Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-02 / 285. szám

991ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 285. SZAM I CSÜTÖRTÖK. 1954 DECEMBER 2. AZ IJJ TANÁCSOK ALAKULÓ ÜLÉSEI JÓZSEF ATTILA ÉLETE NYOMÁBAN (3. old.) (5. old.) BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTJÁK „TERROR FERÜS'-T (3. old.) ARA: 50 FILLÉR r Szeged ipara a lakosság szükségieieioek kielégítéséért (M. S.) Szép, tiszaparti városunk a tíz szabad esztendő alatt fejlett mezőgazdasággal rendelkező könnyűipari bázissá vált. Szeged üzemei országos vonatkozásban is jelentősek, s hozzájárulnak a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. Szabad életünk egyik nagyszerű alkotása a Textilművek, amely Közép-Európa legkorszerűbb üzeme. Munkatermeiből olyan fonalak kerülnek ki, amelyekből ruhaanyagokat, fehérneműeket és más egyebeket szőnek — a lakosságnak. A Jutaárugyárban különféle zsákokat, az Üjszegedi Kenderben bélésárút is gyártanak. A Szegedi Cipőgyárban különféle, fajta cipőket készítenek, a Szegedi Kenderfonó pedig fonalat ád az Újszegedi Kender- Lenszövőnek is. A párt júniusi határozata, a kormányprogram kijelölte, hogy elsősorban a dolgozók közvetlen szükségletére termelő iparágakat kell fejleszteni, illetve a közszükségleti cikkek gyártásót fontos és kell erőteljesen fokozni. Erre mutatott rá félreérthetetlenül az MDP Központi Vezetőségének népgazdaságunk helyzetéről és gazdaságpolitikai feladatainkról szóló októberi határozat is. Megnövekedett a szegedi ipari üzemek, helyiipari vállalatok, kisipari szövetkezetek jelentősége a lakosság szükségleteinek kielégítésé, ben. Ha visszapillantunk az elmúlt hónapokra, — bár voltak és vannak hibák — megállapíthatjuk, hogy jelentős eredményeket értünk el Szegeden is közszükségleti cikkek termelésében. Az Üjszegedi Kender-Lenszövőben napjainkban kezdték gyártani a szép kivitelű mintás szőnyegeket és bútorszövetet. Régebben az üzem főleg tömlőket, ponyvákat és más hasonló nehéz jutaszöveteket gyártott. Decemberben terven felül az Üjszegedi Kenderben 20 ezer négyzetméter szőnyeg és bútorszövet készül el. A kenderből készülő szőnyegek, a pamutból és műselyemből készülő bútorszövetek mutatósak és forgalomba kerülésük után bizonyára megnyerik a vásárlók tetszését. A Ruhagyár sokáig az úgynevezett nehéz konfekciót készítette. Ma már téli vattaruhákat, munkás öltönyöket is gyártanak. A Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál merőkanalakat is készítenek, s bizony baj volt, hogy ennek gyártását korábban elhanyagoltuk. Gyermekródlikat is készítenek, s adnak át a kereskedelemnek. Régebben bútorgyárunk csak irodabútorok készítésével foglalkozott. Ma már tízesével készítik el a hálószobabútorokat, amelyek keresettek. A kisipari szövetkezetek is egyre inkább közvetlenül a helyi árualapra termelnek, a lakosság szükségleteinek figyelembe vételével. Az Asztalosipari KSZ zömmel lakásbútort gyárt és épületasztalos munkát végez. A Szabószövetkezetben igen helyesen gyermekkabótokat is varrnak, hiszen, ebből városszerte hiány mutatkozik. A Kovács-Bognár KSZ kocsikat is készít a dolgozó parasztoknak. A Vasöntöde traktorokhoz és egyéb mezőgazdasági gépekhez készít öntvényeket, de gyárt vasalótalpat, petróleumfőző rácsokat is. Készítenek majd úgynevezett dobkályhákat is. örvendetes és szép eredményekről beszélhetünk a szegedi ipari üzemek, a helyiipari, a kisipari szövetkezetek közszükségleti cikkek termelésénél. De még adódik hiba, és korántsem mondhatjuk el, hogy megfelelő jól éltünk a lehetőségekkel. Egyikmásik helyen ilyen, vagy olyan formában meglelhetők az ellenállás nyomai a közszükségleti cikkek gyártásánál. Ezt végérvényesen száműznünk kell! Az a teendőnk, hogy minden módot kihasználva, növeljük a közszükségleti cikkek előállítását. Nem kis bosszúságot okozott városunkban sok embernek az, hogy a vasboltokban nem lehetett szeneslapátot kapni. Többen helyesen állapították meg: igaz, elsősorban a szén a fontos, de azért szeneslapát is kell. Szeged ipara előtt álló nagy feladat a minőség javítása. A gyatra, rossz munka, áru joggal keseríti az embereket. Nem feledkezhetünk meg az anyaggal való takarékosságról, a hulladék, a selejt csökkentéséről. A Textilművekben például a hulladék csökkentése sok-sok női ruha elkészítéséhez elegendő fonalmennyiséget ád. Szabadulni akarunk a bajoktól, gondtalanabb életet akarunk. Igaz azonban, hogy az anyagi és kulturális igények fokozottabb kielégítésének elengedhetetlen feltétele a termelés növelése. S ez pedig a szegedi munkásokon is múlik. Hallani panaszt arról, hogy drága ez, vagy az. Van ebben igazság. De ez, vagy az a cikk olcsóbb akkor lehet, ha olcsóbban is állítjuk elő. Ennek útja a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése. Természetesen az életszínvonal emelésének elsőrendű feltétele a mezőgazdasági termelés gyors növelése. Az elkövetkezendő években továbbfejlesztjük Szeged iparát is, figyelemmel a dolgozók szükségleteinek kielégítésére. A Hazafias Népfront szegedi bizottsága négy évre szóló programjában szerepel, hogy szövő üzemrésszel bővül a Textilművek. A Konzervgyárban — melynek kétségtelen szerepe van a lakosság ellátásában, — gyümölcslé gyártó üzemrész épül. Kibővítik a főzelékgyártó üzemrészt és termelőképességét a jelenlegi négyszeresére, a paradicsom készítmények mennyiségét pedig a jelenlegi kétszeresére emeljük. Feljesztjük a Szalámigyárat, akárcsak a többi üzemet. Bővítjük városunk kisipari szövetkezeteit, támogatjuk a magán kisipart anyaggal. A Hazafias Népfront szegedi bizottsága programjának megvalósítása növeli a város lakóinak anyagi jólétét is. Szeged ipari üzemeitől, helyiipari vállalattól, a kisipari szövetkezetektől azt várja a város népe, hogy még fokozottabban munkálkodjanak a lakosság^szükségleteinek kielégítésén, használják ki a lehetőségeket a közszükségleti cikkek gyártására. Az üzemek vezetői és dolgozói — akik egyben vásárlók is — mennyiségileg több, minőségileg jobb munkájuk hasznát saját életükben is érzik majd. De érzik majd életükben azok is, akik más területen tevékenykednek, s a maguk posztján dolgoznak, mindannyiunk közös céljáért: a jobb, gondtalanabb életért. Az Országos Választási Elnökség közleménye a tanácsválasztás eredményéről A november 28-i, vasárnapi választásokon leadott szavazatok ellenőrzése és összeszámlálása — az ország valamennyi választási elnökségétől beérkezett jegyzőkönyvek alapján — befejeződött. A választásra jogosultak száma 6,595.736. A budapesti, a megyei és a megyei jogú városok tanácstagjelöltjeire leszavazott 6,423.480 választó (az összes választásra jogosultak 97.4 százaléka). A Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott 6,290.541 választó (az összes választók 97.9 százaléka); ellenük szavazott 111.295 választó. Érvénytelen 21.644 szavazat. A Csongrád megyei tanács választásainak eredménye A választásra jogosultak száma 228.166 Szavazott 220.128 1 Radnóti emlékünnepélyt rendez a költő nevét viselő gyakorlógimnázium Radnóti Miklósra, a hazájáért életét áldozó mártírköltőre, halálának 10. évfordulója alkalmából, kegyeletes ünnepséggel emlékezik december 5-én délelőtt 10 órai kezdettel a „Szabadság" Filmszínházban a Radnóti Miklós gyakorlógimnázium. A nagy érdeklődéssel várt emlékünnepélyt a neves költö életét ég irodalmi munkásságát ismertető előadás vezeti be. Az előadást a költő verseinek bemutatásából, színmű és ballada-jelenetből, értékes ének, hegedű, gordonka, zongora számokból álló színvonalas műsor követi. A gimnázium nevelőtestülete és ifjúsága nagy igyekezettel készült fel az előadásra, amellyel Radnóti Miklós emlékének áldoz. A műsort változatossá teszi a Nemzeti Színház, a Zeneművészeti Szakiskola tagjainak és a Magasépítőipari Technikum tanulóinak fellépése, ifjú szegedi zeneszerző vonósnégyesének ősbemutatója. A rendezőség szeretettel várja az ünnepélyre a város közönségének, irodalmat és művészetet szerető dolgozóit. Az érdeklődők lehetőleg elővételben biztosítsák jegyeiket, amelyek 3—6 forintos árban a gimnázium igazgatóságánál (Sztálin körút 6. I. em.) ég előadás előtt a helyszínen kaphatók. Hazafias Népfront jelöltjeire 315 081 Ellene 4.438 Érvénytelen 609 Megválasztottak . 70 Nem választottak meg — Szeged megyei jogú város tanácsának választási eredménye Választásra jogosultak száma 69.848 Szavazott 67.599 Hazafias Népfront jelöltjeire 67.380 Ellene "8 Érvénytelen . 41 Megválasztottak 185 Nem választottak meg .— A Csongrád megyei Járási ós járási jogú városi tanácsok választási eredményei Választásra jogosultak száma 228.166 Szavazott 223.692 Hazafias Népfront jelöltjeire 217.852 Ellene 49" Érvénytelen 863 Megválasztottak 573 Nem választottak meg — A Csongrád megyei községi tanácsok választási eredménye Választásra jogosultak száma 133.485 Szavazott 129.490 Hazafias Népfront jelöltjeire 124 610 Ellene 4.198 Érvénytelen 682 Megválasztottak 2 495 Nem választottak meg 20 Budapest, 1954 november 30. Sajtófogadáson számollak bt a Béke-Világtanács stockholmi üléséről a magyar küldőitek Az Országos Béketanács szerdán délelőtt sajtófogadást rendezett a Művészeti Szövetségek Házában. A sajtófogadáson megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Nánási László, az Országot Békotanács alelnöke, Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja, Bugár Jánosné. az Országos Béketanács titkára, Ratkó Anna, a SZOT titkára, Vető Lajos és Dczséry László evangélikus püspökök, Horváth Richárd prolonotárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnöke, Pásztor Béla, a KIOSZ elnöke, az OBT több más tagja továbbá a magyar békemozgalom, a társadalmi és kulturális élet számos más képviselője, a sajtó és a rádió munkatársai. Nánási László megnyitó szard után a Béke-Világtanács stockholmi üléséről Péter János számolt be. Ezután Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára szólalt fel. Bevezetőben arról beszélt, hogy a stockholmi értekezlet után miben látja a magyar bekourwgalom legfontosabb feladatait, feajá Péter János válaszolt a sajtó képviselőinek néhány kérdésére. Péter János válasza után a Béke-Világtanács ülésén részt jeti újságírók közül Korolovszky Lajos számolt be tapasztalatairól, majd Nánási László zárta be a sajtófogadást. Megkezdődött az állam- és jogtudományi kongresszus Szerdán délelőtt megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a három napig tartó állam- és jogtudományi kongreszszus. A kongresszust Molnár Erik igazságügyminiszter nyitotta meg, majd felolvasta Kuo Mo-zsonak, a Kínai Tudományos Akadémia elnökének a kongresszushoz intézett táviratát. Ezután Szabó Imre, az akadémia levelező tagja tartott előadást -A népi demokratikus állam kérdései az új szakaszban- címmel. Az előadáshoz többen hozzászóltak. Király Antalné tanácstagként is megállja majd a helyét Király Antalné Szeged-Petőfli-telepen, a XXIV-es utcában lakik, szülei házában. Szerényen húzódik meg ez az épület a környék fehérre meszelt házai között. A közelebbi és távolabbi szomszédok sűrűn benyitják az udvari kiskaput s szívesen keresik fel egy kis beszélgetésre a vendégszerető házat. Ezen a környéken valahogy közelebbről ismerik az emberek egymást. Királynét és családját is jól ismerik. Hogy honnan ered az ismeretség, nehéz lenne megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy Királyék közvetlenségéről, a nép ügye iránti szeretetükről sokat beszélnek az idevalósiak. Királynét a helyi MNDSZ-szervezetben látták sokat tevekenykedni. Most nagyobb feladatot róttak Király Antalnéra; tanácstagnak jelölték. Vasárnap a 147-es körzet szavazati joggal rendelkező polgárai mind rászavaztak. Még a jelölőgyűlésen megmondották, hogy bíznak benpe. S ő igyekszik is megfelelni a bizalomnak és már megkezdte munkáját. Az asszonyok ügyében fáradozik már most, akik azt panaszolták, hogy az algyői útnál lévő földművesszövetkezetben nem szolgálják ki őket udvariasan és kevesebb árut kapnak, mint amennyit kérnek. Terveket is sző a jövőre nézve a 147-es körzet tanácstagja. — A város szélétől messze esik ez a rész, ahcl lakom — magyarázza Királyné. — Bizony eléggé elhanyagolt. Néhol például a kerítéseken akkora rés van, hogy egy gyerek is beférne.,, Tudom, emiatt gyakori a civakodás a szomszédok között. Meg én sem szeretném, ha más csirkéje kikaparná a veteményt a kertemből. Elhatároztam, hogy elintézem: kerítésjavításra kapjanak lécet az errelakók. — Szebb lesz a város külső képe, ha ez megvalósul — felytatja kis szünet után Királyné. Aztán jóidéig nem szól semmit. Figyelmesen kötögeti munkahelyén — mert ott beszélünk vele — a hálószemeket. A szabályos négyszögalakú lyukak egyre szaporodnak a Patyolat-hálón. A hófehér fonal kígyózva csavarodik ujjai között. Közben a hálókötő tűről lefogyott a fonal, de nem akad meg a munka. Ott az elkészített tartalék, amiről reggel előre gondoskodik ő is, akárcsak a Hálógyár többi munkásasszonya. Amint összeköti a fonalat, ismét a Petőfi-telepi kérdésekről szól: — Ott az 58-as utcával szembenéző Népbolt is. Az a gócpont a régi és az Üj-Petőfi-telep között. Megfigyeltem már, milyen sokan járnak oda. Magam is ott vásárolok. Némelyik vevő sokszor üres kézzel távozik a boltból, mert hentesárut nem kap. Szeretném elintézni, hogy ne kelljen a háziasszonyoknak hiába átfáradni a boltba. Nem fiatal asszony már Királyné. Hajábao itt-ott ősz szálak csillognak. A gyárban azért az elsők között emlegetik a nevét. Kifogástalan a munkája. Százalék szerint nem kapaszkodott magasabbra 120-nál, de minőségileg még rossz mosózsákot nem adott ki a kezéből. Mint tanácstag is jól akar kerületében tevékenykedni, (r)