Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-09 / 291. szám

99LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜ1, JETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA i X. ÉVFOLYAM, 291. SZAM I CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 9. ÁRA: 50 FILLÉR A Szegedi Cipőgyárban A harmadik negyedév eredményeivel nem na­gyon dicsekedhet a Szegedi Cipőgyár. Több mint ötezer pár cipő adósságuk lett. Ez az adósság ok­tóber elején 5308 párral nőtt. Ezután nem szapo­rodott tovább az adósság. Egy darabig csak a ki­szabott tervet sikerült teljesíteni, azután lépés­ről lépésre haladtak felfelé. A múlt negyedév le­maradását még nem szüntették meg, de jó ered­mények vannak. December 21-ig a Szegedi Cipőgyárban az évi tervet be akarják fejezni, s persze az elmaradást is megszüntetik. Nem lesz könnyű feladat, meg kell dolgozni a sikerért. De azért nem kell fél­teni a Szegedi Cipőgyár munkásait. A negyedév elejétől számítva 3250 páros túlteljesítés mutat­kozik már. Olyan a dolgozók munkalendülete, hogy terven felül naponta 200 pár cipővel többre lehet számítani. A csákózó a legjobb. Itt már a lemaradás 80 százalékát megszüntették. Most téli cipőket készítenek még, december 20. után nyári szandálokat gyártanak majd. öt­féle modellt vesznek munkába, amelyek között barna, drapp, fekete, fehér, magas, és lapossarkú szandálok vannak. Kezdeményezés az Újszegedi Kenderben Az Újszegedi Kender-Lenszövő diszpécser szolgálatához fut be minden termelési adat. Tud­ják az itt dolgozók, hogy mi történik a gyár tá­volabbi vagy közelebbi részében. Szűcs Tibor egy új kezdeményezéssel kapcsolatosan beszél: — A három negyedév jól zárult. Mindig túl­teljesítésünk mutatkozott. Nemrég aztán a III-as MSZT alapszervezet — ide tartozik a stoppoló, festő, száraz kikészítő, a készáruraktár — tagsága elhatározta, hogy az évi tervet december 22-re teljesítik. Az MSZT alapszervezet tagjai verseny, re hívták a többi tömegszervezetet is, hogy az egész üzem december 22-vel befejezhesse az évet... A teljesítéséhez az alap és a műszaki felté­telek biztosítva vannak. December első napjaiban indult el a kezdeményezés az üzemben. Ez már második ígéret volt a negyedik negyedévben; ugyanis azt is vállalták, hogy bútorszövetből, sző­nyegből húszezer négyzetmétert gyártanak terven felül az év végéig, illetve a negyedik negyedév­ben. Az Újszegedi Kender munkásai dolgoznak, hogy ígéretük valóság legyen. Hatezer női ruhához elegendő fonal terven felül a Textítaővekben A Szegedi Textilmúvekben több mint félezer ifjúmunkás tett vál­lalást az évi terv határidő előtti befejezéséért, a minél több, jobb és olcsóbb fonal előállításáért. A fiatalok közül mintegy háromszá­zan párosversenyben is állnak. A párosversenyzők közül a fia­tal Apjok Mihályné előfonó Huszár Ilonával vetélkedik. Huszár Ilona jól dolgozik, napi tervét rendszeresen túlteljesíti. De ver­senytársát nem sikerült lehagyni. Apjok Mihályné eredménye állan­dóan 110 százalék fölött áll, s nem­régen el is nyerte a „Kiváló dol­gozó" címet. Félév óta — amióta ezt a szintet tartja — már ötven­ezer méter fonal került le gépéről terven felül. Apjok Mihályné a párosver­seny lendületében tegnap 1954. évi tervét teljesítette. Az élenjárókat követve az üzem csaknem minden fonónője fokozta a mult hónapbani teljesítményét és így, novemberben hatezer női ruhához elegendő fonalat adtak terven felül. A tervek teljesítése, túlteljesítése mellett nem feledkeznek meg a minőség javításáról, az önköltség csökkentéséről sem. A Bureveszt­nyik mozgalom keretében majdnem mindegyik fonónö vállalást tett a nyersanyaggal, segédanyaggal való takarékos­ságra, a hulladék csökkentésére. Vencel Irén is gyűrűsfonó, a gépére függesztett kartonból nap­ról-napra figyelemmel kísérte az önköltséget befolyásoló adatok ala­kulását. Ennek alapján rendszere­sen javította munkáját és 109 szá­zalékos teljesítménye mellett, a múlt hónapban csaknem 500 forinttal csökkentette a gépé­ről lekerült fonal előállítási költségét. Berta Mária különösen a fonal­ra ügyelt, s arra, ne legyen szaka­dás. Igy a 4.3 százalék helyett, csak 2.68 százalék fonalhulladéka volt. Ezzel több mint 400 forintot takarított meg egy hónap alatt. Az üzem dolgozói a hulladék csökkentésével csak a legutóbbi tíz napban 2.000 női ruhához ele­gendő anyagot takarítottak meg. A cérnázóban, Sonkó Imréné gépénél Nem kevés olyan em­berről lehetne írni itt a Szegedi Kenderfonógyár­ban is, akik derekasan munkálkodnak az éves terv teljesítéséért. Hi­szen a terv emberek munkájával, igyekezeté­vel válik valósággá. Az üzemi Bizottság elnöke: Kovács Józsefné azt adja hírül, hogy az 1954­cj tervet a gyár decem­ber 31. előtt befejezi. De nézzük meg munka közben Sonkó Imrénét, cérnázónőt, aki egy azok közül, akik igen eredmé­nyesen végzik munkáju­kat. A cérnázóban bi­zony, ahol orsók pörög­nek, zajosak a gépek. Nyugodtan, de okos be­osztással — ahogy mon­dani szokás, jó módszer­rel — dolgozik. Három c&rnázógépet kezel, s van egy kisegítője; ezek rendszerint tanulók. A cérnázógépek mestere. Sokéves tapasztalatait, a munka jó fogásait nem rejti véka alá — tanítja a tanulót, ahogyan kell. Beszédes, kedves asz­szony is Sonkó Imréné. Fején olyan lányosan megkötve fehér pettyes piros kendő. Most éppen annál a gépnél áll, ame­lyen tömlőfonál fut. — Mióta dolgozik a Kendergyárban? — kér­dezzük. Hamiskásan ne­vet, s aztán jó hangosan, hogy a gépek zajától ér­teni lehessen szavát, el­mondja: — 1922-ben nagyon fiatal lány koromban jöt­tem ide. 1941-ben aztán itthagytam a gyárat, de 1950-ben visszajöttem. Jár a gép mellett, el­megy a másik kettőhöz is, s közben a csomót ki­veszi a fonálból, hisz' nem akarja, hogy selej­tes anyagot küldjenek tovább. Talán itt kell el­mondani, hogy négy ok­levele, három jelvénye, is van, köztük a „Ki- • váló dolgozó" kitüntetés is. A napi tervén felül jónéhány kilóval több fonalat ad. Kérdezzük, hogy azon a gépen, ame­lyen tömlőfonál fut, mi­lyen a teljesítménye. Azt feleli, hogy az egy napi terv szerint 114 kiló anyagot kell cérnázni, s ő megcsinál 130 kilót, de van, amikor 150-et is. A másik két gépnél is je­lentős kilókkal teljesíti túl napról napra tervét. Odamegy Sztankovics Jánosáéhoz, a kisegítő­jéhez, aki különben ta­nuló. Beszélget vele és magyaráz. Később azt mondja: „Sztankovicsné szeretné jól megtanulni a szakmát, hát ebben szívesen vagyok a segít­ségére", Sonkó Imréné az elmúlt hónapban, no­vemberben 1486 forintot keresett. Kétség nem fér ahhoz, megérdemli ezt a pénzt és meg is dolgo­zott érte. Magatartása, beszéde is elárulja ked­vét az élethez. De azért gondjai is vannak. Ket­tőt közülük: — Nagyon szűkében vagyunk a tüzelőnek — beszéli. — Két csalá­dom van. Klára az álta­lános iskola nyolcadik osztályába, Imre pedig a harmadikba jár... Tü­zelő kellene, s meglelni a módját, hogy jobb le­gyen az ellátás belőle. A másik gondja a la­kás. Van nekik lakásuk, szoba-konyhás, de szű­ken férnek, — így mond­ja. Persze nőtt az 6 igé­nye is, és ez nem baj. A kislányáról beszél aztán: — Klárika maholnap már nagykislány lesz, szeretnénk neki bútor­darabokat, meg mást is venni. — Csend, majd megint a lakásról szól, és bízik abban, hogy majd elintéződik ez a kérdés is. Telik az idő, dolgozik Sonkó Imréné. S ha a délelőtti műszaknak két órakor vége, indul haza. Olyan jó, ha gyermekei fogadják, s örvendeznek: „Itthon van anyu". MAI SZÁMUNKBÓL: SZÁZ ÉVES FOLYOSÖK REJTETT ZUGAIBAN, NYOLCVAN KILOMÉTER SZEGED ALATT (4. oldal) A MOSZKVAI ÉRTEKEZLET MELLETT — NYUGAT-NÉMETORSZÁG FELFEGYVERZÉSE ELLEN BÉKEGYÜLÉSEK SZEGEDEN (3. oldal) MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A DUNA-BIZOTTSÁG XI. ÜLÉSSZAKA (5. oldal) Munkában az évi terv teljesítéséért j H magyar nép egyemberként áll a moszkvai határozatuk mellett Hegedűs András elvtárs rádiáelőadása Hegedűs András elvtárs, a mi­nisztertanács első elnökhelyette­se kedden este a Kossuth-rádió­ban beszédet mondott a mosz­kvai értekezlet jelentőségéről. Az alábbiakban részleteket köz­lünk Hegedűs elvtárs rádióbeszé­déből: Az európai béke és biztonság kér­désével foglalkozó moszkvai érte­kezlet egyike a második világhábo­rú utáni legfontosabb világpolitikai eseményeknek. A Szovjetunió és a népi demo­kráciák következetes békepolitikája az elmúlt két évben eredményeket ért el. Jelentékenyen csökkent a nem­zetközi feszültség, sikerült fegy­verszünetet kötni — hároméves háború után — Koreában és — nyolcéves háború után — VW­namban. Olyan eredmények »jl­tak ezek, amelyek a világ ösz­szes békeszerető' népeit megör­vendeztették. A világpolitikai helyzet enyhülése mellett azonban, löbb tény is fi­gyelmeztetett arra, hogy a nyu­gati hatalmak uralkodó köreinek jelentős része, főleg az Egye­sült Államok imperialistái nem akarnak lemondani a Szovjetunió és a szocializmust építő országok elleni háborús kalandok terveiről. A nyugati hatalmak megszegve a nemzetközi megállapodásokat, fokozták a Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló törekvé­seiket, és leplezetlenül be akarják vonni Nyugat-Németországot az agresszív háborús tömbökbe. Eszeveszett fegyverkezés Nyugat-Németországban Az Amerikai Egyesült Államok részéről Nyugat-Németországban többmilliárd dollárt kitevő ériék­ben halmoztak fel amerikai fegy­vereket. A francia sajtó nemrégen arról számolt be, hogy Nyugat-Né­metország nehézipari üzemei, te­kintet nélkül a nemzetközi szerző­désekre, megkezdték az ultramo­dern fegyverek gyártását. Az I. G. Farben ismét gázra és bakté­riumra specializálja magát, a _,Volkswagen"-üzemek már ieljesen felkészültek 120 tonnás harckocsi gyártására. Az amerikai és nyugatnémet kormánykörök már megtalálták azokat az embereket is, akiknek segítségével ezeket a fegyvere­ket használatba akarják venni. A sajtóból tudomáBt szerezhettünk arról a felháboritó gyűlésről, ame­lyet a közelmúltban Kesselring, volt nácitábornok részvételével tar­tott a Stahlhelm nevű fasiszta ka­tonai szervezet, A gyűlés a mili­tarista porosz szellem felélesztésé­re törekedett. Ezen a gyűlésen Kesselring csak azért rótta meg önmagát, hogy valaha „humánus" szempontokat állított előtérbe a hadviselés rovására. Kesselring csak nyíltabban fejezi ki azt, amit Adenauerck akarnak. Nyugat-Németország felfegyver­zéso jogosan nyugtalanította az eu­rópai népeket Ez a megállapítás nemcsak a Szovjetunióra és a né­pi demokráciákra vonatkozik, ha­nem az összes nyugat-európai or­szágokra is. Nincs Európának úgyszólván egyetlen országa és népe sem. amelynek a felfegyverzett Im­perialista Németország az utol­só félévszázad alatt ne okozott volna mérhetetlen kárt. A nyugati hatalmak vezetőkörci nem tanultak a történelem keserű tanulságaiból Fuza László előadást lart a moszkvai ériekezleixől Ma délután fél 4 órakor a Párt­oktntók Házában előadás lesz a Moszkvában nemrég megtartott, az európai kollektív biztonság kérdé­sével foglalkozó értekezlet anyagá­ból és az értekezlet jelentőségéről. Az előadást Buza László egyetemi tanár, akadém'kus. az egyetem jogi karának dékánja tartja. Az előadás meghallgatása elsősorban segítséget jelent azoknak a kisgyű­| lési előadóknak és békebcszélgeté­sek vitavezetőinek, akik a mosz­kvai értekezletről fognak majd kis­gyűléseken beszélgetni a lakosság­gal. Ezek az elvtársak feltétlenül vegyenek részt az előadáson, hogy a moszkvai értekezlet anyagáról jó) legyenek tájékozódva, hogy béke­harcos munkájukat jobban tudják végezni. Teljesítette évi tervét a Gyufaipnri Vállalat szegedi telepe örömmel jelentem a Gyufaipari Vállalat 3-as számú telepének (Sze­gedi Gyufagyár) dolgozói nevében, hogy 1954 évi termelési tervfelada­tunkat december 3-án teljesítettük. Az eredmény a december 3-i egész napi terpieléssel együttesen 100.4 százalék. Kormányunk júniusi ha­tározatának megvalósításához több terven felüli munkával, minőségi eredményeink növelésével járulunk hozzá. Fenyvesi Tibor • telepvezető A nyugati hatalmak vezetőkörei mégis — mit sem törődve népük történelmének keserű tanulságaival — most újra Nyugat-Németország felfegyverzése mellett szállnak sík­ra, és még csak az érveik sem na­gyon változtak. Akárcsak ma, a második világiháború előtt is azt mondották, hogy Németország fel­fegyverzése szükséges a szocializ­mus országa, a Szovjetunió ellen. De ugyanazok az ágyúk és tankok, amelyeket a nyugati hatalmak se­gítségével gyártottak, gázolták le Dániát, Belgiumot, Hollandiát, Nor­végiát és végül magát Franciaor­szágot is. A nyugati nagyhatalmak segítségével gyártott repülőgépek támadtak az angol városok, és köz­tük Ix>ndon lakossága ellen is. Ha a nyugati nagyhatalmak meg­ismétlik azt a hibát, amelyet Né­metország felfegyverzésével — a Szovjetunió figyelmeztetése ellené­re — elkövettek a második világ­háború előtt, mi a biztosíték arra, hogy — a hiba következménye — országaik megtámadása a felélesz­tett Wehrmacht részéről nem is­métlődik-e meg újra? Egyes imperialista politikusok azt felelik e kérdésre népeiknek, hogy megfelelő garanciát kaptak a nyu­gatnémet kormánytól. De hihetnek-e az ilyen ígéretekben a népek? Hitler sem fukarkodott a "ga­ranciákkal*, 1934-ben meg nem támadási egyezményt kötött Lengyelországgal, öt év múlva pedig megtámadta. 1936-ban szerződésben biztosította Auszt­ria önállóságát, két év múlva mégis megszállta. Mit ér Adenauer ígérete, ha meg­kötik és megvalósítják a párizsi egyezményeket, vagy ha felfegy­verzik Nyugat-Németországot. A német militarizmus a párizsi egyez­mények alapján olyan katonai erőt képvisel, amelyik könnyűszerrel felrúghat minden előzőleg meg­kötött egyezményt. 4 párizsi egyezmények lehetővé teszik a német militarizmus erőinek teljes kifejlesztését A nyugati imperialisták nem nyugodtak bele a vereségbe: az európai hadsereg felállításának el­vetésébe, így születtek meg a lon­doni és a párizsi megállapodások, amelyek helyettesitik az európai hadsereg elvetett tervét. Formailag ugyan egy-két pontban különböz­nek ezek az egyezmények attól, amit a francia nép nagy többsége elutasított, de lényegileg ezek ugyanúgy, mint az előző terv: Nyu­gat-Németország felfegyverzését, a nyugatnémet támadó imperializmus felélesztését szolgálják. Ezzel épp­úgy, mint az előző terv elfogadásá­val, megnövekednék a háborús ve­szély Európában. Érthető, hogy a nyugatnémet mi­litarizmus felélesztésére irányuló tervet a Szovjetunió és a népi de­mokráciák — amelyeknek célja né­peik jólétének emelése, életszínvo­naluk állandó javítása — nem néz­hetik tétlenül, mert ez a békés építőmunkájukat, biztonságukat fe­nyegeti. A Szovjetunió kormánya ez év elején még a berlini értekezleten tervezetet készített olyan európai kollektív biztonsági rendszer ki­építésére, amelyikben társadalmi formára való tekintet nélkül részt­vehet minden európai ország — nagy és kicsi egyaránt. A javaslat szerint az európai kollektív biz­tonsági rendszerben részvevő or­szágok kötelezettséget vállalnak minden agresszív kísérlet megaka­dályozására. (Folytatás a második oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents