Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-22 / 18. szám

SZOMBAT, 1953. JANUÁR 22. 3 DÉlWYTGBSZan OC&pfLantá A szegedi szobrokról Köztudomású:, hogy városunk a szép szobrok városa. Ennek a megállapításnak az adja meg az értékét, hogy nem mi szegediek híresz­teltük először. Hozzátehetjük ma már azt is: Szeged a mozgó-szobrok városa. Emlékszem, gyermekkorom óta sok szobor vándorolt már odább. Rákóczinál könnyen, ment, hiszen lovasszoborról volt szó, követte az építő- és romboló Tisza szobor, majd Dankó Pista szobra. Megértjük, fejlődik városunk, fejlődnek a parkok, fejlődik az emberek szépérzéke is velük együtt. A változó, fejlődő városkép mindig szebb s méltóbb el­helyezést biztosíthat meglévő érc- vagy márvány emlékeinknek. A mozgó-szobrok közé számítja a tréfás szögedi szájhagyomány Vásárhelyi Pál szobrát is; állítólag — a szoboralak megemeli kalapját, amint hallja a déli harangszót... Városlátogató idegeneknek szoktunk ezzel dicsekedni, akik aztán megkövülve néznek ránk. Azonban „valódi" mozgó-szobrunk is van. Nem kell messzire menni érte, ott van a Pantheonban Jókai mellszobra, ez aztán valóság­gal forog a tengelye körül, főképpen, ha a hagyományt nem tisztelő ke­zek megmozdítják. Itt vagyunk a Pantheonban, nézzünk csak egy kicsit körül, talá­lunk-e itt más érdekességet is? Ezek a többi mellszobrok még nem mo­zognak, ezekkel viszont más baj van. Por lepi vastagon, bántóan ezeket a művészi alkotásokat. Pedig ezen a legegyszerűbb lenne segíteni. A megrongált mennyezetrész következtében Zichy szobra fejéről piszkos jégcsapok lógnak le, Móra Ferenc mellalakja fején sárcsomó van. A tég­lafalak berondítva, befirkálva. Körösi Csorna Sándor fekvő alakja ke­zében cigarettavégeket tart. Sorolhatnám tovább, de nem teszem. Célom az, hogy mások is vegyenek észre valamit, ne csak az én szemem. Amikor utoljára a Pantheon felé jártam, Jókai mellszobra egészen a fal felé volt fordulva. Nyilván szégyeli ezeket az állapotokat!... _j-u J Cs. Gy. Tettekre van szükség a Cipőgyárban• hogy megszüntesseís az elmaradást Az asztalon kimutatások. Ezekből megállapítható, hogyan dolgozik a Szegedi Cipőgyér, s milyen tervei vannak a jövőre nézve. Az egyik számokkal teleírt papírról azt ol­vashatjuk, hogy 4120 pár cipő hiányzik az eddig esedékes januári tervteljesítéshez. — Lemaradásra számítottunk — mondja Balogh István terves —, hiszen átállás van új modellre... — És sorolja, hogy a szabászat ét a iüződe áll a legrosszabbul. Mindkét helyen — így állítja — főleg az a baj, hogy kevés a szak­munkás és az olyankor érezteti ha­tását, ha új, munkaigényesebb mo­dellek kerülnek gyártásra. — Különösen az 512-es sz. kérges szandál „nehéz" — folytatja a ma­gyarázatot Balogh István. — Az el­maradást nehéz lesz megszüntetni. Nézzük meg a tüződét. Ez az üzemrész 77.5 százalékra áll az ese­dékes tervteljesítéssel. Itt mutatko­zik a legnagyobb visszaesés. Maróti Lászlóné műszakja 4358 párral adós. Január első napjai óta szaporodott ennyire az elmaradás, Aláírással pecsételték meg elhatározásukat Az űjszegedi lakosok társadalmi kezdeményezései Jt lanácsválasztások óta kötését kérték a Tanítóképzőtől a' kerületi tanács figyelembe veszi a különösen az elmúlt hetekben a ta- j Bérkert utcában az új rendőrörsig, dolgozók ilyenirányú társadalmi nácstagok fogadóóráin sok javaslat: Nem minden alap nélkül tették ezt [ kezdeményezését, hangzott el. Kérték a lakosok a ta- a javaslatot. Megelőzőleg már ér nácsot, hogy javítsák meg a rossz utat, járdát, kútkifolyót készítse­nek, mert messzire kell menni a vízért stb. A kérések jogosak és az emberek azt szeretnék, hogy óha­juk, amelyek életkörülményeiket könnyíti meg, mielőbb teljesüljön. És akik okosan, józanul, megfontol­deklődtek a kérés valóraváltásának lehetőségéről. Megtudták, hogy 1955-ben valóban tervbe vették a magasnyomású vízvezeték beköté­sét. Elmondották, hogy szeretnék, ha mihamarabb hozzá kezdenének ehhez a munkához, amelyhez segít­séget akarnak nyújtani. Ezt a vál­községpolitikai 'tervének elkészítésénél. tan gondolkodnak, azok tudják, lalásukat írásban is rögzítették: hogy évtizedes hibákat nem lehet! Kötelezzük magunkat arra, máról-holnapra orvosolni. Ezért tár- hogy a Tanítóképzőtől, a volt Szi­sadalmi munkával akarnak hozzá­járulni a saját kérésük valóraváltá­sához. tár-féle vendéglőig az árkot a meg­adott méret szerint szakszerűen ki­ássuk és a fővezeték lefektetése után visszatemetjük a földet". Ex nyilvánult meg az elmúlt napokban az űjszegedi lakosok kö- Több aláírással pecsételték zött. Rezsek Margit, kerületi tanács- meg ezt az elhatározásukat a la­tagot felkeresték többen fogadóórá- kosok. Az ilyen lelkes kezdemé­ján és egy gépelt írást adtak át ne-1 nyezésnek minden bizonnyal meg ki: magasnyomású vízvezeték be-'lesz a hatása és eredménye: az I. Belföldi hírek Március végén megjelenik a Szik­ra kiadásában magyar nyelven a marxista—leninista közgazdasági irodalom nagyfontosságú összefog­laló műve: „A politikai gazdaság­tan tankönyve". A könyv az ország területén mindenütt előjegyezhető az állami könyvesboltokban. • Békés tnegyében, Köröstarcsán az elmúlt éjjel leszakadt és a bikákra zuhant a községi apaállat-istálló mennyezete. Gál Ferenc állatgon­dozó bátran behatolt a megriadt ál­latok közé a beomlott istállóba. Kockáztatva, hogy valamelyik állat összetapossa, vagy egy lezuhanó gerenda fejbesújtja — elvagdosta a bikák köteleit és kimentette az ál­latokat a leomlott mennyezet alól. önfeláldozó cselekedete sikerrel járt, az állatokban nagyobb kár nem esett. Szabó István, Székelysor 8. szám alatti lakos, Harmath Istvánt, a kerületi tanács vb. elnökhelyette­sét felkereste fogadóóráján. — Az utca lakosai nevében jöt­tem — mondotta —. Elburjánzott bokrok vannak a Székelysoron, amely igen jó hely a szövőlepkék számára. A bokrok ott vannak a járda és az árok között. Mi szeret­nénk kiásni, eltisztítani ezeket a járda széléről. Helyes a kezdeményezés, hisz a városi tanács város- és községgaz­dálkodási állandó bizottsága város­rendészeti szempontból is szüksé­gesnek tartja a bokrok eltávolítá­sát, mivel az utcában fák is van­nak és a közlekedést is zavarja. A Székelysor lakói a házuk előtt a közeljövőben el is távolítják a szükségtelen bokrokat, társadalmi munkával, Mit mond a lemaradásról Maróti Löszióné? ö is azt mondja, amit a terves: kevés a szakmunkás, meg hiányoz­nak is. Az igaz, hogy kevés a szak­munkás, s hiányzók is vannak a üzemben, de mégsem mehet ez így tovább, segíteni 'kell a dolgon. Ha mindig erre a két akadályra hivat­1. óznak, s nem tesznek semmit, ak­kor az elmaradás csak szaporodik. Maróti Lászlóné a tüxűde műeexetője már felta'álta magát. Egyre keve­sebbet emlegeti a fentebb említett meglévő okokat Inkább és helye­sen keresi, kutatja, hogyan lefocJ lendíteni a termelési:r, Azt mir megtette, hogy az ügvesebb dolgo­zókat, akik ugyan nemrég kerültek a tűzőbe, új munkakörbe helyezte. — A fiatal, betanított munkások­kal, mióta idekerültek ebbe az üzemrészbe, én foglalkoztam és is­merem képességüket — mondja a művezetőnő. — Ezért mertem rájuk bízni olyan munkát, ami egy kicsit nehezebb. Tudom, biztosan megáll­ják helyüket. Itt van mindjárt Haj­dú Piroska. Három napja még csat­tozott, most díszl-lyukaszt. — A kilencedik láda is kész — szól oda Hajdú Piroska Marótiné­hoz. — Meglesz, amit ígértem — mosolyog a művezetőnőre, akit csak egyszerűen Pannikának szólít ő is, akár csak a töbiek. — Szemben vagyok az órával és stoppolom az időt — beszél tovább Piroska. — Két-három láda tartal­mát már sikerült harminc perc alatt elkészíteni. Egynek 28 perc az ideje és a má­sodik napon ez szcp teljesítmény Hajdú Piroskától. Még nem érte el ugyan a száz százalékot, de a har­madik napon már bizonyára telje­síti a normát. Kovalik Mária a má­sik, akire a művezetőnő fontosabb munkát bízott. O díszlyukasztást végzett egy héttel ezelőtt, most a késes kantozógép mellett ül. Mind­össze fél eve, hogy a cipőgyár dol­gozója, de a tűző üzemrész leg­ügyesebbjei közé tartozik. — A művezetőnő tanított — di­csekszik Kovalik Mária. — Egy he­te, hogy ehhez a géphez küldött és itt már második napja teljesíteni tudom a normát. Marótiné, a tűződe „Pannikája" most hol az egyik, hol a másik gép­nél látható. A szakmunkásokhoz ia odamegy, akik közül jónéhányaíl tervükön felül termeinek. De in­kább a betanított munkásokat láto­gatja meg sűrűn és segít nekik. Az igyekezete nyomán ébredni kezd a munkalendület az üzemrészben. Ha nem csüggednek el, ha követik a 100 százalékon felül teljesítő szakmun­kásokat, akkor lemaradásukat nem február végére, hanem előbb sike­rül megszüntetni. A felszabadulási munkaversenyt a szakszervezeti bizottságnak kellene jól segíteni. Ez azonban nincs meg a Szegedi Cipőgyárban, Ne gondolják a szakszervezeti veze­tők, elegendő, hogy az üzem meg­tette a vállalást. A dolgozókat se­gíteni kell az ígéret valóraváítóté­ban, s szervezni a versenyt. Most a teljesítésen a sor. Amit ígértek, annak nem szabad csak ígéretnek maradni. Nézzen körül a szakszervezeti bi­zottság, a vállalat vezetősége és határozottan cselekedjen, hogy a felszabadulási munkaverseny siker­rel járjon a Cipőgyárban, s meg­szüntessék az elmaradást, Falumúzeumba gyü'tík a régi cUszki délszláv Hajóvonialók használati eszközeit Évtizedekkel ezelőtt a deszki dél­szláv szegények egyik főfoglalko­zása volt a Tiszán és a Maroson a hajóvontatás. A nagy szegedi író, Tömörkény István regényeiben örökítette meg a stévók, a pérók akkor küzdelmes életét. A községben azonban már csak kevés emlék található, amely a régi foglalkozásra emlékeztet. Most a Hazafias Népfront helyi bizott­ságának a helyi hagyományok ápo­lására tett javaslata alapján, falu­múzeumba gyűjtik a régi hajóvon­SZEGEDI JEGYZETEK Beszélgetés Szabó Jánosné béke titkárral l [ .4 beszélgetés egy Szerényen válaszol akad időd". Jó Má- ^ r pillanatig megakadt, a kérdésre és szavai- tyásné is jön azóta ' 1 mert Szabó Jánosné ból érződik, hogy és mások is felszólal- j C Felsővárosi békelit- amit tesz a békéért, nak, beszélgetnek, j r kár jött be. Alacsony, a békeharc helyi si- Egyszerű szavaikkal £ szemüveges asszony s köreiért, azt szívesen adnak hangot béke- J i szívből jövő lelkese- csinálja, örömmel. akaratuknak. Gazdakor avatás Ásotthalmon Ásotthalom gátsarki körzetének dolgozó parasztjai szervező bizott­ságot alakítottak, amelynek az volt feladata, hogy a helyi népfront-bi­Álíalőnos iskolások téli jutalomüdültetése Csillebércre érkea'ek Győr, Vas, Hitves, Komárom, Szolnok, vala­mint Baranya megye jó tanulmányi eredményit elért áMíaJánoe iskolás tanulói. Sásd, Györrévfalu, a gyöngyösi Petőfi utcai iskola, a zottság javaslata alapján létrehozza ^ "t 8Zá1mú ^alános iskola, a . , „ . ... ., , ,, jaszapati koapoul li iskola és a a gazdakórt. A bizottság jo mun- tórv4ri fiúiskola n„ illetve III. kája nyomán ma kerül sor a gaz- osztályos tanulói részesülnek veze­dakör ünnepélyes megalakítására tő-tanítóikkal együtt a téli üdülés a gátsarki iskolában. Jörömeiiban. tató szerszámokat és a község éle­tének más, évtizedekkel ezelőtti emlékeit. A falu legkorosabb délszláv la­kói közül hatan, akik az elmúlt évtizedekben szintén mint hajó­vontatók jártak a folyók mentén, most vállalták, hogy a múzeum részére elkészítenek több olyan régi szerszámot, amelyek az idők folyamán megsemmisültek. Eredeti alakúkban varrják meg, illetve fan rágják ki a régi hámokat, csáklyá­kat és gugorákat, amelyekkel vala­mikor a vontatás nehéz mestersé­gét űzték. A falu legöregebb lakóinak elbe­szélései alapján a kultúrotthon iro­dalmi szakköre papírra veti ax egykori hajóvontatók életét, szoká­sait. Ezeket az írásokat szintén a falumúzeumban helyezik el. Ugyan­csak összegyűjtik a korabeli színes délszláv népviselet még fellelhető emlékeit. A falumúzeum anyagát gazdagítja majd az a sok régi ok­mány is, amely Deszk lakóinak küz­delmes életéről, a község fejlődé­séről tanúskodik, r déssel újságolta. — Minden családot Melyik körzetben , ... . felkeresek, beszélgetek béketitkárt i l . ~,lNarJOn 3 velük, meghívom - Az én birodal- ) ' k,erult Jeanap>°Zir- őket a békcbeszclgc- mam a Csuka utca. dan este a békébe- u p nem csongrádi sugárút, i 1 S,i r JÍ'en rr í°!n rontok én be ajtós- Kecskeméti tünk össze Varró w hanem Brüsszelt fc, - Kalmanek lakásán, a e [ 1 r>u u r • vagytok, mit csinál- ca. Itt mindenkit is­{ OH rolt Gaj- » v-an_c valam. mcrek Ennem is i8_ , dd?SnJ> . Cscszar ba- 0'blémáÍ0k*. Az mernek. Szívesen fo­t -si és felesege, Csa- as tdrsak mon- padnak és ezért si- ) ' VÓ"6 £SJ%bín Tr'i árinak is egyet s kerülnek itt a béke- , sok K: p.clj K Eri k g kisggűlések. JÓ béke­l Lajosne most jott el ' ^ harcosok az ntcdk la. ) í e*0SZ°r ,xlpm . bécf Elmondom mi járat- kói. 1 besze.getesrc. Igazan ^ ^ Lerjkü. - Mikor választják \ embfr^\, a, SZJV"- zclebb már a béke- meg február 6-i béke- I J ket, a lelküket adnák találkozunk, találkozóra küldőt- J , *.hogy béke tegyen. „H/c tükelt ' Eljönnek, felszólal- n„„„„ — K J nak, beszélnek _„— utca, J először Brüsszeli körút, Gém > hogy utca. Szent Lászlóul- * a • miílt keserveiről és ' szívük legmélyéig 2 felháborodnak azon, i) hogy Nyugat-Némeí­* országol fel at.arják i fegyverezni. Tilla­• koznak ellene, i » Hogyan szervez mondják: „Ugyan — Keiden, a Csöng- 3 Szabóné, nem érckén rádi sugárúti iskolá- ) rá". Ilyenkor általa- ba,i fél 6-kor. Tes- . ban azt szoktam el- sék eljönni oda, meg- J mondani — például látja, milyen sokan j éppen egy évvel ez- lesznek, mélyen lelke- « előtt Jó Máty 'sné- sen, őszintén mond- ' nak —, hogy „láttalak ják el a kerület bé- J én a kútnál, fél őrá- keharcosai szavaikkal egyszerű ­vtlemé­, meg i egy ilyen y esteti 1 Szabóné egy- ^ is el adsz beszél- ^/c'öTY béke 'meg- ) kis béke- oetni. Itt a békéről védésének lesz szó, erre csak géről. lehetősé- 1 (m. t.) ^ A SZOVJET IPAR ÚJDONSÁGAI 1 Ridír t gyógyítás szolgálatában M,a már köztudomású, hogy a radarkrezülé­kek nélkülözhetollenek: radar-szem megvédi a ha­jókat a jéghegyekkel való öasaoüitközéstől, segítsé­gére van a repülőgépek pilótáinak abban, hogy bármiiyen időjárás esetén, nappal és éjszaka meg­lalálják a helyes utat s egyre nagyobb szerepet játszik a csillagászatban i,s. De a radar még többro is képes: a szovjet orvosok kezíhen erőteljes fegy­ver a magas vérnyomás elleni küzdelemben, segít megszüntetni a szélhüdések okát. Az állami moszkvai fizlotherápiai intézet egyik szobájában magas, fehér szekrény áll. Két fekete műanyag „karján" tárcsás elektródák. Csu­pán a képernyő és a jellegzetes radar-antenna blá.nvzik. De a szel-rény ennek ellenére egy •teljcs­úrtékü radar-készülék. A benne lévő adó ezr:dmá" scdpercnyi időközökben az elektródákon keresztül pontosan adagolt radarhullámokat küld a központi idegrendszer felé. Ezekkel az ingerekkel kezelik a központi idegrendszert, ugyanis megállapították, hogy a magas vérnyomást az agyban lévő „izgalmi pangásosgócok" idézik elő, amelyek akkor kelet­keznek, ha a normális gátlások a központi ideg­rendszerbon meggyengülnek. A radar-készülék nagyszámú ritmikus energiaimpulzusai ezt kiegyen­lítik. A szovjet tudomány már évekkel előbb hoz­záfogott, hogy századunk rádiótechnikájának nagy felfedezését, a radar-készüléket a gyógyítás szol­gálatába állítsa. Csak állatokon végzalt 6zámos kistelet után tudták a helyes energiamennyiséget megállapítani. A radar-technika c'ő t új távlatok nyíltak meg: a szovjet tudósok kezében a bombázó­repülőgépek célzóberendczésóből a halál leküzdésé­nek fegyvere lett. Gőzmozdony íííz nélkül Egyetlen lapát szenet sem fogyacz'amk azolc az új mozdonyok, amelyekot ma már számos 6zovjet pályaudvaron tolalúshoz használnak. Ezek a kólóm­nál gyárban készült mozdonyok sűrű gőzfelhőket pöfékelve sürgölődnek, de, ha közelebbről megvizs­gáljuk őket, látjuk, hogy tűzteiük nincsen. A 21 köbméteres űrtartalmú, hcge-z'ett kazán 1G atmoszféra túlnyomást kibir. „Tö t/e" előtt a kazánt félig teleeresztik vízzel. Azután egy csőveze­téken keresztül a fűtőház kazánjából gőzt vezetnek a mozdonyra. Ilyenkor a következő fo'yamat ját­szódik le: a beáramló gőz átadja melegH a víz­nek ós ugyanakkor felmelegíti a kazánfnlnkmt is. A kazán belsejében növekszik a viz hőmérséklete és a gőznyomás. A mozdony útrakószen áll, ha az akkumu­látor-kazánban a gőznyomás elég magas s csak akkor kell újból „tankolnia", ha a túlnyomás a munka,közbeni gőzfelhasználás miatt két-három at­moszférára csökkent. Ilyenkor ismét odaáll a töl­tőállomásra. A mozdony egy gőz.öltéssel kb. 5 órán keresztiül dolgozik. Ezek az új mozdonyok nem holmi apróságok. Súlyuk 58 tonna és sima pályán 323 tonnús szerel­vényt óránkin,t 15 kilomótcros sebességgel 30 kilo­méter távolságra eivonl ainak. Szemben az eddigi mozdony típusokkal egy­szerűbben javíthatók. Kezelésükhöz csupán mozdony­vezető szükséges, mert a fűlő kötelességei meg­szűnjek. A kazánt nem kell olyan gyakran tisz í­tani, mint eddig, úgyhegy kaibant-ariárát m"gn a mozdonyvezető vállalhatja. Mivel a mczlony tüze­lés nélkül dolgozik, a szikrék okozta tűzveszély megszűnt, úgyhogy az ilyen mozdony nagyon al­kalmas tűzveszélyes anyagok raktárainál végzett tolatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents