Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

SZERDA, 1955 JANUÁR 5. 3 DÉLM1GY1R0RSZAG Hírek a baráti országokból A televízió további fejlődése Csehszlovákiában Á televízió másfél év alatt szé-i előreláthatólag 1956-ban készül el. pen fejlődött a népi demokratikus Prága, Ostrava és Bratislava kö­Csehszlovákiában. A prágai stúdió zött kiépítik a közvetítő állomások műsorait mintegy 50 ezer személy hálózatát. látja és hallgatja. 1955-ben sor ke- j A prágai televízió, amely eddig a rül a második csehszlovák televí- hét négy napján keresztül sugárzott ziós adóállomás üzembehelyezésére adásokat, rövidesen hetenkint öt­Ostravában, a hatalmas ipari köz­pontban. Tervbevették, hogy Bra­tislavában is létesítenek televíziós adóállomást. A bratislavai stúdió szö közvetíti majd műsorait. Növe­lik a mezőgazdasági jellegű adások számát. Hetenkint egyszer sor ke­rül színdarab közvetítésére is. Üveghulladék felhasználása a csehszlovák építőiparban Két zelezny-brodi üveghutában kísérleteket folytatnak az üveghul­ladéknak az építőiparban történő felhasználására. A hulladékokból az épületek belső díszítésére mo­zaiklapokat és színes relieflapokat készítenek. Ezenkívül az üveghulla­dék külső vakolásra is kiválóan al­kalmazható. Az apróra tört üveg­szilánkokból készült homlokzatva­kolat vetekszik a márványtörme­lékből készült vakolattal. Kínai szerzők művei lengyelül és Csüng Csünrling A kínai szerzők művei mind na- Kuo Mo-zso, gyobb népszerűségnek örvendenek műveit, a népi Lengyelországban. Az el­múlt tíz év alatt 51 kínai szerző művét fordították le lengyelre, ösz­szesen 714.000 példányban. A fordítások között jelentős he­lyet foglalnak el a társadalmi-poli­tikai témájú művek. Többek között hatszor adták ki Mao Ce-tung munkáit, továbbá kiadták Csu Te, A kínai szépirodalom alkotásai közül kiadták Lu Hszin, Csaó Su­li, Csou Li-po, Din Lin és több más író műveit. A gyermekek körében nagy népszerűségnek örvendenek a kínai írók meséi és elbeszélései. 1955-ben többek között Kuo Mo­zso összes művei és Lo Kuan­csung regénye, valamint kínai ifjú­sági regények jelennek meg. Vándoriskola a kínai kazah autonom területen A Kínai Népköztársaságban ván­doriskolát nyitottak a kazah auto­nom területen élő kazah nemzeti­ségi pásztorok számára. Az iskola együtt vándorol a pásztorokkal, a tanítás kazahnyelvű tankönyvekből kazah nyelven folyik. Aradon megnyílt az 1848-as forradalom múzeuma Az aradi kultúrpalotában nemré­giben felavatták az 1848-as forra­dalom múzeumát. A kiállított ok­iratok ismertetik az 1848-as forra­dalom előkészítését, lefolyását és végső fejleményeit Ausztriában, Magyarországon, Erdélyben, Mold­vában és Havasalföldön. Ez az anyag történelmi hűségével össze­zúzza a román és magyar burzsoá történelemírás sok koholmányát. Szerepel a kiállítási tárgyak kö­zött a „Felhívás a horvátokhoz", amelyben az 1848-as magyar de­mokraták a Habsburg-birodalom elnyomott népeihez fordultak. Több kézirat tanúskodik arról, hogy sok erdélyi forradalmár válaszolt erre a felhívásra. Okmányok ismertetik a Bem tá­bornok seregében küzdő olasz és lengyel légiók, osztrák diákok és munkások, 6zlovák bányászok és szerb parasztok harcait. Az aradi múzeumban kiállított egyik festmény teszi halhatatlanná Rulikovszkij orosz kapitányt, a cári önkény által az osztrák császári ha­ciós hadsereg tisztjét, aki egész zászlóaljával átállt a forradalmárok táborába. Több okmány és kép mutatja be Nicolae Balcescu szerepét a román és magyar forradalmárok egyesíté­sében. Ezek között szerepel a Bal­cescu és Kossuth között „pacifiká­clós tervezet" néven létrejött szege­di megállapodás, amely lefekteti a román nemzeti jogokat. Láthatók a múzeumban Avram Iancu és Kos­suth levelei, amelyek a reakció provokációi folytán kitört testvér­gyilkos harcok megállítását rende­lik el. Más kiállított okiratok azok­nak a román emigránsoknak a har­cairól tanúskodnak, akik a forra­dalom után Türr tábornok forradak Vállalás a munkások nejben, de a munkások nélkül A Szegedi Paprikafeldolgozó Vál- : jól dolgozó Ménesi Mihálynó és , dik. mielőtt a dolgozókkal lalatho-z látogattunk el, hogy meg­nézzük, milyen eredmények van­nak már a felszabadulási munka­versenyben. Mert napokkal előbb iróg.'ppel papírra is irták s le is pecsólélték az üzemben: „A Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozóinak vállalása, hazánk fel­szabadulásának 10. évfordulójára". Ezt a elmet adlák az üzemben a vállalásnak saját kezével alá­írta Gajódl Bólánó párttitkár, Sza­bó Sándor az Üzemi Bizottság el­nöke és Pollák Zoltán igazgaló. Vas Pista bácsival, az öreg és mindent tudó póriassal szót váltunk, miután kiállította a gyári bolépőt. — Mi újság a felszabadulási munkaversenybent — ? — Tudja Vas bácsi, arról a ver­senyről, vállalásról van szó, amit termelési értekezleten. vagy röp­gyüliseken bizonyára megbeszéltek a dolgozók. Összevonja bozontos szemöldökét. Azt válaszolja: — Nem tudok róla, hogy volt mostanában termelési értekezlet, vagy röpgyűlés. Talán nem a dolgozók tudta nélkül tettek vállalást a vezetőkt! Meg sem kérdezlek őket, véleményüket sem kórlék kit! De menjünk az üzembe, ott majd kitudódik az igaaságt A csomagolóban és másutt is kérdjük: ismerik-e a felszabadulás 10. évfordulójára tett vállalást, amelyet az üzem párttálkára ÜB­elnöko és igazgatója által aláírt pajpír szeirint „a munkások tett­lek". Azt mondják azonban, hogy Kovács Erzsébet, vagy Pataki Ist- i boszélnék ismertetnék ... meg­Hiba, ván keverőmestor és a többi, ami­kor rosszul ós elit-''lendően nélkülük csinálták a vezetők. így hát ők tudnak róla, a munkások pedig nem. A vezetők a dolgozók nevében, de nélkülük azt is vállalták a többi között, hogy ezév első negyedének termelési lervét 8.5 százalékkal túlteljesítik s így terven felül kö­zel félmillió forint értékű árut gyártanak. Vajon, az igazgató vagy az Üzemi Bizottság elnökinek; a vezetők munkájától függ csupán, hogy a tervet túlteljesítsék? Tő­lük is igaz, de a tervet a külön­böző üzemrészekben tevékenykedő munkásnők és munkások sQSfítik sikerre. Rajtuk, az egyszerű em­bereken — Ménesi Mihálynékon, Hegedűs Jánosokon — áll főképp, hogy mennyiségileg többet, minő­ségileg' jobbat termeljenek s csök­kenjen az önköltség is. Hogyan született hát meg az a vállalás, amely a vezetőké, s a dolgozók nevében tettekf Szabó Sándorral, az Üzemi Bizottság el­nökével és Gajódi Bélánéval, a párttitkárral is beszélünk erről, A párttitkár igen nyílt szavú, becsületes asszony. A csomagolóban rövid időre abba­hagyja a munkát a beszélgetés ide­jére. Ö arról is szélt, hogy tud a vállalásról, amelyet az üzem hely­zetét jól felmérve a tervosztály a főmérnökkel, igazgatóval együtt fektetett papírra, die mint javas­tatot. Állítja, arról nem tud, hogy a vállalást ' elküldték a Szegedi Városi Párt-végrohajtóbizottság­nak és a sajtónak. Hozzáfűzi még: — A minap éppen titkári érte­kezletre jndultam, amikor Kovács Rózsi adminisztrátor hozzám sle­nagy hiba, hogy ilyesmi történt. Jobban résen kellett volna lennem! Igaz ez is. De az is igaz, hogy a kommunistáknak és. a szakszer­vezetnek helyesen kezdeményezni kellett volna a versenyt, segíteni anyagi erővé vál'ani a dolgozók hazaszeretetét is. Persze a válla­latvezetőnek és az üb.-elnftknek sem „illik" úgy „segíteni" a vá'.lu­lást, ahogyan tiették. Kiderül, hogy a vállalást — amely a dolgozók nevében íródott — az üzemi bizottság elnöke és a vállalat igazgatója küldte cl a sajtónak is. Tán arra gondoltak, érdem lesz az, ha a Paprikafeldol­gozó is követi a löbbi üzemek pél­dáját és csatlakozik az R. M. Mű­vek kezdeményezéséhez. Igen, ér-' dem óm megbecsülés jár azért, ha az R. M. Müvek kezdeményezéséhez csatlakozva, a felszabadulási mun­kaversenybeon a vállalások nyomán új silceTek születnek. De az nem érdem, (sőt rossz), ha a dolgozók (wdita nélkül, azért mégis rájuk hivatkozva, a vezetők lesznek vál­lalást. Ilyen esetben elmarad a si­ker s a vállalás csak papiron lesz, a valóságban azonban nom. A munkások és munkásnők a Paprikafeldolgozóban is szeretik a hazájukat s ennek szóval, tettel is példáját adják. 1954. évi tervüket december 23-ra teljesítették. Becsülettel dol­goznak most, az újévben és saját életükben érzik, hogy mit jelent számukra a tíz szabad esizlendő. A nagy évfordulóra készülve bizo­nyos, hogy új sikereket érnek el. Kérdezzék hát meg a vezetők véleményüket, kerüljenek papírra a jó javaslataik s velük együtt, ve­nem ismerik ée nem tudnak róla. | tett azzal, hogy írjam alá a válla- I lük megbeszélve szülessen az igazi Ha van, nélkülük csinálták. De, hogy is tudhatna a vállalás­ról a csomagolóban például az igen láet. Aláírtam, de jóformán még 1 vállalás. Ugy, ahogyan kell, aho­el sem olvastam s niem tudtam, il- , gyan jó! letve nem gondoltam, hogy elkill-1 (morvay) A «Tisza-ba)lparti terület építés­övezeti terve» címen vitát rendez­nek január 7-én délután fél 5 órai kezdettel az MTESZ helyiségé-ben, Horváth Mihály-utca 3. szám alatt az Építészeti Tudományos Egyesü­let városterv munkabizottsága i-en­dezésében. Előadók: Pálfy Bu­dinszky Endre és Bereinovits Vil­mos főmérnökök. — A Vas- és Fémipari Vállalat kultúrtermében a Kamara Bábszín­Új tanácsaink Készülnek a II. kerület tanácstagjai az első fogadóóták megtartására mi hadseregébe jelentkeztek és ké- , . ^ .. sőbb csatlakoztak a felszabadulási ház helyiségében (Dózsa György u. dak segítségére küldött interven- zött". harc fáklyáját kezébe ragadó Gari­baldi olasz hadaihoz. A múzeum homlokzatán Kossuth­nak egy évszázaddal később valóra­vált jóslatszerű szavai hirdetik: „Egység, megértés, testvériség ma­gyarok, románok és szlávok kö­16/a.) csütörtökön délután 5 órai kezdettel filmvetítés lesz. „A bol­dogság madara" című film kerül előadásra, amelyet megtekinthetnek nemcsak az üzem dolgozói, hanem vepdégek is. Jegyek a helyszínen és a vállalat kultúrfelelősénél kap­hatók. SZEGEDI JEGYZETEK ..Csak azért. Járom a város utcáit feltűrt kabátgallérral, szemrehúzott kucsmával, zsebredugott kezekkel. Ujjaimmal a ceruzát és a jegyzetfüzetet morzsol­gatom. Már a második nap delét kongatja rám a Városi Tanács torony­órája, s a Széchenyi-téri sétányon legalább tizen­ötször esett már el az a pajkos kisgyermek, akit „jégtörlőnek" becéznek a többiek. Nem történt semmi. Felkel s újra be­áll a körbe, koptatja a cipőtalpát, önfeledt bol­dogsággal élvezi a csúsz­kálás örömeit. Jönnek, mennek az emberek, megállnak egy pillanat­ra, elmosolyodnak, — Eszükbe jut egy pilla­natra gyermekkoruk és tovább sietnek. Pista, a jégtörlő tovább esik-kel. Jót kacag ő is, nem pityeredik el, pedig sűrűn találkozik kobakja az aszfalttal. Es ekkor megjelennek a „salakos emberek", leszórják a csúszkát, vége a játék­nak, Igaz közben per­patvar kerekedik, amo­lyan hócsataféle. A gyer­mekhad támadást táma­dás után vezet, s végül mégis új csúszkát kell készíteniük a régi he­lyett, valahol másutt 50, vagy 60 méterrel odébb. it Járom a várost, két — Ennek biztos meg­napja keresem a ripor- örül majd a lánya — tom „anyagát". Betérek mondja az eladó, a jó a csemegeboltba. Nézem vásár bizonygatása köz­a cukrot, sajtot, szalon- ben. nát, zsírt, lisztet, füstölt Az ember a mellette libamellett vasárlók so- iévő jiatai asszonyra néz kaságát lesem szájuk és elmosolyodik, mozgását. Odaállok a .. ,. ... presszógép mellé, rende- ~ Mond}? hoa» lek egy szimplát, s hall- £ "f gatom miről beszélnek llt^^^t az emberek. Ne haragudj, hogy tam, a csúszkáló gyer­mekeket, a vásárló em­bereket, a feketét szür­csölgető két öreget, a konyhabútort vásárló csorvaiakat. Mit lehet ebből írni? Hol van ebben az, amiért tiltakoznak az emberek, miért termel­nek többet az üzemben. 3 tegnap nem találkoztunk. „„.. ... . — pedig mar a fel varost Disznotoron voltam - bejártam_ Megkérdeztem mondja egy tanarkulse u £ ember, s joizun szürcsöl- J • „ geti a feketét. Janosnet Kovács Fe­y u. jeis.eie rencet es még másokat. — Talán csak nem ti Miért tiltakoznak a nyu­vágtatok? — kérdezi a gatnémet hadsereg fel­másik, s várakozóan te- fegyverzése ellen? kint az idős bácsira. gignéztek rajiam, érez­— A fiamék vágtak! tem, hogy tekintetük cso­— Ugyan ne mond! A dálkozást fejez ki, s rö­minap találkoztam Sán- viden ennyit mondtak: dórral és panaszkodott, — Csak azért!.., hogy nincs pénzük. Csak azért?... Csak — Ilyenek a gyerekek, tízért! Kedvetlenül men­Karácsonykor is csak tem haza immár máso­úgy adott nekem 150 fo- dik estén~ Ez feltűnt fe­rintot. Tudod egész év- ieségemnek is. Egyre ben spóroltak. Most vág- csak tudakolta a ked­tunk először disznót, a vétlenség okát. háború óta. — Nincs semmi ba­Megyek tovább. A Bi- i°m ~ válaszoltam —, zományl Áruházban pa- csak ner lehct ezt <? ri" rasztemberekkel is talál- P°rtot megírni. Akárkit nak vesszük ezt lelkem, miért írnak leveleket J a régi helyett!... Üres a jegyzetfüzetem, Franciaországba, Nyu­gat-Németországba? — Emlékezz csak visz­sza 1944-re! — ennyit mondott csak feleségem. És én visszaemlékez­tem. Nemcsak a 44-es évre, hanem a 43-asra is. A műanyagból készült Vé- préselt cipőtalp már har­madik csúszkálás után elkopott. Sorban álltunk kenyérért, zsírért, mar­garinért s még jegyre is alig alig kaptunk. Keve­sen vágtunk disznót és a csorvaiaknak nem fu­tott csak szűkösen ép a betevő falatra Vi emlékszem a háború bor­zalmaira, és most már értem Borbély János­né. Kovács Ferenc vála­szát: a „Csak azért"-ot. Én is szeretem nagyon ezt az egyszerű ,.ese­«.. ... . i kozom. Csorvárói jött az kérdezek, csak ennyit ménytelen" hétköznapot. ! egyik és gyönyörű konv- mond: Csak azért! Ilyet akarunk sokat, na- | habútort vásárolt 1400 Elmondom szépen sor- OVon sokat megérni... ) forintért. jában mindazt, amit lát- (förgeteg) ] Gondosan készíti elő a második kerületi tanács végrehajtó bizott­sága az újonnan megválasztott ta­nácstagok fogadóóráinak megtartá­sát. A legutóbbi végrehajtó bizott­sági ülésen határozatot hoztak, hogy az első fogadóórákat a kerü­let tanácstagjai január 1. és 10. kö­zött tartsák meg. Erről időben ér­tesítették a tanácstagokat, akik bi­zony az elmúlt napokban egymásután jelentkeztek az új tanácsházán és segítséget, út­mutatást kértek, hogyan szer­vezzék, hogyan tartsák meg fo­gadóóráikat. A végrehajtó bizottság számított erre és felkészült a tanácstagok se­gítésére. A végrehajtó bizottság tagjai felosztották egymás között, hogy ki melyik tanácstagot -patro­nálja", segíti az előkészületekben, hogy már az első tanácstagi foga­dóórák jól sikerüljenek, s azokon minél több dolgozó jelenjen meg és tegye meg észrevételét, javaslatát, kérését, amelyeket a kerületi ta­nács felhasznál az 1955-ös község­politikai tervének elkészítésében. A végrehajtó bizottság arra is fel­hívta a tanácstagok figyelmét, hogy a fogadóórákat minden lehetőség szerint saját kerületükön belül tart­sák meg és a későbbiek folyamán igyekezzenek rendszeres időben és helyen fogadni a kerület lakossá­gát. Az időpont és a hely meghatá­rozását önállóan a tanácsta­gokra bízták, de természetesen ebben is segítettek nekik. Maguk a tanácstagok is igen ön tevékenyen készülnek a fogadó­órákra. Bárkányi Józsefné, Nagy Sándor, Bálint András, Fodor Bé láné és még többen mások már be­jelentették, hogy hol, mikor, mi­lyen időben tartják meg fogadó­óráikat. Hegedűs Gyula is bejelen tette, hogy ő már 6-án, a Szilléri­sugárúti iskolában fogadja válasz­tóit a pártszervezet is segft mun Icájában, hogy időben értes'tsék r 'okosságot a fogadóóra megtartásá­ról. «En is felkeresem a körzetem lakóit, — mondotta Hegedűs elv­társ — és felhívom a f'gveimüket hopv jöjjenek el, már előre gon­doliék meg javrs'atoikat hogy azo kat maid tolmácsoljam a kerüle* végrehajtó bizottságának és segít­sek a lehetőség szerint a kérések intézésében". He°vosI Gergely hétfőn közölte a tanácsházán, hogv ő már megszer­vezte: 8 án 5 és 7 óra között a Köztisztasági Telepen tartja foga­dóóráját. Elmondta, mit tett eddig: -"Bementem ördögh elvtárshoz, a Köztisztasági Vállalat vezetőjéhez és kértem, hogy biztosítson helyi­séget ez alkalomra, ördögh elvtárs azt mondta, hogy a Rókus I. párt­szervezettel beszéljem meg, mert ők is szokták kérni a termet. Sár­vári elvtárs, a párttitkárunk azt válaszolta kérésemre, hogy még se­gítenek is munkámban". Igen helyes kezdeményezés is született a II. kerületben a fogadó­órák megtartásával kapcsolatban. Tasnádi Lajos elvtárs, a kerü­leti tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára és Siprikó Gyula elvtárs, tanácstag, együtt tart­ják fogadóórájukat Siprikó elv­társ lakásán. Nem találtak alkalmasabb helyet s így tartják fogadóórájukat, hogy ne legyenek túl messze kerületül: lakóitól, s hogy, mint városi és kerületi tanácstagok együttesen is­merjék meg a kerület lakóinak problémáit, együttesen tudják in­tézni azokat mind a kerületben, mind a városi tanácsnál. Lippai Szilveszter is a Temető-utca 4. szám alatt a lakására hívja majd össze 11-re választóit — ott tartja első fogadóóráját. A második kerületben tehát gon­dosan, alaposan készülnek a ta­nácstagok az első fogadóóráikra, amelynek meglesz a gyümölcse: mélyül a kapcsolat a választók és a tanácstagok között és a fogadó­órákon elhangzott javaslatokat minden bizonnyal ugyanilyen oda­adással, gondosan intézi majd Sze­ged újonnan alakult második ke­"ületi tanácsa. (s — r) — Több, mint 20 ezer forintot íox-dítottak kulturális célokra az utóbbx két hónapban a Szalámi­gyárban. A l-elkes tagokból álló kultúrgárda az elmúlt év végén ka­pott két hegedűt, két dobot, egy szakszofont és egy tangóharmoni­kát, összesen mintegy 15 ezer fo­rrni értékben. A kultúrteremnek 5t) darab széket és 8 asztalt, csak em 10 ezer forint értékben vásároltak. Az üzemben hetenkint egyszer ren. des játékNmv:1ítés van, amelyet átlagosan közel 150-en tekintenek meg egy-egy alkalommal. Kicserél­ték az üzemben eddig működött 25 wattos erősítő berendezést is 100 wattosra, melyhez 11 haágszóröt 'raccsoltak. A hangszóróira1- a mun­katermekben és az udvaron egy. aránt hallgathatják a dolgozók,

Next

/
Thumbnails
Contents