Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-03 / 260. szám

' SZERDA. 1954 NOVEMBER 3. delmrgyarors zag Az MSZT szervezetek feladatai összvezetó'scgi értekezlet az MSZT városi titkárságán A Magyar-Szovjet Társaság Szeged Városi Titkársága, a napokban osszvezetöségi ülést hívott össze a szegedi MSZT alapszervezetek vezetői részére, melyen Pásztori Béiáné elvtársnő, az MSZT városi titkára tartott beszámolót. A beszámoló első részében ismertette a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatát, második részében az MSZT föfeladatával. a Szovjetunió iránli barátság és szeretet ápolásával, a szovjet nép élete megismertetésének kérdésével foglalkozott. A beszámoló arról is beszélt, hogy a Szovjetunió életéről összefüggő, változatos ismeretterjesztő és propaganda munkát kell végezni az MSZT szervezeteknek. Helyes kezdeményezések vannak e téren a 65-üs Építőipari Tröszt, az SZTK és a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállala* MSZT-szervezetének munkájában. Ne csodaorezágként, hanem a maga valóságában tüntessük fel a Szovjetuniót — mondotta Pásztori elvtársnő — mely eredményeit és hatalmas fejlődését nehéz harcok árán a népének áldozatos munkája által érte el. De ne engedjük — mondotta a továbbiak górán — azt sem, hogy jelenlegi nehézségeinkért, egyes rosszindulatú egyének rágalmazó "módon • a Szovjetuniót okolják, azt a jóbarátot. aki mindenkor kész nehézségeink és feladataink megoldásában segíteni bennünket. Ezekután a beszámoló értékelte a városi titkárság és az alapszervezetek ulóbbi időben végzett munkáját és ismertette az MSZT további feladatait, melyek az MDP Központi Vezetősége lavaly júniusi, illetve az MSZT országos vezetősége ezév januári ég júliusi határozataiból következnek. Továbbiakban azután arról beszélt, hogy az új szakasz politikájának megvalósításához az MSZT milyen segítséget kell. hogy adjon a fejlet* szovjet ipar és mezőgazdaság tapasztalatainak terjesztésével, ismertetésével. Beszelt még többek között az MSZT kultúrpolitikai munkájának kiszélesítéséről is, majd befejezésül ismertette azokat a ezervezeti feladatokat, melyeket az elkövetkező hetekben az MSZT-szervezetek erősítéséért kell végezni. Beszámolót több felszólalás követte, melyek során Kóka* István, — Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat —, Süveg Mihály — Szegedi Kenderfonógyár —, Hodászi László — Bútorgyár — és mások beszéltek MSZT-szervezetiik munkájáról, p elmondották, hogy ők hogyan látják további feladataikat é,s mit szándékoznak tenni munkájuk javítása és alapszervezetük erősitése érdekében. Felszólalt az osszvezetöségi ülésen Simon Béla elvtárs, a Városi Pártbizottság agit.prop. titkára is. Felszólalásában többek között arra kérte a megjelenteket, hogy a magyar-szovjet barátság ápolásán túl azért is dolgozzanak. hogy erősödjön a párt és a tömegek kapcsolata és hogy a való helyzet feltárásával, a meglevő nehézségek leküzdésére mozgósítsák szervezetük tagjait, hogy az egész magyar nép erejének összefogásával haladhassunk előre a júniusi úton. Az összvezetőségi ülés végén Nyilas Jenő, a Osongrádmcgyei Nyomdaipari Vállalat MSZT-szervezetének titkára határozati javaslatot terjesztett elő, melyet elfogadás után megküldték az MSZT országos vezetőségének is. A határozati javaslat feladatként szabja meg az MSZT-szervezetek előtt az MSZT-tngok létszámúnak növelését, a propaganda és kultúrpolitikai munka színvonalának emelését és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója megünneplése előkészítésének segítését, A gyűlés résztvevői megfogadták, hogy a határozati javaslat és a beszámoló szellemének megfelelően megjavítják munkájukat s végrehajtják a rájuk váró feladatokat. Vas, amelyből évente 30 Duna-hidat lehelne építeni Szegedi ltulatók harca a fémek pusztulása ellen Új üzemrész építésével fokozzák a közszükségleti cikkek termelését a Szegedi Vasipariés Finommechanikai Vállalatnál Kevesen tudják Szegeden, hogy hol van a Bódog János-utca. Mindössze' néhány házból álí, s aki arra jár — a Honvéd-térnél — semmi jelből nem veszi észre, hogy itt az egyik emeletes szürke épületben, s a mögötte meghúzódó kisebb épületekben egy vasipari - állalat van, ahol közszükségleti cikkeket gyártanak. A présgépek, csiszolók és az ezeket hajtó motorok gyengén rebegtetik a Szeged Városi Tanács Vasipari- és Finommechanikai Vállalat Bódog János-utcai telepe műhelyének falait. Bent a nagy gépteremben a levegő kissé füstös és poros, amit csak az udvar felőli nyitott ajtókon beáramló, kellemesen langyos levegő frissít fel (most készül a porelszívó, az változtat majd ezen). A munkapadoknál és a gépeknél olajoskezű lakatosok és munkások szorgalma nyomán különböző háztartási eszközök és kisebb fémszerszámok formálódnak a fényes lemezből és a fekete vasból. Az egyik sarokban a polírozó korongnál fiatal asszonyok és lányok dolgoznak. Nemcsak az overáll, amit viselnek, hanem az arcuk is koromfekete a puha polírozó korong szerteszálló porától. Az alumínium lemezből préselt szűrőket és merőkanalakat fényezik, amelyet már régóta csinálnak. Többtízczcr darabot szállítottak már belőle a kereskedelemnek, s további sokezer darabot gyártanak még. Az üzeni komoly nekikészülödéssel fogott hozzq ahhoz az elmúlt évben, hogy kivegye részét a közszükségleti cikkek gyártásából. Ez év első felében 50 százalékra közfogyasztásra termelt a vállalat. Jelenleg pedig az üzem termelésének már 70 százaléka kerül a kereskedelembe. Az elmúlt hónapokban 1200 darab háztartási mérleget és több más háztartási cikket készítettek az üzem dolgozói. Közel 400 ezer forintot ruháztak be építkezésre, új gépek beállítására, a meglévő berendezések felújítására. Szociális létesítmények és fürdő is épült. — E téren nints is nagyobb hil>a — mondja Kovács elvtárs, a 'állalat vezetője. — De a háztartási mérlegek — melyek pontosan mérnek. s a ml mintánk alapján a lrÁVAG is készíti — zománcozását tnág tetszetősebben kell végeznünk. Ili igyekszünk is ennek eleget tenni, sőt az önköltséget ifi csök*. kentjük. Az elmúlt negyedévben a tervezettel szemben még három százalékkal csökkentettük üzemünkben az előállítási költséget. Célunk minél többet és választékosabb árut adni a fogyasztóknak. • — További terveink? — A vállalat előzetes tervezés szerint 1955-ben meg akarja többszörözni a háztartási mérlegek készítését és többet akar termelni szűrő- és merőkanalakból is. Exportra teafőzőket is készítünk. Mindezekhez már jelentős mértékben az anyag is biztosítva van. E tekintetben tehát nem lesznek olyan nehézségeik, mint az elmúlt évben voltak. Előreláthatóan többezer félkarú piaci mérleget is készítenek majd a vállalatnál, mert ebben is nagy a kereslet. Jövőre az üzem által készített cikkeknek körülbelül 90 százaléka fogja a lakosság szükségletét szolgálni. Hogy mindez megvalósítható legyen, 800 ezer forintos költséggel egy új, tágas és korszerű emeletes üzemrész épül, melyből 350 ezer forintot a városi tanács biztosít, a helyiipari vállalatok terven felüli nyereségéből. Az építkezés — a tervezés szerint — még ebben az évben megkezdődik. Szeretnének az üzem dolgozói a gyermekek részére kis vas-szánkókat is készíteni — még az idén. Egy mintapéldány már elkészült. A sorozatgyártáshoz még a pénzügyminisztérium ár-jóváhagyása szükséges, és akkor télire nagyobb mennyiségű gyermekszánkó kerülhet majd forgalomba. A szegcdi játékbolt a szánkókból 300 darabot szándékozik elsőnek rendelni. A Vasipari- és Finommechanikai Vállalat dolgozói tervüket rendszeresen túlteljesítik és fokozatosan csökkentik az önköltséget is. A pártszervezet vezetősége a vállalat vezetőségével közösön megbeszélte az üzem termelési kérdéseit. Megbeszélték, hogy a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének határozata alapján, amely a júniusi politika változatlan továbbfolytatása mellett foglal állást — milyen további feladatokat kell elvégezniük politikai és gazdasági vonatkozásban. hogy még az eddigieknél is eredményesebb legyen a munkájuk és a kitűzött célokat meg tudják valósítani. Szegeden, a csendes Tisza partján a Tudományegyetem általános és fizikai-kémiai intézetének kutató laboratóriumában kémcsövek, lombikok és csillanó műszerek sorakoznak. Az emberi elme szolgálatában áll valamennyi. S a zajtalan laboratóriumban tevékenykedik a kutatócsoport. Vezetője: dr. Kiss Árpád professzor, az Akadémia levelező tagja, a Tudományegyetem rektora. Tagjai: Solti Mihály, Kiss László, Horváth . József és Balogh János vegyész tanársegédek. A látogatót lenyűgözi és rabul ejti a tudomány világa, melynek avatott mesterei „titkokra" bukkannak. A kutatócsoport a fémek gondos „orvosa" és védelmükért, egészségükért, hosszú életükért tevékenykedik. Mert pusztulnak, elhalnak a fémek a föld felett és a földbe téve. Hazánkban egy év alatt — ahogyan a kutatócsoport tagjai ismertetik — a fémek korróziója, rozsdásodása következtében annyi vas megy tönkre, hogy belőle harminc dunai hidat lehetne építeni. Óriási, roppant vasmennyiség ez! És az ember azon kapja magát, hogy elképzeli a vén Duna fölött álló Lánchidat, amelyhez ki tudná hirtelenjében, mennyi vasat használtak fel. A kutatócsoport érdekes, megtörtént esetet mesél. Nemrégiben Szegeden, a Liget .utcában a Vízmű munkásai felásták a földet, hogy a csőhöz jussanak, mert valami zavar volt a házak vízellátásában. Az ásók azonban egy darabon nem ütköztek a csőbe és az emberek meglepetésére szinte eltűnt a cső, — megölte a rozsda, a korrózió. Találtak néhány megfeketedett, máló csődarabot — enynyi volt az egész. A kutatócsoport — ahogy vezetője és tagjai mondják — vizsgálja a fémek korróziójának, (rozsdásodásának) megromlásának okait, keresi a korrózió elleni védekezést. Szegeden főképp a földbe beépített fémtárgyak és szerkezetek védelmével, élettartamuk meghoszszabbításának módszereivel foglalkoznak. De ismerkedjünk meg a „titkokkal", amelyek valójában nem is azok. A fémszerkezetek korrózióját (rozsdásodását) a talajban különféle veszedelmesen működő baktériumok jelentősen meggyorsítják. A szegedvidéki talajoknál is — éppúgy, mint az országban másutt — a legveszedelmesebb baktériumiajta korróziós szempontból a szulfátredukáló baktériumok csoportja. Az eddigi bitumenes védőburokkal ellátott földbetett fémeket — például csővezetéket — is kikezdik ezek a baktériumok. Ha megfelelően védik a földbe épített fémtárgyakat, akkor élettartamuk általában húsz év. Ha nincs meg a fémtárgyak védelme, akkor 4—5 év alatt használhatatlanná válnak. A fémek védelme például festéssel régóta történik, de a korróziós viszonyoktól függően más és más összetételű festéket kell alkalmazni. Nyilvánvaló: új védőeljárásokat kell keresni! A leghatásosabb egyik festék, a minium, igen költséges. A talajba lefektetett fémtárgyak védelmét is általában különböző bitumenes bevonatokkal, festékrétegek alkalmazásával oldják meg. De az élet itt is parancsolóan sürgeti az új, hatásosabb, olcsóbb módszereket. Most a szegedi kutatócsoport figyelembe véve azt, hogy az egyes talajszerkezetek milyen mértékben pusztítják a fémet, megkezdte a védekezés módszereinek kidolgozását: olcsó, hazai anyagból összeállított festékekkel, s ezzel együtt olyan összetételű fémetvédő bevonat létrehozásával, melyet nem kezdenek ki a baktériumok. Már eddig is számos bitumenes védőbevonatot vizsgáltak meg, amelybe az intézetben kidolgozott védőszert kevertek. Jónak mutatkozik a védőszer és biztató bizonyos ígéret. A további cél, hogy nagymennyiségben és olcsón lehessen előállítani. Nagyon fontos természetesen a fémele felületi előkezelése is, mert ha ez nincs meg. akkor a legjobb védőfesték is csak bizonyoá ideig nyújt védelmet a rozsdásodás ellen. Jópár hónappal ezelőtt a szegedi Fűtőházban vastartó oszlopokat festettek be, hogy védjék a rozsdától. Hiba volt azonban, hogy a fémtárgyakon rozsdagóook maradlak vissza és így a festés után tovább puszr tított a korrózió, Nemcsak a festék, vsgy a védőburok nagyjelentőségű a fémek talajkorrózió elleni védelménél. Fontos az is, hogy a baktériumok számára ne legyen kedvező a fémet körülölelő talaj. Amikor a Vízművek új csöveket fektetett le, a kutatócsoport javasolta, hogy bizonyos arányban mésszel összekevert homokkal rakják körül a csőhálózatot, mert így jelentősen nő az élettartama. A homok ugyrnis egyáltalán nem nyújt kedvező életfeltételeket a szulfátredukáló baktériumoknak. Ha a Vízművek — ahogy először akarták — salakk' 1 veszik körül a csövet, akkor megrövidítik annak élettartamát. A kutatócsoport ellátogatott és ellátogat a szegedi üzemekbe, s segítenek a fémek megvédésében, mind elméletileg, mind gyakorlatilag. A Konzervgyárban például kikutatták, miért rozsdásodnak egyen konzervdobozok és miként lehet a rozsdúsodást megszüntetni. A kutatócsoport útmutató, ismeretterjesztő füzete, a „Fémek korróziója és korrózió elleni védelme" címmel sajtó alatt áll és nemsokára megjelenik. A füzet is számos tapasztalatot ad ahhoz, hogyan kell a fémeket helyesen védeni, élettartamukat * j»eghosszabbítani. Egy-egy előrelépés a tudomány világában sokoldalú és nem márólholnapra való munka után rfületik •meg. De ami a fő, van má* eredmény! Előbb utóbb a szeg,fii kutatócsoport munkája nyomain is „öregkort" érhetnek meg a fémek. Ezzel évente tízmilliókat takaríthat meg népgazdaságunk és fordíthat például lakásépítkezésekre. A Magyar Tudományos Akadémiának is működik korróziós szakbizottsága, amelynek elnöki éppen Kiss Árpád professzor, a szegedi kutatócsoport vezetője. Hiányzik azonban egy olyan központi szerv, amelynek feladata lenne az elért eredmények kötelező gyakorlati bevezettetése. E szerv létrehozását az egyes illetékes minisztériumok két év óta ígérik. Az ígéretet késedelem nélkül fontos valóraváltani, hogy az tudomány eredményeinek áldásos hatása a gyakorlatban gyümölcsözzék. MORVAY SÁNDOR KÉT JELÖLŐGYŰLÉS Bizalom és szeretet rA zenekar köszöntötte az érkező lakókat a Széli utcai óvodában, ahol délelőtt a szülők féltett kincsei játszanak. énekelnek, esznek, alszanak. Most felnőtt emberek komoly, az egész környék fontos eseményéről tárgyaltak: tanácstagjelöltet választottak. A férfiali még csak rá sem gyújtottak — ne füstöljék tele a gyerekek otthonát. Kószó József vasutas lett az elnök, aki beszámolót tartott s amelyhez számosan szóltak hozzá. A szabad véleménynyilvánításon kívül megkapó, felemelő érzés, hatotta át a gyűlés résztvevőit. Azzal kezdődölt, hogy Hajnal Istvánné, Kormányos utca 7. szám alatti lakos. a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója felállt és bírálta a tanácsot. Elmondta, hogy anyjával és 18 hónapos gyermekével lakik. A szobának fele mennyezete leszakadt egy alkalommal. Elment a tiszti főorvosi hivatalba panaszkodni, onnan elküldték a mérnöki hivatalba, onnan egy harmadik hivatalba, ahol 9-től 12 óráig csak várakozott, majd azt megunva keresett egy személyt. aki azt mondta neki, menjen el a tisztifőorvosi hivatalba. Olt ismét nem törődtek véle. Elment Komócsin Antal elvtárshoz, ő elküldte a körzeti húzkezelőséghez, ahol megígérték, hogy rövidesen kijavítják a szoba menyMagyar nóta-est holnap a Szabadság; moziban — Magyar nóta-, magyar táncestet rendeznek holnap délután fél 6 és este fél 9 órai kezdettel a Szabadság moziban. A műsorban énekel László Imre. Kutassy Margit, Moldován Stefánia és Berky Irén. Lehóczky Zsuzsa és Mezey Károly, a nemzeti színház művészei táncolnak. Kísérő zenét Rácz Náci vezetésével a Béke-zenekar 14 tagú együttese ad. Konferál dr. Hegedűs János. Jegyek a mozi pénztáránál kaphatók elővételGera József benis* •» <' uyezetét. Másfél évig folyt az ügy. Hajnalné még a megyei tanács egyik kiküldöttének is elpanaszolta bánatát, aki ígéretet is tett. hogy az ügy „intézés alá kerül". Négy hónapig várakozott az ígéret teljesítésére. « — S ekkor Zöldi Imrénéhez fordultam — mondotta Hajnalné. — Tanácstag, ott dolgozik az üzemben. Egy héten belül elintézte Zöldiné, hogy megjavítsák a lakásom. A résztvevők nagyon megtapsolták Hajrtalné szavait: Zöldinét köszöntötték vele. Aztán második, harmadik, negyedik asszony kért szót: azf hangoztatták, hogyan segített a bajukon Zöldi Imréné. Ekkor még nem javasoltak tanácstag jelöltet. De a szivek már ezt kalapálták: „Zöldinét javasoljuk. Zöldiné a mi emberünk". Igy is történt. Egy asszony felállt. azt mondta, üzenete', akar tolmácsolni: a körzetben lakó és a Szegedi Kenderfonógyár kártoló osztályán dolgozók, alcik nem tudtak eljönni, ide írták egy papírra nevüket, kérik, javasolják a gyűlésnek, hogy Zöldi Imrénét válasszák meg tanácstag jelöltnek. Erre egy nagybajuszos idős bácsi is megszólalt: „Álljon elő Zöldiné. hadd ismerjük nteg", Es Zöldiné két kis gyermeke közül állt fel: a kis szőke Agi s a pirosnyakhendős (i:si is ott volt. Zúgott a taps: a szeretet, a bizalom övezte körül az őszbehajló szemüveges, de fiatalos családanyát. Kiment egészen az elnöki asztalig, s ott szólt, — nem igért — egyszerű, őszinte szarvakkal fogadalmat. lett. Hogy a 108-as körzet lakóit segíti. — meg jobban, mint eddig. S mindenki tudta: amit mond, az megvalósul. M, T. Két rókusi asszony ... Csendesen ülnek a padokban a Szegedrókusi 84-es választó körzet lakosai — legtöbbjük egyszerű, kevésbeszédű munkásember. Aztán megkezdődik a 84-es körzet tanácstagjelölő gyűlése, a Köztisztasági Vállalat kultúrtermében. Nagygyörgy Mária, a jelölőgyűlés megválasztott elnöke beszél. Az öreg Nimcsovics András bácsi, a 65/1. Építőipari Vállalat munkása is felesége mellett ülve figyel... Eljött az idő. hogy tanácstagot jelöljenek a városi és a kerületi tanácsba, a rókusi 84-es körzet vá'laaztópolgáral. Tőt* ben szót kérnek, s elmondják, hogy kit akarnak, kit szeretnének a tanácsba. Jelölik özv. Nagy Ferencnét, a Feltámadás utca 4/b. szám alatt lakó asszonyt, a 65/1. Építőipari Vállalat takarítónőjét, és Móricz Gézánét, a Szegedi Cipőgyár dolgozóját. A jelöltek felállnak, amikor megválasztják őket. Az özvegyasszony, Nagy Ferencné — akinek három kis unokája van, — persze, hogy meghatott. Világéletében munkával kereste kenyerét és nagy sor az, hogy most tanácstagielölt lett. A jó öreg Nimcsevics- bécsi is TITEGFEUKTATLA «F így is jelzi, jóra esett a választás. Móricz Gézáné hajában már ezüst szálak vannak. Jól ismerik őt is a rókusiak. Kállai József is megállapítja róla: „Hosszú évek óta Rókuson él, az emberek becsülik". És azt mondja Móricz Gézáné, pár keresetlen szóval: „Igyekszem, hogy ne csalódjanak bennem lakótársaim". Farkas Imre villanyszerelő meg odafordul a mellette ülőkhöz: „Móriczné a szomszédomban lakik ..." S tán bi:.ony kicsit büszke is rá — és joggal — hogy a szomszédból tanács* tagjelölt, lett,