erre feltétlen kellett volna egy pontot, vagy pontokat felfektetni a munkatervben a felszabadulási verseny segítése érdekében. A Seprőgyér pártszervezetének munkaterve általánosságokat tartalmaz, a határidőket és a végrehajtásért felelősöket nem jelöli meg. Ahhoz, hogy a párt politikájának megvalósításában valóban segítő munkát végezzenek pártszervezeteink, átgondolt, alapos, a tennivalókat pontosan meghatározó munkatervre van szükség. (a. jil A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának együttes ülése Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Szövetségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanácsa február 3-án este a nagy Kremlpalotában együttes ülést tartott. A termet zsúfolásig megtöltötték a Legfelső Tanács küldöttei és a vendégek: termelési újítók, kulturális kiválóságok, a főváros közéletének képviselői. Megteltek a diplomáciai testület, a szovjet és a külföldi sajtó páholyai. A küldöttek és a vendégek hoszszantartó, viharos tapssal fogadták a Kommunista Párt és a szovjet kormány vezetőit, N. A. Bulg»i nyint, K. J. Vorosilovot, L. M. Kaganovicsot, G. M. Malenkovot, A, I. Mikojant, V. M. Molotovot, M, G. Pervuhint, M. Z. Szaburovot, N. Sz. Hruscsovot, A. I. Kiricsenkot, P. K. Ponomarenkot, N. M, Svernyiket, P. N. Poszpjelovot, M. A. Szuszlovot, N. N. Satalint Ezután Vilisz Lacisz elnök átadta a szót Arszenyij Zverjev küldöttnek, a Szovjetunió pénzügyminiszterének, aki megtartotta beszámolóját a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetéséről és az 1953-as állami költségvetés végrehajtásáról. A Minisztertanács határozata a tavaszi bAza 1955. évi kötelező vetéséről A Minisztertanács megtárgyalta az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság zárójelentését Az őszi kenyérgabonavetés hiányának pótlására, az ország kenyérellátásának biztosításáért a Minisztertanács az alábbiakat határozta: 1. A kenyérgabonára vonatkozóan törvényesen előírt vetési kötelezettség alapján, azokra a termelőkre, akik a községükre megállapított terület arányában kenyérgabona vetéstervüket őszi vetéssel nem, vagy nem teljes mértékben teljesítették, — a tavaszi búza vetése — a községre meghatározott kenyérgabona vetési arány mértékéig — kötelező. 3. A községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni arról, hogy a tavasai búza vetési kötelezettséget az egyes termelőkkel február 15-lg közöljék és a kötelezettség teljesítését szigorúan ellenőrizzék. Nem kötelezhető tavaszi búza vetésére: a) Termelőszövetkezetek a saját üzemtervükben megállapított kenyérgabona vetésterületen felül; b) A tavaszi búza termelésére alkalmatlan, gyenge, homoktalajon gazdálkodók. 3. Az olyan termelők részére, akik tavaszi búzavetőmaggal nem rendelkeznek, a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága — a járási mezőgazdasági osztály útján — gondoskodjék vetőmagról. a) Tavaszi búzavetőmagot elsősorban cseretermény ellenében lehet kiadni. Csereterményként őszi búza, rozs, árpa, zab, kukorica és napraforgó egyaránt elfogadható. b) Kölcsönként is adható tavaszi búzavetőmag — új termésből, de legkésőbb augusztus 31-ig történő visszaadásra — mázsánkint 10 kiló többlettel olyan termelőknek, akik beadási kötelezettségüket teljesítették és a községi tanács végrehajtó bizottsága elbírálása alapján csak kölcsön vetőmaggal tudják vetési kötelezettségüket teljesíteni. 4. Azokat a termelőket, akik vetési kötelezettségüket nem teljesitik, minden — a kenyérgabonára vonatkozóan megállapított — beadási kedvezményből ki kell zárni: nem részesülhetnek korpajuttatásban és kenyérgabona beadási kötelezettségüknek, — vetőmagszükségletükre tekintet nélkül — kenyérgabonában kell elegei tennlök. 5. Az olyan termelőkkel szembe i, akik vetési kötelezettségük teljesítését a rendelkezésükre á!16 gazdasági feltételek ellenére és felszólítással szemben is megtagadják, a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján kell eljárni. A Minisztertanács megtárgyalta az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság zárójelentését az 1954. évi júliusi dunai árvíz által okozott károk helyreállításáról. A dunai árvíz által okozott károk helyreállításában mind uz állam, mind pedig az egész társadalom segítségére szükség volt. Az árvíz altul okozott károk helyreállítására az egész ország megmozdult. A társadalmi gyűjtés keretében 64,934.577-84 forint pénzöszszeg, jelentős mennyiségű egyéb adomány: termény, élő állat, takarmány. élelmiszer, háztartási cikk és ruhanemű gyűlt össze. Nagyszabású munkával biztosították, hogy az árvízsújtotta területeken elpusztult lakóházakat még a tél beállta előtt újjáépítsék. Társadalmi munkával, a város és községgazdálkodási minisztérium által szervezett iminkacrőtoborzással és a néphadsereg harcosainak tevékeny önkéntes segítségével sikerült ezt a célkitűzést megvalósítani. Mintegy 5 hónap alatt 1513 házat teljesen újjáépítettek, 1942-t pedig helyreállítottuk. Az állami kölíségvoté6ből az árvízkárosultak löbb mint 100 millió forintot kaptak házuk holyrcállitásáru és gazdasági eszközök beszerzésére. A mintegy 3500 lakóház helyreóllilásához igen nagy segítséget nyújtott az építésügyi minisztérium ls, amely a károk felmérésében, a helyreállítás műszaki trányítú• ában, az építési anyagok helyszínre szállításúban kiváló toljeeitinényt nyújlott. Az árvízkárosultaknak a helyreállításra 36 millió téglát, 7600 tonna cementet. 4000 tonna égetett meszet, 4500 köbméter faanyagot és számos egyéb építési anyagot biztosítottak. A kormánybizottság vezetésével az illetékes állami szervek gondoskodtak a megrongálódott gátak. kutak, hidak helyreállításáról. Mlntogy félmillió köbmólor főül beépítésével helyreállították és megerősítették a megrongálódott gátakat. Rendbehozlak mintegy 170 km hosszúságú megrongálódott útszakaszt és helyreállították az árvíz által tönkretett hidakat isAz újonnan épült községrószeket bekapcsolták a villamos hálózatbaAz árvízveszély megszűnte után azonnal — a közlekedési dolgozók jolentős segítségével — sikerült biztosítani a lakosság rendezett visszatelepítését, élelemmel és Ivóvizzol törtónt ellátását. Az árvízsújtotta területeken befejezték a mezőguzdusúgi munkát, s azonnal megkezdték a mezőgazdasági termelés helyreállítását. Az állam jelentős támogatást nyújtott a mezőgazdasági termelés megindításához. A gépállomások a termelőszövetkezetekben 14.200 holdon, egyénileg dolgozó parasztoknak pedig 22.500 holdon végezték el ingyenesen az őszi szántást és egyéb talajmunkákat. Á rendelkezésre álló traktorokon kívül külön 350 traktort küldtek a helyszínre. Az árvízkárosultak 15,200 mázsa velőmagjuttatásban részesültek természotben, takarmánysegélyre 4.4 millió forintot, az elpusztult gyümölcsfák pótlására pedig 1.5 millió forintot kaptak. A talajerő fokozására 500 vagon szuperfosziátot, 250 vagon kálisót és 1000 vagon tőzegkorpát kaptak az egyénileg gazdálkodók kétéves, a termelőszövetkezetek pedig középlejáratú, kamatmentes hitel keretében. Az árvízsújtotta lakosság gazdasági helyzetének megjavítására szintén számos intézkedés történt. Az árvízkárosultak adókötelezettségét együttesen mintegy 15 millió forinttal csökkentették. Törölték, illetve csökkentették az árvízsújtotta területek lakosságának begyűjtési kötelezettségét is, mintegy 500 vagon búzával és egyéb terménnyel, 67 vagon állattal és állati termékkel, 19.000 hektóliter tejjel és 16.000 hektóllter borral. Az árvízveszély megszűnte után azonnal megkezdett közegészségügyi rendszabályok keretében 21.000 embert részesítettek védőoltásban, Különleges egészségügyi osztagok 9500 kutat és 0800 lakóházat fertőtlenítettek. Az árvízsújtotta lakosságot gyógyszer- és kötszerellátásban részesítették, a károsultak gyermekei közül több mint 500-at hosszabb ideig üdültettek. A minisztertanács megállapította, hogy a kormánybizottság által szervezett munka eredményesen zárult és az árvízsujtotta területek újjáépítése befejeződött. A minisztertanács elismerését fejezi ki mindazoknak a vállalati, építőipari, gépállomási és mezőgazdasági dolgozóknak, a néphadsereg harcosainak, akik az érvíz által okozott kórok helyreállításában közreműködtek. Kiemelkedő munkájáért elismerését fejezi ki továbbá a minisztertanács az építésügyi minisztériumnak, a város- és községgazdálkodási minisztériumnak, az egészségügyi minisztériumnak, valamint a Győr megyei tanács végrehajtó bizottságának. Mendes-France as észaltafrikai vita során felvetette a bizalmi kérdést A Paris Presse kritikusa a legnagyobb elragadtatással ír a Magyar Állami Népi Együttes szerepléséről Párizs (MTI) Emlle Vuillermoz, a Paris Presse nagyhírű tánc- és zenekritikusa a legnagyobb elragadtatás hangján ír a Magyar Állami Népi Együttes szerepléséről. Vuillermoz leszögezi: Ennyi nemesség az egyszerűségben, ennyi hajlékonyság a fegyelemben, ennyi gazdagság a folklorban valóban a csodával határos — írja a kritikus. — A legjellemzőbb ebben a műsorban a zene magas színvonala. A párizsi közönség — folytatja — »tiszteletteljes csodálattal* fogadta az előadást. Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés csütörtök esti ülésén folytatódott a vita Francia ÉszakrAfrikáról. A képviselők felszólalásaira Mitterrand belügyminiszter és Christian Fouchet, a tuniszi és marokkói ügyek minisztere válaszolt. Az éjszakai ülés során MendesFrance miniszterelnök azt igyekezett bizonygatni, hogy Francia Észak-Afrikában két politika lehetséges: a tárgyalások. vagy az erőszak politikája, és ő a tárgyalások politikáját választotta. Sok baloldali képviselő közbekiáltásokkal tiltakozott a miniszterelnök állítása ellen. Amikor Mendes-France befejezte beszédét, csupán a szocialisták, valamint néhány radikális és gaulleista képviselő tapsolt, a nemzetgyűlés tagjainak nagy többsége néma maradt. Tíz perccel éjfél előtt Schneiter, a nemzetgyűlés elnöke felolvasta a határozati javaslatot. Mailhé radikális képviselő javaslatában helyesli a kormány nyilatkozatát és bizalmát nyilvánítja Mendes-France miniszterelnök politikája iránt. Az MRP két határozati javaslatot terjesztett be, az egyiket az algíri, a másikat a tuniszi helyzettel összefüggésben, bizonyos fenntartásokat emelve. A negyedik határozati javaslatot a Francia Kommunista Párt részéről Guyot és Ballanger képviselő, valamint Sportisse képviselőnő terjesztette be. A javaslatban élesen megbélyegzik a kormánynak Francia Észak-Afrikában követett erőszak-politikáját. Mendes-France miniszterelnök ezután bejelentette, hogy a kormány felveti a bizalmi kérdést Mailhé radikális képviselő határozati javaslatának elsőbbsége és elfogadása tárgyában. Schneiter nemzetgyűlési elnök összegezve a történteket, kijelentette, hogy pénteken este kilenc órakor sor kerülhet a bizalmi szavazatok megindokolására. A péntek reggeli francia lapok rendkívül borúlátóan ítélik meg Mendes-France helyzetét. Egyes lapok szerint a válság gyakorlatilag már meg ls kezdődött. A l'Humanlté beszámolójában a következőket írja: — Kevés megfigyelő hiszi, hogy Mendes-France még elkerülheti a kudarcot a bizalmi szavazás során. A kormány léte annál is inkább veszélyben forog, mert nehézségei nem a Francia Észak-Afrikával összefüggő vitában mutatkoztak meg először, hanem kudarcot szenvedett már a volt frontharcosok, a rádió és a tisztviselők kérdésében is. Röviden: a kormány politikájának egésze van halálra ítélve, mégpedig már hosszú ideje. A parlamentben most érezhető mozgolódás nem más, mint a közvélemény sckkal nagyobb méretű és sokkal erősebb ellenkezésének tükröződése. fl Csehszlovák Köztársaság megsziin'eífe a ha<HáHapotot Németországgal Prága (TASZSZ). A csehszlovák lapok osütörtökön közölték a Csehszlovák Köztársaság elnökének nyilatkozatát. A kormány határozata nyomén — hangzik a nyilatkozatban — kijelentem: A Csehszlovák Köztársaság és Németország között megszűnik a hadiállapot. A két ország között békés kapcsolatok létesülnek. A hadiállapot megszüntetése nem változtat Németország nemzetközi kötelezettségein és nem érinti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a Németországra vonatkozó fennálló négyhatalmi nemzetközi megállapodásokból a Csehszlovák Köztársaságra hárulnakNem érinti a Németországról szóló más olyan nemzetközi megállapodásokat, sem, amelyekben a Csehszolvák Köztársaság résztvesz. «