Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-13 / 10. szám

CSÜTÖRTÖK, 1935 JANtTAlt 13. OELMftGYüRORSZSG Az út helyes! Jmgymeiek mgy kritika kritikájáról A „Délmagyarormmág" — nem sokkal a -Fel a fejjel" című film szegedi bemutatója után — ismertetést közölt a filmről, majd -Megjegyzések egy filmbírálathoz" címmel Kiss Lajos elvtársnak az ismertetésre írott válaszát közölte. A válasz mondanivalójának lényege, hogy a "Fel a fejjel* című filmnek sem politikai, sem esztétikai nevelő ereje nincs, s a -Délmagyarország"-ban megjelent cikk hibás, mert erre nem mutatott rá. Kiss Lajos elvtárs cikkére levelek érkeztek a szerkesztőségünkbe. Oláh Jánosné olvasónk például azt írja, hogy a filmnek vannak ugyan hibái, de Kiss Lajos elvtárs nem a film valóságos hibáiról írt. A levélíró szerint az ellenséget a film helyesen ábrázolja, s a filmnek egyik legszebb része szerinte is a kivégzési jelenet Oláh Jánosné szerint Latabár nagyon értékes művészi munkát alkotott ebben a filmben. Horváth György levelezőnk szerint helyes a film alkotóinak vállalkozása, s különösen kiemelendő az eredmény: a közönség jól szórakozott és sokat tanult a filmből. Természetesen olyan levél is érkezett szerkesztőségünkbe — igaz, csak egy —, amelyek igazat ad Kiss Lajos elvtársnak. Ebben azonban nincs köszönet. A levélíró Kiss Lajos elvtárs mondanivalójának lényegét és írója szándékát kiforgatva, ellenségesen támadja a filmet és azt írja többek között: '•Objektív művészetet, s nem pártos alkotást kérünk!" Természetesen ezt az álláspontot a leghatározottabban visszautasítjuk, s világosan kimondjuk: egy percig se higgye a levélíró, hogy Kiss Lajos elvtárssal azonos alapokon áll. Kiss Lajos elvtárs bírálatából jószándékú segítőkészség nyilatkozott meg. Ebből az álláspontból csak elvakult rosszindulattal lehet támadást indítani a szocialista-realista művészet alapelvei ellen! A -Délmagyarország" szerkesztősége azonban Kiss Lajos elvtárs cikkével nem ért egyet. Kiss Lajos elvtárs szerint a film műfajilag elhibázott, mert —amint mondja — -az ábrázolt történelmi periódus nem tartalmaz elég vígjáték-lehetőséget". Szerintünk ez a korszak is nyilvánvalóan tartalmaz ilyen lehetőségeket és a film alkotói feltétlenül helyesen cselekedtek azzal, hogy ilyen módon próbáltak közeledni ehhez a korszakhoz. Ha Kiss Lajos véleményét elfogadnánk, végső fokon oda kellene jutnunk, hogy bizonyos történelmi korszakokról bizonyos műfajban lehetne csak írni, illetve filmet készíteni. Valójában minden korszakról mindenféle műfajban lehet alkotásokat készíteni. Egyetlen követelmény van csupán, hogy a mű jó, mondanivalójában igaz, megformálásában magas művészi színvonalú legyen. A ,.Fel a fejjel" című filmben egyébként valóban vannak olyan részletek, amelyekben a komédiázás erőltetett, öncélú. De nem az a baj, hogy komédiáznak a filmben, hanem az a baj, hogy nem jól, nem helyesen komédiáznak.. A hibák ebből adódnak. Ezekre a hibákra utalt is a -Délmagyarország" bírálata. Kiss Lajos elvtárssal ellentétben változatlanul az a véleményünk, hogy a film legkiemelkedőbb jelenete, a film művészi csúcsa a kivégzési jelenet. Kiss Lajos elvtárs teljes értetlenséggel vizsgálta ezt a jelenetet. Miről van itt szó? A film azt akarja bemutatni, hogy az otobaság, a kegyetlenség, az önzés, a hazugság világában miKétéves védfinfikípzfi tanfolyam kczdüdik február végén Az egészségügyi minisztérium kétéves védőnő képző tanfolyamot indít február végén. A Budapest IV. kerület (Újpest) Erkel "tea 26. Rzám alatt lévő iskolában. Felvételre jelentkezhetnek azok a 18 és 30 év közöli egészs'ges nők. akik hivatást. éreznek a védőnői pályára és érettségi vagy ezzel azonos értékű iskolai végzetVgük van. A felvételi kérelmeket február 10-ig az iskola igazgatójának kell benyújtani. Csatolni kell iskolai éretlts:y*i, vagyoni, orvosi és születési bizonyítványt, valamint önéletrajzot. A hallgatók részére lakásról, ellátásról és tankönyvekről gondoskodnak. A bentlakás a budepesti hallgatóknak nem kö'elező. Az iskola elvégzése után az egészségügyi minisztérium gondoskodik a védőnők elhelyezéséről, Európa országai 1955-ben sorra ünneplik a fasiszta járom alól való felszabadulásuk 10. évfordulóját. Tíz éve, hogy Európa városaiban sorra elhalt a barbár náci csizmák kopogása és az emberek megkezdték újra békés életüket. A fasizmus elleni közös harcnak nincs megrázóbb dokumentuma annál a sok száz és ezer levélnél, amelyet a fasiszta haláltáborokban, börtönökben, kivégzőhelyeken haláluk előtt írtak ennek a küzdelemnek mártirjai. Néhány szemelvényt közlünk ezekből a levelekből, az Országos Béketanács kiadványa alapján, amelyeknek olvasása erőt ad a magyar békeharcosoknak az ismét fenyegető új háború elleni küzdelemben. ERIKA VON BROCKDORF, a német léRüeyl minisztérium tisztviselője volt és 1942-ben férjével együtt letartóztatták, 1943 május 13-án lefejezték. Halála előtt Irt leveléből Idézünk: „... Kedves férjem, Cay, most búcsút mondok néked. A fájdalomban nem maradt más barátunk, csak a bátorság és a gyors halál. Utoljára köszöntelek, kedvesem. Most. e végső órán még egyszer elmondom neked, hogy tenélküled semmit se ért az életem, s te műved. hogy értelmet és tartalmat találtam. S most ez a segítségem. Gondolj rám néha, de ne légy szomorú. Derűs és nagyon nyugodt vagyok. Vigasztalódom, mert tudom, hogy szükségem van rá. Minden jót és szebb jövőt kíván neked a te Erikád" HENRI FERTET 16 éves francia középiskolai tanuló számos rajtaütésben és szabutázscsclekményben vett részt. A német katonai törvényszék halálra ítélte s 1943 lyen sorsa van az egyszerű, jószándékú kis embereknek. A probléma megoldására többször vállalkoztak már a film művészei (Chaplin filmek). A -Fel a fejjel" című film is ezt akarja. Peti, a bohóc, egyszerű, gyermekien romlatlan, együgyű kis emberke. S alakjának bemutatása költői magaslatra ér el éppen a kivégzési jelenetben. Peti, amikor puskacső elé kerül, nem ért meg többet az egészből, minthogy ő perceken belül meg fog halni, s nem mutathatja be azt a számot, amelynek előadása számára mindennél nagyobb boldogság. A kivégzés előtt nem is létezik számára más, nem is akar többet, csak ezt a számot bemutatni. S együgyűsége, romlatlansága mutatkozik meg abban, ahogyan hozzáfog a nagy szám bemutatásához. Nem Jelentt em azonban azt, hogy a jelenet teljesen hibátlan. Erről megint nincs szó. Sokszor zavarják öncélú, erőltetetten komédiázó részek a jelenet költőiségét. De a legnagyobb hibája az, hogy Petinek az az érthető és természetes törekvése, hogy a világszámot bemutassa, a jelenet végén időnyerési manipulációvá alakul át. Ez rontja az egész hitelét. A helyzetből, Peti jelleméből nem következik természetesen és egyszerűen, hogy ez a drámai pillanat őt ilyen, egyébként jfillanatnyilag reménytelennek látszó cselekvésre >' késztesse. A jelenet hibái azonban nem azt jelentik, hogy az egész rossz, hogy az egészet el kellett volna vetni. Ellenkezőleg: ezek a hibák olyan tanulsággal szolgálnak, hogy jobban, magasabb színvonalon kellett volna a jelenetet megalkotni. Nem érthetünk egyet azzal, ahogyan Kiss Lajos elvtárs az ellenség szerepét értékeli cikkében. Pongrácz Imre alakítása nemhogy egészében rossz, hanem a film egyik legjobb alakítása, azért, mert a nyilas vezetők egyéniségét, lelkivilágát jól ábrázolja, helyesen mutatja be. Tévedés ne essék. Nem arról van szó, hogy a "Fel a fejjel- című film hibátlan. Arról sincs szó, hogy mindaz, amit a film alkotói meg akartak valósítani, teljes mértékben meg is valósult. Pusztán az útról van szó. Arról, hogy a -Fel a fejjel" című film alkotói helyes úton jártak, s ha nem is tudták minden szándékukat hibátlanul megvalósítani, mégis jó szolgálatokat tettek a magyar film ügyének. A filmről egyéhhőnt szenvedélyes vita folyt. Egyesek hiba nélküli remekműnek, mások giccsnek minősítették. Szerintünk egyik véleménynek sincs igaza, s ezért nincs igaza Kiss Lajos elvtársnak sem, aki a filmet minden további nélkül egyszerűen a giccsek közé sorolja. Pártélet * A Vasöntöde pártszervezete a felszabadulási verseny sikeréért Az egyes műhelyek közötti szűk udvaron egymás mellett öntvényrakások. Az utóbbi napok termelési eredményeként különböző méretű rúdöntvények, hajtókerekek, motorhazak, petróleumfőzőre való rácsos lapok, stb. várnak az elszállításra. Az öntőcsarnok előtt ütemes hangú kalapácsok, törik az olvasztáshoz szükséges vasat, bent a magkészítők döngölik a formaszekrényekbe a hornokot. Készülnek a délutáni csapolásra. Mire a két kúpolóban megolvad a vas, akkorra az új — egy kissé 'hideg öntőcsarnokban — minden készen áll különböző tárgyak, alkatrészek, kiöntésére. A munkások egy része éppen forró teát iszik, miközben néhány vitatkozó szót váltanak, vagy éppenséggel egy cigarettát csavarnak, egy kis meleget szedve az izzó lcokszszal megrakott nagy vaskosár körül. A felszabadulási munkaverseny zaja veri fel a csendet ebben az üzemben is. És ha vállalásukat teljesíteni akarják a Vasöntöde dolgozói, bizony iparkodniok kell. A felajánlások főleg anyagtakarékosságra, a selejt csökkentésére, és a terv határidőre való teljesítésére történtek. Az üzem vállalásának elkészítése előtt — a pártvezetőséggel történt megbeszélés alapján — a népnevelők, a pártcsoportbizalmiak és a műszakiak beszélgettek a dolgozókkal a vállalás lehetőségeiről. Felhívták figyelmüket, hogy inelyikaz a terület, ahol különösen fontos lenne a munka megjavítása. A dolgozókkal való beszélgetés és véleményük figyelembevétele után születek meg az üzem vállalásának legfontosabb pontjai: a közszükségleti cikkek gyártásának növelése során az öntött vaskályhák készítését január 15-ig műszakilag kikísérletezik és még ebben a hónapban 50 darabot el is készítenek belőle, az exportgyártmányok öntvényeit — villanymotorház — időre és jó minőségben szállítják az összeszerelést végző budapesti vállalatnak, az egy tonna öntvényre eső segédanyagot 5 százalékkal csökkentik és az elmúlt év negyedik negyedévéhez viszonyítva ez év első negyedévében 2.5 százalékkal csökkentik a selejtet; ez 15 tonna jó öntvényt jelent. Az üzem felajánlási tervét — mikor elkészült — röpgyűlésem ismertették a dolgozókkal. Ma már annak teljesítéséért dolgoznak. Az öntők, a magkészítők és a segédmunkások tíz brigádot alakítottak, melyből öt ifjúsági. A brigádok és a brigádokon belül számos brigádtag külön-külön vállalást is tett. Minden brigádot egy-egy műszaki patronál és segít a jobb eredmény eléréséhez. A verseny állásáról minden dekád értékelése után a pártvezetőség egyik műszaki tagja megbeszélést tart a brigádvezetőkkel. Megbeszélik a munka tapasztalatait, biztosítva van-e minden feltétel az eredményes versenyhez, hogyan alakulnak különböző termelési mutatók — a minőség, az anyagfelhasználás, a selejtcsökkentés stb. A legutóbb megtartott népnevelő értekezleten Pintér elvtárs hiányolta, hogy az öntvénytisztítóknál még nem volt megszervezve a verseny. A pártvezetőség felhívta erre a szakszervezet figyelmét és a népnevelők politikai munkával segítséget adtak itt is a verseny megszervezéséhez. Azt már azonban nem tudja a pártszervezet vezetősége, hogy ezen a területen milyen konkrét felajánlások, vállalások történtek egyes dolgozók részéről. A pártszervezet vezetősége figyelemmel kíséri az üzem napt tervteljesítését és ennek alapján végzi további felvilágosító munkáját. Az első dekádban az üzem egy napi tervét egyszer nem teljesítette. A többi napokon azonban pótolták ezt az elmaradást és a dekádtervet 108 százalékra teljesítettéle és több mint 2 százalékkal csökkent a selejt. A brigádok közül a legjobb eredményt az első dekádban a Tápai és a Koróri ifjúsági öntőbrigád érte el 208, illetve 200 százalékos átlag teljesítménnyel. A népnevelők és a pártbizalmiak a felvilágosító munka során magyarázzák a dolgozóknak, hogy csak úgy lesznek olcsóbbak a szükséges fogyasztási cikkek, de más áru is, ha ők is többet és jobb minőségben állítanak elő az általuk gyártott cikkekből — kályhák, villanyfőző fedőlapok, vasalótalpak stb.— Ugyanilyen fontos az is, mondják a dolgozóknak, hogy az exportervet időre és kifogástalan minőségben teljesítsük. A tőlünk vásárló országok várják az árut es mi is csak úgy kapjuk meg tőlük a számunkra szükséges nyersanyagot vagy árucikket, ha az ő megrendeléseiket teljesítjük. — Mindezeknek elősegítéséhez hozzájárul az, ha a vállalat dolgozói pontosan teljesítik hazánk felszabadulása 10. évfordulójának megünneplésére tett munka felajánlásaikat. A már említett felajánlásokon kívül vállalták az üzem dolgozói azt is, hogy negyedévi tervüket túlteljesítik. 42 ezer forint értékben adnak több árucikket a tervben meghatározott mennyiségnél. A felszabadulási verseny készítéséhez nagv figyelemmel fogott hozzá a pártszervezet. A politikai és szervezési munkában több segítséget adott és ad, mint az eddigi versenyek alkalmával. A vállalás, amelyet az üzem tett, szép és hasznos dolgokat tartalmaz. Ha a kommunisták példamutatása, a népnevelők lelkesítő politikai munkája, a pártszervezet fokozódó segítsége érvényesülni fog az egész versenyszakaszban, a siker nem marad el. Gera József Szegény traktor . •. Levél A minap kint jártam a baktói határban, s mint tanácstag meglátogattam néhány dolgozó parasztot, beszélgettem velük problémáikról. ONCSA-telepen az egyik házhoz betérve, az udvar hátsó végében megpillantottam mélyen a hóba, sárba belesüppedve egy traktort. Ott van még most is, eszi a rozsda. őszintén mondom, megsajnáltam szegény gépet. Bementem a házba s megkérdeztem a gazdától, mikor vette ezt a traktort. Azt mondja, nem az övé, hanem a kiskundorozsmai gépállomásé, az hagyta itt még az ősszel. Kisebb hibája van. Felvetődik a kérdés: a kiskundorozsmai gépállomás vezetői így kezelik az állam, a dolgozó nép vagyonát? Teljesen figyelmen kívül hagyják pártunk és kormányunk határozatait a népi vagyon felelősségteljes kezeléséről? Nyugodt lelkiismerettel tűrik, hogy távol a gépállomástól az idő viszontagságainak kitéve heverjen egy ilyen fontos és értékes mezőgazdasági gép? Kérdezzük meg: vajon hogvan halad a dorozsmai gépállomáson a téli gépjavítások munkája, ilyen körülmények között? Az idő sürget! S ebből a határ" talan hanyagságból az következik, hogy gyors munkával összecsapják majd a javítást és akkor jön elő a hiba, amikor a legsürgősebb tavaszi mezőgazdasági munkákat kellene végezni a traktorral. Jó lenne, ha a gépállomás vezetői sürgősen gondoskodnának arról: szűnjék meg házuk táján ez a hanyag munkavégzés! Balogh Zoltán II. kerületi tanácstag Emlékezzetek ránk ! (A fasizmus elleni harc mártírjainak utolsó leveleiből) szeptember 16-án kivégezte. Utolsó levelében szüleitől búcsúzik. „... Hazámért halok meg. Azt akarom, hogy Franciaország szabad, a franciák boldogok legyenek. Nem kívánom, hogy a büszke Franciaország legyen a világ első nemzete, hanem, hogy dolgozzék, munkálkodjék Franciaország és őrizze meg a becsületét. Legyenek boldogok a franciák, ez a lényeg. Az életben érteni kell hozzá, hogy gyűjtögessük a boldogságot... Katonák jönnek értem, sietnem kell. Ha remeg is az írásom, csak azért, mert kicsi a ceruzám. Nem félek a haláltól, olyan nyugodt a lelkiismeretem! Apukám, imádkozz, kérlek. Gondold meg, hogy ha meghalok, javamra válik. Miféle halál lehetne ennél tisztesebb nekem? Hazámért önként vállalom a halált. Hamarosan mind a négyen találkozunk az égben. Mi az a száz év? Anyám, emlékezz! E bosszúállóknak új védelmezőik támadnak s haláluk után ezeknek is követőik lesznek. Isten hozzátok, szólít a halál. Nem akarok szemkendőt, se azt, hogy odakössenek a cölöphöz. Csókollak mindannyiótokat! Mégis nehéz dolog meghalni. Ezer csók! Éljen Franciaország! Egy tizenhat éves halálraítélt. H. Fertet Bocsánat a hibákért, helyesírásért, nincs idő átolvasni, Feladó: Henri Fertet, az égben, a Jóistennél." LJUBA SEVCOVA, a Fagyejev regényéből Is ismert krasznodoni „Ifjú Gárda" tagja volt. A hős fiatalok szabotázscselekincnyeket és rajtaütéseket hajtottak végre a német megszállók ellen. Árulás következtében Sevcovát letartóztatták, megkínozták és 1943 február 7-én agyonlőtték. Halála után egy héttel a Vörös Hadsereg felszabadította Krasznodont. (Ez az üzenet néhány órával Ljuba kivégzése előtt kelt.) Isten veled, anyukám, Ljubka lányodat leteszik a nedves földbe. PATAKI ISTVÁN a vasmunkások Ifjúsági titkára volt. 1944-ben a fegyveres felkelés egyik fő szervezője. Hosszú kínzások után a sopronkőhidai fegyház udvarán végezték ki 1944 december 24-én két társával, Kreutz Róberttel és Pesti Barnabással együtt. Szüleihez szól utolsó levele. Kedveseim! Teljesen nyugodt és megbékélt vagyok. Mindig mondtam, hogy nem leszek én öregebb 30 évesnél, de Ti nem akartátok nekem elhinni. Halálra ítéltek. Utolsó gondolatom Ti voltatok. Margitkám, Tőled külön búcsút veszek. Húgom vagy, de egy kicsit mindig példaképem is voltál. Haladj megkezdett utadon és összeszorított fogakkal küzdj, verekedj életed céljáért, mert érdemes. Most is azt mondom, hogy érdemes volt. Anyám, ne sírj! Sok keserű órát okoztam Neked, de most bocsáss meg nekem, gondolj szeretettel fiadra, aki úgy vágyott a szeretetre. Tőletek kaptam a legtöbbet. Köszönöm, hogy szerettetek és féltettetek. Emika kis húgom, gondolj majd az életben arra, hogy volt egy bátyád, aki Téged nagyon szeretett és aki meghalt egy eszméárt, mert érdemes volt érte meghalni. Lacikám. Igyekezz enyhíteni a többiekkel azt a fájdalmat, amit halálommal okoztam. Apám, öreg fiú! Tudom, hogy nagyon szerettél és fáj Neked, hogy elmegyek. Vigasztaljon az a tudat, hogy olyan családod van, akikért érdemes élni és dolgozni. Tedd meg értük ezután is és dolgozz értük, szeressétek egymást, mert az életnek tartalmat csak a szeretet ad. Bocsássatok meg nekem, hogy bölcselkedem, de higgyétek el, így értem, jól esik nekem ezt Veletek utoljára közölni és azt érzem, hogy köztetek vagyok és beszélgetünk. Mindenkitől búcsút veszek, hisz névszerint nem tudnék mindenkit felsorolni. Drága Anyám, Apám és Húgaim, forró szeretette] ölel benneteket Pista." • Ezekből a levelekből a szabadság olthatatlan szeretete sugárzik. Nagy erőt jelentenek számunkra is a mártírok utolsó szavai, mert azt ;példázzák, amit a nagy német író Thomas Mann e levelek olasz kiadásához írt előszavában így mondott: ..Soha egyetlen eszmét sem sikerült elpusztítani, amelyért tiszta szívek küzdöttek, szenvedtek és meghaltak,"