Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-21 / 276. szám

VASÁRNAP. 1954 NOVEMBER 21. DELM1IGYARQRSZAG líéfielc a wmd életfái Külföldi diákok a szovjet- főiskolán A Szovjetunió főiskoláin a népi demokratikus országok sokszáz diákja cs aspiránsa tanul. Orvosnak, mérnöknek, építésznek, agronómusnak készülnek, tudományos munkával foglalkoznak. A szovjet diákok baráti viszonyban vannak a külföldi országok Ifjúságának képviselőivel, segítenek nekik az orosz nyelv tanulásában, együtt töltik velük szabadidejüket. A képen: Az l-es számú moszkvai orvosi főiskolában K. Majsztrah professzor, az orvostudomá nyok doktora megbeszélést tart az aspiránsokkal. Balról-jobbra: Eliska Kvasznicskova (Csehszlovákia), Grigerij Szobolevszkij szovjet aspiráns, Nguen Szi Kuok (Vietnam), Gennadij Firszov és Vlagyimir Androszov szovjet aspiránsok és Cin Sziny-csuny (Kína). Szovjet tájak Az Ala-Tau hegység (Kazah SZSZK) festőien szcp részén, 1700 méterrel a tenger színe felett van az Isszik-tó. Az idén a tó partján túrista-állomást létesítettek. Turista-állomás a magashegyi Isszik-tó partján. cA kajbheoi ohiirBma építői A kujbisevi vízierőmíin jelenleg főképpen a betonozási munkák folynak. A képen: A. Uleszev (balra) villanyhegesztő brigádvezető, a Szocialista Munka Hőse és V. Kunyica hegesztő munka közben a kujbisevi vízierőmű építkezésénél Az 5t-es körzet jelöltje Matók Andrásrút, ezt az egyszerű, gondoskodó háziasszonyt jelölték az I. kerület 51-es számú körzetében tanácstagnak. Matóknét a belvárosban nagyon jól ismerik. Több mint három éve területi békefalelös. Kilenc békebizottságot irányit a körzetében. Békcmozgalmi munkájáról a falon függő oklevél tanúskodik, amelyet az Országos Béketanácstól kapott még a. múlt esztendőben „Áldozatos és odaadó békemozgalmi munkájáért" — olvasni az oklevélről. Matók Andrásné szívvel és lélekkel harcol az emberiség legnagyobb ügyéért, a mindannyiónk számára oly drága békéért. Matók Andrásné apró gyermekkora óta megismerte a proletár élet minden szenvedését. Édesapja Kelemen Menyhért. tiszai kubikos, fiatalon, 46 éves korában halt meg. A sok és nehéz munkában elnyűtt földmunkás nem tudott megbirkózni egy ma már könnyen gyógyítható betegséggel. A gyárban dolgozó édesanyját is ebben a korban vesztette el. Testvérei köHannibál föltámasztása OhÁicz Iamhc w^éftye zül is kettő kisgyermek korában halt meg. A nyomorúságos Római körúti pincelakásban nem tudlak felnőni. Ez a sok nyomor és szenvedés lette Matók, Andrásné t azzá, ami: a szocializmus építésének lelkes harcosává. Matók Andrásnénak három gyermeke van. A tizennyolc éves László, a mezőgazdasági technikumba jár, a tizenhat eves Miklós, a Radnóti gimnázium tanulója. A Dugonics utcai általános iskolába jar a család szemefénye. az „egyszem hinyom« _ a Marika, aki amellett, hogy jól tanul, még a zeneiskolába is jár. Cscllóművész szeretne lenni. Matók Andrásné mind a három gyermekét taníttatja, akikből — az ö legdrágább és legféltettebb kincseiből, a gyermekeiből — az lehet. ami tehetségükből telik: agronómus, mérnök vagy művész. És Matók Andrásné harcol — mások gyermekeiért is: szebb és jobb életük legyen, mint amilyen nagyszüleiknek és szüleiknek volt. Ezért lehet majd Matók Andrásné a tanácsnak is jó tagja. BARÁT JÁNOS D Tegnapi számunkban közöltük, hogy kedd.öl Jelenik meg lapunkban lolytatásokban Móra Ferenc: „Hannibál föltámasztása" című regénye. A regény keletkezésének, eltűnésének és előkerülésének izgalmas történetét Péter László e cikke Ismerteti olvasóinkkal. A „Délmagyarország" keddi számában megkezdi Móra Ferenc elfelejtett, sokáig elveszettnek hitt, de mindmáig kötetben meg nem jelent kisregényének, a Hannibál föltámasztása című művének folytatásos közlését. Habent sua fata libelli. A könyvnek megvan a maguk sorsa — mondja a bölcs latin közmondás. Móra e regényének története igazolja e szentencia tanulságát. A szegedi újságírót, lírai költőt és polgári-radikális vezércikkírót a Világ című liberális-demokratikus napilap ismertette meg az országgal. „Engem a Világ ásott ki a körtöltés mögül" — írta Móra 1931-ben egyik levelében. Első Viláp-beli cikkének megjelenése után a lap akkori szerkesztője, Supka Géza, arra biztatta az írót, írja meg a kor regényét. A kor: az ellenforradalom első esztendeinek ideje.. i Móra eleinte húzódozott. Két év múltán, 1924. április 24-én ezt írta a szerkesztő biztató szavaira: „Isten Mária-uccse, nem a jószándékon múlik, hogy a regényt még mindig nem tehetem az öledbe. Megpróbáltam világrahozni, de láttam, hogy csak torzszülött lesz belőle, hát abba kellett hagynom." e a szerkesztő tovább sürgette, sőt most már terminust is kijelölt számára. Móra azt sem teljesítette. „Drága jó embereknél töltöttem a nyarat Makón, de nem jót tett nekem, hogy anynyira szerettek" — írta tréfásan, mentegetőzve, hogy nem készült el időre. Csak december 8-i levelével egyidejűleg küldte a kézirat első részét. A levélben ezt írta: „Tájékoztatásul itt a mese in nuce [mogyoróhéjban]. Napjainkban nagyon sok a szerelem, de kevés az intelligencia és a helyes írás. Egy B-listás klasszika-filológus „Szerelmi Levelező" című irodát nyit, amely a régidivatú levelező-könyveket pótolja. őrülten beválik, a legnépszerűbb ember lesz Budapesten. — de örökre megutálja a szerelmet, amelyet hivatalosan ápol. Végre is a felesége, akivel imádják egymást, kénytelen tőle elválni és olyan férjet keresri, aki nem tud írni-olvasni. Ez a mese gerince, húsul a mai élet lötyög rajta." A regény eredeti tervében tehát a szerelem elüzletiesedése állott középpontban, bár ugyanakkor a kor, az ellenforradalom társadalmierkölcsi viszonyai is kritikai ábrázolásban kerültek a cselekmény hátteréül a műbe. Érdekes azonban megfigyelni, hogyan alakult, tisztázódott az íróban az eszmei mondanivaló, a Horthy-rendszer éles kritikája, ami végül is lényegesen módosította a regény tervét. Pár hét múlva újabb levelet ír Supka Gézának: „A regény nyúlt-nyúlt, mint a jó rétes-tészta és addig nyúlt, míg a közepén elszakadt. Más baj nem történt vele, mint hogy az egy regényből lett kettő s mivel csak az egyik kész, meg kell a címét változtatni. Nem „Szerelmi Levelező" lesz, hanem „Hannibál föltámasztása." Az epizód-gally levált a fáról és külön fa lett belőle. En ugyan nem hagyom elszáradni az anyafát se, megírom a „Szerelmi Levezetőt", valószínűleg ennek folytatásául, — erős a gyanúm, hogy a „Jean Christophe" is így készült — de az nektek most sok is lenne, meg én se győzöm már szusszal." p áratlan értékű irodalomtörténeti dokumentum van erre a meg nem írt Móra-regényre vonatkozóan Csongor Győző birtokában: egy üzleti nyomtatvány, egyetlen nyomtatott lap, amely „Üj utakon" címmel — ez bizonyára sorozatcím — egyik oldalán Kosztolányi Dezső „A mostoha" című máig meg nem jelent regényét, másikon Móra „Szerelmi Levelezőjét" hirdeti. „Ára vászonkötésben 4.80 pengő" — már ezt is tudta a röplap. A regény mondanivalóját, bizonyára Móra tájékoztatása alapján, így ismerteti: A ,Szerelmi levelező", az egész vidék ifjainak-leányainak szerelmi levelezője, az elszegényedett, megrokkant lelkű magyar intellektuel, aki miután régi kenyerét, régi pozícióját elvesztette, abból tengeti életét, hogy másoknak, nyersebb, fia talabb, erősebb embereknek udvarlási és szakítási formulákra van szükségük. A környezet: a szegedkörnyéki tanya, a háború utáni magyar parasztok — a magyar alföldnek az a sűrűvérű, kemény fából faragott népe, amelynek gondolkozásmódját és szokásait Móra Ferenc olyan érzékletes élethűséggel szokta megrajzolni. Móra Ferenc egyik legmagyarabb, talán legzamatosabban és legtősgyökeresebben magyar írónk, ki tudósi pályájának folyamán, régészeti és nyelvészeti búvárkodásainak során sem vesztette el a szoros kapcsolatot, mely eredeténél fogva is a föld népéhez fűzte. Ritka jelenség: egy tág látókörű, nagyműveltségű gondolkozó, kinek eszejárásán, mondatfűzésén mindig mintha egy bölcs, nyugodt, szelíd derűvel anekdotázó magyar gazda jóízű hanghordozását éreznők. A legnagyobb problémákra olyan egyszerű, szinte fülbemászóan talpraesett, meggyőző feleleteket tud adni, hogy még a legprimitívebb ember előtt is egycsapásra megvilágosodik a dolgok bonyolult szövevénye. Am ebben a regényében, a „Szerelmi levelező"ben — akárcsak az óriási sikert aratott „Ének a búzamezőkről" c. regényben, — egyéb kiváló kvalitásokat is megismerünk: színes fantáziát, nagyszerű emberábrázoló erőt, igazi elbeszélői mesélő kedvet. Dédelgető, meleg, szinte atyai szeretettel éli bele magát alakjainak érzéseibe, de közben tisztán látja hibáikat is, s különösen tisztán látja a derűs, idillikus zsánerképek mélyén a megbújó, egyhangú keserűséget, a homok sivárságát, a puszta dermedtségét, a kis epizódokban a nagy tragédiákat. Kevés olyan igaz és tiszta hangon megírt könyve van a mai irodalomnak, mint a „Szerelmi levelező." rT1 öbb tanulságot is nyújt ez az üzleti fölhívás. Legfőképpen, hogy Móra a „Hannibál föltámasztása" megírása után több évvel is, az Ének a búzamezőkről sikere után, tehát 1930 táján ismét foglalkozott a „Szerelmi levelező" megírásának gondolatával. De — ha nem is lehet az ilyesfajta előzetes kiadói propaganda-ismertetéseknek egészen hinni — ismét jelentősen módosult formában. Az ismertetés — a szokásos általánoságokon, dicsérő jelzőkön túl — elárulja, hogy a regény környezete megváltozott: Budapest helyett (ahol eredetileg játszódott volna, s ahol a „Hannibál föltámasztása" ismert változata játszódik is) Szeged-környéke a színihely. A mondanivaló visszatért a magánélet problémájához, s csupán annyi társadalomkritikai vonatkozása van, hogy a „szerelmi levelezés" kényszerű üzletére fanyalodó értelmiségi sorsában a fehérterror tanult emberének sorsát tipizálja az író, ha kissé karrikatúra-szerű, különc módon is. A .Szerelmi Levelezőt" — eddigi tudomásunk szerint — még ebben a későbbi változott formában sem írta meg Móra. Az első részének, a „Hannibál föltámasztásának" kudarca, a kézirat elkallódása, a Horthy-rendszer ellenséges légköre beléfojtotta a szót. A „Hannibál föltámasztásának" vázlatát előbb idézte, 1924-beli levelében — ismét mogyoróhéjban — így írta meg: „A hadifogságos tanár hazajön, ír egy értesítői programértekezést a zámai csatáról, azt fejtegeti benne, hogy mi lett volna a világból, ha Hannibál győzött volna, akadémiai pálmát vár, parlament interpellációt kap a „sémi világeszme propagálásáért", mivel senki a kerek világon el nem olvasta a tanulmányát, maga az interpelláló se, öngyilkos akar lenni, de a felesége megsúgja neki az örvendetes titkot, s erre megnyugszik, abban a hitben, hogy majd a fia föl fogja támasztani Hannibált, aki a civilizációt képviseli a barbár katonával, Rómával szemben. Ez a meséje „Hannibál föltámasztásának", amiben azt hiszem, a legnevettetőbb és legszívfájditóbb magyar szatírát vasaltad ki belőlem... Kü* lönben egy percig se szidtalak, mert ebben a munkámban magam* nak is nagy passzióm telt és szo* katlanul meg vagyok vele eléged* ve." „Jól emlékszem — írta „Emléke* zés Móra Ferencre" című füzetében Móra makói vendéglátója és barátja, Diósszilágyi Sámuel — mi* lyen önelégtétellel mesélte el a regény egy-egy fejezetét, t amelyben akár politikusokról, akár írókról, akár más „honmentőkről" mondta el véleményét." A kézirat azonban eltűnt Móra 1925. június 3-i levelében visszakérte, de akkorra már „nyoma veszett". Nem is került az elő az író életében, s ő azzal a tudattal távozott az életből, hogy ez a műve végleg elkallódott Alig telt azonban el néhány hónap Móra halála után Feleky Géza, a Világ egykori főszerkesztője költözködés közben holmijai közt, ahová annak idején nyilván szándékosan úgy el* tette, hogy sokáig maga sem tudta, hol van, megtalálta. A Móra-örökösök a kiadóhoz fordultak, az azonban visszaadta azzal, hogy nem meri kiadni, mert a regénv a Horthy-rendszert pellengérezi ki. Ahogyan tehát annak idején a Világ főszerkesztője sem merte közzétenni, úgy a Móra-kötetek kiadási jogát megvásárló kiadóvállalat, a Révai-kiadó sem. A regény kéziratát a Móra-örökösök megbízásából eljáró, a Világ utódjaként működött Magyar Hírlap szerkesztője, Móra barátja, Roóz Rezső vette magához. Gondosan elzárta, őrizte, sőt, amikor 1944-ben, a nyilasterror idején lakását el kellett hagynia, kevés magával vitt holmija között ott volt a Móra-regény kézirata. Diószilágyi Sámuel 1938-ban azt írta idézett füzetében: „Majd eljön az ideje Hannibál feltámadásának is". A felszabadulás meghozta ezt az időt. Roóz Rezső most öt esztendeje a magyar irodalmi köztudat rendelkezésére bocsátotta a gondosan megőrzött kéziratot. „Én csak örülök — mondotta a kézirat átadásakor —, hogy a mai kor közönsége számára, amely bizonyára nagy élvezettel fogja olvasni Móra Ferencnek ezt az ismeretlen irásdt, sok viszontagság és hányattatás után megőrizhettem". Az előkerült kéziratot, amely sajnos kötetben — érthetetlenül — máig sem jelent meg, először a Magyar Nemzet közölte 1949 novemberében folytatásokban. A „Délmagyarország" ennek alapján kezdi mog újraközlését. Meg kell jegyeznünk. hogy Diósszilágyi Sámuel véleménye szerint ez a közlés jnem teljes: emlékezete szerint Móra neki annak idején a regény számos olyan mozzanatát is elmesélte j makói tartózkodása Idején, amely a Magyar Nemzet folytatásos közléseiben nem szerepel. Hogy így van-e valóban, s ha igen. e hiányzó részeket Móra hagyta-e ki a kézirat végleges szövegéből, vagy más oka van-e a csonkílásnak, azt mi a kézirat hiányában eldönteni nem tudjuk. Am reméljük, hogy Móra Ferenc e nem nagy terjedelmű, de annál nagyobb jelentőségű regényének, a magyar társadalombíráló szatíra ez értékes darabjának immár halaszthatatlan könyvalakban történő kiadása majd a lehető legteljesebb szöveget teszi népünk közkincsévé. Addig is a „Délmagyarország" hasznos szolgálatot lesz nemzeti kultúránk eme értékének —< a most 30 éve írott „Hannibál föltámasztásának" felelevenítésével s bizonyára nagy örömet szerez vele Móra hívei. írásai humorának, élet- és emberszeretolének, megsemmisítőcn bölcs I

iróniájának kedvelői számára. péter lászló Már több mint háromszáz millió foiintot kaptak vissza az Első Békekölcsön nyertesei Az Első Békekölcsön 1951 szeptemberében lezajlott első sorsolása óta már hat alkalommal forgatták meg az Első Békekölcsön kötvényeinek számait tartalmazó sorsolási kerekeket. A kisorsolt kötvények száma és a visszafizetések összege sorsolásról-sorsolásra emelkedett. Míg első alkalommal mindössze 95.281 kötvényt sorsoltak ki 38,911.100 nyereménnyel, a Békéscsabán történő hetedik sorsoláson már 57,609.950 forintot fizetnek. vissza 189.700 egész kötvény tulajdonosának. Az Első Békekölcsön mostanáig lezajlott hat sorsolásán összesen 910.581 egész kötvény számát húzták ki 300,822.450 forint nyereménnyel és törlesztéssel. Mivel a kötvények egy része feles-, negyedes- és nyolcados címletekben került forgalomba, a nyertesek száma jóval meghaladja az egész kötvények számát, megközelíti az 1,540.000-et,