Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-13 / 10. szám

ff? PROLFTlRJAf EGtEStfUETtmi AZ MDP GSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I XI. ÉVFOLYAM, 10. SZAM I CSÜTÖRTÖK, 1955 JANUAR 13. ARA: 50 FILLÉR / MAI SZAMUNKBÓL: Munkában a III. kerületi tanács termelési bizottsága (3-as oldal) Megalakult az I. kerületi Hazafias Népfront-bizottság (3-as oldal) Textilüzemek kultúrversenye (4-es oldal) A munka új sikerei a szegedi üzemek felszabadulási versenyében A Textilművekben a 4. blokksor gépeinél egy nap 60 kilóval kevesebb a hulladék — Márta Irma brigádja 3,5 perc helyett 2,65 perc alatt „szedi le" az anyagot — A Zsebök házaspár 120 százalékra teljesíti tervét MEGMENTETT FORINTOK... Messziről, a Szovjetunióból érkeznek ide, a Szegedi Textilművekbe a hószínű pamut, „fehér arany" bálák. hogy fonál készüljön belőlük s aztán elkerüljön hazánk számos szövídéjébe. Becses érték a „fehér arany" és nagy kár, minden dekájáért. | | Á hulladék ellen 'A legjobban tudják ezt a gyárban, ahol a roppant bálák tömegéből gépsorokon át fonál válik. Nagy Sándor főmérnök, Zombori Zoltán fonódavezető szavai is erről rzólnak. Meg arról is, a felszabadulási munkaversenyben — hűen ígéretükhöz. — tervüket 2JS százalékkal teljesítik túl. De nemcsak a ionnákat nézik, mert az önmagában véve kevés, hanem párosul hozzá a jó minőség és a nyerstonyag kihasználása. A termeléssel nincs hiba. rAz újesztendő minden napján túlteljesítették tervüket. A fő dolog, amelyre az intézkedések tüze iráryul, a nyersanyag lehető legjobb l i használása, a hulladék csökkentése. i i Nézzük a csalhatatlan számokat Egy negyedévben egy százalékos tervemelkedés 17 ezer forintot jelent. Egy százalékos hulladékcsökkenJés viszont egy negyedévben 185 ezer, forintot. \ III A negyedik blokksor gépei A gyűrűs fonodában a négy blokksor gépei a végső állomásai a fonalkészítésnek. Ha itt leszorítják a hulladékot, sok-sok forintot mentenek meg. Fel is ajánlották a hulladék 3.5 százalékra való leszorítását, a régebbi több mint 1 százalékról. A negyedik blokk gépeinél volt a legtöbb „elhullott" forint. Tövéről hegyére kitapasztalták, mit lehet itt tenni. Kicsit csökkentették a gépek fordulatszámát. Ez persze vem jár most sem a mennyiségi termelés lényeges csökkentésével. Kevesebb lett azonban a szálszakadás és igy a hulladék; egy nap alatt pontosan halvan kilóval. Az .A"-műszak, — művezetője Nagy lihály — már elérte a vállalást; a hulladékot 3.5 százalékra szorították. Medgyesi László művezető műszakja az elmúlt- napokban a legszebb eredményekről adhatott számot, nem kevés anyagot menteltek meg. A hulladék 1 százalékkal való csökkentése 100 kiló nyersanyagnál három forint ötven fillér. Most már a gépsoroknál minden rap értékelik, az egyes műszakok hogyan takarékoskodnak az anyaggal. A fonodái tábláról bárki leolvashatja. Füredi Magdolna kezében papírral, ceruzával, ott áll az egyes blokk két gépénél. Azt vigyázza, hogy milyen mértékben fordul elő --".átszakadás, — jegyez is szorgalmasan. A „diagnózis"-t keresik gy is, hogy rábukkanjanak az gyes blokknál is arra a legered•zyesebb eljárásra, amellyel ' b lesz a fonál, kevesebb a hullék. A főmérnök, a fonódavezető ér'•klödik. Később a fonódavezető szerapaszt" egy fonalszálat az nyílt gépnél. A főmérnök meg lehajol felveszi a parkettről az oda esett anyagot, s gyors mozdulattal a gép melletti hulladék tartóba teszi. Még fel lehet dolgozni. Kincs a Jehér arany!" Ú on a írunkamédsier átadó Kedves asszony Zsarkó Imréné. Haja olyan lányosan, kendövei lefogva, Muiikamódszerátjidp,-.&1 t<Ú.%ta is múlik, hogy csökkenjen a hulladék, jó legyen a minőség. Heggel hat. órakor a kis Papp Viktória mellé állt. Arról magyarázott szóval, aztán mutatta tettel, miképpen kell az elszakadt szálat "űll összekötni, hogy ne rontsa a minőséget. Kilenc órákor a munkamódszerátadó Jenei Irénhez látogatott és fél 12 felé már Mészáros Erzsébetnél volt. Szeretik a munkamódszerátadót, aki nem mint „kioktató", hanem, mint segítő jóbarát keresi fel munkásnő társait. Azt mondja Zsarkó Imréné: — Amit tudok, mindent igyekszem átadni. S olyan jól esik, ha kérnek: menjek el hozzájuk máskor is. 1 I i Papp Viktória alacsony termetű lány, mindössze 19 éves még. Amikor hozzáléptünk, a köszöntés után a munkájáról beszél. A hulladék csökkentésben meg kell hagyni, szép eredményt ér el. Vidul és mosolyog. Ugy van azzal az ember. jólesik, ha elismerik munkáját'. Nem tudta egészen jól, az elszakadt szálat hogyan kell a legjobban összekötni, ezért kereste fel a munkamódszerátadó, „Hát úgy, hogy ügyelek" — Hogyan csökken a hulladék1 — ismétli a kérdést Papp Viktória s röpke gondolkodás után válaszol. — Hát úgy, hogy ügyelek... az fontos ám. Seregi Mária, Vencel Irén. Király Irén, Bodor Ibolya is igen szépen csökkenti a hulladékot. Berta Mária hónapról-hónapra példát mutat. Király Irén —. hogy csak ezt az egy fonónöt említsük — egy hónap alatt a hulladékcsökkentéssel majdnem 300 forintot takarított meg. Ha kevesebb a hulladék, több a termelés és a fizetés is, A hulladék nem varázsütésre csökken. hanem emberek szaktudása, akarata és munkája nyomán jön létre. Már is szép az eredmény. S a megmentett forintok közvetlenül és közvetve visszatérülnek, Üzi a gondokat, szépíti az életet, i | i (morvay) B szegedi kisipari szövetkezetek készülődése hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára A szegedi kisipari szövetkezetek fontos feladata, hogy közvetlenül segítsék a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését. A szegedi KSZ-ek az H. M. Müvek kezdeményezéséhez csatlakozva, a felszabadulási verseny során méginkább több fontos cikket kívánnak gyártani. Vállalásaikban ez is szerepel a minőség javításával együtt. Most újabb kisipari szövetkezetek csatlakoztak az R. M. Művek felhívásához. A több és jobb cipőért Az Április 4. Első Saegedi Cipész KSZ dolgozói vállalták, hogy a felszabadulási verseny során eddigi 167 százalékos átlagteljesítményüket 5 százalékkal emelik. Felajánlották, hogy 2 százalékos anyagmegtakarítást érnek el. A két százalékos anyagmegtakarítás 60 ezer forintot jelent. Több és jobb oipőt készítünk a Harcban a percekért... Az úi 1<=>szed5-briqád vállalása Márta Irma brigádjának tagjai fiatalok még korra. De a brigád sem régen alakult. Egy hete született meg hivatalosan, a Szegedi Kenderfonógyár vizesfonó osztálya dolgozóinak örömére. Tegyünk csak egy kis visszapillantást. — A szedőlányok eddig nem tartoztak egy brigádba — ad tájékoztatót a vizesfotnó művezetője, Tóth Nándor. — Az elosztás megvolt a szedéseknél, de ez nem vált be. Egyik-másik dolgozó, ha végzett a saját munkájával, nem segített a társának. Emiatt gyakran elhúzódott a szedések ideje. Ez pedig hiba volt. Hogy a brigádalakítás gondolata kinek a kezdeményezése volt, nem lehet pontosan megállapítani. A DISZ is javasolta^ a vizesfonó osztályon többen is céloztak a leszedő brigád létrehozására. De nem is ez a fontos most. Megszüleíeii, él és dolgozik a brigád És hogyan? Öröm nézni fürge mozdulatukat, szorgalmukat. Első dolguk az volt, hogy vállalást tegyenek. Tulajdonképpen létrejöttük célja az, hogy az üzemrész felszabadulási munkaversenyét segítsék — így mondják. — A szedésidőt 3.5 percről 3.2-re szeretnénk leszorítani — mondja Márta Irma, a brigádvezető — Ezt ígértük, összetartunk mi, és akik velem egyoldalon szednek, mind ügyesek ám! Nem dicskevésképp, de azt is elárulja, hogy már két perc alatt is *szedtek le gépet*, s beosztva végzik munkájukat. Irma ismeri három társa képességét, azok is az övét, pedig csak fél esztendeje a vizesfonó dolgozói. — Róvó Erzsi a legügyesebb négyünk között — magyaráza a brigádvezető. — Most csak négyen tartozunk a brigádba, a többi, aki a gép jobb felén szed, nem tartozik hozzánk. — Szóval, Erzsi nagyon érti a Kéf idős munkásasszony köszöntése Ugyanúgy kezdett Balogh Istvánné és Mózer Gyuláné a munkához ezen a héten mint máskor. Baloghné a vattakabátokat ugyanolyan szorgalommal tisztította le, mint régen, Mózerné pedig mosta az apróságok ruhácskáit a bölcsődében. Nem gondolt egyikük sem arra. hogy milyen kedves meglepetést tartogat számukra az újesztendő második hete. Nem láthattak keresztül a falakon az üzemi bizottság szobájába, ahol róluk beszélgettek. Róluk, akik 25 esztendeje járnak a gyárba. Sokan azt gondolhatják, hogyan lehet ez, hiszen a Szegedi Ruhagyár csak pár éves. Ez igaz, de ezek a dolgozók ennek a gyárépületnek a küszöbét lépik át már 25 esztendeje, minden nap. Még amikor dohánygyár volt a mostani ruhagyár helyén, akkor kerültek ide. De sokat küszködtek akkor. Kezük egészen megkérgesedett a két és fél évtized munkájában. Huszonöt év, milyen szép idő! És mejujyi fáradtság, küzdelem, keserű emlék, sikertelenség és siker fűződik ezekhez az esztendőkhöz. Sikerről, megbecsülésről csak a felszabadulás után beszélhetünk, mert akkor tudtak fellélegezni ők is a többi felszabadult munkással együtt. S ők is segítik a felszabadulási verseny sikerét. Olyan megható dolog nézni, hallgatni az időseket, mikor a régmúltról beszélnek, ami még most is elevenen emlékükben él. Amikor az üzem zenekara köszöntötte legkedvesebbnótáival a két idős munkást, könny szökött a szemükbe. Nem a bánat, az öröm könnye volt ez. Boldogok voltak, hogy hosszú munkásságukról nem feledkeztek meg. A fiatalabbak sok boldog évet, hosszú életet kívántak a két idős asszonynak. A munkatermekben, ahol köszöntötték őket, sokáig visszhangzott a munkások szava és nagyon sokáig gondolt a köszöntés perceire nemcsak a két idős aszszony, hanem a termekben dolgozók is, villák leverését, én a szálvágást végzem gyorsan. A másik kettőről nem beszél személy szerint, csak annyit mond róluk: »Egyformán dolgoznak velünk*. A csoportvezető kiáltása hallatszik; — Menni kell, szedés van 1 — szól Irmus, s már szalad is a csoportvezető által kijelölt géphez. Egy ideig nem látni a lányokat, majd ismét feltűnnek. — Itt folytassuk — szól és int aztán Vata Rókusné egy másik gép felé. Rövidesen végeztek a lányok a hatos géppel is. Titokban, úgy, hogy ők nem látták, mérték az időt. 5.29 percet mutatott a stopperóra, mire mindkét gépet leszedték. Egyiknél tehát 2.65 perc alatt végeztek. Ez aztán igen! Most, a kezdetnél is bebizonyították ügyességüket a fiatal brigád tagjai. Sok a szedés. Nincs sok idő beszélgetésre. Később, egy szedésközi szünetben megtudják, hogy mérték a szedés idejét. Arcukon látni, hogy örülnek a sikernek. — Nem lesz baj a vállalás miatt, biztosak vagyunk a dolgunkban — vágja ki Pálfi Istvánné, aki szintén egyik tagja Márta Irma brigádjának. — Meglesz, amit vállaliunk 1 — szól a brigádvezető. — Csak még neve nincs a brigádunknak. — Ifjúsági brigád legyen —• mondja az egyik, — hiszen díszesek vagyunk. — Más nevet keressünk — mondja a másik, — valami találóbbat. — A Vörös Cséve név illik ránk — beszél ismét a brigádvezető. — Meg csévével is dolgozunk. Ezen még vitatkoznának, de a csoportvezető kiáltása ismét hívja őket. Az üzemrész művezetője figyeli a brigádtagokat, akik bizakodnak a sikerben. — Ez még a kezdet — mondja a művezető — de lesz olyan eredményük, hogy bátran kiállhatnak a másik két műszakkal verseny ke. És meg is nyerik, ebben biztos vagyok, ismerem őket. Rikk Júlia dolgozóknak az, első negyedévben !«. A sztahanovisták álodják munkamódszereiket és élenjárnak a vállalás teljesítésében, túlteljesítésében. Nagymihály János sztahánovista megígérte, hogy teljes egészében minőségi munkát végez ós átlagteljesítménye 240 százalék lesz. Tóth Imre, Csúri Imre, Emmer Pál sztahánovista de a szövetkezet minden dolgozója becsülettel segíti a vállalás teljesítését. A szövetkezetben az ipari tanulók is részt vesznek a versenyben. Persze ők azért versenyeznek s azt vállalták, hogy jól elsajátítják a szakmát. Az ipari tanulók megígérték, hogy munkájuk minőségét 10 százalékkal javítják. Krajkó Ferenc (anuló munkájának 15 százalékos minőségi javítását ígérte meg. A szövetkezet a három legjobb eredményt elérő ipari tanulót megjutalmazza. A Szabó Szövetkezel teljes egészében a lakosság szükségleteinek kielégítésére termel Az Első Szegedi Szabóipari Szövetkezet dolgozói is jobb munkával akarják ünnepelni hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját. A felszabadulási munkaverseny során — amint vállalták — teljes egészében a lakosság szükségleteinek kielégítésére termelnek. Nagy gondot fordítanak a minőségre, s ezért bevezetik a pontrendszercs minőségi értékelést. Bevezetik az önálló műhelyelszámolóst, hogy részlegeik iervteljesítését. anyagfelhasználását ig külön-külön ellenőrizni tudják. Piacozó részlegük is jelentős mennyiségű arat hoz forgalomba. Az nnyagta karókosságot 1.5 százalékról 2 százalékra növelik. Az első negyedévben önköltségüket a múlt évnegyedik negyedéhez viszonyítva 0.2 százalékkal csökkentik. Felajánlották hogy ez év első negyedévi tervüket egy százalékkai túlteljesítik. A terven felül készített árukat a szövetkezeli áruházaknak adják át. A brigádok is tettek vállalást, a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, a termelés növelésérc. Vállalást tett a Varga, Lévai, a Fehér- és a Széllnó-brigád is. A szabásza,ti brigád azt is megígérle, hogy a ruhaanyagok kiszabását kellő időre jél elvégzik mind minőségben, mind mennyiségben. magunk és négy gyermekünk még főbb jövőjéért" Zsebéi; János ós a felesége a Szegedi Ruhagyárban dolgozik ez „A"-műszakbnn ó<s a 8-as teremben. Kabát gallérozók. Négy gyermekük van. A házaspár szép levelet írl szerkesztőségünknek, hogyan készülne! a nagy évfordulóra, hogyan ha colnak a béréért. „A magunk t négy gyermekünk még jobb jih jé V. a békéért tettük egyéni f ajánlásunkat". — irják. Válla' hogy felszabadulási békeőrség állnak és tervüket 120 százalék r te'jrsítiK, 98.5 százalékos minőséggel. Maradéktalanul felhasználják az anyagól. A 778 és 191 számú gépeket szocialista megőrzésben (artják s mindig jó állapotban adják át a „B"-műszakban dolgozó váltótáraaikaak,