Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-05 / 3. szám
SZERDA, 1955 JANUÁR 5. 3 DÉLM1GY1R0RSZAG Hírek a baráti országokból A televízió további fejlődése Csehszlovákiában Á televízió másfél év alatt szé-i előreláthatólag 1956-ban készül el. pen fejlődött a népi demokratikus Prága, Ostrava és Bratislava köCsehszlovákiában. A prágai stúdió zött kiépítik a közvetítő állomások műsorait mintegy 50 ezer személy hálózatát. látja és hallgatja. 1955-ben sor ke- j A prágai televízió, amely eddig a rül a második csehszlovák televí- hét négy napján keresztül sugárzott ziós adóállomás üzembehelyezésére adásokat, rövidesen hetenkint ötOstravában, a hatalmas ipari központban. Tervbevették, hogy Bratislavában is létesítenek televíziós adóállomást. A bratislavai stúdió szö közvetíti majd műsorait. Növelik a mezőgazdasági jellegű adások számát. Hetenkint egyszer sor kerül színdarab közvetítésére is. Üveghulladék felhasználása a csehszlovák építőiparban Két zelezny-brodi üveghutában kísérleteket folytatnak az üveghulladéknak az építőiparban történő felhasználására. A hulladékokból az épületek belső díszítésére mozaiklapokat és színes relieflapokat készítenek. Ezenkívül az üveghulladék külső vakolásra is kiválóan alkalmazható. Az apróra tört üvegszilánkokból készült homlokzatvakolat vetekszik a márványtörmelékből készült vakolattal. Kínai szerzők művei lengyelül és Csüng Csünrling A kínai szerzők művei mind na- Kuo Mo-zso, gyobb népszerűségnek örvendenek műveit, a népi Lengyelországban. Az elmúlt tíz év alatt 51 kínai szerző művét fordították le lengyelre, öszszesen 714.000 példányban. A fordítások között jelentős helyet foglalnak el a társadalmi-politikai témájú művek. Többek között hatszor adták ki Mao Ce-tung munkáit, továbbá kiadták Csu Te, A kínai szépirodalom alkotásai közül kiadták Lu Hszin, Csaó Suli, Csou Li-po, Din Lin és több más író műveit. A gyermekek körében nagy népszerűségnek örvendenek a kínai írók meséi és elbeszélései. 1955-ben többek között Kuo Mozso összes művei és Lo Kuancsung regénye, valamint kínai ifjúsági regények jelennek meg. Vándoriskola a kínai kazah autonom területen A Kínai Népköztársaságban vándoriskolát nyitottak a kazah autonom területen élő kazah nemzetiségi pásztorok számára. Az iskola együtt vándorol a pásztorokkal, a tanítás kazahnyelvű tankönyvekből kazah nyelven folyik. Aradon megnyílt az 1848-as forradalom múzeuma Az aradi kultúrpalotában nemrégiben felavatták az 1848-as forradalom múzeumát. A kiállított okiratok ismertetik az 1848-as forradalom előkészítését, lefolyását és végső fejleményeit Ausztriában, Magyarországon, Erdélyben, Moldvában és Havasalföldön. Ez az anyag történelmi hűségével összezúzza a román és magyar burzsoá történelemírás sok koholmányát. Szerepel a kiállítási tárgyak között a „Felhívás a horvátokhoz", amelyben az 1848-as magyar demokraták a Habsburg-birodalom elnyomott népeihez fordultak. Több kézirat tanúskodik arról, hogy sok erdélyi forradalmár válaszolt erre a felhívásra. Okmányok ismertetik a Bem tábornok seregében küzdő olasz és lengyel légiók, osztrák diákok és munkások, 6zlovák bányászok és szerb parasztok harcait. Az aradi múzeumban kiállított egyik festmény teszi halhatatlanná Rulikovszkij orosz kapitányt, a cári önkény által az osztrák császári haciós hadsereg tisztjét, aki egész zászlóaljával átállt a forradalmárok táborába. Több okmány és kép mutatja be Nicolae Balcescu szerepét a román és magyar forradalmárok egyesítésében. Ezek között szerepel a Balcescu és Kossuth között „pacifikáclós tervezet" néven létrejött szegedi megállapodás, amely lefekteti a román nemzeti jogokat. Láthatók a múzeumban Avram Iancu és Kossuth levelei, amelyek a reakció provokációi folytán kitört testvérgyilkos harcok megállítását rendelik el. Más kiállított okiratok azoknak a román emigránsoknak a harcairól tanúskodnak, akik a forradalom után Türr tábornok forradak Vállalás a munkások nejben, de a munkások nélkül A Szegedi Paprikafeldolgozó Vál- : jól dolgozó Ménesi Mihálynó és , dik. mielőtt a dolgozókkal lalatho-z látogattunk el, hogy megnézzük, milyen eredmények vannak már a felszabadulási munkaversenyben. Mert napokkal előbb iróg.'ppel papírra is irták s le is pecsólélték az üzemben: „A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozóinak vállalása, hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára". Ezt a elmet adlák az üzemben a vállalásnak saját kezével aláírta Gajódl Bólánó párttitkár, Szabó Sándor az Üzemi Bizottság elnöke és Pollák Zoltán igazgaló. Vas Pista bácsival, az öreg és mindent tudó póriassal szót váltunk, miután kiállította a gyári bolépőt. — Mi újság a felszabadulási munkaversenybent — ? — Tudja Vas bácsi, arról a versenyről, vállalásról van szó, amit termelési értekezleten. vagy röpgyüliseken bizonyára megbeszéltek a dolgozók. Összevonja bozontos szemöldökét. Azt válaszolja: — Nem tudok róla, hogy volt mostanában termelési értekezlet, vagy röpgyűlés. Talán nem a dolgozók tudta nélkül tettek vállalást a vezetőkt! Meg sem kérdezlek őket, véleményüket sem kórlék kit! De menjünk az üzembe, ott majd kitudódik az igaaságt A csomagolóban és másutt is kérdjük: ismerik-e a felszabadulás 10. évfordulójára tett vállalást, amelyet az üzem párttálkára ÜBelnöko és igazgatója által aláírt pajpír szeirint „a munkások tettlek". Azt mondják azonban, hogy Kovács Erzsébet, vagy Pataki Ist- i boszélnék ismertetnék ... megHiba, ván keverőmestor és a többi, amikor rosszul ós elit-''lendően nélkülük csinálták a vezetők. így hát ők tudnak róla, a munkások pedig nem. A vezetők a dolgozók nevében, de nélkülük azt is vállalták a többi között, hogy ezév első negyedének termelési lervét 8.5 százalékkal túlteljesítik s így terven felül közel félmillió forint értékű árut gyártanak. Vajon, az igazgató vagy az Üzemi Bizottság elnökinek; a vezetők munkájától függ csupán, hogy a tervet túlteljesítsék? Tőlük is igaz, de a tervet a különböző üzemrészekben tevékenykedő munkásnők és munkások sQSfítik sikerre. Rajtuk, az egyszerű embereken — Ménesi Mihálynékon, Hegedűs Jánosokon — áll főképp, hogy mennyiségileg többet, minőségileg' jobbat termeljenek s csökkenjen az önköltség is. Hogyan született hát meg az a vállalás, amely a vezetőké, s a dolgozók nevében tettekf Szabó Sándorral, az Üzemi Bizottság elnökével és Gajódi Bélánéval, a párttitkárral is beszélünk erről, A párttitkár igen nyílt szavú, becsületes asszony. A csomagolóban rövid időre abbahagyja a munkát a beszélgetés idejére. Ö arról is szélt, hogy tud a vállalásról, amelyet az üzem helyzetét jól felmérve a tervosztály a főmérnökkel, igazgatóval együtt fektetett papírra, die mint javastatot. Állítja, arról nem tud, hogy a vállalást ' elküldték a Szegedi Városi Párt-végrohajtóbizottságnak és a sajtónak. Hozzáfűzi még: — A minap éppen titkári értekezletre jndultam, amikor Kovács Rózsi adminisztrátor hozzám slenagy hiba, hogy ilyesmi történt. Jobban résen kellett volna lennem! Igaz ez is. De az is igaz, hogy a kommunistáknak és. a szakszervezetnek helyesen kezdeményezni kellett volna a versenyt, segíteni anyagi erővé vál'ani a dolgozók hazaszeretetét is. Persze a vállalatvezetőnek és az üb.-elnftknek sem „illik" úgy „segíteni" a vá'.lulást, ahogyan tiették. Kiderül, hogy a vállalást — amely a dolgozók nevében íródott — az üzemi bizottság elnöke és a vállalat igazgatója küldte cl a sajtónak is. Tán arra gondoltak, érdem lesz az, ha a Paprikafeldolgozó is követi a löbbi üzemek példáját és csatlakozik az R. M. Művek kezdeményezéséhez. Igen, ér-' dem óm megbecsülés jár azért, ha az R. M. Müvek kezdeményezéséhez csatlakozva, a felszabadulási munkaversenybeon a vállalások nyomán új silceTek születnek. De az nem érdem, (sőt rossz), ha a dolgozók (wdita nélkül, azért mégis rájuk hivatkozva, a vezetők lesznek vállalást. Ilyen esetben elmarad a siker s a vállalás csak papiron lesz, a valóságban azonban nom. A munkások és munkásnők a Paprikafeldolgozóban is szeretik a hazájukat s ennek szóval, tettel is példáját adják. 1954. évi tervüket december 23-ra teljesítették. Becsülettel dolgoznak most, az újévben és saját életükben érzik, hogy mit jelent számukra a tíz szabad esizlendő. A nagy évfordulóra készülve bizonyos, hogy új sikereket érnek el. Kérdezzék hát meg a vezetők véleményüket, kerüljenek papírra a jó javaslataik s velük együtt, venem ismerik ée nem tudnak róla. | tett azzal, hogy írjam alá a válla- I lük megbeszélve szülessen az igazi Ha van, nélkülük csinálták. De, hogy is tudhatna a vállalásról a csomagolóban például az igen láet. Aláírtam, de jóformán még 1 vállalás. Ugy, ahogyan kell, ahoel sem olvastam s niem tudtam, il- , gyan jó! letve nem gondoltam, hogy elkill-1 (morvay) A «Tisza-ba)lparti terület építésövezeti terve» címen vitát rendeznek január 7-én délután fél 5 órai kezdettel az MTESZ helyiségé-ben, Horváth Mihály-utca 3. szám alatt az Építészeti Tudományos Egyesület városterv munkabizottsága i-endezésében. Előadók: Pálfy Budinszky Endre és Bereinovits Vilmos főmérnökök. — A Vas- és Fémipari Vállalat kultúrtermében a Kamara BábszínÚj tanácsaink Készülnek a II. kerület tanácstagjai az első fogadóóták megtartására mi hadseregébe jelentkeztek és ké- , . ^ .. sőbb csatlakoztak a felszabadulási ház helyiségében (Dózsa György u. dak segítségére küldött interven- zött". harc fáklyáját kezébe ragadó Garibaldi olasz hadaihoz. A múzeum homlokzatán Kossuthnak egy évszázaddal később valóravált jóslatszerű szavai hirdetik: „Egység, megértés, testvériség magyarok, románok és szlávok kö16/a.) csütörtökön délután 5 órai kezdettel filmvetítés lesz. „A boldogság madara" című film kerül előadásra, amelyet megtekinthetnek nemcsak az üzem dolgozói, hanem vepdégek is. Jegyek a helyszínen és a vállalat kultúrfelelősénél kaphatók. SZEGEDI JEGYZETEK ..Csak azért. Járom a város utcáit feltűrt kabátgallérral, szemrehúzott kucsmával, zsebredugott kezekkel. Ujjaimmal a ceruzát és a jegyzetfüzetet morzsolgatom. Már a második nap delét kongatja rám a Városi Tanács toronyórája, s a Széchenyi-téri sétányon legalább tizenötször esett már el az a pajkos kisgyermek, akit „jégtörlőnek" becéznek a többiek. Nem történt semmi. Felkel s újra beáll a körbe, koptatja a cipőtalpát, önfeledt boldogsággal élvezi a csúszkálás örömeit. Jönnek, mennek az emberek, megállnak egy pillanatra, elmosolyodnak, — Eszükbe jut egy pillanatra gyermekkoruk és tovább sietnek. Pista, a jégtörlő tovább esik-kel. Jót kacag ő is, nem pityeredik el, pedig sűrűn találkozik kobakja az aszfalttal. Es ekkor megjelennek a „salakos emberek", leszórják a csúszkát, vége a játéknak, Igaz közben perpatvar kerekedik, amolyan hócsataféle. A gyermekhad támadást támadás után vezet, s végül mégis új csúszkát kell készíteniük a régi helyett, valahol másutt 50, vagy 60 méterrel odébb. it Járom a várost, két — Ennek biztos megnapja keresem a ripor- örül majd a lánya — tom „anyagát". Betérek mondja az eladó, a jó a csemegeboltba. Nézem vásár bizonygatása köza cukrot, sajtot, szalon- ben. nát, zsírt, lisztet, füstölt Az ember a mellette libamellett vasárlók so- iévő jiatai asszonyra néz kaságát lesem szájuk és elmosolyodik, mozgását. Odaállok a .. ,. ... presszógép mellé, rende- ~ Mond}? hoa» lek egy szimplát, s hall- £ "f gatom miről beszélnek llt^^^t az emberek. Ne haragudj, hogy tam, a csúszkáló gyermekeket, a vásárló embereket, a feketét szürcsölgető két öreget, a konyhabútort vásárló csorvaiakat. Mit lehet ebből írni? Hol van ebben az, amiért tiltakoznak az emberek, miért termelnek többet az üzemben. 3 tegnap nem találkoztunk. „„.. ... . — pedig mar a fel varost Disznotoron voltam - bejártam_ Megkérdeztem mondja egy tanarkulse u £ ember, s joizun szürcsöl- J • „ geti a feketét. Janosnet Kovács Fey u. jeis.eie rencet es még másokat. — Talán csak nem ti Miért tiltakoznak a nyuvágtatok? — kérdezi a gatnémet hadsereg felmásik, s várakozóan te- fegyverzése ellen? kint az idős bácsira. gignéztek rajiam, érez— A fiamék vágtak! tem, hogy tekintetük cso— Ugyan ne mond! A dálkozást fejez ki, s röminap találkoztam Sán- viden ennyit mondtak: dórral és panaszkodott, — Csak azért!.., hogy nincs pénzük. Csak azért?... Csak — Ilyenek a gyerekek, tízért! Kedvetlenül menKarácsonykor is csak tem haza immár másoúgy adott nekem 150 fo- dik estén~ Ez feltűnt ferintot. Tudod egész év- ieségemnek is. Egyre ben spóroltak. Most vág- csak tudakolta a kedtunk először disznót, a vétlenség okát. háború óta. — Nincs semmi baMegyek tovább. A Bi- i°m ~ válaszoltam —, zományl Áruházban pa- csak ner lehct ezt <? ri" rasztemberekkel is talál- P°rtot megírni. Akárkit nak vesszük ezt lelkem, miért írnak leveleket J a régi helyett!... Üres a jegyzetfüzetem, Franciaországba, Nyugat-Németországba? — Emlékezz csak viszsza 1944-re! — ennyit mondott csak feleségem. És én visszaemlékeztem. Nemcsak a 44-es évre, hanem a 43-asra is. A műanyagból készült Vé- préselt cipőtalp már harmadik csúszkálás után elkopott. Sorban álltunk kenyérért, zsírért, margarinért s még jegyre is alig alig kaptunk. Kevesen vágtunk disznót és a csorvaiaknak nem futott csak szűkösen ép a betevő falatra Vi emlékszem a háború borzalmaira, és most már értem Borbély Jánosné. Kovács Ferenc válaszát: a „Csak azért"-ot. Én is szeretem nagyon ezt az egyszerű ,.ese«.. ... . i kozom. Csorvárói jött az kérdezek, csak ennyit ménytelen" hétköznapot. ! egyik és gyönyörű konv- mond: Csak azért! Ilyet akarunk sokat, na- | habútort vásárolt 1400 Elmondom szépen sor- OVon sokat megérni... ) forintért. jában mindazt, amit lát- (förgeteg) ] Gondosan készíti elő a második kerületi tanács végrehajtó bizottsága az újonnan megválasztott tanácstagok fogadóóráinak megtartását. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen határozatot hoztak, hogy az első fogadóórákat a kerület tanácstagjai január 1. és 10. között tartsák meg. Erről időben értesítették a tanácstagokat, akik bizony az elmúlt napokban egymásután jelentkeztek az új tanácsházán és segítséget, útmutatást kértek, hogyan szervezzék, hogyan tartsák meg fogadóóráikat. A végrehajtó bizottság számított erre és felkészült a tanácstagok segítésére. A végrehajtó bizottság tagjai felosztották egymás között, hogy ki melyik tanácstagot -patronálja", segíti az előkészületekben, hogy már az első tanácstagi fogadóórák jól sikerüljenek, s azokon minél több dolgozó jelenjen meg és tegye meg észrevételét, javaslatát, kérését, amelyeket a kerületi tanács felhasznál az 1955-ös községpolitikai tervének elkészítésében. A végrehajtó bizottság arra is felhívta a tanácstagok figyelmét, hogy a fogadóórákat minden lehetőség szerint saját kerületükön belül tartsák meg és a későbbiek folyamán igyekezzenek rendszeres időben és helyen fogadni a kerület lakosságát. Az időpont és a hely meghatározását önállóan a tanácstagokra bízták, de természetesen ebben is segítettek nekik. Maguk a tanácstagok is igen ön tevékenyen készülnek a fogadóórákra. Bárkányi Józsefné, Nagy Sándor, Bálint András, Fodor Bé láné és még többen mások már bejelentették, hogy hol, mikor, milyen időben tartják meg fogadóóráikat. Hegedűs Gyula is bejelen tette, hogy ő már 6-án, a Szillérisugárúti iskolában fogadja választóit a pártszervezet is segft mun Icájában, hogy időben értes'tsék r 'okosságot a fogadóóra megtartásáról. «En is felkeresem a körzetem lakóit, — mondotta Hegedűs elvtárs — és felhívom a f'gveimüket hopv jöjjenek el, már előre gondoliék meg javrs'atoikat hogy azo kat maid tolmácsoljam a kerüle* végrehajtó bizottságának és segítsek a lehetőség szerint a kérések intézésében". He°vosI Gergely hétfőn közölte a tanácsházán, hogv ő már megszervezte: 8 án 5 és 7 óra között a Köztisztasági Telepen tartja fogadóóráját. Elmondta, mit tett eddig: -"Bementem ördögh elvtárshoz, a Köztisztasági Vállalat vezetőjéhez és kértem, hogy biztosítson helyiséget ez alkalomra, ördögh elvtárs azt mondta, hogy a Rókus I. pártszervezettel beszéljem meg, mert ők is szokták kérni a termet. Sárvári elvtárs, a párttitkárunk azt válaszolta kérésemre, hogy még segítenek is munkámban". Igen helyes kezdeményezés is született a II. kerületben a fogadóórák megtartásával kapcsolatban. Tasnádi Lajos elvtárs, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára és Siprikó Gyula elvtárs, tanácstag, együtt tartják fogadóórájukat Siprikó elvtárs lakásán. Nem találtak alkalmasabb helyet s így tartják fogadóórájukat, hogy ne legyenek túl messze kerületül: lakóitól, s hogy, mint városi és kerületi tanácstagok együttesen ismerjék meg a kerület lakóinak problémáit, együttesen tudják intézni azokat mind a kerületben, mind a városi tanácsnál. Lippai Szilveszter is a Temető-utca 4. szám alatt a lakására hívja majd össze 11-re választóit — ott tartja első fogadóóráját. A második kerületben tehát gondosan, alaposan készülnek a tanácstagok az első fogadóóráikra, amelynek meglesz a gyümölcse: mélyül a kapcsolat a választók és a tanácstagok között és a fogadóórákon elhangzott javaslatokat minden bizonnyal ugyanilyen odaadással, gondosan intézi majd Szeged újonnan alakult második ke"ületi tanácsa. (s — r) — Több, mint 20 ezer forintot íox-dítottak kulturális célokra az utóbbx két hónapban a Szalámigyárban. A l-elkes tagokból álló kultúrgárda az elmúlt év végén kapott két hegedűt, két dobot, egy szakszofont és egy tangóharmonikát, összesen mintegy 15 ezer forrni értékben. A kultúrteremnek 5t) darab széket és 8 asztalt, csak em 10 ezer forint értékben vásároltak. Az üzemben hetenkint egyszer ren. des játékNmv:1ítés van, amelyet átlagosan közel 150-en tekintenek meg egy-egy alkalommal. Kicserélték az üzemben eddig működött 25 wattos erősítő berendezést is 100 wattosra, melyhez 11 haágszóröt 'raccsoltak. A hangszóróira1- a munkatermekben és az udvaron egy. aránt hallgathatják a dolgozók,