Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-12 / 294. szám

QELMfflGYSlRQRSZflG VASÁRNAP, 1954 DECEMBER 12. A TRUBADUR | A vi&QedL hetmleü <$tun&át \ í eiSacUUa. í A ^Jte.nzeU [Jjz.nííáz idei évudjauak nagy érdeklődéssel várt opeiai bemulatója, Verdi Trubadurja, Uj színpadi beállításában és zene; megoldásában forró sikert aratott. A XVII. század fordulóján, pontosan 1000-ban megindult olasz opera sikerekben oly gazdag két és f űszázados fejlődésének betetőzése C-iuseppe Verdi életmüve. A XIX. századi olasz opera szinte Verdi jegyében áll: 1839-től az első operának, az Oberto conte di San Bor.:tacio-nak előadásától a 79 éves aggastyán szikrázóén szellemes, l öles humorral bearanyozott remekművéig, a Falstaffig. (1892) A roncolei templom kis orgonistája már pályája elején az olasz : enei erények, a dallamosság és tormái építkezés tökéletes összhangba hozatalával, a nápolyi eredetű belcanto stílust teszi a drámai kifejezés központi eszközévé. A melódiák Verdi operáinak hajtóereje, bennük líra és dráma izzik és a nagy olasz lángelme a színpadon. énekszólamaiban valósítja meg a történés legapróbb mozzanatait, a mélyen járó emberábrázolást, szemben nagy kortársával. Wagnerrel, akinek zenedrámáiábnn a tartalmi súlypont sokkal inkább a zenekarban nyugszik. A fiatal Deadi a Garibaldi korszak nemzeti hőseként jelen ráe, ik egy sorozat operával, amelyek Erkel Hunyadijához és Bánk bánjához hasonlóan az elnyomásban .> nylődő olasz népet öntudatra ébr íztve, a végső harcra ösztökélik. 1 zen forradalmi korszak után Vérei i a nagy emberi szenvedélyek színpadra vitelével teremti neg egyéni zenei stílusát, amely az olasz hagyományokra épül, de igyekszik annak minden formai riblonját és zenei modorosságát ki! iiszöbölni. Hat világszerte ismert rpera tartozik az érett férfikor ezen remekművei közé: a Rigoletto. amely a királyi udvarok léha. züllött világát ostorozza az udvari bohóc megrázóan emberi megformálásán keresztül, a Travlata, mely a polgári korszakról mond finom zenei művű, de valójában meghökkentő társadalomkritikát: a Don Carlos, mely a szabadságeszmét ragadja meg Schiller drámája nyomán, az Álarcosbál, amelv a szerelemféltés mozgatta cselekményben vetíti ki a nagy zeneköltő dús romantikus fantáziáját, az Aida, amelyben a hazaszeretet és szerelem konfliktusa vezet a tragikus véghez és a Trubadur, amely az inkvizíció korának egy spanyol eredetű rémdrámájából ragadja meg mindazt a szenvedély-anyagot, amely olyannyira alkalmas az opera zenei mondanivalójának, Antonio Garzia Gutierez »E1 Trobador* című drámája hangos sikert aratott spanyol földön, csakúgy mint Victor Hugó Hernani-ja a francia színpadon. Ezek a darabok hadát üzenték a görög-római mitológiából merített klaszszikus témáknak és új hangot, merészebb formát kívántak meghonosítani a színpadon. Gutierez boszszúdrámájából készült Salvatore Cammarone szövegkönyve Verdi számára, A Trubadur szegedi előadása a 8 képből álló 4 felvonásos operát 3 felvonásba vonta össze és Megyesl' Pál rendezőnek ezzel sikerült a darab .belső összefüggéseinek szerencsésebb exponálása. A rendezés alapvonása, hogy minden ké-. pet, jelenetet a .zenéből tervezett meg, a zenéi kifejezés emeléséért. A színpad él,.a.szereplők mozgása, arcjátéka elevenebbé, megfoghatóbbá teszi. a . kusza cselekményt. Az opera látható fele.a,színpad, jó összhangban áll a hallható résszel, a zenéveL, Megyesl Pál rendezői' munkája az enscmble jelenetekben, a felvonásvégi összeütközésekben nyújtja a legszínesebbet, a drámai szempontból valóban hatásosat. Igy a II. felvonás 1. képében az apácakolostor udvarán Luna gróf é» Manrico harcosainak összecsapása, amely Manrico harcosainak győzelmével végződik, igen megragadóan hat a nőikar játékán keresztül. Ugyanezen fel vonás mozgalmas 2. képében behozzák Azucénát, akit a gróf katonái elfogtak, s benne Ferrando felismeri a cigányasszonyt, akiLunának testvérét egykor elrabolta A rendezés kétségtelenül legművészibb megoldása a III. felvonás 2képének beállítása. Itt a máglyahalálra íléltnek szomorú menetét kiséri a hfres MLserere zsoltár, a férfikarnak kitűnő teljesítménye, "T" elvhez Leonora szívbemarkolo ' 'nyörgése kapcsolódik a börtöni - i sínylődő Manricójáért. Teljes ' "úzlét keltett Manricónak n bőrtönből felcsendülő hárfakíséretes éneke és a kép hatásos befejezése: Luna gróf hajlandó Manricónak megkegyelmezni Leonóra szerelme irón. Leonóra mindent megígér L.unának, de titokban megmérgezi magát. A dráma komor befejezése a börtönben játszódik le, és ebben a képben külön ki kell emelni Megyesl Pál megrendítő játékát és szenvedélyben izzó nagyszerű* énekét. Kár, hogy Azucéna kevésbbé tudta éreztetni megőrülését, és adósunk maradt azzal a megrázó mozzanattal is, melyben az irgalmat nem ismerő Lunának eszelősen odavágja, hogy a vesztőhelyre küldött Manricóban saját öccsét ölte meg. "^CéUéglelen, fagy a rendezői elképzelés egységes és pompásan ragadja meg a dráma kettős lényegét: a cigányasszony olthatatlan bosszúvágyát, mert Luna gróf apja máglyára küldte édesanyját, aki halála előtt bosszúállásra eskette meg Azueénát. A cigányasrs.zony fogadalma szerint a grófi gyermeket akarta a lángok közé dobni, de helyette saját gyermekét dobta a tűzbe kétségbeesett felindulásában. A másik eseménymozgató Manrico és Luna versengése Leonóráért, anélkül, hogy tudnák, hogy ők testvérek. Lírának és drámának bő áradása ez a darab. amelynek igazi értelmet Verdi örökszép muzsikája ad. A színpad,, színeivel, főként az éjszaka sötétjében lejátszódó jelenetekben, jól oda simul Verdi zenekarához. A szereplők közül ezúttal Szabady Istvánt, Luna gróf alakítóját szeretnünk kiemelni. Az ő ízes magyar beszédű egyéniségének különösen nagy feladatot jelentett Verdi igényes belcanto stílusának kivirágoztatása. Szabady meglepően oldotta meg művészi feladatát, amiről elsősorban áriájának nemes csengése tanúskodik, de az együttesekben is hibátlan zeneiséggel és szárnyaló hanggal tolmácsolta szólamát. Játékában nemes tartását és kifejező arcjátékát dicsérhetjük. Várakozással tekintünk Szabady további fejlődése elé. Megyesl Pál Manrico alakításában az ének és játék tökéletes összhangját kell aláhúzni. Mély átérzéssel megformált énekfrézisai példamutatóan adták a Verdi énekstílus olaszos sajátosságait. A kerti jelenetben megszólaló szerenádjától nagy az út a Strettáig és a börtön-jelenet megható megnyilatkozásáig. Megyesi művészete könnyen győzte szerepének minden zenei nehézségét és megállapíthatjuk. hogy énekében is lelke volt a színpadnak. j | A lemutalón papp Júlia 'énekelte Leonórát, míg az utolsó előadási főpróbán Moldován Stefániát hallottuk ugyanebben a szerepben. Papp Júlia elsősorban az énekkifejezés széles skáláját állítja sorompóba, hogy Leonóra alakját minél közelebb vigye a hallgatóság szívéhez. A kerti jelenet áriájában különösen feltűnt nála a második rész, jól gördülő kolaratúráival, a pompás sztakkátók és a magasság diadalmas fénye. A bőrtön előtt énekelt nagy áriájában, majd a külső férfikarral összekapcsolódó drámai jelenet'ben kiemelkedő szépet nyújtott. Szerepének megformálásában egyébként kissé passzívabbnak Weztük. Moldován Stefánia a szerepet úgy fogta meg, hogy a zenei és játékrésznek egyforma jelentőséget adott. Ez a fiatal énekesnő szerepről szerepre fejlődik és hangszíne, valamint énektechnikai képességei alapján olasz operai heroinét látunk benne. Játéka és mozgása harmonikusan egészítették kl őszinte átélésú és jól kidolgozott zenei előadását. Turján Vilma Azucénája maszkjában és megjelenésében fellesem megfelelő. Nála különösen a cigánytábor képben előadott duettjét Manricóval kell kiemelni. Énekében nem volt eléggé felszabadult. de ezt a fogyatékosságát a további előadásokon bizonyára le fogja küzdeni. ' Ferrandónak, Luna öreg harcosának megszemélyesítője, Halmi László az egész operai cselekmény érthetősége szempontjából annyira fontos I. felvonásbeli elbeszélő jelenetében jó énekszavalatával és áriájának markáns előadásával elismerést érdemel. Hangja jelentős, vtvőkénes orgánum, amelvnek fejlődésétől füeg. hogv a színház nagyobb feladatokai is bízhat-e rá. Kisebb szerepeikben Pesti Ella (Inez. Leonóra barátnője) és Gaál József (Ruiz) érdemelnek külön említést. A Trubadur vezérkönyvében fonnak. Ezúttal a férfikar állta meg jobban a helyét. Az apácakórus intonációs zavara csak a nem megfelelő, túlságosan távoli színpadi elhelyezésnek tudható be. A vegyeskar legjobban sikerült száma a cigánytábor jelenet volt, ahol a felcsattanó ütemes tapsokra a karjelenetet meg ls kellelt ismételni. Itt a hangzást előnyösen emelte az énekkar jó felállítása. Ujj József karigazgató a rendelkezésére álló szerény létszámú együttessel dicséretes munkát végzeit. A dráma szempontjából nagyon hatásos volt a kórusnak aktív színészi játéka, amelyet Megyesi Pál rendezői keze irányított. Az operai fejlődés szempontjából feltétlenül szükségesnek véljük az énekkar felfrissítését és kibővítését. A cigányjelenet stílusos táncait Mezey Károly tervezte és tanította be. A jövőben a lánckar kibővítése is elodázhatatlan. Kiváló művészi munkát végzett Sándor Sándor, a 8 színpadképnek megtervezésével. Annál nagyobb elismerést érdemel ez a munka, mert a színháznál elfekvő anyagokból készült és stílusosságával nagy mértékben hozzájárult a drámai hatásokhoz. Egyetlen kifogásunk, hogy a börtön jelenet aránytalanul nagy térségben játszódik le. A korhű jelmezeket Bene Jánosné és Horváth Ferenc készítették. A maszkok készítőjét. Mánik Lászlót is meg kell említenünk. 1léfül dtÁlunii a zenekar és Rubányi Vilmos kai-mester magas, művészi teljesítményéről. Rövid két hónap alatt Rubányi Vilmos keze alatt óriási fejlődés mutatkozik a zenekar játékában, amit jelentősen elősegít az új ültetési rend. Szembetűnő a fa- és rézfúvókar kicsiszolt, kifejező játéka, a precízen megszólaló hangzatok teltsége és a hangszer-csoportok helyes arányba állítása. Rubányi nem öncélúan muzsikál zenekarával, hanem kitűnően alkalmazkodik a színpadhoz, szóhoz és énekhez egyaránt. A repertoár-operák előadásában már tapasztaltuk Rubányi ízléses, mértéktartó, a lényegre helyesen rávilágító előadásmódjót. Ezeket a zenei erényeket fokozottan állapíthatjuk meg a Trubadúrnál, amely az új karmester első zenei betanítása. Rubányi Vilmos nagy operai gyakorlatával és zenei kultúrájával nyereség a színház számára és ezért bízvást reméljük, hogy a továbbiakban egyforma gondja lesz az operai repertoár és a filharmóniai hangversenyek kiépítésére. A bemutató közönsége az előadás kiemelkedő mozzanatainál nem fukarkodott az elismerő tapsokkal. Szatmári Géza Egy pedagógus naplójából HIREK — Anüg Budapesten a világhírű német Aeros cirkusz tartja vendégszerepléseit, a Fővárosi Nagycir. kusz művészei és bűvészei a vidéki városok közönségét szórakoztatjak. Karácsonykor: szombaton és vasárnap mutatják be a Szabadság moziban műsorukat, mindkét napon délelőtt fél II órakor „Barátságos mérkőzés" címmel. Fellép a műsorban Fernando, Boros és Stefi — a „Szocialista Kultúráért" jelvénynye! kitüntetett művész, akrobaták és zsonglőrök, excentrikusok és a bűvész: Csillag. Lóránd György konferál. — A szegedi képzőművészek pénteken este tartották meg szokásos munkaértekezletüket. Jánoska Tivadar festőművész, a csongrádmegyei munkacsoport vezetője számolt be a művészek előtt álió feladatokról, tervekről. Vinkler László festőművész pedig a vidéken élő képzőművészek budapesti kiállításáról mondta el benyomásait. A múvéssek elhatározták, hogy a idén is dolgoznak a szegedi üzemek számára, amennyiben azok igénylik munkáikat. Az üzemi szerződések keretében festett képeket pedig a közeli napokban átadják a vásárló vállalatoknak. — Népi játétek címmel tart előadást a felsővárosi postás kultúrotthonban ma délután 4 órai kezdettel a Dugonics utcai állami általános iskola. — A Szegcdi Cipőgyárban Papdi Antal kiváló dolgozó javaslatára a hét három utolsó napján tiltakozó bákemúszakot tartanak. Erre jól felkészülnek, hogy több cipőt készíthessenek és az évi tervet a vállalt határidőre, december 21-re befejezhessék. — A „Csongor és Tündét" — Vörösmarty halhatatlan színjátékát mutatják be a gépipari technikum színjátszói ma este 7 órai kezdettel az Uttörőházban, Kálváriasor 16 szám alatt. — Mesedélelőtt lesz ma délelőtt 10 órakor a Közalkalmazottak Kultúrotthonában „Boldog herceg" címmel. — Gershwin-estet rendez kedden este fél 8 órakor mikrohanglemezről a Közalkalmazottak Kultúrotthona. A műsoron Gershwin következő művei szerepeinek: Kékrapszódia, Amerikai Párisban, Fmoll zongoraverseny. — Műsoros délutánt rendez az MNDSZ Városi Titkárság helyiségében ma délután 3 órai kezdettel. Mindenkit szeretettel vár a vezetőség. — Szépül a szegedi Nemzeti Színház. A lépcsőházak, folyosók javítását, festését végzik és a világítási Ls javítják. A munkát a Vegyesipari Vállalat dolgozói végzik, akik vállalták, hogy még ebben az évben elkészülnek a közel 100 ezer forintos költségű munkával. — A TTIT és a Közalkalmazottak Szakszervezetének Kultúrotthona rendezésében megindult irodalmiest sorozat második előadását december 13-án, hétfőn este 7 órai kezdettel tartják meg a Közalkalmazottak kultúrotthonában. Az előadás „Ej, haj gyöngyvirág" címmel u szerelmi költészet kibontakozását mutatja be. Az előadást Vajda László főiskolai tanár tartja. A versekkel a helybeli Nemzeti Színház színészeinek, (Lászlóífy Katalin, Tarnay Mari, Miklóssy György, Kovács János, Kaló Flórián), s a Pedagógiai Főiskola hallgatóinak az interpretálásában ismerkednek meg a hallgatók; az énekszámokat Fekete Amália, a Pedagógiai Főiskola tanársegéde adja elő, zongorán Rácz Lili kíséri, a Zenekonzervatórium tanára. — Szegedi festőművész sikere az Ernát múzeumban. A belügyminisztérium megvásárolta Szőke Győző festőművésznek a vidéken élő képzőművészek budapesti kiállításán szereplő „Maros torkolat" című képét 3000 forintért. — A XI-es számú Autójavító Vállalat dolgozói december 21-e helyett december 10-én teljesítették az évi tervet. Ezután vállalták, hegy terven felül 20 gépkocsit javítanak meg az év utolsó napjáig. — A Tápéi Háziipari Szövetkezet Balatonfüreden négy férőhelyes üdülőt létesített olyan formában, hogy a Kisiparosok Kölcsönös Biztosító Intézetéhez társultak. A jól dolgozó szövetkezeti tagok ingyenes üdültetésben részesülnék. Jelenleg özvegy Csűri Andrásné, özvegy Miklós Andrásné, Csurl Mihályné és Török Pdlné tölti az üdülőben szabadságát. Gondtalanul pihennek, még az utazási költséget is a szövetkezet fizeti, Ha hazajönnek, újabb négy -kiváló dolgozó részesül az Ingyenes üdültetésben. (Csendes Pálné leveléből) — A Tokajhegyaljai Borforgalmi Vállalat régebben versenyre hívta az ország Valamennyi célgazdasággal rendelkező borforgalmi vállalatát. A versenyt a Csongrád-Békésmegyei Borforgalmi Vállalat pusztaszeri szőlősgazdasága nyerte meg, ahol 36 mázsás szőlő-átlagtermést értek el. — Könyvvásár kezdődött a Szegedi Textilművekben, hogy a dolgozók már most beszerezhessék karácsonyra szánt ajándék könyveket. Már eddig is számosan vásároltak könyvet. Gombos Andrásné például két Verne regényt és meséskönyvet vett gyermekeinek. Balla Mária Jókai és Mikszáth könyveket vásárolt. Keresik és vásárolják mostani íróink könyveit is. — Befelezte évi tervét a Szegedi Textilművek e'őfonósai közül elsőnek Apjok Mihályné. Tdtt'óiUn felnőttek Vadáinatii tnaüné Vasárnap délelőtt volt. ünnepélyes és csendes. Az utcákon lehullott faleveleket kavart a szél s az őszvégi hideg belopódzott a kabátok gallérja mögé. Valószínű, hogy ezért is volt úgy tömve a délelőtti mozi, amelyik egy forintos helyárakkal a „Farkasvér" című filmet játszotta. „Farkasvér"! Mennyi kaland és izgalom! Nem is csoda, hogy annyi volt az általános iskolákból a gyerek, hogy a mozi eleje zsúfolásig megtelt. Egy-egy izgalmasabb jelenetnél pedig olyan üvöltés és biztatás hallatszott, hogy szinte a futballpályán érezte magát az ember. De ez a „rohampáholyban" mindennapos esemény. Talán az lenne a furcsa, ha nem igy lenne... De ezen a matinén érdekesebb eset történt. Koltai István egy „kicsit" megfeledkezett magáról és rövid párbeszéd után — míg a film pergett — úgy teremtette pofon a hátamögött ülő 15 éves Fazekas Jánost, hogy annak szikrázott mind a két szeme. A csattanás elvegyült az izgalmas jelenetek zajában. Fazekas Jani nem volt híve a sötétben boxolók szektájának, így tos és színes szerep jut az énekkar, csak ennyit mondott; — Azanyádistenit, majd kint találkozunk. Találkoztak is! A mozi befejeztével Fazekas Jancsi már ott várta az ajtóval szemben Koltai Pistát, hogv mihelyt kilép, azonnal lássa. A barátai is mellé sereglettek; — jól esik néha egy kis szenzáció. Amikor Koltai kilépett az ajtón, szinte tizen kiáltottak egyszerre: — Odanézz! Ott van! Koltai Pista már elillant volna. Biztosan meg is bánta hirtelenségét. De őt is követte már a kíváncsiak tömege s így lassan odaoldalgott Fazekas elé. Talán azért, hogy ne lássa senki azt, hogy gyáva. A kíváncsi gyerekek sokasága gyűrűt alkotott a két haragos köré. A felnőttek is jöttek a moziból. Észrevették ők is a csoportosulást. Kíváncsiságból ők is odamentek. Nem is kellett kérdczősködniök: látták, hogy miről is van szó. Csak álltak a vihar előtti csenben, míg egy hirtelen mozdulattal azután Fazekas Jancsi leakasztott egy hatalmas pofont. A 13 éves Pista gyerek egy pillanatra meglepődött. A két év különbség — így szemtőlszembe — nagyon kiütközött. Alacsonyobb is volt, meg véznább is. Már arra gondolt, hogy sírásra fakad és elmegy a színtérről, mikor meghallotta a körülálló felnőttek biztatását. — Add vissza! Ne gyulladj be! Erre mintha visszatért volna ereibe az erő. Nekiugrott idősebb ellenfelének. Repkedtek a csattogó pofonok. A körülálló férfiak pedig biztatták őket, ahogy csak lehetett, A fiatalabbik nem sokáig birta. Az orrából folyni kezdett a vér s a végén úgy eltalálta egy rúgás, hogy előreesett és beleverte a járdaszélbe a fejét. Még biztatták ugyan a körülálló nagyok: — Kelj fel gyorsan, ne hagyd magad, — de füle már nem hallotta az emberi hangokat, — ott maradt csendesen fekve és lecsukta mind a két szemét. A meglepetés kiütközött az arcokon. A kisebb gyerekek bajtsejtva szinte elfutottak, az idősek pedig — körültekintve, hogy vájjon ki látta, hogy ott voltak — szépen elsomfordáltak. A gyerek pedig ott maradt a járda szélén az orrából folyó vértől maszatoson. Szerencse, hogy egy bátrabb asszony jött épp arra, aki látva a • gyereket, mentőkért telefonáltatott és bevitette a kórházba. Egy napig feküdt eszméletlenül a gyerek, míg végre kinyitotta a szemét. Koponyaalapi törést szenvedett. Az orvos szerint szerencse, hogy életben maradt. Mikor az esetet meghallottam, nem is a szomorú eseten gondolkoztam el, hanem a felnőttek magatartásán. Ha csak egy ember is akadt volna, aki látva a veszekedőket hazakergeti őket — Koltai Pistának nem lett volna semmi baja, nem kellett volna hónapokon keresztül nyomnia az ágyat. De egy sem akadt. Sőt... Kár, hogy a bírósági tárgyaláson nem én leheltem a biró. Mert én a körülálló felnőtteket ítéltem volna el és nem a 15 éves verekedő fiatal „hőst". Mert az igazi bűnösök itt a biztató felnőttek voltak. Es hány ilyen esetet lát az ember... Oh, ti felnőttek! Ha egyszer .magatartásból és példamutatásból osztályozhatna titeket iskolai módon az ember, félek, hogy nagyon sok lenne az elégtelen. BÁNFALVI JÓZSEF \