Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-13 / 269. szám

WTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM I SZOMBAT, 1954 NOVEMBER 13. MAI SZÁMUNKBÓL: A FRANCIA SZOCIALISTA PART A PÁRIZS! EGYEZMÉNYEK RATIFIKÁLÁSA MELLETT FOGLALT ALLAST (2. oldal) FELELŐSSÉGRE VONJAK A HANYAG AGRONÓMUSOKAT ÉS TRAKTORISTAKAT (2. oldal) ARA: 50 FILLÉR VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSEK A SZEGEDI JÁRÁSBAN (4 .oldal) A Magyar Népköztársaság ENSZ-1 ags ág ár ól Az Egyesült Nemzetek jelenlegi, kilencedik ülésszakát me#5őzően Népköztársaságunk kormánya beadványt intézett az ENSZ-hez és kérte, hogy vegyék fel Magyarországot az Egyesült Nemzetek Szervezetének teljes jogú tagjai közé. 1947 április 22. óta — amikoris elsőízben fordultunk az ENSZ-hez hasonló kére­lemmel — ezévben tizedik alkalommal kérjük felvételünket. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: az Egyesült Nemzetek Szervezete miért nem teljesíti hét év óta minden ülésszak alkal­mával tárgyalt kérelmünket? Talán azért, mert nem felelünk meg az előírt feltételeknek? Szó sincs róla! Ha áttekintjük a ha­zánkkal kötött békeszerződés megfelelő pontjait, már a békeszer­ződés bevezetőjében olvashatjuk, hogy »a békeszerződés megkö­tése lehetővé teszi a Szövetséges és Társult Hatalmak számára, hogy támogassák Magyarországnak arra irányuló kérelmét, hogy az Egyesült Nemzetek tagjává legyen*. I.ehetővé teszi hazánk fel­vételét az ENSZ-alapokmány 4. cikkelye is, amely szerint -az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden békeszerető állam előtt, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettsége­ket vállalja és a szervezet megítélése szerint képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére*. Népköztársaságunk kormánya már több esetben leszögezte: vállalja az ENSZ-alapokmányban rögzített kötelezettségeket, ké­pes és hajlandó azok teljesítésére. Túl ezen- hazánk független ál­lam, diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk a legtöbb országgal­és pontosan végrehajtjuk a békeszerződés előírásait. Népköztársa­ságunk — mint a legutóbbi beadványunk is hangsúlyozza, — "kiveszi részét a nemzetek közötti gazdasági és kulturális együtt­működésből és nemzetközi kapcsolatainak mindenirányú kiszéle­sítésére törekszik. Bár nem tagja az ENSZ-nek, tevékenyen részt vesz több mint 100 nemzetközi szervezetnek, így az ENSZ kü­lönböző szervezeteinek és bizottságainak munkájában*. Kétség­telen tehát, hogy a Magyar Népköztársaság minden tekintetben megfelel a felvétellel szemben támasztot* követelményeknek. Hogy pillanatnyilag mégsem tagja az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének, annak más oka van. Ez az ok hamar kitűnik a felvételeket tárgyaló ENSZ-ülé­sek vitájából. 1949 óta ugyanis egyre több a felvételünk mellett leadott szavazatok száma. így 1952-ben már 22 állam küldöttje szavazott mellettünk, 21 ellenünk és több ország — Anglia, Fran­ciaország — delegátusa pedig tartózkodott a szavazástól. Csupán az amerikai Egyesült Államok küldöttsége foglalt minden alka­lommal állást hazánk felvétele ellen. Az Egyesült Államok ENSZ-képviselői felszólalásaikban sík­raszálltak ugyan amellett, hogy az ENSZ kapuit minél szélesebbre kell kitárni, ugyanakkor pedig a legkülönbözőbb kifogásokkal igyekeznek megakadályozni több állam, így Népköztársaságunk felvételét is. 1949-ben Varren Austin, az Egyesült Államok főde­legatusa a Biztonsági Tanácsban őszintén megmondta, miről van szó. — »Az Egyesült Államok támogatná a népi demokratikus or­szágok felvételét — mondotta többek között —, ha azok megvál­toztatnák politikájukat*. Nos, tehát innen fúj a szél! Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán felvételi kérel­münk tárgyalása annak a két beadványnak az alapján történik, amelyet a Szovjetunió küldöttsége — amely egyébként minden esetben támogatta felvételi kérelmünket — terjesztett elő az ENSZ-közgyűlés előző, nyolcadik ülésszakán. A Szovjeunió ezal­kalommal benyújtott egyik javaslata ajánlja, hogy a Biztonsági Tanács vegye fel Albániát, a Mongol Népköztársaságot, Bulgáriát, Romániát, Magyarországot, Finnországot. Olaszországot, Portugá­liát, Írországot, Jordániát. Ausztriát. Ceylont, Nepált és Líbiát, tehát 14 államot az ENSZ-be. A másik szovjet javaslat Magyaror­szágot, Bulgáriát, Romániát, Finnországot és Olaszországot, tehát azokat az államokat ajánlja felvételre, amelyekkel a Szövetségi és Társult Hatalmak békét kötöttek. A közgyűlés annakidején nem szavazott e javaslatok felett, hanem Peru küldöttjének indítvá­nyára Egyiptom, Hollandia és Peru delegátusaiból "jószolgálati bi­zottság* alakult, azzal a feladattal, hogy a Biztonsági Tanács tag­jaival tárgyalja meg a tagfelvétel kérdéseit és az ENSZ kilence­dik ülésszakán tegyen jelentést tárgyalásainak eredményéről. Az ENSZ különleges politikai bizottsága, ahová felvételünk ügye a Biztonsági Tanácsot megelőzően került, meghallgatta a "jószolgálati bizottság* jelentését, amely arról számol be, hogy nem tudott megegyezésre jutni a Biztonsági Tanács tagjaival, te­hát semmivel sem mozdította elő azt az ügyet, amelynek megol­dásában közre kellett volna működnie. S ha figyelembe vesz­szük, hogy a különleges politikai bizottság a tagfelvételi kérel­mek két hét óta folyó vitájában a maga részéről sem tett úgy­szólván semmit, megállapíthatjuk, hogy az ENSZ-közgyűlés ki­lencedik ülésszakán eddig nem sok történt annak érdekében, ez említett országok — köztük hazánk — az ENSZ tagjai legyenek. Pedig a nemzetközi helyzet légkörének jelentős enyhülése jogos reményekkel töltött el bennünket ENSZ-tagságunk kedvező elintézését illetően. Az Egyesült Államok küldöttsége azonban továbbra is arra törekszik, hogy megakadályozza a javasolt álla­mok felvételét. Ehelyett — semmivel sem indokolhatóan — Laosz és Kambodzsa felvétele mellett kardoskodik, holott a két indoki­nai állam politikai helyzete még rendezésre vár. Az ENSZ különleges politikai bizottsága november 10-én befejezte az új tagok felvételének általános vitáját és a tizen­négy állam felvételének ügye rövidesen a Biztonsági Tanács elé kerül. Bizonyos, hogy a Biztonsági Tanács döntését nagy harc előzi meg és hogy az Egyesült Államok továbbra is ellenezni fogja felvételünket az ENSZ-be. A tagállamok jelentős többsége azonban híve az ENSZ egyetemességének, annak, hogy e világ­szervezet kapuinak meg kell nyílniok valamennyi nemzet előtt, mert csak így lesz képes nagy és nemes feladatait maradék nél­kül teljesíteni. Pctrovics István Szeged életéből Ismét a Szegedi Jíenderfonógyár vezet A Szegedi Kenderfonógyárban november 9-én ismét értékelték a Textilművek és a Szegedi Kender­fonógyár közötti párosversenyt. Mindkét üzem részéről a szakszer­vezet képviselői jelentek meg. Ismét a Szegedi Kenderfonógyár vezet. 146 pontjuk van, a Textil­műveknek viszont 107.6 a pontszá­muk. Berta Mária, a Textilművek gyűrűsfonója, aki a verseny kezde­tén átlagosan 106.7 százalékot ért el, most 105.9 százalékra teljesítet­te a tervét. Ezzel minusz 18 pon­tot szerzett. Bálint Jánosné, aki 112 százalékkal kezdett, 133 szá­zalékot ért el. Nála pluszpontként 643 a pontarány. A két üzem közötti verseny igen élénk. Tíznaponkint értékelik az eredményeket és nem feledkeznek meg arról sem, hogy a párosver­senytársak értesüljenek a legfris­sebb eredményekről. Új, jobb eredmények a íutaárugyárban A Szegedi Jutaárugyár dolgozói a forradalmi műszak versenylendü­letével dolgoznak tovább. Ujabb eredményeket ér el az üzem. A forradalmi műszak eredményei is kiválóak voltak. A szövődé például 109.2 százalékra teljesítette a ter­vét, jelenleg 113.4 százalékos terv­teljesítésnél tart. A fonodában is hasonló az eredmény. Itt csak egy­tized százalékkal emelkedett a ter­melés, de ez is szép, mert a 116.1 százalékról 116.2-re ugrottak. Elhhez az eredményhez hozzájá­rultak a műszaki dolgozók azzal, hogy megteremtették a megfelelj műszaki feltételeket a dolgozók za­vartalan munkájához. Ha egyenként értékeljük a fonodái és szövődéi munkásokat, a legkiválóbbak közé kell sorolnunk Kispál Anna fonó­nőt 115 százalékos teljesítményé­vel, Mosoni Rozáliát 117 százalék­kal és Balogh Kálmánnét 119 szá­zalékkal. A velülékcsévélőben Hor­váth Imréné eredménye a legma­gasabb: 144 százalék. A szövődé­ben változatlanul a legjobbak: Ök­rös Istvánné sztahánovista szövő­nő 147, Tüskös Mária és Vidács Margit ifjúmunkások 141—141 szá­zalékkal. A forradalmi műszak eredményeinek továbbfokozásához erőt ad a Jutaárugyár dolgozóinak az, hogy ismét el akarják nyerni a büszke éliizem címet. Nagygyörgy Imre Uj egészségvédelmi berendezés a Ruhagyárban A Ruhagyár készáruraktárának dolgozói a gumikabálok varrása által "kivert* részeket ragasztóanyaggal vonják be, hogy azt az esővíz átszivárgásától megóvják. A raktár dolgozóinak egészségvédelme érdekében az aeeto­nos gőzök elpárologtatósára légelszívó berendezéseket helyeztek üzembe, amely állandóan cseréli a helyiség nehéz levegőjét. Képünkön: a raktár dolgozói munka közben. Színjáíszó bemuiaió a Szegedi Kenderfonógyár kuiiúriermében Színjátszó bemutatót rendez a Csongrádmegyei Tanács Vb. és a Szeged- Vai-ősi Tanács Vb. népmű­velési osztálya a Szegedi Kender­fonógyár Rigó-utcai kultúrtermé­ben szombaton és vasárnap. A be­mutató napirendje: 18-án esle 7 óra­kor a gyár színjátszó csoportjának bemutató előadása. Az előadás után vita. Vitavezető Nagy Dezső tudo­mányos kutató. 14-ón délelőtt 9 órakor a gyár színjátszó csoportjá­nak javító próbá-ja Barta Lajos „Tavaszi mámor" című egyfelvonfu sosából. A próbát Radványi Sán­dor, a Népművészeti Intézet mun­katársa vezeti. 12 órakor a Nép­művelési Intézet színjátszó tanfo­lyamát végzett hallgatók baráti megbeszélése, Ma kultúrotthon! avatnak a postás dolgozók A szegedi postás dolgozók új kultűrotthona a Vásárhelyi sugár­út 21. szám alatt elkészült. Ma es­te 7 órakor avatják fel. A kultűr­otlhont ellátták a legcélszerűbb berendezésekkel, zsinórpadlásos színpaddal, süllyesztett zenekari aknával, beépített vetítő és hang­erősítő berendezéssel. Körülbelül 600 ezer forintos befektetéssel és a postás dolgozók ötszáz napi társa­dalmi munkájával készült el. Igaz­gatója Vámos László. Terveik sze­rint a kultúrotthon a postás dol­gozók és Felsőváros lakosságának kultúréletét kívánja fejleszteni. A kultúrotthon avatásán az építés munkájában kitűnt dolgozókat megjutalmazzák. Az ünnepi műsor­ban fellép a postás kamarákórus, a zenekar és a debreceni postás kultúrotthon szólistája, Timár Ila. A színjátszó csoport Csonka István rendezésében mutatkozik be a kö­zönség előtt. GYERMEKBIRODALOMBAN MOST LEPJÜNK be oda abba a szentélybe. ahová méy az édes­anyáknál: sem lehet bemenni, csak a kis előszobáig jutnak el. Amit a szem először észrevesz: minden tiszta, a szoba, a bútor, a gyereket:. A Konzervgyár bölcsődé­je is- kél részre tagozódik: magára a bölcsödére és a tipegőre. A kis fehér rácsos ágyakból szőke, bar­na. ragyogószemü. kíváncsiskodó tekintetek szegeződnek u látogatóra. Csöpp szájukból ugyanolyan csöpp fog villog elö. — kedve lenne az embernek össze-vissza csókolni őket. Dehát nem szabad, örüljünk, hogy bejutottunk ide, ebbe a gyer­mekbirodalomba, ahol 24 csöppség tölti napjait: esznek, isznak, alusz­nak, játszanak, neveigélnek, néha sírnak egy kicsit, különösen akkor, amikor „újoncok" még a bölcsödé­ben. Ilyen életük nem volt a szülők­nek, mikor ilyen kicsinyek voltak. HAT MÉG A NAPKÖZIBEN.' Azt teljesen különválasztottak a bölcsödétől, fit már „nagy gyere­kek" vannak, A szépen feldíszí­tett előszobában a falra függesz­tett. keretbe helyezett fényképek jelzik az óvoda, fejlődését. Min­den övben 10 gyerek ment el nya- i fogason, ahol gyerekeknek Csanádi La­ugrik: „Az Májer Ágika és Klárika kezet mosnak (Liebrnann Béla felvétele)) ralni az ország különböző vidé­kére. Egyik kép: három évvel ez­előtt Sopron megyében Rőtök mu­zsajon, tavaly Balatonbogláron, az idén pedig Parádsasváron voltak. A játszóteremben 30 kislány, kisfiéi köszön: „Előre". A kis mos­dónál két egyforma aranyos kis­lány mossa parányi kezét: Múyer Agika és Klárika. Ötévesek, ik­rek. Mindjárt oda is súgják Wi­selián Emiiné: ovónéninek, hogy ők láncolnának. Az óvónéni énekel az ikrek pedig tárrolnak ügyesen, elnézné az ember órákon keresztül, őket. A szekrényben, a n holmijuk vau a jelzés láthatók. A kis eika mindjárt oda enyim a duda" — jelenti ki büsz­i kén. A másik szekrény is kitárni: nagyon gazdag ez az óvoda. Telis­: li le van ruliácskákkal. napozók­| !:al, mackókkal. Most készültek ; zép színes, kockás, finom anyag­ból blúzok nékik, az ágyacskájnk­ban fehér és színes pizsamák, ró­zsaszín párnák, rengeteg játék, bu­ba, hintaló, minden, minden. A konyha mellett kamra, abban. méz. kolbász, befőtt, zsír, cukor, keksz — minden, mi szem-szájnak ingere. EZ CSAK EGY BÖLCSÖDÉ és napköziotthon Szegeden. Több ilyen szép. jólfelszerell otthon van vá­rosunkban, üzemekben. kerületek­ben — s egyre több les-, ff •lünk gazdagodik: „: édesanyák és édes­apák kovácsolják szebbé, boldo­gabbá. ME T.

Next

/
Thumbnails
Contents