Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-03 / 260. szám

' SZERDA. 1954 NOVEMBER 3. delmrgyarors zag Az MSZT szervezetek feladatai összvezetó'scgi értekezlet az MSZT városi titkárságán A Magyar-Szovjet Társaság Sze­ged Városi Titkársága, a napokban osszvezetöségi ülést hívott össze a szegedi MSZT alapszervezetek ve­zetői részére, melyen Pásztori Bé­iáné elvtársnő, az MSZT városi titkára tartott beszámolót. A be­számoló első részében ismertette a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatát, máso­dik részében az MSZT föfeladatá­val. a Szovjetunió iránli barátság és szeretet ápolásával, a szovjet nép élete megismertetésének kér­désével foglalkozott. A beszámoló arról is beszélt, hogy a Szovjetunió életéről össze­függő, változatos ismeretter­jesztő és propaganda munkát kell végezni az MSZT szer­vezeteknek. Helyes kezdeményezések vannak e téren a 65-üs Építőipari Tröszt, az SZTK és a Csongrádmegyei Nyom­daipari Vállala* MSZT-szervezeté­nek munkájában. Ne csodaorezág­ként, hanem a maga valóságában tüntessük fel a Szovjetuniót — mondotta Pásztori elvtársnő — mely eredményeit és hatalmas fej­lődését nehéz harcok árán a né­pének áldozatos munkája által érte el. De ne engedjük — mondot­ta a továbbiak górán — azt sem, hogy jelenlegi nehézségeinkért, egyes rosszindulatú egyének rá­galmazó "módon • a Szovjetuniót okolják, azt a jóbarátot. aki min­denkor kész nehézségeink és fel­adataink megoldásában segíteni bennünket. Ezekután a beszámoló értékelte a városi titkárság és az alapszer­vezetek ulóbbi időben végzett mun­káját és ismertette az MSZT to­vábbi feladatait, melyek az MDP Központi Vezetősége lavaly júni­usi, illetve az MSZT országos ve­zetősége ezév januári ég júliusi határozataiból következnek. To­vábbiakban azután arról beszélt, hogy az új szakasz politikájának megvalósításához az MSZT milyen segítséget kell. hogy adjon a fej­let* szovjet ipar és mezőgazdaság tapasztalatainak terjesztésével, is­mertetésével. Beszelt még többek között az MSZT kultúrpolitikai munkájának kiszélesítéséről is, majd befejezésül ismertette azo­kat a ezervezeti feladatokat, me­lyeket az elkövetkező hetekben az MSZT-szervezetek erősítéséért kell végezni. Beszámolót több felszólalás kö­vette, melyek során Kóka* István, — Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat —, Süveg Mihály — Szegedi Kenderfonógyár —, Hodászi László — Bútorgyár — és mások beszéltek MSZT-szervezetiik munkájáról, p elmondották, hogy ők hogyan lát­ják további feladataikat é,s mit szándékoznak tenni munkájuk ja­vítása és alapszervezetük erősi­tése érdekében. Felszólalt az ossz­vezetöségi ülésen Simon Béla elv­társ, a Városi Pártbizottság agit.­prop. titkára is. Felszólalásában többek között arra kérte a megje­lenteket, hogy a magyar-szovjet barátság ápolásán túl azért is dol­gozzanak. hogy erősödjön a párt és a tömegek kapcsolata és hogy a való helyzet feltárásával, a meglevő nehézségek leküzdé­sére mozgósítsák szervezetük tagjait, hogy az egész magyar nép erejének összefogásával haladhassunk előre a júniusi úton. Az összvezetőségi ülés végén Nyilas Jenő, a Osongrádmcgyei Nyomdaipari Vállalat MSZT-szer­vezetének titkára határozati javas­latot terjesztett elő, melyet elfo­gadás után megküldték az MSZT országos vezetőségének is. A hatá­rozati javaslat feladatként szabja meg az MSZT-szervezetek előtt az MSZT-tngok létszámúnak növelését, a propaganda és kultúrpolitikai munka színvonalának emelését és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulója megünnep­lése előkészítésének segítését, A gyűlés résztvevői megfogadták, hogy a határozati javaslat és a beszámoló szellemének megfelelően megjavítják munkájukat s végre­hajtják a rájuk váró feladatokat. Vas, amelyből évente 30 Duna-hidat lehelne építeni Szegedi ltulatók harca a fémek pusztulása ellen Új üzemrész építésével fokozzák a közszükségleti cikkek termelését a Szegedi Vasipari­és Finommechanikai Vállalatnál Kevesen tudják Szegeden, hogy hol van a Bódog János-utca. Mind­össze' néhány házból álí, s aki arra jár — a Honvéd-térnél — semmi jelből nem veszi észre, hogy itt az egyik emeletes szürke épület­ben, s a mögötte meghúzódó ki­sebb épületekben egy vasipari - állalat van, ahol közszükségleti cikkeket gyártanak. A présgépek, csiszolók és az ezeket hajtó motorok gyengén re­begtetik a Szeged Városi Tanács Vasipari- és Finommechanikai Vál­lalat Bódog János-utcai telepe mű­helyének falait. Bent a nagy gép­teremben a levegő kissé füstös és poros, amit csak az udvar felőli nyitott ajtókon beáramló, kelle­mesen langyos levegő frissít fel (most készül a porelszívó, az vál­toztat majd ezen). A munkapadok­nál és a gépeknél olajoskezű laka­tosok és munkások szorgalma nyo­mán különböző háztartási eszkö­zök és kisebb fémszerszámok for­málódnak a fényes lemezből és a fekete vasból. Az egyik sarokban a polírozó korongnál fiatal asszo­nyok és lányok dolgoznak. Nem­csak az overáll, amit viselnek, ha­nem az arcuk is koromfekete a puha polírozó korong szerteszálló porától. Az alumínium lemezből préselt szűrőket és merőkanalakat fényezik, amelyet már régóta csi­nálnak. Többtízczcr darabot szállítot­tak már belőle a kereskede­lemnek, s további sokezer da­rabot gyártanak még. Az üzeni komoly nekikészülödés­sel fogott hozzq ahhoz az elmúlt évben, hogy kivegye részét a köz­szükségleti cikkek gyártásából. Ez év első felében 50 százalékra köz­fogyasztásra termelt a vállalat. Je­lenleg pedig az üzem termelésének már 70 százaléka kerül a kereske­delembe. Az elmúlt hónapokban 1200 darab háztartási mérleget és több más háztartási cikket készí­tettek az üzem dolgozói. Közel 400 ezer forintot ruháztak be építke­zésre, új gépek beállítására, a meg­lévő berendezések felújítására. Szociális létesítmények és fürdő is épült. — E téren nints is nagyobb hi­l>a — mondja Kovács elvtárs, a 'állalat vezetője. — De a háztar­tási mérlegek — melyek pontosan mérnek. s a ml mintánk alapján a lrÁVAG is készíti — zománcozását tnág tetszetősebben kell végeznünk. Ili igyekszünk is ennek eleget tenni, sőt az önköltséget ifi csök*. kentjük. Az elmúlt negyedévben a ter­vezettel szemben még három százalékkal csökkentettük üze­münkben az előállítási költsé­get. Célunk minél többet és választéko­sabb árut adni a fogyasztóknak. • — További terveink? — A vállalat előzetes tervezés szerint 1955-ben meg akarja több­szörözni a háztartási mérlegek ké­szítését és többet akar termelni szű­rő- és merőkanalakból is. Export­ra teafőzőket is készítünk. Mind­ezekhez már jelentős mértékben az anyag is biztosítva van. E tekin­tetben tehát nem lesznek olyan ne­hézségeik, mint az elmúlt évben voltak. Előreláthatóan többezer fél­karú piaci mérleget is készítenek majd a vállalatnál, mert ebben is nagy a kereslet. Jövőre az üzem által készített cikkeknek körülbelül 90 szá­zaléka fogja a lakosság szük­ségletét szolgálni. Hogy mindez megvalósítható le­gyen, 800 ezer forintos költséggel egy új, tágas és korszerű emele­tes üzemrész épül, melyből 350 ezer forintot a városi tanács biztosít, a helyiipari vállalatok terven fe­lüli nyereségéből. Az építkezés — a tervezés szerint — még ebben az évben megkezdődik. Szeretnének az üzem dolgozói a gyermekek részére kis vas-szán­kókat is készíteni — még az idén. Egy mintapéldány már elkészült. A sorozatgyártáshoz még a pénzügy­minisztérium ár-jóváhagyása szük­séges, és akkor télire nagyobb mennyiségű gyermekszánkó kerül­het majd forgalomba. A szegcdi játékbolt a szánkók­ból 300 darabot szándékozik elsőnek rendelni. A Vasipari- és Finommechanikai Vállalat dolgozói tervüket rendsze­resen túlteljesítik és fokozatosan csökkentik az önköltséget is. A pártszervezet vezetősége a vállalat vezetőségével közösön megbeszélte az üzem termelési kérdéseit. Meg­beszélték, hogy a Központi Vezető­ség legutóbbi ülésének határozata alapján, amely a júniusi politika változatlan továbbfolytatása mel­lett foglal állást — milyen to­vábbi feladatokat kell elvégezniük politikai és gazdasági vonatkozás­ban. hogy még az eddigieknél is eredményesebb legyen a munkájuk és a kitűzött célokat meg tudják valósítani. Szegeden, a csendes Tisza part­ján a Tudományegyetem általános és fizikai-kémiai intézetének kuta­tó laboratóriumában kémcsövek, lombikok és csillanó műszerek so­rakoznak. Az emberi elme szolgá­latában áll valamennyi. S a zajta­lan laboratóriumban tevékenyke­dik a kutatócsoport. Vezetője: dr. Kiss Árpád professzor, az Akadé­mia levelező tagja, a Tudomány­egyetem rektora. Tagjai: Solti Mi­hály, Kiss László, Horváth . József és Balogh János vegyész tanárse­gédek. A látogatót lenyűgözi és rabul ejti a tudomány világa, melynek avatott mesterei „titkokra" buk­kannak. A kutatócsoport a fémek gondos „orvosa" és védelmükért, egészségükért, hosszú életükért te­vékenykedik. Mert pusztulnak, elhalnak a fémek a föld felett és a földbe téve. Ha­zánkban egy év alatt — ahogyan a kutatócsoport tagjai ismertetik — a fémek korróziója, rozsdásodása következtében annyi vas megy tönkre, hogy belőle harminc dunai hidat lehetne építeni. Óriási, rop­pant vasmennyiség ez! És az em­ber azon kapja magát, hogy elkép­zeli a vén Duna fölött álló Lánc­hidat, amelyhez ki tudná hirtelen­jében, mennyi vasat használtak fel. A kutatócsoport érdekes, meg­történt esetet mesél. Nemrégiben Szegeden, a Liget .utcában a Víz­mű munkásai felásták a földet, hogy a csőhöz jussanak, mert va­lami zavar volt a házak vízellátá­sában. Az ásók azonban egy dara­bon nem ütköztek a csőbe és az emberek meglepetésére szinte el­tűnt a cső, — megölte a rozsda, a korrózió. Találtak néhány megfe­ketedett, máló csődarabot — eny­nyi volt az egész. A kutatócsoport — ahogy ve­zetője és tagjai mondják — vizs­gálja a fémek korróziójának, (rozs­dásodásának) megromlásának okait, keresi a korrózió elleni védekezést. Szegeden főképp a földbe beépí­tett fémtárgyak és szerkezetek vé­delmével, élettartamuk meghosz­szabbításának módszereivel foglal­koznak. De ismerkedjünk meg a „titkok­kal", amelyek valójában nem is azok. A fémszerkezetek korrózióját (rozsdásodását) a talajban külön­féle veszedelmesen működő bakté­riumok jelentősen meggyorsítják. A szegedvidéki talajoknál is — éppúgy, mint az országban másutt — a legveszedelmesebb baktériumiajta korróziós szempontból a szulfát­redukáló baktériumok csoportja. Az eddigi bitumenes védőburokkal ellátott földbetett fémeket — pél­dául csővezetéket — is kikezdik ezek a baktériumok. Ha megfele­lően védik a földbe épített fémtár­gyakat, akkor élettartamuk általá­ban húsz év. Ha nincs meg a fém­tárgyak védelme, akkor 4—5 év alatt használhatatlanná válnak. A fémek védelme például festés­sel régóta történik, de a korróziós viszonyoktól függően más és más összetételű festéket kell alkalmaz­ni. Nyilvánvaló: új védőeljárásokat kell keresni! A leghatásosabb egyik festék, a minium, igen költ­séges. A talajba lefektetett fémtár­gyak védelmét is általában külön­böző bitumenes bevonatokkal, fes­tékrétegek alkalmazásával oldják meg. De az élet itt is parancsolóan sürgeti az új, hatásosabb, olcsóbb módszereket. Most a szegedi kutatócsoport fi­gyelembe véve azt, hogy az egyes talajszerkezetek milyen mértékben pusztítják a fémet, megkezdte a védekezés módszereinek kidolgozá­sát: olcsó, hazai anyagból összeál­lított festékekkel, s ezzel együtt olyan összetételű fémetvédő be­vonat létrehozásával, melyet nem kezdenek ki a baktériumok. Már eddig is számos bitumenes védő­bevonatot vizsgáltak meg, amelybe az intézetben kidolgozott védőszert kevertek. Jónak mutatkozik a vé­dőszer és biztató bizonyos ígéret. A további cél, hogy nagymennyi­ségben és olcsón lehessen előállí­tani. Nagyon fontos természetesen a fémele felületi előkezelése is, mert ha ez nincs meg. akkor a legjobb védőfesték is csak bizonyoá ideig nyújt védelmet a rozsdásodás el­len. Jópár hónappal ezelőtt a sze­gedi Fűtőházban vastartó oszlopo­kat festettek be, hogy védjék a rozsdától. Hiba volt azonban, hogy a fémtárgyakon rozsdagóook maradlak vissza és így a festés után tovább puszr tított a korrózió, Nemcsak a festék, vsgy a védő­burok nagyjelentőségű a fémek ta­lajkorrózió elleni védelménél. Fon­tos az is, hogy a baktériumok szá­mára ne legyen kedvező a fémet körülölelő talaj. Amikor a Vízmű­vek új csöveket fektetett le, a ku­tatócsoport javasolta, hogy bizo­nyos arányban mésszel összekevert homokkal rakják körül a csőháló­zatot, mert így jelentősen nő az élettartama. A homok ugyrnis egy­általán nem nyújt kedvező életfel­tételeket a szulfátredukáló bak­tériumoknak. Ha a Vízművek — ahogy először akarták — salakk' 1 veszik körül a csövet, akkor meg­rövidítik annak élettartamát. A kutatócsoport ellátogatott és ellátogat a szegedi üzemekbe, s se­gítenek a fémek megvédésében, mind elméletileg, mind gyakorlati­lag. A Konzervgyárban például ki­kutatták, miért rozsdásodnak egyen konzervdobozok és miként lehet a rozsdúsodást megszüntetni. A ku­tatócsoport útmutató, ismeretter­jesztő füzete, a „Fémek korróziója és korrózió elleni védelme" cím­mel sajtó alatt áll és nemsokára megjelenik. A füzet is számos tapasztalatot ad ahhoz, hogyan kell a fémeket he­lyesen védeni, élettartamukat * j»eg­hosszabbítani. Egy-egy előrelépés a tudomány világában sokoldalú és nem máról­holnapra való munka után rfületik •meg. De ami a fő, van má* ered­mény! Előbb utóbb a szeg,fii ku­tatócsoport munkája nyomain is „öregkort" érhetnek meg a fémek. Ezzel évente tízmilliókat takarít­hat meg népgazdaságunk és for­díthat például lakásépítkezésekre. A Magyar Tudományos Akadé­miának is működik korróziós szak­bizottsága, amelynek elnöki éppen Kiss Árpád professzor, a szegedi kutatócsoport vezetője. Hiányzik azonban egy olyan központi szerv, amelynek feladata lenne az elért eredmények kötelező gyakorlati be­vezettetése. E szerv létrehozását az egyes illetékes minisztériumok két év óta ígérik. Az ígéretet késede­lem nélkül fontos valóraváltani, hogy az tudomány eredményeinek áldásos hatása a gyakorlatban gyü­mölcsözzék. MORVAY SÁNDOR KÉT JELÖLŐGYŰLÉS Bizalom és szeretet rA zenekar köszöntötte az érkező lakókat a Széli utcai óvodában, ahol délelőtt a szülők féltett kin­csei játszanak. énekelnek, esznek, alszanak. Most felnőtt emberek komoly, az egész környék fontos eseményéről tárgyaltak: tanács­tagjelöltet választottak. A férfiali még csak rá sem gyújtottak — ne füstöljék tele a gyerekek otthonát. Kószó József vasutas lett az elnök, aki beszámolót tartott s amelyhez számosan szóltak hozzá. A szabad véleménynyilvánításon kívül megkapó, felemelő érzés, ha­totta át a gyűlés résztvevőit. Azzal kezdődölt, hogy Hajnal Istvánné, Kormányos utca 7. szám alatti la­kos. a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója felállt és bírálta a ta­nácsot. Elmondta, hogy anyjával és 18 hónapos gyermekével lakik. A szobának fele mennyezete lesza­kadt egy alkalommal. Elment a tiszti főorvosi hivatalba panaszkod­ni, onnan elküldték a mérnöki hi­vatalba, onnan egy harmadik hi­vatalba, ahol 9-től 12 óráig csak várakozott, majd azt megunva ke­resett egy személyt. aki azt mond­ta neki, menjen el a tisztifőorvosi hivatalba. Olt ismét nem törődtek véle. Elment Komócsin Antal elv­társhoz, ő elküldte a körzeti húz­kezelőséghez, ahol megígérték, hogy rövidesen kijavítják a szoba meny­Magyar nóta-est holnap a Szabadság; moziban — Magyar nóta-, magyar tánc­estet rendeznek holnap délután fél 6 és este fél 9 órai kezdettel a Szabadság moziban. A műsorban énekel László Imre. Kutassy Mar­git, Moldován Stefánia és Berky Irén. Lehóczky Zsuzsa és Mezey Károly, a nemzeti színház művé­szei táncolnak. Kísérő zenét Rácz Náci vezetésével a Béke-zenekar 14 tagú együttese ad. Konferál dr. Hegedűs János. Jegyek a mozi pénztáránál kaphatók elővétel­Gera József benis* •» <' uyezetét. Másfél évig folyt az ügy. Hajnalné még a megyei ta­nács egyik kiküldöttének is elpa­naszolta bánatát, aki ígéretet is tett. hogy az ügy „intézés alá ke­rül". Négy hónapig várakozott az ígéret teljesítésére. « — S ekkor Zöldi Imrénéhez for­dultam — mondotta Hajnalné. — Tanácstag, ott dolgozik az üzem­ben. Egy héten belül elintézte Zöldiné, hogy megjavítsák a la­kásom. A résztvevők nagyon megtap­solták Hajrtalné szavait: Zöldinét köszöntötték vele. Aztán második, harmadik, negyedik asszony kért szót: azf hangoztatták, hogyan segített a bajukon Zöldi Imréné. Ekkor még nem javasoltak ta­nácstag jelöltet. De a szivek már ezt kalapálták: „Zöldinét javasol­juk. Zöldiné a mi emberünk". Igy is történt. Egy asszony fel­állt. azt mondta, üzenete', akar tol­mácsolni: a körzetben lakó és a Szegedi Kenderfonógyár kártoló osztályán dolgozók, alcik nem tud­tak eljönni, ide írták egy papírra nevüket, kérik, javasolják a gyű­lésnek, hogy Zöldi Imrénét vá­lasszák meg tanácstag jelöltnek. Erre egy nagybajuszos idős bácsi is megszólalt: „Álljon elő Zöldiné. hadd ismerjük nteg", Es Zöldiné két kis gyermeke közül állt fel: a kis szőke Agi s a pirosnyakhendős (i:si is ott volt. Zúgott a taps: a szeretet, a biza­lom övezte körül az őszbehajló szemüveges, de fiatalos család­anyát. Kiment egészen az elnöki asztalig, s ott szólt, — nem igért — egyszerű, őszinte szarvakkal fo­gadalmat. lett. Hogy a 108-as kör­zet lakóit segíti. — meg jobban, mint eddig. S mindenki tudta: amit mond, az megvalósul. M, T. Két rókusi asszony ... Csendesen ülnek a padokban a Szeged­rókusi 84-es választó körzet lakosai — leg­többjük egyszerű, ke­vésbeszédű munkás­ember. Aztán meg­kezdődik a 84-es kör­zet tanácstagjelölő gyűlése, a Köztiszta­sági Vállalat kultúr­termében. Nagygyörgy Mária, a jelölőgyűlés meg­választott elnöke be­szél. Az öreg Nim­csovics András bácsi, a 65/1. Építőipari Vállalat munkása is felesége mellett ülve figyel... Eljött az idő. hogy tanácstagot jelölje­nek a városi és a ke­rületi tanácsba, a ró­kusi 84-es körzet vá­'laaztópolgáral. Tőt* ben szót kérnek, s el­mondják, hogy kit akarnak, kit szeret­nének a tanácsba. Je­lölik özv. Nagy Fe­rencnét, a Feltáma­dás utca 4/b. szám alatt lakó asszonyt, a 65/1. Építőipari Válla­lat takarítónőjét, és Móricz Gézánét, a Szegedi Cipőgyár dol­gozóját. A jelöltek feláll­nak, amikor megvá­lasztják őket. Az özvegyasszony, Nagy Ferencné — akinek három kis unokája van, — per­sze, hogy meghatott. Világéletében mun­kával kereste kenye­rét és nagy sor az, hogy most tanácstag­ielölt lett. A jó öreg Nimcsevics- bécsi is TITEGFEUKTATLA «F így is jelzi, jóra esett a választás. Móricz Gézáné ha­jában már ezüst szá­lak vannak. Jól is­merik őt is a róku­siak. Kállai József is megállapítja róla: „Hosszú évek óta Rókuson él, az em­berek becsülik". És azt mondja Móricz Gézáné, pár kereset­len szóval: „Igyek­szem, hogy ne csalód­janak bennem lakó­társaim". Farkas Imre vil­lanyszerelő meg oda­fordul a mellette ülőkhöz: „Móriczné a szomszédomban la­kik ..." S tán bi:.ony kicsit büszke is rá — és joggal — hogy a szomszédból tanács* tagjelölt, lett,

Next

/
Thumbnails
Contents