Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-21 / 276. szám

V9LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 276. SZAM VASÁRNAP, 1951 NOVEMBER 21. I MAI SZAMUNKBÓL: AZ 51-ES KÖRZET JELÖLTJE Ml IS AZ AZ ATLASZ-TERV? HANNIBÁL FÖLTÁMASZTÁSA: MÖRA 1ERENC REGÉNYE (5. oldal) (2, oldal) (5. oldal) ARA: 50 FILLÉR Tárgyalás a megegyezés alapja Kevés nemzetközi eseményről beszélnek mostanában anynyit az emberek, mint az európai biztonság kérdéséről, amely napjaink legfontosabb, megoldásra váró külpolitikai kérdése. Először az ezév februárjában Berlinben tartott négyhatalmi értekezleten esett róla szó, amikor Molotov szovjet külügyminiszter előterjesztette az európai kollektív biztonság megteremtésére vonatkozó szovjet javaslatokat, legutóbb pedig ugyancsak a Szovjetunio kormánya volt az, amely javasolta, hogy november 29-én Moszkvában, vagy Párizsban üljenek össze az európai államok megbízottai, az Egyesült Államok küldötte és a Kínai Népköztársaság megfigyelője és kezdjenek tárgyalásokat az európai kollektív biztonság megteremtésének kérdéséről. — A szovjet kormány jegyzékének jelentőségét növeli az a körülmény, hogy olyan időpontban látott napvilágot, amikor a Nyugati Unióban résztvevő 9 ország kormánya részéről nagyszabású előkészületek folynak a párizsi egyezmények még ezévben történő ratifikálásóra. Ezek az egyezmények, mint ismeretes, Nyugat-Németország felfegyverzésére és az Északatlanti Szövetségbe való felvételére vonatkozó megállapodásokat rögzítik, amelyek abban az esetben lépnek életbe, ha az aláíró kilenc állam parlamentje is elfogadja, vagyis ratifikálja azokat. A november 13-1 szovjet jegyzék tehát olyan időpontban tett javaslatot az európai problémák, mindenekelőtt a német kérdés megoldására, amikor megvan a lehetősége egy elfogadható megegyezés megvalósításának. Sajátságosan kettős fogadtatásban részesült a szovjet javaslat: az európai közvélemény megelégedéssel fogadta, mert megfelelő tárgyalási alapnak tartja, ugyanakkor a Nyugateurópai Unió államainak kormányai mindenképpen — és sikertelenül — azt igyekszenek bebizonyítani, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése szükségszerű és Európa biztonsága szempontjából egyedül lehetséges megoldás. Legfőbb érvük azonban nem ez, hanem az "•előnyösebb helyzetből való tárgyalás* elve, az, hogy csak a párizsi egyezmények ratifikálása után lehetséges a Szovjetunióval való tárgyalás. De elhangzott több más, néha komikusnak hangzó kifogás is, például, hogy kevés a november 29-ig rendelkezésre álló idő és hogy Párizsban miként helyezzék el az értekezletre összesereglő delegátusokat. Az a zűrzavar és kapkodás, ami a nyugatiak ilyen és hasonló válaszaiból kitűnik, bizonyítéka annak a kényelmetlen helyzetnek, amelybe a Szovjetunió javaslata hozta a nyugati kormányok vezetőit. Vájjon, ki hiszi el, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása után eredményesebben lehet a német kérdésről tárgyalni? Tárgyilagosan gondolkodó ember aligha, hiszen nem szükséges bővebben bizonyítani, hogy a párizsi egyezmények megvalósítása esetén nem lehet szó Németország belátható időn belüli egyesítéséről egyszerűen azért, mert a felfegyver.zett Nyugat-Németország állandó ürügy volna a tárgyalási lehe* tőségek következetes elutasítására. Nem elfogadható érv az sem, hogy a tárgyalások előkészítésére nem elégséges a rendelkezésre álló idő, hiszen 16 nap alatt megfelelően fel lehet készülni az álláspontok összeegyeztetésére, a tárgyalások megkezdésére és egy esetleges újabb tárgyalási helyben és időpontban való megegyezésre. Itt tehát lényegében nem-akarásról van szó, amely a többi elutasító indokokból még kétségtelenebbé válik. Ez a tárgyalni nem-akarás pedig abból a vélt erőfölényből, az "erő politikájának* hamis illúziójából fakad, amely alapja a nyugati államok magatartásának úgyszólván minden, a nemzetközi feszültség további csökkentésére vonatkozó szovjet javaslattal szemben. Pedig — különösen az utóbbi idők eseményeinek tükrében — nem szorul bizonyításra, hogy mennyire alaptalan ez a nyugati elképzelés. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelenlegi ülésszaka különösen a politikai bizottságnak az atomenergia felhasználásával kapcsolatos vitája olyan adatokat tárt a világ elé, amelyek sürgősen ki kell, hogy józanítsák az "erőpolitika* minden megszállottját. Mint Visinszkij, a Szovjetunió ENSZ-delegáeiójának vezetője elmondta, a Szovjetunióban üzembehelyezték a világ első 5 ezer kilowattos hasznos teljesítményű atom-villanytelepét, és folyamatban van egy egész sor, 50—100 ezer kilowatt teljesítményű ipari atom-villanytelep felépítése. Mit jelent ez? Azt, hogy a szovjet állam nemcsak rendelkezik a jelenkor legszörnyűbb erejű fegyverével, de a világon elsőként sikerült elérnie, hogy békés célokra használják fel ezt az új energiafajtát, amely egyelőre fel sem mérhető perspektívát biztosít a Szovjetunió népgazdaságának fejlődése számára. Hasonlóan hatalmas erőt jelent a béketábor többi országainak együttműködése is, amely nemcsak ezeknek az országoknak napról-napra megnyilvánuló fejlődésében jut kifejezésre, hanem abban az elhatározásban is, hogy nem nyugszanak bele a német militarizmus feltámasztásába és készek megtenni a szükséges intézkedéseket biztonságuk és védelmük érdekében. Hazánkban e napokban serény előkészületek folynak az egy hét múlva sorrakerülő tanácsválasztásokra, amely nagy esemény népünk életében, nagy lépés pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozatában megjelölt úton az újabb sikerek, eredmények elérése felé. Ezeket az eredményeket — csakúgy, mint az egész világ békéjét — veszélyezteti ismét a párizsi egyezmények által újból életrehívott német militarizmus. Ezért a magyar kormány — mint a Szovjetunió november 13-i jegyzékére adott válaszában hangsúlyozza — arra törekszik, hogy biztosítékokat teremtsen az újjáéledő német hatalmi törekvésekkel szemben, ebből kifolyólag kész résztvenni az európai államok novemberi 29-én Moszkvában, vagy Párizsban összehívandó értekezletén, hogy aktív közreműködésével elősegítse az európai népek közös célját, a békét. Nem kétséges, hogy a nemzetközi feszültség további enyhülése a párizsi egyezmények ratifikálása előtt megkezdődő tárgyalások révén biztosítható elsősorban. Ezért a békeszerető erők harca ma nemcsak e tárgyalások megkezdéséért folyik, de a párizsi egyezmények megvalósítása ellen ls, annál is inkább, mert a legtöbb, a párizsi egyezményben résztvevő állam parlamentje — köztük az európai védelmi közösséget is megbuktató francia nemzetgyűlés — még nem mondta ki az utolsó szót. Petrovics István Jó munkát" — új sikereket Hétfőn kezdődnek a tanácsválasztási műszakok a szegedi üzemekben Elolnap kezdődnek az ünnepi műszakok a szegedi üzemekben a " tanácsválasztások tiszteletére. Érkeztek már a hírek arról, hogy az üzemek munkásai újabb vállalásokat tettek a mennyiségileg több, minőségileg jobb munkára. A munkatermekben, a gépek mellett is szavaznak s amellett tesznek hitet, hogy dolgoznak az élet jobbátételéért. A vezetők feladata, hogy segítsék a munkások kezdeményezéseit, megteremtve az előfeltételét új eredményeknek. A tanácsválasztások tiszteletére folyó verseny hozzon új sillereket és eredményeket. Ez legközvetlenebb egyéni érdeke is minden munkásnak, hiszen a többlermelés után több a fizetés is. Teremtsük meg a verseny nyilvánosságát, tegyük, ismertté az eredményeket és mindazokat az embereket, akik a hétköznapi munka egyszerű hősei. Jelentsenek az ünnepi műszakok újabb előrelépést a júniusi úton; a gondtalanabb élet útján. Jó munkát és új sikereket! Új lendület két üzem párosversenyében A Szegedi Juiaáragyár s az ITj- T ményt érlek cl. szegedi Kender-Lenszövő Vállalat ' Párosversenyben van ökrös Ista negyedik negyedévre párosver- vánné és Vidács Margit, a Jutasenyszerződést kötött. November 18-án mindkét üzem képviselői összeültek, hogy értékeljék a párosverseny eddigi eredményeit. A szerződésben vállalt kötelezettségeket legjobban a Szegedi Jutaárugyár teljesítette. Tervteljesítés a Szegedi Jutánál 115.3 százalék, míg az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat 100.1 százaléKot ért el. Szövődéi vetéstervét a Jutaárugyár 121.4, az Ujszegedi KenderLenszövő 100.2 százalékra teljesítette. A bizottság megállapílotta, hogy a hét versenypontból hátnál a Jutaárugyár dolgozói jobb eredárugyár két szövőnője az Ujszegedi Kender-Lenszövő két legjobb dolgozójával, Heiszig Ferencnével és Klivinyi Rózsával. Ökrös Istvánné teljesítménye 147 százalék, Heiszig Ferencnéé pedig 152 százalék. Vidács Margit 141 százalékot órt el, Klivinyi Rózsa 126 százalékot. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a két üzem közötti párosvorseny újabb sikereket hozott. Biztosak vagyunk abban, hogy a tanácsválasztási műszakban újabb lendülettel küzdenek mindkét üzemben az elsőségért. Nagygyörgy Imre Szőnyegek és bútorszövet tömeges gyártására készülnek az Újszegedi Kenderben Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat bútorszövetet és szőnyegei is készít ezután a lakosság részére Az első munkadarabokat még a forradalmi műszakban legyártották, s azután került elbírálásra. A bűtorszövetből háromféle mintát fogadtak el. A szőnyegekből is ugyanennyit. A jövő héten, a tanácsválasztási műszak alatt készülnek fel az Ujszegedi Kender-Lenszövő dolgozói a szőnyegek és a bútorszövet tömeges gyártására. A gépeket műszakilag előkészítik, pontosan beállítják, lánchengerekről gondoskodnak, hogy azután semmi akadály ne történjen a folyamatos gyártásban. A negyedik negyedévben vállalták, hogy tízezer négyzetméter bútorszövetet és ugyanennyi szőnyeget gyártanak terven fetül. A'jó előkészület biztosítja majd, hogy a vállalásokat becsülettel teljesítsék is. A szövő művezetőkön és valamennyi szövőnőn múlik ez. Eddig is helytálltak a munkában és tudjuk, hogy örömmel dolgoznak a lakosság igényeinek kielégítésén, s jóminőségű árut készítenek. Hatezer ecset Készülődés a műszakra A Szegedi Ecsetgyár dolgozói november 7. tiszteletére tett felajánlásaikat teljesítették. A november 7-i forradalmi műszak versenylendülete nem csökkent, felfelé ível a tanácsválasztások tiszteletére. A legutóbbi termelési értekezleten az Ecsetgyár munkásai vállalták, hogy november havi tervüket az ünnepi műszakon hatezer darab különböző fajta ecsettel túlteljesítik. Az Ecsetgyárban mindennap teljesítették, sőt túlszárnyalták a napi térvet. E hónapi tervüket november 28-ig, a tanácsválasztások napjáig befejezik. Ügy mehetnek az ecsetgyáriak szavazni, azzal a jó érzéssel, hogy a termelésben megtették a magukét. S a választás győzelmét egyben termelési győzelemmel is ünneplik. Ki-ki a saját posztján elősegítheti a maga és egyben a haza iavát. Az ecsetgyáriak a maguk munkaterületéig így kívánnak tenni, Tóth Béla, a DÉMA Cipőgyár igazgatója igy nyilatkozik az ünnepi műszakról: — Két új exportmodell gyártása kezdődött meg nálunk. Mind a kettő munkaigényes, de kii'.ö* nősen az ogyik, amelyik lakkdíszítéssel van ellátva. A szabászaton és a tűzőben akadály mutatkozik, mivel még nom gyakorolták be magukat a dolgozók a munkába. Az új sikerek érdekében minden segítséget megadunk számukra a legjobbak példámutatásával igyekszünk serkenteni a szabászat, de főleg a tüződe dolgozóit, mert ettől függ a többi üzemrész munkája is. — Az új sikereket a tanácsválasztási műszak alatt úgy akarjuk biztosítani, hogy céljutalmat tűztünk ki, azonkívül minden műszaki segítséget biztosítunk évi tervünk sikeres teljesítéséért. Ebhez az szükséges, hogy a tanácsválasztási műszak alatt napi 840 páros teljesítést érjünk el. Emberek a gázkazánok mellett Nagy, füstös épület. Benne hat kazán áll katonás sorrendben egymás mellett. Hat munkás táplálja, bánik véle. Ha egy-egy kazán kilenc gázfejlesztő retortájának ajtaját kinyitják, — a szén gázosítása, kokszosítása után, — akkor láng csap ki. Félelmetes, vörösen izzó. Vastalicskába hull a kokszosított szén, miután a gázt már elvették belőle. Vizzel loccsantják le a vörösen izzó kokszot, sistereg, s gőzfelhőt ereszt. Gyors mozdulatok. Szénnel töltik újból a retortát, amely pontosan három méter hatvan centi hosszú. A Szegedi Gázmű — gázfűtőháza ez. Soha nem hűlnek itt ki a kazánok. Éjjel-nappal, hétköznap és vasárnap dolgoznak itt a munkások. Délután 2 óra, másiik hat ember áll a kazánok mellé Frigyes Sebestyén helyettes előfűtő leveti munkaruháját, s indulni készül. De nem megyen még, szót vált Sándor Jánossal, akit ő vezetett be a szakma rejtelmeibe. Jól is végzi teendőit. Nógrádi János is Frigyes Sebestyén csoportjában van, a munka egyszerű hőse ő is, mint valamennyien azok, akik itt az izzó gázkemencékkel bánnak. Jó Szénből könnyebben több gázt tudnak készíteni. Bizony van kívánni való a szén minőségével szemben. — Azért mi megtesszük a magunkét — így mondja ezt az ősz halántékú, vidám kedélyű Frigyes Sebestyén, előfűtő. — Nem könnyű, kicsit fáradt is az ember a műszak végén, de az a munkával jár... Sietünk a szénadagolással, a koksz kivonásával, hogy minél több legyen a gáz. S mesél arról ő és Perjés Sándor, a Gázmű főmérnöke, mennyi a fortélya annak, hogy biztosítsák a szükséges gázt. Gázláng ... Nagy útja van, amíg eljut a családi otthonokba, a soha ki nem hűlő kazánoktól. Most őszszel, a hideg idők beköszöntésével több gáz fogy, s ezzel együtt jelentősen több is a fogyasztó, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. A gázkemence azonban ugyan annyi, mint volt. Nem kis teendő Szeged gázellátását megfelelően biztosítani. A gázfűtőház 130.6 százalékra termelt e hónap első felében is. Nem eléggé kifejező így önmagában ez a szám, mögötte tíz és tíz légkörrel több gáz áll, elsősorban becsületes munka. Évekkel ezelőtt kérték a Gázmű vezetői, munkásai, hogy a gázellátás javításáért engedélyezzék egy új kemence építését. Elsikkadt a minisztériumi bürokráciában. Moit új gázkemence épül és segítségével jobban, tökéletesebben ki lehet elégíteni a szükségletet. A kemencét "házilag* készítik el. Nagy szakértelmet igényel ez a munka. Bezdán Antal bácsi, a vezető kőműves, Sulinya Ferenc és a többiek most úgyszólván az utolsó simításokat végzik művükön. Magyarázza is Bezdán bácsi, hogyan tanulta ő a gázkemence építését. Majd ezt mondja: — Húsz esztendővel ezelőtt napszámos kőművesnek vettek fel ide. Ügy kell ezt érteni, hogy kőműves szakmunkát végeztem és egyszerű napszámos bért kaptam, az anyja... — A múltat már nem háborgatja, a jelenről szól. — Voltam én már tapasztalatcserén más városokban is, s megmutattam, hogy' kell jó kazánt csinálni. Megbecsülik, szeretik Bezdán Antal bácsit. Nézi, nézi a kazánt, amelynek samotbéléses falát is ők emelték. Tűnődik, majd mosolyog és szól: — Hát a napokban felkerülhet a zöld galy a kazán tetejére, ez azt jelenti, hogy kész. Vállalásunk is volt, hogy előbb megcsináljuk, mint a határidő. Meglett. Aztán úgy mehetünk szavazni, hogy kész a kazán, örül ennek az ember. Bezdán Antalék a határidő előtt . 150 órával készítik el a kazánt. Utána az előfűtés következik, körülbelül két hétig. Aztán *befogják" a hetediket, s benne sem alszik ki a tűz. Bezdán Antalék dolgoznak tovább. Frigyes Sebestyén és csapata hazafelé indul. Helyettük ott az új csoport, és este tízkor másik hat munkás áll a telhetetlen gyomrú kazánok mellé. A gézfűtőház munkásai a tanácsválasztások tiszteletére kezdődő ünnepi műszakokon is megteszik a magukét. De hadd írjuk ide Frigyes Sebestyén előfűtő szavát: "Ami lehetőség adódik több gáz termelésére, mi azt megfogjuk.* (morvay)