Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-23 / 303. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 23. Túlteljesítették tervüket a szegedi koníekcíóboliok Bő választékkal állnak a vásárlók rendelkezésérc a megnövekedett decemberi forgalomban 3 oelmagyflrorszag Szeged dolgozóinak növekvő ru­házkodási igényeiről igen élénken tanúskodott az a termelési értekez­let, amelyet a napokban tartottak a Szegedi Ruházati Bolt konfekció­részlegének árudái. Gottlieb Jenő, a 7. sz. bolt árudavezetője beszá­molójában elmondotta, hogy a konfekcióüzletek előirányzott ne­gyedévi tervüket már december 19-ére 100.5 százalékban teljesítet­ték, évi tervüket pedig 110 száza­lékra. Több áruda dolgozója szólalt fel, hogy az elmúlt hónapokban még nagyobb forgalmat tudtak volna elérni, ha tervszerűbb lenne a nagykereskedelem áruelosztása, Igy például hosszú ideig — éppen amikor a legnagyobb szükség lett volna rá — nem lehetett gyermek­kabátokat kapni a boltokban. Ugyanez volt a helyzet az őszi férfi esőkabátokkal is, amelyek nem őszre, hanem csak télire érkeztek meg. Sokkal nagyobb tervszerűsé­get és gondosságot kell ezen a té­ren mutatnia az elosztó szervek­nek. SZEGEDI JEGYZETEK A színházban er­rá, ez Nem dicsekvéskép- gos, elegáns reakciós meglepő kritikai pen mondom, de na- igazgatóját idézte zékkel mutattak cryon régen voltam élénken emiékeze- miben különbözik színházban. Ugy gon- tünkbe. Káldor Jenő, a darab a régi szin­doltam, elég színházi akit még a régi idők- házi vígjátékoktól, előadást láttam 45 bői ismertem, állandó amikor is legalább óv alatt, amióta Sze- kacagásra késztette a egy asszony megcsal­geden élek. Inkább le- közönséget. Lászlóffy ta az urát vagy egy fekszem este és kial- Kata igen csinos és kikapós férj az élci­szom magam. Egy szépen beszélő szí- párját. De nem hali­pár hét előtt azonban nésznó. Egyszóval gatták el, ami néze­szemembeötlött a kü- Heinar Klipphardt tük szerint hibája a lönösen szokatlan vígjátéka, — amely darabnak, címsor m szinlapon: néhány részében bo- Ugy látszik, amióta Shakespeare kereste- házat — tetszett. Ezt én kimaradtam a tik. Ezt meg kell igazolta a közönség színházból, nagy vál­nézni! Elég Shakespe- állandóan megújuló tozás ment végbe are darabot láttam tapsa, Ha ezekhez a ezen a tájon. A pá­már életemben, nem megállapításokhoz holyokban, amelyeket tudtam elképzelni, még valamit hozzá- azelőtt a város előke­nogy miért keresik fűzni akarok, az az, lőségei béreltek, most most a régi, de még hogy a darab látha- katonák ültek. Nem­iindig új szindara- tatlan szereplőinek, a csak_ tisztek, de egy­bok szerzőjét. Talán diszletezőknek mun- szerű közkatonák is • alamelyik lektor kája valósággal meg- és úgy ültek ott, ikar vele beszélni ab- lepett, mert az állán- mint akik megszok­ván az irányban, dóan váltakozó jele- ták a páholyt és a hogy korszerűsítse netek díszletei percek színházat. Csak úgy kissé drámáit? alatt álltak és az elő- rengett a színház az - . , , . adás folytonosságát ő tapsaiktól. Szóval elmenlem a nem zavaTták. Beszélgetés közben színházba. Sajnos tudtam meg, hogy a azonban a darabból. Ha azonban a szin- közönség legnagyobb amit játszották, nem padot nem is lattam t sokat láttam tm ^ " része bérlő. Még egy 1 és JÓZ es nem is hallót- dolog [epetf ™ J [ugyancsak keveset tam minden szót, ami dig kellemesen: a . hallottam. Kiderült, a színészek ajkan el- ruhatír ingyenes és : hogy a szemevm epp- hangzott aniial job- a ruhatirosnő nem • ™nt « f"**1™. « kan lattam„ es ^llot- kérdezi: „kikészít­- sok hasznalatban kis- tam a nézőtérét. Az sem->« sé elgyengültek. Nem aztán igazán más volt, Kormányunk és baj gondoltam, mert mint a „regi jo idok- ártunk ugyUllszik a színház „Szegedi • f ^zőtór telve dot /ordft Tükör- című műsor- volt; Ne™ láttam a s-sgedi színházra, füzetének segítségével "?», ^ „ktseste- men nemcsak a dísz_ tájékozódom vala- V15:. és jszmatoxngos letek é$ egyéh keUé_ mennyire. Láttám, W^W- kek kifogástalanok, de hogy Miklósy György ™XV ' ^ f « színházat magát is aki a főszerepet ját- -„1°'. ~ láttam - ál­szotta. igen tehetséges ^ndóan csinosítják és színész, a humora ki- n célszerűsitik. Most is , fogyhatatlan, de nem ™ket' látni a lépcsők körül, kevésbé jó Kovács ** hlTJlTlZ: bogy ott nappal kő- 3 .no-— I- « fa ,. - i. - • mel kisérék az János, aki a színházi kifutót játszotta. Kor- ' mos Lajos, a színház A szünetben igazgatója szerepében szélgettem a régi világ szmokin- elvtársakkal, művesek játsszák a maguk — ha nem is be- játékos — de hasznos ismerős szerepüket. akik LIGETI JENŐ X..M I Szakszervezeti éléi­Eredményesen segítette elö a szegedi Erdőgazdaság munkáját az első üzemi kollektív szerződés A Szege— Erdőgazdaságban az idén kötöttek elsőízben kollektív szerződést a gazdaság munkavál­lalói a gazdaság vezetőjével, a szak­szervezettel közös egyetértésben. A kollektív szerződés alapja a terv­feladatok teljesítésének és a dol­gozó embert megillető jogoknak. A Szegedi Erdőgazdaság műszaki dolgozói és a szakszervezeti háló­zat a kollektív szerződésben vállalt feladatok végrehajtásában minden­kor szorosan együtt dolgozott, mely­nek eredménye sikerekben gazdag volt. Az erdőgazdaságok — a szegedi is — a naptári évről gazdasági évre tértek át. A szakszempontból he­lyes intézkedés folytán a vállalat az 1954-es gazdasági évet szeptem­ber 30-án zárta és a fatermelésben 109 százalékos tervteljesítést ért el. Mintegy 5600 köbméter ipari fával és 15 ezer köbméter tűzifával járult hozzá az ország faellátásá­hoz. Bár a termelt iparifa orszá­gos viszonylatban nem nagy meny­nyiség, mindamellett komoly mér­tékben hozzájárult megyénk mező­gazdasági szerfaszükségletének biz­tosításához. Ezenfelül még a szőlő­karó készítéshez szükséges faanyag termelésével és bányáink bányafá­val való ellátáshoz járult hozzá je­lentős mértékben. Fontos feladatként kezelte az er­dőgazdaság a lakosság tüzifaellátá­sának ügyét. Az új gazdasági évben már 285 vagon tűzifa leszállításá­val vett részt a lakosság téli tüze­lőellátásában. E szükséglet további kielégítését fokozza a hullámtéri rontott füzesek kitermelése, ami már bekapcsolódik az erdőgazdaság hatéves fejlesztési tervébe. Ugvanís a kitermelt állományok helyébe újabb nyár és fűz állományokat lé­tesít a vállalat, amely majd a mos­tani értéktelen minőségű tűzifa he­lyett iparifát és jobb tűzifát ad népgazdaságunknak. A fában szegény Alföld erdősült­ségének és a meglévő rontott er­dők átalakításának érdekében 1954­ben 1400 hektár üzemi és 1700 hek­tár erdőnkívüli érdösítést, illetve fá­sítást végzett az erdőgazdaság. A nyert faanyag mellett ezek az er­dőterületek elősegítik a mezőgaz­dasági többtermelést a szél erejé­nek megtörésévél és a levegő pára­tartalmának növelésével. Dolgozó népünk egészségét is szolgálja ez a fásítás, mert portalanítja a levegőt, zöldövezettel veszi körül városain­kat, falvainkat. Erek az erdők mintegy tüdejét fogják képezni la­kott területeinknek. Az említett nagy erdősítési fel­adatokhoz azonban sokmillió facse­metére, suhángra, sorfára van szüksége az erdőgazdaságunknál:. Serény kezek mintegy 300 kataszt­rális hold területen 1954-ben 43 millió facsemetét neveltek. A csemetenevelésben igen szép eredményt ért el a vállalat, külö­nösen a feketefenyő és szürkenyár megnevelésében, tekintettel arra, hogy ezek megtermelése különös gondot igényel. Féltő gonddal ül­tették, ápolták, és öntözték a cse­metekerti dolgozók a kis csemeté­ket, melyek közül a szürkenyár ne­velésével országosan kimagasló eredményt értek el. A csemetene­velés által a gazdaság teljes egé­szében gondoskodott saját szükség­letéről, azonkívül soktnillió facse­metét szállított más erdőgazdasá­goknak is. A nagy és az egyre emelkedő fel­adatokat a gépesítés fokának eme­lésével tudja csak a gazdaság meg­oldani. Ez évben már egy lánctal­pas és két körmös traktort kapott a gazdaság felettes hatóságától a jóniinőségű talajelőkészítésekhez. A csemetekertek öntözőberendezései­nek fejlesztésélhez is kapott két 50 lórős Diesel-motort, egy további motor beszerzése pedig most van folyamatban. Az öntözőmotorok, öntözőhálózat, motorkerékpárok, személygépkocsi, traktorok, vala­mint a fogatok üzembetartására, s az újítások kivitelezésére karban­tartó műhelyt állítottak fel. A felsorolt nagy feladatokat az erdőgazdaság csak úgy tudta elvé­gezni, hogy azok kivitelezőiről; a dolgozókról, a kollektív szerződés­ben lefektetett feltételek szerint gondoskodott. És hogy gondosko­dott, azt igazolja az a körülmény, hogy a munkálatok zökkenőmen­tessége és a dolgozók jobb ellátása érdekében jól felszerelt munkás­szállásokat állított fel, ahol a dol­gozók munkaidő után rádióval, fo­lyóiratok és könyvek olvasásával szórakozhatnak. Az étkezés jó el­látásáról pedig üzemi konyhák fel­állításával gondoskodott. A nagy­fokú ruhaelhasználódással, nagy szennyeződéssel járó munkák vég­zéséhez munka- és védőruhákat adott a gazdaság a dolgozóknak. A kollektív szerződés előírja, hogy a dolgozók munkakészségét hideg időjárás esetén melegítő itallal biz­tosítsák. A dolgozók szívesen fo­gadták a zord időben a meleg teát vagy feketekávét. A szakszervezeti bizottság munkáját is igen nagy mértékben segítette elő a kollektív szerződés, a fejlődés elsősorban a kollektív vezetésben mutatkozott meg. A termelékenység emelését a dolgozók körében kiszélesedett munkaversenyek jelentős mérték­ben segítették. E versenyek foly­tán elért első félévi sikeres terv­teljesítés jutalmaképpen nyerte el a Szegedi Erdőgazdaság a Minisz­tertanács és a SZOT vándorzászla­ját. A munkaversenyek folyama­tossága és kiszélesítése előfeltétele a gazdaság további jó munkájának. A kollektív szerződés jelentősen elősegítette a feladatok tervszerű végrehajtását. Tartalmát a szak­szervezeti hálózaton keresztül is­mertettük a dolgozókkal s így va­lamennyien tisztában voltak és van­nak jogaikkal és kötelességeikkel, mely alapját képezi a nyugodt, egyenletes, tervszerű munkának. A szakszervezeti bizottság javaslatai alapján gondoskodtak — a kollek­tív szerződésben foglaltak szerint — a dolgozók továbbképzéséről es kulturális fejlődéséről. A tanulmá­nyi kiránduláson a dolgozók 20 százaléka vett részt. Az erdőgazdaság valamennyi dol­gozója nagy jelentőséget tulajdonít a kollektív szerződésnek és úgy te­kinti azt, mint az üzem alkotmá­nyát. A kollektív szerződésben vál­laltakat mind a gazdaság, mind a szakszervezet összességében teljesí­tette. Ez volt a rugója az erdőgazdaság jó tervteljesítésének. Boda József igazgató és Meggyaszai szb. elnök rpcwleo (Utas cdp faz ÖSZ HAJÁBAN már csak itt-ott vegyülnek fekete szálak, fogai elő­villannak, ha nevet. Kedves arcú, alacsony termetű kisiparos Pavlov Uras. Ott ül a Bocskai-utcai műhe­lyében a fa-pódiumon —, hogy job­ban lásson — az utcára nyíló ablak előtt. A háromlábú széken görnyed­ve, foltozza, javítja — és most már több mint egy éve talpalja is — a környező utcák lakóinak cipőit. (27) Kisütöttük, hogy az én emberem fizetési osz­tályának körülbelül az egy óra felel meg, te­hát szerencsét próbálha­tok. Szerencsém is volt. Ott találtam, csak egy kicsit várakozni kellett, mert vendége volt. A lictor, aki az ajtóban állt, ;.zt mondta, hogy valami angol újságíró van bent nála villásreggelin. — Jön ide, kérem mindenféle nemzet, angol, francia, olasz, holland, az Isten se győzi őket. Nem mondta, hogy mivel, én meg nem is kér­deztem. Annyit én is tudok az illendőségről, hogy a nagy urak szolgáinak a leereszkedésével nem sza­bad visszaélni. Ahogy a mr Nemtomki kijött, megláttam a nagy úr mosolygó arcát. Amikor engem állított elő a lictor, akker már nem mosolygott. Hűvösen fo­gadott, de nem udvariatlanul, nem ültetett le, de legalább ő is felállt. — Mivel szolgálhatok? Mikor elmondtam neki, micsoda krédóba ke­vertek engem Pilátusnak, felcsillant a szeme. — Á, ön az? Az ön témája engem is érdekel, "lem olvastam, de hallottam róla. Én is többször ! oglalkoztam a Krisztus előtti második század vé­res üstökével, aki kétségtelenül pregnáns kifeje­zője volt a nacionalizmus eszméjének. Mondanom se kell, hogy én híve vagyok a tudományos kuta­tás szabadságának, de azért nincs igaza önnek, tdes barátom. Nem elég jó hazafinak lenni, az mindenki lehet. De intelligens embernek azt mu­atni is kell. Látja, ha ön nemzeti alapra helyez­kedett volna a tanulmányában, magyar nemzeti alapra... — De könyörgöm, a pun háborúkat nagyon ne­héz magyar nemzeti alapra helyezni — tettem egy sápadt ellenvetést. Téved, tanár úr! — lépett közelebb hozzám. Mindenbe bele lehet és egy kis csalafintasággal bele is kell vinni a magyar vonatkozást. Próbál­juk csak. Scipio. Ugyebár erre bátran mondhatja Jiatittifíál föttáfnasztám /?hóta. Intene nzqénye. az ember, hogy egy kicsit csángósan hang­zik? Hazai magyar nyelven ezt a szót Scsipiónak ejtjük. En­nek aztán már nagyon könnyű olyan etimoló­giáját találni, amit a laikus is egyszerre elfogad. Scsipió, Csipió, Csipijó, azaz Csípi jól, vagyis aki jól megcsípi Hannibált. Az előbb sápadt voltam, most már kezdett a vér a fejembe tódulni. — De engedelmet kérek.., — Várjunk csak, barátom. — Hannibál, Hannibál... Mire emlékezteti ez önt? Érdekes, magam is csak most jövök rá! Han­nibál, Hanni bál, Honni bál, Honi bál. A karthá­góiak, az ó-kor degenerált franciái úgy fogják fel a háborút, mint egy bálát. Rendkívül jellemző a mentalitásukra, hogy a főistenüket is Bál-nak hív­ják. Ugy-e, mennyi magyar kölcsönszó már a vi­lágtörténelem hajnalán? Látja, ha ezekre mutatott volna rá, akkor a mindig gyanakvó nemzeti érzés nem érthette volna önt félre. A nemzeti önérzetre való nevelés, barátom, ez legyen az alapja a pe­dagógiájának. Ért ön engem? Nagyon barátság: san kapaszkodott a vállamba. Egy lelkesedés volt az egész ember a fülehegyéig. Csakhogy énbelém akkoi már belém bújt a Bál ördög. Elnevettem magamat. — Hogyne érteném. Hallottam én már ilyes­miről gólya koromban. Tarquinius, azaz, Tar-quin, vagyis Tárkony, ami Tar-kán, vagyis kopasz főnök. — Aha, ön a Jules Martha könyvére gon­dol, az etruszkokról! Ismerem, érdekes könyv. — Nem arra gondolok én, instálom, hanem a Kakas Márton nagy naptárára, ami minálunk meg­volt a padláson. Kakas Márton már a Bach-kor­szakban önérzetre nevelte a nemzetet azzal, hogy Nabukodonozor is magyar volt, meg Saltmanassár is. Az egyik Nagy bunkóval hadonyászó úr — a másik meg Nagy szalmaszár. Halhatatlan magyar típus mind a kettő. (Folytatjuk) Háta mögött zöldre festett fa-fal választja el a műhelyt a konyhától, azután egy szoba Következik, — raktár volt, rendbehozták, vettek bele bútort: ez Pavlov Uras cipész és felesége birodalma. Az utcán kopott, időmarta tábla jelzi: „Javításokat pontosan válla­lok*. Jönnek is az emberek. — Pavlov bácsi, kész van a ci­pőm? — Készen, hogyne. Keres egy darab újságpapírt, be­csomagolja, mondja a javítás árát — nem mindenki kérdezi meg elő­re, mibe kerül majd a munka. Akik ismerik, tudják, olcsón és pontosan dolgozik. Pavlov bácsi leányai férjhez mentek, három unokája is van már. Első felesége meghalt, pár év­vel ezelőtt ismét megnősült, szü­lésznőt vett el, jól megértik -egy­mást. Nem politizált, nem igen járt sehova, szerényen éldegélt. OKTÓBER 11-ÉN a Klauzál­téren többezer szegedi dolgozó előtt az elnökség első sorában ült, ott látták az emberek, tudósok, ve­zetők, kiváló munkások, mérnökök, parasztok között. A szegedi nép szabadsága születésének 10. évfor­dulóján, amikor a Hazafias Nép­front városunkban is kibontotta zászlaját, Pavlov Uras cipészt egy­hangúlag megválasztották a Ha­zafias Népfront szegedi bizottsága tagjává. Azóta rendszeresen olvas újságot, üléseken vesz részt, javaslatokat tesz, beleszól az egész város érintő dolgokba, ünnepségekre jár, véle­ményt nyilvánít, egyszóval politi­zál. A Hazafias Népfrontról ezt mondta: — NAGYON SZÉPEN alakul az összefogás. Mert az a fontos, hogy a becsületes emberek megértsék egy­mást. Én most, hogy benne vagyok a dolgokban, látom, mindenkinek cselekedni keli. Magunk, az egész ország érdeke így kívánja. A nép­frontbizottsági üléseken megbeszél­tük, mit tegyünk. Én is hozzászól­tam. Sok mindent belevettünk a programunkba. Volt, amit elvetet­tünk, mert még nem tudjuk meg­valósítani. Volt, amit már meg is valósított a tanács javaslatainkból. Az igazi munka azonban ezután kezdődik. A Hazafias Népfront — mindnyájan tudjuk — nemcsak a választások alatt munkálkodott. Kár, hogy még nincs állandó iro­dánk. Ez akadályozza a munkán­kat. A kerületi népfrontbizottságo­kat is meg kell már alakítani. Telik a szó másra is. S ahogy be­szélgetünk, egyre jobban megvilá­gosodik, milyen világosan gondol­kodik, lát a világban Pavlov Uras. — SOK BÉKEHARCOS van Sze­geden. A Hazafias Népfront tagjai között is, szerte a városban. Ami­kor az első világháború kezdődött, 16 éves voltam. Átéltem. A máso­dik világháború borzalmait is át­vészeltem. Mindenütt rombolás volt, pusztítás. Most rövid tíz év alatt mennyi mindent elértünk! Mi nem akarjuk a háborút. De ott Nyugaton megint mozgolódnak. Nem akarjuk, hogy háború le­gyen! A hazafias cselekedetek egész sorára van szükség. Ezt tudjuk adni a béke asztalára. M. T. Röszkei levél A röszkei tanács kedden este ünnepi tanácsülést tartott. Ezalka­lcmmal megemlékeztek a 10 évvel ezelőtt megalakult Ideiglenes Nem­zeti Kormányról és az azóta eltelt 10 év munkájáról. • Röszkén. a .Petőfi" kultúrotthon nagytermében vannak a mozielő­adások. Sok szép filmet hoznak ide is. De hiába a jó film. a jó zene, ha a vetítés közben a hang érthe­tetlen torz a képek pedig ho­mályosak. Arra kérjük az illetéke­seket, vagy javítsák meg a vetítő­gépet, vagy utaljanak ki egy jó vetítőgépet Röszkére, hogy mara­dék nélkül élvezhessük a filme­ket. Tapodi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents