Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-17 / 272. szám

SZERDA, 1954 NOVEMBER 17. TMK munka két szegedi üzemben 3 OELMAGYARORSZAO SZEGEDI ERÖMÜ Gyorsított munkamódszerrel vég­zik a Szegedi Erőműnél a karban­tartási munkákat. Ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy a vállalt 5 szá­zalékos karbantartási idő megrövi­dítését teljesíteni tudják. Szeptem­ber hónapban ennek a munka­módszernek alkalmazásával 6 na­pot takarítottak meg. Ez annyit jelent, hogy 153.6 tized megawatt­órával több villamosenergiát tud­tak adni nemzetgazdaságunknak. Hozzáértő szakemberek, a villa­mos szakmában jártas munkások végzik a megelőző karbantartást. Minden kis csavart, alkatrészt megnéznek, mert tökéletes minő­ségi munkát csak igy végezhetnek. Mindegyikük becsületesen látja el a rábízott munkakört. Selmeci Mi­hály művezető irányításával Szűcs György, Filák Ignác, Hancseruk Mihály és a többiek az energiater­melés zavartalanságát segítik. Az őszi és téli nagyjavításokkal, főjavításokkal határidő előtt elké­szültek az Erőműnél. 14 nap előnyt szereztek. Tehát felkészül­tek a télre, hogy elegendő villa­mosenergiát szolgáltassanak Szeged üzemeinek és a lakosságnak. Most is akad dolguk a karbantartóknak. Az l-es számú kazán őszi kisjaví­tásán dolgoznak, majd a szállító berendezéseket javítják meg és gondoskodnak tartalék alkatrészek­ről is. A műhelyben szénbefúvó csilléket készítenek, mert minden gépegység működésére szükség van — ha egy is kikapcsolódik, nagy veszteséget jelenthet a villamos­energia termelésben. A megelőző karbantartásnál sok­szor nehézségek is adódnak. Pró­báijók ezt leküzdeni, de nem min­dig sikerül. A hűtőtornyok faszerkezetét rend­szerint kétévenként kellene kicse­rélni. Bizony több ideje már, hogy nem tudtak ehhez faanyagot kap­ni. Hosszú harc után mégis sike­rült a kisebbik hűtőtorony faszer kezeiének 60 százalékát kicserélni. Tavasszal tovább kell folytatni a munkát. Az Erőmű karbantartói ;>ecsületesen dolgoznak, hogy minél több villamosenergiát termeljenek, ezért joggal elvárják, hogy a fel­sőbb szervek ilyen problémáik meg­oldásában segítsenek nekik. UJSZEGEDI KENDER­LENSZÖVÖ VÁLLALAT Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnak erőtelepe is van. Maga termeli az áramot és időnkint köl­csönt is ad a Szegedi Erőműnek, ha arra szükség van. Az erőtelep gé­pei mindig szigorú ellenőrzés alatt vannak. Ügyelnek üzemképessé­gükre. A generálozá, a TMK mun­kák is hozzátartoznak ehhez. — A TMK munkákban nem sza­brjl zökkenőnek lenni — mondja Pozsgai Gyula főmechanikus. — Különben megmutatkozna a ter­melésnél, ha valamit elhanyagol­nánk. Az erőtelepen a kazánokat hosszú ideig 2000 üzemórán át működtet­ték. Azután következett a hossza­dalmas lassú munka: a lerakódó vízkő eltávolítása és egyéb kisebb vizsgálatok. Ezek rendszerint há­rom hétig is elhúzódtak. Most egy újítás segítségével megrövidült ez az idő és a kazángenerálozás is ki­tolódik. Legutóbb a 4-es kazánnál például 3014 üzemóra után kellett a szokásos TMK vizsgálatot meg­tartani. Ezideig kitűnően működött a kazán, semmi kisebb hiba nem mutatkozott. Jelenleg a 3-as kazán van mun­kában, illetve ez került tervszerű megelőző karbantartás alá. Még a lehűtés tart. Ezalatt a tartalék al­katrészeket előkészítik, hogy az esetleges elhasználódott részek ki­cserélése ne tartson hosszú ideig. Átvizsgálják a teljes armatúrát is, a TMK brigád tagjai. A műszerek működésének pontossági vizsgála­tára is sor kerül. Ezek ellenőrzése után tudják csak üzemeltetni az erőtelep gépeit és megfelelő fe­szültségű áramot tudnak termelni a gyár és esetleg más üzem kisegí­tésére. Rendszerint 4—5 hónaponként is­métlődnek a TMK munkák az erő­telepen. A Szegedi Erőmű munká­jával hangolják ezt össze. Erre az­ért van szükség, hogy ne történjen zökkenő az áramellátásban, a vá­rosban sem. Pártáiét * Beszélgetés egy népnevelővel A szinkron óra nagymutatója a 12-es számra ugrott. A mu­taták állása azt jelezte, hogy lejárt a munkaidő, végetért a műszak az Ecsetyyárban. l'onlosa,n i órakor érkeztem az üzembe, de a „legfürgébb" dolgozók már bélyegezték kártyájukat. Akivel be­szélni akartam, néhány perc múlva szintén megérkezett. Mikor el­mondtam, miért keresem, meglepődött, de kis idő múlva már mint régi ismerősök beszélgettünk munkájáról. Én már előre több mindent tudtam ll. ördögh Ferencről, a népnevelőről. Tudtam azt is. hogy évek óta Hókuson, a Hunyadi tér környékén. alrol lakik, látogatja a családokat. De ezt már majd mondja el ő: A szegedi Járási Könyvtár új föladatai A Könyvtárközi Bizottság javaslata Mint hírt adtunk róla, a Szegedi Könyvtárközi Bizottság, a szegedi könyvtárügy szakmai irányító tes­tülete, rendkívüli ülésen foglalko­zott a szegedi járási könyvtár sor­sával, jövőjével, azzal a torwel, amely a járási könyvtárat a vá­rosi Somogyi Könyvtárba kívánta beolvasztani. A terv nem volt új: már a „Délmagyarország" idén februárban megtartott első szer­kesztőségi könyvtárügyi ankétjén fölvetődött, minthogy szembetűnő roll a két könyvtár munkájában megmutatkozó fölösleges párhuza­mosság, Az ülésen Péter László, a blzott­s ág elnöke ismertette a kérdés előzményeit és a népművelési mi­nisztérium könyvtári osztályának íiz egyesítésre vonalkozó javas­latát. A hozzászólások — így el­sősorban Csikós Ferenc járási ta­nácsi elnökhelyettesnek, Pálfy Cyula orvosegyetemi könyvtár­igazgatónak és Jelencsik Sándor megyei könyvtárvezetőnek érvei — az egyesítés ellen szóltak. Miután Lődi Ferenc, a Somogyi könyvtár vezetője maga is arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a Somogyi­könyvtár ugyan szívesen venne át munkaerőket a járási könyvtártól, dö a járási könyvtár funkcióit — igy elsősorban a járás területén lé­vő népkönyvtárak irányítását, el­lenőrzését — nem vállalja, o bi­zottság elveiette a járási könyvtár megszüntetésének tervét. A Somo­gyi-könyvtár álláspontja szerint természetesen az sem látszott mél­tányosnak, hogy a járási könyv­túr létszámát! — a feladatok vál­tozatlan megmaradása mellett — p Somogyi-könyvtár javára csök­F intsék. r '.ulán a bizottság Péter László t -Vlosító javaslatára meghatározta c járási könyvtár új feladatait, . mely kiküszöböli a jelenlegi pár­- imosságot a két könyvtár mun­1 ijából. a járási könyvtár sajátos 1 iakcióját jobban érvényesíti s I gyanakkor tehermentesíti bizo­nyos fokig a Somogyi-könyvtárat i .. Ennek megfelelően a bizottság hv.lározata javasolja az illetékesek, a minisztérium, a városi és a já­rási tanács számára, hogy a járási könyvtárat költöztessék át jelenlegi helyérőL a belvárosból Újszegedre, ahol a könyvtár főként mezőgaz­dasági jellegű kölcsönzést végez­het, tehát gyakorlati tapasztalatot szerezhet a falusi népkönyvtárak munkájának irányításához. A So­mogyi-könyvtár ezzel egyidejűleg megszüntethetné két újszegedi fiók­könyvtárát. » olvasógárdáját át­adhatná a járási könyvtárnak. A Könyvtárközi Bizottság a ter­mékeny g a problémát minden ol­dalról szemügyre vévő vita ntán határozatait, szakmai javaslatait egyhangúan hozta meg. — Üt éve dolgozom a kerületben, Roknsoa, Az emberek tájékoztatá­sa, nevelése, a velük való beszél­getés, a sorsukkal való törődés már a szívemhez nőtt. Sokan van­nak olyanok, akik nem járnak gyűlésekre, s az újságokból, a rá­dióból nem tudnak meg mindent a város, az ország életéből. Többek­nek panaszuk van s tanácsot akar­nak kérni dolgaik rendezésére. Az ilyen emberek is bizalom­mal fogadják a népnevelőt és örömmel veszik, ha új dolgok­ról tájékozódhatnak tőle és ha meghallgatja őket, megérti ba­jaikat. Igy tudtam én is egyszer segítsé­ge* nyújtani a Teréz utcai Kispé­ter béosinak földje felszántásához. Azóta is, ha elmegyek hozzájuk, mindig kedvesen fogadnak s hosz­szan beszélgetünk. — Lényegesen könnyebb most népnevelőmunkát végezni, mint tavaly volt — mondja Ördögh elvtárs. Biztonságos alapot ad­nak ehhez a munkához azok az eredmények, amelyeket tavaly jú­nius óta elértünk. Azok a határo­zatok és rendeletek, melyek azóta megjelenlek s részben megvalósul­tak, hirdetik, hogy a párt célja a dolgozók helyzetének javítása, könnyebbé tétele. Ezt magyarázva sikerült meggyőzni Papdj Andrást is — aki a Vasasszentpéter utcá­ban lakik és Domaszéken van föld­je —, hogy pontosan fizesse adóját. Elmondotta, hogy az állam támo­gatása neki is érdeke. Elmond­tam neki, hogy az ipari üzemek dolgozói az ő részére is termelnek fogyasztási cikket és viszonzásul neki is hasonlóan kell cselekednie. Az állam csak úgy tud beosztással gazdálkodni, ha készle* felett ren­delkezik. Ök, dolgozó parasztok az adófizetéssel és a beadás teljesíté­sével segítik államunkat. Mindenkivel az öt érintő és érdeklő kérdésekről beszélek. Mindig tudom, kihez megyek. A pártszervezetben kapott tájékoz­tatót, a sajtóból és a Népnevelő­füzetből olvasottakat használom munkámban. Igy tettem most, a tanácstagjelölő gyűlésekre való meghívásnál is és eszerint végzem tovább munkámat a tanácsválasz­iás előkészítésének idején is. En­nek alapján irányítom a népnevelő csoport tagjait is, melynek én va­gyok a felelőse. Az eredményes munka érdekében azonban való­ban részletesebben kell ismernem nekem is a Hazafias Népfront sze­gedi bizottságának programját, amely sok konkré*. agitációs érvet tartalmaz. Ördögh elvtárs elmondja, hogy sok helyre nem jutnak el a népne­velők, mert sokan nem men­nek el, pedig ezt feladatul kap­ták a pártszervezettől. Különböző kifogásokra hivatkoznak ezek az elvtársak, csak a valót nem mondják meg; hogy idegenkednek az emberekkel való beszélgetéstől. Pedig a felszabadulás utáni évek­ben harcos lelkesedéssel ment ez a munka az emberek megnyerésé­ért. — Most sem kisebb a feladat, mint akkor volt. Akkor pártharcok voltak és az államosításért, a mun­kásosztály egységéért s az ellenség nyílt fellépésének leveréséért folyt a harc. Most az egész dolgozó nép egységének megvalósításáról, saját egyéni jólétünk megteremtéséről van szó. S ehhez az emberek, párt­tagok és pártonkívüliek — lelkes munkájára van szükség. Sok elv­társ csak méltatlankodik, hogy meglassult a júniusi határozat utá­ni fejlődés és még ma is számos hiba van, de hogy ebben az ő pas­szivitása és esetleg rossz munká­ja is benne van, arra már nem gondol. Csak egy dolog: ha pél­dául a kenyérgyári kommunisták is valamennyien foglalkoznának dolgozótársaik nevelésével és ma­guk is minden igyekezetükkel jobb munkát akarnának végezni, akkor nem lenne annyi panasz a kenyér­re sem. Legutóbb is az egyik ház­nál elmondották, hogy rosszízű ke­nyeret kaptak a boltban és egy-két nap múlva a kenyér egész megke­ményedett. A felsőbb szerveknek is gondosabban kellene ügyelni er­re. — Nekünk népnevelőknek szív­ből kell dolgozni. Mindig az igazat mondva kell a dolgozók hitét erősíteni a jobb életben, mely felé hala­dunk. Meg kell magyaráznunk, hogy még gyorsabban haladnánk, ha minden­ki teljes szívvel r lélekkel dolgoz­na. Ördögh elvtárs nemcsak mint népnevelő, hanem mint munkás is a párt politikájának megvalósítá­sáért harcol. November 7-én kapta meg másodszor a sztahánovista ki­tüntetést és 300 forint jutalmat. 14 éves kora óta, 40 éve dolgozik az Ecsetgyárban, ördögh elvtárs és a hozzá ha­sonló népnevelők bátran ülhet­nek le beszélgetni mindenki­vel. — A most következő másfél hét — mondja befejezésül ördögh elv­társ — mozgalmas időszak lesz. Le kell látogatni mégegyszer a csalá­dokat, s beszélgetni kell velük a tanácsválasztásról, a Hazafias Nép­frontról. El teli érni, hogy a ta­nácsválasztás eredménye népünk hitvallása legyen a párt és a kor­mány célkitűzései, a Hazafias Nép­front mellett. Gera József A Haladás tsz élete — a zárszámadás tükrében Elkészült az újszegedi Haladás termelőszövetkezet zárszámadása. Egy év munkája került mérlegre és a csalhatatlan számok is bizo­nyítják, hogy fejlődött, erősödött a tsz, több a Jövedelme a tagoknak az idén, mint tavaly. Vegyük sor­jába a leglényegesebb járandóságo­kat. Egy munkaegységre jutott: Búza 1 kg 40 dkg Árpa — 75 dkg Zab — 25 dkg Kukorica 5 kg — Burgonya —> 35 dkg Szálastakarmány 30 dkg Pálinka Készpénz: 0.75 dcl 24.— Ft Minden 150 munkaegységre ad­tak még egy nagy kocsi szalmát, kaptak a tagok malacot, fát is. A búza, árpa járandóságot a tagok a július l-ig elért munkaegységek­re, a kukoricát pedig az október l-ig elért munkaegységekre kap­ták. A pénzjárandóságot természe­tesen minden elért munkaegységre osztják. Igaz, hogy az elmúlt évben valamivel több volt a búza és ár­pa járandóság, mint most. De igen számottevően több a pénzjárandó­ság. 1953-ban egy munkaegységre 15 forintot, míg mo6t 24 forintot osztanak, Egy egységre kukorica „A néphadsereg és a dolgozó nép ügye közös . . rA BEVONULÓ ÚJONCOK között találkoztam Andó József őrnagy elvtárssal a szegedi 27. körzet tanácstag jelöltjével. Ott állt a fiatalok gyűrűjében mosolyogva. — Barátságos, megértőszívű ember az őrnagy elvtárs, — mondják róla katonái, 32 év van mögötte. A szegény ember gyermekének nehéz és keserves útja. Bölcsőjét ott ringatták a mezőhegyest tájon, egyszerű cselédemberek. Öt, magát is a cselédsor várta, mint a többi testvért. Tizenhármán voltak, a sok éhes szájat meg kellett tölteni. Amikor vala­melyikük elért abba a korba, hogy hasznát lehetett venni már, elszegődött vagy libapásztornak, vagy tehenes gyereknek. A nagyobbak keresték meg" a kisebbeknek a betévő falatot. • Az új élet kibontakozását Andó elvtárs éle­tében is a néphadseregbe való felvétel jelentelte. Tiszt lett. becsületes és igazságos katona. Egy pil­lanatig sem kábította el az egyenruha aranycsillaga. Inkább új tettekre serkentette. Sokat olvasott és tanult, beiratkozott a gimnáziumba is. katonai tu­dását pedig állandóan növelte. Igy lett néphadse­regünk egyik legkiválóbb katonája. Szeretetét az emberek iránt mindenütt megőrizte. Olyan ember volt mindig, aki szívén viselte beosztottjainak és katonáinak sorsát. A büszkeség nála csak ennyi volt: négy gyermekem van, egyik szebb, mint a. másik. KÜLÖNBEN Andó József neve ismerős a polgári lakosság előtt is. A bevonulási felhívásokon az ő nevét látják vastag nyomtatott betűkkel a járókelők és ezen merengenek el a sorozás előtt álló legények is, ha a plakát aláírását nézik. Meg az emberek is sokszor fordulnak hozzá az ilyen problémákból adódó ügyes-bajos kérdéseikkel. A múltkor egy leszerelt katonája kereste fel. mert nem kapott állást leszerelés után. Nem az ő dolga volt, de megértéssel vette kezébe volf katonája ügyét, egy órán belül már útbaindult a legény új munkahelye felé. De nem lenne helyes, ha én mondanék el mindent, feleljen inkább kérdéseimre ö maga. Hogyan érezte magát őrnagy elvtárs a vá­lasztó gyűlésen a polgári lakosság között, amikor nevét hallotta, mint jelöltjét? — Először magam is meglepődtem, de utána, mikor láttam, hogy a dolgozók milyen szeretettel és örömmel fogadták a jelölést, egészen meghatódtam. Ezt a szeretetteljes jelölőgyűléSf soha nem tudom elfelejteni. De ezt az irántam való bizalmat én kü­lönösen jelentősnek tartom azért is, mert ez azt mutatja, hogy jó a kapcsolat a dolgozó nép és a néphadsereg között. TUD SEGÍTSÉGET ADNI a dolgozó népnek, mint katona1 — tettem fel a másik kérdést. — Tudok1 Igaz. hogy katona vagyok, de be­osztásomnál fogva eddig is szoros volt a kapcso­latom a polgári lakossággal. Az éleiét is nyitott szemmel járom, nem szakadtam el egy pillanatig sem az emberektől. Már a jelölésem után is tettem lépést körzetemért. Nemsokára megkezdődik majd a járda kijavítása. A kutak ügyében is intézkedtem. De sokat segíthetek a bevonultaklcal kacsolatos családi segély, juttatások ügyében, sőt a lakáspro­blémák megoldásában is. Különösen most, hogy a választással még közelebb kerülök a dolgozókhoz. Nem vonja el a polgári lakosság ügyeivel való foglalkozás a néphadseregen belőli munkájátólf — Nem! A néphadsereg és a dolgozó nép ügye nem külön ügy. Mindenkinek érdeke a néphadsereg további fejlődése és erősödése. Jól képzett és erős hadsereg tudja csak megvédeni a dolgozó nép államát. BÚCSÚZTAM. A bevonulók hosszú sora isméi elnyelte alakját. Amint kifelé mentem a kapuban még megszólított egy hadnagy: — Cikket ír az elvtársf Hát, ha azt ír, akkor írja meg azt is, hogy mi is büszkék vagyunk arra, hogy parancsnokunkat a dolgozó nép tanácstagnak jelölte. Megírtam! Es csak annyit akarok még hoz­záfűzni, hogy jól választott a szegedi 27. körzet. Nem csalódnak a választók Andó József őrnagy elvtársban. BÁNFALVI JÓZSEF tavaly három kiló jutott, most két kilóval többet jussolnak egységen­ként a tagok. A zárszámadás csal­hatatlan számai megmutatják, hogy egy munkaegység értéke 16 forint 90 fillérrel több most, mint tavaly. Egy év alatt 370 ezer fo­rinttal nőtt a szövetkezet vagyona. Nincs panaszra oknk a Haladás tsz szorgalmas tagjai­nak. Osgyáni Antal jól megfogta a munka végét, munkaegységeinek száma 630. Jócskán kapott termé­szetbeni járandóságot. Pénzjáran­dósága pedig pontosan 15.120 forin­tot tesz ki. Tavaly ősszel állt a Haladás tag­jai sorába Kiss Jánosné, akinek a férje a Konzervgyárban dolgozik. A nyáron ő is szorgoskodott a föl­dön, munkaegységeinek száma 301. A természetbeni járandóságokon kívül pontosan 7224 forintot kap. Nagyon is úgy tartja ő is: -"Érde­mes volt beállni a Haladásba, kap­tunk szépen járandóságot". Meg kell mondani azt is, szép jövedel­met jelent a tagoknak a háztáji föld hozama is, — nem kevés szá­zast hoz a kasszájukba. Most ősz­szel hét új tag állt a közös nagy­családba. Cserjés János és Rabi István például a Konzervgyárban dolgozott. De mivel eredetileg a mezőgazdaságban foglalatoskodtak, beálltak a tsz-be. A zárszámadás is arról győzi meg az új belépőket, hogy jól választottak. Elkészült már a három üvegház fala, a tető is rajta áll, csak üve­gezni kell. Az üvegház adta lehe­tőségeket jól kihasználják. Az üvegházak segítségével Igen korán tudnak a piacra vinni zöldségféléket. Az üvegházban vil­lany is van s hamarosan elkészül teljesen. A termelőszövetkezet tagjainak egész házcsoportja épül majd a Rózsa Ferenc sugárút és a Tanács­utca által határolt tsz földön. Tö­rök Illés és nyolc társa már meg is kapta a tsz-től a házhelyet. Az árát tiz év alatt kell lefizetni, évente egy négyszögölért 40 fillér esik. Bizakodva, derűsen, magabizto­san néznek a jövő elé a tsz tagjai. Panaszra nincs okuk, de még töb­bet akarnak elérni, hiszen lehető­ségük van ra,

Next

/
Thumbnails
Contents