Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

ÉS SZIL "Népeink biztosak erej ükben, biztosak kimeríthetetlen erőforrásaikban. Soha még a béke : és a szocializmus erői nem voltak olyan hatalmasak és nem voltak olyan szilárdak, mint ma. ] Minden támadásra, háború kirobbantására és népeink békés életének megzavarására Irá* , nyúló kísérlet megsemmisítő visszautasításra találna*. • (A moszkvai értekezlet deklarációjából) J A kommunizmust építő nép biztosan halad előre \ szovjet ipar egészében túlteljesítette az 1954-es évi állami tervet — az ötödik ötéves terv negyedik évének előirányzatát, hogy a szovjet ipar 1954-ben sokkal több terméket gyártott, mint amennyit a terv előirányozott. Sikeresen fejlődik a nehézipar — a szocialista gazdaság alapja. Míg a Szovjetunió összipari termelése az idén az 1940-es színvonal 2.8szeresére emelkedett, addig a nehézipar termelése ugyanebben az időszakban 3.4-szeresére emelkedett. Az ötödik ötéves terv négy éve alatt számos hatalmas vízierőművet helyeztek üzembe a Donon, a Svir folyón, az Irtisen, a Kámán és más folyókon. Teljes üzemmel folyik a világ legnagyobb vízierőműveinek, a Volga mentén épülő kujbisevi és sztálingrádi erőműveknek az építése. Jól halad az angarai és obi erőművek építkezése is. A villamosenergia termelés már az idén háromszorosa volt az 1940. évinek. Leninnek az ország villamosítására vonatkozó végakarata mindinkább megvalósul. A nehézipar gyorsütemű fejlődése lehetővé teszi a fogyasztási cikkek termelésének jelentékeny növelését is. 1954-ben például — az előző évvel szemben — hat százalókkal, az 1950-es évhez viszonyítva 43 százalékkal emelkedett a gyapotszövetek gyártása; a gyapjúszövetek gyártása 1953-hoz viszonyítva 17 százalékkal, az 1950-es évihez viszonyítva 56 százalékkal, a selyemszövetek gyártása 1953-hoz viszonyítva 30 százalékkal, az 1950-es színvonalhoz viszonyítva négyszeresére emelkedett. ügyre jobban megvalósul a kommunista pártnak és a szovjet kormánynak a szocialista mezőgazdaság további fejlesztésére kidolgozott programja. Maga az a tény, hogy Dél-Ukrajnában és a Volga menti kerületekben a rossz időjárás ellenére november elsejéig 289 millió púddal több gabonát adtak be és adtak el az államnak, mint 1953. november elsejéig, a kolhozrendszernek óriási életerejéről s a szocialista mezőgazdaság óriási fölényéről tanúskodik. Jelentékenyen emelkedett a burgonya, a zöldségfélék, a gyapot, a len, a hús és a tejtermelés is. Ezen az alapon szakadatlanul emelkedik a szovjet nép jóléte. Emelkedik a munkások és alkalmazottak reálbére, a parasztság jövedelme. 1954-ben az állami kiskereskedelmi árak az 1947-es színvonalnak mintegy 45 százalékára csökkentek. A kolhozpiaci árak pedig az 1947. évinek egynegyedére csökkentek. Emelkedett az áruforgalom. Az áruforgalom fejlesztése terén az ötéves előirányzatot négy év alatt teljesítették. Egyre nagyobb méreteket ölt a lakásépítés. Az ötödik ötéves terv első négy éve alatt 86 millió négyzetméter lakóterület épült fel az állami lakóházépítkezés keretében. Ezenkívül a városokban és a munkástelepüléseken egyéni építkezés keretében, a lakosok saját költségére és állami kölcsön segítségével több mint 30 millió négyzetméter új lakóterület épült. A szocialista mezőgazdaság előtt is szélesre tárult a további fejlődés útja. Már 1954-ben az előirányzott 13 millió hektár helyeit 17 millió 430 hektár szűz- és tartalékföldet műveltek meg. Ebből tavasszal 3.6 millió hektárt vetettek be búzával és zabbal, holott az előirányzat 2.3 millió hektár volt. Megvan minden alap arra, hogy 1956-ban az új földeken a vetésterület 28—30 millió hektárra emelkedik. Ví .ndezek az eredmények nagy lelkesedéssel töltik el a szovjet embereket, megszilárdítják a jövőbe vetett biztos hitüket, saját erejükbe, a nagy feladatok teljesítésébe vetett hitüket. Vannak még hibák a gazdasági építés minden területén, vannak még óriási, ki használatlan tartalékok, s a kommunista párt és a szovjet kormány minden szovjet embert felhív arra, hogy bátran és nyíltan fedjék fel a hiányosságokat, tárják fel a rejtett tartalékokat a népgazdaság minden ágában, minden üzemnél, hogy azokat mielőbb a nép, a kommunizmus építésének szolgálatába állítsák. A szovjet emberek szilárdan eltökélték, hogy nagyszabású további fejlődést érnek el a szocialista gazdaság minden területén, s felszámolnak minden lemaradást. A szovjet nép szorosan felzárkózik a kommunista párt és a szovjet kormány mögé és biztosan halad előre a kommunizmushoz vezető úton, az 1954-es év munkáját értékelve biztos hittel néz a jövőbe, s tudja, hogy az 1955-ös év a békés alkotó munka újabb sikereinek éve lesz. Mit érlek el az NDK dolgozöi az 1954-es évbea? Két világ — két eredmény A Német Demokratikus Köztársaságban az 1954-es esztendőt a nagy kezdeményezések évének nevezik. Az üzemek és falvak dolgozói jobb munkaszervezéssel, élenjáró módszerek alkalmazásával és ésszerűsítésekkel igyekeztek a növekvő jólét alapját megteremteni. 1954-ben tovább emelkedett az NDK lakosságának életszínvonala. A dolgozók jó munkája az árak újabb csökkentését tette lehetővé. Növekedett a reálbér s ez a fogyasztásban is kifejezésre jut. Az áruforgalom 1953-hoz viszonyítva 2.2 milliárd D-márkával emelkedett. Az áruellátás az előző évhez képest 114 százalékra — ezenbelül a gyapjúszöveteknél 139 százalékra, pamutáruknál 121-re, műselyemnél 118-ra, bútornál 155-re fényképezőgépeknél 231-re és zsiradékáruknál 116 százalékra szökött fel. A közszükségleti cikkek termelése az év első 11 hónapjában 1953-hoz viszonyítva 115.7 százalékra emelkedett. A fogyasztási szöTlZ ÉVE SZABAD VARSÓ A lengyel főváros 700 esztendős története folyamán nem egy katasztrófát élt át. Olyan pusztulást azonban, amilyent a hitlerista barbárok vittek véghez, nem ismer Varsó történelme. A német fasiszták a „felperzselt földf elvükhöz híven szadista kegyetlenséggel pusztították a várost, gyilkolták lakosait, rabolták értékes műkincseit. Az épületek 85 százaléka rombadőlt. A Szovjet Hadsereg és az oldalán küzdő Lengyel Hadsereg hős katonái tíz évvel ezelőtt, 1954 január 17-én szabadították fel Varsót. A párt és a népi kormány s azok a varsóiak, akik átvészelték a borzalmas tragédiát, úgy döntöttek. hogy fel kell épiteni a várost, Varsó szebb lesz, mint hajdan. A Szovjet Hadsereg műszaki alakulatai segítségére siettek a varsóiaknak, közös erővel életre keltették a holt várost, üzembehelyezték a villanymüveket, a közlekedést, a gyárakat, hidakat emeltek a Visztula fölé. Tíz év alatt több mint 220.000 lakószobát kaptak a lengyel főváros dolgozói. Megindult a termelés az új személyautógyárban, két nagy ruhagyárban, egy hatalmas nyomdaipari kombinálban és sok más új üzemben, A lengyel főváros 16 főiskoláján ma már több mint 30.000 fiatal tanul. 1945 óta 11 mozi, 4 kultúrház, 8 múzeum, 580 kultúrterem, egész sor könyvtár készült el. Varsónak ma több a színháza, mint a háborúi előtt. Sok minden épült és épül Varsóban, de a háború pusztításainak nyomai még mindig láthatók. Tíz év alatt nem sikerült még teljesen begyógyítani minden sebet. Sok százezer dolgozó költözött be új lakásba, de még sokan vannak, akik szűk lakásviszonyok között élnek. A lakáshelyzet megjavítása azonban tervszerűen folyik. Az idén további 25M00 lakószoba készült el. A tervek értelmében a lakásépítkezések üteme évről-évre gyorsul s ennek következtében egyre több ember számára oldódik meg az élet egyik legégetőbb kérdése. Most, amikor világszerte megemlékeznek a lengyel főváros újjászületésének tizedik évfordulójáról, sok emberben méltán felvetődik a kérdés: hogyan küzdötték le a varsóiak a tengernyi nehézséget, mily módcm vált lehetővé, hogy a lengyel főváros újjáéledjen romjaiból. A bizakodás és a jövőbe vetett hit erőt adott a varsóiaknak a nagyszerű tettekhez. A Lengyel Egyesült Muhtiáspárt vezetésével sikerült előrehaladni a felfelé ivelő úton. A testvéri Szovjetunió a felszabadulás első pillanatától kezdve önzetlenül segítette a sokat szenvedett várost és lakosait. Varsó újjáépítése jelképpé vált. A varsóiak példája azt bizonyítja, hogy a békés alkotó munka úrrá tud lenni a háború pusztításai felett, az életakarat győzedelmeskedik a halál felett. vetkezet 1954-ben 2130 új fióküzletet és 100 falusi elárusítóhelyet nyitott. Jelentős eredményeket érték el a mezőgazdaságban is. Burgonyánál 3.9 százalékkal, cukorrépánál 9.6 százalékkal és takarmánynövényeknél 15 százalékkal magasabb hektáronkinti termésátlagot értek el a tervezettnél. Tovább emelkedett a tejhozam. Jól halad előre a mezőgazdaság gépesítése. A gépállomások az 1953. évi 8,767.000 hektár földmunkával szemben 1954-ben már 10,530.000 hektárt végeztek el. A termelőszövetkezetek száma 1954-ben 4691-ről 5108-ra emelkedett. Ezen a diagrammon, amelyet a Tudományos Konjunklurakutatóintézet készített, láthatjuk a szocialista tábor és a kapitalista országok háború utáni ipari termelésének dinamikáját, A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, ahol nem ismerik a válságot, az ipari termelés színvonala 3.4-sz?r volt magasabb a háborúelőtti 1937. évi színvonalnál. A kapitalista országokban 1954ben az ipari termelés színvonala mindössze 76 százalékkal volt magasabb a háborűelőttlnél. A tégy* verkezési verseny fokozódása ellenére is a kapitalista világban az ipari termelés volumene 1954-ben az Egyesült Államokban megindult gazdasági válsággal kapcsolatban alacsonyabb volt az 1953. évinél. A gazdasági fejlődést tükröző két vonal szembeállítása megmutatja a szocialista gazdasági rendszer feltétlen fölényét, amelynek fejlődési üteme az utóbbi ötéves terv során három és félszer szárnyalta túl a kapitalista országok fejlődési üte* mét. Atomenergia a béke szolgálatában Pár nappal ezelőtt, január 17-én nagyjelentőségű esemény hírét sugározták szét a világ rádióállomásai, adta tudtul a nemzetközi sajtó. Arról számoltak be, hogy a Szovjetunió kormánya elhatározta: tudományos-technikai és termelési segítséget nyújt más államoknak' az atommag-fizikai kutatások fejlesztését szolgáló tudományos kísérleti telepek létesítésében és az atomerő békés célokra történő felhasználásában. Ezért felajánlotta a Kínai Népköztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, hogy minden segítséget biztosít számukra egy-egy 5000 kilowattos teljesítményű kísérleti atommáglya tervezésében és a szükséges berendezések szállításában és megépítésében és rendelkezésükre bocsátja a megfelelő hasadóanyag-mennyiséget. Lehetőséget nyújt továbbá ezen országok tudósainak és mérnökeinek, hogy megismerkedjenek a Szovjetunióban az atomerő békés felhasználása terén folyó tudományos kutatómunkáiatokkal. Az első pillanatban szinte fel sem mérhető e határozat hatalmas jelentősége: nem kevesebbről van szó, mint a béketábor országai előtt megnyíló határtalan fejlődés lehetőségéről, arról, hogy a Szovjetunió tudósainak felfedezéseit a békeszerető országok lakossága is hasznosíthatja saját javára. Amióta a Kara Kum-sivatagban sor került az első atomrobbantásra, a szovjet kormány elsősorban és mirrt*-"'előtt arra törekedett, hogy az atomenergiát békés célok szolgámba állítsa. Fáradozásait teljes siker koronázta: 1954. július 1-én nyilvánosságra hozott közleményből értesült a világ arról, hogy a Szovjetunióban üzembehelyezték az első atomenergiával működő ipari villanytelepet, és az már adott elektromos áramot a környező területek ipara és mezőgazdasága számára. Sőt — mint a TASZSZ január 14-én közzétett jelentése hirüladja — a szovjet kormány, elismerve az atomenergia békés felhasználásának nagy jelentőségét, a nemzetközi együttműködésnek e területen történő elősegítése céljából kész átadni a Szovjetunióban összegyűjtött tudományos-technikai tapasztalatokat és hajlandó az atomenergia békés felhasználásának kérdésével kapcsolatban 1955ben összehívandó nemzetközi értekezlet elé jelentést terjeszteni a Szovjetunió első ipari atomvillanytelepéről és ennek munkájáról. Amíg a Szovjetunió kormánya az atomenergia békés célok érdekében történő felhasználására alapítja politikáját, addig a nyugati államok kormányai az atomfegyverek szabványosításáról tárgyalnak, mint például az Atlanti Tanács legutóbbi párizsi értekezletén, továbbá arról, négy az atomfegyvereket stratégiailag, vagy taktikailag lehet-e célszerűbben felhasználni. Arról, hogy az atomenergia békés célokra is felhasználható, csak kevés szó esik. Hogy ez a nyugati államokban mennyire másodrangú kérdés, bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban csak 1955-ben kerül sor elsőízben atomenergiával működő villanytelep felállítására. A szovjet kormány elhatározása annak a hatalmas erőnek a kifejezője, amely alkalmas arra is. hogy végleg legyőzze azokat a törekvéseket. amelyek az atomenergiát az emberiség kipusztítása érdekében kívánják felhasználni. A mingecsauri vízierőmű torna építést építkezése az Azerbajdzsán SZSZK -ban. A főépület és a vízellátó csaBaráti segítség a kínai parasztoknak A Kínai Népköztársaság mezőgazdasága az elmúlt öl évben hatalmas lépésekkel haladt előre a fejlődés útján. Jelenleg szívós küzdelmet folytatnak a kínai falvakban a kultúrnövények kártevői ellen. A felszabadulás előtti években gyakran előfordult, hogy pusztító sáskajárások tették tönkre a parasztok amúgyis sovány vetéseit. A felszabadulás után a népi Kína központi kormánya egész sor intézkedést foganatosított a mezőgazdasági növények védelmére. Ebben a munkában tevékenyen közreműködnek a szovjet szakemberek is. A Kínai Népköztársaság kormányának kérésére a szovjet sáskairtó expedíciók már második éve dolgoznak a Szovjetunóval határos Szing-csani kerületben. 1954-ben például 45 szakemberből álló expedíció vezette a séiskairtó munkálatokat. A szovjet szakemberek megfelelő mennyiségű repülőgépet, permetező anyagot és egyéb irtébszereket hozlak magukkal.