Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

PÉNTEK, 1955 JANUÁR 7. 3 DÉLMFLGYÜHORSZUG Szeretettel köszöntjük a Textilművek dolgozóit abból az alkalomból, hogy üze­mük ma öt esztendővel ezelőtt megkezdte a termelést. A Tex­tilművek méltán Szeged egyik büszkesége és igen jelentős a szerepe a lakosság közszükség­leti cikkekkel való jobb ellátásá­ban. A gyárban — Közép-Európa egyik legkorszerűbb textilüzemé­ben — az elmúlt évek során szép sikerek születtek, ötször került fel a gyár homlokzatára az oda­adó, lelkes munka jeleként az élüzem csillag. A dolgozók múlt­év! tervüket már december 18-án befejezték. A sztahanovisták szá­ma, — a régieké és az újaké — 145 és a parkettás, nconvilágítá­sú munkatermekben, a nagyszerű szovjet gépek mellett kormányki­tüntotett dolgozók is tevékeny­kednek, akiknek a száma ponto­san 17. Az üzemben, amely a munká­sok második otthona a szó igaz értelmében, munkaversennycl készülődnek a nagy évforduló, a felszabadulás 10. éve megünnep­lésére. És most, amikor a gyár termelése megkezdésének 5. év­fordulóját ülik, vissza is pillanta nak az elmúlt esztendőkre, azok ra az időkre, amikor a falak fel­húzása, a gépek szerelése tartott Jónéhányan vannak a gyárban olyan dolgozók, akik részt vetlek a gyár építésének hősi munkájá­ban, s akik különösképpen szere­tik a gyárat. Az újesztendő első napjai is jú kezdődtek a Textilmüvekben Három nap alatt terven felül kö­zel 3 ezer női ruhához elegen:' fonalat gyártottak. Az az cihatá rozásuk, hogy a tervet napról napra teljesítik, sót túlteljesítik A felszabadulási munkaverseny keretében pedig ma ünnepi mű­szakkal is köszöntik a Textilmű­vek dolgozói gyáruk termelése megkezdésének ötödik évforduló­ját. Ez is kifejezi a hazához, a gyárukhoz, a munkához való sze­retetüket. A Textilművek minden dolgo zójának további új sikereket é' jó egészséget kívánunk. Megbe­csülés, elismerés és a jobb élet a jó munka jutalma. Hírek " bmáti országokból Új gépek a krívojrogi bányákban Egyre jobban kibontakozik a felszabadulási verseny Szeged üzemeiben X krivojrogi szénmedence „Gi­gant" bányájának 16. részlegén Ba­ranovszkij szkréperkezelő egyszerre négy önműködő kaparógép munká­ját irányítja. A jövő évben a „Dzerzsinszkru­da" tröszt bányáiban 150 kaparó­darut állítanak be automatikus irányításra. Számos bányában a kőzettisztí­tást szállítószalagok és rakodógépek végzik. A belső szállításra nagyte­herbírású csilléket alkalmaznak majd, A Szovjeiunió cukorgyáraiban A Szovjetunió cukorgyárai közül a krasznopresznyai (Moszkva) „Man­tulín" cukorgyár vitte el a pálmát. A gyár kollektívája, amely határ­idő előtt, december 22-én fejezte be évi tervét, naponta körülbelül 20.000 kilogramm cukrot gyárt terven fe­lüL Az üzem munkásai és szakem­berei sok nyersanyagot takarítottak meg és számtalan újítást vezettek be. A krasznopresznyai cukorgyár dolgozói az év kezdete óta több mint 600.000 kilogramm cukrot ad­tak terven felül az országnak. A termelékenység növelését 10 száza­lékkal teljesítették túl. Ukrajnában 1954-ben három új cukorgyárat helyeztek üzembe. Ezek mindegyike naponta 10—12 ezer mázsa cukorrépát dolgoz fel. Uk­rajna nyugati területein és Mold­vában tíz cukoripari üzemet építe­nek. Ugyanitt 1955. első negyedé­ben további négy gyár építését kez­dik meg. Gyors ütemben halad a lengyel falvak villamosítása A kapitalista Lengyelországban 26 év alatt mindössze 1300 falut kapcsoltak be a villanyhálózatba. Az ország felszabadulása óta több mint 180.000 falu, termelőszövetke­zet, állami gazdaság és gépállomás kapott villanyáramot. Lengyelországban az 1954. évi fa­luvillamosítási tervet határidő előtt teljesítették. Az év folyamán körülbelül 600 faluban és 550 álla­mi gazdaságban, termelőszövetke­zetben és gépállomáson gyulladt ki először a villanyfény és december 15-ig 2434 faluban és 621 állami gazdaságban szólalt meg először a rádió. Több zsák készül a Tuiaárugyárban A Szegedi .Jutaárugyár dolgozói röpgyűléseken beszélték meg, hogyan ünnepelhetik legméltóbban hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Csat­lakoztak a Rákosi Művek kezdeményezéséhez és vállalást tettek. A felszabadulási munkaversenyben ez év első negyedéves tervüket 1 százalékkal túlteljesítik. Az üzem az új év első napjától kezdve "át­állt-" a könnyített zsákok gyártására. Ez azt jelenti, hogy 23.567 darabbal gyártanak több zsákot ugyanannyi nyersanyagból, mint az clmu't időbeli. Természetesen ez nem megy a minőség rovására. Arra is szavukat adták, hogy az előírt kifonási szá­zalékot 1.2 százalékkal megnövelik. A fonódai és szövődéi fonható hulladékot az elmúlt év negyedik negyede tényszámához viszonyítva ez év első ne­gyedében 5 százalékkal csökkentik. A világítási „nergia felhasználásnál 5 százalékos csökkentést ér­nek el. Ez évben a gyár árui 7 százalékkal munkaigé­nyesebbek lesznek. De ennek ellenére vállalták, hogy az első negyedévben az eddig elért minőségi számokat is — a jó termeléssel együtt — 100 szá­zalékosan megtartják. A tervezett önköltségcsök­kentés tényszámát 0.25 százalékkal túlteljesítik. A termelékenység terén azt ígérték meg, hogy az egy órára eső termelési mutatót 4.2 százalékkal túltel­jesítik. Az üzemi fejlesztés során 881.000 forintot fordítanak különöző beruházásokra, amelynek természetesen főcélja a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás lesz. A mórahalmi gépállomással szocialista szerző­dést kötnek és minden téren segítik munkáját. A felszabadulási munkaversemynek már mu­tatkoznak első eredményei. A fonoda nspi tervét 109.7 százalékra tel­jesítette. Ez azt jelenti, hogy terven felül annyi fonalat gyártottak, amennyiből 18000 gabonás zsákot tudnak készíteni. Kiváló eredményeket ért el Fodor Anna, Móra Györgyné és Horváth Imréné is. Napi tervüket jó­val túlteljesítették, így segítik a verseny sikerét. A termelékenység növelésére, az önköi ség csökken ésere s vába.ási lellek a fa.emejgyar dolgozói A Szegedi Falemezgyár dolgozói is megbeszél­ték az R. M. Művek kezdeményezését és hazánk felszabadulásának 10. évfordulója méltó megünnep­lésére vállalást tettek. Megígérték, hogy ez év első negyedévi tervüket 1 százalókkal túlteljesítik. Az exportáló vállalatok felé szállítási köte­lezettségeiknek március 25-ig teljes egészében eleget tesznek. Épülő farost üzemüket áp­rilis 4-ig üzembe helyezik. Fajlagos anyagkihozatalukat a tervhez viszo­nyítva 1 százalékkal csökkentik. Ezt úgy kívánják elérni, hogy gazdaságosabban szervezik meg az anyagfelhasználást, gondosabban készítik el az anyagot, és jobban megtartják a technológiát. Ener­giát termelő üzemrészük tüzelőanyag felhasználá­sát 2 százalékkal csökkentik. A csökkent értékű, illetve selejtes áruk mennyiségét a jelenlegi 3.5 szá­zalékról 2.5 százalékra szorítják le. Megígérték, hogy a termelékenységet 1 száza­lékkal emelik. Ezt úgy kívánják elérni, hogy ápri­lis 4-re új ikerkazánukat üzembe helyezik. Víz­gazdálkodásuk megjavításáért üzembe helyezik új vízvezetéküket és az ugyancsak most épülő hydro­for házat, amely a magasnyomású préseknek auto­matikus vízellátást biztosít. Korszerű fürdőt és öltözőt Is kívánnak lét­rehozni. A rönkléri dolgozók részére jobb melegedő helyiséget teremtenek. A Falemezgyár dolgozói segítséget nyújtanak és szocialista szerződést kötnek a sándorfalvi gép­állomással. Segítenek abban, hogy a gépállomás időben és jól felkészüljön a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A Szegedi Falemezgyár dolgozói becsülettel kívánnak helytállni. "Vállalásunk maradéktalan teljesítésével akarjuk méltón megünnepelni a nagy évfordulót — írják —, mert tudjuk, hogy mit kö­szönhetük a felszabadulásnak. Néhány óra a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Az AGFA-filmgyár 40 országba exportál Az NDK Agfa-Wolfen filmgyára filmeket vásárol, Kína, a népi de­határidő előtt teljesítette, exportter­vét. A filmgyár 40 országba expor­tálja kiváló készítményeit. A Szov­jetunió például főleg Agfa-Colop­mokratikus országok és sok kapi­talista ország fényképező-, mozi­és röntgenfilmeket, továbbá techni­kai célokat szolgáló filmeket. 50000 és 100.000 orsós pamutfonódák Hszianban Az északnyugatkínai Hszianban 1954 december 15-én helyezték üzembe az 1. számú állami paimut­fonódát. A legfejlettebb technikájú üzemben 50.000 orsóval folyik a munka. Hszianban 1954-ben egy 100.000 orsós pamutfonóda építését is megkezdték és 1955-re még több pamutfonóda építését tervezik. Hszian gazdag gyapottermő vidé­ken fekszik és gyors ütemben fej­lődik jelentős textilipari központtá. Új hengermű Az uráli gépgyárban most készül az ország legnagyobb hengergépe, amelyet a magnyitogorszki fémáru­kombinát új carnokában állítanak fel. A gépóriás többezer néhány­grammes és többtonna súlyú, bo­nyolult alkatrészből tevődik össze. A gép teljes súlya meghaladja a 9 ezer tonnát. Rendkívüli gyors működésre konstruálják a gépet: a fémlemez! gyorsvonat sebességgel jön ki be-, lőle, s az egy év alatt megmunkált lemezből körülbelül 7 milliárd. konzervdobozt lehet gyártani. A hengereltlemez vastagságának el­lenőrzését elektromos sugárzással működő mikrométerek segítségével végzik. A lemezen átbocsátott elektromos sugár legkisebb változá­sára a gép önműködően fokozza vagy csökkenti a hengerek nyomá­sát. Az óriás hengergép két részlege már elkészült és el is küldték Mag­nyitogorszkba. Egy-egy géprészleg al­katrészeinek elszállítására 22 vas­úti kocsira volt szükség. Üzemi melegház A moszkvai olajfinomító gyár ét-! kezdéjében a dolgozóknak télen is f f'andóan friss paradicsomot szol-] i álnak fel. A gyár melegházi gaz-1 ö-.sága, amely több mint 3009 nágy­zottnáter területet foglal el és idén már másodszor szüreteli a paradi­< omot, a gyár napközi otthonának é bölcsődéjének konyháját is el­látja friss paradicsommal és ubor­kával. A korszerűen berendezett üvegházakat, amelyeket a gyár fá-1 radt gőzével fűtenek, tanulmányo-, zás céljából már több nagyüzemi I vezető felkereste. Az olajfinomító gyár fáradt gő­zét a „Harmadik ötéves terv" kol­hoz is felhasználja. Itt idén tíz hó­nap alatt 80 tonna zöldséget ter­meszteltek. Januárig folyamatosan rengeteg paradicsomot, uborkát, zöld hagymát szüretelnek. Újiípusu csehszlovák mozdony A plzeni Lenin Művekben (volt jelentősen megkönnyebbül. A fűtő­Skoda Művek) elkészült egy újtí- anyag automatikusan kerül a ka­pusú csehszlovák mozdony. A há- zánba, nem kell nyitogatni a kazán iomhcngere? mozdony maximális ajtaját, nem hatol hideg levegő a sebessége 120 kilométer/óra. A kazánba, s ezáltal kiküszöbölődik a mozdonyvezető és a fűtő munkája i hőveszteség, A tágas, világos folyosókon hosz­szú sorokba rakott vitrinek, régi és új könyvekkel zsúfolt szekré­nyek fogadják az érkezőt. Az üveg­lapok mögött különböző növényfé­leségek mintapéldányai, kukorica fajták len, kender és sok-sok mag­fajta látható. A laboratóriumok láttán pedig az a benyomása az embernek, hogy valóban a tudományok szentélyében jár, olyan helyen, ahol a tudósok ós a különböző tudományos dolgo­zók újabb ós újabb harcot indíta­nak az ismerellen megismeréséért; a kutatómunka eredményeinek to­vább fejlesztéséért. Somorjai Ferenc, az intézet igaz­gatója sorjában elmagyarázza az intézet eddigi eredményeit és a jövő terveit. Először a fűszerpap­rikáról, a hírneves szegedi tájnö­vényről beszél: — Régen, a magyar paprika, be­leértve a szegedit Is, legnagyobb hibája az volt, hogy igen alacsony színanyaggal rendelkezett. Ez ron­totta minőségét. Intézetünk hosz­szú évek munkája után, megszün­tette városunk gyöngyének, a paprikának ezt a fogyatékosságát. Kutatómunkánk folyamán sikerült kis mennyiségben olyan paprikáit kitermelni, amely a színanyag te­kintetében megfelel a növekvő hasai és külföldi igényeknek. Az „új" fajta szegedi paprika át­lagos termelése 15 százalékkal na­gyobb a réginél. In tárolunk a múltévben már 12 mázsa ilyen nemesí'ott paprikamagot termelt, melynek fele csípőmcn'es, a másik fele pedig csípős. Ezt a magot 1955-ben cólgazdaságainkban újra termelik, ahonnan majd a fajtisz­ta, teljesen megbízható vetőmag eljut minden szegődi kistermelőhöz, termelőszövetkezethez és állami gazdasághoz. A tervek szerint az új csípőmen­tes és a csípős paprikafajták mag­jából közel 15 ezer holdra valót termelnek. Ez pedig bőségesen ele­gendő egész Szeged-vidéke papri­katermelőinck. A kutató intézet másik nagy eredményei, a rizs Duna—Tisza-közi meghonosításának kikísérletezése. (Mint ismeretes, Somorjai elvlárs ezzel kapcsolatban már több tudo­mányos szakkönyvet is írt). A rizstermelésben elért sikerekben nagyrésze van az intézet egy má­sik kiváló kutatójának. Herkc Sán­dor nyugalmazott egyetemi tanár­nak is. Herke professzor kutalásai során sok ellentétes véleménnyel szemben, bcbizonyi'otta, hogy a Duna—Tisza-közi szikes lerüle'e­ken is lehet gazdaságosan rizst termelni, viszonylag magas termés­eredményeket biztosítani, Az elmúlt évben a Dózsa TSZ már foglalkozott rizstermeléssel, s obben a munkában nagy segílsé­giikro volt az intézet is. A közös eredmény láttán ez évben már a Felszabadulás és az Alkotmány TSZ is foglalkozik majd rizsterme­léssel. Hcrke professzor bebizonyította azt is, hogy a szikes, szódás terü­letek nemcsak alkalmasak a rizs termelésére, hanem egyes tekintet­bon jobbak is, mint más lerülelek. Magas mésztartalmuk miatt kivá­lóan ellenállnak a rizs egyik leg­veszedelmesebb betegségének. az úgynevezett, „bruzóne"-nak, A Szegedi Mezőgazdasági Kísér­j loij Intézel e két fő kísérleti nö­vényfajta mellett, eredményesen foglalkozik a délalföldi homokos területek vetésforgóinak kikísérle­tezéseivel, a laza homokos terüle­teken. is jól termő növényféleségek előállításával. Ilyen növény például a régebben csicseri-bab néven is­mert homoki bab. Somorjai elvtárs elmondja, hogy ez a bab kiváló szálas- és szemes­tiakarmány, de dús lombozata zöld trágyázásra is alkalmassá teszi. Kellő felszaporítá-s után az Intézet «zt is a termelők rendelkezésére bocsátja. Az Intézet és különösen Somor­jai elviára munkájának nagy ered­ménye a szegedi „sárga lófogú" ku­korica kitenyésztése is. Ez a kuko­rica kellő talajművelés melleit 40— 50 mázsás termést is megad hol­danként Ebből eddig 560 mázsa velőmagot adtak át különböző cél­gazdaságoknak s a következő év­ben már az újfajta nemesített ku­korica vetőmaggal ellátják a kis­termelőket is. A szegedi Alfa-olajlen fajla lét­rehozása Mohácsi Tivadar nevéhez fűződik. Az újfajta létrehozéisáórt Mohácsi Tivadar nemrég magas kormányjutalomban részesült. Nem­sokára tehát ez az eddigieknél sok­kal jobb lemféleség kerül ki a köztermelésro. Egy másik nagy közös ügy as alföldi kendertermelés fellendítése. Mint Somorjai elvtárs mondja, ©tekintetben az utóbbi években kü­lönösen nagy visszaesés volt. A gyenge hazai magtormés miatt ké­tes értékű külföldi kendermagokat kellett behozni és ez alaposan le­rontotta kender'ermelósünket. Ezért a Duna—Tisza-közi talajoknak leg­megfelelőbb új kenderfajtát kell létrehozni. Eredmények már elé­ren is mutatkoznak. A szegedi Mezőgazdasági Kísér­lett Intézet kulatói érzik felelős­ségüket mezőgazdaságunk fellendí­téséirt. a júniusi halározat végre­hajtásáért. — Uj értelmet kapott munkánk, — mondja Somorjai elvtárs. — Ku­tatásunk ma már nem öncélú. Azt akarjuk adni a mezőgazdaságnak, amire legnagyobb szüksége van. Intézetünk egy tudós csopcrlból álló komplex-brigádja rendszeresen járja a TSZ-eket, állami gazdasá­gokat, — szak'anácsokat rd a ter­melőknek. A mindennapi élet segíti munkánkat. Az intézetnek már külföldön is komoly tekintélye van. Erről tanúskodik az a vendégkönyv is. amely nagyhírű külföldi, szov­jet, lengyel, cseh és más távoli or­szágok kutatóinak feljegyzéseit őr­zi. Az Intézetbe járt tudósok gaz­dag tapasztalatokkal gyarapították itt szakismereteiket és a tanultakat — amint írják — saját hazájukban is alkalmazzák. Jó munkát végez a szegedi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet — megértetto a kormányprogram cél­kitűzéseit. (cs. j.) A kisbundoiozsmcrak múzeumba gyűjtik a jászkunok régi bútorá t, használati eszközeit Kiskundorozsmát a török hódolt­ság után nagyrészt jászkun telepe­sek építették újjá. A faluban ma már erről keveset beszélnek, pedig a dolgozó paraszlok házainál még sok régi emlék található, amelyek az elmúlt évszázadok küzdelmes éveiről tanúskodnak. A Hazafias Népfront helyi bizottsága tagjainak kezdeményezésére most múzeumba gyűjtik össze a község törléneét, hagyományait dokumentáló régi tárgyakat. i | A pedagógusok irányításával a falu apraja-nagyja rcsz'.vesz az .emlékek felkutatásában. Nemrég i a tanácsháza padlásán egy. 1733-' ban készített olajmécscsro bukkan­nak. Megtaláltak már több, száz­ötven. k'isizáz évvel ezelőtt ké­szített bútordarabot. Ezekkel egy korhű jászkun szobát és konyhát rendeznek be. Hemuta'ják majd a jászkunok több emberöltővel ez­előtti népviseletét, használati tár­gyait is. A falugyűjteményben he­lyeeik el azokat a régi kubikus­szerszámokat is, amelyekkel a kis­kundorozsmaiak, az elmúlI évszá­zadban resztvettek nemcsak n ma­gyarországi. — hanem szü'őf In­juktól sokezer kimm'le r? tá.vcl — Európa több orzága vasútvonalai­nak építésében is.

Next

/
Thumbnails
Contents