Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-12 / 268. szám

PÉNTEK. 1954 NOVEMBER 1?. Minden szegedi dolgozó paraszttal megbeszélték az 1955 évi sertés- és baromtiheadás 3 DELMBGYBRORSZBG teljesítésének határidejét A Szegedi Begyűjtés; Hivatal a város valamennyi dolgozó parasztjával megbeszél io már az 1955-ös év beadási tervét. A dolgozó parasztokkal elbeszélgetve, kérelmüknek helytadva együtt határozták meg hogy a következő évben mikor szándékoznak teljesíteni évi hízottsertés- és baromfibeadási kötelezettségüket. Mindazok a dolgozó parasztok, akik a következő esztendei bízottSertésbeadásuknak augusztus 31-ig eleget tesznek, a beadási átvételi áron felül — a beadott sertés minden kilója után — két forint felára* kapnak. Szőke Márton, Felsővárosi feketeföldek 8. szám alatt lakó 9 holdas dolgozó paraszt ezévre teljesítette sertésbeadását. Az egyéni tervfelbontások során elmondotta. hogy 1955. évi beadásának februárban eleget tesz. KaIapis Béla, Holló utca 4/b. szám alatt lakó termelő most ad be hízottsertést ezévi beadásába. Sertése több mint a beadási kötelezettség, a fennmaradó súlyt nem szabadárért ériékesíti, hanem azzal már jövő évi beadását teljesíti. A szegedi termelőszövetkezetek példát mutatnak az állam iránti kötelezettség teljesítésében is. Például a Dózsa és Haladás tsz-ek már régebben rendezték egész évi sertésbeadásukat. S a tsz-ek már januárban megkezdik teljesíteni az 1955-ös hízottserlés beadási kötelezettséget. Az egyéni tervek határidejének megtartása becsületbeli ügye a dolgozó parasztoknak. Az időbeni serlésbeadással hozzájárulnak a lakosság jobb és egyenletesebb húsés zsirellátúsához. Szegedre crhezik a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett m üvészegyüttese November 12-én a délutáni órákban érkezik Szegedre a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. Szeged dolgozói részére a Nemzeti Színházban november 15-én, hétfőn este 8 órakor mutatja be új műsorát. Szeged lakossága jól ismeri az együttest, hiszen minden évben a vidéki körutunk alkalmával felléptünk Szeged város dolgozói előtt és éppen ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy úgy érkezünk, mint régi ismerősökhöz, régi barátainkhoz. Az együttes művészei, művészi vezetői lelkesen készülnek az új miisorral a mostani bemutatóra. Miből áll az együttes új műsora? Az énekkar hét új számmal lép fel ezen a bemutatón. Kórus"egzlet Polgár Tibor 1848-as szvitjéből »Hars*n a kürt«, induló Ránki Gyor®% Kossuth-díjas zeneszerző Ütközet békében című filmjéből "Van jó fegyverem*, Kodály-Petőfi "Felszállott a páva* és Bartók Béla összeállításában négy régi magyar népdal szerepel a műsorán. Bemutatásra kerül egy régi orosz népdal, "Ej uhnyem*, Vass Lajos, az énekkar művészeti vezetőjének betanításában, majd a katonakórus Gounod Faust című operájából, s végül egy közismert szovjet szám Mihajlov »Doni legények* című kórusműve. A tánckar előadásában öt új szám kerül bemutatásra. Közülük az első egy katonatánc. Címe "Reggel a táborban*. A koreográfiát Sásdi László és Seregi László készítette. Széki József tervezésében és betanításában a "Táncrakérés* című táncjáték. Többek között bemutatásra kerül a *Briul« román tánc is, Igor Mojszejev, Sztálin-díjas, a Szovjetunió népművészének betanításában. Ezen kivül még énekszólókat fog hallani a közönség Körössy Mariann és Czövek István, az együttes szólistáinak előadásában.^' A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, amelyről elmondhatjuk. hogy együtt született és nőtt a honvédséggel, a művészei területén kifejezője a hadsereg és a dolgozó nép eltéphetetlen kapcsolatának. A magyar ifjúság honvédségünkben nemcsak a fegyverforgatást sajátítja el, hanem hazaszeretetet és kultúrát is tanul. Ez a hadsereg, mint a kultúra építője és a nép tanítója, szükségszerűen létre kellett, hogy hozzon egy olyan kulturális szervet, amely szerkezetében és művészi színvonalában alkalmas e nagy kulturális küldetés teljesítésére, nemcsak a hadseregen belül, hanem ezen kivül a dolgozó nép számára is. Ebből a célból hívták életre 1948—1949 telén a hadsereg szerves részét képező, elsősorban a kultúra arcvonalán harcoló szervezetet, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesét. Az együttesnek kettős feladata van: egyrészt a hadsereg tagjainak kulturális és erkölcsi nevelése, másrészt résztvállalás egész dolgozó népünk kulturális neveléséből és ezzel néphadseregünk és dolgozó népünk eltéphetetlen kapcsolatának szorosabbra fűzése. Első fellépése az együttesnek 1949 április 29-én volt a budapesti Erkel (Városi) színházban. A műsornak hatalmas sikere volt. Ezzel kezdődött el a nyilvános szereplések hosszú cs változatos sora. Így született és indult el művészi útjára az együttes, fiatal, lelkes erőkkel, a magyar nép és a kultúra ügyének igaz szeretetével. Mint már említettem, az együttes fő feladatának mindig a hadsereg tisztjeinek, tiszthelyetteseinek, harcosainak nevelését tekintette. Ezen kivül megtaláljuk az együttest az üzemek színpadain is, ahol a dolgozók előtt mutatja be műsorát. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a csapatoknál és az üzemekben, gyárakban is együttesünk előadásai kiemelkedő esemény-számba mennek. A harcosok, a dolgozók lelkesen várják, készülnek rá és hosszú ideig beszélnek róla. Megtaláljuk az együttest a budapesti Zeneakadémia nagytermében, ahol önálló hangversenyt ad, vagy ünnepi díszelőadások alkalmával az Állami Operaház színpadán, s szerte az egész országban, ahol a hadsereg alakulatainak látogatását összekapcsoljuk az üzemek dolgozói, a nagyközönség részére tartott szereplésekkel. Mindig figyelemmel kísérjük és arra törekszünk, hogy előadásunkon kellőképpen kidomborodjék a hadsereg és a dolgozó nép egysége. A hazai szereplések sorához rendkívüli jelentőségű eseményként csatlakoznak együttesünk külföldi szereplései. Az egyik a szovjetunióbeli, a másik a lengyelországi hangversenykőrút. Az együttes szovjetunióbeli útja 1951-ben volt. E hangversenykörűt során művészegyüttesünk Moszkvában. Leningrádban és Kievben összesen 15 hangversenyt adott. Ezek komoly sikert és megbecsülést hoztak az együttes és a magyar kultúra számára. A másik külföldi szereplés 1952ben a lengyelországi hangversenykörűt volt. Ez alkalommal 16 előadáson mutatta meg az együttes hazáink igazi arculatát, a szocializmust építő népünk és a békét védő néphadseregünk kultúráját és művészetét. Az előadásokról szóló cikkek, közlemények nagy és osztatlan sikerről adnak számot. Az 1953. év kiemelkedő jelentőségű együttesünk történetében. Ez év júniusában tartottuk 1000. előadásunkat az inotai "November 7* erőmű dolgozói előtt, majd megismételtük azt a budapesti Erkel színházban. Ugyanebben az évben szeptember 29-én, a Néphadsereg napján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa művészegyüttesünknek érdemes és eredményes munkája elismeréséül a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta. Az első együttes az országban, amelyik ilyen magas kitüntetésben részesült. Ez a magas kitüntetés, ez az érdemrend a dolgozó magyar nép és pártunk, kormányunk megbecsülésének jelképe. Nincs messze már az az idő, amikor együttesünk elérkezik 1500. előadásához. Nem volt célom, hogy együttesünk múltjáról összefüggő képet adjak. Inkább csak érinteni kívántam életünk, munkánk néhány jellemző eseményét, jelzőszámát. Azt szeretnénk, ha ez a pár adat is közelebb hozná Szeged város dolgozóihoz együttesünket. és együttesünk munkájának lényegét. Ligcífalvi Sándor, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese taeia Éliisemavató ünnepség a Szegedi Textilmüvekben Győzelmi ünnepet ültek csütörtökön a Szegedi Textilművek dolgozói. Ezen a na*on vették át a fiatal üzem dolgozói immáron ötödször az élüzemzászlót, a ragyogó élüzémcsillagot. A zsúfolásig megtelt kultúrteremben zajlott le a lelkes ünnepség. A Csongrádmegyei és Városi Párt-végrehajtóbizottság, a minisztérium, a szakszervezet, a testvérüzemek, s még több más szerv küldöttei jelenlétében méltatta Bakos elvtárs, a Könnyűipari Minisztérium kiküldötte az üzem példamutató munkáját: a harmadik negyedéves tervet tonnában 105 százalékra teljesítették, s a többtermelés 37 ezer méter női ruhaanyag szövéséhez elegendő. Tóth Tibor elvtárs, a Textil- és Ruházati-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége nevében üdvözölte az üzem lelkes kollektíváját, majd Sarnyai Vencelné, igazgató elvtársnő értékelte az eredményeket, mondta el a sikerek forrását, de a még meglévő hibákra is rámutatott. Nagy lelkesedés közben jelentette be Sarnyai elvtársnő beszéde végén, hogy az üzem november 9-re befejezte ötéves tervét, valamint, hogy az eddigi lelkes munka nyomán előreláthatólag december 15-re teljesíteni tudja operatív éves tervét is. A lelkes taps azt bizonyította, hogy ezért a célért egy emberként harcol a Szegedi Textilművek valamennyi dolgozója. Tulkán István elvtárs a városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, s arról szólott, hogy haladjanak továbbra is azon a helyes úton az üzem dolgozói, melyet pártunk mutatott meg a népjólét emelésére: termeljenek többet, jobbat és olcsóbban. Péter Szilveszter elvtáts, az üzemi pártbizottság titkára a kommunisták példamutatásának, a felvilágosító munka fokozásának fbptosságáról beszélt, s felhívta a figyelmet, fogjanak még szorosabban össze a gépes és műszaki, értelmiségi dolgozók — majd az üdvözlő táviratokat köszönték meg lelkes tapssal az üzem dolgozói. A szegedi textilüzemek küldöttei virággal kedveskedtek az élüzemjcivény birtokosainak, s elhozta a dolgozó parasztság üdvözletét is a' üzem által patronált csorvai tsz küldötte. Nagy taps üdvözölte a termelés élenjáróit, akik a Könnyűipar kiváló dolgozója címet, sztahánovi.t • oklevelet, vagy jutalmat kaptak. Szegedi Textilművek csütörtökié 1 kezdve hét új, Könnyűipar 'kivái dolgozójá-val dicsekedhet, s több, mint harminc sztahánovistával. A lelkes ünnepség végén siiit hurka, kolbász és sör mellett arról folyt a fogadkozás: nem hagyjuk magunkat, ittmarad az élüzem csillag ebben a negyedévben is. A kisteleklek téli gépjavítási versenyre hívják a megye valamennyi gépállomását A kisteleki gépállomás dolgozói noirember 8-án termelési értekezletet tartottak. A dolgozók prömmel fogadták a bejelentést, hogy a kisteleki gépállomás a megyében elsőként teljesítette éves tervét.. A termelési értekezleten ismertette a vezetőség a téli gépjavítások tervét és a dolgozók javasolták: hívják ki téli gépjavítási versenyre a megye valamennyi gépállomását. A gépállomáson 14 erőgép, 15 eke, 19 tárcsa, 3 kultivátor, 14 vetőgép, 35 cséplőgép, 2 szelektor^ 3 silótöltőgép, 23 kazalozó, 15 simahenger, egy morzsoló, 22 borona, egy kombájn, 2 aratógép, 2 rotációskapa, 2 vontató és egy tehergépkocsi vár javításra. A megye gépállomásait a következő feltételekkel hívják versenyre: | f | A gépjavítást határidő előtt I I befejezik kiváló minőségben. j A megengedettnél 5 száza1 I lékkai kevesebb anyagot használnak fel. m

Felújítással a felhasználandó alkatrészek egyrészét házilag készítik el. A téli gépjavítás megszÁ-vezésére egy erőgépjavító, egy munkagépjavító, két cséplőgépjavító és egy előkészítő brigád alakult. A brigádokkal a téli gépjavítás megkezdése előtt megtárgyalták a gépjavítási tervet és a brigádterveket is. igy minden brigád látja, hogy az erőgépek és a különféle munkagépek javítási határideje mikor jár le. Az erő- és munkagépeknél a brigádokat úgy szervezték meg. hogy minden egyes felelős vezető és brigádvezető résztvesz saját munkagépeinek javításában. így a traktorosok maguk is látják, hogyan javítják meg gépeiket. Ezáltal elősegítik a jóminőségű munkát. Az erőgépjavító brigád vállalja, hogy azokat az erőgépeket, amelyek a tavaszi munkák megkezdéséhez szükségesek, február 15-ig kijavítja. A cséplőgépjavító brigád a cséplőgépeket a határidő előtt 10 nappal javítja ki; ügyszintén határidő előtt 10 nappal vállalja az aratógépek kijavítását a munkagépjavító brigád is. A gépállomás szakemberei a kombájn javítását december 15-ig fejezik be. A kisteleki gépállomás szakemberei vállalják, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból' a felhasználásra kerülő alkatrészek 5 százalékát saját műhelyükben állítják elő. A brigádok pedig takarékoskodással 1000 forint értéket takarítanak meg a gépjavítások alatt. Egyben takarékossági mozgalmat is indítanak és a legjobbakat a megtakarított összeg 10 százalékával jutalmazzák. A gépállomás vezetősége vállalja, hogy a javításhoz szükséges alkatrészekről idejében gondoskodik: valamint arról is, hogy a traktorosok meleg ételt kapjanak és meleg szinekben dolgozhassanak. . : Az üzemi bizottság nyilvántartja a téli gépjavítási versenyt és az eredményeket 5 naponként értékeli. Ellenőrzi, hogy a dolgozók jó minőségű meleg ételt kapjanak, megfelglő munkásszállás álljon rendelkezésükre és szórakozási lehetőségük is biztosítva legyen. A pártszervezet politikai felvilágosító munkával segíti elő a vá'lalás teljesítését és az üzemi bizottsággal együtt a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a!landó felvilágosító munkát folytat. A gépállomás vezetősége, az üzemi bizottság, a pártszervezet, a DISZ szervezettel együtt rendszeresen ellenőrzi a munka minőséget és amennyiben hibákat tapasztal a szakemberek útján azonnal segítséget ad. „A kisteleki gépállomás dolgoz >i ismerik feladataikat, amelyek a mezőgazdaság fejlesztésében rájuk hárulnak és ennek szelleméhe') kezdték meg a téli gépjavítást. Felhívjuk a megye valamennyi gépállomásának figyelmét, hogy csatlakozzanak versenykihívásunkhoz" — fejeződik be a felhívás. • A MEDOSZ megyei bizottsága és a megyei tanács gépállomási igazgatósága egyetért a kisteleki gépállomás versenykihívásával- és javasolja, hogy csatlakozzanak tpegyénk gépállomásai ehhez a kezdeményezéshez. Magyarországon először a szegedi Nemzeti Színház mutatja be a „Shakespeare kerestetik" című új német vígjátékot A szegedi Állami Nemzeti Színház 13-án, szombaton új darabot mutat be. Az űj szatirikus német vígjátékot Heinar Kipphardt, a berlini Kamara Színház dramaturgja írta. Tavaly a darabot nagy sikerrel játszották a Német Demokratikus Köztársaságban. Magyarországon a szegedi színház mutatja be először. A „Shakespeare kerestetik" .darab egyébként egy tehetséges fiatal drámaíróról szól, akit a színház dramaturgja tévedésből kidob a tehetségtelen író helyett. Mikor azonban észreveszi tévedését, megindítja a hajszát a drámaíró után. Eközben érdekes embereket és jellemeket ismerünk meg. Ugyanakkor lelepleződik a színház karrierista igazgatója. A darabot Sallós Gábor rendezi, aki tavaly a Rokonok rendezésével még mint főiskolai hallgató bemutatkozott a szegedi közönség elolt. A bemutatóra Budapestről is sok vendég érkezik: a Német Demokratikus Köztársaság követségéről, a külügyminisztériumból, a Kultúrkapcsolatok Intézetétől és a budapesti lapoktól, folyóiratoktól. Ki nyerheti el a „Kiváló fémgyüjtő* miniszteri kitüntető jelvényt A minisztertanács határozata — mint ismeretes — lehetővé tette a „Kiváló fémgyüjtő" kitüntető jelvény adományozását. A jelvényt általában azok nyerhetik el, akik a fémgyűjtés terén hosszabb időn keresztül folyamatosan eredményes munkát végeztek, s ezért már előzőleg dicséretben, vagy jutalomban részesültek. Ezen túlmenően — a többi között" — elnyerhetik a fiatalok közül azok, akik folyamatos gyűjtés során legalább 15 mázsa fémhulladékot adtak át a begyűjtő szerveknek, azok az úttörők, akik negyedév alatt öt, az egy hónapos kampány során legalább 10 mázsa fémet bocsátottak a kohászat rendelkezésére. Qazdaíp LÁHÚS hádiilajdoNES lett Rég dédelgették már magukban azt a gondo latot Gazdag Jánoséi:: „De jó lenne egy saját ház". Évek iramodtak el és tavaly is tanakodtak: férj és feleség. — meg tudnának e birkózni a házvétellel. Hiszen nem kis dolog az. — A múlt évben nem mertem nekivágni a házvételnek — mondja Gazdag János, s igazít egyet fekete kucsmáján. — Az idén aztán úgy voltam én a feleségemmel: ha most nem lesz ház, akkor tán sose. Eldöntöttük, szétnézünk jól s veszünk házat. Baráttól, ismerőstől tudakolták: tudnak-e egy takaros kis házat, ahol jól megfér egy család. Eljutottak a Felsővárosi fekete földek negyven szám alá is. Körülnéztek jól, tetszeti a ház. mca nem is volt nagyon drága, olyan alkalmi vételnek számított. — Megvesszük! Telszik-e nekedT — kérdezte a férj a feleségét. — Tetszik ... megvesszük. — szólf az asszony. A férj aztán búzát, kukoricát, árpát is eladott — összegyűlt a tizenötezer forint. Megvették a házat. Kedvesen és meghitten szép volt az új otthonba való költözködés. Kicsinosították s behurcolkodtak. A tizenhatéves János gyerek, meg a kislány, a Pannika is sejdítette, sőt tán értette is milyen nagy dolog történt. Saját házuk van, a magukénak mondhatják. Na é$ az is valahogyan dagasztja az ember mellét: házam van, az enyém. Jól elrendezkedtek az új háznál, szépen elraktározták a megmaradt terményt: a tíz mázsa búzát, az öt mázsa morzsolt kukoricát és a tíz mázsa burgonyát is. Mert nem minden terménytől szabadultak meg a házvételnél. — Hát hogyan jött össze a házra valót — kérdezzük Gazdag János. — 'A tsz-ből kapott jövedelemből. Nemcsak én, a feleségem is rendszeresen kijárt a földre. S lett szépen így járandóság. ö is tudja a szegedi Alkotmány tsz egyik tagja, hogy pontosan mennyi jussot kapnak még. Az augusztus l-ig eléri mindéit munkaegységre, például búzát, két kilót adtak. Az augusztus, szeptember és október hónapban teljesített minden egyes egységre még három kiló hatvan deka búzát mérnek. Gazdag Jánosék csupán búzát néhány kiló híján tizenkilenc mázsát jussoltak. Tavaly egész évre hét forint jutott egy egységre. Most évközben előlegként osztottak ennyit. Gazdag János régebben ki akart lépni a tszből. Most dehogy akar menni. Azt mondja: — Benn maradunk, mert jól megtaláltuk a számításunkat, Egy tag sem lép ki az Alkotmány tsz-ből. söt szinte mindennap új taggal szaporodik a nagy család. Szíves szóval beszél q szövetkezeti életről Gazdag János is — a háztulajdonos.