Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

RtmiGYMORÜZIG VASÁRNAP. 1955. JANUÁR SS. A szegedi járásban megalakult az ifjúságot segítő tanács A magyar ifjúság falun, városon a DISZ II. kongresszusára készül. Ez a kongresszus nemcsak a DISZ és az egész magyar ifjúság ügye: az apák-anyák ügye, az egész nép ügye. A magyar ifjúsági mozgalom fellendítéséről, a DISZ munkájának megjavításáról, a falusi ifjúságnak megfelelő DISZ-munka kialakításáról lesz szó ezen a kongresszuson. A felnőttek érdeklődése az eddigieknél jobban fordul az if- , júság felé. Ez a fokozott érdeklődés szükséges is, hisz a DISZ munkájában még mindig meglévő hibák legtöbbször az ifjúság magárahagyottságából erednek. Sokhelyütt a megválasztott DISZ-vezetőség megfelelő támasz, tanácsok, gyakorlat nélkül, magára hagyva, nem válhatott öntevékeny, életerős, a falu fiatalságának érdeklődését szem előtt tartó vezető kollektívává, elmaradt az élettől, megelégedett a felsőbb szervektől kapott -szempontok" úgyahogy való továbbításával. Ezeken a hibákon segíteni elsősorban az idősebbek dolga. Ennek a hibának a megvitatására, s a DISZ-t segítő munka megszervezésére hívta össze a szegedi járási pártbizottság a járási DISZ-bizott-' ság, a gépállomások, pedagógusok, a tanács szerveknek mintegy 17 vezetőjét, dolgozóját. Az értekezlet, melyen Rózsa István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára elnökölt, első megbeszélésén megalakította a járás ifjúságát segítő tar náesot, melynek feladata, hogy a járás területén dolgozó DISZ-szervezetek munkaterveinek megvalósításához minden segítséget megadjon. Mik lehetnek a segítés módjai? Anyagi, — szervezeti vonalon egyaránt sok olyan lehetőség van, amihez eddig az ifjúság nem, vagy csak igen ritkán, és nem mindenütt jutott hozzá. A segítő tanács feladata gondoskodni arról, hogy például a kultúrotthonok programja ne csupán a vasárnap esti táncmulatságok rendezésében merüljön ki, hanem szakkörök, könyvtár, há-. zi sportversenyek, teadélutánok, a kultúrmunka sokfajta változata, mind az ifjúság rendelkezésére álljon, — hogy a község legjobb pedagógusai, az idősebbek s a fiatalok szívesen és hatásosan segítsék a DISZ-vezetőséget tanáccsal, a DISZ munkáját szakkörök, művészeti csoportok vezetésével, — egyszóval feladata a járás ifjúságát segítő tanácsnak, hogy a felnőttek tapasztalatát az ifjúság rendelkezéséVe bocsétsa. A megbeszélés sok javaslatot vetett fel, amelyeknek megvalósítása már is folyik. Az első lépések azt mutatják, hogy a járási pártbizottság kezdeményezése nemcsak újkszerű, hanem eredményes is lesz. Az ifjúságot segítő tanács ülései közötti munka vitelére öttagú elnökséget választott. Elnökké Papp Józsefet,' a járási tanács V. B. oktatási osztály gazd. csoportvezetőjét, elnökhelyetesekké: Tápai Erzsébet szatymazi DISZ-titkárt és dr. Szabolcsi Gábor deszki kultúrotthon igazgatót, az elnökség tagjaivá: Farkas Istvánt, a járási tanács V. B. elnökét és Lucz Ferenc elvtársat, a járási DISZ-bizottság titkárát választották. A tanács egyik legfontosabb feladata a községekben is megszervezni a községi ifjúságot segítő tanácsokat. Ha a községi pártszervezetek, tanácsok, pedagógusok ehhez a munkához körültekintő és gondos segítséget adnak a DISZ-szervezetek számára, olyan — eddig elhanyagolt — erőtartalékokat vonhatnak össze, amelyek a DISZ munkáját felfrissítve, új, az eddigieknél is gazdagabb, eredményesebb munkát biztosítanak. Rövid külpolitikai hírek Berlin (MTI) Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, pénteken fogadta Havemann tanárt, a berlini Humboldt-egyetem fizikai-vegytani intézetének vezetőjét. . V Havemann professzor tájékoztatta a köztársasági elnököt a Német Demokratikus Köztársaság tudósai előtt álló lehetőségekről a szovjet kormánynak azzal a határozatával kapcsolatban, hogy segítséget nyújt a Német Demokratikus Köztársaságnak az atomerő békés célokra való felhasználásihoz. Wilhelm Pieck kijelentette: — A Német Demokratikus Köztársaság tudósai csak az emberiség javára és csak békés célokra használják majd fel az atomerőt. • Róma (MTI) Az olasz kormány kérésére a szenátus külön bizottságot alakított a párizsi egyezmények tanulmányozására. A bizottság munkáját február 20-ig befejezi. Martino külügyminiszter kifejezte azt a reményét, hogy a szenátus megszavazza a Nyugateurópai Unió felállításáról szóló egyezmények ratifikálását még március 7-e előtt, amikor Scelba Washingtonba utazik, hogy ott Eisenhower elnökkel találkozzék. * (MTI) A Tanjug Jugoszláv Távirati Iroda jelentése szerint pénteken megkezdődtek Belgrádban a kereskedelmi tárgyalások a jugoszláv és a csehszlovák kereskedelmi küldöttség között. A tárgyalások célja a két ország közötti egyéves kereskedelmi és fizetési egyezmény megkötése. A tárgyalásokban résztvevő jugoszláv küldöttség vezetője Blagoje Gyurics meghatalmazott miniszter, míg a csehszlovák küldöttséget Frantisek Marék csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettes vezeti. • Peking (Uj Kína) Csang Kaj-sek amerikai gyártmányú repülőgépei csütörtökön délután súlyos bombatámadást hajtottak végre Fucsou ellen. A bombatámadás során több mint 120 polgári személy meghalt, 180 pedig megsebesült. A város igen sok háza elpusztult. A kínai népi felszabadító hadsereg légvédelmi ütegei erős tüzet zúdítottak a támadó repülőgépekre, amelyek közül kettőt megrongáltak. • Róma (MTI). Vasárnap egész Olaszországban megünneplik az Olasz Kommunista Párt megalakulásának 34. évfordulóját. Az ünnepségek keretében Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára Firenzében mond beszédet. Szombaton csaknem egymillió nyugatnémelországi dolgozó sztrájkba lépeti Berlin (MTI) Nyugat-Németországban szombaton reggel 6 órakor 580.000 bányász és 2G0 000 fémipari dolgozó a szakszervezetek egyhangúlag hozott határozatának megfelelően 24 órás tiltakozó sztrájkba lépett. A magánalkalmazottak szakszervezetének felhívására az alapanyagiparban foglalkoztatott 75 ezer tisztviselő és mérnök a munkásokkal való szolidaritása jeléül szombaton szintén nem jelent meg munkahelyén. Szombatra virradóra a Rajna- és Rurh-vidéki városokban és ipartelepeken ilyen harci jelmondatokat festettek a kerítésekre és a gyalogjárdákra: „Nem tűrünk jogfosztást!", „Le a párizsi szerződésekkel!" Schröder bonni belügyminiszter Intézkedésére az ipari városokban riadókészültségbe helyezték a rendőrséget és az úgynevezett határvédelmi osztagokat, HÍREK — A MEGYEI Képzőművészeti Munkucsoport évnyitó értekezletet tart január 24-én, hétfőn délu'án flél 3 órakor Vinkler László műtermében, (Április 4 útja 8. ezám. II. emelet). — MA DÉLELŐTT fél 10 órai kezdettel a Közalkalmazottak Szakszervezete Juhász Gyula Kultúrotthonában Andersen-mesékhöl mesedélelőtt lesz. Ugyanitt délelőtt fél 11 érakor Ifjúsági Hangversenyt rendeznek népszerű operákból, operaénekesek közreműködésével cs zenei ismertetéssel. Érdeklődőket szívesen lát a Kultúrotthon vezetősége. — BÓNUS ISTVÁN fiatal orosházi költő verseiről tartja szokásos keddi vitaestjSt az írószövetség szegedi csoportja 25-én este 7 órai kezdettel. A vitát Vajtai István főiskolai docens vezeti. Az írószövetség minden érdeklődől szívesen lát. — WAGNER: Lohengrin című operája kerül előadásra 2ö-én, kodden este fél 8 órakor a Közalkalmazottak Szakszervezete Juhász, Gyula Kultúro'.thonáhan a mikrobarázdás operaelőadások sorozatában- Az öt mikrobarázdás lemezre rögzített felvétel 1953 nyarán készült a bayereuthi Wngncr-festiválon, Keílberth vezényletével és a legjobb német énekesek közreműködésével. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés. A földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok minisztériuma szervezésében február elején minden megye valamelyik állami gazdaságában trágyamesteri tanfolyam indul az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek trágyakezeléssel foglalkozó dolgozói részére. A tanfolyamok résztvevői főleg a szakaszos trágyakezelés módszereit tanulják meg. f - „A STATISZTIKA és a Jog1 tudomány kapcsolata" címmel tart előadást dr. Horvá'h Róbert tanszékvezető egyetemi tanár a magyar Jogász s/üvotsi ig Szegcdi Csoportja rendezéséhen január 25-én, kedden délután 6 órai kezdettel Beloiannisz tér 15, szám alalt nz Ügyvédi Kamarában. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. — A MAGYAR—SZOVJET TÁRSASÁG Városi Titkársága január 25-én, kedden délután fő! 6 órakor kibővített választmányi ülést tart, ahol az 1955. év első félevének munkatervéit ós a Magvai—Szovjet barátsági hónap programját bocsátják vitára. — A MAGYAR BIOLÓGIAI egyesület tudományos előadó ütést tart kedden, január 25-én délután 6 órakor a Tudományegyetem Természettudomány} Karának előadótermében. Táncsics Mihály u. 2. ezám alatt,. Az ütés programja a következő: Dr. Groguss Pál egyetemi tnnár előadása a „Fcnyőfélék fájának xylotomiai vizsgálati módszerei", dr. Biczók Fcreno adjunktus előadása „Gyökérhatás a protozoákra", Stamnier Aranka tanársegéd előadása „A madarak belső szemizmainak szerkczcio ós mikroszkopikus beidegzése" és V. Varga Izabella tanársegéd előadása „Adatok a szegedi Fehértó fi oplanktonjához" címmel. Az előadások húsz percesek. — Az Országos Találmányi Hivatal mezőgazdasági osztálya a kutatóintézetekkel, egyetemekkel, főiskolákkal, üzemekkel és gazdaságokkal együttműködve ebben az évben még nagyobb segítséget akar nyújtani a mezőgazdaságnak, mint tavaly. Elhatározták, hogy 1955ben hatvan nagyjelentőségű eljárást dolgoznak ki. A próza Puskinja — így nevezte Tolsztoj Leó az orosz nép nagy fiát, A. P. Csehovot, aki 95 evvel ezelőtt született. Csehov az utolsó nagy mester abban a dicső korszakban, melyet az orosz kritikai realizmus korénak nevezünk. Alkotóan továbbfejlesztve Puskin és Gogoly, Turgenyev és L. Tolsztoj hagyományait, Csehov igen magas fokra emelte a realista irodalmat. Elbeszéléseiben és színdarabjaiban a századvégi orosz élet elevenedik meg teljes valóságában, vérbő alakjaival, bonyolult, ellenmondásos világával. Irodalmi munkássága mindössze 24 évig tartott. 1880-ban különböző élclapok hasábjain jelennek meg első humorisztikus írásai, melyeket „Antosa Csehonte" (gimnáziumban kapott beceneve) és „Fivérem fivére" aláírással látott el. Persze ezeknek az első kis műveknek a nagy része még nem megy túl azon, hogy kiváltsa az olvasó ártatlan mosolyát. derűjét, azonban már ebben az időszakban is találunk nála olyan mesteri karcolatokat, ahol az egyes nevetséges eset már az orosz élet tipikus visszás jelenségeit tükrözi. A legismertebbek ezek közül a „Kövér és sovány", a „Hivatalnok halála", a „Lónév", „A maszk" sib. Az olvasó nevet az elbeszélések hősein, komikus helyzetein, de már egyúttal sajnálja és meg is veti őket, a szolgalelkűség, a tudatlans íg vagy az úri önteltség hordozóit. A társadalomszatira nagyszerű példáit nyújtja olyan elbeszéléseiben, mint a „Kaméleon", .Prisibéjev káplár" stb. A csehovi szntira sajátossága — mint ezekben c s más műveiben látjuk, — az, hogy r cm a jelenségek felnagyításán, hlr rbolitálásán alapul, hanem az ; 1 \:ok, a szereplők, a helyzetek teljes hétköznapiságán, megszokotlMgán. Kiragad az életből egy kü(inséges, ezerszer látott kis darajót és azt úgy tárja elénk, olyan lakonikusan és mégis olyan megl vőző erővel, hogy a nevetséges i Ygött mély tragikum érződik. r s ahogyan fokozatosan belejön a 1 .1 Csehov az írásba, úgy fejlődik. tökéletesedik művészete, A fíz emberek nagy barátja 80-as évek második felében a társadalom tragikus, fájó problémái egyre nagyobb teret nyernek műveiben. Kiváló példa erre olyan remekmüve, mint a „Magány" c. kis elbeszélése. Iona, az öreg konflis elvesztette egyetlen fiát s a nagy város embertelen nemtörődömsége közepette egyedül marad mérhetetlen bánatával, senki sem hajlandó őt meghallgatni. Ö azonban fájdalmát nem tudja magában tarla;ú, szüksége van valakire, akivel közölhetné mindazt, ami őt belülről gyötri — és végül is egyetlen tavacskájának mondja el bujátbaját. Olyan elbeszéléseiben, mint a „Ványka", „Aludni szeretnék" stb.; a szegény nép gyermekeinek szörnyű sorsát rajzolja a kispolgári környezet fojtó, elnyomó levegőjében. Egyre jobban kibontakozik Csöhov, az őszinte demokrata, a nagy humanista, az egyszerű emberek igazi, szerető barátja. A 80-as évek végefelé Csehov áttér a nagyobb műfajokra, hogy azok segítségével mélyebben ábrázolhassa a valóságot, szélesebb társadalmi általánosításokra legyen lehetősége. Egyidejűleg csökkenti újabb műveinek mennyiségét is: sokkal nagyobb gonddal dolgozza ki, csiszolgatja műveit, emelve azok művészi színvonalát. Mind élete, mind pedig művészete szempontjából igen nagy jelentőségű volt 1890-es utazása Szahalin szigetére, ahol megismerkedett a cárizmus által száműzött fegyencek pokoli életével. Erről írott könyve éles vádirat az embertelen cári elnyomás ellen a megalázott emberi méltóság nevében. A 90-es években éri el alkotásának virágkorát, ekkor írja legjelentősebb, legérettebb műveit. A tolsztojizmus reakciós filozófiája ellen irányítja olyan remekműveit, mint az „Életem", . A 6-os számú kórterem", ,,A pöszméíebokor' stb. Bennük egyrészt leleplezi a tolsztojizmus „tanításának" tarthatatlanságát, másrészt pedig hallatlan erővel ostorozza azt a társadalmi rendet, mely elrontja, megmérgezi, céltalanná és értelmetlenné teszi az ember életét. Ugyanakkor viszont egy percre sem szűnik meg hangoztatni, hogy így nem szabad élni, hanem cselekedni, harcolni kell e borzalmas rendszer ellen, a szabadságért. Az orosz narodnyikizmus maradványai ellen harcol Csehov objektíve azokban a műveiben, ahol megmutatja a kapitalista viszonyok térhódítását az orosz falu mélyében („Parasztok", „Szakadékban" stb.). Még Gorkij jegyezte meg annakidején, hogy ezekben az elbeszélésekben Csehov élesen elítéli a falu idealizálásat. Valóban: rideg és minden szápítgeléstől mentes ez a kép, amint a befurakodó kapitalista ragadozó lépésről-lépésre fojtja meg a kisembereket és hódítja meg magának a hatalmat. De ezzel egyidejűleg élénken felcsendül az egyik szereplő hangjában a bizodalom: nagy a mi Anyácskánk, Oroszország, eljön még a szebb idő! F zért volt igaza Gorkijnak, amikor azt írta: „Csehov minden új elbeszélése egy végtelenül értékes és számunkra fontos hangot erősít fel: a frissesség és az élet szerelete hangját". A 90-es évek központi témája Csehovnál: az értelmiség sorsa, jelene és jövője. Ez érthető is. Nemcsak azért, mert Csehov maga is ohhez a réteghez 'artozolt, hanem főleg azért, mert ő látta azt, hogy az értelmiség egyre jobban veszíti kapcsolatát a nénpel, merül cl a kispolgári élet fertőjében, válik a burzsoázia engedelmes kiszolgálójává. Egyre gyakrabban figyelhette meg Csehov az clyan típusokat, mint a Belikov, a „Tokbabújt ember": az újtól való irtózás, a fejlődő élettől való elzárkózás, a törvény betűje szolgai írásának megtestesülése. A „Körorvos" c. elbeszélésben egy másik típust örökít meg. Sztrácev orvos példáján lát^ujfc hogyan süllyed a kispolgári környezet mocsarába egy ókos és jobb jövőre erdemes fiatalember, hogyan adja fel gyönyörű ideáljait és válik a pénz rabjává, szőrös szívű vagyonhalmozóvá. És ez a történet a vidéki kisváros mesterien megrajzolt milieum-jében megy végbe, ahol az iró csak egy családot mutat be közelebbről: a „legjobbat", a „legműveltebbet" — Turkinékat. Azonban amikor látjuk, hogy Turkinék a legközönségesebb üres kispolgári életet folytatják, akaratlanul is kérdezzük: hát akkor milyenek a többiek, a rosszabbak? TV yomasztó, fülledt levegőjű világot rajzol Csehov — sok novellája után nagy könnyes mosoly ül ajkunkra, vagy pedig egyenesen sírni szeretnénk: lám. ide juttatta az embert a farkastörvényen alapuló, a magántulajdont imádó társadalom. Ha azonban Csehov életművét egészében nézzük, a benyomás nem ilyen súlyos, mivel egy egész sor legjobb művén keresztül csillog az emberbe, jövőjébe, boldogságába va'e't hit. Ez a motívum különösen erősödik akkor, amint Csehov átlép az 1900. évekbe. A forradalom egyre közeledő viharának zengése egy biztosabb jövő, szebb élet sejtését adta Csehovnak. Ezt a hangulatot fejezi ki csodálatosan szép elbeszélése a „Menyasszony" (1903), melyben a menyasszony, Nágya, a forradalmárok hatására szakít kispolgári környezetével és a szebb életért vívott harcnak szenteli magát. Ebben az elbeszélésben fejeződik ki legteljesebben a szerző hite is. „... kő kövön nem marad, — írja — minden felfordul. minden megváltozik, mint valami bűvész sugallatára. És hatalmas gyönyörű házak lesznek akkor itt, csodálatos kertek, szép, szökől. Utak. kiváló emberek ... Ö. csak minél hamarabb eljönne már • az új, tiszta élet, amikor nyíltan a i ! sorsunk szemébe lehet nézni, igaz- I 1 nak éiezni magunkat, amikor yi»i dáman. szabadok lehetünk. És ez az élet előbb vagy utóbb eljön". Csehov maga nem tudta, milyen lesz ez az élet, de szenvedélyesen hitt abban, hogy eljön, mert el kell jönnie — ezt érezte ő. Csehov nem értette meg a proletariátus világtörténelmi szerepét, de sejtette, hogy a néptömegek döntik el a jövő sorsát. Csehov a világirodalomban soha nem látott tökéletességre tett szert novelláiban: határtalanul rövid, tömör, kifejező formában igen gazdag tartalmat nyújt, a megszokott, a külsőleg semmiről nem nevezetes „szürke" élet igazságát, a mindennapi, látszólag ki nem emelkedő emberi jellemek igazságát. Elbeszéléseiben igen kevés külső cselekmény van, közvetlen filozófiai elmélkedésekben sem bővelkednek, mégis oly mélyen és sokoldalúan ábrázolja az ember átéléseit, lelki világát, hoCT" ebben nagyszerű példát nyújt minden idők írói számára. ]Lf űködése határkövet jelentett az orosz színház fejlődésében is. Mélyen eredeti, sajátos drámái — új lépés előre a Gogoly és Osztrovszkij által lerakott úton. Az új abban van, hogy a drámai konfliktus nem külső, vagyis nem az egyes emberek vagy csoportok közölt, hanem belső, tehát a szereplők leikébon, átéléseiben megy végbe: jószándékú, de erőtlen emberek ütköznek össze az élet unalmas, lticsinves renyheségével. Különösen kifejező az a lírai hangulat, mely végigvonul minden- darabján: a ,.Sirályától kezdve a „Ványa bácsin" és a „Három nővéren" keresztül a „Cseresznyéskertig". A nagy Gorkij határozta meg legteljesebben Csehov műv' zetének sajátosságát. „Elbeszéléseit — írja — a szerelő szív bánatos mosolya világítja meg, az élet mély ismerete itatja át, bölcs elfogulatlanság és az -nberekkel való ef-ültérzés nem sajnálat, hanem a minden; megértő, okos és gyöngéd ember együttérzése", , ! fenyvesi Istv&n