Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-17 / 298. szám

OELMÜGYÜRORSZAG PÉNTEK. 1954 DECEMBER 17. fl szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere december 16-án fogadta L. Joxe urat, Franciaország moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormánynak a francia kormányhoz intézett jegyzékét, amelyben többi között a kővetkezők állnak: "A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kormányának figyelmét arra, hogy a francia kormány cselekedetei, amelyek kifejezésre jutnak az úgynevezett párizsi egyezmények megkötésében, gyökeresen ellenkeznek a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország a -"Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződése* alapján vállalt magára. Ebben a szerződésben, amelyet 1964 végéig terjedő időre kötöttek meg, a következő áll: *A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelenlegi Németország ellen folyó háború befejezése után is együttesen megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy elhárítsanak bérmely új fenyegetést, amely Németországtól indul ki, és megakadályozzák azokat a cselekményeket, amelyek Németország részéről bármiféle új agreesziós kísérletet tennének lehetővé*. (3. cikkely) A szerződés a továbbiakban ezeket mondja: *A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy nem kötnek semmiféle olyan szövetséget .és nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban, amely a magas szerződő felek valamelyike ellen lyányul*. (5. cikkely) Míg a francia-szovjet szerződés célja egy új német agresszió lehetőségének megakadályozása, addig a párizsi egyezmények, amelyeket Franciaország kormánya aláírt, a német militarizmus feltámasztására vezetnek és ezzel megteremtik egy új német agresszió veszélyét. E párizsi egyezmények egyszersmind előírják a remilitarizált Nyugat-Németország felvételét , az agresszív északatlanti tömbbe és más katonai csoportosulásokba, amelyek, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen Irányulnak. Ez azt jelenti, hogy Franciaország, mint e csoportosulások egyik fő résztvevője, katonai szövetségre lép a feltámasztandó német militarizmussal, jóllehet a francia-szovjet szerződés értelmében Franciaország kötelezte magát, hogy nem lép semmiféle olyan katonai szövetségbe, amely a Szovjetunió ellen irányul. A szovjet kormány többször — így ez év október 23-i, november 13-i és december 9-i jegyzékében rámutatott arra, hogy a francia kormánynak ez az eljárása világosan ellenkezik a francia-szovjet •szövetség és kölcsönös segélynyújtási szerződés betűjével és szellemével. Annak érdekében, hogy meg lehessen oldani Németország egységének békeszerető és demokratikus alapokon való helyreállítása kérdését össznémet szabad választások megtartása útján, a szovjet kormány javasolta, hogy haladéktalanul hívják össze a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletét. A szovjet kormány javasolta, hívják össze november végére Moszkvába vagy Párizsba az öszszes európai országok értekezletét külön abból a célból, hogy megvitassák az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdését. Azzal, hogy elutasította a szovjet kormány fenti javaslatait es baráti figyelmeztetéseit, a francia kormány megmutatta, hogy nem kíván számolni a francia-szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeivel, az európai népek békéje és biztonsága megszilárdításának érdekeivel. A francia kormánv jelenlegi politikája nemcsak azokkal a kötele••-tíRégekkel ellenkezik, amelyet Franciaország a francia—szovjet "-"vetségi és kölcsönös segélynvúj1 -si szerződés alapián vállalt, han—n egyenesen a Szovjetunió ellen é-i más békeszerető európai államok c'len irányul. Ebben a helyzetben a franciaszovjet szerződés nem szolgálhatja pzokat a célkitűzéseket, amelyeknek érdekében megkötötték. A pzovjet kormány nem törődhet bele ebbe a helyzetbe és lehetetlennek tartja, hogy ne mondja ezt meg nyíltan a szovjet népnek és a francia népnek egyaránt. TV«n ül Y,énvek között a szov. v — • — kötelességének tartja kijcicrte.ü hogy a párizsi egyezmények • "ttlnUftjf a francia—szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést és hatálytalanítja ezt a szerződést. Ezért a felelősség teljesen Franciaországot, a francia kormányt terheli. A párizsi egyezmények ratifikálása után a szovjet kormány számára nem marad más hátra, mint, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elé javaslatot terjesszen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság közötti szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés hatálytalanításáról. Moszkva, 1954. december 16." A francia nagykövet kijelentette, hogy a jegyzéket haladéktalanul továbbítja kormányához. f.vXya; Tíz éve Hz»rR<}, >044. 4«o«iw1i»» r7 t«r«» «»«• *ra 40 w*» D&MftGYAROBSZAG Moflvaf Nrmlfll FUa«cllcn«É»l Fra.nl In p I u Adenauer politikája minden téren beláthatatlan következményekkel fenyegeti a német népet Felszólalások a bonn i szövetségi gyűlés szerdai ülésén Balogh «'• A bonni parlament szerdai ülésén — mint arról már röviden beszámoltunk — megkezdte első olvasásban a párizsi szerződések tárgyalását. Az ülés megnyitása után Carlo Schmid szociáldemokrata képviselő javasolta: miután a Saar-egyezmény értelmezésében alapvető ellentét van a francia és a nyugatnémet felfogás között, az ellentétek tisztázásáig vegyék le a napirendről a Párizsban kötött Saar-egyezmény tárgyalását. A parlament szótöbbséggel elutasítota Carlo Schmid javaslatát. A javaslat mellett a Szociáldemokrata Párt valamennyi képviselője és a kormánykoalícióhoz tartozó Szabad Demokrata Párt 11 képviselője szavazott. Adenauer kancellár nyilatkozatában azt állította, hogy NyugatNémetország köteles a párizsi szerződéséket ratifikálni, mert ezek a megállapodások „szavatolják" a szövetségi köztársaság biztonságát a Kelet felől fenyegető veszéllyel szemben". A Saar-egyezményre vonatkozóan Adenauer azt mondta, hogy ez a szerződés kompromiszszum, amely előnyöket és hátrányokat jelent mind Nyugat-Németország, mind Franciaország számára. A Saar-egyezmény — mondotta — a békeszerződés megkötéséig terjedő időszakra szól és alkalmas a régi francia—német ellentétek kiküszöbölésére. Adenauer ezután megismételte a hitleri propaganda ismert rágalmait a „nemzetközi kommunizmus világuralmi törekvéseiről" és azt állította, hogy a nemzetközi feszültség csökkentését célzó szovjet külpolitika „csak újabb sakkhúzás a nyugati világ védelmi felkészülésének hátráltatására". A párizsi szerződések ratifikálása után a Szovjetunió — mondotta — ellenkező kijelentései dacára hajlandó lesz tárgyalni a német kérdés megoldásáról. Adenauer felszólította a képviselőket, hogy ratifikálják a párizsi egyezményeket. Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a bonni parlamentnek a közeli hetekben lényegileg többről kell döntenie, mint a párizsi egyezmények ratifikálásáról. A párizsi szerződés ratifikálásától. vagy elutasításától függ, hogy belátható időn belül megvalósulhat-e Németország békés újraegyesítése és hogy Európában, és az egész világon tovább csökken, vagy újra fokozódik-e a nemzetközi feszültség és új háború veszélye. Nyilvánvaló, hogy Adenauer politikájának legfőbb célja az újrafelá^sodálatosak a későőszi és a téli napok Leningrádban. Süt a nap. a levegő áttetszően tiszta. Az ég kéklő zománcára kirajzolódnak az aranyozott csúcsos tetők é8 kupolák. Szépek n Néva partján a paloták sokszínű falai — nagy építőmesterek utánozhatatlan remekei. Ilyenkor elfelejtjük, hogy a város 250 éves és utcái, amelyeket letűnt századok építményei díszítenek, egészen fiataloknak tűnnek. Jártunk Lenin városának űj sugárátjain. a moszkvai és a narvai sorompón túl, a pelrográdi és a viborgi városrészben, a Vasziljov-szigeton. Mindenütt építkeznek, állványok és új házak lakónegyedek, egész új kerületek. A fővárost Leningráddal összekötő műút felől érkezőt, — ezen az úton lette meg egykor Ragyisc.scv hires útját, — pompás épületek fogadják. A műút a pulkovoi magaslatok mellett vezet el, ahol az utóbbi években újabb építményekkel bővült a csillagászok városa. A műút beletorkollik a város legszebb főútvonalába a Sztálin-sugárútbn. Amidőn elgyönyörködünk a Sztálin-sugárút új házaiban, különösen szemünkbe tűnik, hogy mennyire összeolvad a mai szovjet építészet egész Leningrád építészeti „vezérmotívuméva'.". Mindenütt érezzük azt, hogy keresi- új lormákai ás ugyanakkor. fegyverzés, az új hadsereg felállítása és e célnak minden egyebet, az egész német nép legfőbb vágyát, Németország újraegyesítését is alárendeli. A Szovjet-Uniónak, mint a németországi megszálló hatalmak egyikének beleegyezése nélkül elképzelhetetlen a német egység helyreállítása. A szovjet kormány december 9-i jegyzékében minden félreértést kizáróan leszögezte, hogy a párizsi szerződések ratifikálása esetén a német egység megteremtésével foglalkozó tanácskozás tárgytalanná válnék. Világos tehát — hangoztatta Ollenhauer —, hogy aki a párizsi egyezmények ratifikálására buzdítja a parlamentet, az tudatosan a német egység helyreállítása ellen tör, mert a feszültség és a háborús veszély szításától várja politikai célkitűzéseinek megvalósítását. Adenauer kancellárnak azzal a kijelentésével. hogy a Szovjetunió, ellenkező nyilatkozatai dacára, a párizsi egyezmények ratifikálása után is kész lesz Németország egyesítéséről tárgyalni, nem érdemes komolyan foglalkozni. Ha nem vonatkoznék népünk komoly sorsdöntő problémájára, akkor nevetségesnek minősítenénk Adenauer állítását, amely azonos a washingtoni kormánykörök legutóbbi nyilatkozatával. Adenauer ezek szerint jobban tudja, hogy reagál majd a Szovjeti/nió a párizsi szerződések ratifikálására, mint maga a szovjet kormány. Adenauer politikája elfogadhatatlan a német nép számára. Ollenhauer ezután rámutatott arra. hogy a Párizsban kötött Saaregyezmény nem más, mint az ár, amelyet Adenauer azért fizet, hogy a francia kormány és a francia nemzetgyűlés beleegyezzék az új Wehrmacht felállításába. Ez az egyezmény nem szüntetné meg. hanem újra lángra lobbantaná a francia-német ellentéteket. Nem titok — mondotta —, hogy Nyugat-Németország Ifjúsága nem hajlandó a tervezett új Wehrmachtban katonai szolgálatot teljesíteni. Dőreség lenne azt az elemi erejű ellenállást „kommunista mesterkedésekkel" magyarázni. Nyugat-Németország ifjúsága azért nem akar hadbavonulni, mert tudja, hogy az új hadsereg felállítása elzárná az utat, amely a tárgyalásokhoz, a német egység helyreállításához, a béke biztosításához vezet. Adenauer politikája minden téren 'beláthatatlan következményekkel fenyegeti a német népet. *t>rk»«*l4klt*M«4«i Ertfol Farane Kmtmt r*m*tpM RAvai 44*M! >»,„• mwmmm rm tn* .«** magyar MjjftaxiiletÓE* >,?>{ Í.WílíftH *v"r~v .•» fc:ri>' • <a tmiyír >A #.<>W'>.'A*irk, 8 ItW >X<t«t) »>< ÍJV «• {<•<)>& Hjt4 fvl 8 wSáv «t>i>m í \<:'«**i>va M tfifr a? t>? jfiw^^íjfe i>>>« áwft <<i £«fm$fi< fc. t fc«>a* »r Erii arovwsif r<>»fc «+-»» *o» A» tKctíOisót JUtöi >Ki «<•»» fo!*. crWWa * ft'.-l' Jt * i.éft'Hv/Htfiást mtSt, *<ót wírttt, a t** » a Ö-Mft**' « *t**it t&tto ft&art* « 3* <«$fl*OB»i ffifferrvl ii fcjvwrA Néphez! N.' r. l^UííAl AHAÍt *art>A:» „»-M>tZ a öfm" •„:><" , ,.1 „ílk \ tk ÍIIms/IVII.Í, >!«m»tiMMt «< oraíií*- * •««»•««" S«ll«»í a i-MíOI ««« » »»ou»l l<«l«», ««ikot i<»í °kA<t* AX a «<>**•* cloy<wo6l feeMWttlg MwtoMtoM ítifitw Kt>raiíoy«« «lkúr«»JW» • * lialatoal a DaaaSrjlá Huonailan »ói>f»<l«a tólur/lía, -e»t> kKirtiaa uaranaiiiirt UoiastlaiUÍi. *x oru^iak nilat» ISrt*»j»a, m« YAtxA aaar-a. rtlttk-sw 1. S taakolM MMkaít »«> oana/U aiansoi-tWwaíí l»4(i>ll !*»»>•,»<>,: mresr hualxav trrx. Ii««r kr<«»«* a MMmlM « W«>«li0« .NW-iítiiUa „A»liiM<»a, mly ú uaujátku t*jwi>l«laH - Mttn ,ltit>M,y ti«»« aUn'on — iatetíví t-«aí a*, ii-ay a \<i"if !)»«•*»« rolr !,te«.a.U0»;« aawm« +«'»»«>.) <«>i« « 0MU M«Kl «!*)?:»?'« ÍI ayííaa onlma atM. Ia4li-)lk « airuxik ka Ut*#* Mxmmrftt KMMM. a Scaiwki í)i(o»felai>UV a aaakaaawaalatoi »> ipán, ka kataakaaWml aKmutM', a »a«»f«la ía -arft. M MaUM vköaartt m* k»WMtak»< «(«í*a lac'a iuttawl a aaaayar t-k tx a dxaíakfoiikaa > „SkauaHíaaltt haaafyaa 'ivv-í'i.'a:.? 1," ka wraiatralhaaaa a k. „ka m »t X•<»*(• rf. i.aa '„„•:(„>"a s Mákká* Nviawatí í-'a^afltlattakrf: l'Oha a Nxatscti Ikiahttaáaak «!aa! üaíx itttoltiuík Ví>iaa rtai* Ah ki',/*. na. AA-hxajaA-i ... > a Ma<.*n Ntntwít iá$0c.*>í aáyi f„,at aaí^Hímrk (í<arta.i: lalraíí. A. hhrwíKaKa a-aitta. a kJ.?, tn Sa n"? i fl.ftruw-/i rrnűt Baiajáia.hkjía M.klchhna, a kfaa.a. N/nu.l f fchhíHaaak*. k roolhart a«ya*al ttBTOiíkrat'ku. partya k íaasu ín.'o*. .. ni a ne, .í)»»lk>Míai A* aj WaiKbaaKanwaU KnrR>atJ3raa. KA. b>j fra i4 ukíow.v! a.!:-. ha«r • •eavwrko aí» k.l ni '. afe. aafe a Maaaar t A**. Iraa. han klitJeaMA « n>.«ia.l»»41l nnoteo apjaéyna U>j lAajuh kfatah 101! «a 184, <a Hahaara* nta sam airaa f-Janrtvífh a wwt hak, öMhl aa Ma;*1auea Vamjahakasa, ««•_>«« Aauahla. I»I, l«Ö, Wli nMMWjjl® » Tíz évvel ezelőtt adta tudtul a felszabadult országrésznek a Délmagyarország — lesz magyar újjászületés, összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben. Tíz év távlatára visszaemlékezve látjuk, hogy a meggörnyedt magyar gerincek újra kiegyenesedtek, a lehorgasztott fejek újra felemelkedtek. Uj reménység töltötte el a magyar szíveket a ránk szakadt nagy nemzeti katasztrófa után. Leírhatatlan örömmel fogadta Szeged népe az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának felhívását, Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányának megalakítására. Tudták, az Ideiglenes Nemzetgyűlés az ország nevében fog szólni, a nép nevében fog cselekedni. A legnagyobb biztosíték erre az, hogy a küldötteket maga a nép választotta meg. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásától kezdve van népképviselete az országnak. A küldöttek megválasztása azt jelentette, hogy a Nemzetgyűlés megalakulásával a magyar nép maga vette kezébe sorsa intézését. Az ország kétharmad részét a szovjet csapatok már felszabadították, szabaddá tették az utat a demokrácia számára. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehívása a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front eszméinek diadalát jelentette, összefogott az ország, kifejezésre juttatta, hogy élni akar szabadon, békében. Érdemes ma visszaemlékezni ezekre a sorsdöntő napokra. Kevesen hitték akkor, hogy valaha talpraáll a nemzet. És talpraálltunk. Van hazánk, gyönyörű hazánk. Napjainkban újra fegyvert akarnak adni azoknak, akik a sír szélére taszították a nemzetet. Akkor Hitleréknek és cinkosainak nevezték őket. Most a Nyugat-Németországban megbújt revansra vágyó náciknak akarnak fegyvert adni. Amikor emlékezünk a magyar újjászületésre, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának felhívására, emeljük fel tiltakozó szavunkat: még a párizsi egyezmények ratifikálása előtt tárgyalások útján rendezzék Németország egységesítését, — Európa biztonságát. Bz Egyesüli Államok légi- és (engerészeii gyakorlatokat tar: Kína parljai mentén Peking (Új Kína) Az Egyesült Államok haditengerészeti és légierői az elmúlt két hét folyamán széleskörű katonai gyakorlatokat folytattak a keletkínai tengeren és az amerikai 7. hajóhad repülőgépei ismételten behatoltak Kína légiterébe. Pekingi körökben rámutatnak arra, hogy az amerikai haditengerészeti és légierő e gyakorlatai a Kínához közeledő vizeken és az emerikai repülőgépek behatolásai Kína légiterébe nyomon követték az Egyesült Államok és az áruló Csang Kaj-sekbanda között létrejött úgynevezett kölcsönös biztonsági szerződést. A gyakorlatok nyilvánvalóan amerikai fegyveres megfélemlítés és provokáció céljait szolgálták a Kínai Népköztársasággal szemben. Leleplezik egyúttal a "kölcsönös biztonsági szerződés* agresszív jellegét. Az Irodalmi Újság legközelebbi száma részletes tudósítást közöl a szovjet írók kongresszusának első napjairól. Ezért a lap nem a szokott időben — pénteken, december 17-én —, hanem a jövő héten, december 21-én jelenik meg. Az Irodalmi Újság ezt követő száma ismét a rendes időben, december 24-én jelenik meg. Téli napok Leningrádban igyekeznek megőrizni Leningrád utolérhetetlen stílusát. Előttünk a híres Kirov-gyár, az egykori Putyilov-gyár. amely forradalmi hagyományaivul bevonult a történelembe. A gyár egész belső területe olyan, mint egy hatalmas park. A gyár udvarán 90 ezer fát és bokrot ültettek el, a gyárhoz tartozó parkosított terület több mint 50 ezer négyzetméterre terjed. A főbejárattól a műhelyekig tölgyes hársfasor húzódik. Ugyanígy fásítiák a többi régi üzemet is. T eningrád Európa egyik legnagyobb városa, do a városrendezés munkálatai soha nem látott lendülettel folynak. Évente száz ós száz ház épül azon a főútvonalon, amelyen a várost az észtországi Kohtln-Jarvo palamcdencévcl összekötő gázvezeték húzódik. Leningrád a modern technika városa, ezt látjuk lépten-nyomon. A névai sorompón túl elterülő utcákon különös gépek haladnak, simára hengerelt aszfaltcsíkot hagyva maguk után. Ezek az "útkombájnok* Leningrádban készültek. A Szverdlov-gyár (iU dolgozik Genrih Bortkevics. a híres újító esztergályos) elsőrendű gépeit Len* gyelországbam, Csehszlovákiában, Magyarországom és Kínában egyaránt jól ismerik. Ugyancsak jól ismerik a Szovjetunió határain túl is a leningrádi üzemek védjegyével ellátott szövőgépeket, nyomdafelszereléseket, közelítő traktorokat, fúrógépeket, turbinákat és generátorokat. Az *Elektroszila*-gyúr a dnyeperi, szviri, volgai, volhovi, kámai vízierőművelt megrendeléseit teljesíti. Ez a gyáróriás a viborgi városrészben fekszik. V7" iborgi városrész! Hozzákap* csolódik az a nagy név, amelyet a város visel: Lenin! Itt, a Néva partján áll Vlagyimir Iljics emlékműve: a nagy vezér beszédet mond a páncélautóban állva... Azt a páncélautót, amelyen Lenin 1917 április 3-án utazott és beszédet mondott, ereklyeként őrzik Leningrád egyik múzeumában. Leningrádban, a forradalom bölcsőjében, 12 múzeum őrzi Vlagyimir Iljics Lenin életének és munkásságának emlékeit. Közöttük van Lenin szobája a Szmolnijban. a Herszonszkaja-, Szovjetszkaja- és más utcákban levő lakásai... . Barátom, Pjo«r KemstmtSÉDEvics Kucskov, a *Vulkan*-gyár öreg munkása mondta egyszer amikor kilépett Leninnek a viborgi városrészben lévő múzeummá átalakított lakásából: "Valahányszor egy ilyen helyen megfordulunk és látjuk az emberek átszellemült arcát, arra gondolunk: lám, ma mindannyian egy kicsit jobbá váltunk ... Mindaz, ami Lenin nevéhez fűződik, gazdagabbá tesz az ember lelkét!* Leningrád főiskoláiban a népi demokratikus országok sokezer fia és leánya tanul. A Zsdanov egyetemen találkoztam lengyel, bolgá", albán és más országokból érkezett diákokkal; a technikumokon láttam magyarokat, románokat, koreaiakat és mongolokat; a Rjepin képzőművészeti főiskolán kínai diákokkal beszélgettem. TV emcsak a szovjet emberek, hanem a külföldiek is, akik megfordultak Leningrádban, megismerték a város múltját és jelenét, jártak a gyárakban és a színházakban, a múzeumokban vagy egyszerűen csak a város utcáin, összebarátkoztak a leningrádiakkal és beszívták ennek a csodálatos városnak a levegőjét, — mindörökre szivükbe zárják felejthetetlen emlékét. , _, Srprofrn Gorin