Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-11 / 8. szám

KEDD, 1955 JANUAR 11. 3 0ELMB6YAR0RSZBG Változás AZ ÁRUDÁBAN w a szájúit LmíLtáfbati Ott van, a Szent István téren, a víztorony mögött. Kékre festellék az ajtót, a pultot, az üzletben minden berendezést, — igaz kicsit kopott már. A bejárat mellett van a pénztár, jobbra szappanok sorakoznak a polcokon, színes falvédők díszlenek; itt háztartási cikkeket tartanak. Középen a két mérleg, mögöttük élesztős csomag, zsákokban a cukor, de a pult alatt is már kimórvo található negyed-, félegy kilós csomagokban. A fiókos fal egyik mélyedésében kolbász, meg egyéb élelmiszer látható. A fiókokban mindenféle fűszerára — pulton zsír. Balra mérik a tejet, itt van egyébként a cérna, harisnya s többféle rövidáru. Innen ajtó nyílik az egyik raktárba, ahol a kenyeret, a káposztát, az ecetet, a lisztet is tartják. Jobbközépen hátul pedig van még egy raktár. A személyzet: egy boltvezető, egy pénztáros, két kiszolgáló g egy tanuló. Reggel hétkor nyitnak. Egy évvel ezelőtt Is — most is. Akkor azonban még solc minden másképp volt, mint ma. Reggel a tejnél először a kiszolgáló ráírta a tejjegyre az aznapi dátumot, a blokkra a tej árát; nar gyon bizonytalan volt, hogy ki kap szajbadtejet. s ki nem. — Kérek még két kiló kenyeret, Tél kiló kristálycukrot, sót, paprikát, kávét stb.... Aztán ment a vevő a pénztárhoz fizetni. Utána visszajött a tejért. A blokkjáról kihúzták, hogy a tejet megkapta s odaállt a középső pulthoz; várt ismét, amíg sorra kerül é>i megkapja a többi dolgot is. A türelem közben elfogyott a hosszú x árakozáaban: „ Én voltain ittl előbb" — „Dehogy kérem, én már végen, itt állok" — „Én már a tejnél is sorban álltam" — „Miéit nem a/inak ki mindent ott, miért kell két helyen várakozni!" „Ha maga asszonyom jobban ludja akkor álljon ide a pult mögé". — Nem látja, hogy menynyire igyekszünk! Száz kezünk nem leheit". — mondották a pult mögül. A vitatkozóé, veszekedés, elégedetlenség, kapkodás mindennapos jelenség volt. Egyszer csak megváltoztatták az árukiadást: a tejnél mindenkit kiszolgáltak. Nagy tumultus volt a baloldali pult előtt. Nyomták, taszigálták az emberek, asszonyok, nagyobbacska gyerekek egymást. Az üzlet többi része sokszor szinte üres volt. Igy sem volt jó. Főhetett Király kartárs feje — ő a boltvezető — hogyan legyen ez másképp, úgy, hogy elégedettek legyenek a vevők, jó viszony alakuljon. ki a kiszolgálókkal. A személyvet az üzletben részben megváltozott. Egymást birálták munka után a kiszolgálók — ami nem maradt • hatás nélkül. Alaposan megvizsgál Iák, hogyan történjen az árukká iás, főleg a reggeli órákban, hoüpiacos napokon, nagy forgalom i setén. Elhatározták, hogy nem ..tromfolják" !e állandóan a méltatlankodó vevőket, hisz sokszor igazuk van, „ Gyorsabbak lesznek és szerényebbek A tejnél lévő kiszolgáló csak abban az esetben nem ad ki mást. ha nagyon sok mindent akar a vevő vásárolni. Akkor a középső pultnál vegye meg az árut. Gyors munkával, iparkodással, előzékenységgel, ötletességgel biztosan jobban összemelegednek a vevőkkel. Es a bolt dolgozói képesek voltak arra, hogy az áldatlan állapotot megváltoztassák. Most igy nyitnak be a környék lakói: — Jóreggelt, Van-e már friss kenyér! — Van, igen. Csendes Sándor az egyik eladó. Szemüveges, jóképű fiatalember, nős. ö móri a tejet és amit egyúttal kérnek a vevők. Nyugodtan, jókedvűen és nagyon ügyesen. Nem számít, hogy egy-egy reggel nyolcan-iízen is összefutnak pultja olé. Percek alatt kiszolgálja őket, szabad-tej is legtöbbször jut mindenkinek. Közben beszélget, néha tréfál, megadja a tiszteletet, előzékenységet a vevőknek. Ugyanezt néki is megadják. — szeretik. Az egyik nap megkérdezték tőle: — Vanwe már baba! Csendes kartárs most valóban csendes volt de aztán szerényen, mosolyát visszatartva mondta: — Igen, van. — Vain!! És nem is újságolja! Fiú, lány! — Fiú. — Igazán! Hogy hívják! — Tamás... Persze hallják ezt a kedves beszélgetést a bolt másik felébon is. — Na akkor megvan a boldogság — jegyzi meg egy mosolygós aszszony. — Meg, bizony. Most már kettő van nálunk is. — válaszolja Móricz Gézáné, a másik kiszolgáló. — A magáé már nagyok, ugye! — Oh. azok már igen — és gyermekei iránti végtelen szeretet sugárzik Móricznó arcán. És ezt látják ám az emberek, — ezért alakulhatott ki ilyen baráti, családias légkör egy év alatt. Persze, most is van méltatlankodó. azonban az ilyen jelenség egyre ritkább. A kiszolgálók türelemmel, ' végtelen türelemmel, megértéssel, ügyességgel dolgoznak. Ha még a kis Román Marika, a tanulólány is mindig megszívlelné mindezt, akkor olyan együttes váloa ebből az öt emberből, hogy ma! Igy !s eljöhetnek sok szegedi üzletből megn.é7jni, hogyan megy a GO-as árudában a munka. — akárkinek dicséretére válna. „ -V. T. A szegedi üzemek, a különféle hivatalok és az oktatási intézmények általános iskolától az egyetemig megszokták, hogy a levéltárosok évente felkeresik őket és az iratok felől érdeklődnek. Felkérik az irodai dolgozókat, hogy az 5 évnél régibb irataikat selejtezzék és a történetileg értékes iratanyagot szolgáltassák be a levéltárba. A levéltárosok azután többször is meglátogatják a szervet és ellenőrzik a munkát. A levéltár ilyenformán valamennyi szerv központi irattára, ahova már csak az értékes iratanyagot gyűjtik be, a szervek az értéktelent átadják a hulJadékpapír gyűjtőknek. A Szegedi Állami Levéltár hasonlóan az ország többi 22 állami levéltárához, 1950 óta rendszeresen gyűjti Szeged és Makó város és a két járás, valamint a mezőkovápsházi járás intézményei által termelt iratokat. A gyűjtés során annyi iratot hordtak össze és állványoztak, hogy azt ha kiraknánk, a Tanácsházától a tápéi szivattyútelepig tartana. 1954. évben 180 szerv adta be 5 évnél régibb iratait. Ma már mindenki tudja, hogy az iratoknak milyen nagy az értéke és azt, hogy a levéltárban őrzött iratoknak milyen hasznát lehet venni. Sokan keresték fel az elmúlt évben a levéltárat és szolgálatuk igazolását kérték. Több százra megy azoknak a dolgozóknak a száma, akik a levéltárhoz fordulták a szükséges iratokért. Az iratok begyűjtése, elrendezése, nyilvántartása, a levéltárhoz forduló felek kívánságainak a teljesítése igen nagy feladatot jelentett. Ügy érezzük, senkit sem bocsátottunk el üres kézzel, több esetben megtörtént, hogyha nálunk nem volt adat, más levéltárakhoz fordultunk és kutatást végeztettünk a hozzánk fordulók érdekében. Fontos feladatunkat jelentette az, hogy az őrizetünkben lévő anyagot a dolgozók tudásának és a tanulóifjúság hazafias nevelésének érdekében is felhasználjuk. A Móra Ferenc Múzeummal és a Somogyi Könyvtárral közösen több kiállítást rendeztünk. Kiemelkedő volt a Tanácsköztársaság Szegeden és a város felszabadulása 10. évfordulója alkalmával rendezett kiállítás. Ezek anyagát sok munkával kutattuk, igyekeztünk elmélyedni a korszakban. A kiállítások rendezésében, az anyag feltárásában egymás segítségére, tudására támaszkodtunk. A két szegedi nagy könyvtár, a múzeum, az egyetem Történeti Intéjezetével, Inczeffy Géza főiskolai tanár a szegedi nyelvjárással, Boda Rozália és Lux Valéria történész hallgatók a kendergyárakkal és a Gázgyár történetével foglalkoznak. Ezenkívül még számosan kutatnak. A levéltár dolgozói is végeztek tudományos kutatást. így az 1905—7. évi forradalmi válságra és a felszabadulás időszakára. Az anyaga hasznosítása előadásokon és kiadványokban még ezután történik meg. Számosan kereték fel a levéltárat a tanácsválasztás alatt adatokért. Gyűjtőterületünkről az irazete, a városi tanács népművelési tok begyűjtése, megmentése, a kuosztályának dolgozói, nem egy esetben a munkásmozgalom régi harcosai közösen dolgoztak. Áthatott bennünket a cél, — minél jobb, szebb kiállításokat adni át. A szegedi egyetem és a főiskola történész- és jogtörténész hallgatói, néhány középiskola felsőbb osztálya az elmúlt évben csoportosan kereste fel a levéltárat. Vezetésükre alaposan felkészültünk, mert rövid idő alatt kellett őket megismertetnünk az iratok rendszerével. 1359. évből van az első oklevelünk. Ezeken keresztül kellett velük megismertetni és megkedveltetni a város történetét. Számos tudományos történész kutatót segítettünk munkájában. Az elmúlt évben sokkal többet, mint az előző években. Ezek közé tartozik Polányi Imre, aki anyagunkból írta meg Makó felszabadulását; a mű pályadíjat nyert, Gaál Endre tanársegéd Szeged felszabadulásával és a szegedi Tanácsköztársaság történetével foglalkozik, Gidai Kálmán, Bánkuti Imre, Szeged történetének egy-egy feA TSZ-ek üxemterveiből A vároe! tanács mezőgazdasági osztálya pénteken délelőtt megvizsgálta a szegcdi termelőszövetkezetek évi üzemterveit s csaknem kivétel nélkül jóváhagyta, végrehaj thatónak találta. Ezek az üzemierveknek a végrehajtása, mint ahogy a terv megerősítő értekezleten is kiderült, az újesztendőben nagymértékben növelik majd a szövetkezeti tagok jövedelmét és a közöa vagyont is. A HALADÁS TERMELŐSZÖVETKEZETBEN rövidesen egy új, modern, húsz férőhelyes lóistálló építését kezdik meg. Ezt a munkát a szövetkezet tagjai a saját erejükből, állami hitel nélkül, még a koratavaszi munkák beállta előtt akarják elvégezni. A FELSZABADULÁS TERMELŐSZÖVETKEZET ugyancsak a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése ©lőtt egy jól berendezett baromfinevelő telepet, ezer férőh-elye3 baromfiólat épít, szintén állami támogatás és hozzájárulás nélkül. A TÁNCSICS TERMELŐSZÖVETKEZETNEK oddig jelentős meny-, nyiségű olyan földje volt, amely terméketlensége miatt megművelésre alkalmatlan. Most ebből a hasznavehetetlen földből három holdat fűzfavessző beültetésével hasznosítanak. Igy a következő években már télidőben, a szövetkezeti tagok fűzből készült háziipari cikkeket is készíthetnek. A SZABAD TISZA TERMELŐSZÖVETKEZET e télre tíz hold gyümölcsös telepítését vette tervbe. A gyümölcsöst leginkább téli almafákkal, különösen Jonathánnal ültetik bo. A munkaerő és a szükséges pénz már meg van hozzá. Nehézség csak ott mutatkozik, hogy még a csemete szükséglet nincs biztosítva. Előreláthatólag ez is rendeződik A DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZET ezévhen mintegy ötezer forintot költ gyümölcsös kertje reudbahozá&ára. Az előző óvekbein ugyancsak a szövetkezet gyümölcsfáiban nagy károkat tettek az úgynevezett bimbólikasztók. Az ellenük való eredményes védekezés 6árgaméroggcl való permetezés útján érhető ©1. Most ennek az egyébként drága gyümölcsvédő vegyszernek a beszerzisóro közöl ötezer forintot költ a szövetkezet. Tavaly még a szegedi határban mindössze öt holdon termelt rizst a Dózsa Termelőszövetkezet. Ez is inkább kísérleti, mint termelőtelep volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a Külső-baklói szikes, szódás területeken nagyszerűen lehet rizst termelni. Az idén. már a Dózsa TSZ mellett az Alkotmány és a Felszaibadulás is foglalkozik rizstermeléssel, összeson 110 holdon. AZ ALKOTMÁNY TERMELŐSZÖVETKEZET a tavalyi öt hold helyetti az idén húsz hold öntözéses konyhakeirtészetet rendez be. Igy teljes mértékben ki tudják használni a rendelkezésükre álló vízkészleteket és lényegesen magasabb jövedelmet tud a TSZ biztosítani tagjainak. Nagyszerű eredményeket és lehetőségeket biztosítanak ezek a tervek. Megvalósífásukhoz sok sikert és jó munfcát kívánunk. tatás céljára való alkalmassá tétele, a kutatók megsegítése, a belső kutatómunka végzése, szakcikkek és tanulmányok írásában merült ki a mozgalmas munka, amelyre büszkén tekinthetünk vissza. Munkánk fő akadálya a levéltár elhelyezésének megoldatlan kérdése. Anyagunk egyik része a Párizsi-áruháeban van elhelyezve. A város központjában levő egyik legnagyobb volt áruház helyiségeinek valóban nem ez a rendeltetése. De irataink elhelyezésének ügye megértésében nincs is hiány Szegeden. A városi tanácsban, a Hazafias Népfront szegedi bizottságában is többször szóba került a gazdag anyag egy megfelelő épületben való elhelyezése. Jelenleg számos és az iratok őrzésére nem is alkalmas raktár* ban van az anyag. Egy helyre kell telepíteni az iratokat, oda, ahova a még be nem szállított iratok Is áttelepíthetők. Ezek közé tartozik a MÁV Igazgatóság és a Villamosvasút többszáz folyóméterre terjedő anyaga. Bízunk benne, hogy az illetékesek megértik a levéltár helyzetét. Mi pedig 1955. évben még nagyobb lendülettel végezzük munkánkat, az iratok gondozásával és kutatómunkánkkal segítjük kulturális életünket. Oitvai Ferenc levéltárvezető 3 pusztamérgest gépállomás határidő előtt 2C nappal befejezi a féli gépjavítást A pusztamérgesi gépállomás dolgozói is csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívásához. Megfogadták; jó minőségű munkával téli gépjavítási tervüket február 25-e helyett február 5-re befejezik. A munka jó megszervezésével és a használt alkatrészek felújításával 20 ezer forintot takarítanak meg. Értékes a gépállomás dolgozóinak az a vállalása, hogy a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetek, Jaromir Tömetlek csehszlovák író már hosszabb idő óta tartózkodik hazánkban. Az elmúlt héten Szegedre látogatott, hogy meg- azonos a ismerkedjék városunk iro- ré-ávcl: dalmi és kulturális életé- irodalmi VENDÉG A HÁZNÁL akadémikus, nem elég megnyerő. A hosszú, terjedelmes írásoik első látásra elriasztják az olvasót. Rövid magyar írók aka- — mondja Jaromir Tome- mint mi, brünni „vidékiek", és színes szépirodalmat töbmegteremteni az cek — például a Traviata mert mi csak 1954-ben „ve- bet, kevesebb, de sűrűbb és kulturális élet szegedi bemutatója, vagy a rekedtük ki", „Host do do- tartalmú essay-t, tanulvel. A kedves vendéget szí- széles skáláját, de ügy, rendszeresen megjelenő sze- mu" (Vendég a háznál) cí- mányt, könyvismertetést kívesen kalauzoltam, annál is hogy abban aktív szerepet gedi folyóirat és a most lé- mű folyóirat megjelenését várinak nálunk az olvasók, inkább, mert szűkebb haza- vállal a munkás, a paraszt, lesülő, ugyancsak szegedi egy állandó könyvkiadóval Nem tudom önöknél mi a ja Csehszlovákéban a Prá- az értelmiség, s e tekintet- könyvkiadó, amelyről már együtt. kívánalom a népszerűség «ától távoleső Brünnben ben nincs különbség fővá- Budapesten is hallottam. _ Kérünk cserepéldányt biztosításáért. Ezt Önöknek Őszintén szólva megle- érte... - nyújtom a „Ti- >obban kel1 tudniok - feje, . . , , _ „ _ - folytatja csehszlo- szatáj" legutóbbi számát. « be summázott véleme-osa, mint én vagy bárme- csak ^ elméleti okoskodók vák barátom -, hogy e táj - Jó - feleli rögtön, s tnyé" Jal"orn'r Tomecek elv. ivik szegeiig Ebből ^dódik, ^ tűn-k lieaiemérMmt„ irói már 1947.ben meg tud„ már lapozza is át, majd ké- ta"\ miközben bucsu' lc inek, „könnyűnek", és tak birkózni egy irodalmi résemre kis idö múlva ösz- d „súlyosnak". A valóságban folyóirat minden gondjával, befoglalja bíráló megjegy- "°gy a ü,anK 0311 szegsdl hiszen a vidék- s ki tudtak evezni az örök- zsseit a laP külsö és belső bemutatójára ujbol Szegedkusza az országnak, mint a adta lehetőségek már oly- lött és fölfordult ml Budapestünk, s Brünn, annyira megteremtődtek eu- irodalom pccsolyácskáiról a — A a hatalma^ 350.000 lakosú tálunk, hogy legtöbb eset- szabad vizekre, hogy majd méthető akár a magyar tsrtahré -ól ' 3 valamint az egyénileg gazdálkodó parasztok részére 1955 január 1-től április l-ig 1000 normálholdnyi talajmunkát elvégeznek. HIREK van; tehát éppúgy a jó ér telemben vett provincia laros vidék között. A vidék és nem-vidék pett — folytatja hogv érdeklődési köreink, problémáink is szinte hajszálnyira hasonlítanak egymáshoz. Prága éppúgy íó- nincs így, polgári tormájáról. tipográfia re jön, s akár részt is vesz kitűnő a ..Tiszatáj" szerkesztőbi' zottsága ülésén, elmondhassa ""árváros is csak vidék, — ben a művészi „kivitelezés" a szocialista realizmusig c * , * tartalmát ,, 7 ahogv Szeged is az a maga mérhető a fókuszos főváro- jussanak. Önök, „vidékiek", "CslUag e\al" A ártalmat baráti yelemenyet, mint iro 30 000 lakosával. sok-nyújtotta művészi szín- - teszi hozzá mosolyogva meg nem ismerhetem, de es onnt olvasó. Jaromir Tomecek célja vonallal. Erről győzött meg — már jóval előbb vannak, formáját tekintve: kicsit Ládi Ferenc Mikrobarázdás hangverseny lesz ma este fél 8 órai kezdettel a Juhász Gyula kultúrotthonban (Közalkalmazottak Kultúrotthona). Műsoron szerepel: Gershwin: Kék rapszódia, Amerika Párizsban, részletek a Porgy és Bess című operából; Strauss 12 keringője a j Mantovani zenekar előadásában, j Műsor után mikrobarázdás táncI lemezekkel éjfélig tánc. Tegnap volt tíz éve annak, hogy a felszabadító Szovjet Hadsereg csapatai kiverték a fasiszta német egységeket és a nyilas terroristákat Csepelről és Pest északi elővárosaiból. Ezzel a főváros felszabadítását célzó hadműveletek jelentős lépést tettek Pest teljes megtisztításához a fasiszta csapatoktól. A szegedi Iparitanuió Intézet vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepelte meg az Iparitanulók Napját a Szegedi Kenderfonógyár kultúrtermében. László Nándor elvtárs, az intézet igazgatója tartott ünnepi beszédet, melyhez a gépá'lomásokról, termelőszövetkezetekből érkezett vendégek közül többen hozzászóltak. A bensőséges ünnepélyt szavalatok és zongoraszámok tették hangulatosabbá. A jelenlévők valamennyien állástfoglaitak NyugatNémetország íelfe^ieaégs ellen, t