Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-08 / 6. szám

QtLMIIGYiRORSZAG SZOMBAT, 1955 JANUÁR 8. A szegedi kender fonógyáriak vezetnek a Textilművekkel folytatott párosversenyben A Szegedi Kenderfonógyár szárazfonó osztályának és a Textilművek gyűrűsfonódájának dolgozói a felszabadulási versenyben felújították a mintegy fél évvel ezelőtt kezdődött párosversenyt. A legjobbak közül Bálint Jánosné a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója Berta Máriával, a Textilművek gyűrűsfonójával egyénileg is párosversenyre kelt. Csaknem az egész város figyelemmel kíséri a két legnagyobb szegedi textilgyár vetélkedését. A műszaki bizottság értékelését a város legforgalmasabb helyem, mint például a Vörös Csillag moziban és a legnagyobb áruházakban felállított díszes verseny táblák hirdetik. Szerdán kiváló eredmények kerültek a táblákra a felszabadulási műszak első két napjáról. Ebből kiderül, hogy — mint decemberben — most is a kenderfonógyáriak haladnak a verseny élén: Bálint Jánosné a két napon 115 százalékra teljesítette tervét, s naponta 11 kiló fonal került le gépéről terven felül. Az üzem az év első munkanapján több mint 2700 kilométer fonallal túlteljesítette tervét. De a Textilművek fonónőinek sincs okuk szégyenkezésre. Berta Mária 113.1 százalékra teljesítette napi tervét, s az üzem az új versenyszakasz első két napján többezer női ruhához elegendő fonalat adott népgazdaságunknak. így a Textilművek dolgozóinak is megvan az esélyük, hogy az élre törjenek. Névadó ünnepségre készül a Közalkalmazottak Szakszervezetének kultúrotihona Juhász Gyuláról, a nagynevű szegedi költőről nevezik el a Közalkalmazottak Szakszervezetének Kultúrotthonát, ezzel újabb emlér ket állítanak Szeged nagy költő.ié nek. A névadó ünnepség január 10-én, hétfőn este fél 8 órakor kezdődik a Vörösmarty utca 5. szám alatt székházban. Az ünnepséget Béres József, a területi bizottság elnöke nyitja meg. A névadó ünnepségen Vajda László főiskolai tamár ismerteti Juhász Gyula életét és irodalmi munkásságát. Szerepelnek Lászlóffy Kata, Kovács János, a Szegedi Állami Nemzeti Színház tagjai és Bárány Pálné. A kultúrotthon szimfonikus zenekara Markó Leó vezetésével, Király (Kőnig) Péter műveiből ,ad hangversenyt. Az elfelejtett szegedi zeneszerző 1904-től 1940-ig — haláláig — volt a szegedi városi zeneiskola igazgatója. Rokoni és baráti kapcsolatban volt Juhász Gyulával. Közös munkájukból született meg a Tisza kantáta, amelyből részleteket mutatnak be Pesti Ella és Megyesi Pál operaénekesek közreműködésével a névadó ünnepségen. A bemutatandó műveket Király József egyetemi adjunktus ismerteti. A kultúrotthon vezetősége szeretettel várja Szeged dolgozóit a névadó ünnepségre. Térkép - a mezőgazdaság fejlesztésének szolgálatában A szegedi fórás termelőszövetkezetei gondozzák gyümölcsöseikot A szegedi járás sok Termelőszövetkezetében foglalkoznak nagyobbarányú gyümölcstermesztéssel. Ezekben a TSZ-ekben most télen is serény munka folyik, ápolják, gondozzák a fákat, A pusztamérges! Rákóczi Termelőszövetkezetnek valóságos „aranybányája" volt húszholdas gyümölcsöse, mert az ősszel 1400 mázsa féli almát szüreteltek. Csupán almából több minit hat kilót osztottak munkaegységenkint. A termelőszövetkezetnek alig volt olyan tagjav aki húsz mázsánál kevesebb almát vitt haza. Most télen ez a gyümölcs a legfőbb jövedelmi forrásuk. Fodor Szilveszter évi munkája után kapott gyümölcs árából húszezer forintért házat vett maházat Gyóni is. Jogának. Ugyancsak családi vásárolt Fazekas József, Sándor és Kádár Kálmán vőre még nagyobb jövedelmet akarnak elérni ezért most Szekeres Mihály brigádvezető irányításával szorgalmasan gondozzák gyümölcsösüket, tisztogatják a fákat. A még megmaradt leveleket leszedték és elásták. A mezei kártevők ellen is védekeznek: dróthálóval, náddal vették körül a fákat. A járás másik nagy gyümölcstermelő szövetkezetében, az ásotthalmi Szabadságharcosban is jó jövedelmet értek el. Most újabb tíz holdon ültetnek almafát. A földet már előkészítették a telepítésre. Két virágcserép került az udvarunkra. Egyikben kerti föld volt, másikat egy új lakó hozta valahonnan. Magvakat hintett beléjük a szél, eső locsolta földjüket, s a két cserépben kihajtott a gyom. Egyikben előbb, s dúsabban. A másik cserép növényzete lassabban fejlődött, satnyább lett. Pedig ugyanazok a gyomnövényele voltak mindkettőben. Mi okozta a különbséget? Ez a probléma foglalkoztat Szegeden két kutatót. Egyik Tirnár Lajos kandidátus, másik Bodrogközy György tanársegéd. A probléma ma már egyszerű, megvan a nyitja. Timár Lajos — aki az egyetem Meteorológiai Intézetének munkatársa — egyi kis, könyvekkel, térképekkel és sajátkezű jegyzeteinek vaskos köteteivel benépesített szobában dolgozik — a következőket mondja erről: — A növények mindig együtt élnek. Együttélésüknek törvényei vannak. Ezeket a törvényszerűségeket a talaj, az éghajlat, a víz, s más tényezők szolgáltatják. Azonos körülmények között azonos növénytársulások jönnek létre. A növény, társulásból pedig a talajra, az éghajlatra és a vízviszonyokra lehet következtetni. Vagyis arra, hogy az illető területen milyen növényeket lehet hasznosan termeszteni. A probléma tehát ilyenképpen egyszerű. Az egyik virágcserépben azért lett dús a növény, a másikban meg azért lett satnyább, mert mindegyik cserépben más-más föld volt. Csakhogy a probléma a kutatókat nem virágcserépnyi méretben, hanem ezer holdakban foglalkoztatja. S a dolog így lényegesen bonyolultabb. A két kutató Olyan térképet készít, amelyből a táj talajviszonyaira, éghajlatára, vízellátására lehet következtetni. Ez a növény földrajzi térkép. Erdőtelepítésnél, új mezőgazdasági növények honosításánál, fontos tudnunk azokat a körülményeket, amelyeket a növénytársulások a szakembernek elárulnak. Ehhez azonban a növényeket minden részükről, gyökerüktől a magvakig ismerni kell. A növénytársulások e fontos jelzőszerepét felismerve, a környező államok többnyire már hozzáláttak a térképezéshez. A mi Tudományos Akadémiánk 1951-ben ke_lte meg ezeknek a térképeknek egy-egy jellemző tájegységen belüli elkészítését. Az Alföldről eddig Szeged környékének és a Tisza hullámterének a térképe készült el, egész SzolSzívesen látott vendégek a dorozsmai gépállomáson Éppen véget ért a vezetőségi ülés — Nagy segítségünkre lennének a dorozsmai gépállomáson, amikor barnáspiros színű, kis Skoda autó állt meg az irodaépület előtt. A gépkocsiból három utas kászolódott ki: egy nő és két férfi. Kezükben aktatáska. Németh Kálmán elvtárs, a gépállomás igazgatója, — meg kell mondani őszintén — nem szereti az aktatáskás küldötteket, mert az elvtársak, — mondja —, ha az Autójavító Vállalat dolgozói kijavítanának nekünk 3 kombájn motort, 20 darab dinamót, meg 4 motormágnest. Sarnyai Vencel számolgatni kezd, majd igenlően bólint: — Nincsen ennek semmi akadálya... Sebők József főmérnök újabb azok sok esetben csak ezeregy ........ . , ... „szemponttal" próbálnak neki segí-i kérdést intéz a három vendeghez: teni, ráadásul elrabolják az idejét.1 — A hegesztések során is szeretDe most, amikor az ablakon át meglátta a három vendéget, mégsem vonta össze a szemöldökét, hanem inkább felcsillant a szeme. Ugyanis a kiskundorozsmai gépállomást patronáló szegedi üzemeik vezetői érkeztek meg, hogy megbeszéljék Németh Kálmán elvtárssal, meg a traktorállomás többi vezetőjével: milyen segítséget nyújthatnának az új esztendőben, hogy még eredményesebben dolgozhasson a mezőgazdaság megerősítésében a gévállomás. Meleg kézszorítások, rövid, barátságos beszélgetés és máris körülülik a nagy asztalt az „érdekelt felek": Sarnyai Vencel, a szegedi Xl-es számú Autójavító Vállalat igazgatója. Sarnyai Vencelné, a szegedi Textilművek igazgatója, Péter Szilveszter, a szegedi Textilművek párttitkára. Németh Kálmán, a dorozsmai gépállomás igazgatója, Sebők József, a gépállomás főmérnöke és Gyenes András, a gépállomás vezető mezőgazdásza. — Már az elmúlt évben is patronálta a kiskundorozsmai gépállomást a Szegedi Autójavító Vállalat és a Szegedi Textilművek, — kezdte szavait Sarnyai Vencel igazgató — Most ismét eljöttünk hozzátok Németh elvtárs, hogy erre az évre is szocialista patronálási szerződést kössünk vele'ek. Mindjárt érdeklődnek is: a gépállomásnak milyen segítség kellene. A gépállomás főmérnöke sorolni kezdij i , nénk segítségüket kérni. Van például egy tehergépkocsink, annak az alvázát nyolcszor hegesztettük, de mindig eltört. Sarnyai Vencel már írja is jegyzetfüzetébe a kérést, majd válaszol a gépállomás főmérnökének: — A vállalatunknál dolgozik Kőeső Pál. Délmagyarország egyik legjobb hegesztő szakmunkása. Kocsó elvtárs majd segít a gépkocsi megjavításában. — Esztergaanyag is kellene, — rrondja szerényen a főmérnök. — A differenciálbéléshez nincsen esztergaanyagunk. — Milyen vastagságú kellene? — Négy és feles megfelelne. Sarnyai Vencelné, a szegedi Textilművek igazgatója veszi át a szót: — Ilyen vastagságú kazánlemezünk van. Majd küldünk a gépállomásnak. Németh Kálmán elvtárs, a gépállomás igazgatója szintén sorolni kezdi kívánságait: — Most az idén kötünk először kollektív szerződést a traktoristákkal. Még nem vagyunk benne jártasak, hogyan készítsük azt elő. A Textilművek igazgatónője rögvest válaszol: — Mi már a harmadik kollektív szerződést kötjük a dolgozókkal, tehát gyakorlatunk van benne. Szivi sen segítünk tehát Németh elvtárs... M kor megvitattak minden kívánságot, Németh elvtárs és Sarnyai Vencel, az Autójavító Vállalat igazgatója a gépállomás adminisztrátorárak diktálni kezdik a szocialista patronálási szerződést, hogy papiror is rögzítsék megállapodásaikat. Hisszük, hogy a Szegedi Autójavító Vállalat és a Textilművek dolgozói ebben az évben is méltó segítséget nyújtanak a dorozsmai gépállomásnak. (v. gy.) É/ente hatvanezer lifer alkohol takarítható meg az új juhfürösztő szerrel A juhállomány egyik sok kárt I A kísérletek és a vizsgálatok azt okozó parazitás betegsége a rü- 'bizonyították, hogy az új szer hahősség. Mócsy János Kossuth-díjas j tása sokkal jobb és tartósabb mint akadémikus hosszabb kísérletezés | az eddigi gyógyszeré. Nem tűzveután az eddiginél jobb és olcsóbb i szélyos s legnagyobb előnye, hogy fertő ilenítő szert állított elő. Ehhez alkalmazásával évente 60.000 liter nem alkoholt, hanem porráőrött bentonit nevű ásványt használnak. Ez korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre s felszíni kitermelése eseted!* össaeg be temáU, alkohol lakaritható meg. A fertőzött álladókat az új szerrel elég egyszer füröszteni s nincs szükség arra sem, hogy a fürösztés után m aklok hatj hétig üresen álljon**, nőkig. A múlt évben Timár Lajos és Bodrogközy György, a Budapesti Ag ártudományi Egyetem két kutatójának — Jeanplong József adjunktus és Précsényi István tanársegéd — közreműködésével a Tiszazug egy részét térképezték fel. Mintegy 190 négyzetkilométernyi területet. A Magyar Tudományos Akadémia Timár Lajos kandidátust bízta meg az alföldi térképezések vezetésével. A térképezési munkába belekapcsolódott kutatók saját kutatásuk iránya szerint választják meg a területüket. Tímár Lajost foglalkoztatja a vetési gyomok kártételének tájonkénti felmérése is. Bodrogközy György — aki régebben is s-őlészeti kutatásokkal foglalkozott — most a homokos területeket térképezi fel, megvizsgálva egyúttal az egyes szőlőfajták termelési lehetőségeit. Mezőgazdasági szempontból nagy jelentősége van ennek a készülő térképnek. A Tisza hullámterének feltérképezésére például fásítási szempontból volt szükség. A következő évben pedig a Kiskunhalas környéki homoki fásítás érdekében fognak termőhelyi térképezést végezni a Kutatók a növénytársulások alapján. Itt ugyanakkor sorrakerül a homokterületek még fel nem kutatott botanikai érdekességéneik a vizsgálata is. Ugyanakkor szőlészeti szempontból is érdekes a homokos talajok vizsgalata. Bodrogközy György például arra az ered-néni, re jutott, hogy azokon a területeken, ahol több a száraz horazhomokon termő szőlőkből származnak, ahol más növényeket nem is lehetne gazadságosan termelni — az igazán zamatos, erős, finom borok. De ugyanakkor érdekes kapcsolatra jutott a növénytársulás és a peronoszpóra veszély között: ugyanis a magasabb humusztartalmú talajok növénytársulásai intenzívebb peronoszpóra veszélyt jelenter ek. A növénytársulási kutatások a legelők és a rétek szempontjából is jelentősek. A kutatók a térképek értékelésénél arra is igyekeznek rámutatni, hogy a leromlott réteket és legelőket milyen módszerekitel lehet feljavítani: jó minőségű, odaillő herefélék bevetése, meghatározott időben való elárasztása, stb. Más kérdés az, hogy miként folyik a kutatás? A kutatók tavasztól őszig fúrják a területet. Figyelik, hogyan változik a gyomnövényzet megjelenése és eszerint elhatárolják egymástól a különböző gyomterületeket. Sor kerülhet a külön talajvizsgálatokra is: egy-egy jellegzetes területet két méter mélyen megfúrnak, a talajmintákat feldolgozzák: megállapítják, hogy az egyes talajtípusokra milyen gyomnövény társulások jellemzők. Töbthónapos kutatásuk eredményeit azután térképen rögzítik. Milyen ez a térkép? Különböző színfoltokkal jelölve, megtaláljuk a sajátos területeket: a minőségileg különböző homokterületeket, a humuszosabb területeket, nyebb a föld — minőségileg jobb bor terem ICl ClllUl IUUU cl SZclldZ IIU- __ . ,, . . . mok - tehát humuszban szegé- Tp]^ Lehet-e tervszerűen gazdálkodni a földön, ha nem ismerjük? A térkép — amely feltünteti a talaj helyenkénti minőségét, a helyi talaj-, víz- és éghajlati viszonyokat, amely a tudományos vizsgálat és a ta' pasztalat alapján megmondja: hol, mit, és milyen gazdaságosan termelhetünk, milyen növényfajtákra van szükség egyes területeken — a mezőgazdaság fejlesztését segíti. Ez adja meg nagy jelentőségét. Németh Ferenc — bár kevesebb, s nehezebben művelhető. Pusztamérgesen is például ezért terem jó bor. A humuszosabb homokterületek szőleinek bora viszont gvengébb. Tehát az úgynevezett homoki viníkó — a közfelfogás szerint is gyönge homoki bor — gazdagabb humusztartalmú homokterületeken terem. Az igazi homoki borok viszont — melyek olyan száMíníszferfanácsi határozat a fanács'agok díjtalan átázásáról A tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény 27. §. (2) bekezdés értelmében a tanácstagok hivatalos tevékenységükkel kapcsolatban díjtalan utazásra jogosultak. Ennek szabályozása tárgyában a Minisztertanács a következőket határozza: 1. A megyei tanács tagja a megye területén, a járási tanács tagja a járás területén minden személyszállításra berendezett rendes és keskeny nyomközű MÁV, valamint GYSEV vonalon, továbbá a MÁVAUT (autóbusz) vonalokon a menetrend szerint közlekedő vonatok párnás kocsiosztályának, illetőleg az autóbuszjáratolöiak díjmentes használatára jogosult. A megyei és a járási tanácstagokat erre a célra utazási igazolvánnyal kell ellátni. Az utazási igazolvány az arcképes tanácstasági igazolvány felmutatásával együtt érvényes. Á díjmentes utazásra jogosító igazolványt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium I. vasúti főosztálya állítja ki a megyei és a járási tanácstagoknak a megyei tanács végrehajtó bizottsága által részére megküldött névjegyzéke alapján. Az idén ünnepli fennállásána'i 65. évfordulóját a szegedi vasutasok énekkara A szegedi vasutasok országszerte ismieirt, kiváló férfikara 65 éves eredményekben és sikerekben igen gazdag múltra tekinthet vissza: 1889-ben alakult és azóta megszakítás nélkül az énekkultúra szolgálatában áll. Szegeden hosszú ideig, így a felszabadulás alkalmával is a ban 65. évfordulóját ünnepli. Az ünnepségen kitüntetik és jutalmazzák a legrégibb és legszorgalmasabb dalosokat. A „MÁV Hazánk Dalkör"-nek jelenlegi vegyeskara van, de most visszaállítják a férfikart is. Ujabb férfi és női énekesek (nem vasutavasutas énekkar volt az egyedül! sok) jelentkezését is ' várják. így működő énekkar és sikeres szerep- megerősödve az énekkar méltóképléseivel Szeged városának is dicső- pen ünnepelheti 65 éves jubileuséget szerzett. mát, Az énekkar a tavaszi hónapok- Bakos Béla Gershwin- és Sirauss esi a Közalkalmazottak Szakszervezetének Kuliúrotthonában ll-én, kedden este fél 8 órakor a T és Boss eimű négertnrrryú operámikrolemczes sorozatban Gershwin | ból továbbá Strausa 12 legnépszeég S'rauss legnépszerűbb müveiből ; rübb keringője a Mantovrn'-zenerendez műsort a Kultúrotthon. Mű- l kar előeclásábn. Műsor után miksorra kerül a Kék rapszódia, Ame- robarázdás tánclemczekről éjfélig rikai Párizsban, részletek a Porgy tánc. Január 5-én Moszkvában az iró kívánságának megfelelően felbontották Rcmaín Roland háborús naplóját Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Allamj Lenin-Könyvtárában őrzik Romáin Rollandnak, a nagy francia írónak kéziratait, amelyeket 1934/35-ben ajándékozott a könyvtárnak. A kéziratok között találjuk az iró 1914—19. évi báborús naplójának 29 füzelét. Romáin ' Rolland 1934. november 25-én levelet írt a Lenin-Könyvtár igazgatójának amelybon közli, hogy a könyvtárnak jogában áll a rendelkezésre bocsá ott kéziratokat kiadni, vagy történelmi, Illetőleg Irodalmi művekhez segédanyagként felhasználni. Romáin Rolland kéziratainak feldolgozására húwUaág alakult, amelynek munkájában résatvesz Zujeva, az OSZSZSZK kulturális ügyeinek minisztere, továbbá a Lenin-Könyv ár igazgatója, a kulügyminiszt'rium, a VOKSZ, a TASZSZ munkatársai és mások. A Romáin Ro'la~d kéziratait 'artalmazó levélcsomót az iró kívánságának megfcllően 1955 január 5-én felbontották. A 29 füzetből álló napló összesen 2650 gépelt oldal' tnrtalmnz. A napló 1914 július 31-től 1919. július 18-'g terjed. Az iró előszavával ellátott háborús naplót orosz nyelvre fordítják, majd kiadják.