Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

0hm8gysr0rszag 2 CSÜTÖRTÖK, 1934 DECEMBER 30. Partélet Hogyan törődnek két üzem pártcsoportjai a pár toktatással? A Szegcdi Cipőgyárban A pártoktatás alsófokú tanfolyamainak hall. natói közül az utóbbi időben többen elmaradtak az egyes foglalkozásokról. A pártszervezet vezetősége nem nézi azt tétlenül. A hallgatók kiválogatásánál működött bizottságok közül cgy-kettö jelenleg is megvan és foglalkozik a hiányzókkal. A pártvezetésén tagjai is elbeszélgetnek azokkal, akik távolmaradnak a foglalkozásról. Részint így tudták elérni az utóbbi hetekben, hogy hat hiányzóval történt beszélgetés után hárman Ígéretet tettek és meg is jelentek a politikai iskola második évfolyamának szemináriumán. így vált például állandó részvevővé Mózes Mihályné elvtársnö is. Az oktatási munka javításához a pár/csoportvezetők közül is többen segítséget nyújtanak. Elsősorban elmondható ez Barna István és Papdi Antal pártcsoportvezetőkről. Papdi Antal a csákozó üzemrész pártcsoportvezetője. Ebből a pártcsoportból tizenegyből nyolcan vesznek részt pártoktatásban. Képességüknek megfelelően más-más fokon tanulmányozzák a harmadik pártkongresszus anyagát. Papdi elvtárs ál. tandóan figyelemmel kitéri a pdrfcsoporf tagjainak tanulását és a konferenciákon való megjelenését. Ha valaki nem elfogadható indok miatt marad távol a foglalkozásról, azt felkeresi és beszélget rcic. Probléma volt például az elmúlt időszakban Kdimán Vilmos elvtárs tanulásával. Kálmán elvtárs, aki egyszerű, szerény dolgozó. eleinte több foglalkozásról hiányzott. Távolmaradását azzal indokolta, hogy közelebbről nem ismeri a tanfolyam résztvevőit és bizonyos fokú gátlásai vannak, ha beszélni kell. Többször beszélt vele a pártcsoport vezetője és igyekezett bátorítani, meggyőzni felfogásának helytelenségéről. — Saját szaktársaid, munkatársaid körében vagy ott ~ mondotta neki Papdi elvtárs Pusztainé elvtársnö, a pártcsoport egyik tagja, aki ugyanarra a szemináriumra jár. szintén biztatta. — Nincs mitől idegenkedni. Az anyag megbeszélése nem iskolás módon történik, hanem saját munkájukkal, életükkel összefüggően tárgyalják azt meg. Sikerüli Kálmán elvtárssal megértetni a párttagok politikai képzésének jelentőségét. Igére, tet tett, hogy ezentúl eljár az összejövetelekre. Et legutóbb meg is történt. A pártcsoportvezctő, Papdi elvtárs, igyekszik elejét venni a hiányzásoknak és a .,lemorzsolódásnak". A szemináriumok előtt egy-két nappal és az összejövetel napján, külön-külön felhívja a pártcsoport minden tagjának figyelmét a megjelenésre. Papdi elvtárs, felsőbb fokon tanulja a kongresszus anyagát, felkészültségével, pontos megjelenésivel példát mutat a pártcsoport tagjainak. A Csongrádmegvei Nyomdaipari Vallaiatnál Az alsófokú tanfolyamokon vannak „lemorzsolódások". A hiányzók általában itt is azokat az érveket használják, mint más pártszervezetnél; — az orvoshoz kellett mennem, a fiam jön haza az iskolából, férjemnek kell főzni, el kell menni egy fontos ügyet elintézni. Senki nem vonja azt kétségbe, hogy mindenkinek van dolga otthon vagy máshol. Ezt meg lehet és meg is kell érteni. Az azonban már nehezen hihető el, hogy a legtöbb halaszthatatlan elfoglaltság, mindig az oktatás napján adódik. Arra is hivatkoznak többen a Nyomdaipari Vállalatnál, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes. Ez Igaz. Azt viszont „elfelejtik", hogy az oktatási év megkezdése előtt önként vállalták, hogy részt vesznek a III. pártkongresszus anyagának tanulmányozásában. Hődör Antalné és Mitrov Jánosné párttagok. A párt politikájának megismerését mégis elhanyagolják. Azok az „okok", melyekre hivatkoznak, nem igazolják álláspontjukat. Kozma Istvánné és Francz Gusztávné a pártcsoport tagjai közül szintén férjes asszonyok, mégis részt vesznek a foglalkozásokon. Hogyan akar Iskolás fiával foglalkozni Mitrov Jánosné. — erre hivatkozik —, ha maga nem ismeri hazánk társadalmi és gazdasági helyzetét. Fia maholnap többet tud ezekről a kérdésekről. Hödör Antalné megnyilatkozásai is azt mutatják, hogy egy kicsit lebecsüli a Hl. púlkongresszus anyaga megismerésének szükségességét. A könyvkötészet pártcsoportjának 12 tagja közül mindössze ketten vesznek részt a pártoktatásban, — Kozmúné és Franczné. A pártcsoport vezetője, Basch Nándorné elvtársnő, már idősebb korban van és azért nem vesz részt a pártoktatásban. Bár feladatát aránylag jól végzi, de a legfontosabbal, a pártcsoport tagjainak nevelésével nem tud kellő eredménnyel foglalkozni. Részben ennek is tulajdonítható, hogy a pártcsoport tagjai nem vesznek részt a tanulásban. Nem tudja megértetni a párttag egyik alapvető kötelességét: Hogy a párt politikájának ismeretében harcoljon a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. Ezek a célkitűzések a tavaly június óta megjelent párthatározatokban és a harmadik pártkongresszus anyagában vannak rögzítve. Ezek kellő ismerete nélkül pártunk tagjai nem tudják jól segíteni a pártot, az új szakasz politikájának gyakorlati megvalósításában. Nem tudják a dolgozókat e politika megvalósítására mozgósítani. A Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat könyvkötészetének pártcsoportja vegyen példát a Szegedi Cipőgyár csákozó üzemrész pártcsoportjától, a párt csoportvezető pedig Papdi Antal elvtárstól. tiera József Hiába nézed... Színlelve s bambán, mint a részeg. hiába nézed kívül-belül részvétlenül korunknak forró lángolásait, mert ellenedre mégis csak kinyit rügyetfakaszló tavaszok sora s gyümölcseink az évek érlelik neked is, mintha megérdcmlenéd, ahogy kérdésre választ kapsz, noha jól tapsoltál, míg leormos volt az ég, míg pömye hullt a németek nyomán. — Hiszen az érdek tömérdek kapoccsal kötött a hatalomhoz, míg a nép nyögött, s utána is, a hirtelenszült csöndben szálláscsinálók, honkereskedők — kik mímelték a gügyét nyílt körökben ügyeskedtek a tört árboc előtt jeles szelekre várva, hátha még éretlen lesz a „bőszült csőcselék". S fanyar mosollyal kicsit később tapsolgattad a ,joronlévőt", fogalmaidban azt a „pórt", mely hatalmat s trónt eltiport. Mérd bár magad az új világhoz gőggel, iszonnyal, ahogy tetszik. Nem érhetsz el a Romboláshoz s a Wehrmacht-ot se nem eresztik agyag lábára állni, vagy ha mégis... Iszonyú lesz az új leszámolás! Fegyvert ragad a félignőtt legény is — nem nézve azt, de érted is teszi — porontyaid tán tűzből menti ki, s cserepes szádba vizet önt talán, vagy átlép rajtad némán, mostohán. Lődi Ferenc Jugoszlávia külpolitikájában igyekszik tekintetbe venni az új tényeket" Kardél] beszéde gitségével politikai tényezővé válnak Jugoszláviában, hiszen Belgrád (TASZSZ). Edvard Kar. delj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsege Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és titkárságának tagja Szarajevóban a boszniai és hercegovinál kommunisták szövetsége II. kongresszusán mondott beszédében utalt arra a veszélyre, amellyel a Nyugat-Európa katonai egyesítésére vonatkozó politika jár. Kardelj ..aktív és konstruktív erőfeszítésekre" hívott fel, hogy „biztosítsák a feltéteteket a különböző társadalmi rendszerekben élő népek széleskörű európai nemzetközi egymásmellett élése feltételeinek megteremtésére! Csakis ilyen politikát kell most követni" — jelentette ki. Kardelj a továbbiakban rámutatott, hogy Jugoszlávia külpolitikájában igyekszik tekintetbe venni az új tényeket és „erőinek és lehetőségeinek megfelelően elősegíteni a béke megszi. lárditásnt és n népek közti jobb kölcsönös megértést." E politikánk kifejezése — mondotta Kardelj — a kapcsolatok normálissá tétele a Szovjetunióval és más keieteuvópai országokkal. A Jugoszlávia és a Szovjetunió, továbbá más keleteurópai országok közti kapcsolatok normálissá tétele nemcsak Jugoszlávia érdekében szükséges, de értékes hozzájárulás az. egész világ békéjének szilárdításához ls. Azzal a nyilatkozattal kapcsolatban. amelyet Gyilasz nemrégiben a „Newyork Times" tudósítójának adott. Kardelj rámutatott, hogy Gyila?z nyilatkozata azoknak a köröknek jár kezére, amelyeknek kellemetlen Jugoszlávia jelenlegi külpolitikája. Az ilyenfajta nyilatkozatok másik célja — mondotta Kardelj. — hogv a demokratizmusunk ellen Irányuló szennyes zsarolással próbáljanak emlékeztetni egyes külföldieket arra. hogy e nyilatkozatok s'erzői léteznek K nyilatkozatok szerzői hiába remélik, hogy a ..New York Times", vagy a „The Times" sea tömegek szemében már kudarcot vallottak. Az olyanfajta „politikusokat", akik buzgón ajánlgatják szolgálataikat külföldön, amikor már nincs szükség szolgálataikra, nemcsak a mi országunkban, hanem mindenütt arculköpné minden becsületes ember. Különösen az olyanokat, akik hátat fordítottak a forradalomnak, amelyben valaha jelentettek valamit, de nélküle semmit és senkit sem képviselnek Jugoszláviában. A MAV Vezérigazgatósága közli hogy az újévi kettős munkaszüneti napok előtt és után, a várható erős személyforgalom miatt szükség szerint mentesítő személyszállító vonatokat indít. A munkaszüneti napokon, 1933 január elsején és másodlkán délig pedig a várható gyenge utasforgalom miatt több vonat közlekedését szünetelteti. A Vezérigazgatóság kéri az utazóközönséget, hogy ezeken a napokon utazás előtt a vonatok közlekedése iránt érdeklődjék az állomásokon. I szovjet építőipar problémáiról tárgyalt Szovjetunió országos építőipari értekezlete Moszkva (TASZSZ) 1954 december 7-én Moszkvában a szovjet építőipar dolgozói értekezletet tartottak, amelyen megjelent és beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Beszéde elején N. Sz. Hruscsov visszapillantást vetett a Szovjetuniónak az iparosítás terén elért eredményeire, majd beszélt az építkezések ipari módszereinek időszerű kérdéseiről, az építkezések szervezeti és technikai irányításáról, az épülettervezés hibáinak kiküszöböléséről, a műépítészek munkájának megjavításáról. N. Sz. Hruscsov az: építkezések pénzügyi kérdéseiről szólva aláhúzta a költségvetés jelentőségét, majd leszögezte, hogy az építkezések pénzügyi kérdéscinek elemezésével maguknak az építőmunkásoknak is foglalkozniok kell, A továbbiakban a munkatermelékenység további emelésének kérdésével foglalkozott és rámutatott arra, hogy az építkezéseknél jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a munka termelékenységének és ezen keresztül a munkások keresetének emelkedéséhez. E tartalékok — az építési munkák gépesítése, a technika helyes kihasználása, áttérés az építkezés ipari módszereire, a munkások szakképzettségének emelése, az újítók tapasztalatainak jobb kihasználása, a termelési fegyelem megszilárdítása. E tényező kihasználásában rejlenek a munkabérek emelkedésének tartalékai. Annak a meggyőződésemnek hangoztatásával zárom beszédem —> mondotta Hruscsov —, hogy az építők, a műépítészek, a tervezőmérnökök, az építőanyagipar, az építési és útépítési gépipar, a tervezővállalatok és a tudományos kutatóintézmények dolgozói becsülettel teljesítik a párt és a kormány által rájuk bízott feladatokat, még magasabbra emelik építkezéseink színvonalát, ütemét és minőségét, gyorsabban átadják rendeltetésüknek az új gyárakat, bányáitat és erőműveket, olcsóbban, jobban és szebben fogják felépíteni a lakóházakat, iskolákat és kórházakat, EZT A TÖRTÉNETET talán orvosnak kellelt volna megírnia én helyettem, mert arról amit most elbeszélek, az orvosok jóval többet tudnának mondani, mini én. Hosszú tanulmányokat és cikkeket is írlak róla, bírósági tárgyalások iigyci között is találkozik velük az ember. Dc úgy érzem, hogy más ez a történet úgy, ha az iskolában nézik olyan szemmel hogy valaki hibájából szerencsétlen lett egy gyerek. Ennek a történetnek nem hősei vannak, hanem szenvedő emberei. Jelenleg Budapesten élnek. Én is ott találkoztam velük rgy is. kolalálogalás alkalmával. Olt ismertem meg Évát is az iskolában. Az első benyomásom az volt, hogy kevés olyan szép gyereket láttam az életben, mint amilyen ő volt... Szülei valamikor olt laktak az egyik Pest-környéki faluban. Egyszerű emberek voltak. Egy kis órásüzletük volt a főutca szélén. Nem volt nagy a bolt, de azért volt munka bőven. Abból, amit kerestek, szépen megéltek. El tudták látni mindennel a két gyereket. Az egyik év nyarán azonEgy pedagógus naplójából TetdatU* (ctnUtek M áldvtal ban a két csemete mellé egy új is jelentkezett. Az anya elgondolkozott felette. A két gyerekre minden telik. A harmadik már lemondással járna. Mit tegyenT... Hosszú töprengés után mégis csak felkereste az egyik bábát a faluban, azt a bábát, amelyiknek az volt a jelmondata: „Jó pénzért mindent". A „műtét" azonban nem sikerült. Mindössze csak annyit ért a nagy „beavat, hozás", hogy a „tudós" bába megsértette a magzatot. Hat éves kora felé azonban aggodévá vált a szülői; tekintete. A többi gyerek valahogy más volt már ebben a korban. Több min. dent megértett és megtett. De Évi úgy tett, mintha tompa volna az agya. Ilyen emésztő tapasztalatok után keresték fel az orvost. Az első után a másodikat, majd a harmadikat és így tovább, üe egyik fiája és alkonybarnaságá szeme. Az ember örül, ha ránéz, de sírni tud, ha beszél vele. Mert a tiz éves Éva szellemi képessége a három éves gyerek szellemi tudásfokának felel meg. Nem tud különbséget tenni n nénik és bácsik közölt. Dadog. Akadozva és összefüggéstelenül beszél. Ha kérdeznek valamit töle, bambán bámul és nem fog. sem tudott segíteni semmit, ja fel a szavak értelmét. Hosszú ideig hiába is írni, olvasni természetes, keresték az okát. Csak ak- hogy nem tud. Az is máikor találták meg a rejtély eredmény lesz. ha nemso. Az asszony egy jó ideig nyitját, amikor ' az asszony kára meg tudja fogni orvosi kezelésre is járt, dc terhessége megmaradt, A VART IDŐRE meg is születelt a gyerek. Kislány lett. Gyönyörű, jólfejlett kisbaba, amilyet minden szülés előtt álló mama álmod magának. Még kívánni sem lehetett volna szebbet ... Nőtt a gyerek szépen. Erösödö'l, fejlődött. Sokan még irigyelték is a szép kislányt, örültek már a szillök js és boldogan vették karjukba. kétségbeesésében bevallót- ceruzát, la „esetéi" a bábaasszony- a többi osztálytársát nyal. Most már világossá még nemileg felüdíti a jáválolt. hogy a gyermek ték. Öt nem érdekli. Minagyi lompultsága a beavat. aeut megun. Fáradtan, kifejezéstelenül néznek a szemei a messzeségbe és ha hozás következménye, Ekkor Íratták be Évit a kisegítő iskolába . .. ÉVIKÉ MOST 10 ÉVES és olt ül elől a tanterem, ben, az otdalsó padban. rátekint néha az ember arcára, tekintete nem árul el semmit. Minden nap úgy vezeti az iskolába az anyja és minden nap cl is Nincsenek többen. mint jön érte. Még mindig heten. Gyönyörű szép gye- nem tudja megjegyezni azt rek. Hullámos éjfekete ha- az utcát és házat, ahol laja van, finom, bájos arcoes- kik. Hogy mi lesz belőle később, még nem tudja sen. ki. Nem sok jóval biztat a jövő. Most még nincs is oly nagy baj, mert élnek a szülök. De. később? ELKÉPZELEM a szülök helyzetét. Mily szörnyű érzés lehet úrrá néha szivükön. Mosolyogva belenézni valaki szemébe úgy, hogy nem kap érte cserébe mosolyt az ember. Szeretettel lenni valaki iránt, szépet és jót tenni vele s mindezért nem kapni töle semmit. Még egy kedves tekintetet sem láthat az anya, mert hidegek, kifejezéstelenek maradnak a csillogó szemek. Szerelni anélkül. liogy valaki tudná, mi a szeretel és megértené a vele való törődést és gondoskodást. Furcsa és nehéz érzés lehet... Vájjon, mit érezhet ilyenkor a szeretetteli anyai szív? . .. Mit érezhet az a szülő, aki a szerencsétlen gyerek sorsában meglátja azt, hogy akarva vagy akaratlan, de mégis csak ő tette tönkre, az életét. hogy mindazért. ami történt, ö a hibás... Minden tudálékosságnak, legtöbbször, ilyen a vége... Gondolkozzatok rajta édesanyák ... Bánfalvi József