Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

ÉS SZIL "Népeink biztosak erej ükben, biztosak kimeríthetetlen erőforrásaikban. Soha még a béke : és a szocializmus erői nem voltak olyan hatalmasak és nem voltak olyan szilárdak, mint ma. ] Minden támadásra, háború kirobbantására és népeink békés életének megzavarására Irá* , nyúló kísérlet megsemmisítő visszautasításra találna*. • (A moszkvai értekezlet deklarációjából) J A kommunizmust építő nép biztosan halad előre \ szovjet ipar egészében túl­teljesítette az 1954-es évi ál­lami tervet — az ötödik ötéves terv negyedik évének előirányzatát, hogy a szovjet ipar 1954-ben sok­kal több terméket gyártott, mint amennyit a terv előirányozott. Sikeresen fejlődik a nehézipar — a szocialista gazdaság alapja. Míg a Szovjetunió összipari termelése az idén az 1940-es színvonal 2.8­szeresére emelkedett, addig a ne­hézipar termelése ugyanebben az időszakban 3.4-szeresére emelke­dett. Az ötödik ötéves terv négy éve alatt számos hatalmas vízierőmű­vet helyeztek üzembe a Donon, a Svir folyón, az Irtisen, a Kámán és más folyókon. Teljes üzemmel fo­lyik a világ legnagyobb vízierőmű­veinek, a Volga mentén épülő kuj­bisevi és sztálingrádi erőművek­nek az építése. Jól halad az anga­rai és obi erőművek építkezése is. A villamosenergia termelés már az idén háromszorosa volt az 1940. évinek. Leninnek az ország villa­mosítására vonatkozó végakarata mindinkább megvalósul. A nehézipar gyorsütemű fejlődé­se lehetővé teszi a fogyasztási cik­kek termelésének jelentékeny nö­velését is. 1954-ben például — az előző évvel szemben — hat száza­lókkal, az 1950-es évhez viszonyít­va 43 százalékkal emelkedett a gyapotszövetek gyártása; a gyapjú­szövetek gyártása 1953-hoz viszo­nyítva 17 százalékkal, az 1950-es évihez viszonyítva 56 százalékkal, a selyemszövetek gyártása 1953-hoz viszonyítva 30 százalékkal, az 1950-es színvonalhoz viszonyítva négyszeresére emelkedett. ügyre jobban megvalósul a kommunista pártnak és a szovjet kormánynak a szocialista mezőgazdaság további fejlesztésére kidolgozott programja. Maga az a tény, hogy Dél-Ukrajnában és a Volga menti kerületekben a rossz időjárás ellenére november elsejéig 289 millió púddal több gabonát adtak be és adtak el az államnak, mint 1953. november elsejéig, a kolhozrendszernek óriási életerejé­ről s a szocialista mezőgazdaság óriási fölényéről tanúskodik. Jelen­tékenyen emelkedett a burgonya, a zöldségfélék, a gyapot, a len, a hús és a tejtermelés is. Ezen az alapon szakadatlanul emelkedik a szovjet nép jóléte. Emelkedik a munkások és alkal­mazottak reálbére, a parasztság jö­vedelme. 1954-ben az állami kis­kereskedelmi árak az 1947-es szín­vonalnak mintegy 45 százalékára csökkentek. A kolhozpiaci árak pe­dig az 1947. évinek egynegyedére csökkentek. Emelkedett az áru­forgalom. Az áruforgalom fejlesz­tése terén az ötéves előirányzatot négy év alatt teljesítették. Egyre nagyobb méreteket ölt a lakásépítés. Az ötödik ötéves terv első négy éve alatt 86 millió négy­zetméter lakóterület épült fel az állami lakóházépítkezés keretében. Ezenkívül a városokban és a mun­kástelepüléseken egyéni építkezés keretében, a lakosok saját költsé­gére és állami kölcsön segítségével több mint 30 millió négyzetméter új lakóterület épült. A szocialista mezőgazdaság előtt is szélesre tárult a további fejlő­dés útja. Már 1954-ben az előirány­zott 13 millió hektár helyeit 17 mil­lió 430 hektár szűz- és tartalék­földet műveltek meg. Ebből ta­vasszal 3.6 millió hektárt vetettek be búzával és zabbal, holott az elő­irányzat 2.3 millió hektár volt. Megvan minden alap arra, hogy 1956-ban az új földeken a vetéste­rület 28—30 millió hektárra emel­kedik. Ví .ndezek az eredmények nagy lelkesedéssel töltik el a szov­jet embereket, megszilárdítják a jövőbe vetett biztos hitüket, saját erejükbe, a nagy feladatok teljesí­tésébe vetett hitüket. Vannak még hibák a gazdasági építés minden területén, vannak még óriási, ki használatlan tartalékok, s a kom­munista párt és a szovjet kormány minden szovjet embert felhív arra, hogy bátran és nyíltan fedjék fel a hiányosságokat, tárják fel a rejtett tartalékokat a népgazdaság minden ágában, minden üzemnél, hogy azokat mielőbb a nép, a kommu­nizmus építésének szolgálatába ál­lítsák. A szovjet emberek szilárdan eltökélték, hogy nagyszabású to­vábbi fejlődést érnek el a szocia­lista gazdaság minden területén, s felszámolnak minden lemaradást. A szovjet nép szorosan felzárkó­zik a kommunista párt és a szov­jet kormány mögé és biztosan ha­lad előre a kommunizmushoz ve­zető úton, az 1954-es év munkáját értékelve biztos hittel néz a jövő­be, s tudja, hogy az 1955-ös év a békés alkotó munka újabb sikerei­nek éve lesz. Mit érlek el az NDK dolgozöi az 1954-es évbea? Két világ — két eredmény A Német Demokratikus Köztár­saságban az 1954-es esztendőt a nagy kezdeményezések évének ne­vezik. Az üzemek és falvak dolgo­zói jobb munkaszervezéssel, élen­járó módszerek alkalmazásával és ésszerűsítésekkel igyekeztek a nö­vekvő jólét alapját megteremteni. 1954-ben tovább emelkedett az NDK lakosságának életszínvonala. A dolgozók jó munkája az árak újabb csökkentését tette lehetővé. Növekedett a reálbér s ez a fo­gyasztásban is kifejezésre jut. Az áruforgalom 1953-hoz viszonyítva 2.2 milliárd D-márkával emelke­dett. Az áruellátás az előző évhez képest 114 százalékra — ezenbelül a gyapjúszöveteknél 139 százalék­ra, pamutáruknál 121-re, műse­lyemnél 118-ra, bútornál 155-re fényképezőgépeknél 231-re és zsira­dékáruknál 116 százalékra szökött fel. A közszükségleti cikkek terme­lése az év első 11 hónapjában 1953-hoz viszonyítva 115.7 száza­lékra emelkedett. A fogyasztási szö­TlZ ÉVE SZABAD VARSÓ A lengyel főváros 700 esztendős története folyamán nem egy ka­tasztrófát élt át. Olyan pusztulást azonban, amilyent a hitlerista bar­bárok vittek véghez, nem ismer Varsó történelme. A német fasisz­ták a „felperzselt földf elvükhöz híven szadista kegyetlenséggel pusztították a várost, gyilkolták la­kosait, rabolták értékes műkincseit. Az épületek 85 százaléka romba­dőlt. A Szovjet Hadsereg és az oldalán küzdő Lengyel Hadsereg hős ka­tonái tíz évvel ezelőtt, 1954 január 17-én szabadították fel Varsót. A párt és a népi kormány s azok a varsóiak, akik átvészelték a borzalmas tragédiát, úgy döntöttek. hogy fel kell épiteni a várost, Var­só szebb lesz, mint hajdan. A Szovjet Hadsereg műszaki ala­kulatai segítségére siettek a var­sóiaknak, közös erővel életre kel­tették a holt várost, üzembehelyez­ték a villanymüveket, a közleke­dést, a gyárakat, hidakat emeltek a Visztula fölé. Tíz év alatt több mint 220.000 la­kószobát kaptak a lengyel főváros dolgozói. Megindult a termelés az új személyautógyárban, két nagy ruhagyárban, egy hatalmas nyom­daipari kombinálban és sok más új üzemben, A lengyel főváros 16 főiskoláján ma már több mint 30.000 fiatal ta­nul. 1945 óta 11 mozi, 4 kultúrház, 8 múzeum, 580 kultúrterem, egész sor könyvtár készült el. Varsónak ma több a színháza, mint a hábo­rúi előtt. Sok minden épült és épül Varsó­ban, de a háború pusztításainak nyomai még mindig láthatók. Tíz év alatt nem sikerült még teljesen begyógyítani minden sebet. Sok százezer dolgozó költözött be új lakásba, de még sokan vannak, akik szűk lakásviszonyok között él­nek. A lakáshelyzet megjavítása azonban tervszerűen folyik. Az idén további 25M00 lakószoba készült el. A tervek értelmében a lakásépítke­zések üteme évről-évre gyorsul s ennek következtében egyre több ember számára oldódik meg az élet egyik legégetőbb kérdése. Most, amikor világszerte megem­lékeznek a lengyel főváros újjászü­letésének tizedik évfordulójáról, sok emberben méltán felvetődik a kér­dés: hogyan küzdötték le a varsói­ak a tengernyi nehézséget, mily módcm vált lehetővé, hogy a len­gyel főváros újjáéledjen romjaiból. A bizakodás és a jövőbe vetett hit erőt adott a varsóiaknak a nagy­szerű tettekhez. A Lengyel Egye­sült Muhtiáspárt vezetésével sike­rült előrehaladni a felfelé ivelő úton. A testvéri Szovjetunió a fel­szabadulás első pillanatától kezdve önzetlenül segítette a sokat szen­vedett várost és lakosait. Varsó újjáépítése jelképpé vált. A var­sóiak példája azt bizonyítja, hogy a békés alkotó munka úrrá tud lenni a háború pusztításai felett, az életakarat győzedelmeskedik a halál felett. vetkezet 1954-ben 2130 új fióküzle­tet és 100 falusi elárusítóhelyet nyitott. Jelentős eredményeket érték el a mezőgazdaságban is. Burgonyánál 3.9 százalékkal, cukorrépánál 9.6 százalékkal és takarmánynövények­nél 15 százalékkal magasabb hek­táronkinti termésátlagot értek el a tervezettnél. Tovább emelkedett a tejhozam. Jól halad előre a mező­gazdaság gépesítése. A gépállomá­sok az 1953. évi 8,767.000 hektár földmunkával szemben 1954-ben már 10,530.000 hektárt végeztek el. A termelőszövetkezetek száma 1954-ben 4691-ről 5108-ra emelke­dett. Ezen a diagrammon, amelyet a Tudományos Konjunklurakutató­intézet készített, láthatjuk a szocia­lista tábor és a kapitalista orszá­gok háború utáni ipari termelésé­nek dinamikáját, A Szovjetunióban és a népi de­mokratikus országokban, ahol nem ismerik a válságot, az ipari terme­lés színvonala 3.4-sz?r volt maga­sabb a háborúelőtti 1937. évi szín­vonalnál. A kapitalista országokban 1954­ben az ipari termelés színvonala mindössze 76 százalékkal volt ma­gasabb a háborűelőttlnél. A tégy* verkezési verseny fokozódása elle­nére is a kapitalista világban az ipari termelés volumene 1954-ben az Egyesült Államokban megindult gazdasági válsággal kapcsolatban alacsonyabb volt az 1953. évinél. A gazdasági fejlődést tükröző két vonal szembeállítása megmutatja a szocialista gazdasági rendszer fel­tétlen fölényét, amelynek fejlődési üteme az utóbbi ötéves terv során három és félszer szárnyalta túl a kapitalista országok fejlődési üte* mét. Atomenergia a béke szolgálatában Pár nappal ezelőtt, január 17-én nagyjelentőségű esemény hírét su­gározták szét a világ rádióállomá­sai, adta tudtul a nemzetközi sajtó. Arról számoltak be, hogy a Szov­jetunió kormánya elhatározta: tu­dományos-technikai és termelési se­gítséget nyújt más államoknak' az atommag-fizikai kutatások fejlesz­tését szolgáló tudományos kísérleti telepek létesítésében és az atom­erő békés célokra történő felhasz­nálásában. Ezért felajánlotta a Kí­nai Népköztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Román Népköz­társaságnak és a Német Demokra­tikus Köztársaságnak, hogy minden segítséget biztosít szá­mukra egy-egy 5000 kilowattos teljesítményű kísérleti atom­máglya tervezésében és a szük­séges berendezések szállításá­ban és megépítésében és ren­delkezésükre bocsátja a megfe­lelő hasadóanyag-mennyiséget. Lehetőséget nyújt továbbá ezen országok tudósainak és mérnökei­nek, hogy megismerkedjenek a Szovjetunióban az atomerő békés felhasználása terén folyó tudomá­nyos kutatómunkáiatokkal. Az első pillanatban szinte fel sem mérhető e határozat hatalmas jelentősége: nem kevesebbről van szó, mint a béketábor országai előtt megnyíló határtalan fejlődés lehetőségéről, arról, hogy a Szov­jetunió tudósainak felfedezéseit a békeszerető országok lakossága is hasznosíthatja saját javára. Amióta a Kara Kum-sivatagban sor került az első atomrobbantásra, a szovjet kormány elsősorban és mirrt*-"'­előtt arra törekedett, hogy az atom­energiát békés célok szolgámba állítsa. Fáradozásait teljes siker koronázta: 1954. július 1-én nyil­vánosságra hozott közleményből ér­tesült a világ arról, hogy a Szov­jetunióban üzembehelyezték az első atomenergiával működő ipari vil­lanytelepet, és az már adott elek­tromos áramot a környező terüle­tek ipara és mezőgazdasága számá­ra. Sőt — mint a TASZSZ január 14-én közzétett jelentése hirüladja — a szovjet kormány, elismerve az atomenergia békés felhasználásá­nak nagy jelentőségét, a nemzetközi együttműködés­nek e területen történő elősegí­tése céljából kész átadni a Szovjetunióban összegyűjtött tudományos-technikai tapasz­talatokat és hajlandó az atom­energia békés felhasználásának kérdésével kapcsolatban 1955­ben összehívandó nemzetközi értekezlet elé jelentést terjesz­teni a Szovjetunió első ipari atomvillanytelepéről és ennek munkájáról. Amíg a Szovjetunió kormánya az atomenergia békés célok érdekében történő felhasználására alapítja politikáját, addig a nyugati álla­mok kormányai az atomfegyverek szabványosításáról tárgyalnak, mint például az Atlanti Tanács legutóbbi párizsi értekezletén, továbbá arról, négy az atomfegyvereket straté­giailag, vagy taktikailag lehet-e célszerűbben felhasználni. Arról, hogy az atomenergia békés célok­ra is felhasználható, csak kevés szó esik. Hogy ez a nyugati álla­mokban mennyire másodrangú kér­dés, bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban csak 1955-ben kerül sor elsőízben atomenergiával mű­ködő villanytelep felállítására. A szovjet kormány elhatározása annak a hatalmas erőnek a kifeje­zője, amely alkalmas arra is. hogy végleg legyőzze azokat a törekvése­ket. amelyek az atomenergiát az emberiség kipusztítása érdekében kívánják felhasználni. A mingecsauri vízierőmű torna építést építkezése az Azerbajdzsán SZSZK -ban. A főépület és a vízellátó csa­Baráti segítség a kínai parasztoknak A Kínai Népköztársaság mező­gazdasága az elmúlt öl évben ha­talmas lépésekkel haladt előre a fejlődés útján. Jelenleg szívós küzdelmet foly­tatnak a kínai falvakban a kul­túrnövények kártevői ellen. A fel­szabadulás előtti években gyakran előfordult, hogy pusztító sáskajárá­sok tették tönkre a parasztok amúgyis sovány vetéseit. A felsza­badulás után a népi Kína központi kormánya egész sor intézkedést fo­ganatosított a mezőgazdasági nö­vények védelmére. Ebben a mun­kában tevékenyen közreműködnek a szovjet szakemberek is. A Kínai Népköztársaság kormá­nyának kérésére a szovjet sáskairtó expedíciók már második éve dol­goznak a Szovjetunóval határos Szing-csani kerületben. 1954-ben például 45 szakemberből álló ex­pedíció vezette a séiskairtó mun­kálatokat. A szovjet szakemberek megfelelő mennyiségű repülőgépet, permetező anyagot és egyéb irtéb­szereket hozlak magukkal.

Next

/
Thumbnails
Contents