Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

PÉNTEK, 1955. JANUAR 28. DÍOTGY1R0RSZ8G A Szegedi Szalámigyár fiataljai versenyre hívják Csongrád megye exportra termelő üzemeinek ifiumunkásait A napokban röpgyűlést tartottak a Szegedi Szalámigyár fiataljai és megbeszélték, hogy a felszabadulási munkaversenyben hogyan tudnák még jobban elősegíteni az üzem felajánlásánál; teljesítését. Elhatározták azt is, hogy erre vállalást tesznek, egyben versenyre hívják Csongrád megye összes, exportra termelő üzemeinek ifjúsági brigádjait — meghatározott versenypontok alapján. — Mi, a Szegedi Szalámigyár diszistái — hangzik a felhívás — hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára és a DISZ II. kongresszusának tiszteletére versenyre hívjuk Csongrád megye exportra termelő üzemeinek ifjúmunkásait. A versenyben annak az üzemnek ifjúságát tekintjük győztesnek, amely a legjobb eredményeket éri el a tervteljesítés, a minőségjavítás, az önköltségcsökkentés, valamint a munkafegyelem megszilárdítása terén. E célok megvalósítása érdekében a következőket vállaljuk: 1 A csomagolóban dolgozó ifjúsági export-brigád mellé munkafolyamatonként még három export-brigádot — csontoló, kötöző, és pirosrámoló, amelyek a füstről szedik le a készárut ?? hozunk létre. O Vállaljuk, hogy az 1954-es év negyedik negyedévéhez viszonyítva teljesítmény-százalékunkat két százalékkal növeljük. Ezenkívül azok az ifjúmunkások, akik sztahánovista szinten teljesítenek, tapasztalataikat átadják azoknak a dolgozóknak, akik még nem érték el a száz százalékot, O Az önköltségcsökkentés érde*-*• kében vállaljuk, hogy a kötöző üzemrészben az eddig előforduló öt százalékos kifolyást egy százalékkal csökkentjük, o bélselejtet pedig a legminimálisabbra szorítjuk. A A csí/nagoló üzemrész fiatáljai vállalják, hogy az exportra menő árukat a legnagyobb gondossággal kezelik, a göngyöleggel takarékoskodnak és szép külsejű csomagolást végeznek. C A munkafegyelem megszilár' ditása érdekében vállaljuk, hogy a versenyszakasz ideje alatt üzemünk fiataljai közül egyetlen igazolatlan mulasztó sem lesz. Megtartjuk a tízperces mozgalmat is. A Vorosin-mozgalomban vAL laljuk, hogy munkánkat mindenkor a minőség, a tisztaság, a higénia szem előtt tartásával végezzük. Exportra termelő üzemek fiataljai! Csatlakozzatok versenyfelhívásunkhoz, alakítsatok ifjúsági export-brigádokat, jobb minőségű munkával öregbítsük hazánk határain túl is iparunk jó hírnevét. A Szegedi Szalámigyár DISZ-szervezete A föld használatában vagy művelési ágában bekövetkezett változást pótlólag febrnár 5-ig lehet bejelenteni A Minisztertanács határozatot hozott területcsökkenés esetében a beadási kötelezettség megállapításáról. A határozat kimondja, hogy az egyéni gazdaságok szántó- és rétterületére megállapított holdankénti termény-, valamint tejbeadási kötelezettség nem csökkenthető az ingatlan átruházástól számított három éven keresztül abban az esetben sem, ha az ingatlan-átruházás (eladás, bérbeadás stb.) miatt az eredeti haszjiáló földterülete alacsonyabb birtokcsoportba kerül. A megosztott ingatlanok után az X—3 kat. holdas birtokcsoportra megállapított holdankénti beadási kötelezettség arányos részét kell teljesíteni a megosztástól számított 3 éven A fenti rendelkezés nem alkalmazható öröklés esetében, továbbá akkor, ha a földhasználó termelőszövetkezetbe lép. A begyűjtési miniszter egyéb kivételeket is megállapítpat. A föld használatában vagy művelési ágában bekövetkezett é? igazolt változásokat 1954. december 10-ig be kellett volna jelenteni az illetékes tanács végrehajtó bizottságánál. Sokan azonban e bejelentést elmulasztották, ezért 1955. február 5-ig a tanácsházán a községi begyűjtési megbízottnál (előadónál) pótlólag teljesíthetik. A változást okmányokkal kell igazolni. Az 1955. évi február 5. után bejelenkeresztül akkor is, ha az egyes ingat-1 tett változásokat az 1955. évi belanok területe a beadás alól mente- i adási kötelezettség megállapításánál sített területet nem haladja meg. I nem veszik figyelembe, Pártélet * A Szegedi Ruhagyár kommunistáinak kezdeményezése a bürokrácia eiíen a gazdaságosabb termelésért 24 darab szépen egymásra fekio-! bibik mta.tt sok kifogást emelt már tett. zöldcsszinű csőköpeny van 1 a Iíuhagyúr, de egy csomagban. A csomagon cédula _ . . . , . , ,,, .., és rajta a gyártási szám, a méret, i minden eredmény nélkül. a MEO vizsgálat eredménye stb A j IO;.,wk Bfa n rahaipari jgazgatócedula másik oldalan három ezám: s&j? köBbciépfoi?t Í8( do hUba. I. osztályú 15 darab, II. osztályú 5 darab, III. osztályú 4 darab. Egy másik kötegben: I. osztályú 8 darab, II. osztályú 16 darab. Minden köpenyen rajta vannak ezek a jelzések. A II. és III. osztályú áruk jelentős részének belső felén egy A. bofíi — anyaghiba miatt. Fé] az embernek a szive — mondja Berzsenyi elvtárs, a Ruhagyár diszpécser osztályának egyik dolgozója, aki a raktárba szállítás előtt még átnézi az árut. — Benne van a drága munka és anyag. Műszakilag minden anyaghibás köpeny kifogástalan és a minőségi szabvány szerint mégls másod-, harmadosztályúnak számit. — Közben mulat még néhány kabátot. Az egyiknek a külsején az anyagot szállító gyár bélyegzőjének lenyomata, a másikon az anyagban erős törések vannak, melyek a végek tekercselésénél keletkeztek. A harmadiknál, — mely egyféle anyagból készült — színárnyalati különbség van. Ezek a hibák az esőköpenyekhez anyagot szállító vállalatok felületes munkája miatt vannak. — Itt egy másik köpeny — mutatja. — Ez meg noppos, vagyis egy kicsit bolyhos egyes helyekon az anyag felülete, ami fonal- és saövréi hiba. Ezért kellett „leminősíteni". Mindez bizony tetemes kárt jelent a vállalatnak. Egy-egy köpenynél 39—60 forintot. Bántja ez az üzem dolgozóit, elsősorban a kommunistákat, akik minden erejükkel a párt politikájának megvalósításáért dolgoznak és olcsóbb, minőségileg is jobb árut akarnak adni. Do hogyan valósítsák meg ezt a szándékukat, amikor olyan anyagot is kapnak, amelyből nem lehet elsőosztályú árut gyártani. Gyakran előfordul az is, hogy a véganyagokból nagy hulladék esik le, vagy az anyag szélessége eltér a megkívánt mérettől. Ezek a hibák károsan befolyásolják az önköltség alakulását, a gazdaságos termelést. Erihetetlen és a ruhagyáriakat bosszantó dolog, hogy az a minőség, amely a pamutipari szabvány szerint elsőosztályú, a ruhaipari szabvány szerint másod- ós harmadosztályúnak számít, akkor is, ha az abból az anyagból készült áru műszakilag hibanélküli. A Pamutipari Igazgatóságnál a nem megfelelő méretű anyag, a szinárnyalali különbeég, egyéb szövésbeli és más i SZEGEDI JEGYZETEK A bölcsesség árnyékában Gyermekkoromban lemizálú nyurga, szem- — Én meg a „Madein Itt már nem tudtuk nagyanyám meséjéből üveges, a másik csak a I-Iungary" gyufáról. Pró- őket követni. Magas szféúgy tanultam, hogy a hóna aljáig ér. Most ép- bálja nekem valaki azt rákban jártak. Csak álbölcsek különleges em- pen a kicsi beszél elszán- mondani, hogy az jó! tünk és magunkbaszállberek. Legtöbbjük hosz- tan, ellentmondást nem A kis szeplős nyelt tunk. Egy illetlen ember szú fehér szakállt visel, tűrve, és olyan hevesen, egyet, mert őszintén szól- pedig harsány nevetésbe Magas homlokuk van és hogy nagy vörös szeplői va, nem tudta, hogy ki kezdett a kályha mellett, apró, hideg szemük. Te- eszeveszett sebességgel írta azt a „Made in Hun- De istenem, mindig volkintetük hűvös, de mély futkosnak sápadt képén. gary"-t, és figyelt bánó- tak olyanok, akik nem értelem sugárzik belőle. — Nem! Nem igaz! Én tos képpel, akár egy el- tudják, mit nevetnek. Keveset beszélnek, annál komlex módszerrel vizs- sőáldozó. A nyurga azonban nem többet gondolkoznak, gálom a kérdést, denique Mi meg néztünk bam- hagyta annyiban. KérRitkán járnak emberek sorra megcáfolom a sza- bán, és gondolatban bo- dőn, számonkérően néközött, akkor is csukott vaidat. Először is, hogy rostyánt illegettünk a zett a férfira, megint vilfiakkeren. Nagyanyám nem modern? Állítom, két ifjonc tekintetes lámlott egyet szemüvege meséjéből híven őriz- hogy modern, sot, tovább homlokára. Mert, ügye és éppen meg akarta rőtem ezt a képet, akár a megyek: ultramodern! ez az igazi! Dimenzióból kamaszok az első szerel- A nyurga türelmesen dimenzióba ugrálnak mes levelet. Azóta min- végighallgatta a monda- ezek az emberek, a dig várom, hogy a sors tot, várt egy pillanatig, mókus könnyedségével, összehoz egy ilyen nagy- akkor aztán hatalmasat — Maradjunk azért szakállú okos aggastyán- rántott arcizmain. Szem- Csehovnál! — vette fel nal, de egészen tegnapig üvege villámlott egyet, most a nyurga az elejtett nem volt hozzá szeren- és a szavakat fogai kö- fonalat. — Én mondom, csém. Tegnap sem egé- zöt: szűrve, így felelt: hogy globálisan véve szen úgy, mint gondol- — Barátom, extázisba mégis degradálnom kell tam. mert nagyanyám ejtesz! Nem is polemizá- Csehovot mondjuk . . . meséje óta százhetven- lok tovább. Eltévelyed- mondjuk... Christophohétszer változott a divat, tél! Valaki beszuggerálta ró Colombóval szemben. ... Igazi bölcsek áll- neked, hogy Csehov mo- Távolról sincs olyan untnak itt előttünk, itt a dern, és most úgy be- verzális és geniális. szélsz róla, akár egy fé- — Van valami a dolog hanni az illetőt, mikor az bután m&gszólalt. — Csak folytassák, folytassák, nagyon érdekes. — Azt hiszi, hogy pojácák vagyunk, mi! — lázadt erre a kis szeplős képű. — Szó sincs róla — mentegetőzött emez. — Én igenis biztos vagyok abban, hogy maguk univerzális kretének! fodrásznál, ahol húszanhuszonöten várakozunk körül ülve a kályhát. Csak úgy csillog a fényes értelem a sziporkázó szellemi vitában! Mi fa"! Erre mondd, hogy ugyan nem értünk sokat nem modern! a két diákforma fiatalember disputájából, mert fa! — Az más! — feleltek ban. . Határozottan. Jó kórusban és elégedetten reflexió. De nem mon- egymásra pillantottak, danám ilyen kategóriku- Most aztán köröskörül san — válaszolt a kicsi, kitört a nevetés. Máig s úgy tett, mintha erő- sem tudnám min nevesen gondolkozna. Bizo- tett az a sok ember, ha Jó, jó, a svéd gyu- nyosan gondolkozott is, föl nem lapozom otthon Abszolúte minden mert igen-igen össze- a lexikont. Abban az tísrűl. — De kérlek! — ágaskodott a kicsi. — Itt van például ez a „Svéd gyua mi tudásunk, sajnos, gyufa modern gyárt- szedte a szemöldökét. állt: kretén = hülye. Ezt igen véges. De így van mány, csak éppen a — Apropos! — horkant mégsem gondoltam volez jól, mert hiszen mi miénk mozog a vadság fel. —Colombóval nehéz na. Jó helyen kereskekülönböztetné meg tő- nívóján. operálni, mert ha jól tu- dett hát szegény ártatlünk a bölcsfiakat, ha — De félreértesz, én a dom. retrogárd, és kis- lan, aki közbeszólt, a még értenénk is, amit „Svéd gyufá"-ról beszé- polgári túlzásai vannak, bölcsesség árnyékában! beszélnek. Az egyik po- lek! Kleptomániás. (—n —n) A Ruhagyár kommunistái, — művezetők és dolgozók — előbb egymás között, majd népnevelő'Ttekczleteii, taggyűlésen beszéltek ezekről a problémákról. A szegedi gyárban a kommunisták kezdeményezésére elhatározták: ha már egy minisztériumon belül két iparigazgatóság nem tud megegyezni, akkor az egymással kapcsolatban Ifivő üzemek dolgozói segítsenek egymáson úgy, ahogy tudnak. Igy született meg ez a gondolat, hogy kooperációs szerződést kötnek a Nagytétényi Gumigyárral, valamint a Győri Pamulszövő és Műbőrgyárral. Ugyanis ezeknek a vállalatoknak anyagai okozzák a legtöbb gondot az üzemnek. — Forduljunk ezeknek az üzemeknek kommunistáihoz, dolgozóihoz, értessük meg velük kérésünket — mondották. — Bizonyára segítenek rajtunk. Igy történt, hogy küldöttség, — melynek az üzemi párt-végrehajtóbizottság titkára is tagja volt — vitázott ezekhez a vállalatokhoz. Mindkét üzemben a do'gozók, a vezetők, elsősorban a kommunisták, megértéssel fogadták őket és segítségüket ígérlek, mikor elmondották, miért meritek. A kooperációs szerződést mindkét üzemmel megkötötték. A nagytétényiek többek közölt vállal ák: gyakran küldtek olyan hosszúságú végeket — 16 méterest — melyekből 4 méteres hulladékok estek le. Az igy összegyűli hulladékból a Ruhagyár egy 59—60 fővel dolgozó gyermekkonfekciós üzemet tudna anyaggal ellátni; ez a hulladék forintban tetemes veszteséget jelent a gyárnak. Az előkalkuláció szerint ha 30 méteren felüli méretben kapják az anyagot, egy negyedév ula't körülbelül 23 ezer forintos megtakarítást tudnak elérni csak egy cikk, az esőköpeny gyárfásánál. „Negyedévi szállítási kötelezettségünknek — mondja a győriok vállalásának egy másik pontja — úgy teszünk eleget, hogy a negyed :vi anyagmennyiség n'olsó részlete a negyedév utolsó hónapjának huszonötödik napjáig Szegedre érkezzen". Ezeknek a vállalásoknak teljesítése nagyban megjavítaná a Szegedi Ruhagyár munkáját. Minőségileg a jelenlegi fokozott követelményű szabvány mellett is több cbőosz'ályú árut tudna adni az iinein ée az önköltségben ls javulás állna elő. A nagytétényi és a győri üzem pártszervezeteire és népnevelőire hárul az a feladat, hegy dolgozóikat a vállalt kütclezetlségek teljesítésére mozgósítsák. Azonos szintre kell hozni a pamutipari ós a ruhaipari minőségi szabványt, mondjuk a pamutipari szabvány szigorításával, vagy, ha ez a nyersanyag miatt nem lehetséges, akkor a ruhaipari minőségi szabvány enyhítésével. mindent elkövetnek azért, hogy méretben megfelelő szélességű anya- [ Addig is, amíg a könnyűipari migot küldjenek a Ruhagyárnak. Vál- ! nisztériumon belül az illotékes látták azt ls, hogy olyan árut szállítanak, mely nem tartalmaz toldást, sem szín-, sem a bélésoldalon. Az csőköpenyek anyaga ugyanis úgy kósziil, hogy a gumirozást külön végzik olyképpen, hogy a két vászon közé vékony gumilapot tesznek é9 azt meleg hengeren összepréselik. Eddig, ha az egyik vászon hossza rövidebb volt, akkor azt megtoldották. Az ilyen anyag a Ruhagyárban mar selejtesnek számít. Ezért fontos a nagytétényiek vállalásának az a része, hogy toldás nélküli végeket küldenek Szegedre. Mindezek mellett még azt is megígérték, hogy ha a szállításhoz elegendő mennyiségű anyag van készen, akkor értesítik a Ruhagyárat, hogy küldjön gépkocsit, mert, ha vasúton adják fel, az néhány napnal később ér csak rendeltetési helyére. iparigazgatósúgok meg nem egyeznek, s nem hozzák cg/szintre a minőségi szabvány feltételeit, az érintett üzemek kommunistái és többi dolgozói a megkötött kooperációs szerződés pontjainak teljesi éséért küzdve segítsék egymást a jobb áru előállításáért. Ha a kooperációs szerződést megkötő üzemek pártszervezetei eredményesen dolgoznak, vállalásuknak bizonyára eleget tesznek a dolgozók. Eleget tesznek annak ellenére is, hogy az anyagot szállító vállalatok és a Ruhagyár egyszerre kapják meg tervüket. Hogy a Szegedi Ruhagyárban kevesebb legyen a hulladék, a győriA helyes itt. is az lenne, ha az anyagot szállító vállalatok harna-. rabb megkapnák tervüket, mert csak igy tudnak időre a Ruhagyár zavartalan termeléséhez szükséges anyagfajtát és a gyártási követelménynek megfelelő minőségű anyagot szállítani. A ruhagyári kommuek arra tettek ígéretet a koofrá- SJ3*SÜ ho^Tzde! cios szerződősben, hogy 30 méteren ményezésükro a Nagytétényi Gumialuli végeket nem szállítanak és gyár, valamint a Győri Painu szövő szintén toldás nélkül küldik az és Műbőrgyár kommunis'ái c« dolanyagot. Egy esőköpenyhez például gozói tettekkel válaszolnak, s meghat méter anyag szükséges. Eddig valósítják, amit ígérlek. Minisztertanácsi ha'árczat a hús- és te]bsadási kötelezettség előzetes megállapításának egyszerűsítéséről Az 1953. évi törvényerejű rendelet értelmében minden év szeptember 30-ig kell megtárgyalni a ter- | melőkkel a következő évi hús- és tejbeadási kötelezettséget. Ennek egyszerűsítésére a minisztertanács engedélyezi, hogy o begyűjtési megbízottak az 1956. évi hús- és tejbeadást az 1955. évinek végleges megállapításával együtt, 1955. február 1. és március 31. között tárgyalják meg a termelukkel. — Ugy gondoltam készítsünk mi magunk aláírást gyűjtő ívet — mondta I)imitrievits Euthymné Búzás Miklósnénak. — Azért jöttem el hozzád, hogy ezt megbeszéljük. Valaki szépen megfestené az ív fejrészét, készítenénk belőle vagy hármat és azokra írnák alá az Alföldi utcában és a Bécsi körúton, a Batthyány utcában a békcharcostársak nevüket. Igy mégis szép lesz, maradandó, méltó tiltakozásunk kifejezéséhez. — Az én uram meg tudná csinálni — fogadta lelkesen az ötletet Buzásné. — Szépen rajzol, fest. Majd megbeszélem vele. cAz lo Másnap este már bekopogtak Dimitricvitsnéhez a kis körzet békebizottságának titkárához. — Van-e már papiros? Festenénk az aláírásgyűjtő ivet — köszöntött be Buzásné édesapja. — Még nincsen, csak kockás. Dc szép sima papirt akarunk. Majd szerdán este elviszem — mondta Dimitrievitsné. A megbeszélt időben valóban hozzá is kezdtek a díszítéshez: zöld olajág, galamb sikeredett rája. — A béke jelkepe legyen — mondta Bimitrievitsné.— A borítékot is díszítsük. M'kor megtelnek az ivek aláírással abba tesszük bele és úgy küldjük el a ml körzetünk lakóinak a békcakaratát. A beszélgetésnél az emlékek is feltámadtak. — Egyetlen fiam volt — mondta az őszhajú béketitkár. — Negyvennégyben az én 18 éves Aladár fiamat is elhurcolták. Soha nem jött vissza... Hát én ne emeljem fel a szavamat?! Minden cselekedetemmel védem országunk békéjét, ahol ma megbecsült sza',ad emberek vagyunk. És most a díszes bckeíveken serccn majd atrli, emberek százai írják oda nevüket, btbep.k ' atnkat pecsételik meg.