Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-23 / 277. szám

99LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM KEDD, 1954 NOVEMBER 23. Erősítsd a nép tilalmát! Szavazz a Képíróm ielöitjeire! ARA: 50 FILLÉR • i Ünnepi műszak a fanácsválasztások tiszteletére Egy nap Győri Piroska gépje mellett Reggel óra előtt messzo szárnyalt a zeneszó, s a munkába érkező dolgozókat köszöntötte. Még nem pörögtek nz orsóit, nem zúgtak a gépek a Szegedi Tcxtilműyekben. De a zoneszó is jelezte: kezdődik az ünnepi műszak a tnnáesválasztások tiszteletére. Hat óra. Megperdülnek az orsók, mozgásba lendülnek a kártológépek — indul a munka. — Jár a hír, hogy a „B"-müszak november 28-ig békeörsiget áll a gépek melleit. Később jön a híradás: az „A"- és a „Cu-müszak is követi a „B"-műszak példáját. Vezetők és egyszerű munkásemberek azt szeretnék, ha december 15-re befejezhetnék éve8 tervüket. A maguk ügyéért, s vele együtt az ország ügyéért. S az ünnepi műszakokon lépést akarnak tenni előre. A lánccsévélőben Berta Anna és Tóth Gézáné, azután Szabó Mária és Ábrahám Piroska már az elmúlt héten teljesítette évi tervét. Ez természetesen a fizetéskor több pénzt is jelentett számukra. De menjünk a gépekhez amelyek mellett ott állnak az emberek. — akiken az új eredmény múlik. Láncesévélő. A gyűrűs copsokró! orsóra fut a fonál. Győri Piroska például ez a mosolygós, tréfás kedvű húsz éves lány is fürge, ügyes újjakkal végzi a munkáját a gép mellett. Fején piros pettyes kendő, fekete munkaköpenyén apró fonal szálak. Szőregről jár a Textilművekbe s édesanyjával ketten cinek otthon. Édesanyja büszke lehet a lányára. Tudjuk, Győri riroskáról, amikor vele beszélünk. — mert az irodában már elmondták —, hogy napi tervét rendszeresen túlteljesíti. Jelentős kilókkal több fonalat orsóz. — Sztahánovista is vagyok — mondja a kérdésre csopett sem büszkélkedve, inkább szerényen, — Amikor először édesanyámnak mondtam, hogy sztahánovista jelvényt is kaptam, el sem akarta hinni. De, amikor megmutattam, már nem kételkedett. Csak örült, örült. A beszélgetés közben sem hagyja abba n munkáját, végzi tovább. Do kovesot beszélni munka közben is lehet. — Ml az oka, hogy mindig túlteljesíti a tervet! — kérdezzük. — Kihasználom az időt és ügyeskedem. — röviden így ad feleletet. Aztán gyors mozdulattal összeköti az elszakadt fonalat, vigyázza a pergő orsókat, a megteltek helyébe újat tesz. S amikor eljö a két óra, a műszakváltás ideje, Győri Piroska is teljesíti évi tervét. Díosérotes. szép dolog ez. Tisztelet, megbecsülés jár érte. Az év végéig Győri Piroska terven felül annyi fonalat, orsóz felm hogy belőle 750 női ruhának való anyag lesz. Dolgoznak a gépek s az emberek akaratára új eredmények születnek az ünnepi műszakokon. A. J. Vlsinszkaj elvtárs hétfőn New-Yorkban meghalt New York (MTI) Andrej Januarjcvics Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, a Szovjetünk. FNSZküídöttségének vezetője november 22-én New-Yorkban szív bénulás következtében hirtelen meghalt. A Konzervgyár nagy konyhájában Csanádi elvtársnő csoportja a délelőttös. Szokatlenul nagy a gőz a nagy konyhában, még az ittenieknek is az. Ezért nehéz a tájékozódás is. Csanádinéra most különösen szükség van mindenütt. Hétfő is van, meg ünnepi-műszak. De kezdődik az üvegzárás s éppen itt rendelkezik Csanádiné. — Két géppel zárunk, — magyarázza Csanádiné. — A töltés jói megy. Ezért Kónya és Ördögh Marikát átvittem a zárókhoz. Szólítják a csoportvezetőt. Lipták Gáborné, a fürgekezű karfiolos kér bíztatást. — Ugye Csanádi elvtársnő megnyerjük az ün. nepi béke-műszakban is a versenyt? — Eddig mi vezetünk, — így hangzik a válasz. — Nem egészen, — szól bele a beszélgetésbe Kuluncsics Ágnes. — A két csoport együtt halad. A munkában nincs hiba, a gőz körül azonban baj van. Ha az ajtó nyílik egy pillanatra, ritkul a konyhán lévő gőzfelhő, azután újra sűrű lesz. Műszakkezdés óta így dolgoznak a Konzervgyár nagy konyháján. A villanyszerelő műhelyben Matuz Lajos azon fáradozik, hogy helyre hozza a szombat éjjel keletkezett hibát, ami miatt nagy gőzben kell dolgoznia egy ideig a délelőttösöknek. — Még egy félóra és kész, — jelenti Matuz Lajos. Tíz 6ra elmúlt, elkészülnek a hiba kijavításával a villanyszerelők. A gőzelszívó működésbe lépett, örülnek ennek a dolgozók. A műszak végével teljesítették vállalásukat, több mint hatezer üveget zártak le. A Juhász-szalag terven felül 16 vatta kabátot készített Hétfő. Valahogy „kifogta" ezt a napot a Juhász szalag. Semmi sem akart nekik úgy sikerülni, ahogy azt szerették volna. Azzal kezdődött, hogy Szabó András, a szalag egyik erőssége késett. Hat óra után ült csak gépe mellé. Ekkor még egy félórát kellett várnia, hogy munkához kezdhessen. Gépét a műszerészek javították, mert rossz volt. Azután „ráhúztak". Szabó András varrógépe is szünet nélkül búgott. Nyolc óráig 280 százaléka lett. Ez sikerült! Kicsit dühös volt magára a késésért, hiszen a szakma legjobb dolgozója is akar lenni. Szigorúak a feltélelek. A késést munkával próbálta helyrehozni.., Vatta kabátokat készít a Juhász-szalag. Négyest Ilonka látja el a szalag elejét munkával. Idejében és ügyesen gondoskodik mindenkiről. Az egész szalagban a steppelők a legelfoglaltabbak. Hárman dolgoznak öt helyett. Ugyanis kettő hiányzik. De Tézsláné, Nagy Erzsi és Lehóczkiné békeőrségen mutatja meg. hogy megvédi a szalag becsületét, s a hiányzók miatt nem maradnak le. Tézsláné kétszeresen jól dolgozik a műszakon. Tanácstagjelölt. De a Juhász-szalag minden dolgozóját lehetne dicsérni. Bitó „mama" a szalag lelke. Nem éppen fiatal, de szorgalma még a fiatalokénál is nagyobb. Segít társának, ha erre szükség van, akárcsak Virágh Imréné, aki az ujjazást érti. A hétfői nap rosszul kezdődött a Juhász szalagnak, de azért jól végződött. 16 vattakabáttal többet készítettek, mint amit a tervük előír. Vasöniők között... A Szegedi Vasöntöde hatalmas öntőcsarnokában fontos munka folyik. A mezőgazdaság, az ipar, s a lakosság részére is készítenek öntvényeket. Például vasalótalp nehezéket, a petróleumfőzőhöz alkatrészt, a traktorokhoz is fontos tárgyakat. A legfontosabb az öntődében a selejt csökkentése. Etéren is vannak szép eredmények: Juhász Ferenc, Szeles Mihály, Richweisz János jó példát mutat. Egyenes tartású ember Szeles Mihály. Most hegesztő generátorpajzsokat önt: Selejtje egy százalék alatt áll, s az 5.8 százalékkal alacsonyabb a megengedettnél. Minőségi munkája a fizetéskor is meglátszik — jelentős összegű minőségi prémiumot kap. Egy hónap alatt a selejt leszorításával, a minőségi munkaival, 11 villanyhegesztő generátor pajzzsal készít többet. — Mi a titka a jó eredménynek? — A figyelem, gondosság — válaszol csendesen. — Meg aztán Németh Bandi is, az én segítőm jól végzi a dolgát, — és ahogy a jóbarátok szokták, jó munkatársak, úgy pillant a fiatal Németh Andrásra, a segédmunkásra. Szeles Mihály napi tervét több mint kétszeresére is szokta teljesíteni. Hozzáértése, szorgalma nyomán, havi keresete mindig felül áll a kétezer forinton. Megérdemli ezt a pénzt. Különben jó édesapa is, feleségével négy gyermeket nevel. Tán az egész országban a legöregebb vasöntő az aranyos, kedves humoi*i jó Richweisz János bácsi. Negyvenhat esztendeje öntő. Sztahánovista, persze hogy az. Sok embert tanított már meg az öntés fortélyair*:. Más mondja, nem ő, hogy Csókási Sándor, a főművezető is valaha az ő tanítványa volt. Most is két ipari tanulóval foglalkozik. Halász Karcsit is ő tanítja, — Hogy milyen idős vagyok? — ismétli a kérdést. — Fiatal ember vagyok én még, mindössze hatvanegy éves, — s huncutkodva nevet hozzá. Különben Richweisz János bácsi most az úgynevezett kroog préslemezt önti, úgy ahogy szokta, selejt nélkül, jó minőségben. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gyakorló szakmunkásoknál magas a selejt, több a megengedettnél. Ezért a fő célkitűzés az ünnepi műszakokon is a minőség javítása. Erre mutatja a példát többek között Budai Ferenc, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának tagja, Gyömbér Géza, a Ságváritelep tanácstag-jelöltje is, — vasöntők. Az ünnepi műszak hírei — A LÁDAIPARI VÁLLALAT III. sz. telepének dolgozói hétfőn reggel a műszakkezdés előtt is beszéltek röpgyűlésen az ünnepi műszak feladatairól. Az anyagellátás nem mondható a legkielégítőbbnek, de mégis már a hétfői napon szép eredmények születtek. A Rózsaszabász-brigád 188, a Bata hasító szalag-brigád 137, a Szemerédi kisszalag 131 százalékot ért el. Elismerésre méltóan dolgoztak a szélező brigádok is. — SZEGED 23 KISIPARI SZÖVETKEZETÉBEN az ünnepi műszakkor javítják a minőséget, s fokozottabban dolgoznak a lakosság szükségleteinek kielégítéséért. — A VILLAMOSVASÚT műhelyének dolgozói a 205-ös és 206-os ikerkocsik "kijavítását végzik el a tanácsválasztási műszak alatt. A forgalmi dolgozók a menetidőt megtartják, a pályafenntartás dolgozói pedig a soron lévő feladatokat végzik el. — A DOROZSMAI GÉPÁLLOMÁS gépjavító brigádja vállalta a tanácsválasztások tiszteletére, hogy az erőgépeket a határidő előtt 10 nappal, a cséplőgépek kijavítását pedig a határidő előtt 5 nappal befejezik és 25 ezer forintos anyagmegtakarítást érnek el. Andrej Januarjevics Visinszkij szovjet államférfi, kiváló jogtudós, akadémikus. 1883-ban Ogyesszában született. 1902-től tevékenyen résztvesz a forradalmi mozgalomban. 1920-tól tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A kievi egyetem jogi karának elvégzése után 1913-ban professzori képesítés elnyerése céljából az egyetemen marad, de a cári hatóságok politikai okokból eltávolítják. Visirtszkij ettől az időtől kezdve irodalmi és pedagógiai munkássággal foglalkozik. Az 1921—1922. években Visinszkij a Moszkvai Állami Egyetem tanára és a »Plehanov« népgazdasági intézet közgazdasági karának dékánja. Az 1923—1925 években a Szovjetunió Legfelső Bírósága I

büntetőbírói kollégiumának ügyésze. 1925—1928: a Moszkvai Állami Egyetem rektora. 1928—1931 az OSZSZSZK közoktatási népbiztossága kollégiumának tagja. Visinszkij az 1931—1933 években cz OSZSZSZK főügyészének és igazságügyi népbiztoshelyettesénc-k tisztségét töltötte be. 1933-ban kinevezték a Szovjetunió főügyészének helyettesévé. 1935—1939-ig a Szovjetunió főügyésze. Az 1939— 1944 években a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsa elnökének helyettese. 1940—1946-ban a Szovjetunió külügyi népbiztosának első helyettese, 1946 márciusától a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese. 1949-től Visinszkij a Szovjetunió külügyminisztere. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusán (1939) megválasztják a párt Központi Bizottsága tagjának. 1947-ben Visinszkijt választják meg a Szovjetunió alkotmányának kiegészítésével és módosításával megbízott szerkesztőbizottság elnökévé. Visinszkij 1937-től 194l'-ig a Szovjetunió Tudományos Akadémiája jogi intézetének igazgatója. 1939-től a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagja. Visinszkij a Szovjetunió államügyésze minőségében az 1933—1938 években résztvett a legnagyobb perekben: a ,,Metrovickers"-ügyben, az áramfejlesztőtelep kártevőinek ügyében (1933), az egyesült Trocktsta—Zinovjevista terrorista központ ügyében (1936), a párhuzamos trockista központ ügyében (1937), az egyesült szovjetellenes jobboldali trockista tömb ügyében (1938). Visinszkij e perek alkalmával éles politikai felszólalásokban leleplezte a szovjet nép és a szovjet szocialista állam ellen irányuló terrorista, kártevő és egyéb államellenes bűntetteket. Visinszkij az állam és a jog marxista-leninista elmélete terén végzett munkáját alkotó szellemben kapcsolja össze a szocialista építés gyakorlatával. Visinszkij a Nagy Honvédő Háború idején és a háborút követő időszakban résztvett a legfontosabb nemzetközi konferenciákon és értekezleteken. Az ENSZ közgyűlésében Visinszkij a nagy szocialista hatalmat képviseli, amely következetesen harcol a nagy és kis népek egyenjogúságán, szuverénitásuk tiszteletbentartásán, a béke megőrzésén alapuló nemzetközi politika lenini-sztálini elveinek győzelméért. Kíméletlenül leleplezi az Egyesült Államok és Anglia reakciós uralkodó köreinek hódító politikáját. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség nevében erélyesen követeli annak a bűnös háborús propagandának betiltását, amelyet ezekben az országokban az imperialista agresszorok büntetlenül folytatnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Visinszkij felszólalásaiban bebizonyította, hogy azok a támadások, amelyeket az amerikai-angol imperialisták az államok szuverénításának elve ellen, a Biztonsági Tanácsban a nagyhatalmak egyhangúságának elve ellen és számos nemzetközi egyezmény ellen intéznek, az Egyesült Államok világuralmának megteremtését célozzák. Visinszkij több, mint kétszáz munka szerzője: könyveket, brosúrákat, cikkeket stb. írt. Legfontosabb tudományos munkái: „A bírósági bizonyítékok elmélete a szovjet jogban" (1941., a Sztálin-díj első fokozatával tüntették ki 1947ben), „Igazságszolgáltatás a Szovjetunióban" (1939), ,,A büntető eljárás tankönyve" (1927), „Az állam- és jogelmélet kérdései" (1949), „A nemzetközi jog és a nemzetközi jogelmélet kérdései" (1949), „A nemzetközi jog és a nemzetközi politika kérdései" (1949). Visinszkijt négyízben tüntették ki Lenin-renddel, megkapta ezenkívül a Munka Vörös Zászlójarendet, és több más kitüntetést. Ünnepség a „Délmagyarország" felszabadulás utáni megjelenésének 10. évfordulója alkalmából Ünnepi beszédet mond Komócsin Zoltán elvtárs Szerdán, 24-én este fél 6 órai kezdettel ünnepséget rendez a „Délmagyarország'' szerkesztősége cs kiadóhivatala a lap felszabadulás utáni megjelenésének 10. évfordulója alkalmából a Közalkalmazottak Szakszervezetének Vörösmarty utcai kultúrotthonában. A műsorban Szánthó Zoltán elvtárs betegsége miatt változás történt. Ünnepi beszédet Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Vezetőség agit.-prop. osztályának vezetője mond. Felszólalnak: Bcnkő Sándor, az orvostudományok kandidátusa, a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Bellil'n'kájának adjunktusa, és Gera Júlia, a Szegedi Eesetgyár dolgozója. A műsorban a szegedi Nemzeti Színház művészei is fellépnek: Moldován Stefánia Arutjunjan Bölcsődalát és Kodály: Székelyfonó című művéből a Kitrákoity meset énekli. Harmatit Éva Káimán: Csárdáskirálynő című operettjéből Sylvia belépőjét és Lehár: Messze a nagy erdő című dalát, Szabady István pedig Erkel: Bánk bán című operájából a Bordalt, Kodály: Háry János című daljátékából To. borzót. Kormos Lajos Juhász Gyula: Ének a toll katonáiról című versét szavalja. Kaló Flórián Petőfi „XIX. század költői" eintű versét mondja el. A Pedagógiai Főiskola énekkara Kodály: lengyel l.ászló, Szeghy: Károm orosz népdal és Bárdos: Szeged felől című művét énekli. A főiskola énekkarát Erdős János vezényli. Zongorán kísér Par.lusz Elemér. A ..Délmagvarország" szerkesztősége és kiadóhivatala szeretettel várja az ünnepségre a lap olvasóit.