Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

OELMBGYBRORSZBG VOLPONE SZOMBAT. 1955 JANUÁR 1. Ben Jonson drámája a Kamaraszínházban ultúrforradalmunk szegedi frontszakaszán jelentős gyo. zelmet könyvelhettünk el az óesz­tendő utolsó napjaiban. December 23-án megnyitotta -kapuit a Sze­gedi Nemzeti Színház Kamaraszín­háza, s ezzel hozzájuttatta Sze­gedet ahhoz a második színházhoz, melyet az ország egyik legjelen­tősebb vidéki kultúrcentrumának dolgozói kétségkívül régóta igé­nyelnek. A Kamaraszínház bemutatkozó darabul Ben Jonson angol dráma­író "VoJpone« című ragyogóan szel­lemes szatirikus vígjátékát vá­lasztotta, amely az elmúlt évek­ben Budapest egyik legnagyobb színpadi sikerét jelentette, 1> en Jonson az angol renais­sance irodalmának egyik leg­jelentősebb alakja volt, fiatalabb kortársa és legjobb barátja Sha­kespearenek. 1573-ban született és 1637-ben halt meg. A 90-es évek­ben Shakespeare színtársulatánál dolgozott mint színész és drámaíró. A hagyomány szerint ezidőben írt vígjátékai egyikében Shakespeare — aki szintén színész volt — je­lentős sikert araiott. A "Volpone-.t 1605-ben az a »Globe« nevű lon­doni színház adta elő legelőször, melynek igazgatója Shakespeare volt. Jonson nemcsak mint színpa­di szerző, hanem mint költő és kritikus is jelentős. A "Hableány­hoz- címzett kocsmában, a későb­bi korok irodalmi kávéházainak ősében a fiatal írók jelentős részét maga köré gyűjtötte és irányitotta őket. Bizonyos kérdésekben nem egészen értett egyet Shakespeare­rel, de nagyrabecsülte zseniális kortársát, tőle származik az "avoni hattyú- kifejezés, s egyik versé­ben * "színpadunk csodájának-, "Szeretett mester—nek nevezi. Ben Jonson színdarabjai közül a drámai erkölcsrajzok a legjelen­tősebbek. Bátran támadja ben. nük a züllött, ízléstelen arisztok­ráciát. Nem kíméli a puritánokat sem, bár erkölcsi nézeteit tekint­ve közelállt hozzájuk, s bizonyos mértékig a XVIII. századi kispol­gári dráma korai előfutárának is tekinthető. Legjobb darabjában, a "Volpone, vagy a róka- című sza­tirikus vígjátékban az eredeti tő­kefelhalmozás korának jellegze­tes velejárójót, az emberi kapcso­latokat megmérgező nyerészke­dési szellemet leplezi le. I smerjük Ben Jonsonnak a dramaturgia kérdéseiről szóló elméleti meghatározásait. A shakespearei romantika külsősé­geinek utánzása helyett a klasszi­cizmus dramaturgiója felé közele­dik: erősen hangsúlyozza a forma zártságát és fegyelmét. Ügyneve­zett -humorelmélet—e egyetlen uralkodó vonásra vagy furcsaság­ra építi fel a hős jellemét. Abban azonban egyetértett Shakespeare­rel, hogy a dráma célja: tükröt tar­tani a természet és a társadalom elé. Üj utat tört a vígjátéknak, élő típusok bemutatásával, hihető bo­nyodalom megalkotásával, a min­dennapi élet beszélt nyelvén igye­kezett a valóságot ábrázolni. Az emberi ferdeségek és gyarlóságok fáradhatatlan ostorozója, egyik komédiája prológusában ezt írja: • Íme itt vagvok, hogy ostorommal végighúzzak a képmutatáson.­A -Volpone- Jonson drámaírói művészetének egyik csúcsa. Pá­ratlanul éles szatírájával szinte Moliére előfutárjává válik. Kár­páti Aurél a -Szabad Nép- kará­csonyi számában színjátszásunk problémáival foglalkozva írja töb­bek között Moliére-ről, hogy "tár­sadalomkritikája révén ma már ö is "szerves része- a magyar nem­zeti színjátszásnak-. Talán éppen a "Volpone~ ilyen -elő-moliérei­jellege az oka annak a kétségkí­vül jelentős szerepnek, melyet ez a darab felszabadulás utánj szín­játszásunk területén játszik. Igaz, hogy az átdolgozások még­inkább kiélezték a darab moliérei vonásait. Mert a magyar színpa­dokon játszott -Volpone- nem tel­jesen azonos Ben Jonson eredeti szövegével. Három huszadik szá­zadi frónak is része van a mű je­lenlegi magyar formájának kiala­kításában. Először a német Stefan Zweig alkalmazta modern szín­padra a darabot, majd ezt a mo­dernizálást alakította tovább a francia Jules Romains. A kétszeri átformálás azonban eltüntette az angol eredetinek sok zamatát, s legnagyobb élő drámaírónk, Illyés Gyula vállalkozott arra, hogy az eredeti jonsoni izeket űjrakeltse és pótolja, s a háromféle változat­ból megteremtse a negyediket. Illyés maga Írja "Volpone--fordí­tásának előszavában: -A művel te­hát némileg az történt, ami a nemzeteken végigvándorló mesék sorsa szokott lenni, hasonult, ho. nosodott.- Az eredeti verses szö­veg prózává változott át, a cselek­mény egyes, a fővonalhoz nem tar­tozó részei elmaradtak. Az ilyen­fajta átdolgozások erősen vitat­ható problémájának felvetése túl­haladná e cikk kereteit, ebben az összefüggésben csak arra szüksé­ges utalnunk, hogy az Illyés-féle -Volpone- egyesíti az átdolgozá­sok kétségtelenül meglévő előnyeit, s el tudja kerülni számos hátrá­nyát. Ben Jonson "Volpone--jának címszereplője a pénzharócsolás monomániákusa. Hasonlít Moliére Harpagon-jához, csakhogy elsősor­ban nem a pénz felhalmozásában, hanem megszerzésében leli örö­mét. Nagyszerűen ismeri és ki­használja a hozzá hasonló pénz­sóvár figuráknak azt az emberi gyöngeségét, hogy mindenre ké­pesek egy gazdag ember kegyei­nek a megnyeréséért. Saját kap­zsiságát azzal igyekszik kielégíte­ni, hogy a végsőkig kihasználja mások kapzsiságát. A pénzéhség megszállottjainak tánca az arany körül, felsülésük és bűnhődésük jellegzetesen megmutatja a polgá­ri társadalom élősködőinek fene­ketlen rothadtságát. A féltékeny férj felesége tisztaságát, a zsugori uzsorás vagyonát hajlandó felál­dozni a várható örökség reményé­ben, a közjegyző rútul visszaél hi­vatása előnyeivel, hogy kisemmizze vetélytársait a vélt haszonból. A megszégyenült és börtönbe került gazfickókat léprecsaló főélősködő pedig akkor zuhan le sikereinek csúcspontjáról, amikorr már azt hi­szi, hogy minden terve sikerült. Az eredeti darabban megbűnhődik Mosca, a pénz komédiájának ez az agyafúrt mókamestere is, az átdol­gozásban az ő agyafúrtsága csalja lépre Volponét, s a végjelenet be­fejező szavaiban mégjobban alá­húzza az író éles támadását a kap­zsiság ellen: -Tárjátok ki a kapu­kat! Levegőt, világosságot! Zenét! A zsugoriság doha még itt bűzlik. Gyújtsatok fáklyákat. Menjetek a kapuba a vendégek fogadására. Zenét! És soha senki ne beszéljen többé nekünk pénzről!.. Den Jonson darabját műfaji te. kintetben jelentős szálak fű­zik a commedia dall'arte hagyo­mányaihoz. A mű szereplői egye­nes utódai a vásári színjátszás né­pi hagyományok alapján kialakult jellemtípusoknak. Ezt a bizonyos mértékig primitív, de ugyanakkor drámai sűrítésre rendkívül alkal­mas tendenciát mégjobban hangsú­lyozza az, hogy a szereplők nevé­ben el van rejtve egy-egy olyan állatnak a neve, amelyet a közép­korvégi népi színjátszás valamilyen jellegzetes emberi tulajdonság vagy magatartás konkrét ábrázo­lására általában felhasznált. A cselekmény Velencében játszódik le, s így a nevek olaszok. Volpone neve a rókát, Moscáé a legyet, Voltoréé a keselyűt, Corvinóé a hollót, Corbaccióé a varjút, Leonéé a/, oroszlánt, Canináé a nőstény­kutyát, Colombáé a galambot idé­zi. Éppen a darabnak ez a vonat­kozása ad módot arra, hogy az elő­adás a mű amúgy is harsogó szí­neit a végsőkig kiélezze a bohó­zat i stílus irányába. A Szegedi Nemzeti Színház gár­dája hosszú, lelkiismeretes mun­kával készült fel a -Volpone« elő­adására. Sallós Gábor rendező he. lyesen látta meg. hogy az első­rendű feladat a renaissance világ légkörének a megteremtése. Az egész előadáson végigvonul az atö. rekvés, hogy az aranyborjú körül táncoló társadalom éles leleplezé­se összhangban maradjon a darab sziporkázó játékosságával, hogy a bohózatos és szatirikus tenden­ciák ne egymás rovására, hanem egymástól elválaszthatatlan egy­ségben érvényesüljenek. A ren­dezés végig tudja fokozni a darab lendületét. Az első felvonás azon­ban egy kissé a konvencionális víg­játéki stílus jegyében indul, s já­tékosságban nem éri el a későbbi felvonásokat. Itt lehetne még kis­sé lazítani, s ezzel a darab mene­tét egységesebbé, töretlenebbé tenni. Lehetséges persze olyan fel. fogás is, mely az első felvonásban kialakított szolidabb stílusban vi­szi végig az előadást, de vélemé­nyünk szerint a szinház által vá­lasztott megoldás a szerencsésebb. Külön nehézséget jelentett a ren­dező számára, hogy a "Volpone" díszletei számára a kamaraszínpad kissé szűknek bizonyult. Különösen Corvino házában és a törvény­széki jelenetben volna szükség nagyobb térre. A rendezés ötlete­sen hidalta át ezeket a körülmó­nyekszabta nehézségeket. Sallós Gábor már az új Kipphart-vígjá­tékban bebizonyította rátermett­ségét, ezt a rendezését ismét sí­kerei közé könyvelheti el, , A színészi teljesítmények vizs­gálatánál elöljáróban arra kell rámutatni, hogy a darabban tu­lajdonképpen két főszerep van. Mosca, a vidám ingyenélő mozgat­ja a bábuk drótjait, s szerepe súly­ban is azonos a címszereplőével, terjedelemben meg éppen felül is múlja azt. Moscának kell köny­nyed hányavetiségével, fölényes biztonságával megadnia az előadás alaphangját. Kormos Lajos pom­pásan oldotta meg ezt az igen ne­héz feladatot, mely többek közölt a szó fizikai értelmében is nem mindennapi nehézséget jelent, hi­szen közel négy órán keresztül szinte állandóan a színpadon kell tartózkodnia. Kormos egyszerű, természetes eszközökkel dolgozik, tökéletes illúzióját tudja kelte'íii annak, hogy a sok cselszövény, té­vedés, látszat közepette egyedül ő van végig tisztában a helyzettel, s ő a helyzet ura, az utolsó kép el­ső jeleneteitől eltekintve, amikor átmenetileg szorult helyzetbe ke­rül, de végül ismét kivágja magát. Átéli s ugyanakkor intellektuálisan is teljes mértékben érti a zsugori­ság árnyékában termő ingyenélés nem éppen erkölcsös, de a környe­zettel szemben erkölcsileg is fö­lényben lévő filozófiáját. átay Endre figyelemreméltó alakítást nyújt Volpone sze­repében. Igen sok eredeti színe, jó ötlete van. Az arany megszál­lottjának százszínű figurája köny­nyen lehetőséget ad a külsőséges megoldásokra, s az ezekre amúgy is hajlamos Kátay néhányszor en­ged a szerepadta kísértéseknek, s ilyenkor nem érzékelteti kellően a szerep belső logikáját. Ezek az apróbb hiányosságok azonban nem borítják árnyékba azt. hogy egészében véve magasszínvonalu teljesítményt láttunk tőle. Miklósy György Corvinőja és Barsi Béla Corbacciója a legap­róbb részletekig kidolgozott mű­vészi alakítás, méltóképpen sora­kozik a két nagytehetségű művész pályafutásának legjelentősebb ál­lomásai közé. Kaló Flórián és Me­zei Lajos jól illeszkedett bele az együttesbe. Kovács János főerénye, hogy jól érzékeltette a szerep tí­pusjellegét, s egy percre sem té­vesztette szem elől, hogy ő tulaj­donképpen a szájhős oroszlánt játssza. E téren néha ő is külsőd­leges megoldásokat alkalmazott, talán többet a kelleténél. Lászlóffy Kata Caninája mél­tán sorolható a már említett leg­kiválóbb alakítások (Mosca, Cor­vino, Corbaccio) sorába. Kormos­sal való páros jelenete az első felvonás végén egyike a darab leg­ragyogóbb mozzanatainak. Ambrus Edit harmonikusan érzékelteti Co­lomba passzív egyéniségét. Sándor Sándor korhű díszletei, Mánik László pompás maszkjai, Bene Jánosné és Horváth Ferenc jelmezei jelentős részt kérnek a sikerből. Pósa Péter egyetemi adjunktus Anyakönyvi hírek 1954 december 24-tül 1954 december 31-ig. HAZASSAGOT KÖTÖTTEK Juhász István és Ezsiás Margit, Aletz­ger Béla és Domonkos Borbála, Kovács István és Szabó Erzsébet, dr. Kajlár György és Kajtár Gizella, Simon András és Csarnai Katalin, Nagy Antal és Vrab­csán Anna. Kostyán László és Korom Margit, Bálint József és Zombor! Mária, Vér József és Bakacsi Éva, Rácz Károly és Horváth Éva. Pásztor Géza és Ma­tuszka Margit, Tóth Géza és Kérdő Er­zsébet. Szilágyi Elemér és Zolczer Erzsé­bet, Hegedűs Bé'a és Sebők Jolán, Zsiros András és Kiss Róza, Farkas Ferenc és Pópity Erzsébet, Hubert Albin és Peterdi Judit. Polták László és Reichel AgneS, Lakatos József és Seres Gizella, Ko­vács Lajos és Fodor Rozália, Csikós Mi­hály és Szénhegyi Hilda, Tóth Lajos és Redenczki Gizella Vecsernyés Béla és Nyerges Klára, Herédl Vincze és Berta Ilona, Szabó József és Nagy Judit. Né­meth István és Szűcs Katalin, Farkas Sándor és Csaba Rozália, Farkas Sándor es Dudás Margit. SZÜLETÉSEK Pósa Antal és Fodor Ilona Klára, Ki­rály Béla és Daka Etelka Éva, Stadler Imre és Kis Emilia Emília, Tihanyi Li­pót és Bagó Erzsébet István, Zádori Sán­dor és Györgyi Ilona Sándor, Laskai Im­re és Lábadi Katalin Ágnes. Révész László és Szili Gabriella Erzsébet, Kispé­ter Lajos és Baranyai Ilona Lajos, Sze­keres Ferenc és Hódi Rozália fiva, Sebők Béla és Kovács Ibolya Zsuzsanna, Bank Sándor és ördög Piroska Sándor. Czvitkó István és Dobó Anna István. Csurka Já­nos és Makai Gizella Gábor, Csendes Sándor és Bödö Klára Tamás, Fehér Gyula és Csonka Juliánná Gyula, Ha­lász István és Szőke Éva Tibor. Kovács László és Szabó Mária László, Kovács Já­nos és Hegedűs Anna László. Mészáros László és Szűcs Sarolta László, Papdi István és Gárgyán Julianna Tibor, Pál Lász ó és Farkas Csamangó Ilona Béla, Szögi Ferenc és Balog Erzsébet Ibolya, Szélpál István és Márki Julianna István. Tátrai György és Klein Róza György, Tóth István és Nyári Mária István, Tóth János és Illés Julianna Éva, PetJ Sándor és Deme Veronika Zoltán. Pukányszkl Béla és Bálint Sarolta Béla, Polyák Vendel és Farkas Gabriella Edit, Tóth Mihály és Szögi Irén Mária, Biró József és László Margit Mária, Balogh András és Bognár Julianna András, Bellér János és Fuksz Zsuzsanna János, Illés István és Nagy Terézia László, Kurunczi Lajos és Bakó Zsuzsanna Lajos, Kopasz István és bárká­nyi Erzsébet liona, Sávolyi István és Ju­hász Piroska Zoltán, Ludvig András és Vass Erzsébet András, Mészáros Ferenc és Palotás Irén Erika, Redenczki István és Horváth Viktória István, Szabó Jenő és Szabó Julianna Jenő, Szép Imre és Tóth Irma Imre, Szabó István és Biba Teré­zia Béla, Vásárhelyi István és Király Má­ria Mária, Bende Lajos és Pónusz Ilona István nevű gyermeke született. ELHALTAK: Kassal András 77, Hegedűs Józsefné Öze Erzsébet 41, Stachó Szevér 88, Né­meth Vadas Lívia 2 nap, Horálh István­né Szopó Julin 68. Daka József 47. Zá­dori Sándor G nap. Deák Jánosné Szánthó Rozália 54. Kiss Józsefné Unsi Rozália 86, Beck F.rnesztina 69, Fuhri Konrád 60, Ba'ogh Erzsébet 50. Szedlák Anna 71. Berta Terézia 77, Báli Rudolf 1 nap. Ko­csis Ferenc 3 év. Ponyiczky Kálmánná Tr.jthy Kafalin 76. Takács Sándor 58. Vecsernyés Ferencnó Kispéter Rozália 64, Molnár Istvánné Tóth Mária 64. Bakra Erzsébet 4 nap, ökrös Sándor 40 éves ko­rában. , NAPIREND IDÖJ ARASJ ELENTÉS 1955 M Várható időjárás JANUÁR ^B szombaton estig: Vál­^^ tozó fe.hözct, néhány helyen kisebb hava­zás. Időnként élén­na kebb északl-északkele­SZOMBAT H tl szél. Az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Válható legmagasabb nappali hőmér­séklet mínusz 2—plusz 1 lok között. • A fűtés alapjául szolgáló várható kö­zépliőmérséklet szombaton mínusz 1-mí­nusz 4 fok közötl lesz. MOZI Szabadság: Halhatatlan melódiák. — Olasz film (január 2-ig); hétfőtől Mágnás Miska. — Magyar film (január 5-ig). Vörös Csillag: 2x2 néha 5. — Színes ma­gyar filmvígjáték (január 5-ig). Fáklya: Egy katedra története. — Cseh szlovák filin (Január 2-ig);. ftétfötül: Cir­kusz. — Szovjet film (január 5-ig). Az előadások kezdete a Szabadság- és Vörös Csillag-moziban 1-én-és 2-án ne gyed 4. fél 6 és fél 8, hétköznapokon fél 0 és fél 8. a Fáklya-mozibant|-én és 2-án fél 4. fél 6 és fél 8, hétköznapokon fél G és fél 8 órakor. vasárnap 9-től 13 óráig. Szakkönyvek köl­csönzése 12 órától 20 óráig, hétfőn 14-től 20-ig: vasárnap 9-től 13 óráig. Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés 13 órá­tól 18 óráig. Az olvasótermi szolgálat az építkezés miatt egyelőre szünetet. Ifjú­sági kölcsönzője (Takaréktár u. 8. sz.): kölcsönzési idő kizárólag 14 éven aluliak részére 12—4 óráig. Járási: Sztálin krt. 54. Kölcsönzés szer­da kivételével minden hétköznap délután 3 órától este 7-ig, szombaton défután 2-tűl 7 óráig. Gorkij-könyvtár könyvkő'csönzésl Ideje: Hétfő. kedd. szerda, péntek: délelőtt 8— 12-lg, délután 13—15.30-ig: csütörtök, szőni­ban: délelőtt 10—14-ig, délután 15—13-ig; vasárnap délelőtt 9—12-ig. HETI SZÍNHÁZI MŰSOR Bérlet­M? este 7: Csárdáskirálynő. szünet. -án délután fél 4: CsárdásUzi'ynő. — Bérletszünet. Este fél 8: Csárdáskirálynő. — Bérlet­szünet. Hétfőn nincs előadás. 1-én, 7: Csárdáskirálynő. — Radnóti bér­let. 5-én, 7: A trubadur. — Jászát bérlet. 6-án, 7: Ármány és szerelem. — Bér­le tszünet. KAMARA SZÍNHÁZ Vasárnap 3 és 7 órakor; Volpone. MUZEUM Fehérlő élővilága (Kultúrpalota. Roose­velt-tér); Múzeumi Képtár (Horváth Mi­hály utcai üvegcsarnok) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Egyetemi: Olvasóterem 10-től 21 BOLDOG ÚJÉVET KIVAN kedves megrendelőiknek a Szegedi Fényké­pész Szövetkezet tagsága. A SZEGEDI ÉLELMISZERKINKE­PESKEDELMI VALLALAT Vezetősé­ge. pártszervezete, valamint Szak­szervezeti Bizottsága a vásárló dol­gozóknak boldog újévet kíván. Kér­jük kedves vásárlóinkat, hogy az új­évben is hasonló bizalommal ke­ressék fel boltjainkat, ahol a külön­féle élelmiszerek mellett háztartási szükségleteiket megelégedésükre elé­gíthetik ki. BOLDOG ÚJÉVET KIVAN vásárlói­nak a Szegedi Kiskereskedelmi Vál­lalat. A SZEGEDI KISKERESKEDELMI VALLALAT valamennyi dolgozójá­nak boldog új esztendőt kíván a vál­lalat vezetősége. óráig A SZEGEDI VILLAMOSVASÚT IGAZGATÓSAGA értesíti az utazó­közönséget, hogy közbejött technikai okok miatt a bérletjegyek kiszolgál­tatása 1955 január l-én. 2-án és 3-án délelőtt szünetelni fog. ezzel kapcsolatban közöljük, hogy az 1954 december havi bérletjegyek 1955 ja­nuár 6-ig utazásra felhasználhatók. (34) Azután nívós vita in­dult meg arról, hogy Hannibálnak az arcké. pét festessék-e meg, vagy szobrot állítsanak neki. Egy szeme legyen­e azon, vagy kettő, ki tartsa a leleplező beszédet, kik vezessék a társadal­mi gyűjtést, és a zsidóktól fogadjanak-e el pénzt? Ez az egy pont volt az, amelyben mindenki igen­nel szavazott, a többiekre nézve azonban nagyon elágazók voltak a vélemények, azért nem is vártam meg az eszmecsere végét, hanem angolosan meglép­tem kán és mirza testvéreimtől. Ha tógám lett volna, azt minden bizonnyal az arcomra húztam volna, mikor kiléptem a kapun. A Coriolanus anyja érezhette így magát, mikor megtudta Plutarchosból, hogy Rómát megmentette, de a fiát elvesztette. A kenyeremet tán én is meg­mentettem, de Hannibált elvesztettem, éppen mikor föltámasztottam. Meghamisítottam, eltorzítottam, csúfot űztem belőle, maskarába öltöztettem és buk­fencet hányattam vele a cirkuszban. Ehhez fogható gonosztett nem volt azóta, mióta az elvetemült Tul­lia a saját apja holttestén végigkocsikázott a Via Scelerátán. A tisztelt című kánok talán kijárhat­nák a megkegyelmezésemet a nagyságos és méltó­ságos kánoknál, de én soha meg nem bocsáthatok magamnak. A varasbéka ott csúszott-mászott a celtisz alatt, arcocskáján nem annyira a kiállott szenvedések, mint inkább a különböző cipőkenőcsök nyomaival. Fölhasználva a Gazsi bácsi politikai elfoglaltságát, belekóstolt minden suvickos skatulyába. Most az­zal foglalkozott, hogy az ölében lévő számtanfüzet­ből kitépett egy levelet, csinált belőle staniclit, tele. rakta éretlen celtisz-bogyóval, azt onnan kiszedte és beleduggatta a fülecskéjébe, orrocskájába. így sokkal raffináltabb volt az élvezet, mintha közvet­len a földről raktározta volna az orrába a bogyókat. — Nekem adod-e ezt az irkát, pajtás? — UahM&át föltámasztása Ohó>ui fjtxenc >uqénye. kuporodtam le hozzá. — Mitatótene terne? —• kapadozott a zsebembe. Ebből értettem ímeg, hogy a varasbóke az alkudo­zások terére lépett és azt hogy milyen kérdezi, ellenértéket kínálok az irkáért. Egyebem nem volt a noteszemnél, azt ajánlot­tam fel, ami nagyon szép volt tőlem, mert a no­teszben sokkal több volt a kitépnivaló, mint az irkában. Dehát nekem a notesz már úgyse kellett többet, az irka meg nagyon kellett, legalább egy tiszta levele. Azon írtam meg ott nyomban a le­mondásomat a tanári állásomról. Be is dobtam mindjárt az igazgatói iroda ajtaján levő levélszek­rénybe. Ennyi engesztelő áldozattal tartoztam Han­nibál meggyalázott szellemének. VIII. Szelíd és udvarias ember vagyok, aki még a gyógynövénykereskedő kandúrjának se mondom, hogy „sicc, te!" hanem azt, hogy „cicuskám nem lennél szíves más irányban orientálódni?" A gúnyo­lódásra se volt sohase kedvem, se különös tehet­ségem. A római szatirikusokat és a görög Komédia­írókat sokat forgattam ugyan — a doktori disszer­tációim Aristophanesről szólt — de inkább csak nyelvi szempontból s az iróniájukat sem tudtam sem élvezni, sem helyeselni. Sőt például Aristo­phanest határozottan elítéltem azért, hogy kiváló talentumát a tekintélyek lerombolásába állította. Nekem hiába mondják, hogy ő nem volt a hibás, hanem a kor, amely Kleonokat termett. Az nem úgy van, aki igazi költő az a suszterokról is tud pindaro6i ódákat írni, sőt csakis az az igazi költő, aki ezt meg tudja csinálni. A marathoni győzőkről nem kunszt szépet írni. (Folytatjuk]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents