Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-17 / 298. szám

OELMÜGYÜRORSZAG PÉNTEK. 1954 DECEMBER 17. fl szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához Moszkva (TASZSZ) V. M. Molo­tov, a Szovjetunió külügyminiszte­re december 16-án fogadta L. Joxe urat, Franciaország moszkvai nagy­követét és átnyújtotta neki a szov­jet kormánynak a francia kor­mányhoz intézett jegyzékét, amely­ben többi között a kővetkezők áll­nak: "A szovjet kormány szükséges­nek tartja felhívni Franciaország kormányának figyelmét arra, hogy a francia kormány cselekedetei, amelyek kifejezésre jutnak az úgy­nevezett párizsi egyezmények meg­kötésében, gyökeresen ellenkeznek a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország a -"Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződé­se* alapján vállalt magára. Ebben a szerződésben, amelyet 1964 végéig terjedő időre kötöttek meg, a következő áll: *A magas szerződő felek kötele­zik magukat, hogy a jelenlegi Né­metország ellen folyó háború befe­jezése után is együttesen megtesz­nek minden szükséges intézkedést, hogy elhárítsanak bérmely új fe­nyegetést, amely Németországtól indul ki, és megakadályozzák azo­kat a cselekményeket, amelyek Né­metország részéről bármiféle új agreesziós kísérletet tennének le­hetővé*. (3. cikkely) A szerződés a továbbiakban eze­ket mondja: *A magas szerződő felek kötele­zik magukat, hogy nem kötnek semmiféle olyan szövetséget .és nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban, amely a magas szer­ződő felek valamelyike ellen lyá­nyul*. (5. cikkely) Míg a francia-szovjet szerződés célja egy új német agresszió lehe­tőségének megakadályozása, addig a párizsi egyezmények, amelyeket Franciaország kormánya aláírt, a német militarizmus feltámasztására vezetnek és ezzel megteremtik egy új német agresszió veszélyét. E párizsi egyezmények egyszer­smind előírják a remilitarizált Nyugat-Németország felvételét , az agresszív északatlanti tömbbe és más katonai csoportosulásokba, amelyek, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen Irá­nyulnak. Ez azt jelenti, hogy Fran­ciaország, mint e csoportosulások egyik fő résztvevője, katonai szö­vetségre lép a feltámasztandó né­met militarizmussal, jóllehet a francia-szovjet szerződés értelmé­ben Franciaország kötelezte magát, hogy nem lép semmiféle olyan ka­tonai szövetségbe, amely a Szov­jetunió ellen irányul. A szovjet kormány többször — így ez év október 23-i, november 13-i és december 9-i jegyzékében rámutatott arra, hogy a francia kormánynak ez az eljárása vilá­gosan ellenkezik a francia-szovjet •szövetség és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés betűjével és szelle­mével. Annak érdekében, hogy meg le­hessen oldani Németország egysé­gének békeszerető és demokratikus alapokon való helyreállítása kér­dését össznémet szabad választá­sok megtartása útján, a szovjet kormány javasolta, hogy haladék­talanul hívják össze a négy hata­lom külügyminisztereinek értekez­letét. A szovjet kormány javasolta, hívják össze november végére Moszkvába vagy Párizsba az ösz­szes európai országok értekezletét külön abból a célból, hogy megvi­tassák az európai kollektív bizton­sági rendszer megteremtésének kérdését. Azzal, hogy elutasította a szov­jet kormány fenti javaslatait es baráti figyelmeztetéseit, a francia kormány megmutatta, hogy nem kíván számolni a francia-szovjet szerződésben vállalt kötelezettségei­vel, az európai népek békéje és biztonsága megszilárdításának ér­dekeivel. A francia kormánv jelenlegi po­litikája nemcsak azokkal a kötele­••-tíRégekkel ellenkezik, amelyet Franciaország a francia—szovjet "-"vetségi és kölcsönös segélynvúj­1 -si szerződés alapián vállalt, ha­n—n egyenesen a Szovjetunió ellen é-i más békeszerető európai államok c'len irányul. Ebben a helyzetben a francia­szovjet szerződés nem szolgálhatja pzokat a célkitűzéseket, amelyek­nek érdekében megkötötték. A pzovjet kormány nem törőd­het bele ebbe a helyzetbe és lehe­tetlennek tartja, hogy ne mondja ezt meg nyíltan a szovjet népnek és a francia népnek egyaránt. TV«n ül Y,énvek között a szov­. v — • — kötelességének tartja kijcicrte.ü hogy a párizsi egyez­mények • "ttlnUftjf a francia—szovjet szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződést és hatálytalanítja ezt a szerződést. Ezért a felelősség teljesen Francia­országot, a francia kormányt ter­heli. A párizsi egyezmények ratifiká­lása után a szovjet kormány szá­mára nem marad más hátra, mint, hogy a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elé javaslatot ter­jesszen a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság közötti szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés hatálytalanításáról. Moszkva, 1954. december 16." A francia nagykövet kijelentette, hogy a jegyzéket haladéktalanul továbbítja kormányához. f.vXya; Tíz éve Hz»rR<}, >044. 4«o«iw1i»» r7 t«r«» «»«• *ra 40 w*» D&MftGYAROBSZAG Moflvaf Nrmlfll FUa«cllcn«É»l Fra.nl In p I u Adenauer politikája minden téren beláthatatlan következményekkel fenyegeti a német népet Felszólalások a bonn i szövetségi gyűlés szerdai ülésén Balogh «'• A bonni parlament szerdai ülé­sén — mint arról már röviden be­számoltunk — megkezdte első olva­sásban a párizsi szerződések tár­gyalását. Az ülés megnyitása után Carlo Schmid szociáldemokrata képviselő javasolta: miután a Saar-egyez­mény értelmezésében alapvető el­lentét van a francia és a nyugat­német felfogás között, az ellentétek tisztázásáig vegyék le a napirendről a Párizsban kötött Saar-egyezmény tárgyalását. A parlament szótöbb­séggel elutasítota Carlo Schmid ja­vaslatát. A javaslat mellett a Szociál­demokrata Párt valamennyi képviselője és a kormánykoa­lícióhoz tartozó Szabad Demo­krata Párt 11 képviselője sza­vazott. Adenauer kancellár nyilatkozatá­ban azt állította, hogy Nyugat­Németország köteles a párizsi szer­ződéséket ratifikálni, mert ezek a megállapodások „szavatolják" a szö­vetségi köztársaság biztonságát a Kelet felől fenyegető veszéllyel szemben". A Saar-egyezményre vo­natkozóan Adenauer azt mondta, hogy ez a szerződés kompromisz­szum, amely előnyöket és hátrá­nyokat jelent mind Nyugat-Német­ország, mind Franciaország számá­ra. A Saar-egyezmény — mondotta — a békeszerződés megkötéséig ter­jedő időszakra szól és alkalmas a régi francia—német ellentétek ki­küszöbölésére. Adenauer ezután megismételte a hitleri propaganda ismert rágalmait a „nemzetközi kommunizmus vi­láguralmi törekvéseiről" és azt ál­lította, hogy a nemzetközi feszült­ség csökkentését célzó szovjet kül­politika „csak újabb sakkhúzás a nyugati világ védelmi felkészülé­sének hátráltatására". A párizsi szerződések ratifikálása után a Szovjetunió — mondotta — ellen­kező kijelentései dacára hajlandó lesz tárgyalni a német kérdés meg­oldásáról. Adenauer felszólította a képviselőket, hogy ratifikálják a párizsi egyezményeket. Ollenhauer, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a bonni parlamentnek a közeli hetekben lé­nyegileg többről kell döntenie, mint a párizsi egyezmények ratifikálásá­ról. A párizsi szerződés ratifikálá­sától. vagy elutasításától függ, hogy belátható időn belül meg­valósulhat-e Németország békés újraegyesítése és hogy Euró­pában, és az egész világon to­vább csökken, vagy újra foko­zódik-e a nemzetközi feszültség és új háború veszélye. Nyilvánvaló, hogy Adenauer politi­kájának legfőbb célja az újrafel­á^sodálatosak a későőszi és a téli napok Leningrádban. Süt a nap. a levegő áttetszően tiszta. Az ég kék­lő zománcára kirajzolódnak az aranyozott csúcsos tetők é8 kupo­lák. Szépek n Néva partján a pa­loták sokszínű falai — nagy épí­tőmesterek utánozhatatlan reme­kei. Ilyenkor elfelejtjük, hogy a város 250 éves és utcái, amelyeket letűnt századok építményei díszí­tenek, egészen fiataloknak tűnnek. Jártunk Lenin városának űj sugárátjain. a moszkvai és a nar­vai sorompón túl, a pelrográdi és a viborgi városrészben, a Vaszil­jov-szigeton. Mindenütt építkeznek, állványok és új házak lakónegye­dek, egész új kerületek. A fővá­rost Leningráddal összekötő műút felől érkezőt, — ezen az úton lette meg egykor Ragyisc.scv hires útját, — pompás épületek fogadják. A műút a pulkovoi magaslatok mel­lett vezet el, ahol az utóbbi évek­ben újabb építményekkel bővült a csillagászok városa. A műút beletor­kollik a város legszebb főútvona­lába a Sztálin-sugárútbn. Amidőn elgyönyörködünk a Sztálin-sugárút új házaiban, különösen szemünkbe tűnik, hogy mennyire összeolvad a mai szovjet építészet egész Lenin­grád építészeti „vezérmotívuméva'.". Mindenütt érezzük azt, hogy kere­si- új lormákai ás ugyanakkor. fegyverzés, az új hadsereg felállí­tása és e célnak minden egyebet, az egész német nép legfőbb vágyát, Németország újraegyesítését is alá­rendeli. A Szovjet-Uniónak, mint a né­metországi megszálló hatalmak egyikének beleegyezése nélkül elképzelhetetlen a német egy­ség helyreállítása. A szovjet kormány december 9-i jegyzékében minden félreértést ki­záróan leszögezte, hogy a párizsi szerződések ratifikálása esetén a német egység megteremtésével fog­lalkozó tanácskozás tárgytalanná válnék. Világos tehát — hangoztat­ta Ollenhauer —, hogy aki a párizsi egyezmények rati­fikálására buzdítja a parla­mentet, az tudatosan a német egység helyreállítása ellen tör, mert a feszültség és a há­borús veszély szításától várja politikai célkitűzéseinek meg­valósítását. Adenauer kancellárnak azzal a ki­jelentésével. hogy a Szovjetunió, el­lenkező nyilatkozatai dacára, a pá­rizsi egyezmények ratifikálása után is kész lesz Németország egyesíté­séről tárgyalni, nem érdemes ko­molyan foglalkozni. Ha nem vonatkoznék népünk komoly sorsdöntő problémájá­ra, akkor nevetségesnek minő­sítenénk Adenauer állítását, amely azonos a washingtoni kormánykörök legutóbbi nyi­latkozatával. Adenauer ezek szerint jobban tud­ja, hogy reagál majd a Szovjeti/nió a párizsi szerződések ratifikálásá­ra, mint maga a szovjet kormány. Adenauer politikája elfogadhatatlan a német nép számára. Ollenhauer ezután rámutatott arra. hogy a Párizsban kötött Saar­egyezmény nem más, mint az ár, amelyet Adenauer azért fizet, hogy a francia kormány és a francia nemzetgyűlés beleegyezzék az új Wehrmacht felállításába. Ez az egyezmény nem szün­tetné meg. hanem újra lángra lobbantaná a francia-német ellentéteket. Nem titok — mondotta —, hogy Nyugat-Németország Ifjú­sága nem hajlandó a tervezett új Wehrmachtban katonai szol­gálatot teljesíteni. Dőreség lenne azt az elemi erejű ellenállást „kommunista mesterke­désekkel" magyarázni. Nyugat-Né­metország ifjúsága azért nem akar hadbavonulni, mert tudja, hogy az új hadsereg felállítása elzárná az utat, amely a tárgyalásokhoz, a né­met egység helyreállításához, a bé­ke biztosításához vezet. Adenauer politikája minden téren 'beláthatat­lan következményekkel fenyegeti a német népet. *t>rk»«*l4klt*M«4«i Ertfol Farane Kmtmt r*m*tpM RAvai 44*M! >»,„• mwmmm rm tn* .«** magyar MjjftaxiiletÓE* >,?>{ Í.WílíftH *v"r~v .•» fc:ri>' • <a tmiyír >A #.<>W'>.'A*irk, 8 ItW >X<t«t) »>< ÍJV «• {<•<)>& Hjt4 fvl 8 wSáv «t>i>m í \<:'«**i>va M tfifr a? t>? jfiw^^íjfe i>>>« áwft <<i £«fm$fi< fc. t fc«>a* »r Erii arovwsif r<>»fc «+-»» *o» A» tKctíOisót JUtöi >Ki «<•»» fo!*. cr­WWa * ft'.-l' Jt * i.éft'Hv/Htfiá­st mtSt, *<ót wírttt, a t** » a Ö-Mft**' « *t**it t&tto ft&art* « 3* <«$fl*OB»i ffifferrvl ii fcjvwr­A Néphez! N.' r. l^UííAl AHAÍt *art>A:» „»-M>tZ a öfm" •„:><" , ,.1 „ílk \ tk ÍIIms/IVII.Í, >!«m»tiMMt «< oraíií*- * •««»•««" S«ll«»í a i-MíOI ««« » »»ou»l l<«l«», ««ikot i<»­í °kA<t* AX a «<>**•* cloy<wo6l feeMWttlg MwtoMtoM ítifitw Kt>raiíoy«« «lkúr«»JW» • * lialatoal a DaaaSrjlá Huonailan »ói>f»<l«a tólur/lía, -e»t> kKirtiaa uaranaiiiirt UoiastlaiUÍi. *x oru^iak nilat» ISrt*»j»a, m« YAtxA aaar-a. rtlttk-sw 1. S taakolM MMkaít »«> oana/U aiansoi-tWwaíí l»4(i>ll !*»»>•,»<>,: mresr hualxav trrx. Ii««r kr<«»«* a MMmlM « W«>«li0« .NW-iítiiUa „A»liiM<»a, mly ú uaujátku t*jwi>l«laH - Mttn ,ltit>M,y ti«»« aUn'on — iatetíví t-«aí a*, ii-ay a \<i"if !)»«•*»« rolr !,te«.a.U0»;« aawm« +«'»»«>.) <«>i« « 0MU M«Kl «!*)?:»?'« ÍI ayííaa onlma atM. Ia4li-)lk « airuxik ka Ut*#* Mxmmrftt KMMM. a Scaiwki í)i(o»felai>UV a aaakaaawaalatoi »> ipán, ka kataakaaWml aKmutM', a »a«»f«la ía -arft. M MaUM vköaartt m* k»WMtak»< «(«í*a lac'a iuttawl a aaaayar t-k tx a dxaíakfoiikaa > „Ska­uaHíaaltt haaafyaa 'ivv-í'i.'a:.? 1," ka wraiatralhaaaa a k. „ka m »t X•<»*(• rf. i.aa '„„•:(„>"a s Mákká* Nviawatí í-'a^afltlattakrf: l'Oha a Nxatscti Ikiahttaáaak «!aa! üaíx itttoltiuík Ví>iaa rtai* Ah ki',/*. na. AA-hxajaA-i ... > a Ma<.*n Ntntwít iá$0c.*>í aáyi f„,at aaí^Hímrk (í<arta.i: lalraíí. A. hhrwíKaKa a-aitta. a kJ.?, tn Sa n"? i fl.ftruw-/i rrnűt Baiajáia.hkjía M.klchhna, a kfaa.a. N/nu.l f fchhíHaaak*. k roolhart a«ya*al ttBTOiíkrat'ku. partya k íaasu ín.'o*. .. ni a ne, .í)»»lk>Míai A* aj WaiKbaa­KanwaU KnrR>atJ3raa. KA. b>j fra i4 ukíow.v! a.!:-. ha«r • •eavwrko aí» k.l ni '. afe. aafe a Maaaar t A**. Iraa. han klitJeaMA « n>.«ia.l»»41l nnoteo apjaéyna U>j lAajuh kfatah 101! «a 184, <a Hahaa­ra* nta sam airaa f-Jan­rtvífh a wwt hak, öMhl aa Ma;*1auea Vam­jahakasa, ««•_>«« Aauahla. I»I, l«Ö, Wli nMMWjjl® » Tíz évvel ezelőtt adta tudtul a felszabadult országrésznek a Dél­magyarország — lesz magyar újjá­születés, összeül az Ideiglenes Nem­zetgyűlés Debrecenben. Tíz év táv­latára visszaemlékezve látjuk, hogy a meggörnyedt magyar gerincek újra kiegyenesedtek, a lehorgasz­tott fejek újra felemelkedtek. Uj reménység töltötte el a magyar szí­veket a ránk szakadt nagy nemzeti katasztrófa után. Leírhatatlan örömmel fogadta Szeged népe az Ideiglenes Nemzet­gyűlés Előkészítő Bizottságának felhívását, Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányának megalakítá­sára. Tudták, az Ideiglenes Nemzet­gyűlés az ország nevében fog szól­ni, a nép nevében fog cselekedni. A legnagyobb biztosíték erre az, hogy a küldötteket maga a nép vá­lasztotta meg. Az Ideiglenes Nem­zetgyűlés összehívásától kezdve van népképviselete az országnak. A küldöttek megválasztása azt jelen­tette, hogy a Nemzetgyűlés megala­kulásával a magyar nép maga vet­te kezébe sorsa intézését. Az or­szág kétharmad részét a szovjet csapatok már felszabadították, sza­baddá tették az utat a demokrácia számára. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés egy­behívása a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front eszméinek diada­lát jelentette, összefogott az or­szág, kifejezésre juttatta, hogy élni akar szabadon, békében. Érdemes ma visszaemlékezni ezekre a sorsdöntő napokra. Keve­sen hitték akkor, hogy valaha talp­raáll a nemzet. És talpraálltunk. Van hazánk, gyönyörű hazánk. Napjainkban újra fegyvert akar­nak adni azoknak, akik a sír szé­lére taszították a nemzetet. Akkor Hitleréknek és cinkosainak nevez­ték őket. Most a Nyugat-Német­országban megbújt revansra vágyó náciknak akarnak fegyvert adni. Amikor emlékezünk a magyar újjászületésre, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés Előkészítő Bizottságának felhívására, emeljük fel tiltakozó szavunkat: még a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása előtt tárgyalások útján rendezzék Németország egy­ségesítését, — Európa biztonságát. Bz Egyesüli Államok légi- és (engerészeii gyakorlatokat tar: Kína parljai mentén Peking (Új Kína) Az Egyesült Államok haditengerészeti és légi­erői az elmúlt két hét folyamán széleskörű katonai gyakorlatokat folytattak a keletkínai tengeren és az amerikai 7. hajóhad repülőgépei ismételten behatoltak Kína légite­rébe. Pekingi körökben rámutatnak arra, hogy az amerikai haditengerészeti és légierő e gyakorlatai a Kí­nához közeledő vizeken és az emerikai repülőgépek behato­lásai Kína légiterébe nyomon követték az Egyesült Államok és az áruló Csang Kaj-sek­banda között létrejött úgyneve­zett kölcsönös biztonsági szer­ződést. A gyakorlatok nyilvánvalóan ame­rikai fegyveres megfélemlítés és provokáció céljait szolgálták a Kí­nai Népköztársasággal szemben. Leleplezik egyúttal a "kölcsönös biztonsági szerződés* agresszív jel­legét. Az Irodalmi Újság legközelebbi száma részletes tudó­sítást közöl a szovjet írók kon­gresszusának első napjairól. Ezért a lap nem a szokott időben — pén­teken, december 17-én —, hanem a jövő héten, december 21-én je­lenik meg. Az Irodalmi Újság ezt követő száma ismét a rendes idő­ben, december 24-én jelenik meg. Téli napok Leningrádban igyekeznek megőrizni Leningrád utolérhetetlen stílusát. Előttünk a híres Kirov-gyár, az egykori Putyilov-gyár. amely for­radalmi hagyományaivul bevonult a történelembe. A gyár egész bel­ső területe olyan, mint egy hatal­mas park. A gyár udvarán 90 ezer fát és bokrot ültettek el, a gyár­hoz tartozó parkosított terület több mint 50 ezer négyzetméterre terjed. A főbejárattól a műhelyekig tölgy­es hársfasor húzódik. Ugyanígy fá­sítiák a többi régi üzemet is. T eningrád Európa egyik leg­nagyobb városa, do a város­rendezés munkálatai soha nem lá­tott lendülettel folynak. Évente száz ós száz ház épül azon a fő­útvonalon, amelyen a várost az észtországi Kohtln-Jarvo palamc­dencévcl összekötő gázvezeték hú­zódik. Leningrád a modern technika városa, ezt látjuk lépten-nyomon. A névai sorompón túl elterülő ut­cákon különös gépek haladnak, si­mára hengerelt aszfaltcsíkot hagy­va maguk után. Ezek az "útkom­bájnok* Leningrádban készültek. A Szverdlov-gyár (iU dolgozik Gen­rih Bortkevics. a híres újító esz­tergályos) elsőrendű gépeit Len* gyelországbam, Csehszlovákiában, Magyarországom és Kínában egy­aránt jól ismerik. Ugyancsak jól ismerik a Szovjetunió határain túl is a leningrádi üzemek védjegyé­vel ellátott szövőgépeket, nyomda­felszereléseket, közelítő traktoro­kat, fúrógépeket, turbinákat és ge­nerátorokat. Az *Elektroszila*-gyúr a dnye­peri, szviri, volgai, volhovi, kámai vízierőművelt megrendeléseit telje­síti. Ez a gyáróriás a viborgi vá­rosrészben fekszik. V7" iborgi városrész! Hozzákap­* csolódik az a nagy név, ame­lyet a város visel: Lenin! Itt, a Néva partján áll Vlagyimir Iljics emlékműve: a nagy vezér beszé­det mond a páncélautóban állva... Azt a páncélautót, amelyen Lenin 1917 április 3-án utazott és beszé­det mondott, ereklyeként őrzik Le­ningrád egyik múzeumában. Leningrádban, a forradalom böl­csőjében, 12 múzeum őrzi Vlagyi­mir Iljics Lenin életének és mun­kásságának emlékeit. Közöttük van Lenin szobája a Szmolnijban. a Herszonszkaja-, Szovjetszkaja- és más utcákban levő lakásai... . Barátom, Pjo«r KemstmtSÉDE­vics Kucskov, a *Vulkan*-gyár öreg munkása mondta egyszer amikor kilépett Leninnek a viborgi városrészben lévő múzeummá át­alakított lakásából: "Valahányszor egy ilyen helyen megfordulunk és látjuk az emberek átszellemült ar­cát, arra gondolunk: lám, ma mindannyian egy kicsit jobbá vál­tunk ... Mindaz, ami Lenin nevé­hez fűződik, gazdagabbá tesz az ember lelkét!* Leningrád főiskoláiban a népi demokratikus országok sokezer fia és leánya tanul. A Zsdanov egye­temen találkoztam lengyel, bolgá", albán és más országokból érkezett diákokkal; a technikumokon lát­tam magyarokat, románokat, ko­reaiakat és mongolokat; a Rjepin képzőművészeti főiskolán kínai diákokkal beszélgettem. TV emcsak a szovjet emberek, hanem a külföldiek is, akik megfordultak Leningrádban, meg­ismerték a város múltját és jele­nét, jártak a gyárakban és a szín­házakban, a múzeumokban vagy egyszerűen csak a város utcáin, összebarátkoztak a leningrádiakkal és beszívták ennek a csodálatos vá­rosnak a levegőjét, — mindörökre szivükbe zárják felejthetetlen em­lékét. , _, Srprofrn Gorin

Next

/
Thumbnails
Contents