Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

QtLMRGYIRORSZflG VASÁRNAP, 1955. JANUÁR 36. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről '(Folytatás az első oldalrólj alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított. Jelentősen megnőtt — elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma és a paprika termelése. Vöröshagymát 2400, paprikát 2100 katasztrális holddal nagyobb területen termeltek. A vöröshagyma termésátlaga (62,5 mázsa kh.) nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősen felülmúlta, 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságokban ötször annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négyszer annyi gyümölcsöst telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozottabb gondozás mellett is — rossz volt. 1954-ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bortermésünk lényegében ugyanannyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy katasztrális holdra jutó műtrágyamennyiség közel 60 százalékkal nőtt. Az 1954. őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és gondosabb hajtotta végre: mintegy 10 százalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954. őszén 6,8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. 1954. őszén több sertést szállítottak hízóba, mint az előző években. A szarvásmarhaállomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhez képest lemelkcdélt. 1954-ben megnövekedett a ló-, a juh és különösen a baromfiállomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött, mind a piacra hozott baromfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953-ban. Nagyobb volt az állatsűríiség is. Gyarapodott 1954-ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munkafegyelem, 1954ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234-el szemben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása ós szervezettsége. Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22,6 százalékkal, tojásból 6,1 százalékkal, gyapjúból 23,5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672 ezer hízott sertéssel és 34.000 hízott marhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20 százalékkal nagyobb szántóterületen folyt, mint 1953ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év folyamán elkészült a tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna mintegy 70 kilométeres szakasza. 1954-ben nz előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. 1954-ben a többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktorekét, 1169 traktoros vetőgépet kapott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba. A gépi beruházások tervét azonban elsősorban traktorekéből és kultivátorból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra: — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszerannyi gépet Javítottak ki 1954 régéig, mint egy évvel ezelőtt. A gépállomások 1954 évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954 évi fakitermelési tervet 110,2 százalékra teljesítették. Mintegy 86 ezer katasztrális holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatúsi fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökentette, a mezőgazdaság a terménybegyújtési tervet — a napraforgó kivételével — nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e terményekből az 1954-ben betakarított termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a borbegyűjtési terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás keretében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen belül azonban a kötelező beadás terén — a vágómarha kivételével — elmaradás volt. KÖZLEKEDÉS—HÍRKÖZLÉS 1954-ben a tonnakilométer teljesítmény a vasúti szállításnál 8.0 százalékkal, a hajószállításnál 1,3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7,3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Ezt a teljesítményemelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítás távolságának a növekedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, városi autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat é® hidal, adtak úf a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelentősebbek a komáromi Dunahíd és a Budapest—Pécs közötti műút völgy-hídjai. 1954-ben több város, elsősorban Budapest közlekedési hálózatát fejlesztették. Több villamos útvonalát meghoszszabbítottúk. Budapesten mintegy 9 kilométer hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. 1954. év folyamán emelkedett a járműállomány. A személyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 150 -wattos televíziós adója megkezdte rendszeres kísérleti adásait. A' megnövekedett távbeszélőforgalom lebonyolítását szolgálják az év folyamán átadott miskolci és sztálinvárosi automata telefonközpontokÁRUFORGALOM A'z állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette cs 1954ben — változatlan áron számítva — 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövetkezeti kereskedelem és kevésbé az álami kiskereskedelem forgalma. Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például kenyérből és lisztből együttesen, száraztésztából, burgonyából — a lakosság valamivel kevesebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás. így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termékekből 57 százalékkal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelerfc mint 1953-ban. Húsból, rizsből, tojásból és néhány más cikkből még nem tudták a növekvő keresletet megfelelően kielégíteni. A lakosság iparcikkellátása az év folyamán lényegesen javult. A kereskedelem fokozatosan több árut kapotL ezért a megnövekedett forgalmat — különösen az év második felében — a keszletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jóminőségü szövetekből és cipőkből, egyes konfckcióárukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkekből stb. Az iparcikkek közül elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből és egg«a ruhásati cikkekből nőtt Jelentős mértékben az oladás. 1954bon többi között 182 ezer rádiót (az 1953. évinél G3 ezerrel löbbel), 122 ezer kerékpárt (az 1953. évinél 29 ezerrel többet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pamutszövetből 27 százalékkal, gyapjúszövetből 42 százalékkal, selyemszövetből 37 százalékkal, konfekció áruból 45 százalékkal, cipőből 29 százalékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javította, hogy 1954-ben több mint kétezer bolttal és vendéglátóipari üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát, ezen kívül ötezer magánkereskedő kezdte meg működését. A magánkereskedők főleg zöldség, gyümölcs, baromfi és dohány árusítására kaptak engiedélyt. Megnövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954-ben az előző évinél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a termelők. 1954-ben a cikkek nagyobb részének, köztük a baromfinak, a tojásnak, a burgonyának, a száraz hüvelyeseknek, a hagymának stb. a szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a fejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasabb volt az előző évinél. A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK ÉS JÖVEDELMÉNEK ALAKULÁSA. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK 1954. évben mintegy 16 ezerrel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarország népessége 1954-ben 116 ezerrel nőit. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt- Az ország lakossága nz év végére elérte a kilencmillióhétszúzötvenezer főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott. munkások és alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2,435.000 fő volt, 25 ezerrel több mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években —• nem volt munkanélküliség. Az építőiparban, a bányászatban ós a mezőgazdaságban munkaerőhiány volt. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalókkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százalékkal jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya u, nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajlott árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954-ben átlagosan mintegy 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket- A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kötelező beadás csökkentése a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződéses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalombiztosítási juttatások összege: 1954-ben 29 százalékkal volt több mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ággyal bővült. 4 új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több mint 1953-ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyos osztályai, valamint a szakorvosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak. 1954-ben 70 új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma 4900-al növekedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes cseesemőkclengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népinüvelééi intézmények AJÁNDÉKMŰSOR Ji/fcg soha nem voltak ennyien a Szegedi Kenderfonógyár kultúrtermében mint szombaton. Nem csoda ez, hiszen a gyár az első szegedi üzem, ahová eljöttek a Magyar Rádió munkatársai, neves fővárosi művészek, szines és színvonalas műsorral ajándékozzák meg kiváló munkájukért a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóit. Két hatalmas autóbusszal, meg a rádió felszerelt kocsijával jöttek, beállították a mikrofonokat, elrendezték a színpadot, és délután fél 3-kor megkezdődött az ajándékműsor. A rádió esztrád-zenekara Zsoldos Imre vezetésével játszott bevezetőül, majd Schurecz Ibolya és Bán György műsorközlők léptek a. rádió mikrofonja elé — ezúttal a színpadon, mindenki előtt — és kedves szavakkal mondták el egymás után, hogy kinek ajándékozzák a következő számot, miért és ki lép a színpadra. Digó Józsefné és Fekete Rozália kapta az első ajándékot: Déri Pál, a Szegedről elkerült, a magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének szólistája énelcelt a János Vitéz-bői. Azután Márkus Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház művésze adta elő Petőfi Sándor: A csárda romjai című j versét. A szárazfonóból Bálint Józsefnét és 4 éves kisfiát köszöntöt te Cserhát Zsuzsa, az Állami Operaház tagja egy népszerű operettdallal. Az ismétlés persze nem maradhatott el, mert a kiváló dolgozó ajándékát a zsúfolt teremben mindenki szívesen hallgatta. Ördög Andrásné neve sem ismeretlen a szegediek előtt: sztahánovista, munkamódszerátadó, a szárazfonóban alapszervezeti párttitkár, szeretik, kiválóan dolgozik és a műsorközlők nem feledkeztek el koromfeketehajú Évikéjéről sem. Kövecses Béla, az Állami Operaház művésze nekik küldött énekszámát is meg kellett ismételni. Persze, nem könnyű dolog egy ilyen nagy gyárból kiválasztani a legjobbakat, hisz az egész üzem eredményéhez sokan hozzájárultak — ezt is megemlítette a konferanszié. Majd Kasza Istvánnét, a gépgerebenezőből köszöntötte Szilvássi Margit. Megérdemelten kapott hosszú dicséretet és szép ajándékot Ilajdu Istvántól, a rádió zongoraművészétől Bérci István, a gyár kitüntetett mérnöke. Az esztridzenekar szovjet filmdalokkal Sisák Katalin ifjúmunkást ajándékozta meg, majd Virág Lászlóné, munkaügyi előadó kapott kiváló mun* kajáért ajándékot: Szilvássi Mar* git és Kövecses Margit keltőst éne* kelt a Sybil-ből és a Cigányprímás* ból. J

ánovicki Jenő esztergályos je* lenleg Mátraházán szórako* kózik, üdül, de róla sem feledke* zett meg a rádió, — Déri Pál Kálmán Imre Zsuzsi kisasszony című operettjéből énekelt, s nagyon megtapsolta a kiváló esztergályosnak jelen lévő felesége és három gyermeke is a műsorszámot. Ezután Gobbi Hilda Kossuth-dijas érdemes művész és Pásztor János, a Nemzeti Színház művészei Gádor Béla egyik tréfás jelenetét adták elő óriási sikerrel. Zenekari szám üdvözölte a népszerű Irma nénit, a pénztárost, özv. Nagy Józsefnét. A gömbölyítő munka minden részletét kiválóan végzi Horvát Ilona, — végtelenül jól esett neki az ajándék: Cserhát Zsuzsa és Déri Pál Dunajevszkij Szabad Szél című operettjéből kettőst énekeltjMárkus Ferenc Marsak „Nycst és a róka" című vidám versét adta elő általános tetszés és derültség mellett. Kedves ajándékot kapott a Molnárcsalád: Márta, Laci, Gyurka, Jóska, Pista — táncdalokat játszott nekik a zenekar. Jó munkájáért, sportszeretetükért jutalmazta meg Putnoki Gábor több táncdallal a simító két dolgozóját: Gál Istvánt és Csanádi Jánost. A kötél- és hálóüzem dolgozóit és a kazánfűtőket köszöntötte ezután Hollós Ilona, a népszerű rádióénekesnő. S végül a táncdalegyveleg Nagygyörgy Máriának, a gyár munkásigazgatójának szólt, aki gyermekkora óta ott él a gyárban, kitartó szorgalommal tanul, most tanácstag lett a városban és kiválóan vezeti Szeged hatalmas üzemét. A z ajándékműsort Gyurcsányi Zoltán és Haán Endre szerkesztette. Zenei rendező Ruitner Sándor, rendező László Endre volt. Befejezésül azt is eláruljuk, hogy ezt az ajándékműsort február 7-én 19 órakor hallgathatják az egész városban, az országban, az egész világon a Kossuth-adón. (-6 -r) Adenauer fenyegető felhívása a boani kormánykoalíció pártjaihoz Berlin (MTI) Adenauer pénteken a koaliciós pártok vezetőivel folytatott megbeszélésen, majd a minisztertanács ülésén fenyegetésekkel igyekezett rávenni koalíciós partnereit, hogy -egyenlőre* hagyják figyelmen kívül a német újraegyesítésre vonatkozó reális szovjet javaslatokat és szavazzák meg a bonni parlamentben a párizsi szerződések ratifikálását. A bonni kancellár a nyilt zsarolás módszeréhez folyamodva azzal fenyegette meg koalíciós partnereit, hogy amennyiben nem hagynak fel a párizsi szerződésekkel szemben tanúsított ellenállásukkal, a mandátumok 51 százalékával rendelkező . Keresztény-Demokrata Unió— Keresztény-Szociális Unió olyan választótörvényt szavaz majd meg, amelynek alapján a Szabad Demokrata Párt, a Német Párt és az Áttelepültek pártja az 1957. évi választásokon kiszorulna a parlamentből. A Frankfurter Rundschau rámutat, hogy «Adenauer koalíciós partnerei mellének szegezte a pisztolyt.* flz ENSZ tagállamain kívül 24 országot hívnak meg az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzeiközi értekezletre Magyarország is a meghívandók listáján szerepel Neu-York (MTI). Hírügynökségi jelenlések szerint az atomenergia békés felhasználásának kérdésével foglalkozó nemzetközi tudományos értekezletre az ENSZ 60 tagállamán kívül 24 országot hívnak meg. Ezek az országok tagjai az Egyesült. Nemzetek Szervezőin különleges szerveinek. A listán szereplő országok a következők: Albánia, Ausztria, Bulgária, Kambodzsa, Ceylon, Spanyolország, Finnország, Nyugat-Németország, Jordánia, Magyarország, Írország Olaszország, Japán, DélKorea, Laosz. Libia, Monaco, Ncpal, j Portugália, Románia, San Marino, Svájc, a Vatikán ós Dél-Vietnam. Hétfőn összeül a Bizlonségi Tanács Tajvan ügy ben Az AFP jól tájékozott forrásra hivatkozva jelenti, hogy a Biztonsági Tanács hé'fön 17 órakor összeül a tajvani szorosban való „tűzszünet" ügyében. Leslic Kuox Munro újzélandi küldött, a Biztonsági Tanács ehavi eli: nöke kér'e, hogy a tanács hétfőn üljön össze. hálózata: átadtak rendeltetésének 30 óvodát és napközi otthont. 1400 férőhellyel, 80 általános iskolát 190 tantereinmei, 33 kultúrottliont 8000 férőhellyel. Az év folyamán mintegy 102.000 tanuló végezte cl az általános iskoLa VIII. évfolyamát és mintegy 26.000-cn tettek sikeres érettségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 29 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal emelkedett. Az év folyamán — elsősorban * falvakban — 250 új mozit létesítettek. A mozüátogatók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt, 25 millióval több mini 1953-bnn. A színházlátogatók száma 1954-ben meghaladta a 6 milliót. Főleg a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítésére az év végén mintegy 1000 'elületi könyvtár és 1900 let illeti kultúrotthon állt rendelkezésre. A rádióelőfizetők száma 1954-ben 190.000-ol nőtl, nz év végén meghaladta az 1.270.000-t. Budapest, 1955. január 29. Központi Slatisztikaj, Hivatal