Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

0hm8gysr0rszag 2 CSÜTÖRTÖK, 1934 DECEMBER 30. Partélet Hogyan törődnek két üzem pártcsoportjai a pár toktatással? A Szegcdi Cipőgyárban A pártoktatás alsófokú tanfolyamainak hall. natói közül az utóbbi időben többen elmaradtak az egyes foglalkozásokról. A pártszervezet vezetősége nem nézi azt tétlenül. A hallgatók kiválogatásánál működött bizottságok közül cgy-kettö jelenleg is megvan és foglalkozik a hiányzókkal. A pártveze­tésén tagjai is elbeszélgetnek azokkal, akik távol­maradnak a foglalkozásról. Részint így tudták el­érni az utóbbi hetekben, hogy hat hiányzóval tör­tént beszélgetés után hárman Ígéretet tettek és meg is jelentek a politikai iskola második évfolyamá­nak szemináriumán. így vált például állandó részvevővé Mózes Mihályné elvtársnö is. Az okta­tási munka javításához a pár/csoportvezetők közül is többen segítséget nyújtanak. Elsősorban elmond­ható ez Barna István és Papdi Antal pártcsoport­vezetőkről. Papdi Antal a csákozó üzemrész pártcsoport­vezetője. Ebből a pártcsoportból tizenegyből nyol­can vesznek részt pártoktatásban. Képességüknek megfelelően más-más fokon tanulmányozzák a har­madik pártkongresszus anyagát. Papdi elvtárs ál. tandóan figyelemmel kitéri a pdrfcsoporf tagjainak tanulását és a konferenciákon való megjelenését. Ha valaki nem elfogadható indok miatt marad tá­vol a foglalkozásról, azt felkeresi és beszélget rcic. Probléma volt például az elmúlt időszakban Kdimán Vilmos elvtárs tanulásával. Kálmán elvtárs, aki egyszerű, szerény dolgozó. eleinte több foglalkozás­ról hiányzott. Távolmaradását azzal indokolta, hogy közelebbről nem ismeri a tanfolyam résztvevőit és bizonyos fokú gátlásai vannak, ha beszélni kell. Többször beszélt vele a pártcsoport vezetője és igyekezett bátorítani, meggyőzni felfogásának hely­telenségéről. — Saját szaktársaid, munkatársaid kö­rében vagy ott ~ mondotta neki Papdi elvtárs Pusztainé elvtársnö, a pártcsoport egyik tagja, aki ugyanarra a szemináriumra jár. szintén biz­tatta. — Nincs mitől idegenkedni. Az anyag meg­beszélése nem iskolás módon történik, hanem saját munkájukkal, életükkel összefüggően tárgyalják azt meg. Sikerüli Kálmán elvtárssal megértetni a párttagok politikai képzésének jelentőségét. Igére, tet tett, hogy ezentúl eljár az összejövetelekre. Et legutóbb meg is történt. A pártcsoportvezctő, Papdi elvtárs, igyek­szik elejét venni a hiányzásoknak és a .,lemorzso­lódásnak". A szemináriumok előtt egy-két nappal és az összejövetel napján, külön-külön felhívja a pártcsoport minden tagjának figyelmét a megjele­nésre. Papdi elvtárs, felsőbb fokon tanulja a kon­gresszus anyagát, felkészültségével, pontos megje­lenésivel példát mutat a pártcsoport tagjainak. A Csongrádmegvei Nyomdaipari Vallaiatnál Az alsófokú tanfolyamokon vannak „lemorzso­lódások". A hiányzók általában itt is azokat az ér­veket használják, mint más pártszervezetnél; — az orvoshoz kellett mennem, a fiam jön haza az isko­lából, férjemnek kell főzni, el kell menni egy fon­tos ügyet elintézni. Senki nem vonja azt kétségbe, hogy minden­kinek van dolga otthon vagy máshol. Ezt meg le­het és meg is kell érteni. Az azonban már nehe­zen hihető el, hogy a legtöbb halaszthatatlan elfog­laltság, mindig az oktatás napján adódik. Arra is hivatkoznak többen a Nyomdaipari Vállalatnál, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes. Ez Igaz. Azt viszont „elfelejtik", hogy az oktatási év megkezdése előtt önként vállalták, hogy részt vesz­nek a III. pártkongresszus anyagának tanulmányo­zásában. Hődör Antalné és Mitrov Jánosné párttagok. A párt politikájának megismerését mégis elhanyagol­ják. Azok az „okok", melyekre hivatkoznak, nem igazolják álláspontjukat. Kozma Istvánné és Francz Gusztávné a pártcsoport tagjai közül szintén férjes asszonyok, mégis részt vesznek a foglalkozásokon. Hogyan akar Iskolás fiával foglalkozni Mitrov Já­nosné. — erre hivatkozik —, ha maga nem ismeri hazánk társadalmi és gazdasági helyzetét. Fia ma­holnap többet tud ezekről a kérdésekről. Hödör An­talné megnyilatkozásai is azt mutatják, hogy egy kicsit lebecsüli a Hl. púlkongresszus anyaga meg­ismerésének szükségességét. A könyvkötészet párt­csoportjának 12 tagja közül mindössze ketten vesz­nek részt a pártoktatásban, — Kozmúné és Franczné. A pártcsoport vezetője, Basch Nándorné elvtárs­nő, már idősebb korban van és azért nem vesz részt a pártoktatásban. Bár feladatát aránylag jól végzi, de a legfontosabbal, a pártcsoport tagjainak nevelé­sével nem tud kellő eredménnyel foglalkozni. Rész­ben ennek is tulajdonítható, hogy a pártcsoport tag­jai nem vesznek részt a tanulásban. Nem tudja megértetni a párttag egyik alapvető kötelességét: Hogy a párt politikájának ismeretében harcoljon a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. Ezek a cél­kitűzések a tavaly június óta megjelent párthatá­rozatokban és a harmadik pártkongresszus anyagá­ban vannak rögzítve. Ezek kellő ismerete nélkül pártunk tagjai nem tudják jól segíteni a pártot, az új szakasz politikájának gyakorlati megvalósításá­ban. Nem tudják a dolgozókat e politika megvaló­sítására mozgósítani. A Csongrádmegyei Nyomda­ipari Vállalat könyvkötészetének pártcsoportja ve­gyen példát a Szegedi Cipőgyár csákozó üzemrész pártcsoportjától, a párt csoportvezető pedig Papdi Antal elvtárstól. tiera József Hiába nézed... Színlelve s bambán, mint a részeg. hiába nézed kívül-belül részvétlenül korunknak forró lángolásait, mert ellenedre mégis csak kinyit rügyetfakaszló tavaszok sora s gyümölcseink az évek érlelik neked is, mintha megérdcmlenéd, ahogy kérdésre választ kapsz, noha jól tapsoltál, míg leormos volt az ég, míg pömye hullt a németek nyomán. — Hiszen az érdek tömérdek kapoccsal kötött a hatalomhoz, míg a nép nyögött, s utána is, a hirtelenszült csöndben szálláscsinálók, honkereskedők — kik mímelték a gügyét nyílt körökben ügyeskedtek a tört árboc előtt jeles szelekre várva, hátha még éretlen lesz a „bőszült csőcselék". S fanyar mosollyal kicsit később tapsolgattad a ,joronlévőt", fogalmaidban azt a „pórt", mely hatalmat s trónt eltiport. Mérd bár magad az új világhoz gőggel, iszonnyal, ahogy tetszik. Nem érhetsz el a Romboláshoz s a Wehrmacht-ot se nem eresztik agyag lábára állni, vagy ha mégis... Iszonyú lesz az új leszámolás! Fegyvert ragad a félignőtt legény is — nem nézve azt, de érted is teszi — porontyaid tán tűzből menti ki, s cserepes szádba vizet önt talán, vagy átlép rajtad némán, mostohán. Lődi Ferenc Jugoszlávia külpolitikájában igyekszik tekintetbe venni az új tényeket" Kardél] beszéde gitségével politikai tényezővé válnak Jugoszláviában, hiszen Belgrád (TASZSZ). Edvard Kar. delj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsege Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és titkár­ságának tagja Szarajevóban a bosz­niai és hercegovinál kommunisták szövetsége II. kongresszusán mon­dott beszédében utalt arra a ve­szélyre, amellyel a Nyugat-Európa katonai egyesítésére vonatkozó po­litika jár. Kardelj ..aktív és konstruktív erőfeszí­tésekre" hívott fel, hogy „biz­tosítsák a feltéteteket a külön­böző társadalmi rendszerekben élő népek széleskörű európai nemzetközi egymásmellett élése feltételeinek megteremtésére! Csakis ilyen politikát kell most követni" — jelentette ki. Kardelj a továbbiakban rámu­tatott, hogy Jugoszlávia külpolitikájában igyekszik tekintetbe venni az új tényeket és „erőinek és lehetőségeinek meg­felelően elősegíteni a béke megszi. lárditásnt és n népek közti jobb kölcsönös megértést." E politikánk kifejezése — mon­dotta Kardelj — a kapcsolatok normálissá tétele a Szovjetunióval és más keieteuvópai országokkal. A Jugoszlávia és a Szovjetunió, továbbá más keleteurópai orszá­gok közti kapcsolatok normá­lissá tétele nemcsak Jugoszlá­via érdekében szükséges, de értékes hozzájárulás az. egész világ békéjének szilárdításához ls. Azzal a nyilatkozattal kapcsolat­ban. amelyet Gyilasz nemrégiben a „Newyork Times" tudósítójának adott. Kardelj rámutatott, hogy Gyila?z nyilatkozata azoknak a kö­röknek jár kezére, amelyeknek kel­lemetlen Jugoszlávia jelenlegi kül­politikája. Az ilyenfajta nyilatko­zatok másik célja — mondotta Kardelj. — hogv a demokratizmu­sunk ellen Irányuló szennyes zsa­rolással próbáljanak emlékeztetni egyes külföldieket arra. hogy e nyilatkozatok s'erzői léteznek K nyilatkozatok szerzői hiába remélik, hogy a ..New York Ti­mes", vagy a „The Times" se­a tömegek szemében már ku­darcot vallottak. Az olyanfajta „politikusokat", akik buzgón ajánlgatják szolgála­taikat külföldön, amikor már nincs szükség szolgálataikra, nemcsak a mi országunkban, hanem minde­nütt arculköpné minden becsületes ember. Különösen az olyanokat, akik hátat fordítottak a forrada­lomnak, amelyben valaha jelentet­tek valamit, de nélküle semmit és senkit sem képviselnek Jugoszlá­viában. A MAV Vezérigazgatósága közli hogy az újévi kettős munkaszüneti napok előtt és után, a várható erős személyforgalom miatt szükség szerint mentesítő személyszállító vonatokat indít. A munkaszüneti napokon, 1933 január elsején és másodlkán délig pedig a várható gyenge utasforgalom miatt több vo­nat közlekedését szünetelteti. A Vezérigazgatóság kéri az utazókö­zönséget, hogy ezeken a napokon utazás előtt a vonatok közlekedése iránt érdeklődjék az állomásokon. I szovjet építőipar problémáiról tárgyalt Szovjetunió országos építőipari értekezlete Moszkva (TASZSZ) 1954 decem­ber 7-én Moszkvában a szovjet építőipar dolgozói értekezletet tar­tottak, amelyen megjelent és be­szédet mondott N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára. Beszéde elején N. Sz. Hruscsov visszapillantást vetett a Szovjet­uniónak az iparosítás terén elért eredményeire, majd beszélt az épít­kezések ipari módszereinek idő­szerű kérdéseiről, az építkezések szervezeti és technikai irányításá­ról, az épülettervezés hibáinak ki­küszöböléséről, a műépítészek mun­kájának megjavításáról. N. Sz. Hruscsov az: építkezések pénzügyi kérdéseiről szólva aláhúz­ta a költségvetés jelentőségét, majd leszögezte, hogy az építkezések pénzügyi kérdé­scinek elemezésével maguknak az építőmunkásoknak is foglal­kozniok kell, A továbbiakban a munkaterme­lékenység további emelésének kér­désével foglalkozott és rámutatott arra, hogy az építkezéseknél jelentős tar­talékok állnak rendelkezésre a munka termelékenységének és ezen keresztül a munkások ke­resetének emelkedéséhez. E tartalékok — az építési munkák gépesítése, a technika helyes ki­használása, áttérés az építkezés ipari módszereire, a munkások szakképzettségének emelése, az újítók tapasztalatainak jobb ki­használása, a termelési fegyelem megszilárdítása. E tényező kihasz­nálásában rejlenek a munkabérek emelkedésének tartalékai. Annak a meggyőződésemnek han­goztatásával zárom beszédem —> mondotta Hruscsov —, hogy az építők, a műépítészek, a tervező­mérnökök, az építőanyagipar, az építési és útépítési gépipar, a ter­vezővállalatok és a tudományos kutatóintézmények dolgozói becsü­lettel teljesítik a párt és a kor­mány által rájuk bízott feladato­kat, még magasabbra emelik épít­kezéseink színvonalát, ütemét és minőségét, gyorsabban átadják ren­deltetésüknek az új gyárakat, bá­nyáitat és erőműveket, olcsóbban, jobban és szebben fogják felépí­teni a lakóházakat, iskolákat és kórházakat, EZT A TÖRTÉNETET talán orvosnak kellelt vol­na megírnia én helyettem, mert arról amit most el­beszélek, az orvosok jóval többet tudnának mondani, mini én. Hosszú tanulmá­nyokat és cikkeket is írlak róla, bírósági tárgyalások iigyci között is találkozik velük az ember. Dc úgy érzem, hogy más ez a történet úgy, ha az isko­lában nézik olyan szemmel hogy valaki hibájából sze­rencsétlen lett egy gyerek. Ennek a történetnek nem hősei vannak, hanem szen­vedő emberei. Jelenleg Bu­dapesten élnek. Én is ott találkoztam velük rgy is. kolalálogalás alkalmával. Olt ismertem meg Évát is az iskolában. Az első be­nyomásom az volt, hogy ke­vés olyan szép gyereket láttam az életben, mint amilyen ő volt... Szülei valamikor olt laktak az egyik Pest-kör­nyéki faluban. Egyszerű emberek voltak. Egy kis órásüzletük volt a főutca szélén. Nem volt nagy a bolt, de azért volt munka bőven. Abból, amit keres­tek, szépen megéltek. El tudták látni mindennel a két gyereket. Az egyik év nyarán azon­Egy pedagógus naplójából TetdatU* (ctnUtek M áldvtal ban a két csemete mellé egy új is jelentkezett. Az anya elgondolkozott felette. A két gyerekre minden telik. A harmadik már lemondással járna. Mit tegyenT... Hosszú töprengés után mégis csak felkereste az egyik bábát a faluban, azt a bábát, amelyiknek az volt a jelmondata: „Jó pén­zért mindent". A „műtét" azonban nem sikerült. Mindössze csak annyit ért a nagy „beavat, hozás", hogy a „tudós" bá­ba megsértette a magzatot. Hat éves kora felé azon­ban aggodévá vált a szü­lői; tekintete. A többi gye­rek valahogy más volt már ebben a korban. Több min. dent megértett és megtett. De Évi úgy tett, mintha tompa volna az agya. Ilyen emésztő tapaszta­latok után keresték fel az orvost. Az első után a má­sodikat, majd a harmadi­kat és így tovább, üe egyik fiája és alkonybarnaságá szeme. Az ember örül, ha ránéz, de sírni tud, ha beszél ve­le. Mert a tiz éves Éva szellemi képessége a há­rom éves gyerek szellemi tudásfokának felel meg. Nem tud különbséget tenni n nénik és bácsik közölt. Dadog. Akadozva és össze­függéstelenül beszél. Ha kérdeznek valamit töle, bambán bámul és nem fog. sem tudott segíteni semmit, ja fel a szavak értelmét. Hosszú ideig hiába is írni, olvasni természetes, keresték az okát. Csak ak- hogy nem tud. Az is mái­kor találták meg a rejtély eredmény lesz. ha nemso. Az asszony egy jó ideig nyitját, amikor ' az asszony kára meg tudja fogni orvosi kezelésre is járt, dc terhessége megmaradt, A VART IDŐRE meg is születelt a gyerek. Kislány lett. Gyönyörű, jólfejlett kisbaba, amilyet minden szülés előtt álló mama ál­mod magának. Még kívánni sem lehetett volna szeb­bet ... Nőtt a gyerek szépen. Erösödö'l, fejlődött. Sokan még irigyelték is a szép kislányt, örültek már a szillök js és boldogan vet­ték karjukba. kétségbeesésében bevallót- ceruzát, la „esetéi" a bábaasszony- a többi osztálytársát nyal. Most már világossá még nemileg felüdíti a já­válolt. hogy a gyermek ték. Öt nem érdekli. Min­agyi lompultsága a beavat. aeut megun. Fáradtan, ki­fejezéstelenül néznek a sze­mei a messzeségbe és ha hozás következménye, Ekkor Íratták be Évit a kisegítő iskolába . .. ÉVIKÉ MOST 10 ÉVES és olt ül elől a tanterem, ben, az otdalsó padban. rátekint néha az ember arcára, tekintete nem árul el semmit. Minden nap úgy vezeti az iskolába az anyja és minden nap cl is Nincsenek többen. mint jön érte. Még mindig heten. Gyönyörű szép gye- nem tudja megjegyezni azt rek. Hullámos éjfekete ha- az utcát és házat, ahol la­ja van, finom, bájos arcoes- kik. Hogy mi lesz belőle ké­sőbb, még nem tudja sen. ki. Nem sok jóval biztat a jövő. Most még nincs is oly nagy baj, mert élnek a szülök. De. később? ELKÉPZELEM a szülök helyzetét. Mily szörnyű érzés lehet úrrá néha szi­vükön. Mosolyogva bele­nézni valaki szemébe úgy, hogy nem kap érte cserébe mosolyt az ember. Szere­tettel lenni valaki iránt, szépet és jót tenni vele s mindezért nem kapni töle semmit. Még egy kedves tekintetet sem láthat az anya, mert hidegek, kifeje­zéstelenek maradnak a csil­logó szemek. Szerelni anél­kül. liogy valaki tudná, mi a szeretel és megértené a vele való törődést és gon­doskodást. Furcsa és nehéz érzés lehet... Vájjon, mit érezhet ilyenkor a szeretetteli anyai szív? . .. Mit érezhet az a szülő, aki a szeren­csétlen gyerek sorsában meglátja azt, hogy akarva vagy akaratlan, de mégis csak ő tette tönkre, az éle­tét. hogy mindazért. ami történt, ö a hibás... Minden tudálékosságnak, legtöbbször, ilyen a vége... Gondolkozzatok rajta édesanyák ... Bánfalvi József

Next

/
Thumbnails
Contents