Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-28 / 306. szám

KEDD. 1954 DECEMBER 28. DÉLMAGYARORSZÁG Előadás a pártnapi előadók részére Holnap, szerdán délután 5 órakor a Pártoktatók Házában a pártnapi előadók részére előkészítő értekezlet lesz. A pártnapok előadóinak Komócsin Zoltán elvtárs, a központi vezetőség agit. prop, osztályának vezetője tart ismertetőt a pártnap anyagáról. Pártnapi előadó elvtársak az előadásuk elkészítéséhez sok értékes tanácsot és iránymutatást kapnak Komócsin elvtárs tájékoztatójából. Az előadáson tehát mindannyian jelenjenek meg. Pártélet * A Dózsa TSZ pártszervezetének munkája a nagyobb jövedelem eléréséért Ez a zárszámadási közgyűlés egészen más volt, mint az előző évek hasonló közgyűlései. Pipa- és cigarettafüst mellett sokkal megelégedettebb arccal figyelték most a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai az elnök beszámolóját. Egy év eredményes munkáját, a TSZ gazdálkodásának fejlődését beszélték meg. A becsületes, szorgalmas munka eredményeként nagyobb jövedelemre tettek szert ebben az évben. A beadási kötelezettség rendezése, a vetőmag és a tartalékok levonásával 372 mázsa búzát, 525 mázsa takarmányrépát, 22 mázsa rizst, 22 mázsa cukrot, 20 mázsa almát és egyéb más terményt osztottak szét a TSZ 57 tágja között. A kiosztott készpénz összege 160 ezer forint volt. Ilyen eredményes év nem volt még a Dózsában, gazdálkodás következtében magasabb volt a terméshozam is, mint tavaly. Ezen az úton akarnak tovább haladni a következő gazdasági évben is. El akarják érni a csoportban azt, hogy jövőre egyetlen olyan tag se legyen, aki nem teljesíti a kötelező munkaegység mennyiséget. Ma már világos sokak előtt, ha jól megszervezik a munkát és szorgal masan dolgoznak, emelkedik a jö vedelem, könnyebb lesz életük. Ennek tudatosítása érdekében tevékenykedjen még jobban a pártszervezet. A pártszervezet hároin pártcsoportja kisebb hibáktól eltekintve, igyekszik végrehajtani feladatát. Eredményesebb lenne azonban munkájuk, ha az egyéni foglalkozás mellett, esetenként pártcsoport (Uáez cÁntaLlk öveíjscqe A két ember élete állandó küzködéssel, véget nem érő munkában telt el. Nyolc hold föld, családiház lőtt a sok-sok dolgos év eredménye. Ez takaros kis birtok biztosította volna az öreg házaspár jó megélhetéséi. a szép öregkort. A hiba ott kezdődött, hogy a föld nem kérdezte meg a gazdát: hány éves vagy már, birsz-e még dolgozni? A föld megköveteli a munkát, ha azt akarják, hogy hasznot, termést adjon. A családok látták: valamit tenni kellene, hiszen a két öregnek egyedül nehéz lesz az élet. Rábeszélték a két idős szülőt, változtassanak sorsukon. A szövetkezet mégis csak másabb, mint az egyénileg való gazdálkodás. A csoport egy nagy közös család, ahol sok jószándékú ember megfér együtt, szépen meg is élhetnek. Az öregek először nem akarták. — Nincs ott már szükség a magunkfajtára. Az ilyen idős emberekre. Rácz Antal bácsi már akkor is túljárt a hetvenen, most a 77-ikct tapossa. — Munkaverseny? Brigád? gozzon csak ha tag mert lenni!. gyümölcsöt, vagy eféléket osztottak Ilyenek persze nem sokan voltak, I odabent a tagoknak, hát mindig - (' ' ••'•>- gondoltak rájuk is. Aztán újságpapírt vesz elő Rácz néni a tűzhely csöve mögül, a szélén számoszlopok állnak. Nahem, nekünk találták ezt ki A jó gazdálkodás és az egymást i megbeszélést is tartanának. Ilyensegítő közös munkán kívül, a TSZ kor a pártcsoporton belül is megtárgyalnák a maguk területének termelési problémáit és a politikai munka különböző kérdéseit. Nagy Lajos elvtársnak, a pártszervezet titkárának még többet kellene törődnie a pártrendezvények megtartásával, és a TSZ-tagok politikai nevelésének irányításával. Mert ezen a téren még nincs minden rendben. Biztosítson a pártszervezet a szabadon kibontakozó versenynek is a jövőben nagyobb nyilvánosságot. Ezzel még lelkesebb munkára tudják buzdítani a munkacsapatok tagjait. Versenytáblákon szemléltessék az elért eredményeket, dicsérjék és jutalmazzák meg azokat, akik maradéktalanul és hiba nélkül elvégzik munkájukat. A jövő évi még szebb eredmények elérésének megalapozásán dolgoznak jelenleg a Dózsában. Az őszi vetésű gabona már szépen zöldéi. A cukorrépa alá is elvégezték már az őszi szántást. Jelentős területet trágyáztak meg. Ez a munka még tart. A cukorrépa alá műtrágyát is szórtak. Most azt is szorgalmazza a pártszervezet vezetősége, hogy minél előbb teljesen rendtoehozzák a melegágyakat és befejezzék a primőr árúknak szánt főzelék és egyéb zöldségféleség vetését. Minél hamarabb és minél több árut tudnak koratavasszal vinni a piacra, annál nagyobb jövedelmük lesz. Több és jobb munka, korszerűbb gazdálkodás, —nagyobb jövedelem, jobb megélhetés vezetősége és a pártszervezet jó együttműködése, a javuló politikai munka sokban elősegítette a szövetkezet eredményes munkáját. Az e lőző évekkel ellentétben most ha hiányzott valaki a munkából vagy ha fegyelemzetlen volt, a pártszervezet népnevelői felkeresték és beszéltek vele. Megmagyarázták neki, milyen veszteséget okoz helytelen magatartásával saját magának és a csoportnak. Ha pedig jól és pontosan dolgozik, akkor évvégén megtelnek majd a zsákok, tömöttebb lesz otthon a kamra. Hatott is az ilyen beszélgetés a tagokra. Tettek követték majdnem mindig ezeket a beszélgetéseket. Voltak természetesen olyan tagok is a csoportban, akiknél nem használt a szép szó. Novakov Pál például, aki fogatos volt a TSZ-ben, több alkalommal egyszerűen hazament a legnagyobb dologidőben. A pártszervezet és a TSZ vezetői hiába beszéltek vele, nem tudták fegyelmezett, munkáját becsületesen végző emberré nevelni Novakov Pált. Helyesen tették, amikor ezért kizárták a TSZ-ből. Elősegítette a pártszervezet annak a jó elgondolásnak az eredményes végrehajtását is, hogy a földterületet a munkacsapatok között felosztva munkálják egész évben. Ez ösztönzően hatott a tagokra. Ennek következtében a cukorrépa termesztésnél például a dolgozók körülbelül 20 ezer forint prémi iimot is kaptak. Nem volt könnyű megértetni a tagokkal a földfelosztást, bár a dolgozók többsége híve volt ennek a megoldásnak. Néthány tagot többszöri beszélgetés után tudtak csak meggyőzni a terület felosztásának helyességéről, de nkadt olyan is, akit maga a gyakorlat győzött meg ennek helyességéről. A terület felosztása után a versenykedv is nagyobb volt az egyes munkacsapatoknál, mint máskor. Egymást lesték, nehogy elmaradjanak a munkában. Nem is maradt most gazos a föld. Ma már többen azt kérik a tagok közül, hogy a következő évben egyének között osszák fel művelésre a földet. A pártszervezet, a TSZ vezetőségével együtt támogatja ezt a kezdeményezést. Tavaly 80-an 17.800 munkaegységet teljesítettek a csoportban. Az idén 57-en 16.000 munkaegységet szereztek. Személyenként tehát maidnem hatvan munkaegységgel 1 jesítettek többet a csoport tagjai. Ennek arányában emelkedett a lagok egyéni jövedelme. A jobb Nem abban születtünk mi, nem jó lesz az nekünk. Az idős ember emlékezetében fölelevenedtek a régi idők, az a kegyetlen nagy „verseny". mely minden nap feleségével együtt látástól-vakulásig való robotba hajtotta őket az életért. Késhegyig menő, körömszakadtáig tartó küzdelem a fennmaradásért, a megélhetésért. Ettől félt most is. Nem akart mégegyszer ilyet. Különösen Rácz néni ágált nagyon. ö Ls minduntalan csak a 70 évét emlegette. Közben telke mélyén attól félt: elveszik a 8 holdat aztán az sem lesz. — Amíg dolgozunk kellünk majd, aztán pedig ha elejtjük a szerszámot, kidobnak bennünket. Különben ezt sokan meg is jósolták nekik. S aztán az idős Rácz Antal és felesége, sok-sok töprengés után mégiscsak aláirta a belépési nyilatkozatot. Az első pár év hasznos munkában lel-t el. Az asszony a kertészetben dolgozott leginkább. Gyomlált, palántát ültetett, paprikát szedelt, kapált. Antal bácsi az állattenyésztésben, meg kint a növémytermelésben — mikor. hol volt munkáskézre szükség — találta meg a helyét. Aztán bekövetkezett, amitől féltek: Rácz néni 1952 őszén megbetegedett. Dereka állandóan fájt. Erezte, már nem sokáig tud dolgozni. De még most sem tudott nyugodni. Többször kibal lagott a kertészetbe. /hztn aközt lelenyu$ócLni, hogy most már munka nélkül kell élnie. Meg aztán az is rosszul esett neki, hogy egyesek „kinézték". Nyíltan persze nem mondtak semmitV csak úgy suttogtak: most a legtöbben szeretettel vették körül az idős asszonyt. Magyarázták neki: ne törje magát. Annál az asztalnál, ahol ennyi ember jóllakik, neki is, meg a többi megöregedett tagnak is jut. Rácz Antal bácsi még jobban tartotta jasgát. De a munkában már ő sem tudott együtt haladni a fiatalokkal. Neki is azt ajánlották: no dolgozzék tovább. Dehát, aki több mint félévszázadot töltött állandó dologban, az igazán a munka szerelmese lett. Annak a munkátlanság büríön. Igy volt ezzel Ráez bácsi is. Később mégis kezdett elmaradozni a mezei munkából. Hiába, nem bírta már. Könnyebb foglalkozást kopott. Éjjeliőr lett. Olyan nagy gazdaságban, mint a Táncsics TSZ, már ilyen munkára is szükség van. Az első évben még szociális alapra nem «ok jutott. Osztalékra üzemfejlesztésre került a jövedelem. Voltak, akik azt mondogatták: na öregek mehettek, amerre a part szakad. A múlt évben azonban már .terményből és pénzből is félretették — ahogy az alapszabály előírja — a két százalékot. Tavaly és az idén már, ha nem is túl sok, de néhány mázsa búza, árpa, pár ezer forint jutott a munkaképtelen, beteg, vagy öreg tagoknak. Rácz néni régen megszokta, hogy panaszkodjék. Most is kevesli a szociális juttatást, de aztán vévül beismeri, hogy a pénzen, meg a búzán, árpán felül, ha valami gyobb részét már leszakította valaki. Igy fejből kénytelen megismételni a tegnapesti számadást. — Mert, hát számolgatok én mindig. A „tatának" terményt és pénzt egybevetve 8679 forint 20 fillért; számoltunk. Ennyi esett az éjjeliörségböl. A 30 mázsa kukoricáért, amely a háztályi földön termet 5100 forint. Két ezer forint a krumpliért, 540 forint a mindennapra járó félliter tejért. 10()» forint készpénz a szociális alapból. 600 forint a két mázsa búzáért, a/, árpa árit nem is vettük figyelembe. Szép, nagy összeg cz így egyben: 17.919 forint. Rácz néni lánya aztán még azt is megemlíti, hogy az akolban olyan 220 kilód dUznó lájóf. Kiderül az is, hogy a nyáron egy hasonló, 6zép kövér disznót el is adtak. Kicsit szépíti ugyan a dolgot Rácz néni: az nem számit, mert abból jöttek a süldők. De maga sem tagadja, maradt abból költőpénznek is szépen. Búcsúzáskor még ezt mondja Rácz néni: — Akik ezután öregszenek meg a TSZ-ben, azoknak még jobb sornk lesz öregségükre. I• (cs j) Az idei beruházások a Szegedi Erőműben Gera József már műveljük meg a földjét? Dol(Tudósítónktól) A Szegedi Erőmű beruházási előadója: Kónya Károly kimutatást vesz elő, amelyből pontosan meg lehet állapítani, hogy ezévben milyen beruházások történtek üzemünkben. Komoly javulás mutatkozik az előző évhez viszonyítva. Az idén történt meg a fürdők és öltözők elkészítése. Az orosházi és hódmezővásárhelyi telepünk új fürdőt és öltözőt kapott. A Szegedi Erőműben a meglévő öltözőhöz kiegészítésképpen 20 darab korszerű öltözőszekrényt és a fürdőhöz szintén húsz darab lábrácsot biztosítottak. Vidéki dolgozóink számára hatágyas nagyon jól felszeralt lakószoba létesült. Régi kívánságuk volt az üzemben étkező dolgozóknak az ebédlő berendezésének felújítása; a régi, elavult asztalok és padok kicserélése. Még ezévben 20 új asztal és 50 új szék kerül az ebédlőbe. A munkavédelem terén is vannak eredmények. Olyan intézkedések történtek, amelyek az t-gyes munkafolyamatokat könnyítik, s védik a dolgozók egészségét. Közülük a legjelentősebb a turbinák hűtésére szolgáló kondenzátorok vegyi úton való tisztítása. Ez hat embert szabadít meg a nehéz mun. j könnyítéséért, kától, s a kondenzátorok tisztítását 1 delméért. 200 munkaórával csökkenti. Ennek 1 megvalósításában nagy része van Gerzonics József mérnöknek és Kárpáti Béla vegyésznek. A szénhordó részleg két darab villamos targoncát kapott, s üzembe helyezésült most van folyamatban. A gépeket, amelyek veszélyeztetik a dolgozó testi épségét, védőrácsokkal vették körüL Az idén fejeződik be kecskeméti telepünkön a salakeltávolító berendezés beépítése, amely a dolgozók egészségét védi. s munkájukat könnyíti. ' Az eredmények mellett; bizonyos fokú pazarlás is mutatkozott, különösen szegedi telepünkön. A salaktérben lévő széngáz eltávolítására egy újítás nyomán elszívó berendezést építettek, jelentős költséggel. A megépítés után azonban kiderült, hogy a berendezés, a szívó ventillátor motorjának kis mé-ctezése miatt nem töltheti be feladatát. Igy kárba veszett egy jelentős összeg, ráadásul még a szó ngáz eltávolítása sem történt meg. Az ilyen hibákat a jövő évben meg kell szüntetni, s a vállalatvezetőségnek fokozott gondot kell fordítani a pazarlás megszüntetésére. A következő évben is jelentős beruházások történnek majd rz üzemben, a dolgozók munkájának egészségüknek vő • Misán György Szovjet Ivradófilm készült az európai béke és biztonság kéidésével foglalkozó moszkvai érlekezle'ről A szovjet főváros filmszínházaiban bemutatták «Az európai országoknak az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlete* cimű rendkívüli híradófilmet. Ott vagyunk a Szegedi Építőipari Szövetkezet Török-utcai asztalos részlegénél, hogy keressük az igazságot. Emberekről van szó; munkájukról, magatartásukról. Ezzel együtt a szókimondásról ... Fetrik Géza bácsi is ott áll a munkapad mellett és végzi teendőjét. Hatvan esztendő múlott el felette. Akik ismerik őt, szerény, nagyon rendes embernek tartják. Béketitkár a szövetkezetben. Tőle kérdjük először, milyen embernek ismeri a részlegvezetőt: Fekete Adolfot, akiről olyasmit is hallani, hogy egyszernmásszor — tudva, vagy tudatlanul megsérti az emberek önérzetét. Elöljáróban azt tudakoljuk: — Megmondják-e itt az emberek a véleményüket, azt, amit gondolnak? Vélt, vagy jogos sérelmeiket szóvá teszik-e? Kicsit gondolkodik, megingatja ősz fejét: — Hát... nem mindig mondják meg az emberek a véleményüket. — Kis csend után, becsületére váljék, őszintén folytatja. — Kenyér kérdésről is szó van, hát ezért „lenyel" az ember egyet mást... Nem rossz ember a részlegvezető. mesterségét is érti, csak ahogyan néha beszél, az bizony nem tetszik. MondAZ EMBER NEM GÉP ja meg a hibákat, de szíves szóval. Értjük mi úgv... A békétlenség a mnrJcát is hátráltatja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Fekete Adolf va hogy néha ideges, s hangoskodik. De valahogyan az az érzése az embernek szavai nyomán, — mert mondja is — indokoltnak látja ezt. „Felelősség van másfél évet dolgozott a szakmában, mert utána tényleges katonai szolgálatot teljesített. Bizony még sokat kell tanulnia, hogy jól „bele jöjjön" mestersélóban jó szakember, és iga- rajtam, ideges az ember", gébe. Bútorasztalos, de a za is van nem egy esetben, Senki nem tagadja felelősamikor valakit az ott dol- ségét, s megbecsülik értégozók közül figyelmeztet, kes munkáját, amit végez. De ahogyan és amilyen A felelősség, vagy a sok hangnemben ezt is teszi, teendő nem indok és nem az az ember önérzetét sér- alap arra, — meg nem is ti. „Dorongol" — ahogyan érv, — hogy belegázoljon mondani szokták. Mészáros Vince asztalos munkáját is kifogásolta a részlegvezető. Nem olyan nagy hibáról, egészen kicsiről volt szó — ahogyan Baksa Sándor, a szövetkezet elnöke is elmondta. A részlegvezető azonban lábával megpöckölte a Mészáros Vince által készített munkadarabot, s hangoskodott. „Mi ez?... Ez nem munka!" Persze nem ilyen simán történt a dolog. De különösebb részletezés nélkül is kiderül belőle, hogy a részlegvezető többször elhamarkodottan szól, cselekszik. Ilyenkor elfeledi, hogy az ember nem gép, hanem érez, szíve, lelke van; — ember. Beszélünk Fekete Adolffal is. Azt nem tagadja, egyes emberek önérzetébe. Igaz, azt is mondta még, hogy senkit nem szidott az anvja istenivel. Ez egyáltalán nem érdem! Azt is szóvá tette, hogy fontos a munkafegyelem, a minőség kérdése. Senki nem száll ezzel vitába és igazat ad. A fegyelmet és a minőségi munkát azonban helyes módon kell megkívánni. Itt tesszük mindjárt hozzá, helyesen, jó úton, mint a részleg felelős vezetője, tartson továbbra is fegyelmet, kérje a minőségi munkát. önmagában véve azonban ez kevés. Okos, jó szóval beszéljen minden emberrel, s azok ebből a szóból bizonyára értenek majd. Csonka Ferenc fiatal ember, Asztalos segédként szövetkezetben, ahol tag, inkább épületasztalos munkát kell végeznie, ö is kifogásolja a részlegvezető magatartását. Levelet is írt erről szerkesztőségünknek. Becsületes, emberséges szót kér, s ebben nincs kivetni való. Az igazság azt is követeli, hogy megmondjuk, Csonka Ferencnek is jobban kell igyekeznie, becsületesebben kell elvégeznie a munkát. És ne ragadtassa el magát egy esetben sem. Jó szakmunkás akar lenni. Ez első sorban rajta múlik, de könnyebb lesz ennek elérése, ha jól segítik őt, s ha el is fogadja ezt a segítséget Amikor kint jártunk az asztalos részlegnél, akkor is „összerugaszkodott" Fekete Adolf és Csonka Ferenc. Pedig ha nyugodtan és szépen megbeszélik a kérdéseket, akkor azok rendeződnek. Az egész ügy megoldása ebben is keresendő. Kanyarodjunk vissza Petrik Géza bácsi szavaihoz. Volt, s meglehet van ma is olyan eset, hogy az igaz szót kimondót, a bírálót így, vagy ügy üldözik, esetleg „Indokot" is lelnek arra, hogy munkahelyéről elküldjék. Erre célzott Petrik bácsi, amikor azt beszélte: „Kenyér kérdésről" is szó van, hát ezért „lenyel az ember egyet-mást." A jogos bírálat megtorlása, a szó „bele fojtása" az emberekbe, idegen a mi rendszerünktől. Igen is kell, hogy a dolgozókat mindenütt meghallgassák, adjanak szavukra. Aki vét ez ellen, előbb, vagy utóbb, de megkapja a jussát érte. Az asztalos részlegből utunk az Építőipari Szövetkezet központjába vezet. A szövetkezet elnöke: Baksa Sándor is, úgy ahogyan kell, amellett áll, hogy szükséges, és kell a vélemények kicserélése, s őrködnek azon, az igazmondásért baja senkinek ne legyen. Helyes, hogy segítenek az asztalos részlegnél mutatkozó kérdés rendezésében, amely nem is nagy időt kíván. őszinteséggel, becsülettel, emberséggel térnek a helyes útra. Morvay Sándor