Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-19 / 300. szám

VASÁRNAP, 1954 DECEMBER 19. OELMIGYARORSZflG Ha tíz éve alakult meg Szegeden az ország első MNDSZ szervezete TMLír EMBEREK... V íz évvel ezelőtt december négykerekű kocsikkal járták Sze­ged környékét csikorgó hidegben, hóban, fagyban, hogy élelmiszert gyűjtsenek szeretett fővárosunknak. Sohasem felejtem el azt a rongyos tizenhat éves szőke Somogyi telepi fiút, aki amikor az élelmiszerrel megrakott kis kocsival megérkezett, összerogyott: ő maga is éhes volt... 19-én tizenhároman jöttünk össze a Valéria tér egyik bérházá­ban asszonyok. — Majdnem vala­mennyien már régebben ismertük egymást a Hétvezér utcai Munkás­otthonból. Körben ültünk a szobá­ban és vártuk a Délkerületi Kom­munista Párt végrehajtó bizottsá­gának küldöttét, hogy megadja szá­munkra az útmutatást, a feladato­kat, hogyan legyünk segítségére rombadőlt hazánknak. A küldött meg is érkezett. Is­'•'.ertette, hogy reánk, asszonyokra ilyen feladat vár. A beszámoló léleli részét képzettségünk hiú­dban nem nagyon értettük, de világos volt mind a tizenháro­;nk előtt: ettől a naptól kezdve gy kötelességet vállaltunk ma­cikra, amely sok munkával és yradtsággal jár. Megalakult ezzel < zegeden a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségének első szervezete. Elindultunk segítőtársakat keres­ni. Egy hét alatt 743 nőtársunkat vontuk be a szervezetbe. Brigádo­kat szerveztünk asszonytársainkból akik felkeresték a kórházakat és a sebesült szovjet katonákról levet­lek a testükhöz tapadt véres, pisz­kos ingeket, ott helyben kimosták, majd felsúrolták a vértől és a sár­tól piszkos padozatokat. t sszonytársaink sorrajárták a lakotságot, lisztet, tejet gyűjtöttek, hogy rendszeresen ká­kicsot süssenek a sebesült katonák­rak. Büszkék vagyunk arra, hogy c z első MNDSZ faliújság egyik raj­zi' szovjet katona készítette. A Í ajz kalácsot osztogató asszonyokat ábrázolt. A munkából Szeged asz­szonyai közül különösen a dohány­gyárban dolgozó munkásasszonyok vették ki a részüket. 1045 január 17-én megalakítottuk a Nemzeti Segélyt, amely hivatva volt arra, hogy az éhező Budapest felszabadult részeit élelemmel se­Cítse. 1945 február 8-án indítottuk cl az első szállítmányt: három va­gon élelmiszert Budapestre. A sze­gedi asszonyok megmutatták haza­szeretetüket. Az MNDSZ hívására jöttek a MADISZ szervezetek, se­gítettek Felsőváros, Alsóváros, So­mogyi telep lelkes fiataljai, akik­nek legtöbbje bizony rongyos volt cs rosszul táplált. Egyiküknek sem volt télikabátja. Többnek sarkos kendő volt a mellén keresztülcsa­varva, amelyet édesanyja kötött rá s a cipőjükből itt-ott kilátszott a lábuk... Áh Úfitóli íeiió&ö, -nyugha­tatlan*, tapasztalt és szakmájukhoz értő emberek. Olyanok, akik alkal­mazzák — gyakorta igen merészen — a technikát, és igy könnyítik az ember munkáját. Ezzel együtt pe­dig szolgálják a több és jobb mun­ka elérését is. A Szegedi Kenderfonógyárban is JVchéz körülmények között dol- elmondható, hogy szép számmal ™ goziunk; kár volna azokat a , voltak és vannak -nyughatatlan* szép nemes, emberi megnyilvánulá­sokat elfelejteni — amelyek akkor történtek. Amikor az első élelmi­szervagonok az állomáson induló­félben voltak, Dominkó Júlia, a Szalámigyár egyik dolgozója nagy sietve hozzám jött. Kibontotta pi­ros kendőjét — amelyben már többször gyűjtött élelmiszert — kivett belőle egy három dec is bög­rét: zsír volt benne: „Siettem, hogy ideérjek még mi­előtt elindul a vonat — mondta. — Ugy gondolom ez a kis zsír is elég lesz egy családnak háromszor krumplipaprikást főzni." Amíg e sorokat írom, eszembe jut egy másik emlék is. A Nemzeti Segély épületének javításánál lát­tam, hogy egy fiatal ember szer­számmal a kezében ajtót javít. Mi­vel az asztalos mesterség eléggé is­mert előttem, kritikus szemmel néztem a műveletet és megszólí­tottam a fiatal embert: „Mit szólna a mestere, ha ilyen munkát végez­emberek. Közülük egynéhány: Frischmann Sándor fömechanikus, Szűcs Jenő villanyszerelő, Zengei János, a kártoló művezetője, Bér­ezi István mérnök, Csiszár Jánosné munkásnő, Juszt József műszaki vezető, Szaulik György lakatos, Marton Ferenc és Varró Antal la­katos csoportvezető, Kovács Imre lakatos. De nézzünk meg néhány számot a hatalmas szegedi gyár újító moz­galmából. 1949 január 1-től, 1954 november 30-ig a műszakiak, egy­szerű munkások 1332 újítási javas­latot adtak be. Ebből 531-et elfo­gadtak, s gazdasági eredményük 1,843.640 forint. Az újítóknak 114.107 forintot fizettek ki. Kétség­telen és tagadhatatlan, hogy a szá­mok is mutatják az eredményeket. Mondhatná valaki, annyi újítás volt 1949 óta, hogy talán mór nincs is mód és lehetőség újításra, hiszen mindent kimerítettek. Ha­mis és nem igaz ez. A munka, az JL JtefecU ?Cettde*(óttófv<U líptá -móJicfalmóAÁl munkában és így nyilvánvaló, ki nyezni kell. Fontos és elengedhe­sem próbálhatták. Ez hiba volt. tetlen, hogy az újítókkal szemelye­Zengei János, a kártoló műve- sen is elbeszélgessenek. Mert meg­zetője egy gép átalakításával meg-! történik, hogy egy egyszerű mun­ne a bemutatkozott: „Én nem vagyok asztalossegéd. Dr. Benkő Sándor belgyógyász vagyok..." Nem felejtjük el ezeket — és em­lékeztetjük egymást. A napokban beszélgettem Komócsin Mihály elv­társsal. A paraszt emberekről volt szó. Ö idézte fel: „Emlékszik rá elvtársnő, amikor csinálták a Nem­zeti Segélyt, mennyi élelmet hoz­tak oda a környékbeli parasztok az éhező Budapest számára". Dizony sok tett fűződik a sze­gedi emberekhez, asszonyok­hoz. Tíz év óta az MNDSZ nagy utat tett meg. Tíz év áll mögötte telve eredményekkel, és hibákkal. Ahol az MNDSZ jól dolgozott, ott beszélnek az emberek a munkájá­ról — a piacon, a népboltban, az iskolában, a kultúrotthonokban, a szociális otthonokban, kórházakban, mindenütt, ahol segíteni kellett fel­világosító szóval, társadalmi mun­kával. Reméljük, hogy az elkövet­kezendő években a júniusi út, az emberekről való gondoskodás poli­tikájának megvalósításáért is to­vábbi eredményes munkát fejt ki Ezek a lelkes MADISZ-isták az j az MNDSZ városunkban. MNDSZ asszonyokkal karöltve [ LADÁNYI BENEDEKKÉ műhelyben?" O mosolyogva é'«t a Kenderfonógyár üzemrészei­Rilkón hallható zeneművek mikrobáiáldás lemezekről Beethoven hatalmas alkotása, a S. szimfónia testvérműve, a Missa Colemnis kerül előadásra 21-én, kedden este fél 8-kor a Közalkal­mazottak Szakszervezete Kultúrott­honában. A lemezfelvételt Tosca­n:ni vezényli. Ismerteti: Szatmári Géza, a Zenekonzervatórium ta­nára. — Szerdán este fél 8-kor ugyanott Bach H-moll miséjének ritkán hallható, teljes felvételét közvetítik Karajan vezényletével. Ismerteti: Kertész Lajos egyetemi éneklektor. ben valósággal bizonyítja, van még teendő számos, sokoldalú a lehető­ség az újításra. Jlo-gy. HieMiyiie nem elvont, üres megállapítás ez, s igazságát cáfolatlanul jelzi az az újítási fel­adatterv is, amelyet 1954-re készí­tettek. Ha ezt a feladattervet át­lapozzuk, rájöhetünk, hogy gondo­san, szakszerűen állították össze. 43 pontja feltárja, hogy melyik üzemrészben hol kellene újítani. A feladattervet füzet alakjában 2100 példányban ki is adták. A feladatterv néhány pontját si­kerrel megoldották. A kártoló gé­pek alá elhulló pozdorját és ros­tokat kézzel szedik össze. A tenni­való az volt, hogy a pozdorját és a rostokat egy szerkezet húzza ki a kártoló alól. Horváth Péter segéd­művezető elkészített egy szerkeze­tet. A Ill-as gépnél már alkalmaz­zák is. Itt is utalhatunk arra, hogy egy-egy újítás alkalmazása nem megy úgy. mint a karikacsapás. A Horváth Péter által készített szer­kezetet is először egy olyan pét­ire szerelték fel, amelyik nem volt oldotta, hogy a durva kócból ké szült »T« fonalakban kevesebb a pozdorja, de ugyanakkor nem csök­ken a fonal szakító szilárdsága. Ez is a feladattervben volt megjelöl­ve. A kártolóban és a előfonóban Frischmann Sándor és Szép Lajos MEO-vezető, a légnedvesítést javí­tották meg, s így jobbá lett a dol­gozók munkakörülménye. A két újító 4000 forintot kapott. Hegy­közi II. József azon kísérletezik, hogy az úgynevezett marok vas te- j esés esetén megakadályozza a köpenyszakadást a finomítón. Var­ga Mihály, a műszaki iroda dolgo­zója a gömbölyítő motollánál gyor­saság szabályzót, Molnár G. István, szintén a műszaki osztály dolgozó­ja, automatikus leállítót szerkesz­tett. A feladattervben meghatáro­zottakból — a fentiekben elsorol­takon kívül — többet nem oldot­tak meg. Sí u atia uet {ényl, hogy nincs minden rendjén az újító moz­galomban. Szaulik György többszö­rös újító, lakatos, a Kenderfonó­gyár üzemi lapja: a "Vörös Cséve« szerkesztőjének arról panaszkodott, hogy kicsit elvették a kedvét az újításoktól. El azért, mert a be­adott újításoknak az elbírálásáig nem egyszer hosszú volt az útja. Tóth II. Sándor az úgynevezett tű­készítő csoport vezetője, 1952 már­cius 28-án beadott egy újítást a tűk horgasodásának megakadályo­zására. A jó ég tudja csak — ahogy mondani szokás — mennyien vé­leményezték, s mikép jár kézről kézre. Az volt a nézet általában, hogv az újítást nem lehet alkalmaz­ni, nem oldja meg a tűk horgaso­dásának megakadályozását. Közben a kérdéssel kapcsolatban másek is adtak be újítást, kísérleteztek is, — eredmény nélkül. Igen helyesen Tóth II Sándor is "nyughatatlan* ember. Nem hagyta annyiban a dol­got. Továbbra is állította — és ez derék dolog volt —, hogy jó az újítása. Ez év őszén aztán meg­próbálták az újítást és bevált. Az 1 a, 12 a-b, 16 a, 14 b gépeken a tűket átalakították. Az újítás elő­nye, hogy nem horgasodnak a tűk, egy évben egyszer kell javítani, nem ötször, mint eddig. Az újítási javaslatokat nem sza­bad hosszú ideig elfektetni egy esetben sem. A beadott újítási ja­vaslatokat a rendelkezések értel­mében — két héten belül vélsmé. kás nem tudja kellőképpen leraj­zolni a műszaki elgondolást, de a gyakorlatban nagyon tudja, mi a teendő. Ha szép szóval beszélget­nek Szaulik Györggyel újításáról, akkor bizonyára nem az a vélemé­nye; »A huza-vona miatt elment a kedvem az újítástól.* A műszakiak­nak méginkább segítséget kell adni az egyszerű embereknek abban, hogy a helyes és jó újítási elgondo­lásaik megvalósuljanak. Jó képességű műszaki gárda dol­gozik a Szegedi Kenderfonógyái­bnn. Ha nem feledik el az újítási feladattervben foglaltakat, akkor bizonyára több újítási eredményről lehetne beszélni. A feladattervben foglaltok megoldása, azok pontjai­nak végrehajtása a jövő év tenni­valói közé is tartozik. A műszaki kör tagjai is képesek arra, hogy az újítási feladattervben megjelöl­tek közül nem is egy kérdés "nyit­ját* megleljék. Jl ttdílaíandieípeíeieli min­dennapi tevékenységéhez is tar­tozik, hogy segítsék, ösztönözzék a műszakiak, munkások újító moz­galmát. Miért ne lehetne az egyéb kérdésekkel együtt szóvátenni az újító mozgalmat?! Fontos az őrkö­dés azon is, hogy az újítási javas­latok elbírálása, az elbeszélgetés a javaslattevőkkel, megfelelő és tar­talmas legyen. Szeretetet, megbe­csülést érdemelnek a dolgos embe­rek! Néhány hónapja újítási előadó Oláh János. Szép munkáját de­rekasan igyekszik elvégezni. Több •-feledésbe* ment újítási javaslatot hozott napvilágra. Álljon továbbra is a sarkára, s az újítómozgalom erősítéséhez kérje, — és bizonyára meg is kapja — az üzemi pártbi­zottság segtíségét. Amikor lassan-lassan új év kü­szöbéhez érünk, a Szegedi Kender­fonógyárban az 1954-es tervet a dolgozók becsülettel teljesítették. Ne feledjék azonban azt a füzetet sem, amelynek lapjaira újítási feladat­tervüket írták. Mert igaz, fedelén az áll, hogy 1954-re szól, de nyu­godtan úgy lehet módosítani: 1955­ös tennivalókat jelöl meg. Minden feltétel adva ahhoz, hogv akarat­tal, lelkesedéssel, hozzáértéssel —1 é.s ez megvan — megvalósítsák az újítók. Ingyen minél több "nyug­hatatlan* ember. Jó munkát! Morvay Sándor — Vacsorával egybekötött évzáró ünnepséget tartottak tegnap este a Villamosvasút sportolói. A városi bajnokságban I. helyerést elért lab­dat ugócsapatuk, kiválóan szereplő tekézőik, röplabdázóik most egy kis pihenőt tartanak. Minden lehe­tőségük meg van arra, hogy az új évben, az 1955-ös sportidényben hasonlóan szép eredményeket érje­nek majd el. Uanhi^M löltcwna$xtá$>a (24) * : * ssnrgpi Eszembe se jutott az utcán, hogy kiköpjem a számból a pántlikás szi­vart. Hiszen jó fiú az, aki adta, ha bolond is. Aztán, ha nekem árta­ni nem akart, mért ne használt volna magának? Jól mondta, hogy ez a politika. Legalább is mos­tanában. Az utolsó becsületes politikus uticai Cato volt, mert az a maga nyakát vágta el. Igaz, hogy az is leginkább azért, mert más nem esett a keze ügyébe. Otthon Dia kisírt szemmel szaladt elébem. Be­csapta szegényt valami pokolravaló tojáskofa, hat közül négy tojásban csirkét talált. — No — mondom — azért nem kell sírni, anyó­kám! Majd levonjuk a béredből elsején! — Nem is azért sírtam én, hanem azért, mert megijedtem a kis csirkéktől. Nem láttam én még olyant sose. — De, hát még a csirkék hogy megijedhettek tőled! ök se láttak ám még ilyet sose! — ültem föl a 'konyhaasztalra. Hogy a jókedvemet látta, az ő szemében is kisü­tött az öröm. — Jó hír? Jó hír? — Bizony. Olyan nagy úrral barátkoztam, hogy énvelem, ma nem lehet gyalog beszélni. Az ölembe ugrott és addig lovagoltattam, hogy a spenótba is beletenyereltem. (Külön öröm, mert az zal is kevesebbet kell belőle elfogyasztani.) Nincs semmi baj, félreértés volt az egész, az interpelláció inkább hasznomra vált, mert felébresztette irántam a figyelmet és most lesz már belőlem igazán híres ember. Nem is gondoltam, milyen jó próféta voltam. Negyednapra Diát lefektettem ebéd után. el is al­tattam. kihajtottam a szobából a legyeket is, az ab­lakot is besötétítettem a kabátommal. En magam csak úgy ingújjban kiültem a konyhaküszöbre Ho­ratius epodoszait olvasni. De olyan meleg voU, mintha olvasztott ólom csurogna az égből, bele-bele bóbiskoltam a könvvbe. ötször is neki veselkedtem, de mindig megakadtam ennél a sornál. Etehit et insienis tota cantabitur űrbe,* Ofló'UL "J&ienc N&gÁMje. "Sírvafakad, s az egész város « nyelvére kerül majd!* A sza­vakat össze tudtam rak­ni, de azt nem bír­tam kisütni, ki az a nya­valyás, akiről az egész városban kántálnak. Nagyot csapódik az utcaajtó, fölkapom a fejem, Rózsi kopog végig sebesen a tégla udvaron, de sár­ga a képe, mint a citrom-alma. — Tekintetes úr... — kotyogott belőle a szó — elakadva — már tessék megbocsátani, hogy ilyen kacarkán szaladtam ki... jaj istenem, még a kötőm is előttem maradt... tessék már megnézni... most raggatja tele a gazdám a várost, ezzel a statárium­mal, vagy mivel. .. azt mondja, a tekintetes úr is benne van, dehát nem látom én ebben a nevit... mondtam neki, hogy nem Júdásnak hívják a tekin­tetes urat... de csak azon erősködött, hogy az az úr, mert az újságban is benne. Epeszínű plakátot kapott ki a blúzából, amely megparancsolta minden igaz hazafinak, hogy más­nap délután négy órakor legyen ott az iskolánk tornatermében és felháborodása lángostorával verje ki a Júdást a tudományok csarnokából. Hazafias üd­vözlettel az én Morognám barátom legfö­lül, alatta a minorum gentium. Csupa kán és mir­za, akiknek szemmelláthatólag az ó-kor története a legkedvesebb studiumuk üres óráikban. — Hát, biz ez én vagyok lelkem — hajtogat­tam össze a plakátot és tettem be olvasójegynek az epodoszokba. (Tudom már ki az a nyavalyás, aki az egész város nyelvére kerül.) Hanem, aki sírva fakadt, az mégse én voltam. RózsinakJört el a mécsese Ugy látszik, asszonyi kö­rökben nem föltétlenül diffamúló az emberre, ha Júdás. Ügy magához ölelt a ió lélek ijedtében, hogy becsületes apostolnak se érdemeltem volna többet. — Jai, dehogy hagyom levágni azt a szép fe­kete fejét! (Akkoriban látta a moziban — Dan­tont. Azt hitte, engem is ilyen ceremóniával fejet­lenítenek meg.) A mi spájzunkban bújjon el a te­kintetes úr, ott meg nem találják a íarhonyás-zsá­kok között, (Folytatjuk! A Juhász Gyula Szabadegyetem heti előadásai Hétfőn, december 20-án este fél 7 órai kezdettel Horváth János egyetemi docens "A relativitás el­mélete* címmel tart előadást a Tu­dományegyetem Béke-épületének előadótermében. — 80 érdeklődő részére tudnak helyet biztosítani 2 forintos belépődíjjal. Kedden, december 21-én este fél 7 órai kezdettel Miháltz István tanszékvezető docens "Az óriáshül­lők világában" címmel tart elő­adást a Tudományegyetem köz­ponti épületének Aulájában. 60 ér­deklődő részére tudnak helyet biz* tosítani 2 forintos belépődíjjal. Szerdán, december 22-én este fél 7 órai kezdettel Eperjessy Kálmán főiskolai tanár *Magyarország füg­getlenségének bukása — az ország három részre szakadása" címmel tart előadást a Tudományegyetem Ady-téri épületének nagy előadó­termében (Auditórium Maximum). 100 érdeklődő részére tudnak he­lyet biztosítani 2 forintos belépő­díjjal. Tápéi hírek A tápéi autóbusz csak köznapo­kon közlekedik. A lakosság az el­múlt napokban felkereste a tápéi tanácsot és kérték közbenjárásu­kat, hogy kivételesen ma vasárnap is közlekedjen az autóbusz, mivel az üzletek is nyitva lesznek és vá­sárolni szeretnének. Az Autóbusz­közlekedési Vállalat vezetősége a tápéi dolgozó parasztok kérését tel­jesítette. Ma délelőtt fél 8—10 óráig, délután pedig 4—7 óráig köz­lekedik az autóbusz. A tápéi dol­gozó parasztok tehát nyugodtan vásárolhatnak, nem kell gyalog ci­pelniölí csomagjaikat. A tápéi községi tanács eddig 94 darab 400 forintos ingyenes cse­csemőkelengye vásárlására jogosító utalványt adott ki. Ez is bizonyítja kormányunk messzemenő gondos­kodását az anya- és csecsemővéde­lemben, melynek hiányát a múlt­ban leginkább a falusi lakosság érezte. • A tápéi Ady Endre tsz-ben már napok óta készültek a tegnapi napra. Tegnap volt ugyanis az évi elszámolás. Ez alkalomból mulat­ságot rendeztek közös vacsorával, tánccal egybekötve. Csendes Pálné A MAV szegedi igazgatósága közli: A karácsonyi és újévi erősebb utasforgalom zavartalan lebonyolí­tása érdekében a MÁV a Budapest felé, illetve onnan a vidéki gócpon­tok felé közlekedő menetrendsze­rinti vonatok előtt mentesítő sze­relvényeket közlekedtet, hogy a közönség kényelmesebb utazását biztosíthassa. Ugyancsak a torlódá­sok elkerülése érdekében Hódmező­vásárhely, Szeged, Szentes, Makó állomásokon december 22-én 12 órá­tól kezdődően elővételi pénztárakat állít fel, hogy az utazóközönség a menetjegyét a vonat indulása előtt több órával, illetve már előző na­pon megválthassa, , j N A csatlakozási állomásokról az utazóközönség zavartalanabb elszál­lítása érdekében egyes motoros vo­natokat megerősít, illetve gőzmoz­donnyal is közlekedtet. A MÁV szegedi igazgatósága fel­hívja az utazóközönség figyelmét arra is, hogy december 23—24—28 —27—30—31-én, valamint 1955. ja­nuár 2-án, 3-án a 702/701-es számú gyorsmotoros vonatot megerősített szerelvénnyel és gőzmozdonnva] közlekedteti. A jelenlegi korlátozó rendelkezéseket tehát a jelzett na­pokon felfüggeszti. MAV Szegedi Igazy 0

Next

/
Thumbnails
Contents