Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-15 / 296. szám

SZERDA, 19M DECEMBER 15. Fiatalok a szegedi termelőszövetkezetekben 3 DÉLMflGYflR ORSZŰG E sokat ígérő cím után mindenki ama gondol, hogy most a szegedi tsz-ek fiataljainak munkájáról ol­vashat. Brigádok, munkacsapatok lelkes versengéseiről, az elsőségért folytatott harcról... Gondolják, ta­lán szó lesz a DlSZ-szervezetekről és a kultúráiét 6ikeretről is. Meg kell mondanunk, hogy nem erről lesz itt szó. A szegedi és a környékbeli termelőszövetkezetek­ben ilyen jelenségek ugyanis nin­csenek. Nemcsak a fiatal munkacsapa­tok, hanem a fiatalok ls majd­nem teljes mértékben hiányoz­nak mindenütt. Savanya elvtársék szövetkezete a legjobbak között van. Az Üj Élet tagjai 35 forint 15 fillért kaptak egy-egy munkaegységért. Szép kis jövedelem ez, s mégis az itt talál­ható "legfiatalabbak* életkora 30— 40 év között van. Az Alkotmány tsz hetven tagjából mindössze öt­hat a fiatal. Számos családot is­merünk, ahol a szülők már régi szövetkezeti tagok, de a fiúk, vagy a kislányuk már nem találta meg helyét a szövetkezetben. A legtöbb­jük mint szakmanélküli segédmun­kás üzemekbe, építkezésekhez és máshova helyezkedett el. Nemrit­kán sokkal kevesebb fizetésért, inint amennyit akkor kaphattak volna, ha együtt maradnak szüle­ikkel a szövetkezetben. Kérdés, a tsz-ekben eddig egy­általán nem is voltak fiatal tagok? A kezdeti években a legtöbb heiyre szép számmal léptek bp szüleikkel együtt a fiatal paraszt­legények és a lányok ls. De egy­két év multán elszálingóztak on­nan. Természetesen nem ok nél­kül. Abban az időben nagyon ke­vés volt az olyan szövetkezet, amely a magas jövedelmet a tanu­lás és a szórakozás lehetőségeivel együtt biztosítani tudta. Júniusi po­Mtikánk előtt csak nehezen, nagy üggyel-bajjal tudtak fejlődni szö­vetkezeteink. De azóta már sokat változott a helyzet. Tsz-elnk szinte mérföldes léptekkel haladtak előre a fejlődés útján. Ma már ott tartunk, hogy a szép jövedelem, a biztató lehe­tőségek valósággal csalogatják vissza az elpártoltakat. A Vencel fiú is így tért vissza az Alkotmány tsz-be. Belátta, hogy öt-hatszáz forinttal is több a havi jövedelme, ha visszatér a gazda­ságba. Tsz-einkben jelenleg a napi mun­ka mellett a jövő évi üzemterve­ket készítik. A zárszámadó köz­gyűlések után minden tagnak meg­van a maga elképzelése: hogyan szeretné jövőre. Ezeket a vélemé­nyeket az előkészítő bizottságok­ban összeadják és mégegyszer köz­gyűléseken megvitatják. Ezekbe a tervekbe, tervjavasla­tokba, ha belenézünk, szinte szi­vet-lelkiet gyönyörködtető lehetősé­gekkel, célkitűzésekkel találkozunk. Ezeknek a megvalósításához az idős, kipróbált munkáskezek mclett fiatalokra, bátor kezde­ményezőkre van szükség. Idős és fiatal munkáskezek együtt szinte csodákat művelhetnének. Páx- évvel ezelőtt még voltak fia­talok, akik azért mentek el a szö­vetkezetből, hogy valamilyen szak­mát tanuljanak. Ma már ott tar­tunk, hogy minden szövetkezetben nagy választék van a mesterségek tanujásában. Kertészek, gépszere­lök, traktorosok, állattenyésztők, gyümölcstermelők — mind-mind olyan szakmák, melyekből talán soha nem lesznek elegen. A gazdatisztek világában egyet­len szegény-, vagy középparaszt szülő gyermeke sem jutott el odáig, hogy a modern mezőgazda­ság tudományait iskolán tanulja meg. Ez a jog csak a kiváltságo­soké volt. Kertészinasnak, gép • szerelőnek, kezelőnek ugyan elme­hettek, de a látástól-vakulásig való robot mellett a kis tudásért a szü­lőknek sokszor még fizetni is kel­lett. Ma a modem mezőgazdasági és gépészeti szakiskolák egész tu­catja várja a fiatal termelőszövet­kezeti tagokat. A júniusi űt sokat segített a szö­vetkezetek kultúréletében. A leg­több szövetkezetinek már kultúr­háza van, ahol a szórakozás mel­lett komoly tanulásra van lehető­ség. Az ipari munkások és egyéni­leg dolgozó parasztok általában már megszerették és kedvelik a szövetkezeteket. Ma már a bátor kezdeményezőket, a fiatal brigád­vezetőket, tsz-elnököket, jól dolgozó fiatal szövetkezeti tagokat nagy megbecsüléssel veszik körül a tsz­ekben. Az idősebb szövetkezeti ta­gok a fiataloktól várják a munka­verseny fellendítését, a termelési tervek túlteljesítését, amiért .aztán megkapják a jutalmat. Az eredmények és a nagy lehető­ségek mellett a fiatalok ügyében gyakran találkozunk még hibák­kal is. Egyes helyeken a gazdaság­ban dolgozó fiatalok a szövetkezet irányításában nem jutnak méltó szerephez. Némely igazgatóságok még mindig nem ismerik a fiata­lokban rejlő nagy erőt. De ezen könnyen lehet segíteni. A termelőszövetkezetek gazdag, sokat ígérő jövője elsősorban a fiataloké, akikből még ezután lesz­nek, vagy éppen nemrégen lettek képzett mezőgazdasági szakembe­rek. A szegedi tsz-ek fiataljai leve­lekben, írásokban e cikk nyo­mán mondják el, milyen mun­kát végeztek eddig a tsz-ben, hogyan akarják munkájukat meg­szervezni, gazdaságaikat még na­gyobbá, szebbé fejleszteni. Indítsa­nak vitát, mondják el milyen jö­vedelemhez jutottak végzett mun­kájuk után. Bátran vessék fel sé­relmeiket, melyek saját fejlődésü­ket, de a szövetkezet fejlődését is akadályozzák. Jelenleg is sokan vannak, akik szívesen lennének tsz-tagok, de még nem ismerik a szövetkezetekben lévő íiatalok. éle­tét és ezért húzódoznak. Ha ezt megismerhetik, szívesen jelentkez­nének belépésre. A Hazafias Népfront szegedi bizottságának megvalósuló progtammja nyomán Nyolcvan ágyas trachomaosztály létesült a Szegedi Orvosegyetem Szemklinikája mellett Hatalmas szürke épület a volt „iparostanonc" iskola. A bejárat­tól balra fehérre festett üvegű aj­tók jelzik, hogy itt kórház van. Ajtónyitás után feltárul a jellegze­tes levegőjű folyosó: az Orvostudo­mányi Egyetem Szemklinikájának új trachoma osztálya. Körülbelül másfél hónapja működik. A Haza­fias Népfront Szegedi Bizottságának programmjában szerepelt ennek a trachoma osztálynak létesítése. Nézzünk körül az osztályon. De előbb ismerkedjünk meg a beteg­séggel. Ml a trachoma ? A betegség különösen Egyiptom­ban terjedt el, ezért nevezték ezt a ragályos szembetegséget egyipto­mi szemgyulladásnak. A betegség használati tárgyak: törülközők, zsebkendők, ágyneműk, közös mos­dótál, útján terjed. Az egészséges szembe jutott trachomás váladék először a kötőhártyán kelt kocso­nyás képződménnyel járó gyulla­dást. A betegség csak a kötőhár­tyára szorítkozik, elhanyagolt ese­tekben azonban szaruhártyájára is átterjedhet és azon fekélyeket okozhat. A szaruhártya megbete­gedése miatt elhomályosul a látás végül teljes vakságot eredményez. Az 1910-es statisztikában szereplő 18.699 vak közül 1.194 a trachoma következtében veszítette el szeme világát. Törvénycikk a betegség ellen A betegség és az ellene folyta­tott küzdelem tehát nem újkeletú. Magyarországon már az 1886 évi V. törvénycikk az állam feladatai közé sorozta a trachoma elleni vé­dekezést. A rendelkezések értelmé­ben a hatóságok a trachomában szenvedőket különböző szemvizsgá­latokkal felkutatták és nyilvántar­tották. A gyógyítása többnyire egy­szerű rendeléseken történt és csak a súlyosabb betegeket helyezték el a budapesti és a szegedi állami szemkórházakban vagy a közkór­házak szembetegosztályain. A trachoma elleni küzdelemnek az volt a legfőbb hiánya, hogy nem terjedt ki a vizsgálat mindenkire és a kezelés fájdalmassága elriasz­totta a betegeket a gyógyítástól. A Magyar Népköztársaság kor­mánya elhatározta a trachoma végleges felszámolását. Érdemes megemlíteni, hogy a szegedi járás kezdte meg elsőnek a harcot a tra­choma ellen. Ezt a célt szolgálja az újonnan felállított trachoma osztály is. Eddig a Szemklinikán mindössze 15 ágy volt a tracho­mások részére. Az új osztály 20 ággyal nyílt meg. Ma már 00 ágya van 54 beteggel. Valójában pedig 80 ágyas az osztály — tehát még 26 hely betöltetlen. A hátralévő ágyakat azonban csak akkor fog­lalhatják el, ha a betegeknek lesz melegvíz. Persze ez sem lesz so­káig probléma, mert a boylert a Segédipari Vállalat terven felül készíti el. Az új trachomaosztály a szem­klinikához tartozik. Sajnos egyelő­re csak külön épületben tudták el­helyezni. Ez a megoldás nem a leg­szerencsésebb, és nem is tekinthető véglegesnek. Az udvar kicsi, tehát tavasszal és nyáron nem használhatják a be­tegek. Egyrészt azért, mert ház­tömb közé beékelődött, — kopár és poros. Másrészt azért, mert az épületben nemcsak a trachoma osztály van elhelyezve, tehát mások is bejárnak az udvarra. Az első lépés A mai kezelés jellegzetessége, hogy a bajt annak legkoraibb sza­kaszában biztosan felismeri, mikor az úgyszólván még semmi panaszt sem okoz. A laboratóriumi vizsgá­latokkal a diagnózis ma már biz­tosan felállítható. A réseslámpa se­gítségével és mikroszkóppal bizto­san el lehet különíteni a trachomét más betegségektől. Ahhoz azonban, hogy a trachomát véglegesen fel­számoljuk, első lépésként minden­kit meg kell vizsgálni. A szűrő­vizsgálat nem okoz fájdalmat. Fon­tosságát jelzi az a kis példa is, hogy egyik községben, ahol mind­össze tizenegynéhány beteg volt számon tartva, a szűrővizsgálac után a trachomások száma száz fölé szö­kött. Az eddigi szűrővizsgálatok eredményei tehát úgyszólván meg­parancsolják a vizsgálatok további kiterjesztését a trachoma felszámo­lása érdekében. Ujabb gyógyszerek és módszerek Valaha a gyógyításnak jóformán egyetlen eszköze az úgynevezett mechanikus kezelés volt. Ez a be­tegség egyik legjellegzetesebb tü­neteinek, a csomóknak az eltávo­lításából állt. A trachoma oka, a vírus azonban nem pusztult ki, és a tünetek gyakran kiújultak. Ma már rendelkezik az orvostudomány olyan gyógyszerekkel, melyek ma­gát a kórokozót pusztítják el. Ilyen elsősorban a terramicyn nevezetű szemkenőcs. Erre vonatkozólag még nagyobb tapasztalatok ugyan nem állnak rendelkezésre — de a külföldi szakirodalom legmegfele­lőbbnek tartja. Ezek mellett igen ritkán és csak teljes érzéstelenítés­sel kerül sor ma már a mechani­kus kezelésre. A trachoma gyógyí­tása tehát ma sokkal gyorsabb eredményű, a visszaesések vesze­delme sokkal kisebb, és a kezelő* fájdalmatlanabb. Bizonyosra vehet­jük, hogy az egészségügyi alapkö­vetelmények betartásával, főleg a fertőző beteg kiemelésével és rneg­gyógyításával a trachoma felszá­molható, általános szűrővizsgálatok bevezetésével. Gyerekek az osztályon A folyosóról nyílnak a kórter­mek. A levegő elég meleg ezekbett. A termek berendezése új. Egyed­ként látszik rajtuk, hogy az épüla­tet nem kórházi célra alkották. En­nek ellenére elég levegősek és elég nagyok ahhoz, hogy kórtermeknek is használhassák őket. Az egy* teremben javarészt kisgyermekek, vannak. Itt döbbenhetünk rá, mi­lyen fontos ez ellen a veszedelmes betegség ellen küzdeni. Hat-hét éves gyermekek és még fiatalao­bak is vannak itt. S ezek a gyer­mekek örökre elveszthetnék szemük világát, ha idejében nem gyógyíta­nák ki őkec e gonosz betegségből. Itt érezhetjük meg az orvosi mun­ka szépségét: megmenteni az em­bereknek, s ezeknek a kicsiny gyermekeknek a látását, megmen­teni számukra a világot. Hogy ők is lássák annak szépségeit, hogy szebb legyen számukra az élet. A csen­des, enyhén kórházszagú folyosók­ról kilépve, az ősz színei fogadják az embert. Szép az ősz is, még szebb a tavasz: milyen jó lémi az élet szépségeit. Odabenn emberek szeme világát mentik meg, akik szintén örülnek ezeknek a szépsé­geknek. Nagyszerű feladat az orvosoké! (n. f.) A Szegedi Villamosvasút teljesítette évi tervét A Szegedi Villamosvasút dolgo­zói december 13-án, hétfőn befe­jezték évi tervüket. A különböző szolgálati ágak közül több dolgozó kimagasló eredményt ért cl. A te­herforgalomnál V. Nagy József motorvezető, a forgalomnál Berényi József kocsivezető, Rácz András kalauz, a műhelyben Torontáli Ist­vánt lakatos végzett jó munkát. Hozzászólás a „Mesterségek titkai" című cikkhez SZEGEDI JEGYZETEK Juháss Gyula osztály ) Az iskola vezetőségé- adatokat, emlékeket nem állít neki méltó em* tály névadója lett határozata úgy szólt, gyűjtött és meghívta Ju- léket? Ezekkel a gondo- Amikor a Bánk bán­hegy minden osztály vá- hász Endrét az ünvoé- latokkal helyezték el az ból a „Hazám, hazám" • asszon magának név- lyes névadó rajgyűlésre, úttörők a virágcsokrot a kezdetű áriát énekelte adót, példaképet és az A másik őrs a temető- költő sírjára és ezekkel Szögi Aranka és közben osztályt arról nevezzék gondnokság útján felke- a gondolatokkal hallgat- koszorút helyeztek el a cl az egyébként szokásos reste Juhász Gyula sír- ta az egész osztály a sír táblán lévő Juhász Gyu­és természetes számsze- ját a belvárosi temető- előtt Deák Agi által el- la képre, amikor a fé­ri nti elnevezés mellett, ben és előkészítette az szavalt • „Testamentum" szes vigyázállásban tisz­Az újszegedi tanító- egész osztály látogatá- című költeményét. telgő úttörőket láttuk, képző és a kapcsolatos sát, A harmadik őrs A tanítás után 1 óra- megvastagodott szemhé­éitálános iskola osztá- ének- és zeneszámokkal kor kezdődött az ün- jakkal, sírásra készen, íjaiban először a VII. készült a nagy napra, népség. Megjelent a elszorult torokkal nézett csztály rajtanácsdnak Megmozdult itt az egész költő testvére, a nevelő- mindenki a költő komor tagjai dugták össze a fe- osztály. A magyar órák testület nagyrésze és a arcképére, j Likét és kérték az osz- folytatódtak az udvaron ragyogó úttörő egyen- Milyen gazdag a ma­tályfőnök, Szatmári La- is: Juhász Gyulával kap- ruhába öltözött VII. osz- gyar mult haladó hagyo­; jsné segítségét. Ki le- csolatos kérdésekre kel- tályosokon kívül az egész mányokban! Az érzelmi gyen a névadó? Egyhan- lett válaszolni az iroda- csapatból meghívott paj- nevelést, dolgozó né­0ú álláspont szerint sze- lomlanároknak. tások csoportja. Közel Vünk és hazánk szere­gedi írók vagy költők Igy jött el a nap, ami- egy hónapos szorgalmas tétét is könnyen szolgál- ! . alamelyike. kor a lombnélküli, ko- munkának összes ered- hatjuk, ha helyes mód- J A vitát egyik úttörő pár Újszegeden ibolya- ménye tárult a szemünk szerekkel dolgozunk. Át- • ajtós: Frank Gertrúd csokorral a kezükben elé. A költő testvére, ap- vehetjük a középiskolás } úönlötte el, aki bejelen- jöttek el a VII. osztálya- ró, de az ifjúság részére DISZ szervezetek életé- ­ijílé, hogy hozzájuk kö- sok. MoSt nem volt meg örökké hasznos élmé- nek tartalmasabbá téte- * z6l lakik a kendergyár a szokásos jókedv, most nyeket mondott el — lére az áttörök körében ; egyik dolgozója, Juhász Juhász Gyula sírjához mint a könyv szeretete )ól bevált kezdeménye- • Endre, Juhász Gyula készült az osztály. Még és megbecsülése, hogyan zéseket. Nem kell-e ezért Ustvére és vele együtt a nap is kibújt egy fél- születtek meg a versek kapcsolatot teremteni lakik Juhász Gyula nő- órára, amikor kettes so- utcán sétálva, hogyan a DISZ szervezetek és hre is. A megállapodás rokban vonult az osztály küldte tőle, a kis öccsé- úttörő szervezetek kö­után minden úgy ment, a temetőbe. Főhelyen tői a verseket a postára, zött? Most, mintha az mint a karikacsapás, van a sír és mégis ne- hogyan vett részt az ünnepség végét jelző. Szétosztották a felada- hezen lehetett megtalál- egyetemi tüntetésben,— lassan elhaló kürtszó is tokát. Az egyik őrs dí- ni. Miért nem törődik amelyeket feszült figye- azt júgta volna: az út* íjcs egyenruhában Ju- hát a város, vagy az lemmel hallgatott min- törők ebben példát mu­hasz Gyula újszegedi ro- írószövetség Juhász denki a teremben. S Ju- tattak! bánságát kereste fel, Gyula sírjával, miért hász Gyula a VII. osz- (—k. —e.) A »Délmagyarország« november 7-i, vasárnapi számában: "Mester­ségek titkai« címmel közölte Tápai Antal szobrászművész írását. Tápai elvtárs a szegedi kézműipar után­pótlásának kérdéseiről is szólt cik­kében, s helyesen mutatott rá arra, hogy "fiatal mestereink nem is tud­ják hol továbbképezni magukat*. A *Mesterségek titkai* című íráshoz az alábbiakban közöljük Rónyai Balázs levelét, hozzászólá­sát: Tápai Antal szobrászművész kezdte megpengetni azokat a húro­kat, amelyek érintik a szegedi kéz­műves ipart, a város kisiparosságát és Szeged város hírnevét is. Arról is szólt: "Valamikor legendáshírű lakatosmesterek voltak Szegeden. Ezek az öreg mesteremberek kihal­tak és a rengeteg mesterségbeli tapasztalatot magukkal vitték". Bizony ez igaz. De igaz az is, lujgy vannak még Szegednek olyan mes­teremberei, akik, ha jól segítenék őket, előre vinnék a kézműipart, ismét lennének legendáshírű mes­terek. Ezután nem kellene kese­regni azon, hogy a Tervező Iroda által megtervezett vasrács elkészí­tését az üzemek nem vállalják. Persze van olyan is, hogy véka alá rejtik a régi, jó szakembereket az üzemekben. Pedig a tapasztalt mestereknek véleménye sokat se­gít. Mert vannak még tapasztalt mesterek. Nem akarom ismételgetni Tápai elvtárs szavait, de az az én meg­látásom is, hogy a gyakorló isko­lát fel kell állítani. Egy ilyen gya­korló iskola, vagy műhely fenn­tartása épp oly fontos ipari kul­túránk fenntartására, a kézműipar fejlesztésére is, akár a népi kul­túra fenntartására szolgáló népi együttesek. Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen irányú megmozdu­lást ne támogatnának a meglevő, tapasztalt, öreg, jó szegedi meste­rek. És mi fiatalabb iparosok is szívesen eljárnánk tanulni a szak­ma öreg mestereihez. Persze na­gyon fontos az utánpótlás is. Sze­rintem sürgősen össze kellene hív­ni egy ankétot, ahol az illetékesek megtárgyalnák a "Mesterségek tit­kai* című írásban is foglaltakat, aztán a kérdéssel kapcsolatos ten­nivalókat. Egészen biztos, hogy egy ilyenirányú ankét nem volna hiába­való. Bízunk abban, ha a Haza­fias Népfront szegedi bizottsága — ahogy Tápai elvtárs is írja —gon­doskodását erre a területre is ki­terjeszti, akkor az eredmény nem marad el. •— A Csongrád megyei és a Sze­ged Városi Békebizottság mellett működő kulturális bizottság 16-án, csütörtökön délután 5 órai kezdet­tel a TTIT klubhelyiségében (Hor­váth Mihály-utca 3. szám 2. eme­let) ülést tart. Megvitatásra kerül az évi munka értékelése. Megbesze­lik a Béke-Vilógtanács stockholmi ülésén a kulturális évfordulók megrendezésére hozott határoza­tot is. — A Szegedi Tudományegyetem oktatási osztálya 15-én délután 5 órai kezdettel az Ady-téri Auditó­rium Maximumban előadást ren­dez. Kolozsvári Gábor tanszékve­zető egyetemi tanár *A Madrtíp.l­rariák törzsfejlődéséről, azaz ' a szirtépítő korallok élettörténete ­címmel tart előadást, amelyet vita követ. Felkért hozzászóló Miháltz István tanszékvezető docens, Ungár Tibor adjunktus, SiroKmánné Kö­ves Erzsébet tanársegéd. Fügedi Józsefné Juhász Gyula­utca 1. szám alatti lakos a tanács­nál panaszt tett, hogy a házban az egyik lakó engedély nélkül nagy­bani béltisztítást végez, amelynek következtében a házban lakók egészségét veszélyeztető egészség­telen levegő keletkezett. A panaszt a tanács megviszgálta és az enge­dély nélküli béltisztítást megszün­tette. — A Közalkalmazottak Szak­szervezete Kultúrotthona által hir­detett Mozart: --Varázsfuvola- >í­mű mikrobarázdás hanglemezmv­sora 15-én, szerdán este technikai akadalyok xxúatj. almaxad,

Next

/
Thumbnails
Contents