Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

KEDD. 1955. JANUÁR 18. DtLMAGYARORSZlG Levét Párizsba a L'usine Klebett gyár dolgozóihoz A napokban levelet küldtek Szegedről az ország határain túlra. S/.egedi dolgozók, a 42-es Autóközlekedési Vállalat dolgozói írták, a vállalat békebizottságának kezdeményezésére, a francia főváros Klebert gyárának dolgozóihoz. A levelet az a gondolat, az az eltökélt szándék szülte, amelyet ezekben a napokban — különböző nyelveken bár — a világ minden becsületes embere így fogalmaz meg: útját álljuk az új háború borzalmainaki íme a vállalat dolgozóinak tevéié: Jegyzetek a Kéziszerszámárugyár instruktorának munkájáról SZERETETT MUNKASTÁRSAINK! Ma az egész világ dolgozóinak figyelme és érdeklődése azok felé a tárgyalások felé irányul, amelyeken békétek, jövőbeli biztonságotok és békés munkátok lehetősége dől el. A párizsi egyezmény ratifikálása és Nyugat-Németország remilitarizálása komoly, szinte felmérhetetlen veszélyt jelent és veszélyezteti a világ jóakaratú, békeszerető, dolgozni és építeni vágyó dolgozóinak száz- és százmillióit. Hogy most az ultramodern tömegpusztító fegyvereket azok kezébe akarják adni, akik az elmúlt négy évtized folyamán két ízben borították lángba a világot és hoztak vészt és pusztulást a népek millióira, a legszörnyűbb és legbűnösebb szándékot jelenti a világ népei ellen. Most a második világégés után ittmaradt és a háború szervezői' által vezető posztra állított náci tábornokok kezébe akarják adni az alom- és hidrogénfegyvereket. Ugyanazon tábornokok kezébe, akik 10 cv előtt végigdúlták Európát — Lengyelországot és Ukrajnát, Franciaországot és Norvégiát s a mi hazánkat is, bombákkal árasztották el Leningrádot és Londont, Kievet és Varsót. Mit várhat vajon Európa ilyen tábornokok által vezetett hadseregtől? Még elgondolni is borzalom, mit várhatunk tőlük! Éppen ezért kötelességünk és minden ember kötelessége küzdeni e veszedelem ellen. Kötelessége minden békét és hazáját szerető, családját békében nevelni, és a jövőt építeni vágyó embernek, mind tettekkel, mind felemelt tiltakozó szavával harcolni Nyugat-Németország felfegyverzése, oz ezt lehetővé tevő párizsi egyezmény ratifikálása, és minden olyan politikai sakkhúzás ellen, amely a világot újra lángba-, boríthatná. •! • "•• - *f* | Ezért csatlakoztunk mi is a világ béketáborának hatalmas hadseregéhez. Itt, a mi hazánkban mi is fokozni kívánjuk kiállásunkkal a világ diadalmas béketáborának erejét, hogy ez az erő — mint már olyannyiszor a múltban — most ismét győzedelmeskedjen és útját tudja állni az új háboiüt sziták véres terveinek. Kérünk ezért benneteket, L'usine Klebert dolgozói, hogy tolmácsoljátok békeakaratunkat, a mi nevünkben is emeljétek fel tiltakozó szavatokat a háborús gyújtogatok tervei, a párizsi egyezmény ratifikálása ellen. Forró baráti üdvözletünket küldjük. Szeged, 1955. január 10. A SZEGEDI 42. sz. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT y \ DOLGOZÓI Diákszállás nyílik a Budapestre kiránduló tanulók részére szállásdíjat fizetnek. Az igénybevett ágynemű mosatásáért személyeink int négyforint ötven fillért fizetnek. Az összes költség háromnapos igénybevételnél sízemélyeaikint hétforint ötven fillér. A diákszállás lakói étkezésben is részosülhetaek, amennyiben a kérésüket a szálláshely bejelentésével egyidejűleg feltüntetik. Az étkcEiég dija személyenkint és naponkint — teljes igénybevétel esetén — 13—14 forint, csak etoódtérítás 4—6 forint. A „Budapesti diákszállás" központi fűtéses, tehát a téli időszakban is kifogástalan elhelyezést biztosít a kiránduló csoportoknak. A tavaszi és nyári torlódás elkerülése vúgeftt helyes, ha aa iskolák a téli és koratavaszi időben is szerveznek tanulmányi kirándulást Budapest• i -i.llutl.1 l.ld j..l.1í, i . ASandó jellegű szállást létesítettek a fővárosban a vidékről Budapestre kiránduló elsősorban általános iskolai tannlók részére. A „budapesti diákszállás" a Sztálin tiér 15. szám alatt február 1-én nyitja •meg kapuit. A megnyílás hónapjában szállásra igényt tartók — egykét héttel az igénybevétel előtt, — jelentkezhetnek közvetlenül a szállás vemelőjénél. A jövőben egy hónappal a fővárosba érkezés előtt ketl jelenteni az igénybevételt. Egy-egy csoport a szálláshelyet általában három napra veheti igénybe: hétfő. kedden, szerdán vagy csütörtökön, pénteken, szombaton. A kiránduláson résztvevők i takarítás, valamint a villany- és vízfogyasztás költségeire szemólyenkint és naiponint egy forint Halló! Kéziszerszámárugyár? Dúntya főmérnök elvtársat kérem... S aztán megkezdődik a rövid,de szíves hangú beszélgetés az egyik szegedi üzem főmérnöke és Turza Mihály, — az üzem instruktora között. Amikor abbamarad a telefonbeszélgetés, Turza Mihály elvtárs, az instruktor örül. Jó hírt hallott, mégpedig azt, hogy az elmúlt év utolsó negyedében 1 százalékkal csökkent az önköltség a Szegedi Kéziszerszámárugyárban éa így az élüzem csillag elérésénél ók is számításba jöhetnek. Turza Mihály elvtársat röviden hadd mutassuk be azoknak, akik nem ismerik. Erős, testes ember, haja hátra simítva, de halántékánál már fehér szálak csillannak. Közvetlen modorú és szereti az embert. Szavaiból, mondataiból is ez derül ki. Aki egyszer beszél vele, az is ilyen tapasztalatokat szerez. A DÁV igazgatója és egyik pártmunkája a Szegedi Kéziszerszámárugyér munkájának segítése; az instruktori munka. Az instruktoroknak sokrétű a teendőjük, szép a feladatuk. Turza Mihály közel egy esztendeje jár a Kéziszerszámárugyárba, s a Városi Párt-Végrehajtóbizottság útmutatásai alapján beszéli meg az üzemben a helyi teendőket. Turza elvtárs mindjárt első útjainál azt tapasztalta az üzemben, hogy zsúfoltak a munkatermek, s jobbá, kényelmesebbé kell tenni a dolgozók munkakörülményeit. Valóban megvolt ez a hiba és most folynak az építkezések a Kéziszerszámárugyárban, s bővítik a munkatermeket. De nemcsak ez tortént. Elszívó berendezést valósítottak meg a köszörű gépeknél, s gondoskodtak arról, hogy a télen át megfelelő hőmérséklet, meleg legyen rz üzem különböző részeiben. Nevetve beszél arról Turza elvtárs, hogy nemrégen részt vett egy kéziszerszámárugyári megbeszélésen, ahol éppen arról volt szó, hogy a villanyvezetékek szerelésénél nélkülözhetetlen mászó vasakat ls gyártják majd. Igaz, ezen a megbeszélésen voltak olyan hangok, tán nem kellene gyártani a mászó vasat, mert az új cikk, nem kifizető. Mászó vasból pedig hiány mutatkozik. Az instruktor találó és igaz szavakat tudott mondani a mászó vasak jelentőségéről. Hiszen nagyon jól ismeri, milyen a szerepük a villanyvezeték szerelésénél. El is határozták a kéziszerszámárugyárban, hogy készítik majd a mászó vasakat. Nagy öröm az instruktornak is, hogy az 1954-es év utolsó negyedének tervét 109 százalékra teljesítették a Kéziszerszámárugyárban. SZEGEDI JEGYZETEK Szűcs Gábor plusz 1 fő Szűcs Gábor rmtgdbi;\m lépte át a rendség küszöbét és beléö! kéri a bejelentő hé•atclba. Nevel — kérdezte ttgorú hangon egy szőörmcster, s alig ol••isható betűkkel kitöltötte a belépőt. Szűcs Gábor már a l 'lépőért nyúlt, amikor ez őrmester visszahúzta •i papírlapot. — .Vegy még valaki a ' •jelentőbet — kérdezte i szemügyre vette avá.ozók sokaságát. — Én i« oda szeretnék enni — jelentkezett V szőke, kékszemű fia..l lány. — Áfás nincst — s t.'án senki nem jelent • -:•> <, hangosan mondta •z őrmester azt. amit .. i .* — Plusz egy fő. — Azután apáskodó lángon figyelmeztette Jzücs Gábort: — Feltétlenül várják r.ie'g egymást, mert .sakis együtt léphetnek ki a kapun. Szűcs Gábor és a plusz egy fő. az a csinos, fiatal szőke lány hallgatagon lépdelt az emeletre vezető lépcsőkön. A bejelentőbe érve most az egyszer nem volt udvarias Szűcs Gábor. Nagyon sietett, haZasztha. lattan sok dolga volt s ezért nyomban odanyújtotta bejelentőlap másolatát. Az okmánybélyeget gyorsan lepecsételték. A kékszemű szőke lány bejelentőlapjával azonban volt egy kis diferencia. Itt is javítani kellett rajta, ott is, tehát hosszan tartott. Szűcs Gábor már egyik lábáról a másikra állt. Tíz perc, tizenöt perc. — Na végre! — sóhajtott fel, amikor széles mosollyal megszólalt a fiatal szőke lány: — Mehetünk ... Most már beszédbe elegyedtek. Annak rendjc-módja szerint együtt léptek ki a rendőrség küszöbén. Szűcs Gábor halaszthatatlan iigye sem volt most már sürgős. Az őszi napsütésben megindullak céltalanul, beszélgetve. Régi ismerősként váltak már cl és ahogy cz szokás a fiataloknál, találkát beszéllek meg. Szűcs Gábor preciz és pontos ember. Pontban ötkor mindig megjelent a Posta előtt, ahányszor csak találkája volt. Nézte a karóráját és a Városi Taná.-s toronyóráját. Eltelt tiz perc, tizenöt perc. Türelmetlen lett s gondolatban jókívánságokat küldött as őrmester felé. Legtöbbször azonban, amilcor már menni készült, feltűnt, a kedves ismerős, a fiatal szőke lány. A sok találkának úgy, amint azt már a nagy regényírók megírtál;, most is házasság lett a vége. Mivel pedig házasság után rendszerint új lakásba költözik az új pár. új bejelentőlapot is kell kitölteni. Szűcs Gáborék új házasokhoz méltón együtt indultak a bejelentő hivatalba. — Nevet — kérdezte ugyanaz a szőke őrmester, aki a lelkükre kötötte, hagy csal: együtt léphetik át a rendőrség küszöbét. — Szűcs Gábor. — Hova megy? — A bejelentőbe. — Megy még valaki? — Én is vele megyek — szólalt meg a fiatal szőke, most már asszony, Szűcs Gáborné. — Plusz egy fő — válaszolta határozottan az őrmester. — De kedves őrmester elvtárs — tiltakozott Szűcs Gáborné. — én már... mi már . . . szó. val. . . — Nem számít! Plusz egy fö. És ekkor megint jelentkezett valaki. — Én is a bejelentőbe megyek — mondta egy csinos, feketeszemű barna jelentkező s máris sietett Szűcs Gábor mellé. — Akkor plusz két fö — javítja a belépőt az őrmester. — őrmester elvtárs! — szólt felindulva Szűcs Gábor. — Értse meg, hogy a maga plusz egy fö-jének már házasság lett a vége. Megnősültem és ö a feleségem — mutatott feleségére s közben talán az illendőségből barátságosan elmosolyodott. — Engedje meg... — hagyta abba a munkáját az őrmester s a kézszorilás helyett a belépői nyújtotta oda. — Tessék a belépő, Szűcs Gábor plusz kél fő. Értse meg őrmester elvtárs, — könyörgött most már Szűcs Gábor — én nős vagyok, elvetlem a maga plusz egy fö-jét és itt újra feleségérc, majd a melléje lépett barnára nézett, — Értem. — vette tudomásul az őrmester s csak úgy dünnyögve tette hozzá: — Kár ezért ilyen patáliát csapni, ű már az én feleségem. (f) Ez a vezetők és munkások tevékenységét, derekas helytállását dicséri. A Kéziszerszámárugyárban is méltóan akarják köszönteni hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Meg is tették vállalásaikat, a termelés növelésére, az önköltség csökkentésére és a minőség javítására. Az instruktor Erdődi József párttitkárral, Pukánszki János igazgatóval, Páni/a József főmérnökkel is beszélt az önköltségcsökkentés, a termelés növelésének kérdéséről. Meglátta, hogy mtaácn üzemrészben igen helyesen ott volt a tábla, amelyen hírül adták, milyen eredményt értei; cl a dolgozók. Javasolta, hogy az eredmények mellé írják azt is oda, mennyi a kereset. Mert ezt is jó, ha tudják, s erre bizonyíték a Szegedi Xt. sz. Autójavító Vállalat példája is. Elmondották az instruktornak, ha 10méteres acélszalagokat rendelnek, akkor nem olyan nagyságúé kat küldenek. Ebből különböző bajok adódnak. Ezt is, — mint az üzemrészekben a túlzsúfoltságot — jelentette a Városi Párt-Végrehajtóbizottságnak. Az instruktornak politikai segítséget is koll adni, így is tevékenyen részt kell vennie egy-egy üzem munkájában. Nem volt kielégítő a termelés pártellenőrzése. Megbeszélték ezt is és ma már a kéziszerszámárugyári pártszervezet ilyenirányú tevékenységében is jelentős az eredmény. Megszülettek már a felszabadulási munkaverseny első eredményei a Kéziszerszámárugyárban is. örül ennek őszintén és szívből az instruktor is. Természetesen a sikerei^ főképp azok az emberek biztosították, akik a munkatermekben a gépek mellett tevékenykednek. Azt mondja Turza elvtárs, nem elégedett a munkájával, s ezután méginkább jobban igyekszik feladatait elvegezni. Kétségtelen, hogy a felszabadulási munkaverseny győzelméhez hozzáadhatja a maga tudását, képességét az instruktor is, — a maga posztján tehet az eredményekért. Ne feledjük, elromlott a Kéziszerszámárugyár hangos beszélője. Szigetelő porcelánok kellettek volna. Honnan vegyenek? Az instruktor segített és a DÁV-tcl visznek porcelán szigetelőket. Hadd töltse be feladatát a hangos beszélő. Turza Mihály megvallja azt is: „Szeretek a Kéziszerszámárugyárban járni, és szép az instruktorok feladata". így van és az igazi instruktor nem „utasítgató emberként" jelenik meg az üzemben, hanem tudása legjavával segítenikész barátként. De most csörög a telefon. A Kéziszerszámárugyár jelentkezik. Pántya főmérnök elvtárs bejelenti az instruktornak, ha sor kerül a tervismertető értekezletre, s meglesz annak pontos időpontja, azonnal szólnak. — Igen, ott leszek, köszönöm elvtárs... — így felel az instruktor. • Vannak azonban egyes olyan instruktorok, akik nem törődnek jól ilyen irányú munkájukkal. Paréj Ferenc elvtárs, a Szegedi „Anna" Szíkvízüzem igazgatója hanyagolja instruktori munkáját, nem végzi el ilyen irányú feladatait. Sokkal lelkesebben kellene dolgoznia. Nem elég, ha valaki az instruktorok között szerepel. Az Instruktor munkájának a gyakorlatban kell gyümölcsözni. S az instruktorok tehetnek a felszabadulási verseny sikeréért is! fmorvay) A férés mezőgazdasági szakembereinek tanfolyama Szegeden Az MDP Szeged Járási Végrehajtóbizo'ifsága a TSZ elnökök, párttitkárok és a legjobb brigádvezetők részére, valamint a gépállomások és állami gazdaságok vezetői részére 6 politikai és 5 szakmai előadásból álló tanfolyamot rendezett. 15-én, szombaton a harmadik előadást tartották meg. Ezen az előadáson mintegy 149—150 mezőgazdasági szakember, pártmunkás veit részt. Csamangó Mihály elvtárs megnyitója uten Makra András elvtárs, a Járási Pártbizottság másodtitkára tartott előadást: „A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek feladatai a termelés pártellenőrzésébem" címmel. Makra elvtárs mélyen elemezte a lermeili'-s pártellenőrzósének kérdését, rámutatott a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek nagy felelősségére a termelőmunkában. Makra elvtárs nagy sikerű e'őadása után Kocsárdi Sándor elvtárs, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője tartotta meg előadását „A talaj ée a tiágyakezeiés módszerei" címmel. Az előadás lilán hozzászólások következtek. A felmerült kérdések megmutatták, hogy a következő szakmai előadásokra még nagyobb felkészülés szükséges, amit a Járási Tanácsnak kell biztosítania. Sokkal nagyobb gondot kell fordila.niok az előadások jó elökíszítósík-B is. Ezek csak igy érhetik el céljukat, az alaposan megfogalmazóit ellenőrző útmutatások tudják csak tovább emelni a hallgatók szakmai képzettségét. xS'tmac éd Tkud "jló&eiőn Umetei et "^ttíwfc fyfulz Hu£táio.tt£tolaH A Közalkalmazottak Juhász Gyula Kultúrotthonának mikrobarázdás temetzsoroaattában. ma este fél 8 órai kezdettel a perui indián csodaéne kessiő, a négy oktáv hangterjedelemben éneklő Yma Sumac két sineksorOEntát közvetítik. A közelmúltban felfedezett Yma Sumac lemezei ezúttal korülnek először nyilvános bemutatásra. A műsor keretében Paul Iíobcson, a kiváló amerikai néger énekes és békehareos énekszámai is előadásra kerülnek, műsorán néger spirituálék, többek között) a közkedvelt Mississippi-dal szerepelnek. Több mint 18 millió forint kórtérítési fizetett ki az elmúlt évben Csongrád megyében az Állami Biztosíló A dolgozó parasztság jólétét is emelő intézkedésekkel kormányzatunk tavaly is egész éven át támogatta a mezőgazdaság fejlődését. A termelők azzal a tudattal fejleszthetik gazdaságukat cs dolgozhatnak; hogy biztps jövő áll előttük. De tudják azt is, hogy amíg az elvetett magból termics, a virágzó szőlőből bor lesz, sok veszély fenyegeti fáradságos munkájuk gyümölcsé t. A tűz- és jégverés következményeivel szemben lakosságunk a kötelező biztosítás alapján kap védelmet. A számadatok arról beszélnek, hogy a kötelező biztosítás országszerte nagy mértekben segítette az elmúlt évben is a károsultakat. Az Állami Biztosító országosan mintegy ezer termelőszövetkezetnek és 130 ezer egyénileg gazdálkodónak 105 millió forint, jégkárt fizetett ki az 1954-es évben és sok millióra rug az EZ összeg is. amit a tüzkárosultak kaplak. Csongrád megyében a nagymérvű jégverés okozta károkért több mint 18 millió forint kifizetése mellett 39 ezer es? ben fizate'.t ki az Állami Biztosító kártéiílést. A kifizetett kártérítés a biztosítási díj sotoaofosa. Csongrád, vároe iakoesága például közel 6 millió forint. Csórva község parasztsága másf 1 millió forint, Szentes város gazdálkodói 1 millió 600 ezer forint, Mérahalom dolgozó parasztjai pedig 800 ezer forint kárt éri lé.-'; kap'a': az Állami Biztosítótól. A jó gazda — éa ezt parasz'súgunk: anyagi helyzete megengedi — azon igyekszik, hogy adóssúg i > e legyen semmiben és ne történje i meg, hogy tartozását kötséTC: kényszerintézkedésekkel hajtsa'; b . Sok dolgozó paraszt még há' ral 1 ban van a kötelező biztosítás elmúlt1 évi dijával, pedig ebben a hónapban már az 1955. évi díj '•> esedékes. Mint a fenti s:ám .!; imutatják, saját érdekük a to. illőknek, hogy tartozásukat rcr.d z zék. Kár mindenkit érhet és nem sz had elfelejteni, hogy nz Á'.lrr i Biztosító abból a pénzből f et kártérítést, amit a terme ő z ve keretek, az egyénileg gazdálkodó a lakóépületeik tulajdonosai f zetoek he biztosítási díj címé í A biztosító csak úgy tudja teljesben; teljes mértékben feladatút,— > . núlalos módon kárt szenvedő:; cgítését — ha a bhitorílási dün' mindenki, pontos;,n, lé tei nicie tseu