Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

VASÁRNAP, 1955, JANUAR 23. 5 OELMÜGY&RORSZBG Holnap kezdődnek a takarékossági napok Szegeden Január 24- és február 5. között takarékossági napokat rendeznek. A hirdető oszlopokon, az utcák falán, üzemeinkben és hivatalainkban szí­nes plakátok hívják fel a dolgozók figyelmét az egyéni takarékosság­ra, arra, hogy kisebb-nagyobb vá­gyált csak a takarékos ember, a takarékos család tudja megvalósí­tani. Nem először tartanak takarékos­sági napokat Szegeden. 1954-ben ugyancsak Január 25. és február 5. közölt rendezték meg városunkban s ezek a takarékossági napok az az elsők voltak az országban. Cél­juk az volt, hogy a forintlakaré­kosság jelentőségével meg ismertes­sék a dolgozók minél szélesebi) ré­tegeit, tudatosítsák, hogy a félre­rakott forintoknak a legbiztosabb helye az Országos Takarékpénztár­ban van. Ott a forintok kamatoz­nak. Azok pedig, akik nyeremény- . batéitlkönyvet váltanak, kis szeren- I i pasztalatoknak a felhasználásával szerveztek meg. Számos példát mondhatnánk Itt el, hogy kiknek a sorsát, melyik családoknak az életét, változtatta meg kedvezően s torelte új meder­be az, hogy felismerték sz egyéni takarékosság jelen tőségét. Hogy nélkülözhető forintjaikat nem köl­tötték el feleslegesen, hanem a ta­karókpénztárba rakták cs betét­könyvük birtokában sokkal bizton­ságosabban tervezhettek. Már most hírt adunk arról, hogy a takarékossági napokat kiterjesz­tik Csongrád me.gye egész területé­re. Szeged után Csongrád városá­bam és a csongrádi járásban, majd Szentesen, ezt követően Makón (a a makói járásban, végül pedig Hód­mezővásárhelyen rendeznek takaré­kossági napokat. A Magyar Közlöny január 22-én megjelent 8. száma a minisztertanács két határozatát köz­li Az 1011,1955 (I. 22.) számú határo­zat a miniszterek ál<tai adományoz­ható kitüntető jelvényekről szóló 1022/1954. (III. 26 ) számú miniszter­tanácsi határozat módosításáról, az 1012/1955. (I. 22.) számú határozat az 1060/1954. (VIII. 15) számú minisz­tertanácsi határozat 2. számú mel­léklete 5. pontjának kiegészítéséről intézkedik. A szám tartalmazza a könnyű­ipari miniszter 1/1955. (I. 22.) Kip. M. számú rendeletét az ipari ta­nulók korhatáráról. A rendelet sze­rint helyiipari vállalatok, kisipari szövetkezetek 06 magánkisiparosok ipari tanulókat 14 évtől 20 éves kor­határig vehetnek fel. Kivételt az illetékes KISZÖV. illetve a KIOSZ megyei titkárságának meghallgatá­sa. u'.án a megyei (megyei jogú vá­rosi) tanács VB ipari osztálya en­gedélyezhet. Új mezőgazdasági szakkönyvek Az elmúlt hónapokban könyv­kiadóinknál igen sok értékes mező­gazdasági szakkönyv látott napvi­lágot. Ezek közül a szegedi terme­lőszövetkezetek és gazdák részére igen hasznos segítőtársnak bizo­nyulnak az alábbi könyvek. SzöIIő és bor. Prohászka Ferenc írása elsősorban a kistermelők s meghá-csévei megkétszerezhetik, romszorozliatják pénzüket. A Szakszervezetek Csongrád Me­gyei' Tanácsa irányításával szervez­ték mog tavaly is a takarékossági napokat. Az egyes Területi Bizott­ságok és Szakszervezeti Bizottsá­gok aktívái a város minden mun­kahelyének dolgozóival megismer­tették az egyéni takarékosság jo­1 emlősé gót. Meg is lett az ered­mény. A takarékossági napok alatt az Országos Takarékpénztár szegc­di fiókjánál és a postahivataloknál 1,290.000 forinltot helyeztek el a dolgozók. Ebből az összegből 900.000 forint állandó botfáik at maradt meg. A takarékossági napok során 2200 új betétkönyvet váltottak Sze­ged dolgozói és 1800 már korábban váWotit belóükönyvre helyeztek el újabb összegeket­A holnap kezdődő új takarékos­sági napokat már a tavalyi ta­A szegedi általános és középiskolások vállalták a város műemlékeinek gondozását A szegedi DISZ Bizottságnak -Is­merd meg kisebb hazádat, városo­dat- jelszóval a közelmúltban el­indított mozgalma nagy visszhang­ra talált a város tanulófiataljai kö­zött. Az építőipari technikum DISZ­fiataljai már megkezdték Szeded műemlékjellegű épületeinek feltér­képezését. A pedagógusok vezetésé­vel munkacsoport alakult á város haladó hagyományainak, történeté­nek feldolgozására. A tanulók védnökséget vállaltak a város területén lévő szobrok, emléktáblák gondozása felett 'is. Elhatározták, hogy az iskolák kö­zelében lévő műemlékek környékét állandóan tisztán tartják és tavasz­szal virágokkal díszített parkokat létesítenek a szobrok körül. A szegedi tanítóképző gyakorló iskolájának úttörői a belvárosi te­metőben Juhász Gyula sírjánál tar­tott rajgyűlésükön fogadták meg, hogy tavasszal virágokat ültetnek a nagy költő sírjára s azt egész év­ben gondozzák. A fiatalok kezdeményezésére a városban a közeljövőben emléktáb­lával jelölik meg a Takaréktár ut­ca 6. szám alatti házat, ahol Sze­geden töltött évei alatt egy cseléd­szobában albérletben lakott a tra­gikus sorsú költő, József Attila. Ugyancsak emléktáblával jelölik meg a DISZ Bizottság jelenlegi székházát, ahol a felszabadulás után első legális ülését tartotta Szegeden a Kommunista Párt. . egyéni gazdák részére nyújt hasz­nos útmutatásokat. 200 oldal.. ] 5 forint. Veteményes kert. Virág Géza könyve különösen a Városellátó zöldövezetek zöldségtermelői szá­mára ad hasznos tanácsokat és szakmai útmutatásokat. 196 oldal. 15 forint. őszibarack termelés. Mohácsi Mátyás írása. Mezőgazdasági szak­irodalmunkban ez az egyetlen ké­zikönyv, amely kizárólag az őszi­barack termeléssel foglalkozik. 220 oldal. 21 forint. Trágyázás, műtrágyázás. Ez a könyv hézagpótló munka a gyakor­lat számára. Niszaloyszki—Szondi és Jocsik trágyázás és műtrágyázás­ról szóló munkáit foglalja egybe. Takarmányok összeállítása házi­állataink részére. Bountner könyve a baromfitenyésztők részére, a ta­karmányfélék helyes összeállítását szemléltető táblázatokkal mutatja be. 224 oldal. 48 forint. Juhász ABC. Ez a könyv az egyé­ni állattartók és termelőszövetke­zeti juhtenyészetek részére egyaránt hasznos zsebkönyvként szolgál. Geiger Béla írása. 5 forint. Ezek a szakkönyvek megrendel­hetők vagy megvásárolhatók az ál­lami könyvkereskedésekben. Féllábszáron felül ér a hó, az istállóból kiszűrődő petróleum­lámpa fénye sárgára festi. Úgy tíz óra körül járhat az idő. A mély éj­szakában egy árny sem mozdul már, csak a fák ágai közül sodor le néha egy csomó havat a szaba­don ficánkoló szél. Szokatlanul hi­degre fordult pár napja az idő. Szomszédolni sem mennek már az emberek. Behúzódik mindenki a szobába, az öreg búbos mellé. Mak­ra Péter is így tervezte még dél­előtt. Sötétedésre végez az istálló­ban, aztán a fasor melletti kisúton hazaballag a családhoz. Ebédkor meg is üzente feleségének Juli lá­nyával, hogy vacsorára krumplit süssön, hozzá pedig töpörtyűt mele­gítsen. Az asszony ebből már ér­tette a szót. Tyúktojás nagyságú krumplit válogatott, mert minden gazdasszony tudja azt, hogy ez leg­jobb a sütésre. Sötétedés után gyorsan ráncbaszedte a gyerekeket és az ágyba bújtatta őket. Kettes­ben akart beszélgetni az est folya­mán urával. Néha-néha kinézett nz ablakon a pislákoló petróleumlám­pa fénynél, hátha mozog már az ember a fasor szélén. Mindhiába. Makra Péter egyre csalt várat ma­gára. A sötétség mélyebb lesz s a felkerekedett szél játszi könnyed­séggel felkapja a friss havat. Zúg, sistereg, fütyül az istálló környé­kén is. Makra Péter pedig még mindig nem mozdul. Ott ül az egyik szögletben a kisszéken, s gondterhelt arccal mélyeket szív a cseréppipából. A bodzából készült pipaszár szopókájával pedig néha­néha megigazítja lompos bajszát, majd ismét újrakezdi, pöfékelni kezd. Fiam Gyurka, a sógor Gyur­ka fia, mert hát hogy különbözteV né meg másként az ember tanyavi­lágban a sok Bárkányit, a másik szögletben friss rozsszalmán egy­ültőhelyben bóbiskol, ö a segítője Malma Péternek. Együtt látják el a 18 tehén gondozását, etetését, fe­jését. Aki nem ismeri a tehenet, az nagy munkának tartja, viszont ~ki szereti, az kevesli. Nagyon kevés a 3 8 tehén egy nagy gazdaságban, ilyenben, mint az Új Barázda. Fiam Gyurka is így vallja, pedig még r-,rk 17 éves. Lehet, ezen gondol­kodik most is együltűhelyében Ló­1 ' '.tolva, mert csak olykor emeli fel borzas fejét, ha a kucsma or­i ára csúszik, vagy ha a feje vélet­1 •• ül találkozik, összekoccan a fal­lal. • — Van valami, Pétör bátyám? — kérdezi meg mindig, ha az öreg mormog, vagy ha a szíve mélyéről sóhajt. Aztán ő is tovább gondol­kodik becsukott szemmel; — fújja a kását. Érti ő ezt a szónélküli vá­laszt. Nincs semmi, még várni kell. Jgy megy már sötétedés óta. Vár­ni, egyre csak várni. Igazán meg­gondolhatta volna hamarább is magét a Virág. ÉJJEL A TAMYAM Makra Péter, meg az előhasi üsző, a Virág, nem ért egyet Fiam Gyurkával, a siheder tehenésszel. A bajt azt soha nem lehet előbbre vagy későbbre venni, még az állat­nál sem. Az mindig váratlanul jön, éppen akkor, amikor itt az ideje. De ennél a Virágnál, a törékeny, alig két és féléves üszőnél túl so­káig tart a készülődés. A múlt he­tekben fele idő alatt bikaborjút el­lett a Piri, pedig az is előhasi volt, annál is nagyon nehezen ment.. Úgy látszik, Makra Péter is sokallja már a készülődést. Talán a töpörtyű meg a frissen sült krumpli ízét érzi már szájában, mert mind sűrűbben nézi féltenyérnyi Doxa zsebóráját. Tíz... tizenegy ... éjfél. .! Nyolc órája vergődik már a Virág. Ke­serű a pipaíüst is Makra Péter szá­jában. A gondolkozás sem nyug­tatja. Huszonkét évi bákáskodása alatt, éppen huszonkét esztendeje, hogy tehenekkel foglalkozik, ilyen esetre még nem emlékszik. Pedig ha csak minden huszonötödik borjú lett volna az övé, sakkal több te­hene lenne most. mint az Új Ba­rázda szövetkezetnek. — Hé', Gyurka ... Gyurka, te! — bökdösi oldalba éjfél után a szu­nyókáló legényt. Az meg álmából ébredve nagyhirteleri felugrik. — Bika, ugye?! — kérdezi s máris indul, hogy megnézze a sza­porulatot. — Hová mégy? — állítja meg csendesen Mr.kra Péter. — Hát a ... — harapja félbe a mondatot s koromfekete szemei az öreg tehenész, Péter bácsi 68 esz­tendőt látott, már viaszos szemeit fürkészik. — Orvosért kellene menni fijam. Ügy látcm, baj van — mondja na­gyon halkan Makra Péter s közben egy katonatöltényből eszkábált ön­gyújtóból tüzet csihol cseréppipá­jába. Gyurkának gyökeret ereszt a tal­pa meglepődöttségében. Mozdulni sem tud, csak a fejét forgatja hol jobbra, hol balra. A Virág nagyon kínlódik. Kétrét görnyedve oly ke­servesen nyög, hogy a többi tehén sem tud nyugodtan pihenni. Fejü­ket azok is néha-néha a Virág felé fordítják, így osztoznak a fia­tal üsző fájdalmában. — Orvosért menjek?! — kérdezi Gyurka olyan bizonytalanul, hogy saíát maga is megretten hangjá­tól. Makra Péter egv szót sem mond a kérdésre. Leül újra a sámlira és eupákol. Meg a fejét sem billenti meg, ezzel sem biztatja a tétovázó, töpreng® Gjjurkát, Inkább egy na-j — Segíts, Virág!... Kezemben van a feje, meg a lába... Na ... Hála Istennek — sóhajt oly nagyot jó idő multán, mintha mázsás kő gyot köp, az amúgy is felázott föld- "akadt volna le szivéről, ölben vi re s halkan, mintha csak hango­san gondolkodna, motyogni kezd. — Hogy fütyül ez a szél... Ta­lán Szibériában sihes ilyen ... Jól­lehet, akkoriban is ilyen volt... De nem... Ilyen hideg mégse volt... Emlékeiben kutat. Fiatal korára gondol és a méltóságos gróf úr pirostarka üszőjére, amely annyira a szívéhez nőtt, amit any­nyira megszeretett, hogy egész éj­szakát átvirrasztott mellette. — Derékig ért a hó az intéző ab­laka alatt, de én bezörgettem... Baj van a pirostarkával... kiáltot­tam el-elcsukló hangon, mert jócs­kán kopogott a fogam a hidegtől. Ü erre csak aszón ta, hogy dögöl­jetök mög mind a ketten s úgy be­vágta azt a redve... — Hé, Gyurka!... Gyurka, ne bolondozz! — ugrik fel nagyijedten Makra Péter és kilép Gyurka után az istállóból, összehúzza a nyakát, a pipára is rácsapja a kupakot, ne­hogy kivigye a parazsat a vihar. — Micsoda egy hóförgeteg — ötlik át agyán a gondolat s ismét Gyurkát szólongatja. Annak már a nyoma sem látszik a nagy sötétben, a bo­londos szél hóval sodorta be. — Héééé ... Gyurka! Gyurka, te! — kiált szél alá is, szélnek is. Csak hangfoszlányokat hoz visz­sza a szél, egyet azonban tisztán ért Makra Péter. — Ooorvosééért megyek!... Elmosolyodik az öreg tehe­nész. Újra visszatotyog az istálló­ba. Az jár eszében, hogy azért a mostani fiatalokban ís van vér, meg szív... Kint fúj, egyre fütyül a szél. Az istálló ablakán a szél meg a hó­pelyhek kopognak. Makra Péter már bánja, hogy elmondta azt a történetet. Minduntalan az jár eszé­ben: Gyurka is úgy jár, mint ak­koriban ő. Agynak esik majd ... pedig hát a Virág is nyugodtabb már, türtőzteti magát. De mintha bajt jósló lett volna ez a gondolat is. Virág hirtelen összehúzza magát és oly keserve­sen r.yög. hogy a mellette fekvő tehén felugrik ijedtében. Makra Péter sem tud tovább egyhelyben ülni. — Itt az ideje — beszél hango­san önmagának és nekibuzdul. Gondolatai újra a grófi birtokon járnak. Jól megfigyelte akkor, mi­ként csinálta az orvos. Ügy tesz ő is. Segít a V'rágnak. Homloka gyöngyözik, torka re­meg. bensőiében forró, égető tűz ég. Nem lát, nem hall. Azaz lát, azaz, hogy érez, t, szí a pöttömnyi borjút Virág elébe, hadd nyalja minél hamarabb szá­razra. Ö meg, mintha most már semmi baj sem lenne, mintha most kezdte volna a munkát, fogja a saj­tárt és nekikészülődik az üszőből lett tehén első íejéséhez. De mi az, mi történt?! — Nyugodj már Virág — simo­gatja meg a tehén hátát. De az csak nem nyugszik, egyre erőlkö­dik tovább. Talán csak! — ötlik Makra Pé­ter agyába egy gondolat s oly erő­vel hajítja el a sajtárt, hogy an­nak oldala behorpadt, amikor a falba ütközik. Üjra félelem szoron­gatja torkát. Kívánja a pipát is, de hát ilyenkor nem lehet. Vi­gyázni kell nagyon. — Ikrek lettek, Virág! Ikrek!... Kettő is egyszerre... Ez aztán igen! — lelkendezik Péter bátyám, s szégyen, nem szégyen, amikor le­teszi a másik borjút is a jászol elé, homlokon csókolja az üszőből lett tehenet, a Virágot. — Ikrek lettek?! Makra Péter az idegen hangra rögvest felüti fejét s a petróleum­lámpa gyér világánál kutatja a hangadót. — Ki van itt?! — kiált és siet az ajtó felé. Gyurka és a fiatal orvos áll az ajtóban. — Maga az. orvos elvtárs?! Kár volt ilyen időben... Egy kicsit már megkésett — s máris magya­rázza az öreg Makra Péter a hó­emberhez hasonló, fehérbe burko­lózott orvosnak a történetet. Az orvos csak bólogat, mosolyog, he­lyesel. — De ha mán itt van, vár ugye egy kicsit? — kérleli az orvost Pé­ter bátyám. — Hazaugrok mán va­csorázni, mert még el talál hűlni a töpörtyű, meg a sült krumpli. — Ezzel magára kapja a bekecsét s hatvanegynéhány évét elfeledve, futva igyekszik a fasor mellett va­csorázni. Értesítjük a Párttörténet L—II. évfolyam, valamint a Politikai Gazdaságtan I.—II. évfolyam pro­pagandistáit, hogy részükre a 3. sz. útmutató megérkezett, melyet a Pártoktatók Házában átvehetnek. Városi Párt-Végrehajtóbizottság Értesítjük az elvtársakat, hogy 1955. január 25-én, kedden délután 17 órakor a Pártoktatás Házában -Termelékenység, önköltség, élet­színvonal- címmel Korén Miklós elvtárs nehézipari miniszterhelyet­tes előadást tart. Kérjük, hogy az előadáson mi­nél nagyobb számban vegyenek részt Városi Párt-Végrehajtó­bizottság. aglt.-prop. osztály nap rend 19to JANUAR 23 VASARNAP IDÖJARASJ ELENTCS Várható Időjárás vasárnap estig: 'Job­bára borult, párás, he yen kint ködös idő, többfelé, elsősorban délen és nyugaton havazás, később ha­vaseső. Élénk délke­leti-déli szél. A hideg mérséklődik. Válható legmagasabb nappali hőmér­sík et vasárnap délen és nyugaton mí­nusz 1—plusz 2, máshol minusz 2—minusz 5 fok közölt. • A fűtés alapjául szolgá'ó várható kö­zéphömérséklet Nógrád, Heves, Borsod­Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Haj­dú-Bihar megyében mínusz 5 tok alatt, máshol minusz 1—mínusz 4 fok között. MOZI Szabadság: Kaland Marlamstadtban. — Uj lengyel filmvígjáték (január 26-lg). Vörös Csillag: Aljenko. _ Svéd gyula. — Két szovjet film egy műsorban (Január 26-ig). Fáklya: Keresem az Igazságot. — Len­gyel film (ma utoljára); hétfőtől: Fekete ház. — Angol film (Január 26-ig). Az előadások kezdete vasárnap léi 4. fél 6 és fél 8; hétköznap fél 6 és fél 6-kor. Ma délelőtt fél ll-kor mátiné a Vörös Csillag-moziban: Gyöngyvirágtól — lomb. hullásig. — Magyar fiim. HETI SZÍNHÁZI MOSOR Ma délután 3: Csárdáskirálynő. — Bér­letszünet. Este -7: Travlata. — Bérlctszünet 24-én nincs előadás. 25-én, 7: Csárdáskirálynő. — Petóíl bér'et. 26-án, 7: Csárdáskirálynő. - Jászai bérlet. 27-én, 7: A trubadur. — Szigligeti let. 28-án, 7: let. 29-én, 7: nct. bér­Csárdáskirálynő. — Erkel bér­Csárdásklrálynő. — Bérletszű­KAMARA SZÍNHÁZ (Postás Kultúrotthon) Ma. 25 án és 28-án este 7: Volpone. (16 éven felülieknek). KAMARA bábszínház (Dózsa György u. 16/b) Dé'után 3: Ciki és Caki. - Kinizsi Pál. A JUHASZ GYULA SZABADEGYETEM 1965 Január 2S. Este fé. 7 órakor n Tu-lomát/,egyetem Központi épület aulájában (Dugonics tér 13.) Miliáltz István tanszékvezető egyete­mi docens „A Jégkorszak és emberei" cím­mel tart előadást. Az érdeklődök részére 2 forintos belé­pődíjjal tudunk helyet biztosítani. 1955 január 26. feri fél 7 órakor a Tudományzgyeiem Ady téri épület nagy előadótermében íAu­dltorium Maximum) Gyánl Imre gimná­ziumi igazgató „A Rákóczi szabadság­harc" címmel tart előadást. Az érdek'ödök részére 2 forintos belé­pődíjjal tudunk he'yet biztosítani. 1955 január 28. Este fél 7 órakor a Tudományegyetem Ady téri épület nagy előadótermében (Au­ditórium Maximum) Wagner Richárd egye­temi tanár, a fö'drafztudományok kandi­dátusa „A mezőgazdaság és az Időjárás" címmel tart előadást. Az érdeklődők részére 2 forintos belé­pődíjjal tudunk he'yet biztosítani. MUZEUM Fehértó élővilága 'Kultúrpalota. Roose­••elt-tér): Múzeumi Képtár (Horváth Mi­hály ' literi űverrcsarnok) héífö k'vé'.e'ével mindennap délelőtt 10 ó-ától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Egyetemi: Olvasóterem 10-tői 21 óráig, vasárnap 9-től 13 óráig. Szakkönyvek köl­csönzése 12 órától 20 óráig, hétfőn 1 l-től 2Ű-ig; vasárnap 9-töI 13 óráig. MNDSZ IIIREK Az orvos órájára néz. Hajnali öt óra. Kint fütvül a szél, javában i tombol a vihar, ds itt bent langyos «tW'u.W''^!8 O a., íUaiia f„i„: ,2Jú ' té'1,'."? -fél 5 árakor sovarosi Petőfi Kultúrolthonban műsoros délutánt rendez. . Fe'iépnek a Nemzeti a levegő. Az istálló falai nyirko­sak. gyöngyözik rajtuk az állatok lehelete. Az orvos szeme is lassan megszokja a félhomályt, s egyre szebbnek látja, a két borjút. Szíve is megdobban, amikor föltápász­kodnak a fiatal Gyurka . segítségé­vel és szopni kezdenek. Tekintete Fiam Gyurka tekintetét keresi. A ' pillantások te'álkoznak. Mindkettő-' Színház művészei. ARAMSZCNET ,,,-a Déipagycrországi Áramszolgáltató Vá.lalat közli, hogy 1955. I. 21—>".én 7­•r- ó'rág Temesvári krt.. Bérke-t n. Jó­zsef Attila ie'ep és a vasúti töltés által Iiatárnlí területen áramszünet le--. , 38-6H* m'n.ien hétköznap 7— jük arcára ráül a boldog mosoly.:. |vár.°kí?. Jt'at Förgeteg SzilvesBÍer árams^eM^ á,taI 'halároit teraieten

Next

/
Thumbnails
Contents