Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-04 / 287. szám

SZOMBAT, 1954 DECEMBER 4. 3 delm9gy0r0rszag CSEFKO GYULA 1878-1954 Éppen most egy esztendeje, hogy 75. születésnapján fölkerestem be­tegágyánál Csefkó Gyulát, a sze­gedi pedagógiai főiskola nyelvész­professzorát, a magyar művelődés­történet és szólásfejtés immár klasz­szikussá lett mesterét, mindnyá­junk szeretett Gyula bácsiját. Nem szívesen öregitette magát: moso­lyogva tiltakozott, mondván, hogy majdcsak egy év múlva — tehát most, december 8-án — lesz het­venöt éves, mert akkor tölti be a 75-iket. Beszélgetésünket megírtam akkor e hasábokon, de gondosan kerültem a „hetvenötéves" jelzőt, nem akartam megbántani. írtam: ..75. születésnapján", „ma átlépi 75. esztendeje küszöbét", liogy kedvé­ben járjak, igazat adjak sajátos időszámításának. S most, amikor pár nap múlva átléphette volna 76. esztendeje kü­szöbét, jön a szívet szorító hír: Csefkó Gyula meghalt. Most ün­nepeltük az idén; magas kormány­kitüntetésben részesült; barátja, Nyirl Antal szép tanulmányban méltatta munkásságát a háromne­gyed évszázad mesgyéjén, kedvelt folyóiratában. a Magyar Nyelvőr­ben s kifejezte reményét, hogy hamarosan megjelenhet készülő szép munkája: a magyar háztartás szólásbeli emlékeiről írott könyve, amely szerény címe ellenére is a magyar kultúrtörténet és nyelvi kultúra nagyszerű korpuszának, kincsesbányájának ígékezett. Csefkó Gyula, mint ember és mint tudós egyaránt a legkiválób­bak egyike volt. Nemzedékének az a polihisztor reprezentánsa, aki a dolgozó nép egyszerű fiaként előbb ,.a nemzet napszámosai" közé ál­lott. majd miután fölismerte a magyar népi kultúra, nyelvi mű­veltség roppant értékeit, izgató szépségeit, egész életét rátette nyelvünk (szolgálatára, kincseinek föltárására e a benne rejlő tanul­ságok megismertetésére. Tudomá­nya nem volt ezűkkörű: az 6 írá­sait az olvasni szerető egyszerű ember is értheti s élvezettel tar nulmányozhatja. Tudományos mü­veiben sem tagadta meg természe­tének alapvetően jellegzetes voná­sát: mély humorát, tréfálkozó ked­vét. Csak egyik legutolsó szólás­fejtéscinek egyikét, a Nyelvőr ta­valyi első kettős számában megje­lent „Kiköti a szitát" szólás ma­magyarázatát kell elolvasnunk, hogy meggyőződjünk róla: Csefkó Gyula írásai a magyar tudomány­népszerűsítés példamutató alkotá­sai is egyben. S éppen ez az. ami most, kopor­Hétfőn alakulnak meg Szegeden a kerületi tanácsok A Városi Tanács szerdán tartja alakuló ülését Ilyen még nem volt Szeged életé­ben, hogy a kerületekben is legyen egy államigazgatási szerv, amely ott székel a környezetükben, köz­vetlenül odafordulhatnak ügyes­bajos dolgaikkal, még a város szí­vébe sem kell bemenniök: nagy dolog ez. Uj feladatok, nagyszerű hogy hétfőn a kerületi tanács meg­alakulása után már elfoglalja he­lyét a kerület végrehajtó bizottsá­ga, s a különböző osztályok, illetve igazgatási csoportok. A III. kerületi tanácsházán, a volt MTH-otthon mellett a Tolbu­chin sugárút 43. szám alatt is fo­előtt. A Nagykörút és a Kossuth Lajos sugárúttól északra terül el a sójánál, öröksége iránti kötelessé- I Fehértóval és Tápéval határos II. geinkre figyelmeztet. Az emberi 1 kerület. Egy külön városrész, amely­életmű a halállal kerek egésszé nek ezernyi problémájával a hét­válik; mindaz, ami eddig befejezet- főn megalakuló új kerületi tanács­lennek, folytathatónak, gazdagít- nak kell foglalkoznia. Az új II. ke­liatónak lűnt, egyszeribe befejezett, rületi tanácsháza a Vásárhelyi sü­veges lett. Csefkó Gyula többé nem gárút 15. szám alatt van. Már szép ír. Eddigi cikkeinek — melyeknek tábla jeizi. jj. kerületi tanács vég­értékével eddig is tisztában volt a magyar nyelvtudomány — most még tovább nő jelentősége: minden írása fontossá, immár nem pótol­hatóvá válik. Most egy éve is azt sürgettük s ma még inkább érez­zük rá az igényt, a szükséget: a szakfolyóiratok hasábjain szét­szórt szólásfejtések, szómagyará­zatok kötetbo gyűjtésével „tegyük hozzáférhetővé mindenki számára írásait. „Magyar szóban — magyar múlt" — ez a cím semmire sem il­lik jobban, mint Csefkó Gyula élet­művére. Addig is. míg ezt a gyűjtemé­nyes munkát népünk asztalára te­hetjük, kötelességünk számbaven­ni, mit nyújtott nemzeti kultúránk számára háromnegyedszázadnyi élete, több mint félévszázados ne­velői működése alatt a magyar tudomány és embernevelés e nagy­szerű munkása. A szegedi Egyete­mi Könyvtár elsőrendű kötelessé­gének érz-i, hogy műveinek biblio­gráfiáját minél előbb összeállítsa és közrebocsátsa. Egy gazdag élet szűnt meg december 2-án délután. Ám ennek az élet­nek értelme lesz mindaddig, amíg hálás tanítványok százai gondolnak könnyező szívvel szeretett öreg tanárukra 9 azon túl is: amíg Csefkó Gyula írásai fönnmarad­nak. Amíg magyar szó lesz a föl­dön. , : |i> ifi,1 PÉTER LÁSZLÓ távlatok nyílnak a kerületi tanácsok lyik a költözés. Móraváros, Alsó­volt rehajtó bizottsága". Az épület gyö­nyörű: a Vegyesipari Vállalat dol­gozói november 17-én kezdtek hoz­zá az átalakításhoz és tíz nap múl­va átadták a kulcsokat — a tanács­választtások tiszteletére rövid idő alatt nagyszerű munkával egy szép, tanácsházának kitűnően alkalmas épületet varázsoltak a II. kerület lakóinak. Tizenegy szoba van az épületben, falbaépített lámpákkal, mindegyik helyiségben mosdó, szé­pen festett falakkal, fényes kerítés­sel. Már helyezik el a különböző berendezési tárgyakat, asztalo­kat, székeket, szekrényeket, December 20-tól január 16-ig tart a szünet az általános és középiskolákban ' X minisztertanács határozata szerint a téli szünet az általános ób középiskolákban december 20-tól január 16-ig tart.. Az utolsó taní­tási nap december 18; a szünet utáni első tanítási nap: 1955. janu­ár 18-a. A szünet alatt a napközi otthonok minden munkanapon 8 órától 18 óráig működnek. Gondoskodnak a tanulók szabad­idejének helyes felhasználásáról. A szünidő alatt az általános iskolák pedagógusai két-három alkalom­mal kötelező foglalkoztatáson tá­jékoztatják a tanulókat a tanultak ismétlését illetően, útmutatást ad­nak a házi feladatok elkészítésére, egy-egy kötelező olvasmány elol­vasására é« felhívják figyelmüket a folyóiratoknak, szaklapoknak a tanulmányi anyaggal összefüggő cikkeire. A 6zünidő alatt az úttörő in­tézmények — úttörőházak „Ifjú természetkutatók állomásai", — technikai állomások, — fokozottab­ban dolgoznak. A kultúrotthonok és az MNDSZ-6zervezetek helyi kezdeményezésekkel, — kirándulá­sok, múzeum- és üzemlátogatás, filmvetítés, kultúr- és sportverseny, könyvankét, stb. — segítik az is­kola munkáját. város és a környező telepek lakói­nak ügyét itt intézik majd az új tanács tagjai. Itt is szépek, csino­sak a helyiségek, amelyekbe a kü­lönböző szakigazgatási csoportok és osztályok dolgoznak majd. Az I. kerületi tanács a tanács­háza mellett lévő volt bérház föld­szintjén és első emeletén helyezke­dik el: ide tartozik a nagykörúton belül eső rész és Újszeged egész a város Tiszántúli határáig. A Városi Tanács természetesen marad régi helyén: itt is nagy munkia folyik. Valamennyi osztály rendezi az összes iratokat, amelye­ket hétfőig átad az illetékeseknek, — a kerületi tanácsoknak. Minden kerület megkapja a te­rületéhez tartozó elintézni való ügyiratokat, még az anyakönyv­vezetés is a kerületekben törté­nik majd. Tehát Szeged lakosai a hétfői ta­nács-alakuló ülés után már közvet­Az alakuló ülésekre folyik a ké­szülődés. Az I. kerületi tanács hét­főn délután 5 órakor a tanácsháza nagytermében, a II. kerületi tanács ugyanebben az időben a Postás Szakszervezet területi kultúrtermé­ben (Vásárhelyi sugárút 21. szám), a III. kerületi tanács pedig a Tol­buchin sugárúti új tanácsépületben tartja alakuló ülését. Az új tanácsok megalakulása nagyjelentőségű dolog Szeged éle­tében — a tanácstagokon, s a meg­hívottakon kívül minél nagyobb számban vegyenek részt ezeken az üléseken városunk dolgozói. A ke­rületi tanácsok most készítik el a jövő évi költségvetést, szem előtt tartva elsősorban a tanácstagjelölö gyűléseken elhangzottakat, a kerületek lakóinak kívánsá­gait, hogy azok a lehetőség sze­rint mihamarabb megvalósul­janak. A városi tanács, amely most már megyei joggal rendelkezik és a ke­rületi tanácsok felettes szerve lesz, szerdán délután 5 órakor tartja ala­kuló ülését a tanácsháza nagyter­mében. Ezen az ülésen hagyják jóvá a kerületi tanácsok alakuló ülésen megválasztott végrehajtó bi­zottsági tagokat, megválasztják a városi tanács végrehajtó bizottságát, lenül a kerületi tanácsokhoz fordul- 1 s az állandó bizottságok tagjait, ép­hatnak kérelmeikkel, javaslataik- pen úgy, mint a kerületi tanácsok­kal, bejelentéseikkel, | ban. Miért főznek kevés pálinkát a Szegedi Szeszfőzdében ? — Jónapot, — mondja az érkező újjával kucsmájához bökve. — Jónapot, — köszön vissza Ko­vács István. — Jöhetek?! Szeretném már hozni, tudja ... Hogy tizenötödike előtt szó sem lehet róla? Mindig azt kapom, majd ekkor, majd ak­kor jöjjek... Szóval tizenötödiko előtt ne i9 hozzam. Na jó.., — s azzal fejét csóválva távozik. — Ez már a tizedik máma, — mondja aztán Kovács István. — De el kell utasítani őket. Sokszor megállapítják: „hányszor bolondit ide bennünket" Pedig én igazán keveset tehetek róla, S úgy megered a szava, akár az áradat. Gátat sem lehet neki vet­ni. Jót. rosszat, egyvégtébe vesz. — Tavaly 18 vagonnyi cefréből főztem a gazdákkal pálinkát. Az idén semmire sem megyünk. A gazdák tüzelőanyagót nem tudnak hozni, gáz meg nincs és így főzés sincs. Ami gázmennyiséget kapunk egész hónapra, az tíz nap alatt el­fogy. Ha lenne gáz, akkor nem küldenem el a gazdákat. Nem mon­danám nekik azt, majd ekkor, majd akkor jöjjenek. Kezdik meg­unatni velem a ezeszfőzést. pedig szeretek vele foglalkozni. Máma igaz, kaptunk gázt, így holnap újra kezdjük a főzést. A Szegedi Szeszfőzde udvarán, a fal mellett csakugyan ott sorakozik hat palack butángáz. Kezdődhet végre a főzés. Nem kell sok bízta­tás, hiszen az udvaron cefrés hor­(111 Ez körülbelül össze­esett a tanári kinevezé­t smrnel. Mikor az meg­jelent a hivatalos lapban, Eierhuber úr kikerekí­tett a kapuban és kért, liogy legyen szerencséje hozzám estére a -"Három Dudás»-ban. iMás nevet mondott, de azt nem hoz­hatom nyilvánosságra, magasabb érdekből.) Egy kis ünneplés a hazáért meg nem árt. Nagyon szépen megköszöntem a kedves figyel­met és őszinte sajnálatomat fejeztem ki, hogy én ezt nem tehetem. — Ja, ja, Tehetem! — ragyogott fel a Bierhu­?r úr vérbeborult szeme. (Nem a vérszomj ve­- idő gyanúba, hanem a sörszomj!) Én is Tehetem, is Tehetem! Krisztigott, Brúder! És akárhogy kapkodtam vissza a kezem, el n eresztette addig, míg külön-külön végig nem i pegtatta minden percét az öt ujjamnak. Ez a rituális ujjropogtatás érette föl velem /el, hogy alighzmem a vérszövetség titkaiba vá­lt belecsöppenöbe. A Töhötömöt torontáli ván­<j • méhész dialektusban úgy mondják, hogy Tehe­i s Bierhuber testvér ezen az alapon gondolja, •y én is olyan szittya táltos vagyok, mint ő. Ei­gyaráztam neki, hogy szerény közpolgár vagyok nem ünneplésre való, s amúgy is nagy akadá­a van annak, hogy én a testvérgyűlésen megje­. hessek. Tisztelet-becsület Töhötöm apánk­• őt, de a Netumák bácsi százötven kilója se ku­I a ám! A hun-ivadék rámvigyorodott és szamárfület mu­tatott. (Ügy látszik, ez is olyan jel volt, amiről a • :övetség tagjai megismerték egymást.) Micsoda í ndolat az a részemről, hogy engem akarnak ün­i pelni? ö, Anton Bierhuber lesz az est hőse, akit ma avatnak kár.ná, mert eddig csak mirza volt. Iíeivenheten vannak a mirzák és heten a kánok. %ÁHL IANAHC legénye ö soronkívül kán lesz, mert soronkivül szer­zett rá érdemeket. Ki­dolgozta Magyarország szabaddá tételének egyet­len keresztülvihető ter­vét. Pszt! Erről egy szót se, mert mindenütt kémek vannak! Tu­dom-e én, mi az: egy méh? Ja, ja, eine Biene? De nem egy méh kell ide, hanem százezer, millió méh! Minden családba legalább egy kaptár. Ha jön az antant és megkérdi, hogy minek nekünk az a sok méh, azt mondjuk, hogy nemzeti eledelünk a mézesker.yér. Na, mi lesz ebből? Az lesz, hogy mi­kor minden családba be van vezetve a kaptár, ak­kor hajrá az ellenségnek! A méh, az szurony, re­pülőgép, az minden. Akinek az megcsípi az orrát az kiszalad a világból. Akié a méh, azé a jövő! Biztosítva van a jövő háború győzelme! És nem kell hozzá más, csak egy energikus szakember, egy lelkes Bienenvater. Az csak megérdemli azt a ron­gyos kis napidíjat, mi? Majd estére a többi függő kérdéssel együtt megtárgyalják ezt a kánok, csak én is ott legyek. Legkésőbb nyolcra, mert akkor lesz a pajzsraemelés. Holnap ilyenkor pedig már a Duna-Tisza közén szervezi Anton Bierhuber a nemzet megméhesítését. — És, mi lesz a lakással? — kérdeztem dobogó szívvel. Belátom cudarság volt ilyen csiri-biri do­logra gondoni, mikor a hazám jövőjéről volt szó, dehát esendő az ember. — Hja, asztad mék nem dutog — vont vállat a Bienenvater. Arról gel kontoskottya a mótyor kor­mány. — Én ezt a lakást értettem. A mienket. — Észtet? — köpött a küszöbre a soronkivüli kán. — Észtet itt hatyok neket, mint Tehetemnek. Egy patriót, méltó a bárdfogásra. (Folytatjuk) dók állnak hetek óla, sorukra vár­va. Gazdáik mindig sürgetik Ko­vács bácsit, hogy mikor jöhetnek. Kónya Mihály van most soron. Hajnalban elindult, hogy idejében a szeszfőzdébe érjenek. Nem egye­dül jött. a felesége is vele, egyik közeli rokon kíséretében. A két asszony kavarja majd a cefrét, hogy le ne égjen. Nem kézzel, a gép elvégez Itt mindent, csak a kereket kell hajtani. Per­sze meleg van, mintha kemencé­ben lenne az ember, de senki sem türelmetlen. A gáz ugyancsak me­legíti az üstöt, benne pedig for­tyog. rotyog a pálinkának való. Gőz egy szem sem párologhat el. erről gondoskodtak. A szeszfőző készülék végén óra méri a fokot és a litert is. Ez hi­teles. Kovács István, a szeszfőző felügyelője figyeli a pálinka csur­gását. A pálinka főzés régen a disznó­torokhoz hasonlóan mulatsággal volt egybekötve. Éjszaka, 6zabad tűznél, vagy faluhelyen a nagy konyhában virrasztott a gazda és vele együtt a családja is az üst körül. A régi szokásból csak annyi maradt meg, hogy a család együtt jön a szeszfőzdébe, segéd­kezik a főzésnél. De már Kónyáék cefréjét kifőz­ték. Kovács bácsi hozzá készülődik, hogy mintát vegyen. — 13 és fél fok. — jelenti ki a körülötte állóknak. — Most nézzük meg „a bibliát", majd az meg­mondja a többit. Az asztal fölé hajolva vizsgál­ják a táblázatot. — Nem üti meg a „normát". — magyaráz tovább Kovács bácsi. — Nem fizetett jól, — szól Kó­nyáné. Ismét Kovács bácsi veszi át a szót s int a következőnek, hogy ők jönnek sorba. Szavára, az aj­tóban egy csizmág ember megmoz­dul s betolja a cefrét. — Hígítani — adja ki a jelszót Kovács István, a szakértő. Két­szer is hígítják, keverik is jóué­hányszor, mielőtt az üstbe öntik. Azután kezdődhet a kerék forga­tása, vagy másképpen kavarás. Na. de a pálinka főzés tréfával igazi. Odaszól az indulóban lévő Kónyáéknak: — Azután titokban tartsák, hogy főztek, mert a sógor is. a koma is megkérdezi majd, olyari-e ex, mint a tavalyi... Disznótorban is így van, aztán maguknak majd nem marad sem­mi... Az egyik sarokban beszélgetnek: — Tavaly még nem volt ilyen elhanyagolt a földművesszövetkezet szeszfőzdéje. Most se gáz, se csa­torna. — ezt Nagynó mondja, aki Újszegeden lakik ós csak érdek­lődni jött be, hogy őrá mikor ke­rül a sor. — Három hétig, négyig is itt á'.l a hordó az udvaron, mert nincs gáz. — toldja meg a beszélgetést a mellette álló. — Elpárolog a szesz nagyrésze addig. S igy szövik a mondatokat to­vább. Van itt baj. De mit leieuio tenni! Először is több gáz kell, hogy ne kelljen a gazdákat csak úgy odahívni találomra. A csator­nát — arai az üstből kiviszi a kifőtt cefrét — meg kell javítani. Ezzel nemcsak a szeszfőzde gon­dozójának munkáját segítik, ha­nem a gazdákét is és benn a he­lyiségben egészségesebb lesz n le­vegő. Intézkedjenek ez illetékesek, hogy a szeszfőzde valóban szesz­főzde legyen! Január 1 után egyes filmeket csak 16 éven felüliek látogathatnak A népművelési minisztérium el­rendelte, hogy január 1 után egyes filmeket csak 16 éven felüliek lá­togathatnak. Az új rendelkezés a jelenleg forgalomban lévő filmek közül 16-ra vonatkozik. Ezek a filmek a következők: „Szürke fény", „Augusztusi vasárnap". Nincs bé­ke az olajfák alatt", „Windsorl víg nők", „Botrány Closmerlben". „Ki­rálylány a feleségem" „öt barát", „Hűtlen asszonyok", „Maclovia", „Sziciliai vérbosszú", „Apa lett a fiam" „Törvényen kívüli lovag", „Kaméliás hölgy", „Egy nyáron át táncolt". „Róma nyilt város" és a „Piqne Dame". A népművelési minisztérium az új rendelkezéssel a szülők, a neve­lők. a tanács ég tömegszervezetek régi kívánságát teljesítette. Űj útat építenek az Attila utcában Sokan állnak és nézik milyen ügyesen emelik ki az Attila utca régi köveit az úttestről, rakják kocsira és viszik tovább. Mi törté­nik itt? Köztudomású, hogy az Attila utca főútvonal, a Nagykör­úttól ezon az utcán lehet egyenesen közlekedni a híd irányába. Az úttest rossz volt, elhanyagolt, na­gyon rászorult már a javításra. És most az Útépítő Vállalat elkészíti az úttest alapjait, a tanács pedig tavasszal aszfaltot ugyanakkor parkírozzák Valéria teret. majd Befejezte tanácskozásait az állam- ós iog udományi kongresszus Az állam- és jogtudományi kon­gresszus tegnap befejezte munkáját. A háromnapos tanácskozás befeje­zésekor Fogarasi Béla akadémikus rak reá a j mondott záróbeszedet.

Next

/
Thumbnails
Contents