Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-18 / 273. szám

4 Választási Híradd fézsla MMlytá ismerkedik a fcerzel lakóival Komoly, felelősségteljes feladat áll valamennyi üzemi dolgozó előtt, akiket tanács­tagnak jelöltek az elmúlt he­tekben a választókörzetek la­kói. Ezt érezte Tézsla Mihály­né, a Ruhagyár dolgozója, amikor elhatározta, hegy fel­keresi az iránta bizalmat ta­núsító embereket, hogy meg­ismerje őket, problémáikat, javaslataikat. Az elmúlt héten esténkint a Pusztaszeri utcá­ban — ott lakik a 14 szám alatt — és a környező házak­ban kereste fel a családokat: „Jöjjenek el ide az Osztrovszki utcába, a Gyógypedagógiai is­kolába péntekes este, beszél­gessünk el egy kicsit." 25-en jelentek meg. A be­szélgetésen Ábrahám Gyuláné örömmel jelentette ki: — Én már sokat hallottam magáról, Tézsláné, csak még nem ismertem. Biztos vagyok benne, hogy meg fogja állni a helyét. Bízunk magában. Bizony, Tézsláné nem is­merte annyira a körzet lakó­it, mint ahogy azok őt. Pedig négy éve lakik már a Puszta­szeri utcában, dehát mindig sietett a gyárba és társadalmi munka is akadt bőven. Éppen ezért hívta a lakókat össze. Azok pedig elmondták, sze­retnének még egy népboltot a környéken, s hogy legyen jobbízű a kenyér, intézkedjen, majd a tanácsnál, mert reá akarnak szavazni a választá­sok napján. Másnap, szombat délelőtt pedig őt jelölték, mint sztaha­novistát, becsületes, szorgal­mas dolgozót, az üzem veze­tői, hogy résztvegyen a Deb­receni Ruhagyár élüzem ava­tásán. Nagyon örült Tézsláné e megtiszteltetésnek. Az ün­nepségről sokat mesélt dolgo­zótársainak. Most leginkább az foglal­koztatja: jelenleg délutános, nem tudja választóit felke­resni. De vasárnap, meg a jövő héten elmegy közéjük, hegy őt is jobban megismer­jék és ő is gyűjtsön a tarisz­nyájába javaslatokat, kérése­ket, hogy november 28 után, amikor megválasztják tanács­tagnak, ellása új feladatát az 1. kerület 46-os körzetének ügyes-bajos gondjait, — mél­tó legyen a bizalomra. EGY ORVOS TERVEI Fehér ajtók, falak, orvos­ság szag: a Szemészeti Klini­ka. Itt találjuk dr. Kahán Ágoston szemészorvost. A 18" as körzet választotta meg ta* nácstagjelölbnekl. Megkérdez" zük, milyen tervei vannak. Mint orvos, természetesen a maga területén adódó felada­tokat tartja elsősorban szem előtt, s ezek megoldásáért küzd. — Egyik legfontosabb felada­tomnak tartom a trachoma el­leni küzdelmet. A trachoma a világ legelterjedtebb fertőző betegsége: - mintegy két­százmillióra tehető a benne f szenvedők száma. Magyaror­szágon körülbelül harminc ezer trachomás van hivatalosan számontartva, s ezek közül mintegy ezer Szegeden és a környékben. Hangsúlyozom: ennyi van szómon tartva; sok trachomás van azonban, aki még nem fordult orvoshoz. Ezek jelentik a legnagyobb ve­szélyt, mert elősegítik a betegség terjedését. Egyébként a szegedvidéki trachcmagóc jellegzetessége, hogy régi trachomás van itt: a betegségből már kigyógyult, de maradványaiban szenved sok ember. Fontos feladat a trachoma következményeit megszüntetni. A régi kezelési mód sokáig tartott, fájdalmas volt és bizonytalan: a betegség többször visszatért. Ezzel szemben ma olyan gyógyszerekkel rendelkezünk, melyek a trachoma kórokozóját pusztítják el. Ezért rövid idő alatt fájdalom nélkül végleges hatást érünk el. Régen a diagnózis csak a tüne­teken alapult. Ma a kórokozót és a jellemző sejtelváltozáso­kat tudjuk észlelni — és így a diagnózis biztos. Emiatt ért­hető, hogy régen az emberek — tapasztalataik alapján — húzódoztak a trachoma szűrővizsgálatoktól és kezelésétől. De ma a mai diagnosztikus és gyógyító eljárás birtokában az volna természetes, hogy mindenki szívesen, készséggel alá vesse magát a szűrővizsgálatnak és kezelésnek. Hogy még nem ez a helyzet, annak oka az, hogy nem tudják még az emberek, hogy a trachoma gyógyítása területén gyökere­sen megváltozott a helyzet. Természetes, hogy mint orvos Kahán Ágoston ezt a fontos egészségügyi feladatot tartja sajátmaga számára a legfontosabbnak és ha megválasztják tanáestagnak, akkor is ez ellen akar elsősorban küzdeni. Ezzel nagy szolgálatot tesz Szeged és a környék dolgozói egészségének védelmében. Kis történet eíy f?nács?agíeío!t életéből A feltek íon'o* A 40 tonnás excentrikus prés tengelye elgörbült Ez nagy hiba­nem kis dolog í kijavítása. Pántya Józseffel, a Kézi­szerszámgyár fő­mérnökével, Mol­nár János, a szer­számkészítők és a TMK művezetője megbeszélte, hogy melegen, eszterga­padon megpróbál­ják a tengelyt kiegyenesíteni. Nem sikerült. A személyzeti vezető megemlítette, Pántya Andrásnak, hogy ő ismeri Újházi elvtársat a MÁV Igazgatóság IV-es osztályán, próbáljanak véle beszélni, hátha akad valami javaslata, esetleg a fűtőházból kérjenek segítséget. Pántya József in­| tézkedett, Újházi | elvtárs segített és | még aznap este | egy használt moz­| donytengelyt küld­tek a fűtőházi dol­gozók, amit kiesz­tergálnak: csütör­tökre üzemképes lesz az excenter­prés. Pántya Józse­fet most a 99­es választókör­zet városi ta­jelölte. Biztosak lehetnek Szeged lakói: ahogy az egész Kéziszerszámgyár vezetésének gondját magára vállalta, s minden erejével, tudásával dolgozik jobb ered­ményekért, ugyanúgy fogja intézni a néki bizalmat sza­vazó lakosság ügyes-bajos dol­gait. Amikor tanácstagnak jel'iU ték a Hazafias Népfront lista­fára a 119-es körzetben, nem ígérgetett. Ugy tartja: a tettek a fontosak. Nyitott szemmel jár hát a 119-es körzet tanácstagjelöltje: Csúcs Mihály, a Táncsics tsz elnöke. Jónéhány egyéni gaz­dával — úgy ahogyan kell — tartja a barátságot, s azok el is mondják neki örömüket, ba­jaikat. Több egyéni gazda pa­naszolta, hogy bizony ők meg-' kötötték a szántási szerződést a gépállomással, de földjükön még nem volt a traktor. A je-c lölt a röszkei gépállomásnak jelezte az egyéni gazdák sérel­mét. S megmondta: ha a szer­ződés megvan, akkor szántani is kell. Megígérték, traktort küldenek az .egyéni földre. Gyulatelepen javításra szo­rulnak a járdák. Nemcsak tud­ja azt Csúcs Mihály, hanem azon van, hogy valamilyen mó.t don előbb-utóbb megtalálják' a megoldást. Az alsóvárosi Má­tyás-tér rendezése is jó lenne — szóvá teszi ezt is a tanács-> nál. Jól megfontolták a jelölést a 119-es körzet lakosai. S a je­lölés után választanak is: — a tanácsba egyik tagként Csúcs Mihályt. nácstagnak Szegeden az elmúlt napok-; ban mintegy 700 szavazópolgár kérte utólag a választási név., jegyzékbe való felvételét. Leg­többjük az összeírások idején vidéken tartózkodott vagy ál­landó lakóhelye más városban volt. Az időközben Szegedre ér­kezett egyetemi és főiskolai hallgatókat is felvették a vá­lasztási névjegyzékbe. A vá­lasztópolgárok, — akiket ed­dig még nem vettek fel a név­jegyzékbe — minél előbb kér­jék felvételüket, hogy 28-án leadhassák szavazatukat a Ha­zafias Népfront, a dolgozó nép jelöltjeire. Választási A D E L M A G Y A R O R S Z A G MELLEKLETE Tíz nap múlva minden igaz hazafi a népfronf jelöltjeire szavaz Tíz nap múlva, november 28-án, az urnákhoz járul az ország, hogy új tanácstagokat válasszon. Erre a napra ké­szülnek Szeged dolgozói is: az üzemben, kint a földeken munkafelajánlásokkal, eredményes tettekkel megmutatva, hogy készek a hazáért, népünkért cselekedni. Üj tanácstagokat választunk négy évre. Nem közömbös senki számára, hogy kik állnak, kik dolgoznak az állam­hatalmi szervekben, kiket bízunk meg azzal, hogy négy esztendeig városunk dolgozóinak ügyeit intézzék. Tíz év alatt nagyot fordult az ország kereke. Hibákat követtünk el, de nem takargattuk őket, feltártuk, s most azon mun­kálkodunk, hogy a júniusi úton erőteljesen haladjunk — a szegedi családok boldogulásáért is. Ezekről a kérdésekről, gondolatokról volt szó Szeged kerületeinek tanácstagjelölő gyűlésein, amikor a körzetek lakói döntöttek, kit javasolnak tanácstagnak. Ezeken a gyűléseken az emberek nyíltan megmondták véleményüket, bátran, őszintén. Maguk határoztak, kit javasolnak tanács­tagnak, — így volt ez helyes. Tíz nap múlva szavazunk. Igaz hazafisággal, hogy olyan új tanácsunk legyen, amely még eredményesebben irányítja életünket. Addig pedig ismerkedjenek meg a tanácstagjelöltek választóikkal, beszélgessenek el velük, hogy még jobban lássák Szeged dolgozói, kikre szavaznak november 28-án. Dr. Fülöp Pál körzeti orvos, a 3. kerület 98-as válasz­tókörzetének városi és körzeti tanácstagjelöltje beszélget egy meggyógyult gyálaréti betegével az új orvosi rendelő előtt Hódi Imre móravárosi kisparaszt méltó lesz választói bizalmára A 137-ES KÖRZETBEN min­denki nagy érdeklődéssel vár­ta a jelölőgyűlés napját. Üze­mi munkások, parasztok, egy­aránt alaposan megfontolgat­ták, ki legyen a jelöltjük, akit majd a tanácsválasztás napján megválasztanak, akit megbíz­nak azzal, hogy a városi ta­nácsban intézze majd ügyes­bajos dolgaikat. Csak akkor derült ki, hogy milyen sokan egyre gondol­tak, amikor a jelölőgyűlésen javaslatot tettek: válasszuk je­löltünkké Hódi Imre két hol­das dolgozó parasztot. Alig van talán ember Móra­városon, aki őt nem ismeri. Hódi Imre becsületes, szorgal­mas, jó gazdaember hírében áll a 137-es körzetben. A ker­tészeti munkák kiváló szak­embere is. A JELÖLŐGYÜLÉS részt­vevői közül sokan felszólal­tak. A legtöbben nagy helyes­léssel fogadták Hódi' Imre je­lölését, többen pedig arról be­széltek, mit várnak tőle, ho­gyan gazdálkodjék majd a vá­lasztóitól kapott bizalommal, hogyan dolgozzék majd a ma­ga területén a júniusi pro­gram megvalósításáért, a ma­gafajta egyszerű emberek jó­létének emeléséért. Hódi Imre kissé megható­dottan fogadta a nagy meg­tiszteltetést. — Később, ami­kor vele beszélgettünk >— így mondotta el: — Dolgozó ember vagyok, a múltban is az voltam. De munkámnak igazi értelme csak most van. Felszabadulásunk előtt gazdagok, kizsákmányo­lók hányavetettje voltam, apám szinte megöregedett, mi­re egy hold kis földecskét tudott ragasztani magának, s mire kifizette volna az utolsó tartozását is, újabb adósságok jöttek. Az egy hold földet a rajta levő kis kertészettel együtt dobra ütötték. Én ma­gam néhány évvel ezelőtt úgy* szólván semmivel kezdtem, Ma szép kis kertgazdaságom van, és mindig azon vagyok, hogy a móravárosiak közül.új árut én vigyek legkorábban,, s legtöbbet a piacra, hogy mi­nél több jusson a dolgozóié asztalára. — őszintén, szivemből mon* dom, szeretem a mi államren­dünket, azért dolgozom, hogy napról-napra jobban élhes-» sünk és valamennyiünknek több mindenre jusson. Ezért dolgozom majd a Városi Ta­nácsban is, ha megválaszta­nak. Már gondolkodtam is azon, melyek lesznek azok az ügyes-bajos problémák, ame­lyeket a móravárosiak, illetve a 137-es körzet lakóinak ré­szére elsőnek el kell intézni, A környékünkön nyáron álta­lában rossz a vízellátás. Ha­bár itt a szomszédunkban van egy ártézi kút, csak meg kell javíttatni és ez máris pótolja majd a vízhiányt. A másik dolog pedig az, hogy a föld­jeink mellett elterülő tégla­gyári kubikgödrök tavasszal megáradnak és sok vízkárt okoznak a környékbeli dolgo* zó parasztoknak. Szivattyú van, csak el kell intézni, hogy az rendszeresen működjön, Ha ezeket a problémákat meg­oldom, tudom, hogy nagy se* gítségére voltam választóim* nak. — DE EZEKET csak a kez* detnek szántam. Mindennapr feladatomnak tartom azt, hogy választóimmal rendsze* resen beszélgessek és megér* tessem velük, miért fontos rendszeresen eleget tenni ál* lampolgári kötelezettségeink* nek. Azért, mert csak így vár* hatjuk a júniusi politika mi­előbbi megvalósulását. Tud­nunk kell, hogy mi magunk' vagyunk saját jólétünk ková­csai. Amit mindenkinek tudnia kell Közeledik november 28., a tanácsválasztások napja. Vá­rosunkban tegnap megalakul­tak a szavazatszedő bizottsá­gok, amelyek majd a választás napján 90 szavazóhelyiségben biztosítják a szavazások zavar­talan lefolyását. A választási irodától nyert értesülés sze* szerint a 360 városi és kerületi választókerületek szavazópol­gárai 90 szavazóhelyiségben szavazhatnak majd jelöltjeik­re. Az egyes választóhelyisé­gekhez tartozó kerületek kije­lölését falragaszokon közlik. J

Next

/
Thumbnails
Contents