Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-09 / 291. szám
99LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜ1, JETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA i X. ÉVFOLYAM, 291. SZAM I CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 9. ÁRA: 50 FILLÉR A Szegedi Cipőgyárban A harmadik negyedév eredményeivel nem nagyon dicsekedhet a Szegedi Cipőgyár. Több mint ötezer pár cipő adósságuk lett. Ez az adósság október elején 5308 párral nőtt. Ezután nem szaporodott tovább az adósság. Egy darabig csak a kiszabott tervet sikerült teljesíteni, azután lépésről lépésre haladtak felfelé. A múlt negyedév lemaradását még nem szüntették meg, de jó eredmények vannak. December 21-ig a Szegedi Cipőgyárban az évi tervet be akarják fejezni, s persze az elmaradást is megszüntetik. Nem lesz könnyű feladat, meg kell dolgozni a sikerért. De azért nem kell félteni a Szegedi Cipőgyár munkásait. A negyedév elejétől számítva 3250 páros túlteljesítés mutatkozik már. Olyan a dolgozók munkalendülete, hogy terven felül naponta 200 pár cipővel többre lehet számítani. A csákózó a legjobb. Itt már a lemaradás 80 százalékát megszüntették. Most téli cipőket készítenek még, december 20. után nyári szandálokat gyártanak majd. ötféle modellt vesznek munkába, amelyek között barna, drapp, fekete, fehér, magas, és lapossarkú szandálok vannak. Kezdeményezés az Újszegedi Kenderben Az Újszegedi Kender-Lenszövő diszpécser szolgálatához fut be minden termelési adat. Tudják az itt dolgozók, hogy mi történik a gyár távolabbi vagy közelebbi részében. Szűcs Tibor egy új kezdeményezéssel kapcsolatosan beszél: — A három negyedév jól zárult. Mindig túlteljesítésünk mutatkozott. Nemrég aztán a III-as MSZT alapszervezet — ide tartozik a stoppoló, festő, száraz kikészítő, a készáruraktár — tagsága elhatározta, hogy az évi tervet december 22-re teljesítik. Az MSZT alapszervezet tagjai verseny, re hívták a többi tömegszervezetet is, hogy az egész üzem december 22-vel befejezhesse az évet... A teljesítéséhez az alap és a műszaki feltételek biztosítva vannak. December első napjaiban indult el a kezdeményezés az üzemben. Ez már második ígéret volt a negyedik negyedévben; ugyanis azt is vállalták, hogy bútorszövetből, szőnyegből húszezer négyzetmétert gyártanak terven felül az év végéig, illetve a negyedik negyedévben. Az Újszegedi Kender munkásai dolgoznak, hogy ígéretük valóság legyen. Hatezer női ruhához elegendő fonal terven felül a Textítaővekben A Szegedi Textilmúvekben több mint félezer ifjúmunkás tett vállalást az évi terv határidő előtti befejezéséért, a minél több, jobb és olcsóbb fonal előállításáért. A fiatalok közül mintegy háromszázan párosversenyben is állnak. A párosversenyzők közül a fiatal Apjok Mihályné előfonó Huszár Ilonával vetélkedik. Huszár Ilona jól dolgozik, napi tervét rendszeresen túlteljesíti. De versenytársát nem sikerült lehagyni. Apjok Mihályné eredménye állandóan 110 százalék fölött áll, s nemrégen el is nyerte a „Kiváló dolgozó" címet. Félév óta — amióta ezt a szintet tartja — már ötvenezer méter fonal került le gépéről terven felül. Apjok Mihályné a párosverseny lendületében tegnap 1954. évi tervét teljesítette. Az élenjárókat követve az üzem csaknem minden fonónője fokozta a mult hónapbani teljesítményét és így, novemberben hatezer női ruhához elegendő fonalat adtak terven felül. A tervek teljesítése, túlteljesítése mellett nem feledkeznek meg a minőség javításáról, az önköltség csökkentéséről sem. A Burevesztnyik mozgalom keretében majdnem mindegyik fonónö vállalást tett a nyersanyaggal, segédanyaggal való takarékosságra, a hulladék csökkentésére. Vencel Irén is gyűrűsfonó, a gépére függesztett kartonból napról-napra figyelemmel kísérte az önköltséget befolyásoló adatok alakulását. Ennek alapján rendszeresen javította munkáját és 109 százalékos teljesítménye mellett, a múlt hónapban csaknem 500 forinttal csökkentette a gépéről lekerült fonal előállítási költségét. Berta Mária különösen a fonalra ügyelt, s arra, ne legyen szakadás. Igy a 4.3 százalék helyett, csak 2.68 százalék fonalhulladéka volt. Ezzel több mint 400 forintot takarított meg egy hónap alatt. Az üzem dolgozói a hulladék csökkentésével csak a legutóbbi tíz napban 2.000 női ruhához elegendő anyagot takarítottak meg. A cérnázóban, Sonkó Imréné gépénél Nem kevés olyan emberről lehetne írni itt a Szegedi Kenderfonógyárban is, akik derekasan munkálkodnak az éves terv teljesítéséért. Hiszen a terv emberek munkájával, igyekezetével válik valósággá. Az üzemi Bizottság elnöke: Kovács Józsefné azt adja hírül, hogy az 1954cj tervet a gyár december 31. előtt befejezi. De nézzük meg munka közben Sonkó Imrénét, cérnázónőt, aki egy azok közül, akik igen eredményesen végzik munkájukat. A cérnázóban bizony, ahol orsók pörögnek, zajosak a gépek. Nyugodtan, de okos beosztással — ahogy mondani szokás, jó módszerrel — dolgozik. Három c&rnázógépet kezel, s van egy kisegítője; ezek rendszerint tanulók. A cérnázógépek mestere. Sokéves tapasztalatait, a munka jó fogásait nem rejti véka alá — tanítja a tanulót, ahogyan kell. Beszédes, kedves aszszony is Sonkó Imréné. Fején olyan lányosan megkötve fehér pettyes piros kendő. Most éppen annál a gépnél áll, amelyen tömlőfonál fut. — Mióta dolgozik a Kendergyárban? — kérdezzük. Hamiskásan nevet, s aztán jó hangosan, hogy a gépek zajától érteni lehessen szavát, elmondja: — 1922-ben nagyon fiatal lány koromban jöttem ide. 1941-ben aztán itthagytam a gyárat, de 1950-ben visszajöttem. Jár a gép mellett, elmegy a másik kettőhöz is, s közben a csomót kiveszi a fonálból, hisz' nem akarja, hogy selejtes anyagot küldjenek tovább. Talán itt kell elmondani, hogy négy oklevele, három jelvénye, is van, köztük a „Ki- • váló dolgozó" kitüntetés is. A napi tervén felül jónéhány kilóval több fonalat ad. Kérdezzük, hogy azon a gépen, amelyen tömlőfonál fut, milyen a teljesítménye. Azt feleli, hogy az egy napi terv szerint 114 kiló anyagot kell cérnázni, s ő megcsinál 130 kilót, de van, amikor 150-et is. A másik két gépnél is jelentős kilókkal teljesíti túl napról napra tervét. Odamegy Sztankovics Jánosáéhoz, a kisegítőjéhez, aki különben tanuló. Beszélget vele és magyaráz. Később azt mondja: „Sztankovicsné szeretné jól megtanulni a szakmát, hát ebben szívesen vagyok a segítségére", Sonkó Imréné az elmúlt hónapban, novemberben 1486 forintot keresett. Kétség nem fér ahhoz, megérdemli ezt a pénzt és meg is dolgozott érte. Magatartása, beszéde is elárulja kedvét az élethez. De azért gondjai is vannak. Kettőt közülük: — Nagyon szűkében vagyunk a tüzelőnek — beszéli. — Két családom van. Klára az általános iskola nyolcadik osztályába, Imre pedig a harmadikba jár... Tüzelő kellene, s meglelni a módját, hogy jobb legyen az ellátás belőle. A másik gondja a lakás. Van nekik lakásuk, szoba-konyhás, de szűken férnek, — így mondja. Persze nőtt az 6 igénye is, és ez nem baj. A kislányáról beszél aztán: — Klárika maholnap már nagykislány lesz, szeretnénk neki bútordarabokat, meg mást is venni. — Csend, majd megint a lakásról szól, és bízik abban, hogy majd elintéződik ez a kérdés is. Telik az idő, dolgozik Sonkó Imréné. S ha a délelőtti műszaknak két órakor vége, indul haza. Olyan jó, ha gyermekei fogadják, s örvendeznek: „Itthon van anyu". MAI SZÁMUNKBÓL: SZÁZ ÉVES FOLYOSÖK REJTETT ZUGAIBAN, NYOLCVAN KILOMÉTER SZEGED ALATT (4. oldal) A MOSZKVAI ÉRTEKEZLET MELLETT — NYUGAT-NÉMETORSZÁG FELFEGYVERZÉSE ELLEN BÉKEGYÜLÉSEK SZEGEDEN (3. oldal) MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A DUNA-BIZOTTSÁG XI. ÜLÉSSZAKA (5. oldal) Munkában az évi terv teljesítéséért j H magyar nép egyemberként áll a moszkvai határozatuk mellett Hegedűs András elvtárs rádiáelőadása Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács első elnökhelyettese kedden este a Kossuth-rádióban beszédet mondott a moszkvai értekezlet jelentőségéről. Az alábbiakban részleteket közlünk Hegedűs elvtárs rádióbeszédéből: Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet egyike a második világháború utáni legfontosabb világpolitikai eseményeknek. A Szovjetunió és a népi demokráciák következetes békepolitikája az elmúlt két évben eredményeket ért el. Jelentékenyen csökkent a nemzetközi feszültség, sikerült fegyverszünetet kötni — hároméves háború után — Koreában és — nyolcéves háború után — VWnamban. Olyan eredmények »jltak ezek, amelyek a világ öszszes békeszerető' népeit megörvendeztették. A világpolitikai helyzet enyhülése mellett azonban, löbb tény is figyelmeztetett arra, hogy a nyugati hatalmak uralkodó köreinek jelentős része, főleg az Egyesült Államok imperialistái nem akarnak lemondani a Szovjetunió és a szocializmust építő országok elleni háborús kalandok terveiről. A nyugati hatalmak megszegve a nemzetközi megállapodásokat, fokozták a Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló törekvéseiket, és leplezetlenül be akarják vonni Nyugat-Németországot az agresszív háborús tömbökbe. Eszeveszett fegyverkezés Nyugat-Németországban Az Amerikai Egyesült Államok részéről Nyugat-Németországban többmilliárd dollárt kitevő ériékben halmoztak fel amerikai fegyvereket. A francia sajtó nemrégen arról számolt be, hogy Nyugat-Németország nehézipari üzemei, tekintet nélkül a nemzetközi szerződésekre, megkezdték az ultramodern fegyverek gyártását. Az I. G. Farben ismét gázra és baktériumra specializálja magát, a _,Volkswagen"-üzemek már ieljesen felkészültek 120 tonnás harckocsi gyártására. Az amerikai és nyugatnémet kormánykörök már megtalálták azokat az embereket is, akiknek segítségével ezeket a fegyvereket használatba akarják venni. A sajtóból tudomáBt szerezhettünk arról a felháboritó gyűlésről, amelyet a közelmúltban Kesselring, volt nácitábornok részvételével tartott a Stahlhelm nevű fasiszta katonai szervezet, A gyűlés a militarista porosz szellem felélesztésére törekedett. Ezen a gyűlésen Kesselring csak azért rótta meg önmagát, hogy valaha „humánus" szempontokat állított előtérbe a hadviselés rovására. Kesselring csak nyíltabban fejezi ki azt, amit Adenauerck akarnak. Nyugat-Németország felfegyverzéso jogosan nyugtalanította az európai népeket Ez a megállapítás nemcsak a Szovjetunióra és a népi demokráciákra vonatkozik, hanem az összes nyugat-európai országokra is. Nincs Európának úgyszólván egyetlen országa és népe sem. amelynek a felfegyverzett Imperialista Németország az utolsó félévszázad alatt ne okozott volna mérhetetlen kárt. A nyugati hatalmak vezetőkörci nem tanultak a történelem keserű tanulságaiból Fuza László előadást lart a moszkvai ériekezleixől Ma délután fél 4 órakor a Pártoktntók Házában előadás lesz a Moszkvában nemrég megtartott, az európai kollektív biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet anyagából és az értekezlet jelentőségéről. Az előadást Buza László egyetemi tanár, akadém'kus. az egyetem jogi karának dékánja tartja. Az előadás meghallgatása elsősorban segítséget jelent azoknak a kisgyű| lési előadóknak és békebcszélgetések vitavezetőinek, akik a moszkvai értekezletről fognak majd kisgyűléseken beszélgetni a lakossággal. Ezek az elvtársak feltétlenül vegyenek részt az előadáson, hogy a moszkvai értekezlet anyagáról jó) legyenek tájékozódva, hogy békeharcos munkájukat jobban tudják végezni. Teljesítette évi tervét a Gyufaipnri Vállalat szegedi telepe örömmel jelentem a Gyufaipari Vállalat 3-as számú telepének (Szegedi Gyufagyár) dolgozói nevében, hogy 1954 évi termelési tervfeladatunkat december 3-án teljesítettük. Az eredmény a december 3-i egész napi terpieléssel együttesen 100.4 százalék. Kormányunk júniusi határozatának megvalósításához több terven felüli munkával, minőségi eredményeink növelésével járulunk hozzá. Fenyvesi Tibor • telepvezető A nyugati hatalmak vezetőkörei mégis — mit sem törődve népük történelmének keserű tanulságaival — most újra Nyugat-Németország felfegyverzése mellett szállnak síkra, és még csak az érveik sem nagyon változtak. Akárcsak ma, a második világiháború előtt is azt mondották, hogy Németország felfegyverzése szükséges a szocializmus országa, a Szovjetunió ellen. De ugyanazok az ágyúk és tankok, amelyeket a nyugati hatalmak segítségével gyártottak, gázolták le Dániát, Belgiumot, Hollandiát, Norvégiát és végül magát Franciaországot is. A nyugati nagyhatalmak segítségével gyártott repülőgépek támadtak az angol városok, és köztük Ix>ndon lakossága ellen is. Ha a nyugati nagyhatalmak megismétlik azt a hibát, amelyet Németország felfegyverzésével — a Szovjetunió figyelmeztetése ellenére — elkövettek a második világháború előtt, mi a biztosíték arra, hogy — a hiba következménye — országaik megtámadása a felélesztett Wehrmacht részéről nem ismétlődik-e meg újra? Egyes imperialista politikusok azt felelik e kérdésre népeiknek, hogy megfelelő garanciát kaptak a nyugatnémet kormánytól. De hihetnek-e az ilyen ígéretekben a népek? Hitler sem fukarkodott a "garanciákkal*, 1934-ben meg nem támadási egyezményt kötött Lengyelországgal, öt év múlva pedig megtámadta. 1936-ban szerződésben biztosította Ausztria önállóságát, két év múlva mégis megszállta. Mit ér Adenauer ígérete, ha megkötik és megvalósítják a párizsi egyezményeket, vagy ha felfegyverzik Nyugat-Németországot. A német militarizmus a párizsi egyezmények alapján olyan katonai erőt képvisel, amelyik könnyűszerrel felrúghat minden előzőleg megkötött egyezményt. 4 párizsi egyezmények lehetővé teszik a német militarizmus erőinek teljes kifejlesztését A nyugati imperialisták nem nyugodtak bele a vereségbe: az európai hadsereg felállításának elvetésébe, így születtek meg a londoni és a párizsi megállapodások, amelyek helyettesitik az európai hadsereg elvetett tervét. Formailag ugyan egy-két pontban különböznek ezek az egyezmények attól, amit a francia nép nagy többsége elutasított, de lényegileg ezek ugyanúgy, mint az előző terv: Nyugat-Németország felfegyverzését, a nyugatnémet támadó imperializmus felélesztését szolgálják. Ezzel éppúgy, mint az előző terv elfogadásával, megnövekednék a háborús veszély Európában. Érthető, hogy a nyugatnémet militarizmus felélesztésére irányuló tervet a Szovjetunió és a népi demokráciák — amelyeknek célja népeik jólétének emelése, életszínvonaluk állandó javítása — nem nézhetik tétlenül, mert ez a békés építőmunkájukat, biztonságukat fenyegeti. A Szovjetunió kormánya ez év elején még a berlini értekezleten tervezetet készített olyan európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére, amelyikben társadalmi formára való tekintet nélkül résztvehet minden európai ország — nagy és kicsi egyaránt. A javaslat szerint az európai kollektív biztonsági rendszerben részvevő országok kötelezettséget vállalnak minden agresszív kísérlet megakadályozására. (Folytatás a második oldalon.)